|
Post by Tutu Min on Nov 12, 2007 12:39:19 GMT 1
- De a Birkadalom hatalmas! Egész városokat tud szerte lõni, egyetlen hajóval! Az ellen nem tudtok harcolni, bármilyen maxi bátor katona nép vagytok! - reagál hirtelen Tutu Min. Egész belejött ebbe a diplomácia-dologba, még a végén szenátor lesz, vagy mi...
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Post by Stower Miráll on Nov 18, 2007 15:06:27 GMT 1
A kora okán ifjabbnak titulált Miráll elcsendesedett az okfejtés után, és összeszűkített szemekkel mérte végig a tanács minden egyes tagját. Azonnal leszűrte, hogy kemény menet lesz meggyőzni a gunga vezetőket arról, nekik bizony ezen a bolygón nincs jövőjük. A Dortentől hallott mesékből arra következtetett, hogy egy nagyon harcias, és büszke fajról van szó…arra viszont nem gondolt, hogy ez a büszkeség ennyire túlzó lehet. Sokak vesztét okozta már a túlzott magabiztosság…személyesen kellett megtapasztalnia élte során. Ennek ellenére természetesen valamilyen szinten egyetértett a vezetők hezitálásával…valóban idegenek voltak, és nem tettek le semmit az asztalra bizalom jeléül…csupán egy vad teóriával álltak elő, melyre azonnali választ „követeltek”. - Aszongyátok, így is gungák halóznának meg, ami maxi rossza lenne. Én aszondom, ne engedőzzük meghalózni gungák, hanem várózzunk addig, amíg egy újabb támadalom éri őket, és akkor elmenőznek a harcolásosaik, és mi egyszerre tudunk elszökdelni a maxi hajóhoz! A fiú rideg tekintettel meredt a felszólalóra…annak testtartásából arra következtetett, hogy kihúzta magát…Ezt igen nehéz volt megállapítani a gunganak-nél a furcsa, tartásuk miatt. A tanácstag biztosan arra gondolt, hogy egy hatalmas tervvel állt elő, amely gyógyír lehet a bolygón állomásozó haderők csökkentésére. A terv inkább hagyatkozott a vak szerencsére, mintsem az ép-ész érvekre. Ez pedig nyugtalanítólag hatott. Halk sóhaj közepette fordította fejét kissé oldalra, hogy felmérje a VSZ tagjainak arckifejezését…talán válaszokat keresett…talán csak újabb erőt akart meríteni a győzködéshez…mert bizony a beszélgetés szála abba csapott át. A gungan-ek nem értették meg…az életük a tét! Arcára egy pillanatra halvány mosoly húzódott, elkalandozott az elméje.
Feje lassan visszafordult a vezetők irányába…már éppen reagált volna az elhangzottakra, amikor a tanács másik tagja is kifejtette a véleményét. - A katonáink nem csak díszesnek vagyóznak, hanem tudnak katonálni is! Ha az irodalmiak jövetelnek, mik harcolni fogózunk. Viszont én nem akarom a népemet veszélybe tevőzni. A fiatal firrerreo a szeme sarkából egy elismerő pillantást küldött a termetes gungan felé…mindeközben újfent halovány mosoly húzódott a szája szélére…megtalálta az a tanácstagot, akire az elkövetkezendő beszélgetést építeni lehetett. - De a Birkadalom hatalmas! Egész városokat tud szerte lõni, egyetlen hajóval! Az ellen nem tudtok harcolni, bármilyen maxi bátor katona nép vagytok! Rikkant fel a már oly régen hallott sivító hang. Stower - leplezve meglepődöttségét – komoly tekintettel jutalmazta Tutu-t. Az ex-Császár igazat szólt, és most először, mióta ismeri, jókor, a jó időben. Pillanatokat időzött csak a kicsi