|
Post by Dor Dor Nass on Dec 8, 2007 10:14:48 GMT 1
Dorten örömmel fogadja a Tanács beleegyezését. Magában már teljesen meggyőződött a sikerről, hisz jól tudta, hogy Stower kommandója olyan professzionális kiképzésben részesült, hogy akár egy birodalmi helyőrség területére is gond nélkül képesek behatolni. Attól pedig a gunganek védelme minden igyekezetük ellenére fényévekre volt. Dorten ekkor még nem vette észre, hogy Stower elhagyta a sátrat csak amikor bárgyún körbepillantott tűnt fel neki tábornoka hiánya. Gyorsan kimentette magát a tanácsnál mondván, hogy útnak indítja embereit majd kilépett a sátor bejáratán és Stowerhez lépett. Egy pillanatig csendben bámulta a halovány fényeket melyek forráspontja egy-egy roskadozó kunyhó volt. Dor Dornak el-el szorult a torka, hogy így kell látnia saját fajtársait majd végül erőt vett magán és Stower szemébe nézve megszólalt.
- Fogdalózást kötőztem velük. Ha a WK megtud jutni idáig, át az hőrségen meg minden akkor velünk jövőznek. De nemma használhatóznak csak kábulós fegyvert. Ide hívogatod őket? - kérdezte a gungan határozott hangon, remélve, hogy Stower is belemegy az általa kifundált játékba.
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Post by Stower Miráll on Dec 8, 2007 15:29:58 GMT 1
Stower mélázva merengett a múltján, egyre több érzés tört rá…jók, rosszak egyaránt. Ennek ellenére az arcáról semmi sem volt leolvasható. A tőle megszokott módon hűvös tekintettel merengett Naboo csendes, és csodálatos éjszakájába. Sokszor járt már ezen a bolygón, annakidején még családjával is meglátogatta a helyet afféle kirándulás gyanánt. Persze az akkori idők teljesen más világba kalauzolták, mint a jelen hátborzongató mivolta. A Birodalom által kipucolt területeken nem lehetett nyugta a non-humánoknak…furcsa volt látni, tapasztalni, hogy ennek ellenére egy ilyen kis elszeparált helyen még megmaradt az egykori Naboo varázslatos hangulata. A fiú olykor fel-feltekintett a sötét égboltra, és összeszűkítette a szemeit. A fák lombkoronái beletakartak a Galaxis talán legszebb látképébe, de így volt ez jól. Erről a gyermekkora jutott az eszébe, amikor a kertben elterülve a lágy pázsiton ugyanígy méregette a milliónyi csillagot. Szép idők voltak, és gondtalanok.
Egy idő után úrrá lett a kíváncsisága, és a hatalmas sátor azon bejáratára tekintett, ahol percekkel ezelőtt elhagyta a tárgyalás színhelyét. Éppen akkor lépett ki barátja, Dorten. A gungan megtorpant, majd lassan körbehordozta a tekintetét a környéken. Egy vigyor kíséretében lépett a firrerreo elé. - Fogdalózást kötőztem velük. Ha a WK megtud jutni idáig, át az hőrségen meg minden akkor velünk jövőznek. De nemma használhatóznak csak kábulós fegyvert. Ide hívogatod őket? Stower arcán egy grimasz futott át, de csak a pillanat töredékéig látszott csupán. Megemelte jobb kezét, majd intett Dortennek, hogy lépjen közelebb. Megpróbált olyan halkan beszélni, hogy azt csak a barátja hallhassa. Ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy a hallgatózó fülek még véletlenül se értsék, mit is akar kifejezni. - Dor, a WK tagjain egyfajta páncélzat van, ami nem biztos, hogy alkalmas arra, idejöjjenek! Remélem érted, mire gondolok! Cirka negyed óra, mire kifejtik magukat belőle, nem beszélve arról, hogy anélkül pedig egyértelműen látszik…ők… A fiú egy pillanatra elhallgatott. Látszott rajta, hogy a szó, amit ki akar mondani, nem palástolja azt, ahogyan ő érez az emberei iránt. Mert mindegyikőjük a barátja volt már… - …utálom ezt kimondani, de klónok! Ebből még gond lehet! Fejezte be a mondókát, majd ellökte magát a fától, és csípőre tette a kezeit. - Mi lenne, ha mi hajtanánk végre a feladatot? Úgy gondolom elég meggyőző lenne! Kiderülne, hogy a vezetők képzettek, ebből adódóan az embereikkel sem lehet probléma! Viszont…ha sikerült, akkor is ki fog derülni, hogy van velünk két raj, akik igen hasonlatosak egyes katonákhoz! Ezt valahogyan tálalni kellene a Tanácsnak, mielőtt túl késő! Nem szeretném, ha ezen úszna meg a néped megmentése! Fejezte be a gondolatmenetét, miközben Dortent figyelte…kíváncsi volt, hogy a gungan mit eszelt ki a probléma megoldására…
|
|
|
Post by Den Dastar on Dec 9, 2007 17:13:25 GMT 1
Dastar ezredes lehajtott fejjel hallgatta a Dorten,és Stower között kialakult párbeszédet. Mikor úgy tűnt,hogy már egyik fél sem szól,Den jobbnak látta jelét adni annak,hogy figyeli az eseményeket. Ugyanis; Már jó ideje nem szólt egy szót sem,és az igazat megvallva többször is elkalandozott a tekintete. Talán itt lenne az ideje figyelni!
-Kétségtelen.-Mondta végül. Hangja nem volt túl hangos,de a közelében tartózkodók tökéletesen hallották.
|
|
|
Post by Tutu Min on Dec 9, 2007 18:49:00 GMT 1
- Mit a sugdolóztok? - kotnyeleskedett Tutu, akinek sikerült néhány szófoszlányt elcsípnie a beszélgetésbõl. De sajnos ez még kevés volt neki - nem értett belõle az ég világon semmit. - Én kapni nyamnya! - tett hozzá felháborodottan. Lefordítva: éhes volt!
|
|
|
Post by Dor Dor Nass on Dec 13, 2007 15:22:20 GMT 1
Dor Dor arca folyamatosan elkomorodott ahogy Stower felvázolta saját álláspontját az ügyben. Miután elhallgatott kérdően tekintett Dortenre aki azonban leszegte fejét és a földet nézte, gondolkodóan. Óráknak tűnt az a közel 2 perc amíg halálos csend uralkodott, a gungan azonban végül felemelte fejét és kimérten megszólalt.
- Mostan ha még visszamegyegetünk a parthoz legelébb fél óra, meg amíg visszajövünk is annyi. Arról már nem beszélőzve, hogy már ismerőzzük az utat, és, hogy mennyire őrizgetik a Menhelydéket. - elhallgatott a hatás kedvéért majd ismét megszólalt. - Nem vagyunk mi birkadalmiak. Nem titkolózzuk el az izgatságot és nemma fogózunk hazudolni. De én majd meggyőzögetem őket. - mondta a gungan a határozottan majd ismét elindult a tanács sátra felé...
|
|
|
Post by Tutu Min on Dec 14, 2007 12:13:56 GMT 1
- Maxi sok sikerséget! - szólt utána Tutu, mialatt apró gyomra hatalmasat kordult.
