Allora T'wiin
Junior Member
Szak?rtő
Retroducing Exocron CO alkalmazottja, ?s v?grehajt?ja.%\5\%!c!yellow
Posts: 192
|
Post by Allora T'wiin on May 14, 2008 21:05:43 GMT 1
Allora, ahogy megfordult volna, és elindult volna a vezérlő felé, amikor szeme sarkából oda nem illő mozzanatot vett észre. Szempillantás alatt fordult sarkon, és fegyvere már Tovar mellkasának szegeződött, de ahogy felismerte a férfit le is eresztette azt, sőt vissza is csúsztatta a tokjába.
Te jóságos magasságos Kozmosz! Tovar! Aszittem, hogy meghaltál az aknában! Még egyszer rám ne ijessz így! - tekintete arról árulkodott, hogy tényleg megijedhetett a sötétből előlépő izomhegytől, és tényleg halottnak hihette.
Allora gyorsan végigmérte Jabba emberét, miközben a többiek bejelentkezését várta. Azt rögtön látta, hogy kificamodhatott a válla, mivel az még mindig rendellenes szögben állt. Lerakta maga elé a kis háti táskáját és kötszerből levágott egy hosszabb darabot.
- Sajnos nem vagyok orvos. Én csak okozni tudok sérülést, ellátni rendesen nem. Így nem is kísérletezek vele. De ha talán jót tenne a kezednek, ha felkötnénk addig, amíg rendes orvoshoz nem juttatunk.
Allora nem csak mondta, hanem csinálta is. Az anyagdarab két végét erős csomóval összekötötte, és a férfi nyakába helyezte, hogy az beledughassa sérült kezét.
- Most pedig jó lenne elindulni a vezérlő felé. De ha kérhetem a közeljövőben szűk aknákban ne dobálózz kézigránáttal. Az meglehetősen veszélyes lehet.
Hangja csendes, talán kicsit csipkelődő volt, de az enyhe mosoly, ami meglehetősen tompának hatott a gyér fényviszonyok között, mégis valami különleges barátságosságot kölcsönzött neki. Allora felemelve kezét bevilágította a folyosó előtte lévő szakaszát. Majd el is indult rajta. Nem futott, csupán gyors lépésben haladt. Agyából igyekezett kizárni minden zavaró körülményt. Az időnként vissza-visszatérő lüktető fejfájást, a szellemlány nyafogását, a hely vészjósló mivoltát... Ismét csak a feladatára akart koncentrálni...
|
|
Zagir Ordo
Junior Member
Harcos
mandalori kocsmat?ltel?k!c!Blue
Posts: 193
|
Post by Zagir Ordo on May 16, 2008 8:53:11 GMT 1
Báró egyre csak fárad - megkínzott tüdeje levegőért kiált, lábizmai lassacskán feladnák már a harcot... Egyetlen esély maradt, s a zabrak tudja, ugrania kell. Bízhat-e az Erőben? Ha segítségül hívja, hatalmasat képes ugrani, azonban...saját magában nem bízik. Nincs a helyzet magaslatán, s erősen kellene koncentrálnia, amitől vélhetőleg egyensúlyát vesztve elzuhanna. Dönt. A saját izmaiban kell bíznia! Végül pedig nem ő az, aki az Erőhöz folyamodik, hanem maga a mindent körülölelő, ősi Erő az, amely megmutatja Bárónak, melyik pillanatban kell ugrania! Tisztán látja maga előtt a megfelelő momentumot, s elrugaszkodik: kék fénykardja vészjóslón emelkedik a magasba, s ekkor, egy pillanatra még az idő is megáll...ahogy ketten úsznak szinte a levegőben: a menekülő mynock, s a könyörtelen vadásszá visszaváltozott zabrak...
