|
Post by Den Dastar on Oct 2, 2007 17:41:53 GMT 1
-Nem is akármilyen Tutu Min..Ő ott I. Jawai(a)nus Tutu Min!-Mondta az ezredes nevetve. Kissé kopottas emlékezetében felrémlenek I. Jawaianus Tutu Min császári tevékenységei,melyeken ismételten kuncogni kezdett. Igaz,ezt már csak magában.
Bizonyára eszébe jutott volna más okosság is,ha kommja nem csipog fel időközben. Gyorsan előhúzta egyenruhája egyik zsebéből,és meghallgatta az éter másik oldalán lévő személy mondandóját.
Ennek végeztével megcsóválta a fejét,és homlokát ráncolva társai felé fordult. Arckifejezése ugyan mitsem változott a kuncogás abbamaradása óta,de belül igen is bosszankodott. Mindig történik valami..
-Azt hiszem társaságunk akadt! Egy Firespray-31-es landolt a Cortez mellett..-Morogta Den,majd egy lélegzetvételnyi szünetet követően folytatta.- Stower,Dorten,Ak,Tutu! Javaslom nézzük meg..!Valakinek úgy is ki kell mennie.
|
|
Grob Trubor
New Member
Katona Vihar Sz?vets?g tag Az Első Sz?vets?gi Rohamhadtest parancsnoka
Ortol?n. A Vihar Sz?vets?g sz?razf?ldi erej?nek sz?zadosa. Az ESZR vezet?je.%\1\%
Posts: 53
|
Post by Grob Trubor on Oct 2, 2007 18:50:30 GMT 1
Grob Trubor éppen egy csuprot fogott a kezében, de már egy jó ideje nem nyúlt hozzá. Éppen régi barátjára gondolt Kartára, aki éppen egy újabb adag kajáért állt fel Grob mellõl. Grobnak eszébe jutott a sok kaland amit az ortolánnal már átvészeltek, és Trubor nem élné túl ha a legjobb barátja meghalna. Az elõre bámuló kékség végül belerakja kézfejét a csuporba, majd elkezdi felszívni az ujjbegyeivel a masszát. Ez volt Grob kedvenc étele, nem mintha sokmindent tudott volna ezen kívül megenni. Hamarosan megszólalt a zsebében a csipogója, de úgy vette észre nem csak neki, hanem a VSZ tagjainak egyaránt. Kikapcsolta a szerkezetet, majd Den felszólalására odaállt mellé, és várta, hogy elinduljanak a Cortezhez. Karta ugyan még falatozott volna de mivel lehet, hogy kell ezért õ is odaállt Trubor mellé és õ is várta a többiek reakcióját.
|
|
|
Post by Dor Dor Nass on Oct 2, 2007 19:35:14 GMT 1
Alighogy a Jack távozott hajója fedélzetén az érzékelőkön egy újabb, hajó tűnt fel. Először azt hitték valamiért a Lone Wolf fordult vissza ám a hőérzékelők hamar kiderítették, hogy egy másik hajóról van szó, mivel ennek fedélzetén csak egyetlen utast észleltek. Amikor a hajó vektorai alapján világossá vált, hogy az egyenesen a Cortez felé tart, azonnal sárga fokozatú riadót fújtak. A VSZBCS tagjai közül vagy tucatnyian siettek le a rámpán kezükben szolgálati fegyvereikkel miközben társaik értesítették a vezérkart. A kstonák gyorsan fedezékbe húzódtak és szemükkel követték az egyre közeledő fénypontot, miközben a Cortez élesítette fegyvereit. Mielőtt még a Gallona landolt volna már a Vezérkar is felsorakozva várta jövevény érkezését. Feszülten nézték ahogy a hajó lejjebb vett a sebességéből, amikor Dorten kommja ismét csipogni kezdett.
- Festo százados! Bemértük az azonosítatlan hajó frekvenciáját. Ez a Gallona. - jelentett a Cortez egyik tisztje.
Dorten meghallgatta az üzenetet majd kihangosítóra állította a készüléket és ismét lejátszotta.
- Aztat hiszek el ez Ritka lesz. De vajon mita keresgél itt? - kérdezte homlokráncolva a gungan.
|
|
Rika Miráll
Junior Member
Katona A Vihar Sz?vets?g t?bornoka Az ?v J?t?kosa (2009)
Faj: Firrerreo. Val?di neve: Valentine. Kaszt: Vihar Sz?vets?g l?gi erej?nek T?bornoka. L?zad? elem.
Posts: 433
|
Post by Rika Miráll on Oct 2, 2007 20:17:13 GMT 1
Az idősebb Miráll lassan feltápászkodott a pilótaülésből, bár szívesebben rohant volna egyenesen öccse karjaiba. De mivel tábornok, és komoly felelősség teljes lény volt, ezt rangja és a helyzet miatt nem engedhette meg magának. Lassú méltóságteljes mozdulatokkal hagyta el a hajóját, azaz öccse hajóját, amit kölcsön vett, igaz az ifjabb Miráll tudta nélkül. De nem kérhette el, mivel testvére nem volt Dxunon, most pedig úgyis látja a saját szemével a történteket.