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Post by Stower Miráll on Dec 15, 2007 10:45:08 GMT 1
Stower csendesen méregette a válasz után elmerengő Dorten-t, majd amikor a sátor bejárati nyílása megzizzent, oldalra tekintett. A hatalmas vászonanyag lassan fellibbent, majd a sátor oldalsó „falára” borulva állapodott meg. Den lépett ki…úgy festett, a Tanács most a maroknyi felszabadító válaszára várt a felvázolt kis mutatvány miatt. A Dorten által tett ajánlat természetesen egyértelművé tette, hogy a gunganak távoznak a bolygóról…egy olyan csapatnak kellett behatolnia a faluba, akik immáron három éve dolgoztak együtt, és egyik fő „szakterületük” a behatolás volt…ismerték a csapattársuk minden egyes rezdülését, és már pillantásból tudták, mit szeretne a másik. Habár a gungan harcosok sem voltak az utolsóak közé sorolhatóak, főleg akkor, ha feleannyira voltak élelmesek, mint a Szövetség Dortene. Mindenképpen mellettük szólt a terep ismerete, ennek ellenére sok esélyt nem igen táplálhattak a WK megállítására…ha Stower kiadja nekik a parancsot, akkor ők be fognak hatolni…így, vagy úgy, de biztosan meg fognak érkezni…
A fiú eszmefuttatására hamar meg is érkezett a Szövetség ezredesének válasza.- Kétségtelen. Den a tőle megszokott módon tömören, és sejtelmesen fogalmazott. Stower biztos volt benne, hogy barátja teljesen bealudt a tárgyalás során. Annak ellenére, hogy Dastar-ban egy szónok veszett el, nagyon tudta utálni ezeket a formalitásokat. Bármennyire nem szerette őket, ezek a rangjához, és a Szövetségben betöltött meglehetősen magas rangja mellé ingyenesen dukáltak. - Mit a sugdolóztok? Kotnyeleskedett oda a tárgyalások alatt meglepően komoly hangvételű apró jawa. Úgy festett feladta a benti énjét, és visszatért régi önmagához. - Én kapni nyamnya! Tette még hozzá gyorsan a mondókájához, mielőtt bárki is reagálni tudott volna. Stower elmosolyodott, majd letekintett az apróságra. - Amint a csapatom ideért, kapsz ennivalót! Válaszolta Tutu-nak, majd Dortenre tekintett. - Mostan ha még visszamegyegetünk a parthoz legelébb fél óra, meg amíg visszajövünk is annyi. Arról már nem beszélőzve, hogy már ismerőzzük az utat, és, hogy mennyire őrizgetik a Menhelydéket. Nem vagyunk mi birkadalmiak. Nem titkolózzuk el az izgatságot és nemma fogózunk hazudolni. De én majd meggyőzögetem őket. A fiatal firrerreo mélyet sóhajtott, majd megrázta a fejét, és a távozó után szólt. - Dor! Remélem tudod, hogy ők nem csak a csapatom! Akár az életem áldozom értük, akárcsak értetek! Amennyiben itt atrocitás éri őket, melléjük fogok állni! Jelentette ki keményen, majd megemelte a jobbját, és bal kezével feltűrte a szövetkabát ujját. A kezén lévő alkarvédőbe épített komm-on lenyomott pár gombot, majd alkarját a szájához emelte. - WK jelentkezz! Mormogta bele, majd várta, hogy Beck visszajelezzen neki.<- Vételen! Hallgatom uram!> Jött a válasz, melyben alig volt felismerhető a katona hangja….erről mind a sisakmikrofon, mind pedig a komm egyaránt tehetett. - Beck, Ryo! Induljanak meg, cél a jelenlegi tartózkodási helyem, a gungan falu! A komm alapján mérjenek be! Warn, Thox maradnak biztosítani a bongókat! Fegyvereket bénítóra! Az út során az esetleges kontaktok esetén óvatosan járjanak el, nem szeretnék halálos kimenetelű balesetet. Mielőtt kérdeznék, a Tanács döntése alapján amennyiben elérik a falut, úgy a gungenek velünk jönnek! Amennyiben nem érik el…be sem fejezem, az kizárt! Zárta le a mondókáját a Szövetség foldi erejének tábornoka egy sanda mosoly kíséretében. <- Vettem Ash! Úton vagyunk, készüljenek valami frissítővel a számunkra! WK kilép!> A komm elhallgatott. A fiú leeresztette a karját, majd hirtelen elmosolyodva ismét megemelte. - Az egyik csomagban van fekete doboz…étel! Hozzák el! Ismét leeresztette a kezét, majd visszatűrte a kabát ujját, és a fának vetette a hátát. Biztos volt abban, hogy a WK nem fog elbukni…nem bukhatnak el, hiszen amennyiben ez bekövetkezik, úgy az egész naboo-i gungan populáció megsemmisülésével kell szembenéznie a Galaxisnak.
