|
Post by Lord Hoth, az Elveszett on Feb 2, 2008 16:55:13 GMT 1
- A nevem Dormé. A Nabooról kerültem ide. És te? - súgja vissza halkan és gyorsan a lány. Tudja, hogy van még némi ideje beszélgetni, mielõtt fel kellene állnia az asztaltól, de azért nem árt sietni. Jobb az óvatosság.
|
|
#46961
New Member
Szakember
Fogvatartott jenet!c!olive
Posts: 56
|
Post by #46961 on Feb 6, 2008 10:48:19 GMT 1
Kermorwan még hallja, ahogy a lány utánamotyog valamit, aztán apró mancsaival búcsút intve hagyja, hogy a tömeg elsodorja. Lassan haladnak, hiszen rengetegen várnak arra, hogy visszaadhassák műanyag evőeszközeiket, hogy másnap aztán mások ehessenek ugyanabból - legalábbis a jenet sejtése szerint.
Hosszú percek teltek el, mialatt Kermorwan megpróbálta megkeresni, melyik kamerák figyelik a terve szemszögébők kritikus területeket, és mikor fordulnak pont arra. Az optikák azonban ügyesen be voltak dolgozva a falakba, most még nem tudott ilyesmit megállapítani... talán majd néhány hónap tapasztalatával... most azonban a szerencsére kell bíznia magát.
Végre Johann és a nagydarab whipid léptek a rácsozat elé, a férfi pedig megszólította a kiszogálószemélyzet egyik tagját. Mikor a jenet biztos volt abban, hogy kettőjükre figyelnek, még egyszer körbetekintett. Csak akkor indulhat el, ha tökéletesen biztos abban, hogy nem figyeli őt senki...
|
|
|
Post by Osmond Rumbachlen on Feb 6, 2008 11:09:42 GMT 1
Dormé:
A lány hosszasan hallgat, még mindig méreget magának. Aztán úgy dönt, válaszol: -Shanna. A többire úgy tűnik, még nem akar válaszolni, helyette a gyerekek kíváncsiságával tovább kérdez: -Mért hoztak ide?
|
|
|
Post by Osmond Rumbachlen on Feb 6, 2008 11:22:48 GMT 1
Kermorwan:
A foglyok szorosan a falhoz préselnek, közel a rácsokhoz; senki sem figyel rád. A legtöbben azonnal morogni kezdenek, amiért Johanék feltartják a sort. A rácsok túloldalán éppen elhalad egy megtermett férfi, maga után húz egy zsákot, tele műanyaggal. Ez zajt csap; más nem jár erre. A személyzet többi tagja lázasan tölti a zsákokat az ablakoknál. A kamerák elől valószínű eltakarnak a rabok.
-Mi van?! -a férfi arca elvörösödik a méregtől- Maradékot? Mit képzelsz magadról, ki vagy?! A beszedő hallhatóan elég türelmetlen. Rohamosan fogy az időd...
|
|
|
Post by Lord Hoth, az Elveszett on Feb 8, 2008 12:40:25 GMT 1
- Shanna. Szép név - mosolyog vissza Dormé. - Hogy miért vagyok itt? Hogy is mondjam...afféle politikai dolog miatt. Korábban egy olyan ember mellett dolgoztam, akit a birodalmiak nemigen kedvelnek. De nem hiszem, hogy ismerted volna õt, ahhoz túl fiatal vagy - meséli, mialatt szeme kissé fátyolos lesz. Hirtelen törnek rá az emlékek, túlságosan is hirtelen. Dormé nagyon szerette Padmé Amidalát és a mai napig nem tudta feldolgozni a történteket. Ráadásul túl sok a fehér folt - nem tudni pontosan mi és miért történt úgy, ahogy... - És te miért vagy itt? - kérdezett gyorsan vissza, kissé elcsukló hangon.
|
|
#46961
New Member
Szakember
Fogvatartott jenet!c!olive
Posts: 56
|
Post by #46961 on Feb 8, 2008 13:19:15 GMT 1
A jenet úgy látja, egyelőre biztonságban van: senki nem figyel rá. Éles füleivel tisztán hallja, hogy odabent valaki újabb zsákot cipel el a helyére. Rövid az ideje, de még egy keveset várnia kell.
Mikor a zsákos illető visszafelé tart, és elhagyja a Kermorwanhoz legközelebbi rácsot, akkor, a háta mögött kell besurrannia. Ez nem okozhat problémát, hiszen a rágcsálók igen hasznos tulajdonsága, hogy ahol a feje átfér, ott az egész testét át tudja préselni.
Kivárja a megfelelő pillanatot, majd nekilódul, hogy végrehajtsa tervét.
|
|
|
Post by Osmond Rumbachlen on Feb 10, 2008 11:55:03 GMT 1
Dormé:
A lány éles szemekkel hallgatja, amit mondasz, aztán egy kicsit félrenéz; valószínű mérlegel. Talán a börtön tette ilyen gyanakvóvá. Mikor visszanéz, a tekintete egy kicsit megenyhül. -Az én szüleimet sem kedvelték a birodalmiak. De ki mellett dolgoztál?
|
|
|
Post by Osmond Rumbachlen on Feb 10, 2008 12:55:09 GMT 1
Kermorwan:
Megvárod, míg a zsákot cipelő férfi visszajön, hogy mögötte surranhass be. Vársz 10 másodpercet... de semmi sem történik.