Rika komoly és méltóságteljes, tiszteletet parancsoló léptekkel közelítette meg a vezérkar tagjait. Közben a VSZBCS tagjai már parancs nélkül is leeresztették fegyvereiket, hiszen felismerték a Tábornokasszonyt. Mindegyikük megkönnyebbült egy kissé, hogy nem valami Birodalmi betolakodó kellemetlenkedik.
Miráll Tábornokasszony tisztelgésre emelte kezét, amikor elég közel ért a vezérkarhoz. Megállt előttük, és enyhe félmosoly futott át arcán. Tekintetét lassan végighordozta a jelenlevőkön, akik közt ott volt Den Dastar Ezredes, Dorten Festo Százados, Tutu Min, Stower Miráll Tábornok a testvére, Grob Tubor Százados, valamint Ak Berk'lab Százados. Rika tekintetét végig hordozta a Vezérkar tagjain. Volt akin többet, másokon kevesebbet időzött az átható fekete szempár pillantása. Végül azonban testvére Stower és régi bajtársa Den között állapodott meg a tekintete. Közben arcáról nem lehetett leolvasni, hogy a jelenlevők meglepett arcvonásai szórakoztatják, vagy csak komikusnak találja a váratlan betoppanásának jelenetét. Végül gyorsan rendezte arcvonásait, immár teljes komolysággal, mégis mosolyogva jegyezte meg a következőklet...
-Micsoda szép kis fogadóbizottsággal vártatok, talán csak nem száítottatok a látogatásomra?-persze tudta jól, hogy arra nem számíthattak, csak az átlagos biztonsági protokollt követték. -Örülök, hogy ismét láthatlak benneteket. Öcsi ugye nem bánod, hogy kicsit kölcsön vettem a Gallonát, és benéztem ide? -monta vigyorogva testvérének. -De mért ácsorgunk idekint az északában ahelyett, hogy bemennénk?-azzal el is indult régi bajtársai gyűrűjében befelé.
Közben a VSZBCS tagjai mint visszatérek a Cortez fedélzetére. Már a kastélyban barátai körében előadta, hogy mi is hozta ide valójában:
A holonet böngészése közben érdekes hirdetésre bukkant. Talán nem ártana benézni Corelliára, egy kis rendbontásra... Itt úgyis többen vannak jelen a vezérkarból mint indokolt lenne, ha valakinek van kedve csatlakozni azt magával vinné a Gallona fedélzetén...
-Szóval ki jön velem? -tette végül fel a kérdését.
|
|
Grob Trubor
New Member
Katona Vihar Sz?vets?g tag Az Első Sz?vets?gi Rohamhadtest parancsnoka
Ortol?n. A Vihar Sz?vets?g sz?razf?ldi erej?nek sz?zadosa. Az ESZR vezet?je.%\1\%
Posts: 53
|
Post by Grob Trubor on Oct 3, 2007 5:14:09 GMT 1
A vezérkar emberei figyelmesen követték ahogy az egyszemélyes jármû megközelítette a Cortez melletti leszállóhelyet. A katonák tüzelésre készen várták a parancsot, hogyha ellenség lenne, azonnal tüzet tudjanak nyitni. Végül az ismeretlen objektum landolt. A gungan százados úgy gondolta, hogy aki a jármûben ül, az csak is Rika Miráll Tábornokasszon lehet. Amint a hajó rámpája lenyílt, lesétált róla egy humán, aki nem volt más, mint Rika. Dortennek igaza volt. Grob és Karta nagyon megörült, hogy viszontlátják a tábornoknõt, de vajot mit szeretne? Csak meglátogatja a barátait, vagy esetleg valami baj van? Valószínûleg egyik sem, de a vezérkar tagjait beinvitálta a kastélyba, ahol közlölte, hogy egy feladat lenne. Grob mindig is szeretett szervezkedni, és most akár mégjobban összeismerkedhet az idõsebb Mirállal.
- Karta, én arra kérlek, hogy maradj a távollétemben a VSZ tagjaival. Én most minden bizonnyal elmegyek Rikával, addig távollétemben te helyettesítesz majd.- közölte Trubor mintha ez nagy megtiszteltetés lett volna, de Kartának igen is nagy szó volt.
- Rendben, köszönöm szépen. Biztos ne jöjjek veled? Lehet elkell egy kis segítség.- mondta izgatottan a hadnagy.
- Nem, köszönöm. Most egyedül mennék.- mondta alig érthetõen Grob, majd Rika felé tekintett.
- Én szívesen jelentkezem Tábornokasszonyom!- szólalt fel hangosan a kis kék lény, majd barátjára, Kartára tekintett.
