Post by Arctus Dike on Feb 13, 2010 15:41:16 GMT 1
„U-uram, TK-986 közlegény szolgálatra jelentkezik, uram. A helyzet nagyon... ” - Darálta a TK-986 azonosító jelű birodalmi katona, amit sikerült kikászálódnia a vezérlő székből, mely a páncélzatának még rajta lévő elemei miatt elég nehéz feladat volt. Most, hogy Dike alaposabban szemügyre vehette a közlegény páncélzatát, láthatta, hogy nem rohamosztagos, hanem felderítő.
„… rossz. Kényszerleszállást hajtottam végre a társasimmal a bolygón, felderítésre indultam, de az ellenség üldözőbe vett. Így találtam rá a támaszpontra. Jelenleg fogalmam sincs, hogy hol lehetünk, de a bázis számítógépét valahogy aktiváltam és átvettem az irányítást valamilyen védelmi rendszeren.” - Folytatta egy pillanatnyi megakadást, - melyet vélhetőleg valamiféle szitokszó visszanyelése eredményezett - követően a jelentést TK-986. „ H-ha most megbocsát, segítenem kell a csapatainknak.” - Mondta, majd visszafordult a konzol felé.
Arctus először összevonta a szemöldökét a válasz hallatán, ám ahogy a közlegény összefoglalta a dolgot, a haditengerésztisztnek egyre inkább elkerekedtek a szemei. Elég különösnek találta, hogy miként férhetett hozzá a közlegény egy ismeretlen parancsnoki támaszpont irányítási rendszeréhez. A gyors észjárású corelliai figyelmét nem kerülte el az ellentmondás, ha ez itt egy automatizált védelmi létesítmény, melynek az irányítását TK-986 végzi, akkor vélhetőleg az őt magát kiütő elektromos töltések is ettől a védelmi rendszertől származhattak. Mielőtt eme gondolatmenet eredményeként a kényes kérdést intézhetett volna a közlegényhez, a támaszpont főszámítógépe.
„Parancsnok, kérem definiálja az ön mellett álló személyt. Ennek megfelelően fogom őt is ellátni információkkal, valamint kérem intézkedjen arról, hogy a korábban telepített védelmi eszközök aktiválódjanak, az ellenség ugyanis ezekben a percekben érte el azt a zónát, ahol komoly károkat okozhatunk bennük.” - Közölte a számítógépes rendszer mesterséges intelligenciája által generált meglepően kellemes női hang.
„Uram, tisztelettel…” – Szólalt meg ismét a felderítő, kihúzva magát. - „…szükségem lenne a segítségére. Én csak egy felderítõ vagyok, nem értek a csapatok irányításához, ön biztosan jobban tudná ezt az adu-ászt használni, mint én. De a számítógép engem azonosított parancsnokként, így nekem kell az utasításokat kiadnom.” – Mondta, majd egy lélegzetvételnyi szünetet tartott, mielőtt folytatta.. - „Egy tiszt utasításait szívesebben adnám parancsba, mint a sajátjaimat. ” - Bökte ki végül..
Arctus bólintott és felülemelkedve a felderítő osztagos korábbi feljebbvalói tekintéllyel szembeni tiszteletlenségén, lassan elindult a közlegény felé. A Birodalmi Haditengerészet Csillagromboló kapitánya, pontosabban most már csillagromboló nélküli kapitánya nem volt ugyan szakavatott mestere a felszíni harcászatnak, de ezt nem akarta megosztani a meglehetősen bizonytalannak tetsző közlegénnyel. Elsőként át kellett látnia az adott helyzetet és a támaszpont által jelentett harcértéket, hogy aztán valamit kezdhessen.
„ Praetorian, ööö… ”- Szólalt meg ismét TK-986, a megszólítás alapján Dike feltételezte, hogy a korábban megszólalt vezérlő-számítógépet szólította meg. „ A kapitány itt mellettem a haditengerészet tisztje, a… szövetségesünk. ” – Mondta szemmel láthatóan keresve a megfelelő szavakat. „ Biztosítson neki is annyi hozzáférést a rendszerhez, amennyit csak lehet. ”- Mondta végül a közlegény. Arctus kíváncsian várta, miként fog erre reagálni a védelmi rendszer, de amíg a program döntött a felderítő utasításával kapcsolatban, a kapitány a közlegény felé fordult.