jawa-n, azon gungan-re emelte mogyoróbarna szemeit, aki a tanácsosok közül zárta a sort. - A katonák nem csak díszek! Bizonyos vagyok benne, büszkén vonulnak hadba, hogy népüket szabaddá tegyék, DE! Nem várhatják meg, amíg lelepleződnek! A fiú itt egy pillanatra elcsendesedett, majd végigkémlelte a vele szemben felsorakozó non-humán tanácstagokat. - Ugyanis le fognak! És akkor itt nem lesz semmi dicső csata, az űrből fogják porig rombolni ezt a helyet! Jöjjenek velünk, és hátralévő napjaikban nem kell többé rejtőzködniük a Birodalom elől…szabadon élhetnek! Stower-ből egyfajta magabiztosság, és elszántság sugárzott…egy pillanatra sem kételkedet abban, hogy sikerül a mentőakció…muszáj volt sikerülnie…
|
|
|
Post by Tutu Min on Nov 19, 2007 14:22:26 GMT 1
- Ráadásul...lázadózni is fogunk! Sokan! A Birkadalmat eltiporjuk! Megszabadítjuk a Naboo-t is ezektõl a mocskoktól! Hogy aztán a maxi bátor gungenek ismét szabadon éljenek! De ehhez picit el kel kötözni! Nekem is el kellett kötöznöm a Tatooineról... - folytatja tovább a meggyõzést Tutu, fellelkesedve azon, hogy Stow bácsi szerintem elismerõen nézett rá! ;D
|
|
|
Post by Víz on Nov 19, 2007 21:35:31 GMT 1
Nem tudni, mi tehette, de a Tanácstagok lassan a Ti oldalatokra kezdtek állni. A legtöbben helyeslően bólogattak a szavaitokra, és már csak néhányan kardoskodtak ellenetek. És a két csoport között több ellenségeskedő pillantás is elsült, először a tanács folyamán. Lassan rá kellett eszmélnetek, hogy egyes vezetők számára ez a beszélgetés nem több, mint egy politikai játszma - egy kinek lesz igaza verseny. Továbbra sem értették meg, hogy az életük, sőt, majdnem egész népük élete forog kockán. Láthatóan csak néhányan fogták fel teljesen, hogy miről is szól a dolog. Közülük kerültek ki a kérdezők is. Arcukon egyre csak nőtt a félelem, és láthatóan egyre inkább bíztak bennetek.
-És emezek a repdelőik hol vagyóznak? Már a Nabún, vagy még nem? Memennyi időnk van? Mennyi időre kell elmenőzni?
De ezeken az illetőkön kívűl a legtöbben csak fél füllel figyeltek rátok. Szerencsére a törzs vezére komolyan vett titeket... A többiek nem is hozzátok beszéltek, hanem egymással tanácskoztak, pergőn, gyorsan, hadarva, és t$ermészetesen ó-gunganul. Csak Dorten érthette a jelenlévők közül beszédüket, de számára sem tartalmazott sok információt a dolog. Vitáztak, eddig elmondott érveket és ellenérveket mondtak (vagy inkább üvöltöttek) egymás fejének, saját magyarázatokkal megtoldva. A vita a végéhez közeledett és ezt mindenki tudta. Lassan már minden információt elmondtatok, de vajon az észérvek elegendőek lesznek-e?
|
|
|
Post by Tutu Min on Nov 22, 2007 12:21:02 GMT 1
Tutu ámulattal figyelte a hangzavart - nagyon nem értett semmit az egészbõl, de az lejött neki, hogy az ügy nem teljesen reménytelen. Mivel Den bácsi csak állt, mint Sith szobor a Korribanon, ezért ismét magához ragadta a szót: - A repdelõzök nagyok, hatalmosak. A Nabú közelgésében is repdezik pár. Egyre többet gyártóznak a birkadalmiak és maxi gigaflottadalom lesz. Sürge el nem kell menetelni, de mini idõ van már csak - érvelt tovább, felhasználva a gungen nyelvjárásban szerzett "tapasztalatait".
