Jack T. Tenrek
Junior Member
Csemp?sz
Csemp?sz, ?letm?v?sz, ?jrakezd?!c!Default
Posts: 198
|
Post by Jack T. Tenrek on Sept 9, 2007 7:57:55 GMT 1
A Cortez fedélzetén
Jack gyomrát jólesõen felmelegítette a whiskey. - Az pedig, hogy kinek szállít? Legyen elég egyenlõre annyi, hogy egy olyan baráti társaságnak, akik nem feltétlen a Császárimádatukról híresek! Idõvel, a bizalom mélyülésével egyre többet tudhat majd meg rólunk! A kapitány egy leheletnyit megrántotta vállát. - Jól van - méregette egy pillanatig az üres poharat. - Mindenkinek lehetnek titkai. Tekintsük bizalomnak, hogy kivételesen nem kérdezõsködök - tette hozzá halvány mosollyal. Igazából nem volt teljesen elégedett, nem szerette a meglepetéseket. Thomas Klerson pedig elég jó volt abban, hogy utánanézzen titkos társaságoknak. Így vagy úgy, de Jack mindig hozzájutott azokhoz az infókhoz, amik érdekelték. Rövidke szünet után az üvegért nyúlt, és egy kérdõ tekintettel biccentette meg Stower felé, hogy elfogad e még egy pohárkával. Magának is töltött, majd megint a két férfira emelte a poharat. Miközben lassan belekortyolt, megpróbálta összeszedni, hogy mit is tudott meg eddig új üzletfeleirõl: egy név, klónkatonáik vannak, és a hajó nevét sem nehéz kideríteni; nem sok, de kezdetnek elég. A másodszor is kiürült poharat az asztalon nyugvó fegyverek mellé helyezte. Döntött. - Rendben van. És mikor kezdjük a bizalom mélyítését?...
Eközben a Lone Wolfon
- Semmi? - Semmi - vonta meg a vállát Miranda. - Se segélykérés, se publikus riasztás, csak csönd. - Lehet, hogy egyszerûen csak elment még valahová? - kérdezte Josh a pilótaszékbõl. - Nem hiszem - válaszolta a nõ, majd otthagyta a kommunikációs pultot. - Mindenképp szólt volna, ha visszajött. Joshua keményen szorította a kormányt, bár az arca nyugodt maradt. Miranda régen látta ennyire feszültnek võlegényét. Õ sem volt száz százalékosan nyugodt, de Josh komolyan aggaszthatta valami. Óvatosan a férfi vállára helyezte a kezét. - Hé, nyugi - érezte, ahogy a pilóta feszültsége csökken az érintés nyomán. - Biztosan jól van. A barátai vagyunk, emlékszel? Megéreznénk ha lenne valami - villantott fel egy bíztató mosolyt. - És ha mégsem? - Josh nem adta fel az aggodalmaskodást egykönnyen. - Akkor - keményedett meg Miranda tekintete - tanítunk valami újat a corelliai bosszúról...
|
|
|
Tóvidék
Sept 9, 2007 16:56:16 GMT 1
Post by Den Dastar on Sept 9, 2007 16:56:16 GMT 1
Az idősebbik férfi,ki mindeddig névtelenségbe burkolózott,és a beszélgetés során eddig csak egyszer szólt,most ismét szólásra nyitotta a száját.
-Ha jól vettem ki az Ön,és Stower közti beszédből,most üzlettársak vagyunk.És midőn,hogy azok vagyunk,illene bemutatkoznom. A nevem Lex Artorio.-Mutatkozott be Den,majd jobbját Jack felé nyújtotta.Baljával tett egy erőtlen mozdulatot,hogy átvehesse Stowertől az első Whisky-s kört.Miután legurította,megengedett magának egy enyhe mosolyt.Régen,mikor még nem viselt katonai rangot,sokszor tett ilyen Whiskys köröket.Az R.A idejében már kevésbé gyakran...Mostanság meg már szinte egyáltalán.