A bongóknál A WK emberei kikászálódtak a bongókból, majd kinyújtóztatva elgémberedett tagjaikat ellenőrizték a felszereléseiket.
Az alig pár percig tartó biztonsági áttekintés után Warn és Thox párosa megindultak, hogy koncentrikus körben ellenőrizzék a gépek 20 méteres körzetét. Mindeközben Beck és Ryo átállították fegyvereiket bénítóra, valamint a cellák energia kibocsátását is csökkentették, hogy még véletlenül se legyen baj, ha esetleg lövöldözésre kerülne a sor. Magukhoz vették a fekete ételes dobozkát, és útnak indultak az erdő szíve felé.
Libasorban, egymástól 5 méteres távolságban követték egymást, ügyelve arra, hogy minden egyes természetes fedezéket kihasználjanak, amit ki lehet. Amennyiben valamit hallottak – a sisak erősítésének köszönhetően -, vagy tapasztaltak, úgy megálltak, és féltérdre ereszkedve a vizor többüzemű módjával pásztázták át a terepet…
|
|
|
Post by Tutu Min on Dec 16, 2007 14:14:22 GMT 1
- Maxinál is maxibb köszöngetem neked Stow bácsi! - vidámodott fel a jawa, miután kellõen közel helyezkedett a komhoz és érzékeny füleivel minden szót hallott...
Õszintén remélte, hogy McWestar termékeket hoz Stow bácsi csapata, ugyanis ezeket az ételeket szerette a legjobban. Fõleg a majonézes-uborkás - banthaburgert - ez volt a kedvence. Igazán megéhezett a komoly tárgyalások alatt, amikor is azért valamennyire koncentrálnia kellett, hogy ne hozzon szégyent Dorten bácsira és a többiekre.
- Hm. Kétségtelen! - utánozta aztán megint Dent, mert ez azért továbbra is jó kis mókának tûnt.
|
|
|
Post by Víz on Dec 18, 2007 17:58:50 GMT 1
VSZ A gungan őrség tagjai időről-időre nyugodtan és figyelmesen végigpásztázták a terepet - nem tudva arról, hogy miféle fontos kérdésben van döntő szerepük. Ennek megfelelően úgy viselkedtek, mintha csak egy átlagos nap lett volna, sőt, talán még egy kicsit lazábban is. Ti itt voltatok, és valahogy látszott rajtatok a megélt háborúk nyoma, úgyhogy úgy gondolták, hogy bajuk nem lehet. Ennek megfelelően játszottak, sőt, néha még nevetgéltek is. Elvégre éjszaka volt, és miért támadna a Birodalom éjszaka? Ám mielőtt a WK-sok sikert arathattak volna, az őrök hirtelen felkapták fegyvereiket és rohanni kezdtek - egyenesen az ellenkező irányba, messziről elkerülve a klónokat... egyúttal teljesen szabad utat engedve nekik az átjutásra.
Owen Scara
Habár ezt nem tudták sem a WKsek sem a Dorten vezette vezetőség tagjai, az őrségben való átjutásba a szerencse is besegített egy zeltron személyében. Owen Scara és a gungan szolgája a tábor közelében álltak, mikor fegyverek zörgését hallották meg, és egy éles hangot:
-Mit vakaróztok?
A percek közben
|
|
Owen Scara
Junior Member
Szerencsevad?sz
zeltron ?zletember, H?v?ros korm?nyz?ja, fogatversenyző!c!Default
Posts: 180
|
Post by Owen Scara on Dec 19, 2007 13:48:02 GMT 1
Nem kellett Owennek és Giz Gaz Gassnak sokat várnia, mikor a levegőt és a beálló éjszakai sötétet egy hangos kiáltás hasította ketté.