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Post by Stower Miráll on Nov 24, 2007 9:36:54 GMT 1
A fiatal tábornok alig fejezte be a rövidkére sikerült „komoly poharat”, amikor ismét felrikkantott a Vihar Szövetség apró Ezermestere. A hangja most valamivel lágyabb volt a szokottnál, de még most is közel járt a fülsiketítő zajhoz, mintsem egy tárgyilagos hangvételhez. - Ráadásul...lázadózni is fogunk! Sokan! A Birkadalmat eltiporjuk! Megszabadítjuk a Naboo-t is ezektõl a mocskoktól! Hogy aztán a maxi bátor gungenek ismét szabadon éljenek! De ehhez picit el kel kötözni! Nekem is el kellett kötöznöm a Tatooineról... A Szövetség hírmondói közül már csak két szónok maradt, aki követte a tárgyalás fonalát, Tutu és Stower. Szavaik súlyossága láthatóan meghozta a várt sikert…a Gungan Tanácstagok közül többen is elismerően bólogattak…persze, ahogy a bürokráciában az megszokott, voltak ellenségeskedő alanyok is. A gungan nép jövőjét eldöntő komoly beszélgetés során most először fordult elő, hogy a tagok ellent mondtak egymásnak. Ezzel valamelyest növekedett a feszültség is. Sokan már nem is figyeltek a tárgyalásra, egymással vitatkozva ütötték el a meglehetősen drága időt. Természetesen valamiféle fura nyelven beszéltek, amit Stower nem igazán értett….Mindezek fejében a firrerreonak cseppet sem volt ínyére az, hogy a csapata az életét kockáztatja ezekért a lényekért,.ők pedig semmibe veszik mondandójukat. Mert valljuk meg, azzal, hogy oda sem figyelve rájuk egymással vitatkoznak, ezt sugallta. Hűvös, mélybarna szemeivel rosszalló pillantást vetett az egyes Tanácstagok felé, majd megrázta a fejét. A kicsiny sikert, hogy sikerült pár gungan Vezetőt maguk mellé állítani, eltörpítette a tudat, hogy voltak még olyanok, akik nem is foglalkoztak a tárgyalással. - És emezek a repdelőik hol vagyóznak? Már a Nabún, vagy még nem? Memennyi időnk van? Mennyi időre kell elmenőzni? Tette fel a kérdést a Törzs vezére, aki szerencsére a realitás talaján maradva odafigyelt az igenis valós veszélyforrásra. Stower már meg sem lepődött, amikor a pici jawa ismét magához ragadta a szót. - A repdelõzök nagyok, hatalmosak. A Nabú közelgésében is repdezik pár. Egyre többet gyártóznak a birkadalmiak és maxi gigaflottadalom lesz. Sürge el nem kell menetelni, de mini idõ van már csak! Ha nem ismerte volna három teljes éve Tutu-t, akkor most nem lepődött volna meg annyira…Talán most először az évek során kérdő tekintettel meredt az apróságra, valahogy nem hitt a fülének. Ekkor tudatosult benne, hogy Tutu bizony, ha akar, akkor tud komolyan is viselkedni. Ahogyan a jelen helyzetet kezelte, mindenképpen elismerő volt.
A Tutu féle mélázásból a veszekedés zaja szakította ki…Némi kétkedés után a fiú arcára kiült egyfajta dorgáló tekintet…ezzel a hangzavart szítókat illette. - Már elnézést, ha szabad kérnem! Emelte meg hangját, hogy túlharsogja a gungan Tanácsosokat, akik még most is a veszekedéssel voltak elfoglalva. - Elvárnék annyi tiszteletet önöktől, ha már iderepültünk megmenteni az életüket, hogy figyelnek ránk! Ráadásként pedig úgy beszélgetnek, hogy azt a jelenlévők közül mindenki megértse! Stower tekintette egyszerre volt rideg, mégis tekintélyt parancsoló. Szúrós tekintetével illetve az ülésre alkalmatlan gungan-eket