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Post by Stower Miráll on Oct 3, 2007 9:54:15 GMT 1
A villához vezetõ úton - A villában
Stower csendesen ballagott az apró, márványlapokkal kirakott ösvényen. Az utacska két oldalát valamiféle zöldellõ sövény övezte, mely gyönyörûen formára volt vágva. A fiút minden apró vonás a családi házra emlékeztette…minden villanás, minden emlékfoszlány, ami az utóbbi pillanatokban rátört, a villa egyes részeit tüntette fel úgy, mintha otthon járna…a Firrerre-n…a családi ház udvarában. Tudta, hogy nem így van, mégis…kellemes volt egy kicsit ismét hazalátogatni, hacsak emlékezetben is. Már az idejét sem tudta annak, mikor merengett utoljára a Werkini házon. Lassan lépdelt, éjfekete, bokáig érõ szövetkabátja úgy rejtette el Naboo estjében, mintha valamiféle árny lenne, egy nem evilági lény. Tekintete tõle megszokottan hûvös, és érzelemmentes volt. Annak ellenére, hogy a VSZ-szel töltött idõ alatt nagyon sokat fejlõdött, és változott a jelleme, megmaradtak az egész életét meghatározó vonásai. Kezeit most is maga mögött összekulcsolva tartotta, úgy lépkedett a corellia-i férfi mellett.
Még mielõtt a kompánia felért volna a hatalmas épület bejáratához, annak ajtaja lassan kinyílt. Pillanatokkal késõbb Ak körvonalai rajzolódtak ki. A bothan sziluettje jól kivehetõ volt, ahogyan az ösvény elõtt földbe süllyesztett világítótestek megtöltötték a hófehér falat ezernyi, fehéren izzó szikráikkal. Rövid percek kellettek csupán, amíg õ is csatlakozott a társasághoz. - ELÁRULNÁ VALAKI, HOGY MI A BANTHÁT KERESÜNK ITT? Rikkant fel Tutu a tõle megszokott fülsértõ hangon, ám mielõtt Stower beteljesíthette volna az apró ex-Császárnak tett ígéretét, miszerint elmeséli neki, Ak szólalt meg. -A modorodon még van mit faragni, apró barátom! A Berk'lab százados vagyok. Õkegyelmében, kit tisztelhetek? A bemutatkozás után a firrerreo tábornok fél-térdre ereszkedett, és balját Tutu vállára helyezte. Vonásai megenyhültek, szájára apró mosoly húzódott. - Azért jöttünk ide, hogy segítsünk Dorten-nek megszabadítani az övéit a Birodalom karmaiból! Elnyomásban élnek, és mi szeretnénk, ha szabadok lennének! Ne süllyeszd túl mélyre a csúzlidat, lehet, hogy szükség lesz rá! Szeretnénk csendesen véghez vinni a mentést, de soha nem lehet tudni! Stower megveregette az apró lény vállát, majd ismét kiegyenesedett.- Azt hiszem társaságunk akadt! Egy Firespray-31-es landolt a Cortez mellett. Stower,Dorten,Ak,Tutu! Javaslom nézzük meg! Valakinek úgy is ki kell mennie. Javasolta Den, majd a távolban alig kivehetõ, hatalmas teherhajó felé pillantott. Stower is megfordult, hogy végigmérhesse a jövevény gépet, de a sötétben csak a helyzetjelzõ fényeket lehetett kivenni. A firrerreo azonnal tudta, hogy nem kell támadástól tartaniuk…ha valaki ártani akart volna nekik, kilõtte volna a gép minden fényét, és úgy közelítette volna meg õket. Elsõ gondolata az volt, hogy talán a nem is olyan régen megismert Tenrek kapitány tér vissza. Ezen irányú gondolatmenetét hamar elvetette, hiszen semmi logikát nem talált benne. - Aztat hiszek el ez Ritka lesz. De vajon mita keresgél itt? - kérdezte homlokráncolva a gungan. Tette hozzá gyorsan a gungan a Cortez hídjáról kapott információt.
Ismét a Cortez környékén
A díszes kompánia ismét sarkon fordult, hogy megindulhasson a teherhajó irányába. Stower arcvonásai ismét hûvössé és kimértté váltak. ~ Vajon miért jött Rika! Biztosan fontos lehet, ha személyesen érkezett! ~ Merengett magában csendesen, miközben a társaság mögött kissé lemaradva lépdelt.