Owen hagyta, hogy először Gass szólaljon meg, elvégre ő volt hazai terepen.
- Békességgel jövedelőztünk! Giz Gaz Gass vagyolok, kiszabadulóztam a rabos telepről. Jötte velem egy rózsaszín emberke is. Aztat mond segít nekünknek. Én hiszelek neki, mert ő szabadítgatott ki. Engedjetek minket maxi főnökök elé.
Owen úgy érezte ez az a pillanat, amikor neki nem kell megszólalnia. Békével jöttek, csak ketten voltak és fegyver sem volt náluk.
Ettől függetlenül, ha nem is félt de izgatott volt. Éppen ezért akaratlanul is nyakában függő medálját szorongatta, amég várták a gunganek válaszát.
|
|
|
Post by Víz on Dec 22, 2007 17:50:05 GMT 1
Owen A gungan őrség parancsnokának jó néhány hümmögésbe telt, amíg választ tudott motyogni. Éveken keresztül néhány csempészen és hasonlón kívűl soha, senki nem tévedt még a környékre sem, most meg egy napon két társaság is érkezik segíteni nekik, és mindegyik csapatban egy gungan is van. Most nem kérdezett igazoló kérdéseket... feleslegesnek érezte, hiszen csak két, fegyvertelen személlyel van dolguk.
-Követelőzzetek!
Mondta, majd elindult a tábor fele. Percekbe került, és ugyanarra a helyre kerültetek, ahol a VSZ tagjai is voltak, háttérben pedig az öreg vezető alakja látszott.
|
|
Owen Scara
Junior Member
Szerencsevad?sz
zeltron ?zletember, H?v?ros korm?nyz?ja, fogatversenyző!c!Default
Posts: 180
|
Post by Owen Scara on Dec 24, 2007 23:26:05 GMT 1
Pár perc elteltével Owen és Gass megkapták végre a választ, ami több volt, mint kielégítő. Bevezették őket a gunganek titkos táborába, ott is egy központi helyre, a vezető elé.
Owen érezte, hogy itt már neki kell szólnia, hiszen a saját városába akarta csábíta/menekíteni az itt élőket. Több humánt és nem gungan nonhumánt is kiszúrt, akiket nem tudott mire vélni egyelőre. Mindenestre barátságosan intett feléjük, majd a gungan nagyfőnök elé ment.
- Üdv néked Maxi nagy főnök. Bemutatkoznék. Owen Scara vagyok, a Hoth béli Hóváros kormányzója. Lehet furcsán hangzik, de azért jöttem, hogy megmentselek titeket. Itt nagy veszélyben vagytok és én szeretnék segíteni nektek.
Bár magában már számtalanszor elismételte ezt a bevezetőt, most mégis viccesnek és komolytalannak tűntek szavai. Remélte, hogy csak számára, és akik hallják, köztük főleg a nagyfőnök komolyan veszik majd.
|
|
|
Post by Víz on Dec 25, 2007 17:20:54 GMT 1
A vezér arcának leírására a "meglepődött" nem elég jó szó. Egy napon belül két megmentő csapat? Hát, elég valószínűtlen. Egyből csak arra tudott gondolni, hogy a zeltron is a többiekkel van, főleg, hogy intett is nekik.
-A barátaidnak már megmondalóztam, hogyha a csapatyuk idejövetelőzik, akkor elvitelőzhetitek a népet innen!
Kicsit dühös volt. Ezek akarnak kivitelezni egy mentőakciót, úgy, hogy fogalmuk sincs, hogy a csapat többi tagja hol van és mit csinál?
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Post by Stower Miráll on Dec 30, 2007 14:04:12 GMT 1
Werkini Keze A raj szépen lassan közelítette meg a gungan-ek Szent Menedékének nevezett falvat. Nem bíztak semmit a véletlenre, szerettek volna valóban észrevétlenek maradnak, mert ők is tudták, mi is forog kockán ezen az csendes éjszakán…egy egész nép sorsa.