|
|
Beskar'ad Ordo
Junior Member
Harcos
Mandalori h?bor?s veter?n!c!daa520
Posts: 340
|
Post by Beskar'ad Ordo on May 16, 2008 9:01:47 GMT 1
A Báró kezében izzó fénykard távolodó sziszegését már a sisak érzékeny receptorai is alig hallották. Végül a mandalori magára maradt a haldoklóval. Amaz nyögve próbálta a veterán figyelmét felhívni magára. Végül Ordo, fegyverét továbbra is az ajtóra irányítva letérdelt mellé, és aktiválta a sisak külső hangszóróit. - Mi történt itt? Hogy élted túl? Ha elmondod, megteszek mindent, hogy kijuttassalak innen.
|
|
|
Post by Jabba a hutt on May 16, 2008 17:03:38 GMT 1
Chron igyekezett nem figyelni a lányra, hiszen kirázta tőle a hideg. Ez az egész hely annyira borzasztó volt, hogy a sokat megélt férfinek már csak az volt az egyetlen vágya, hogy eltűnjön innen. Sehol sem tapasztalt még olyan dolgokat, mint amiket itt élt át. Bár nem mutatta, Alorának nagyon örült, nélkül a kijutási esélye drasztikusan lecsökkent volna. A férfi kétkedett benne, hogy a lány segített volna neki eljutni innen. Már ha ez a lány valóban létezett és nem csak a szuper képességgel megáldott lény vetítette ki a tudatára. Az ilyen magasröptű gondolatok azonban nem tartozták hozzá a jelleméhez.
- Kösz - mondta hallkan a twi'leknek, hiszen ennyivel tartozott neki, de azért férfiú büszkeségén némi csorba is esett. - Ne aggódj nem fogok. Kifogytam - eresztett meg egy halvány mosolyt, amellyel felengedett a nő irányában.
Sokat nőtt a szemében T'wiin. Továbbra is igyekezett nem nagyon figyelni a kislányra - igaz azért hozzá-hozzá szólt, nehogy bevágja a durcát és ki tudja mit műveljen - inkább arra összpontosított, hogy minnél gyorsabban haladjanak. A keze még mindig rettenetesen fájt, de az elmúlt évek alatt már megtanulta elviselni a fájdalmat. Ráadásul most, hogy volt némi ideje elővett övéből egy apró fiolát, amiben áttetsző lötty volt. Egy húzásra megitta a fiola tartalmát és várta, hogy a szer hatni kezdjen. Egyfajta tiltott drog volt, amellyel szinte el lehetett mulasztani bármekkora fájdalmat, az ember tűrőképességét pedig a végletekig fokozta. Csak nagyon ritkán élt vele, de most szüksége volt rá.
|
|
|
Post by Ryddel Ha'rs on Jun 1, 2008 11:32:02 GMT 1
Beskar’ad Ordo, Báró
A sérült férfi lehunyva szemeit fordította oldalra a fejét, hogy kiprüszkölje a szájában felgyülemlett vérrel vegyített nyálat. A művelet félig-meddig sikeres mivoltát egy halovány nyögés követte. - Megpróbáltunk… Elhalnak a szavai, arcán pedig fintor jelenik meg…próbálna a tüdejéhez kapni, de kezei csak moccannak, nem engedelmeskednek. Újabb nyögés. …a szörny…a szörnydokkon keresztül meglépni…egy hajó… Látszik rajta, hogy nehezére esik beszélni, de nem akarja abbahagyni…igyekszik folytatni a mondatot. - A tárolókat akartuk kijuttatni épségben, ahogyan a szabályzat előírja! Zárta a monológot, majd lemondón tekintett végig a megcsapzott testén. - Belső vérzésem van…már nem segíthetsz…érzem… Alig ejtette ki, újabb adag vér buggyant ki az ajkain, és mivel nem fordította fejét oldalra, jobbára köhögve prüszkölt, nehogy megfulladjon…
Ebben a pillanatban harsant fel a rádión Alora bejelentkezési kérelme…
---------- o ----------
Ahogyan Báró elrugaszkodott, egy pillanatra látta, amint a Mynock hátratekint…látta annak szemeiben, hogy veszített, mintha tudta volna, itt a vég. A fénykard pillanatokkal később a lény középvonala mentén szelte azt ketté, melyet követően a szétvált test pár méter repülést követően süllyedni kezdett…aztán a padlón landolva kúszott még tovább. A görcsbe rándult alsó végtagok szorongatták a tárolókat…de úgy festett, azoknak nincs különösebb baja.