|
|
|
Tóvidék
Sept 10, 2007 9:57:09 GMT 1
Post by Tutu Min on Sept 10, 2007 9:57:09 GMT 1
Cortez
A kihallgató szoba bejárati panele halk szisszenéssel nyílik ki. Az örökké izgága Tutu Min jelenik meg, sárga szemeivel gyorsan végignézve Jack-en. - Ö, hello! - köszön kedvesen az ismeretlennek a jawa és kinyújtja felé egyik - kissé még ételmaradékos - kezét. - A nevem Tutu Min. Én vagyok a szövetségi jawa kémhálózat vezetõje. Igaz, hogy ez a hálózat nem létezik, de...na...na mindegy - csiporogja vékony hangján a jawa. Ami meglepõ: a közös nyelvet beszéli, egészen jól, ráadásul. - Mit isztok? - szagol aztán bele a levegõbe az éhenkórász, mintha most jött volna a Tatooine-ról. - Den bácsi, Stow bácsi...ki ez a hutt bártáncos? - mutat kissé talán illetlenül Jack-re Tutu, mialatt kis kezeivel már számtalan zsebeinek egyikében kotorászik...
|
|
Jack T. Tenrek
Junior Member
Csemp?sz
Csemp?sz, ?letm?v?sz, ?jrakezd?!c!Default
Posts: 198
|
Tóvidék
Sept 10, 2007 15:04:09 GMT 1
Post by Jack T. Tenrek on Sept 10, 2007 15:04:09 GMT 1
A Cortez fedélzetén
- A nevem Lex Artorio. Jack elfogadta a felé nyújtott kezet, és szívélyesen megrázta. Éppen az utolsó kérdésre érkezõ választ várta volna, amikor egy halk szisszenéssel feltárult az ajtó, és egy apró alak masírozott be rajta. - Ö, hello! A nevem Tutu Min. Én vagyok a szövetségi jawa kémhálózat vezetõje. Igaz, hogy ez a hálózat nem létezik, de...na...na mindegy. - Jack Tenrek, csempész és amatõr kiváncsiskodó - mosolyodott el barátságosan. Jack elég bátor volt ahhoz, hogy megszorítsa az ételmaradékos, apró mancsot. Gondot inkább az okozott, hogy nehogy fájdalmat okozzon az apró kémnek. Kellemes meglepetés volt, hogy a jawa beszélte a közös nyelvet, így a kapitánynak nem kellett sem egy fordítógép, sem valaki más segítsége. De, hogy kém? Miráll arcán, mintha egy mosoly halovány árnyéka derengett volna, de a kapitány nem tudta elkapni a pillanatot. A kölcsönös bemutatkozás után már fordult vissza Stower felé, és éppen nyitotta a száját, amikor Tutu ismét megszólalt. - Mit isztok? Den bácsi, Stow bácsi...ki ez a hutt bártáncos? - mutat kissé talán illetlenül Jack-re Tutu, mialatt kis kezeivel már számtalan zsebeinek egyikében kotorászik... Ha Jacknek szájában éppen ital lett volna, akkor menthetetlenül megfullad a nevetéstõl. Aztán egy pillanatra még az is bevillant, hogy táncol egy huttnak??? Na ez még neki is abszurd volt... A kis kém azonban elkottyintott egy érdekes apróságot, és Jack mosolyogva fordult vissza a két férfi felé. - Szóval, "Den bácsi" - a tekintete azonban kicsit keményebbre váltott - hogyan is állunk az egyre mélyülõ bizalmunkkal?...