megvárta, míg csend ül a helységre. Fiatalon édesapjával sokat járt tárgyalásokra…de ilyen illedelmetlen népekkel csak alig párral találkozott. Jól tudta, hogy az egyetlen gyógyszer ellenük, ha fellép, és kimutatja a foga fehérjét. A csend beállta után visszavette a hangját, és ismét tárgyilagos formában folytatta a „beszélgetést”. - Ahogyan apró, de éles eszű barátom már rávilágított a lényegre! A Birodalom már itt van, és kutat önök után! Nem lesz menekvés…szeretném, ha ezt a tévhitet kivernék a fejükből! Akkor már késő lesz menekülni, ha magukra találtak! A fiú itt rideg, érzéketlen tekintettel mérte végig az előbb még hangoskodó Tanácsosokat. Aztán lágyítva valamelyest a vonásain, ismét a vezérre tekintett. - Nem áltatom magukat hazugságokkal! Nem tudom pontosan megmondani mennyi időre kell elköltözniük! Amit kínálunk, csak egy alternatíva, míg vissza nem térhetnek! Lehet ez egy hónap, egy év…vagy akár több! Egy dolog biztos, ahová megyünk, ott biztonságban lesznek! Stower eleresztette az eddig háta mögött összekulcsolt kezeit, majd a törzse mellé húzta őket…hátrébb lépett egy lépést. - Azt hiszem, mindent elmondtam, amit tudnia kell a Tanácsnak! Odakint megvárom a véleményezést! Meghajolt a Vezér előtt, majd biccentett a Tanács többi tagja felé is, és lassú léptekkel megindult kifelé…Tudta, hogy felesleges tovább csűrni-csavarni a szót…A Tanács mindent hallott, amit hallania kellett…A menekülési terv várhatott addig, amíg egyáltalán el nem döntötték, maradnak, vagy jönnek…
|
|
|
Post by Tutu Min on Nov 25, 2007 15:44:53 GMT 1
A jawa nem követi Stow bácsit - neki lételeme a zûrzavar! Közelebb tipeg a vitázó gungenekhez és csillogó szemmel nézi õket - hol az egyiket, hol a másikat, hol a harmadikat, hol a....mi is jön a három után? Ja négy! Kis idõ múlva visszafordul: - Den bácsi...élsz még? Romlott hamburgert ettél? - érdeklõdik a férfi állapota felõl.
|
|
|
Post by Den Dastar on Nov 27, 2007 14:32:16 GMT 1
Dastar ezredes,utolsó felszólalása óta jóformán egy árva kukkot sem szólt.Csak állt Stower,és Tutu között,és nézett ki a fejéből.-Legalábbis kívülről ez látszott.
Gondolatai elkalandoztak,agya zűrzavaros bugyraiban pedig új ötletek születtek...Melyeket most nem akart senkivel sem megosztani.Egyelőre.
Az elmélkedését végül-a minden sörben Jawa-Tutu Min szavai akasztották meg.Lassan a kis Jawa felé fordította a fejét,majd megrázta.
-Hogy mi? Persze,miért,mit gondoltál? Megették az agyam,vagy mi?-Kérdezte vigyorogva,majd mostmár komor arckifejezéssel Stower felé fordult.-Ha a Gungenek nem élnek az új lehetőségükkel...Onnantól kezdve mi itt már nem tehetünk sok mindent.Így,vagy úgy.De távoznunk kell...
|
|
|
Post by Dor Dor Nass on Nov 27, 2007 19:30:36 GMT 1
Dorten úgy érezte eleget beszélt, és hagyta hogy társai vigyék át a beszélgetés fonalát. Tudta jól, hogy a gunganek nem igazán hallgatnak az észérvekre ezért azon gondolkozott mivel tudná meggyőzni az eddig kétkedőket is saját igazáról. Nem is igen figyelt már a tárgyalásra, az ó-gungan szavak amiket elkapott rávilágították arra, hogy nem különösebben fontos most az ő szerepe. Ugyan az őket támogatók tábora kezdett terebélyesedni, de Dor még így sem volt biztos a sikerben. Stower már távozni készült amikor Dorten ismét magához ragadta a szót.