Báró ekkor hallotta meg a rádión keresztül Alora bejelentkezési kérelmét…
Allora T’wiin, Chron Tovar
A vezérlőteremig szinte semmi sem történt, a kihalt folyosókon mindösszesen ruhadarabok súlyos tucatjai jelezték, ez kissé forgalmasabb hely volt azoknál, ahol a trió eleddig elhaladt. Magára a Vezérlőterem ajtajára egy közel tizenöt méteres folyosószakasz vezetett rá…itt volt az első meglepetés…hullák. Rengeteg egyenruhát viselő férfi és nő heverészett a földön, kiknek csonkítva teste, kiknek csak bevérzések, vagy foltok díszítették bőrét. A legmeglepőbb az volt, hogy az oszlás alapján bizony alig pár napja indulhattak annak. Tény, az állomás három éven keresztül hibernálta magát…úgy festett nem csak magát, de mindent, amit a gyomra rejtett. Ebből pedig arra lehetett következtetni, hogy az ádáz küzdelem még akkor is folyt, amikor a csapat először megjelent, de el kellett ugrania a napkitörés hullámok megkezdésekor.
A folyosón nehéz közlekedés várt a twi’lek nőre, és férfire, tekintve a testek kusza heverését…már az is baljós volt, hogy maga a folyosószakasz ilyen zárt…egyetlen kiút az, ahol jelenleg Alora és Chron állt…illetve a másik a Vezérlőterem ajtaja…de a sötétben jól látható volt a vörös jelzés, azaz a mágneszárak, és biztonsági rendszerek éltek…és védték az egyes számú központot…
|
|
Allora T'wiin
Junior Member
Szak?rtő
Retroducing Exocron CO alkalmazottja, ?s v?grehajt?ja.%\5\%!c!yellow
Posts: 192
|
Post by Allora T'wiin on Jun 1, 2008 14:23:13 GMT 1
A vezérlőig szerencsére viszonylag nyugodt volt minden, és nem érte a twi'lek nőt, és Jabba emberét különösebb kellemetlen meglepetés. Ez azonban nem tarthatott soká. Természetesen nem. Ezen az állomáson nincs olyan, hogy ne érné a twi'leket lépten nyomon kellemetlen meglepetés.
A vezérlő ajtaja előtt egy rakás egyenruhás hulla feküdt. Pompás. Már csak ez hiányzott eme remek nap megkoronázásához. Még több hulla. Allora már a folyosón a kezei bekötözése közben túljutott azon a ponton, hogy ilyen jelentéktelen apróságokon kiakadjon, mint egy rakás egyenruhás hulla. Pusztán legugolt melléjuk, és rájuk világított a kezére csatolt lámpával. Nem volt ugyan korboncnok, és hullákat is jobbára csak pár perceseket látott, de ahogy meg tudta itélni ezek a hullák nem tűntek 3 évesnek. Persze azok voltak. Legalábbis Allora eldöntötte, hogy a hullák 3 éve itt fekszenek mozdulatlanul. Akor persze itt lehet valami, ami megőrizte a testek állapotát épségben. Egy pillanatra azon is eltöprengett, hogy a többiek azért nem jelentkeznek be, mert már nem élnek, vagy azért mert épp sürgősebb dolguk akadt? Mindkét eshetőség igen nyomasztónak hatott ezen az elátkozott helyen...
-Ahogy látom ez az átkozott Erőverte űrállomás hibernálja a hulláit. Mindenesetre nem szeretném kivárni, hogy engem is ilyen formán hibernáljon. -jegyezte meg unott szintelen, hangon, inkább csak magának mintsem Tovarnak.