A hatalmas hajóhoz érve látta csak meg saját Firespray típusú gépét, melybõl pontosan abban a pillanatban lépett ki nõvére. -Micsoda szép kis fogadóbizottsággal vártatok, talán csak nem száítottatok a látogatásomra? Örülök, hogy ismét láthatlak benneteket. Öcsi ugye nem bánod, hogy kicsit kölcsön vettem a Gallonát, és benéztem ide? De mért ácsorgunk idekint az északában ahelyett, hogy bemennénk? Stower átvágta magát barátainak „tömegén”, majd odalépve Rikához megölelte a lányt. Ez többek között olyan jellemvonás volt, mely a VSZ-szel töltött évek alatt alakult ki benne. Korábban elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy mint vezetõ személy, ilyen érzelemkitörést engedélyezzen magának. - Persze, hogy nem bánom! Az én hajóm a te hajód is! Mosolyodott el, miközben engedett az ölelésbõl. Ennek ellenére nem engedte el testvérét, jobb karja Rika jobb, bal karja pedig a nõ bal vállán maradt. Összeszûkítette szemeit, majd úgy mérte végig a testvére tekintetét. - Valami történt! Jelentette ki csendesen, majd eleresztette a lányt. Érezte, hogy Rika úgyis beszámol majd a kastély felé vezetõ úton mindenrõl. - A holonet böngészése közben érdekes hirdetésre bukkant. Talán nem ártana benézni Corelliára, egy kis rendbontásra. Szóval ki jön velem? Stower elmosolyodott, de nem tudott dönteni. Túl hirtelen érkezett a kérés, és õ személy szerint azért érkezett, hogy Dorten-nek segítsen. ~ Maradnom kell, azért érkeztem, hogy segítsek a barátomnak! A családi kötelék erõs, a vér pedig kötelez! Ennek ellenére, ha most elmegyek, azzal cserbenhagyom azt, akinek az életem értelmét köszönhetem! ~ A fiú megemelte a tekintetét, majd elõször Dorten-re, után a pedig testvérére pillantott. A lány már ismerhette annyira, hogy tudja mi a válasz, és miért az, ami…
|
|
|
Post by Tutu Min on Oct 3, 2007 11:10:23 GMT 1
A kis jawa már éppen válaszolt volna a bothannak, amikor egyszerre látszólag mindenki megõrült...csak azért, mert egy hajó érkezik... Tutu kiballagott az érkezõ Rika néni elé - sejtette, hogy õ érkezett, mivel neki nincs olyan szerencséje, hogy esetleg valamiféle birodalmi hajó érkezzen, mert ugye akkor lehetne lövöldözni... - Na ezt aztán jól felderítetted... - súgta oda a bothannak Tutu, majd barátságosan megbökte. Aztán Rika néni nekiállt magyarázni a Holonetrõl, meg a Corelliáról...de valahogy a jawák jawája most nem akart utazni annyit. Meghát még régen arról volt szó, hogy gungeneket mennek "nézelõzni a víz alattvalá"
- Szia Rika néni, hogy vagy? - csipogta Tutu, aztán kissé bûnbánóan folytatta: - Szóval...öhm...én inkább maradványozódnák Festõ bácsival! - utánozta a gungen beszédstílusát. Közben eltöprengett azon, hogy minek van vajon mindenkinek valamilyen rangja...százados, ezredes, "tábornok asszony"...ez a magasak speciális szórakozása?
|
|
Rika Miráll
Junior Member
Katona A Vihar Sz?vets?g t?bornoka Az ?v J?t?kosa (2009)
Faj: Firrerreo. Val?di neve: Valentine. Kaszt: Vihar Sz?vets?g l?gi erej?nek T?bornoka. L?zad? elem.
Posts: 433
|
Post by Rika Miráll on Oct 3, 2007 14:51:59 GMT 1
Kastélyban Miután Rika elmondta, amit szeretett volna Grob jelentkezett a küldetésre. A Tábornokasszony örült az ortolán jelentkezésének. Talán most közelebbről is megismerheti majd, noha Kamino óta figyelemmel kiséte az életpályáját. Lassan elmosolyodott.
-Köszönöm a jelentkezést Trubor Százados. Negyedóra múlva találkozunk a Gallona fedálzetén. Sietnünk kell. Sajnos nem maradhatunk tovább. -mondta, de hangja azért árulkodott róla, hogy igenis aggódik a csapat itt maradó része miatt. Neki már a Vihar Szövetség volt a családja. Ha bárkinek baja esett volna a vezérkarból, az olyan lett volna, mintha testvérét veszítette volna el. Azonban ezen most nem töprenghetett, gyorsan elhesegette magától a kellemetlen gondolatot. -Az itt maradoknak sok szerencsét az akcióhoz. Remélem minden a lehető legsimábban zajlik majd. Dorten szívből remélem, hogy sikerül felszabadítanod a néped elnyomott tagjait! -fordult a gunganhez.