|
|
|
Tóvidék
Sept 10, 2007 20:47:34 GMT 1
Post by Dor Dor Nass on Sept 10, 2007 20:47:34 GMT 1
Dorten merengését, egy kopogás szakította félbe. Lassan az ajtó felé fordukt majd erkélye korlátját két kézzel megmarkolta és neki támaszkodott. - Szabda! - mondta a gungan. Szavait követően az ajtó lassan kinyílt majd megjelent az ajtóban, egy klón jelent meg az ajtóban. Szabvány első generációs klón páncélt viselt, ám a rikitó fehér szín helyett helyenként lekopott éjfekete színe volt. A legtöbb élőlénynek a galaxisban a klónok mind egyformák voltak, ám Dorten tudta, hogy ez nem így van. Éppen ezért, minden katonájának váll lapján különleges jelzés volt, amit a rideg azonosítók helyett használtak. -Üdvelet Húrikán! Késze van Jack kajája? - kérdezte Dorten a klón szalutálását követően. - Minden készen áll az ebédhez. - válaszolta a klón, mosolyra húzva a száját. - Remeg! Indulózzunk. - mondta a gungan majd elresztve a korlátot elindult az ajtó felé.
Eközben lenn a parton már javában folytak az előlészületek. A két speciális plazma generátorral felszerelt siklót a repulzort bekapcsolva óvatosan letolták a rámpán, egyenesen a partra, ahol átestek az utolsó műszaki ellenőrzésen is. A siklók végébe, egy-egy szilárdlövő gépfegyvert rögzítettek, egy esetleges vízalatti támadás esetére. Ugyan a víz miatt a fegyver hatásfoka erősen lecsökkent a vízi szörnyek elijesztésére talán még alkalmazható. Mindenesetre mindkét siklóba beraktak 5-5 hődetonátort is arra az esetre ha netán a gépfegyver nem lenne elég.
|
|
|
Tóvidék
Sept 11, 2007 9:57:29 GMT 1
Post by Tutu Min on Sept 11, 2007 9:57:29 GMT 1
Cortez
Tutu Min Jack felé fordul.
- Szólítottál? Honnan tudod, hogy az álnevem Den Dastar? - lepõdik meg az apróság. - De az álneveket csak akció közben használjuk, egymás között nem. Amúgy Lex bácsi megharagszik és nem ad enni Mex bácsinak. Ja tényleg, Mex már csak 116.5 kiló, most mértük meg a legújabb mérleggel... - locsog tovább a jawa.
- Nem láttad véletlenül valahol a barátnõmet, Sunnyt? - kérdezi aztán minden átmenet nélkül Jacktõl. - Ja és neked mi az álneved? - .
|
|
|
Tóvidék
Sept 12, 2007 9:05:00 GMT 1
Post by Den Dastar on Sept 12, 2007 9:05:00 GMT 1
Den vetett egy megsemmisítő pillantást az ex-Császárra,de ügyelt rá,hogy úgy fordítsa a fejét,hogy azt a pillantást csak a Jawa láthassa.. Mielőtt válaszolhatott volna Jack kérdésére,a kis lény folytatta a locsogását.
-Den Dastar..-Morogta az igazi Den.-Hányszor mondtam neked,hogy ne említsd meg ezt a nevet? 99,9 milliárdszor?-Habár Tutu lecseszése már nem igazán menthette meg a helyzetet,Den minden esetre sokkal jobban érezte magát.Pár másodpercig..Aztán megsajnálta I. Ex Jawaianus Tutu Mint,ki bizonyára a lecseszés következtében elszomorodhatott. Dastar megcsóválta a fejét,és most már sokkal nyugodtabban így szólt,miközben leguggolt a jawához.
-Tutu.Nagyon jól tudod,hogy miért nem szabad használni ezt a nevet.Veszélyes.Ha egy Birodalmi előtt ezzel mutatkoznál be,minden bizonnyal rájönnének az "igazságra"..Ami sem a te,sem az én,de még Stow bácsi érdeke sem.Senkinek sem az érdeke,akit a barátodnak tekintesz.-Hangja halk volt,de jól hallható.