- Ez a hely egyáltalában nemma bizottságos. Ismerőzök itte minden kettes ösvényt de ha a birkadalom eljövöget ide ez mézes kevés lesz. Attól nemma kell félőzni hogy a hajók lövösgetnek szanaszéttel, mert nemma lőnének Nabura, addig ameddig nemma próbálnak kifüstölőzni titeket innen. De higgyétek meg nekem olyan technikásukl van ami ellen esélyünk se nem van. Csak a bolgyón vannak legalább 15 nagytucatnyian (15000)! Viszonta ez nem jelenti azt, hogy nem söprőznének el tiket csak mert maxi vitézek vagytok. Kötösgessünk egy fogdalózást!- több szem is a gunganre vetődött nemutolsó sorban a Vihar Szövetség tagjaié. - Aztat mondom, hogy 4 katonám, úgy eltud jutosgatni eddig a sátorig, hogy senkinek nemma esik baja. Ha sikerül megállítóznotok őket akkor bizottságos ez a hely és elmengyünk innét. De ha nem... Akkor igérőzzétek meg, hogy velünk jövögettek. - ezután Dorten még biztosította a tanács tagjait, hogy kizárólag kábító fegyvereket használnának így senkinek nem esne bántódása, remélve, hogy érvek helyett tettekkel majd emigrációra tudja bírni fajtársait.
|
|
|
Post by Tutu Min on Nov 28, 2007 14:59:09 GMT 1
- Az nem gond! Akinek a Nagy Homokszínû Agyrágó Bogár megeszi az agyát, azt a Bantha - dûne alól vissza lehet hozni! Valójában nem megeszi az agyad, hanem elveszi. Legalábbis a Tatooineon így van... - magyarázza Den bácsinak Tutu, átmenetileg megfeledkezve a gungenekrõl. Mindig is a kedvencei közé tartozott a Nagy Homokszínû Agyrágó Bogár, a NHAB története. Gyerekkorában el is mentek a Bantha-dûnéhez, hogy buckalakó agyakat szerezzenek vissza, de miután rábukkantak egy hatalmas, vasalt ajtóra a homokban, úgy döntöttek: a tusken agyakkal még csak beszélgetni se lehetne, olyan buták. Szóval nem éri meg a dolog... ;D
|
|
|
Post by Víz on Dec 4, 2007 22:56:58 GMT 1
Stower dorgálása megteszi hatását - hirtelen halkabb lesz az alapzaj, mint az iskolában egy szigorú tanár keze alatt. Az eddig vitatkozó felek között mérges pillantások repkednek, de legalább csendbenv annak, és rátok figyelnek. Ám, habár ismét veletek foglalkoznak, és nem egymással vitatkoznak, eredményt még sem értek el. Bármit mondtok, a korábban már többször végighallgatot érveket, kötözködéseket halljátok vissza - igaz, az egyre csökkenenő kisebbség szájából. Úgy tűnik, hogy nem fog sikerülni meggyőzni őket, főleg, mikor már a Vihar Szövetség tagjai között is felbomlik a fegyelem, és már nem csak a feladatra koncentrálnak. Ekkor jön Dorten ötlete, amit gungan részről nagy meglepődés fogad. Teljes csönd keletkezik, melyet csak Tutu vékony hangja tör meg, a Nagy Homokszínű Agyrágó Bogárról szóló meséjével. A vezér egy méltatlankodó, sőt majdnemhogy dühös pillantást küld a jawa felé, majd Dor Dorhoz fordul.
-Az ajánlatot elfogadolózom!
Mondja ünnepélyesen. A tömeg egy nagyon kis része tiltakozik, de egy újabb felkiáltás után végül többé-kevésbé közmegegyezés, vagy inkább közbeletörődés lép fel, és lélegzetvisszafogva várják a katonákat. Természetes módon ők is komolyan vették annyira a játékot, hogy nem szóltak a saját őreiknek a tesztről...
|
|
|
Post by ak on Dec 5, 2007 18:28:18 GMT 1
Ak érdeklődéssel figyelte a szeme előtt lejátszódó konfliktusokat. Egyszer szólt, de azután zárva tartotta száját. Megpróbálta külső szemlélőként figyelni az eseményeket. Ő elsősorban katona, kém és korántsem politikus. A tárgyalást Dortenre és a magasabb rangú tisztekre hagyta.