Valoban remélte, hogy a gungan százados terve a lehető legjobban alakul. Hiszen ő maga is tudta milyen az, ha valakinek a népe szenvedését végig kell néznie és nem tehet ellene semmit. Tisztában volt a helyzettel. Talán jobban is mint szeretett volna. Egyszeriben bűntudat fogta el, hogy itt egyik hős harcosa a népe becsületéért küzd, ő meg valami gyerekes felforgató akcióra készül Corellián... Azonban egy alkalmat sem szeretett volna kihagyni a Birodalom bosszantására. Most azonban nem engedhette, hogy ezen a kérdésen töprengjen, hiszen már döntött, bár megkísértette a gondolat, hogy hagyja a fenébe Corelliát, és marad Dortennek segíteni, azonban nem engedett ennek a gondolatnak.
Testvérére pillantott, akinek a válaszát már az előtt tudta, hogy felszált volna Dxunon a Gallonával. Tudta jól, hogy testvére sosem hagyná cserben egy barátját. Őszintén szólva csalodott volna benne, ha nem így dönt. Lassan testvéréhez lépett, és most ő ölelte magához a fiatalabb firrerreot.
-Vigyázz rájuk helyettem is! -súgta a fiú fülébe úgy, hogy csak ő halja. Stower nagyon jól tudta, hogy mennyire aggodik testvére valójában, még ha igyekszik nem mutatni akkor is. (-Szeretlek öcsi!)-tette még hozzá a firrerreok ősi szinte teljesen elfeledett nyelvén.
Nehezére esett most is, mint mindig elválnia attól aki mégis csak a legdrágább neki az életben. Mégis lassan elszakadt az ifjabbik Miráll karjaiból, hogy elinduljon vissza a Gallona fedélzetére, és Grobbal elhagyja a bolygót.
Cortez melletti terület
Alig pár perc mulva már Trubor Százados és ő a teherhajó fedélzetén voltak. A vezérkar tagjai egy percel ezelöttig kikisérték a Gallonához, ahol Rika még egy utolsó tisztelgéssel búcsuzott, hogy aztán elfoglalja helyét a Firespray-31-esen. A Naboon maradok visszatértek feladataik elvégzéséhez, míg a hajó felemelkedett és a határellenőrzés felé vette az utját immáron 2 utasával....
|
|
|
Post by ak on Oct 3, 2007 17:41:40 GMT 1
- Na ezt aztán jól felderítetted... Súgta Tutu a bothannak, amire Ak egy mosollyal és egy kedves biccentéssel válaszolt. Egy-null oda. Az ő komm.-ja is jelzett az azonosítatlan Firespray-ről. Dorten szavai viszont megnyugtatták. Rika Miráll érkezett, és a vezérkar elindult a köszöntésére. Meg kell hagyni mozgalmas egy éjszaka, és még korántsincs vége. A tábornokasszonyt Ak nem ismerte közelről, de nagyon tisztelte hatalmas lelki ereje miatt. Tudta, hogy Rika számára a VSZ a család, és hatalmas összetartóerőt biztosított a Szövetségnek. Ugyanez elmondható volt öccséről, a fiatalabb Mirállról is. Rika látogatása meglepetéssel töltötte el a vezérkart, nem számítottak rá. Ak illedelmesen köszönt a nőnek, majd a csapat elindult a kastélyba.
Rika a kastélyban elmondta látogatása okát. Egy hírdetés a Corellián, kiváló lehetőség arra, hogy a Birodalom orra alá dörgöljünk egy kevés borsot. Ak viszont tudta jól, hogy nem tarthat Rikával. Itt van rá szükség... Nagyon együttérzett Dortennel, és mindent meg akart tenni, hogy a küldetés sikerrel járjon. Itt kell segítenie. Szerencsére Grob Trubor százados jelentkezett a feladatra. Amilyen hirtelen megjelent a tábornokasszony, olyan gyorsan indult is tovább. Nemsokára már meleg szavakkal búcsúzott el Rika a hűvös éjszakában. Egy utolsó tisztelgés, és a Gallona felemelkedett. Járj sikerrel te is, Rika. Ak tiszteletteljes tekintettel búcsúzott el a nőtől.
|
|
|
Post by Tutu Min on Oct 4, 2007 7:43:51 GMT 1
Rika néni távozásának megható pillanatában Tutu Min is elõhúzta hatalmas, rongyokból összevart, felismerhetetlen színû zsebkendõjét és azzal integetett az ortolán kíséretében távozó nõ után. Kétszeresen is szomorú volt: egyrészt azért, mert Rika néni mindig aranyosan viselkedett vele, másfelõl meg azért, mert tervezte, hogy a közeljövõben Grob, Mex és õ hatalmas zabálást csapnak valamelyik elegáns étteremben - Den bácsi számlájára, persze!!!
Miután a Gallona elrepült, a jawa a "nagyvezérekhez" fordult: - Na most mi a terv?
|
|
|
Post by Den Dastar on Oct 4, 2007 20:39:08 GMT 1
Katonás vigyázzállás,és feszült várakozás.-Ez jellemzi legtöbbször a Szövetség tábornokának érkezését. Ám a mostani,valahogyan mégsem így történt. Legalábbis Den részéről. Dastar ezredes Stower mellett álldogált,de valahogy most nem érezte azt a varázst,melyet egy ilyen magas rangú személy jelenlétében kellett volna éreznie. Bár,nem akarta beismerni magának..De jobban örült volna ha nem kell ismételten megszakítani,a még meg sem kezdett akciót.