Felállt, és ugyan lassabban mint remélte, de átbotorkált a holttesteken a vezérlő ajtajához. Azon tisztán látszott, hogy a biztonsági rendszerek még élnek. Ezek a szerencsétlenek talán pont azért haltak szörnyet valószinű a két szörny jóvoltából, mert nem maradt elég idejük bemenekülni a vezérlőbe a túlzott biztonságmánia miatt? Ez nem volt túl megnyugtató gondolat. Persze Allora mindig mondogatta Öltönykének, hogy a cég végét mindig a saját túlzott biztonságmániája fogja okozni egyszer. Úgytünik igaza volt bizonyos mértékig. Most azonban nagyon utálta, hogy igaza van.
-Most elvállik, hogy mennyit érnek a beléptető kódok, amiket Öltönyke adott. Imátkozz, hogy simán bejussunk. Ha nem fogadja el a rendszer az Öltönykétől kapott beléptetőket akkor hosszabb időt fog igénybe venni mire hatástalanítom a teljes biztonsági redszert, és bejutunk. -mondta halkan Tovarnak, aki időközben sikeresen mellé ért, és már azzal a mozdulattal igyekezett is bejutni a védett ajtón...
|
|
Zagir Ordo
Junior Member
Harcos
mandalori kocsmat?ltel?k!c!Blue
Posts: 193
|
Post by Zagir Ordo on Jun 11, 2008 16:26:49 GMT 1
Báró, látva sikerét hatalmasat rikkant örömében, fénykardját lekapcsolja, majd fájdalmasan köszönti a padlót - de számított erre. Persze ha nem lenne halálosan kimerülve, most a vállán átfordulva tompítaná a zuhanást, így azonban hatalmas csattanással az oldalán landol, s oldalvást gurul a földön, míg bele nem akad a mynock kettészelt hullájába. Vesz egy mély levegőt, s két, örökkévalóságnak ható másodperc után megragadja az adattárolókat, s az övébe rejti mindkettőt. A sisakmikrofonjában ekkor szólal meg Allora hangja:
-Figyelem itt Allora! Mindenkitől, aki még él, és mozog helyzetjelentést kérek! A még életbenlévőknek: negyedóra múlva gyülekező a központi vezérlőterem előtt! Fejezzük már be végre ezt az átkozott küldetést!
- Ordo, megvan a másik kettő is. Kicsit kidőltem, ha tudsz gyere utánam! - szól a kommba, majd a közös csatornára állítva, immár a többiekhez is intézve szavait, vigyorogva újra megszólal. - Allora néni, sültmynockot rendeltem, de ez nincs teljesen átsütve, még vééres...nem tetszik ez a hely, menjünk máshova enni! - hangja itt megváltozik, s a gyerekes nyafogásból hirtelen mély, férfias beszéd lesz - Beskar'ad és Báró talpon, találtunk valami érdekeset, de el vagyunk havazva. Vége.
A mandalóri veterán, ha barátja után indul, ott találja Bárót: a mynock döge mellett fekve, mozdulatlanul és erősen zihálva. A zabrak nincs még a tűréshatárán, de ez a gyors hajsza nagyon kimerítette, időre van szüksége, hogy újra erőre kapjon.
|
|
Beskar'ad Ordo
Junior Member
Harcos
Mandalori h?bor?s veter?n!c!daa520
Posts: 340
|
Post by Beskar'ad Ordo on Jun 12, 2008 3:11:55 GMT 1
Ordo rosszkedvűen megcsóválta a fejét, ahogy a férfi beszélt. Szóval van odakint egy hajó. Ha bármelyik démon épségben kijut erről a helyről, ki tudja hány száz, hány ezer emberrel végezhetnek, mielőtt valaki megállítja őket... ha sikerül őket megállítani. A mandalori csupán sejthette, hogy mekkora értékű lehet a bázis, amin tartózkodtak, de azzal tisztában volt, hogy Rémnek és füstnek pusztulnia kell - ha szükséges, az állomással együtt. - Belső vérzésem van…már nem segíthetsz…érzem… - mondta éppen a sebeseült férfi. Nincs hát remény. Halott lesz, mielőtt kórházba juttathatnák. A veterán ismét megrázza a fejét. - De. Segíthetek. - feleli, és a biztonságira irányítja fegyvere csövét. Ujjának egyetlen mozdulatába került, és a fickó fájdalmai, a szenvedése semmivé foszlanak.