-Sajnálom Jack..De a hazugságom kényszerű volt.Nem vagyok büszke rá,de csak így kerülhetem el hogy rájöjjenek ki is vagyok valójában. Most már nincs sok értelme titkolóznom,ezért újból bemutatkoznék..A nevem Den Dastar.-Morogta a szóban forgó,majd hozzátette.-Ha kíváncsi,elmondhatom hogy miért nem használom a nevemet..Persze csak ha valóban érdekli.
|
|
Jack T. Tenrek
Junior Member
Csemp?sz
Csemp?sz, ?letm?v?sz, ?jrakezd?!c!Default
Posts: 198
|
Tóvidék
Sept 12, 2007 23:51:20 GMT 1
Post by Jack T. Tenrek on Sept 12, 2007 23:51:20 GMT 1
A Cortez fedélzeténA kis jawa próbálkozása, hogy mentse a helyzetet, valójában csak rontott rajta, és Jack vérnyomása az egekbe szökött. Ennyit ér a nagy duma a bizalomról. Aztán az igazi Den Dastar megmentette a helyzetet. - Sajnálom Jack..De a hazugságom kényszerû volt.Nem vagyok büszke rá,de csak így kerülhetem el hogy rájöjjenek ki is vagyok valójában. Most már nincs sok értelme titkolóznom,ezért újból bemutatkoznék..A nevem Den Dastar.-Morogta a szóban forgó,majd hozzátette.-Ha kíváncsi,elmondhatom hogy miért nem használom a nevemet..Persze csak ha valóban érdekli.Jack egy hosszú pillanatig némán meredt a férfira, igazából a "lebukás" még humoros is volt, nem várta volna, hogy egy jawa "mesterkém" buktatja le a férfit. A bizalmatlanság érthetõ volt, hiszen a kapitány sem a valódi nevén mutatkozott be elõször. Jack sejtette, hogy Dastar története nem tartozik a vidám sztorik közé, és most elõször jutott eszébe, hogy Joshua és Miranda esetleg hiányolják. - Természetesen érdekel - engedte ki a "gõzt" - viszont lenne egy javaslatom. Valamiért az a sanda gyanúm, hogy nem a táj szépségéért érkeztek a bolygóra, hanem tervük volt, mielõtt én idecsöppentem. Tehát mi lenne, ha mindannyian folytatnánk, amit elkezdtünk, és ha az ajánlata még késõbb is áll, akkor legközelebb én hozom a whiskeyt, maga meg a beszédtémát - fejezte be egy félmosollyal.Jacken látszódott, hogy komolyan beszél, viszont nem érzi úgy, hogy ez a megfelelõ idõ az élettörténetek elmesélésére. Világos volt, hogy a hatalmas hajó nem véletlenül parkol a mezõ közepén, márcsak a legénysége is kizárja ezt a lehetõséget. Ráadásul az õ sztorija sem volt éppen egyszerû, és mindig is érdekelte, hogy másokat mi kényszerít egy álnév felvételére. - Viszont beszélhetnénk az üzletrõl - nézett végig a két férfin - vagy arról, hogy mikor is beszéljünk róla...//nem akartam önkényesen beleírni, de exCorSecként ismerõsnek találhatom a neved?//
|
|
|
Tóvidék
Sept 13, 2007 11:31:42 GMT 1
Post by Tutu Min on Sept 13, 2007 11:31:42 GMT 1
Tutu lógó orral hallgatta Den bácsit, mialatt az kioktatta. Hát igen, tényleg mondták már neki, de hát õ ugyan honnan tudja, hogy ez a ficsúr beavatott-e vagy sem? A jawa mindig jót feltételez az ismeretlenekrõl, ezért aztán gondolta: ha Den bácsi ilyen jókedvûen italozik vele, akkor nem lehet gond. - Bocsáss meg Den bácsi! - csak ennyit tudott szomorúan cincogni a kis lény, aztán még inkább kicsire összehúzta magát és úgy hallgatta a beszélgetést.
Mintegy fél percig.
- Milyen üzlet? - kiváncsiskodott aztán felvidámodva, mintha mi sem történt volna.