Den gondolatai szerencsére nem hatottak ki arcvonásaira,habár feltétlen megjegyzendő,hogy ha ki is hatottak volna,akkor is csak homlokráncolást lehetett volna látni.
-Üdv,Rika!-Köszöntötte végül Den is közvetlen felettesét,egy jelképes tisztelgés kíséretében. Ha másért nem,hát csak úgy megszokásból.
Az elkövetkezendő negyed órában,Den meglehetősen csendesnek bizonyult,és csak bámult ki a fejéből. Legalábbis kívülről ez látszott. Belül pedig..Belül pedig V.Sz-es katonák menetetek,törtek utat maguknak,hogy Coruscantot "visszafoglalva" fészkében taposhassák el a férget,vagyis a Birodalmat..
Mostanság gyakran voltak ilyen,és efféle gondolatai,melyben nem ők a végigüldözöttek,hanem a Birodamiak,és segélyhívásra nem 5 Birodalmi csillagromboló érkezik,hanem 5 Hammerhead osztályú fregatt,vagy Mon Calamari Cruiser..
Ahogyan elmerengett az igen csak távolinak,és elérhetetlennek látszó jövőképén,azon kapta magát,hogy Rika máris búcsúzkodásnak adta a fejét. Nem tudta,hogy mennyi idő is telt el az érkezése óta,de a Nabooi tücskök,és a sötétségből ítélve nem túl sok. Vett egy mély lélegzetet,majd szalutált az eltávozók felé.
Miután Grob Trubor,és Rika Miráll felszálltak a Gallonával,Dastar vetett a távolodó hajóra még egy utolsó,futó pillantást,majd magában elmormolva egy „Erő legyen veletek-”et,Stower,és a jelenlévők felé fordult. Arca komor volt,de még a szokottnál is komorabbnak látszott. Az ég,mint sötét lepel burkolta be őket,és a fényforrásként szolgáló kerti lámpák is csak annyi fényt szolgáltattak,mint amennyire szüksége volt az embernek,hogy el ne essék. A Vihar Szövetség is épp csak annyira elég,hogy a Köztársaság eszménye feledésbe ne merüljön..De mit tehet az ember,a Birodalom izzó gyűlölete,és sötétsége ellen?
Az ezredes vett egy mély levegőt,majd Tutu után,ő is szólásra nyitotta a száját.
-A terv..-Kezdte,miközben rendezte arcvonásait. -A terv az Min úr,hogy kiszabadítjuk a Gungeneket. Ha jól vettem ki Dorten szavaiból,ő szeretne vezetni..Hát ahhoz egy indító is szükségeltetik!-Mondta Den,majd belenyúlt nadrágja jobb zsebébe, és előhúzott egy "slusszkulcsot",amit ez után át is nyújtott Festo századosnak.
-Egy sikló,még mindig a Cortezen van. Dorten..Tiéd a megtiszteltetés!-Mondta immáron széles vigyorral Den. Őszintén kíváncsi volt a százados úr vezetési technikájára.
|
|
|
Post by Tutu Min on Oct 5, 2007 10:43:54 GMT 1
- Ez gigantikusan bölcs és átgondolt terv! És mégis HOGYAN? - kérdez vissza picit ingerülten a jawa. Roppantul elege van a semmitevésbõl, izeg-mozog folyton. - Na mindegy, csak menjünk már!!! - türelmetlenkedik.
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Post by Stower Miráll on Oct 7, 2007 9:46:25 GMT 1
Stower láthatólag kifejezéstelen arccal hallgatta testvére beszámolóját…ennek ellenére a lány olvasni tudott a szemeiből. A fiú jól sejtette, neki már szükségtelen volt felszólalnia, a válasz, melyet adni szeretett volna a kérdés első pillanatától kezdve ismert volt nővére számára.…Rika és közötte nagyon szoros kötelék alakult ki, és az egymástól távol töltött évek csak erősítették azt. A firrerreok között a család nem csak egy üres frázis volt…sokkal több annál…Egymás rezdüléséből tudtak következtetni arra, mi lesz a következő lépés…a következő gondolat. Egyértelmű volt tehát, hogy a válasz most nemleges lesz. Stower-nek nem az volt a célja, hogy elutasítsa a lányt, egyszerűen a jelleméből, valamint tanításából fakadóan döntött úgy, ahogy. Eljött a Dxun-ról, hogy segítsen Dorten-nek…ha most szó nélkül Rika-val tartott volna, azzal saját magát írja le testvére, valamint barátja előtt.