- TK-986, először is egy interaktív, lehetőleg holografikusan kivetített helyzetképre lesz szükségünk. Látnunk kell, hogy a bolygó felszínén hol is vagyunk most, hol vannak az ellenséges erők, továbbá a legközelebbi Birodalmi szárazföldi alakulatok. Milyen tűzerejű és lőtávolságú védelmi fegyverzettel van ellátva ez a támaszpont? - Tette fel sorra, az alapvető taktika meghatározásához szükséges kérdéseket Dike.
„… rossz. Kényszerleszállást hajtottam végre a társasimmal a bolygón, felderítésre indultam, de az ellenség üldözőbe vett. Így találtam rá a támaszpontra. Jelenleg fogalmam sincs, hogy hol lehetünk, de a bázis számítógépét valahogy aktiváltam és átvettem az irányítást valamilyen védelmi rendszeren.” - Folytatta egy pillanatnyi megakadást, - melyet vélhetőleg valamiféle szitokszó visszanyelése eredményezett - követően a jelentést TK-986. „ H-ha most megbocsát, segítenem kell a csapatainknak.” - Mondta, majd visszafordult a konzol felé.
Arctus először összevonta a szemöldökét a válasz hallatán, ám ahogy a közlegény összefoglalta a dolgot, a haditengerésztisztnek egyre inkább elkerekedtek a szemei. Elég különösnek találta, hogy miként férhetett hozzá a közlegény egy ismeretlen parancsnoki támaszpont irányítási rendszeréhez. A gyors észjárású corelliai figyelmét nem kerülte el az ellentmondás, ha ez itt egy automatizált védelmi létesítmény, melynek az irányítását TK-986 végzi, akkor vélhetőleg az őt magát kiütő elektromos töltések is ettől a védelmi rendszertől származhattak. Mielőtt eme gondolatmenet eredményeként a kényes kérdést intézhetett volna a közlegényhez, a támaszpont főszámítógépe.
„Parancsnok, kérem definiálja az ön mellett álló személyt. Ennek megfelelően fogom őt is ellátni információkkal, valamint kérem intézkedjen arról, hogy a korábban telepített védelmi eszközök aktiválódjanak, az ellenség ugyanis ezekben a percekben érte el azt a zónát, ahol komoly károkat okozhatunk bennük.” - Közölte a számítógépes rendszer mesterséges intelligenciája által generált meglepően kellemes női hang.
„Uram, tisztelettel…” – Szólalt meg ismét a felderítő, kihúzva magát. - „…szükségem lenne a segítségére. Én csak egy felderítõ vagyok, nem értek a csapatok irányításához, ön biztosan jobban tudná ezt az adu-ászt használni, mint én. De a számítógép engem azonosított parancsnokként, így nekem kell az utasításokat kiadnom.” – Mondta, majd egy lélegzetvételnyi szünetet tartott, mielőtt folytatta.. - „Egy tiszt utasításait szívesebben adnám parancsba, mint a sajátjaimat. ” - Bökte ki végül..
Arctus bólintott és felülemelkedve a felderítő osztagos korábbi feljebbvalói tekintéllyel szembeni tiszteletlenségén, lassan elindult a közlegény felé. A Birodalmi Haditengerészet Csillagromboló kapitánya, pontosabban most már csillagromboló nélküli kapitánya nem volt ugyan szakavatott mestere a felszíni harcászatnak, de ezt nem akarta megosztani a meglehetősen bizonytalannak tetsző közlegénnyel. Elsőként át kellett látnia az adott helyzetet és a támaszpont által jelentett harcértéket, hogy aztán valamit kezdhessen.
„ Praetorian, ööö… ”- Szólalt meg ismét TK-986, a megszólítás alapján Dike feltételezte, hogy a korábban megszólalt vezérlő-számítógépet szólította meg. „ A kapitány itt mellettem a haditengerészet tisztje, a… szövetségesünk. ” – Mondta szemmel láthatóan keresve a megfelelő szavakat. „ Biztosítson neki is annyi hozzáférést a rendszerhez, amennyit csak lehet. ”- Mondta végül a közlegény. Arctus kíváncsian várta, miként fog erre reagálni a védelmi rendszer, de amíg a program döntött a felderítő utasításával kapcsolatban, a kapitány a közlegény felé fordult.
- TK-986, először is egy interaktív, lehetőleg holografikusan kivetített helyzetképre lesz szükségünk. Látnunk kell, hogy a bolygó felszínén hol is vagyunk most, hol vannak az ellenséges erők, továbbá a legközelebbi Birodalmi szárazföldi alakulatok. Milyen tűzerejű és lőtávolságú védelmi fegyverzettel van ellátva ez a támaszpont? - Tette fel sorra, az alapvető taktika meghatározásához szükséges kérdéseket Dike.