Minthogy Ryo volt a csapat legjobb lövésze, ő haladt elől…öt méterre tőle Beck lépdelt olyan csendesen, ahogyan azt a sűrű, zöldellő aljnövényzet, valamint a lábbelije engedte. Mindkét katona E-11-est tartott a kezében, noha az elől haladó hátán azért ott éktelenkedett a ZL-7-es mesterlövészpuska. Már hosszú percek óta barangoltak, amikor Ryo megállt, és ökölbe szorított jobb kezét megemelte. Beck azonnal megtorpant, majd lassan leguggolt, hogy ellepje őt az aljnövényzet, és így „láthatatlanná” váljon a kutató szemek előtt. Az elülső katona is így tett…amint féltérdre ereszkedett, megfordult, és mutató, valamint középső ujjával a szeme felé bökött, jelezvén, lát valamit. Kezét először balra, majd jobbra nyújtotta ki két pontot mutatva. Beck némán bólintott, majd megindult a tőle balra eső, mutatott pozíció felé. Ryo megvárta, míg társa eltűnik a végeláthatatlan aljnövényzetben, majd jómaga a másik, szabadon maradt célpont felé vette az irányt.
Alig pillanatok alatt elfoglalták a helyüket, és felkészültek arra, hogy egyszerre kábítsák el az őrszemeket. Ekkor azonban történt valami…a gungan-ek felkapták a fegyvereiket. Mindkét klónkatona azonnal célra tartott…de kivárt…A non-humánok elrohantak, a falu felé. <- Nem láttak meg, ez egészen biztos! Valami történhetett!> Reccsent fel a mesterlövész sisakba ültetett kommja, miközben ő maga a már meglehetősen messze tartó gungan-eket fürkészte. Mivel a terep elcsendesedett, így lassan felkelt, majd várta, hogy a rajvezető miképp határoz. A rádiócsendet már megtörte, így sietősre kellett foni…soha nem lehetett tudni, hogy a gungan-ek nem figyelik-e az adásokat a környéken…Beck pillanatok alatt meghozta a döntést…intett, hogy folytatják az útjukat…
VSZ – Gungan Szent Menedék A fiatal firrerreo elrugaszkodott a vaskos fatörzstől, amikor meglátta, hogy a Tanács egyes tagjai, valamint Nass Nagyvezér is elhagyják a hatalmas sátrat. Szemével csendesen követte a távozókat, amikor megakadt a szeme valakin…A távolban egy homályba burkolózó alak sétált felé, és a Tanács tagjai felé. Mellette minden bizonnyal egy gungan baktathatott. Bár Stower nem látta az alakot, csak annak körvonalait, a mozgás miatt biztos volt benne, hogy egy gungan lehet.
Ahogyan a titokzatos páros egyre közeledett, és ért beljebb a Menedékbe, úgy rajzolódtak, és kontúrosodtak ki. Az igen gyér fények ellenére egy idő után láthatóvá vált egy vöröses – rózsaszín bőrű non-humán, és az oldalán a gungan…A nép nagyfőnöke állította meg őket, mire az idegen gúnyos, mégis valahogyan komoly hangnemben szólalt meg. - Üdv néked Maxi nagy főnök. Bemutatkoznék. Owen Scara vagyok, a Hoth béli Hóváros kormányzója. Lehet furcsán hangzik, de azért jöttem, hogy megmentselek titeket. Itt nagy veszélyben vagytok és én szeretnék segíteni nektek. Erre már Stower jómaga is felfigyelt…pedig a szemrevételezés után nem akart túlzottan sokat foglalkozni az idegennel. A VSZ többi tagja is kérdőn mérte végig a furcsa párost. A fiatal tábornok nem tudott ellenállni a kísértésnek, így bólintott, hogy a csapat kövesse.