A számos tagot számláló csapat egy rövidke séta után ért fel a kastélyba, ahol az étkezőt választották ki a Rika által tartandó rögtönzött eligazítás színhelyéül. Odabent inkább félhomály uralkodott, mint világosság. Afféle kellemes hangulatvilágítás…Már az érkezés pillanatában így volt. A fiú egy pillanatra el is merengett rajta, hogy vajon ki állította be, de mivel nem volt fontos tényező, így hamar el is hessegette a gondolatot. Az asztalfő mellett jobbra eső első széket választotta ülőhelyéül, melyet kihúzva az asztal alól „birtokba” is vett. Kényelmesen elhelyezkedett rajra…kabátjának hátulsó részét maga alá tűrte, míg elülsőt az ölébe libbentette. Az ülés volt az egyetlen hátránya ennek a hatalmas szövetkabátnak, melyet mindig viselt. Soha, semmilyen körülmények között nem szeretett megválni tőle…Nem mesélte el senkinek, miért van ez így…barátai egyszerűen elfogadták ezen „hóbortját”. Miután eligazította a hatalmas éjfekete leplet, hátradőlt, kezeit pedig a szék faintarziás karfájára helyezte.
A beszámoló nem tartott túlzottan sokáig…Rika valamiféle Corellia-i küldetésről beszélt, melyet nem szeretett volna elnyújtani, így csak a lényeget mesélte el. Egyetlen jelentkező volt, Grob. A fiú örült, hogy a testvérének nem egyedül kell mennie…Corellia…A CorSec otthona. Még a legbátrabbak is kétszer meggondolják, merjenek-e balhézni a bolygón. Persze Coronet híres a szindikátusról…de hát mégsem kellemes a Galaxis egyik legjobban összeszedett, legegységesebb szervezetével összezörrenni. Az eligazítás után a csapat ismét megindult a Gallona felé, hogy legalább odáig a tábornokasszonnyal tarthassanak. Kint mindenki elbúcsúzott…Stower szeretett volna az utolsó lenni, így besorolt a sor végére, és türelmesen várt…Miután mindenki elköszönt a lánytól, Rika megölelte a testvérét. - Vigyázz rájuk helyettem is! (- Szeretlek öcsi!) Suttogta halkan a lány. Míg az első mondat talán azok számára is érthető volt, akik hallgatták a páros beszélgetését…addig a második mondat valami kuszaságnak hangozhatott. Stower meglepődött, amikor Rika a nép nyelvén szólalt meg…ezt palástolandó elmosolyodott. Hátralépett, majd kacsintott egyet. - Nem lesz probléma! Dorten és Tutu majd vigyáznak az egész csapatra…így rám is! Mondata közben az érintett felekre mosolygott, majd visszapillantott a testvérére. - Szeretném látni, amikor a Gallonát leteszed a bázison! Ezzel a mondatával érzékeltetni szerette volna, hogy szeretné egyben látni a testvérét. Persze kicsi csipkelődés is érezhető volt benne…de ezt talán Rika már megszokta a jellemváltozásokon keresztüleső fiútól.
A Gallona alig emelkedett a magasba, amikor a csendet ismét a jawa fülsiketítő hangja törte…vagy inkább robbantotta félbe. - Na most mi a terv? Stower Dorten-re tekintett, majd csendesen várta, hogy a százados felvázolja az általa elképzelt taktikát. Meglepő módon Den ragadta magához a kezdeményezést…aki nem mellékesen Tutu egyik legjobb cimborája volt. - A terv…A terv az Min úr, hogy kiszabadítjuk a Gungeneket. Ha jól vettem ki Dorten szavaiból, ő szeretne vezetni...Hát ahhoz egy indító is szükségeltetik! Egy sikló,még mindig a Cortezen van. Dorten...Tiéd a megtiszteltetés! Az ezredes egy apró fémrúd szerű tárgyat vett elő, mely valójában az általa említett sikló indítóhengere volt. A mondatok mindenki szájára mosolyt csaltak…köztudott volt, hogy a gungan nem éppen a vezetési technikájáról híres. Stower próbálta a tipikusan jellemtelen arcot magára erőltetni, de Den szavai hallatán ő is kelletlen elmosolyodott. - Ez gigantikusan bölcs és átgondolt terv! És mégis HOGYAN? Na mindegy, csak menjünk már!!! Harsant fel ismételten a VSZ egyik legapróbb, de legtalpraesettebb lénye, Tutu.