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Tóvidék
Sept 15, 2007 15:48:59 GMT 1
Post by Stower Miráll on Sept 15, 2007 15:48:59 GMT 1
A Cortez fedélzetén
Stower az utóbbi percekben elcsendesedett, átadta a kezdeményezést Den-nek, Úgy gondolta, hogy a corelliai is beszéljen kicsit, ha már vele fáradt az ideiglenesen kihallgatónak használt szobába. Eleddig meglehetősen csendesen figyelte a beszélgetést, ezért amikor ő is belefonódott a firrerreo fiú nagyon örült. Den-ről köztudott volt, hogy kicsit nehezebben nyílik meg mások előtt…de ha belelendül, akkor nem lesz megállás. A beszélgetés fonalát egy hang szelte ketté, akár vibrotőr a vékony fémlapot…Hangos szisszenést hallatott az ajtó hidraulikája, melynek következtében a vaskos fémlap emelkedni kezdett a mennyezet felé. Természetesen a szobában tartózkodó három férfi a hang irányába fordította tekintetét…Stower nagyon kíváncsi volt, ki is fog érkezni annak ellenére, hogy parancsba adta katonáinak…senki sem jöhet be! A folyosón körvonalazódó látványra a legkevésbé sem számított. A Vihar Szövetség legapróbb termetű, mégis legnagyobb szívű figurája toppant be, hogy emelje a három egyezkedő fél között zajló beszélgetés hangulatát. A fiatal fiú csendesen végigmérte a barna lepellel borított apró lényt, majd a sárgán izzó szempárra tekintett. Azonnal tudta, hogy a konzultálás valamilyen szinten veszíteni fog eddigi, véresen komoly hangulatából, és valamelyest a humorosabb hangvétel felé fog elmozdulni. Tutu mindig is közvetlen volt mindenkivel….csak remélni lehetett, hogy nem fog véletlenül kikotyogni fontos információkat. Bár Jack talán érdemes lenne azok ismeretére, egyenlőre még nem került olyan közel a Szövetséghez, hogy effajta dolgokat tudhasson meg a szervezet működéséről, és mikéntjéről egyáltalán…
Egy rövid, de annál kellemesebb beszélgetés vette kezdetét, mely alatt fény derült a corelliai férfi, azaz Den Dastar eredeti nevére is. Jack láthatóan nem lepődött meg, és szerencsére nyugodtan kezelte a helyzetet….valahogy úgy festett, mintha természetes dolog lenne, hogy emberek álnevekkel szaladgálnak mindenfelé a Galaxisban. Bár, ahogyan a fiú belegondolt, ez így is volt….minden ember, aki elkövetett valamit a Birodalom, vagy a fonnyadó arcú Császár ellen, az álnév mögé kellett, hogy rejtse lényét, és mivoltát. - Természetesen érdekel, viszont lenne egy javaslatom. Valamiért az a sanda gyanúm, hogy nem a táj szépségéért érkeztek a bolygóra, hanem tervük volt, mielőtt én idecsöppentem. Tehát mi lenne, ha mindannyian folytatnánk, amit elkezdtünk, és ha az ajánlata még később is áll, akkor legközelebb én hozom a whiskeyt, maga meg a beszédtémát. Jack elmosolyodott a mondatok után…Stower barázdái is megenyhültek a hallottak után, arcára egy halovány mosoly ült ki. Biccentett a fejével az előtte ülő csempész utolsó szavainál. Jack Tenrek percről percre meglepte valamivel…jelen helyzetben a felismeréssel. Egyes emberek bizony észre sem vették volna a nyilvánvalót…Tenrek-en érezni lehetett egyfajta profizmust. Tudta, mikor kell megállni…mire kell figyelni…összeszedett, és karizmatikus figura volt, Stower pedig hamar meg tudta kedvelni az efféle embereket. - Viszont beszélhetnénk az üzletről, vagy arról, hogy mikor is beszéljünk róla! Stower jobb kezét a jobb karfára, bal kezét pedig a bal karfára helyezte. Ujjaival lassan körbefonta a rideg fémet körbeölelő szövetet.