Alig ült el a lövés zajának visszhangja, mikor a mandalori vértezet belső mikrofonjából megszólalt a twi'lek nő hangja. Ordo végighallgatta az üzenetet, majd egyetlen szóval válaszolt rá, közvetlenül vodja után. - Vettem - azután átváltott egy privát vonalra, melyet csak báró foghatott. Barátian szemrehányó hangot ütött meg, hiszen tudta, barátja szereti az ilyenféle olcsó humort. - Ha végeztél a fogócskával, siess vissza ide. Van itt még egy számítógép, amit ellenőriznünk kell, és még a hangárba is szeretnék benézni. Szedd a lábad Báró!
|
|
Zagir Ordo
Junior Member
Harcos
mandalori kocsmat?ltel?k!c!Blue
Posts: 193
|
Post by Zagir Ordo on Jun 13, 2008 9:55:22 GMT 1
-Ha végeztél a fogócskával, siess vissza ide. Van itt még egy számítógép, amit ellenőriznünk kell, és még a hangárba is szeretnék benézni. Szedd a lábad Báró!
Ordo nem várt felelete mozgásba lendíti Báró elgyötört tagjait: először a hátára fordul, majd mellkasa lassacskán felemelkedik, míg karjai és feje továbbra sem küzdenek a gravitációval, csupán ernyedten lógva követik a törzs mozgását. Aztán hirtelen, mikor már teljesen egyenesen ül, fejét is felemeli, s hosszú, vészjósló sóhajt hallat, mellyel egyidőben felkattintja fénykardját. Mindez persze csak gyakorlatiasságból, hiszen a Jedi-fegyver vibráló fényét leszámítva vaksötét van, így a visszaút biztonságos megtételéhez szüksége van rá. Báró lassan feláll, s botorkálva megindul a terem felé, ahol barátját otthagyta. Mikor belép a szobába, még mindig zihál, ám az adattárolókat diadalittasan magasba emelve mutatja cimborájának, majd át is adja azokat.
- Nézd csak meg nyugodtan a gépet meg a tárolókat, addig én összekaparom a kis szárnyas barátunkat.
Azzal a zabrak nekiáll valami használható eszközt fabrikálni, amellyel elképzelhető az elkábított mynock szállítása...
|
|
Beskar'ad Ordo
Junior Member
Harcos
Mandalori h?bor?s veter?n!c!daa520
Posts: 340
|
Post by Beskar'ad Ordo on Jun 13, 2008 10:27:26 GMT 1
Miután leadta rádióüzenetét, a mandalori nem habozott tovább és a számítógépkonzolhoz lépett. A fegyvert a pultra fektette, olyan pozícióba, hogy egy pillanat alatt fel tudja kapni, ha a sisakjába épített radarberendezés mozgást jelez.
Csupán ezután állt neki a computer tartalmának böngészéséhez. Aktiválta a derengő képernyőt, és egy adatbázis után kutatott, mely esetleg adatokat tartalmazhat két ellenségükről, vagy az állomáson folyó kutatásokról. A sisak mikrokamerája most futott, memóriájába rögzítve a képernyőn megjelenő információkat későbbi visszajátszásra.
Mintegy fél percet foglalkozhatott ezzel Ordo, mikor a ziháló, kifáradtnak tűnő Báró bevánszorgott az ajtón, melyen percekkel korábban távozott. - Nézd csak meg nyugodtan a gépet meg a tárolókat, addig én összekaparom a kis szárnyas barátunkat. - közölte, majd azonnal nekilátott egy szállítóeszköz készítésének. A veterán csupán egyetlen pillantásra méltatta testvérét - ellenőrizte, hogy a zabrak kézügyben tartja-e fegyverét. Nem kellett csalódnia.