Dorten ötleténél, viszont felcsillant a szeme. Ez már katonai feladat, neki való feladat. Vajon mifélék ezek a gunganek. A sok megpróbáltatás biztos megtanította őket a harc törvényére...
|
|
Owen Scara
Junior Member
Szerencsevad?sz
zeltron ?zletember, H?v?ros korm?nyz?ja, fogatversenyző!c!Default
Posts: 180
|
Post by Owen Scara on Dec 6, 2007 13:33:01 GMT 1
Giz Gaz Gass, egy régóta rabszolga-táborban sínylődő gungan harcos és egy furcsa rózsaszín bőrű ember (Owen Scara érkeztek meg a titkos bázishoz.
Rejtve jöttek, ahogy azt kell, de a tábor közelébe érve felfedték kilétüket a láthatatlan őrszemek előtt, nem akartak senkit sem meglepni. Láthatóan Gass vezette a duót és semmilyen fegyver nem volt náluk.
Mikor beértek egy kisebb tisztás közepébe a gungan megálljt intett és magasba emelte a bal tenyerét. Owen nem igazán értette, hogy mit csinál, de nem ellenkezett. Nem láttak senkit, de a zeltron biztos volt benne, hogy figyelik őket. //Víz engedélyével postoltam ide.//
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Post by Stower Miráll on Dec 6, 2007 16:16:03 GMT 1
A fiatal firrerreo lassan kilépdelt a sátor azon bejáratán, melyen bebocsátást nyert csapata, és jómaga a gungan Tanács elé. Alig tette ki a lábát, egyfajta kellemes, üdítő szellő csapott az arcába, és tépte meg haját. Stower lehunyta a szemét, és elmosolyodva szippantott egyet a friss, üde levegőből. Régen volt már alkalma a Dxuni erdőségen kívül sétálgatni, ahol ennyire tiszta még a légkör…Mindig üdítő érzés volt számára, hiszen fiatalkorának nagy részét ő a szabadban töltötte. Nem élvezhette sokáig a kellemes környezetet, mert két gungan harcos lépett el.
Stower látván, hogy azok nem lépnek fel fenyegetően, bólintott feléjük, majd körbetekintett. Emlékei nem csaltak, a sátor mellett egy nagyobb fa tört utat magának az ég felé. A fiatal odabökött az egyik ujjával, jelezvén, csak oda tart. Nem szerette volna most elrontani a dolgokat. A Vihar Szövetség annyit legalább elért már, hogy a nép fontolóra vette az ajánlatát. Odaérve a fához megfordult, majd bal lábát a törzsnek szegezve dőlt hátra. A hátán érezte a kéreg keménységét, még a szövetkabátja, valamint az azon rézsútosan keresztbefutó kardhüvely ellenére is. Lehunyta szemét, és várta, hogy a Szövetség tagjai, valamint a gunganak Vezére kijöjjenek, és vázolják, beleegyeznek-e a menekítésbe, avagy sem. Stower elmerengett a múltján…a jó, és rossz emlékeken egyaránt…tudta, ha a tanács nemet mond, akkor még próbálkozni fog…senkinek sem akarja azt, amit ő átélt…Nincs maróbb, fájdalmasabb érzés, mint elveszíteni a családot…az életet, amelyre sokan felteszik a gyermekkorukat, ahogyan ő is annakidején. Csupán azt szerette volna, ha a Galaxisban rend, és béke van…Csendesen, magában merengve várta csapatát…
//A Vihar Szövetség nevében, üdvözöllek a kalandban...már ha oda csatlakozol! //
|
|
|
Post by Tutu Min on Dec 7, 2007 15:42:01 GMT 1
Maga ex-õfelsége, Tutu Min is csendben várta a fejleményeket - persze nem holmi bölcs megfontolás, vagy nemes érezmény hatására, hanem egyszerûen azért, mert elálmosodott. A sok beszéd kifárasztotta, így sûrûn pislogva nézte a tanakodó gungeneket. Fõleg azok után nem volt kedve beszélni, hogy a "maxihájzsákos" fõnök rosszallóan nézett rá! A BANTHÁJA! Ha nem fogadják az ajánlatot, "lesz nekik kampeca!" - gondolta Tutu...és nekiállt küzdeni a rátörõ (minden bizonnyal birodalmi) álmosság ellen...
|
|