A fiú megigazította a szövetkabátját, majd előhúzott egy komm-ot a zsebéből. Lenyomott rajta pár gombot…az egész csupán pillanatokig tartott…ezután visszacsúsztatta az eszközt a helyére. - Az embereim és én is készen állunk! Várjuk a parancsot Dorten százados! Mondata közben az előtte álldogáló gunganra tekintett, majd várta, hogy a csapat meginduljon a nagy mentőakcióra…
|
|
|
Tóvidék
Oct 10, 2007 16:57:50 GMT 1
Post by Dor Dor Nass on Oct 10, 2007 16:57:50 GMT 1
Dorten kissé türelmetlenül várja, hogy Rika végre kibökje, hogy miért jött. Nem mintha egy picit is ellenszenves lett volna neki tábornoka de az idegölő este kezdett egy kicsit sok lenni a gungannek. Először az ismertlen betolakodó és most Rika érkezése. Dorten jól tudta, hogy ez még legalább fél óra késést jelent, pedig már így is eleget késlekedtek. Nem volt mit tenni Dorten kénytelen-kelletlen követte a csapatot a kastélyba, ahol Rika előadta jövetelének okát. Dorten elképedve hallgatta, hogy egy ilyen csip-csup ügy miatt kellett tovább halasztani az akció elkezdését. Itt most egy egész nép sorsáról volt szó, Rika pedig egy kis rendbontás miatt beleavatkozott a küldetésbe. A gunganen ugyan nem látszott semmi de mindenki sejthette, hogy mi is jár most a fejében.
Végül Grob csatlakozott a légierő tábronokához és pár perc múlva már a határellenőrzés felé repültek. Dorten még egy darabig nézte a távolodó hajót, miközben Tutu szokásához híven, nos... Tutu volt. Mielőtt Dorten választ adhatott volna Den már felvázolta a tervet.- A terv…A terv az Min úr, hogy kiszabadítjuk a Gungeneket. Ha jól vettem ki Dorten szavaiból, ő szeretne vezetni...Hát ahhoz egy indító is szükségeltetik! Egy sikló, még mindig a Cortezen van. Dorten...Tiéd a megtiszteltetés! - válaszolt először az apró jawának majd a gungenhez intézte szavait. - Azon már túl vagyogatunk. - mondta enyhe mosollyal a gungan majd fejével a tengerpart felé intett ahol már ott állt mindhárom sikló. Dorten elvette az inditó hengert.- Az embereim és én is készen állunk! Várjuk a parancsot Dorten százados! - fordult felé a firrereo. Dorten szája mosolyra húzódott majd lassan bólintott egyet.A kis csapat végre elindult a part felé Dorten vezetésével. Az egyik siklónál várakozó gungan technikusok, utolsó felszerelésüket tették be siklójuk rakterébe, majd elfoglalták helyüket. A másik két sikló egyike a parancsnoki volt míg a másikba élelem és további technikai felszerelés került. Dor Dor egyenesen a parancsnoki jármű felé indult aminek egy laza ugrással el is foglalta a vezetőülését. Megvárta amíg a vezérkar tagjai beszálltak a vízi alkalmatosságá alakított járműbe majd a henger segítségével beindította a hajtóművet. Annak ellenére, hogy nemigen értett a vezetéshez eléggé határozottnak látszott. Pár pillanat múlva már bekapcsolta a repulzorokat amik a levegőbe emelték a siklót. Egy rövid ideig így lebegett a gép, majd Dorten meghúzott egy kart, ami kékes plazma burkot vont köréjük. Dorten ellenőrizte a rádió összeköttetést majd gázt adott, méghozzá nem is keveset. A sikló pár másodperc alatt több száz kilóméteres sebességre gyorsult aztán belecsapódott a vízbe. Ennek hatására a siklóban ülők belesüppedtek az ülésbe majd amikor hirtelen elérték a vizet többen is előrebuktak.
Dor Dor hamar rájött, hogy hol hibázott és lejjebb vett a sebességből. Egyelőre nem világított nekik más csak a plazma burok halvány fénye. A közeli partszakaszt a gungan tanulmányozta az elmúlt napokban így jól tudta merre kell kormányoznia. Ameddig nem értek elég alacsonyra nem akarta bekapcsolni a víz alatti reflektorokat nehogy a felszínen is megláthassák a fényt. Amikor elegendőnek találta a mélységet, aktiválta a reflektorokat, amik több tíz méteres távolságra megvilágították az előttük elterülő hatalmas víztömeget, így már könnyedén haladhattak tovább a céluk felé...
|
|
|
Tóvidék
Oct 11, 2007 10:12:52 GMT 1
Post by Tutu Min on Oct 11, 2007 10:12:52 GMT 1
Tutu Min, mint a "vezérkar" tagja a sikló dúracél üvegének ablakára tapadva bámulta a tájat és igazán élvezte a repülést! Ennek hangos "óóóó" és "fúúúú" kiáltásokkal adott hangot, nem törõdve azzal, hogy esetleg másokat zavart volna. - Odanézz Stow bácsi...! - örömködött néhányszor, rámutatva valami neki tetszõ, de általában jellegtelen dologra. - Gyönyörûsegges tájakon szállingózunk! - dícsérte végül Dortent, igyekezvén utánozni a gungen tájszólást. Ez nagyon tetszett neki!
|
|