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Jun 25, 2008 14:41:40 GMT 1
Tovar igyekezett nem gondolni arra, hogy ők is könnyedén a hullák között végezhetik. Mindvégig figyelt, de szerencsére semmilyen baj nem érte őket. Mikor a nő hozzálátott az ajtó kinyitásához, a férfi megfordult, hogy ne érhesse őket váratlan meglepetés. Bár azon már nem gondolkozott el, hogyha valamilyen váratlan esemény történt volna, akkor mivel és hogyan védték meg magukat.
- Ó biztos értesz hozzájuk - felelte a férfi, hogy lelkesítse a twi'leket, akinek nem ártott sietnie.
|
|
Zagir Ordo
Junior Member
Harcos
mandalori kocsmat?ltel?k!c!Blue
Posts: 193
|
Post by Zagir Ordo on Jul 7, 2008 13:27:10 GMT 1
Mikor elkészül a hordággyal, Báró hirtelen megszédül, s a komor ûrállomás képét valami más váltja fel. Látása elõször csak elhomályosul, majd egyszer csak mintha teljesen máshol lenne, szemei megtréfálják, s egy természetesnek tûnõ barlang sötét mélyén villódzva sárgán és kéken világító apró kis kockát lát maga elõtt… Gyakori ez a látomása, s a fejét rázva, szemeit dörzsölgetve gyorsan megszabadul tõle, de tudja: egy egy ilyen, pillanatnyi kihagyás most az életébe is kerülhet!
- Siessünk, vod, egyre kevésbé tetszik nekem ez a helyzet. Jó lenne, ha elhagyhatnánk végre az állomást. Igaz, szívesen megküzdenék azzal a démonnal...
|
|
|
Post by Ryddel Ha'rs on Sept 1, 2008 9:52:37 GMT 1
Beskar’ad Ordo, Báró
A teremben található eszközök igen egyszerűvé teszik a zabraki számára, hogy használható hordágyat fabrikáljon magának, amelybe belehelyezheti a jelenleg ájult, de a későbbiekben még minden bizonnyal magához térő, és nem utolsó sorban feltartó jelleggel bíró mynockot. Nem lesz könnyű húzni a dögöt, elvégre nem fél kiló.
A mandalór veterán kutakodása is meghozza a várt eredményt, legalábbis fél sikernek nevezhető a találata. Noha Füstről nincs túlontúl sok feljegyzés, csupán egyetlen kép, Rémről annál érdekesebb információk bukkannak elő. A démon beszállításakor az átvevő személyzetet beoltották valamiféle Iratium nevezetű szerrel, amely meggátolta, hogy a lény hatást fejtsen ki az agyra. Maga rém egy majomszerű, mégis emberfejű lény, fehér szőr borítja a testét, és meggörnyedve, négy lábon közlekedik. Ha kell, természetesen két lábra is tud állni, felső végtagjait pedig önvédelemre használni.
Az állományok sérüléséből fakadóan már ez is igen hatalmas mennyiségű információ, arról nem is beszélve, hogy a központi tárolók állományai közül négy jelenleg eltávolításra került, és jelenleg a páros birtokát képezik.
-----o-----
Az indulást követően a bajtársaknak tapasztalniuk kell, hogy bizony a folyosó vége felé az a fránya füst megint csak szivárogni kezd…lassan…vészjóslón…
Allora T’wiin, Chron Tovar
Alora első felütési kísérlete nem hozott eredményt, az ajtó konzolja hangos, a folyosókra boruló vészjósló csendet megtörve már-már üvöltőnek hatott. Aki nem akarta, az is meghallhatta őket, ha a közelben tartózkodott. A twi’lek lány, ha tett egy második, esetlegesen harmadik próbálkozást, az eredmény szintén nem változott, csak a sípolás, és az a fránya „Belépés megtagadva” felirat fogadta. A kódok úgy fest semmit sem értek, vagy ha igen, akkor már elévültek. Egy ilyen helyen mindennapos is lehet a védelmi, és biztonsági kódok váltása.