Egy darabig csendesen üldögélt, majd egy kósza pillantást vetett Denre, és Tutura is. Látta, hogy mindkét barátja eszébe ötlött az, amiért tulajdonképpen majdhogynem a teljes vezérkar megjelent Naboo csodálatos bolygóján. A rövid elkalandozás után a fiú szemei ismét megcélozták Tenreket. - Ön roppant figyelmes ember Tenrek úr! Jól látta meg a helyzetet, nem hiába érkeztünk a bolygóra! Kezdett bele magabiztos, mégis nyugalmas hangon. - Javaslatom a következő lenne! Ön, és jómagam is átadunk egymásnak egy-egy komm számot, hogy a későbbiekben elérhessük egymást! Jobb lesz nyugodtabb körülmények között beszélgetni az üzletünk további mikéntjéről! Stower alig fejezte be a mondatot, Tutu hangja harsant fel olyan élesen, akár egy velőt szakító női sikoly. - Milyen üzlet? Stower az apró teremtésre tekintett. - Amint megbeszéltük a részleteket, beavatlak a történetbe! Jelentette ki mosolyogva a tábornok, majd szemeit ismét a vele szemben ülő férfire vetette…
|
|
|
Tóvidék
Sept 16, 2007 11:14:12 GMT 1
Post by Den Dastar on Sept 16, 2007 11:14:12 GMT 1
//Szerintem igen...Még kőröztek is ;D Igaz,akkor is egy álnevemen// "-Jól vág az esze."-Mondta magában Dastar."-Jobban mint ennek a vén jampecnek itt.."-Ekkor cipőjére pillantott,és elfintorodott.Magára gondolt a vén jampec alatt,habár még nem mondhatta magát annyira idősnek..Minden esetre, az agymosásnak hála memóriája már sosem lesz a régi.Ez az egyik dolog ami nagyon bosszantotta.//A másik meg a Nagy Kék Ar Kun // -Benne vagyok.Ha végeztünk itt,majd úgy is felkeressük önt a továbbiakat illetően.Feltéve persze,ha elfogadja Stower javaslatát.
|
|
Jack T. Tenrek
Junior Member
Csemp?sz
Csemp?sz, ?letm?v?sz, ?jrakezd?!c!Default
Posts: 198
|
Tóvidék
Sept 16, 2007 20:30:33 GMT 1
Post by Jack T. Tenrek on Sept 16, 2007 20:30:33 GMT 1
A Cortez fedélzetén
Miután Den Dastar neve többször is elhangzott, Jackben egy régi emlék bukkant fel pár másodpercre. Mintha már hallotta volna a férfi nevét, vagy valami másik névvel hozták összefüggésbe? Világos volt, hogy ha hallhatta, az csak a Corellián eshetett meg, annak az életnek pedig már évekkel ezelõtt vége volt. Egyébként is valószínûbb, hogy valaki mástól hallotta a nevet, és nem a "Trió" foglalkozott a férfi ügyével. - Javaslatom a következõ lenne! Ön, és jómagam is átadunk egymásnak egy-egy komm számot, hogy a késõbbiekben elérhessük egymást! Jobb lesz nyugodtabb körülmények között beszélgetni az üzletünk további mikéntjérõl! Stower hangja szakította meg Jack múltba merengését. A javaslata elfogadható volt, és nem jelentett különösebb fenyegetést egyik félre sem. Ugyan a Lone Wolfon csak korlátozott hatótávolságú adó volt, de erre is akadt megoldás. Jack ugyanis nem szerette, ha olyan üzenetek repkednek a galaxisban, amiben az õ neve szerepel, de "Az Agy" hajóján megvolt minden a kellõ titikosításhoz, kódoláshoz. - Rendben, - Jack fejbõl sorolt két számsort. - Az elsõ a hajómé, azonban, a kommadó csak korlátozott hatótávolságú, és nem szeretem, ha túl sokan kajtatnak utánam. A második egy barátomé - majd a megemelkedõ szemöldököket látva hozzátette - a legjobb barátomé. A legtöbbször ugyanis rajta keresztül dolgozom. Ráadásul õ tudni szokta, hogy merre járok, és nem kérdezõsködik. Ráadásul Birodalom ellenességben erõsen versenyre kelhetne bármelyikünkkel...mindegy - legyintett. - A lényeg az, hogy megbízható. Õ eljuttatja hozzám, hogy mikor és hol legyen a következõ találka. Remélem ez megfelel...