Már éppen az újonnan érkezett páros, és a Nagyvezér mellé értek, amikor a dagadt gungan reagált a hallottakra. -A barátaidnak már megmondalóztam, hogyha a csapatyuk idejövetelőzik, akkor elvitelőzhetitek a népet innen! Stower haloványan elmosolyodott, majd a Vezérre tekintett. - Megbocsásson, de nem ismerem az urat, és a barátját sem! Jelentette ki hűvös, és határozott hangon, majd az ismeretlenek felé fordult. - Üdvözlöm! Elnézést, hogy beleszólok a beszélgetésükbe, de véletlenül hallottam az ön monológját! Mondta, miközben biccentett, hogy megerősítse köszönési szándékát…Ezután ismét Nass Vezérre tekintett. - Remélem, most már látja, miért is szeretnénk, ha a népe velünk tartana! Egy újabb idegen talált magukra. Itt a fiú egy pillantást vetett Owen-re, majd folytatta, miközben mélyen a szemébe nézett. - Előre is elnézést, nem magát szeretném megsérteni, de…! Itt visszatekintett a gungan nép Vezérére. - …ha ők is idetaláltak, akkor a Birodalom ide fog! Egy pillanatig feszült csend telepedett a népes társaságra, amelyet úgy festett, Stower nem szeretne megtörni. Utóbbi beszédével biztos elég gondolkodnivalót adott a Tanácsnak…
|
|
|
Post by Den Dastar on Jan 2, 2008 16:17:38 GMT 1
Den pár lépésnyire állt csak Tututól,így gond nélkül hallhatta a kis lény kajára tett megjegyzését. "Akár csak én...Vagy a jó öreg Vex."-Futott át az agyán ez a gondolat,aminek következtében még el is mosolyodott. Noha apja "halála" miatt még mindig furdalta a lelkiismeret. Ennyi év után is... Végül sóhajtott egyet,majd végigsimított kimosott egyenruhájának felső részén. -Ez meg mi lehet?-Kérdezte inkább magától,mint társaitól. Az egyik zsebben érezhetően volt valami,de hogy mi,azt még maga az ezredes sem tudta. Gyorsan belenyúlt a zsebbe,és kiszedte a tartalmát. -Koncentrált élelem?-Nézett fel kérdőn az égre,majd a társaira.-Ugyan már...Ki a fene csomagolta el ezt nekem? Én nem eszek ilyet.-Már épp dobta is volna el,mikor eszébe jutott egy régi emlék. Gyorsan kibontotta az ételt,és Tutu kezébe nyomta. Ez után végigtapogatta a nadrágzsebeit is. Emlékezett rá hogy magához vett még Zeltroson pár csomag Corellias szeletet //földi megfelelője a Snikers vagy hogy írják // de pontosan nem emlékezett rá,hogy melyik zsebébe is tette. Végül mikor rátalált,ráérősen kibontotta és lassan enni kezdte. Ezer éve nem evett ilyet,pedig régen jó szokása volt a mogyorós csoki zabálása,akárcsak a túrótortáé. No de... Dastar kedvenc szakácsának halála óta lehetetlen olyan tortát enni. Gertrud ugyanis speciális receptet használt. Talán ha beszerezné a megfelelő alapanyagokat,"Palpi" felesége is megtudná csinálni. Elvégre ő is Alderaani,ráadásképp ő készíti az Űr legfinomabb hamburgerjeit,és tojásrántottáit. Nem hiába lett a McSorstar "főszakácsa". Miközben a régi idők étkein elmélkedett,némileg változás állt be a történésben. Egy alak érkezett egy gungen társaságában... Hosszú percek teltek el,míg az Owen Scaraként bemutatkozó ember- Dastar embernek feltételezte,bár a sötétben nem látszódott hogy valóban ember lenne-e vagy az úgynevezett emberi-közeli fajok egyike -elmondta a mondanivalóját,és Stower is hangot adott a véleményének. Den jobbnak látta Corellias csokiszelettel a kezében csendben maradni,így hát egy szót sem szólt. Csak figyelte az eseményeket,és ette a csokit.
|
|