Minthogy az ajtó meg sem akart mozdulni, és a zárszerkezet sem tette, amit a páros szeretett volna, egyetlen megoldás maradt hátra, meg kell bütykölni azt. Amennyiben a fiatal, ám mindkét tenyerén sérült lány hozzálát, úgy gondosan ügyelve, mit és hová tesz, bizonyosan sikerül majd neki. De nem szabad elfeledni a gátló tényezőket…villódzó fények…sebek..
Tovarnak is nehézkesebb a folyosószakaszt kémlelnie. Vészjósló érzés kerítette hatalmába, aztán hirtelen hasogatni kezdett a feje, a fájó pontjai pedig egyre jobban lüktettek, zsibbadtak.
// Szeretnék mélységes elnézést kérni a jelenlévő kalandoroktól, amiért ilyen hosszú időre eltűntem, ráadásként szó nélkül. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire sajnálom...Most sem tudok napi rendszerességgel lenni, de újra aktivizálódtam. Elnézést minden jelenlévőtől! //
|
|
Beskar'ad Ordo
Junior Member
Harcos
Mandalori h?bor?s veter?n!c!daa520
Posts: 340
|
Post by Beskar'ad Ordo on Sept 1, 2008 14:48:51 GMT 1
Ahogy a gép néha-néha felnyögve keresett töredezett adatbázisában, a mandalori időnként hátratekintett, hogy áll barátja a hordágykészítéssel. Utána ismét a képernyőn végtelenül futó ábrák sorozatára tévedt tekintete... épp időben, hogy észrevegye: telitalálata van. Villámgyorsan leütött egy gombot, és kimerevítette a képernyőt.
Amit látott, nem volt túl szívderítő, de legalább már a másik démon sem volt számukra ismeretlen ellenfél. A semminél ez is több. A jó hír viszont az volt, hogy tudták, mi a képességének ellenszere. Ordo körbetekintett: ahol most álltak, minden bizonnyal a kísérleti állatok tárolását szolgálta egykor. Abban már kevésbé lehetett biztos, hogy Rémet is itt tartották fogva, de ha igen, akkor az ellenszernek a közelben kell lennie. - Ner vod, befejezted a csomagolást? Ha igen, gyere. Át kell kutatnunk a labort bármi után, ami az Iratium feliratot viseli. Vagy valami hasonlót.
|
|
Zagir Ordo
Junior Member
Harcos
mandalori kocsmat?ltel?k!c!Blue
Posts: 193
|
Post by Zagir Ordo on Sept 4, 2008 0:19:25 GMT 1
Mit sem törődve a konzolok adathalmainak átkutatásával, a zabrak, miután befejezte a hordágy összeeszkábálását, inkább odakint pillant körbe. Bár nehezen veszi a levegőt, és izmai sem nyugodtak még meg teljesen, most testőrként szolgál, ezért érzi, nem engedhet meg magának egy pillanatnyi gyengeséget sem. - Ner vod, befejezted a csomagolást? Ha igen, gyere. Át kell kutatnunk a labort bármi után, ami az Iratium feliratot viseli. Vagy valami hasonlót. Testvére szavai ugyanakkor érnek el fülébe, amikor észreveszi a folyósó végén lassan előgomolygó füstöt...Füst! Ordo szavaira halk szisszenés a válasz, ahogy a több évnyi pihenés után most sorozatosan ki-be kapcsolt, kék pengéjű fénykard, szinte sikítva újra kinyújtózik, halvány derengésbe burkolva Báró alakját.
- Nem vagyunk egyedül. Egy régi ismerős. Használj fénykardot! Tartsd távol a testedtől, mintha csak védőállásban lennél egy nagyobb késsel! De remélem megbirkózom vele.
A szavakat egykedvűen suttogja maga elé, abban a biztos tudatban, hogy vodja hallja őt. Kimerült és egyáltalán nincs jó formában, ám kész az életével védelmezni barátját - s felkészül az összecsapásra.
|
|