//a késõbbi üzeneteket PM formájában kapom meg, vagy megbeszéljük a VSZ oldalon ;D?//
Eközben a Lone Wolfon
- Feltûnt a hajó - jelentette be Joshua. - Igen, látom. Mennyi idõ még? - Pár perc. A légiforgalom ebben az órában viszonylag gyér volt, de éppen elég utasszállító, sikló és teherbárka közlekedett a légtérben, hogy a Lone Wolf ne szúrjon szemet annak, aki esetleg folyamatosan vizslatja a Cortez radarjait. Joshua direkt visszafogta a hajó sebességét, hogy aztán teljes sebességgel rohanhassák le a hatalmas szállítót. Fél szemmel idõnként Mirandára pislogva látta, hogy annak fél fülén még mindig a rádió fejhallgatója csüng, amennyibe Jack végül bejelentkezne. - Lementem az ágyúállásba - tette át a pilóta fülére a rádiót a nõ, majd elsietett. Két perc alatt lent is volt. - Hallasz? - Persze. - Biztos vagy abban, amit mondtál? - Nézd - fogott kapkodó magyarázkodásba Joshua. - Tudjuk, hogy egy földön ülõ hajónak nem éppen tökéletes a pajzsa, mert maga a talaj zavar bele a védelembe. Ahhoz pedig, hogy felszálljanak, egy ekkora monstrumnál hosszas elõkészületek kellenek. - Szóval mûanyag kacsák egy befagyott tavon...
|
|
|
Tóvidék
Sept 18, 2007 8:06:50 GMT 1
Post by Tutu Min on Sept 18, 2007 8:06:50 GMT 1
- Értem Stow bácsitábornok! - szalutált Tutu tréfásan, aztán Jack mögé somfordált, majd Den mögé, majd Stower Miráll mögé, majd unatkozva leült a sarokba.
- Mikor csinálunk már valamit? - kérdezte a jawa és hatalmasat ásított. Tutu Min unatkozott és ha egy jawa unatkozik...na abból sosem sül ki semmi jó.
- Maxi menni gungagunga! Gunga gyártaja bumm! - utánozta aztán Dortent a kis lény, egyre inkább türelmetlenkedve.
|
|
|
Tóvidék
Sept 19, 2007 16:18:28 GMT 1
Post by Den Dastar on Sept 19, 2007 16:18:28 GMT 1
Den feljegyezte a Jack által megadott holoszámokat,majd elmentette egy gomb lenyomásával.Miután ezzel végzett,eltette az adattáblát a jobb zsebébe,és összekulcsolta maga mögött a kezeit.
-Rendben Jack! Jelentkezni fogunk,ha elérkezik az ideje.-Mondta az ezredes,egy bólintás kíséretében,majd szépen lassan megindult a kabin ajtaja felé.Mikor odaért,megfordult és 2 újdonsült "üzlettársára"emelte a tekintetét.
-Ha készen állnak uraim,indulhatna mindenki a maga dolgára.
|
|
|
Tóvidék
Sept 19, 2007 16:27:11 GMT 1
Post by Tutu Min on Sept 19, 2007 16:27:11 GMT 1
- Hé, Papó! Nekem mi a maga dolgom? - kérdezte felháborodva Tutu. Kicsit elege volt, hogy a nagyok úgy kezelték, mint egy újszülött banthát, akit csak kerülgetni kell, mert folyton útban van.
A jawa eléggé sérelmezte ezt a fajta viselkedést.
|
|