-Tudom, hogy általában nem szokás... -hallod közben fél füllel Johan meghunyászkodó hangját- De nem lehetne mégis...?
Vársz még 10 másodpercet... és még mindig semmi. Talán a férfi nem is jön vissza, talán megállt valahol félúton.
-Ha tudod, mi a szokás, akkor mért próbálkozol?! -vág közbe a tálcabeszedő. Hamarosan túlfeszítik a húrt a cellatársaid. Fogynak a másodperceid.
Az egyre erősödő zajban (a rabok elkezdenek zúgolódni körülötted, mert áll a sor) halványan mintha hallanál valami mormogást a rácsok túloldaláról. A zsákot cipelő férfi talán valóban leállt beszélgetni. Lépteket minden esetre nem hallasz, és az igazságot csak akkor tudhatod meg, ha már bent vagy, és elnézel a sarkon túl.
|
|
|
Post by Lord Hoth, az Elveszett on Feb 12, 2008 11:12:44 GMT 1
Most Dormén a mérlegelés sora...hosszúnak tûnõ tépelõdés után, a lehetõ leghalkabban mondja ki a nevet: - Padmé Amidala királynõ mellett. A Naboon. Aztán késõbb a Coruscanton is...
Eddig bírja, aztán a sírás miatt képtelen tovább beszélni. Az emlékek végképp megrohanják a szerencsétlen lányt.
|
|
|
Post by Osmond Rumbachlen on Feb 27, 2008 16:17:39 GMT 1
//Elnézést a csúszásért//
Dormé:
Amint elsírod magad, a lány meglepődik. Egy percig azt sem tudja, mit csináljon, rég nem látott már senkit sem sírni. Legalábbis így nem. Hiszen csak beszélgettetek, és nem lát rá okot, hogy sírj. Félve körbepillant, szemmel láthatóan sokan odafordultak a közeletekből, hogy mi ez a lárma, és a fal mentén álló őrök is összehúzott szemekkel méregetnek titeket. Shanna végül visszafordul hozzád, és megpróbál megvígasztalni. Kezeit félszegen a válladra teszi, és megsimogítja. -Ne... ne sírj... Felbosszantod az őröket... -kicsit szerencsétlen arcot vág, tart a feltűnéstől, és hirtelen érte, hogy mást kell istápolnia. Mindezek ellenére a szeme sokkal barátságosabb, mint ezelőtt volt. -Ha kell, odaadom a kajám felét. -ajánlja fel végül, jobb ötlete nem lévén. Aztán elgondolkozik azon, amit mondtál, és folytatja: -Biztosan szeretted ezt az Amidalát. Tényleg királynő volt?
|
|
|
Post by Lord Hoth, az Elveszett on Feb 29, 2008 15:56:42 GMT 1
Persze Dormé is tudja: ha sokáig itatja a patkányokat, az õrök morcosak lesznek, úgyhogy igyekszik hamar rendezni sorait. - Edd csak meg, nem vagyok éhes - mosolyog vissza szomorkásan a lányra és egy pillanatra õ is megsimogatja a másik kezét. - Igen, õ volt a legszebb és a legdicsõbb királynõ a Naboon. Szenátorként pedig a Coruscanton tevékenykedett. Felszabadította szülõbolygómat a Kereskedelmi Szövetség blokádja alól. Aztán idõvel fokozatosan titkolódzóbb lett. Nem tudom miért és hogyan halt meg, de biztosan a birodalmiak ölték meg - meséli. - És te honnan származol?
|
|
#46961
New Member
Szakember
Fogvatartott jenet!c!olive
Posts: 56
|
Post by #46961 on Mar 4, 2008 7:15:58 GMT 1
A jenet szitkozódik magában. Értékes másodperceket veszített azzalé, hogy a férfi visszatérésére várt. Lehet, hogy ezzel befuccsolt az egész terve? Lehet, hogy másnap kéne újra próbálkoznia? Ekkor azonban eszébe jut valami egészen más:
Egész életében tolvajként élt. Az életbenmaradásért, azért, hogy ne kelljen az utcán aludnia, lopott, hazudott, menekült. Fürge ujjai a behatolás, a zárnyitás mesterévé tették... és soha, semmitől nem riadt meg. Még akkor sem, mikor a birodalmi kormányzó széfjéből kellett kiemelni valamit. Valamit, ami végül ide juttatta.
Most sem hátrál meg. A szerencse vele lesz, mint eddig oly sokszor.
És mielőtt meggondolhatta volna magát, már át is préselte hajlékony testét a rácsok között.
|
|
|
Post by Osmond Rumbachlen on Mar 5, 2008 20:38:40 GMT 1
Dormé:
-A Woldtrix'diom-ról. -jön a válasz. Valami kis bolgó lehet, mert ismeretlenül cseng a neve. -Tudod, a szüleim kereskedők voltak. -teszi hozzá Shanna, mostmár barátian. Egész gyorsan eldöntötte, hogy benned bízhat. Visszafordul a reggelihez, és undor nélkül teletömi a száját. Miután már félig megrágta, elmélázva folytatja: -Szóval megölték... Biztosan nehéz volt neki. Sokmindenről tudhatott, amit nem mondhatott el másoknak. Rossz volt, mikor megtudtad, hogy meghalt, igaz?
|
|
|
Post by Lord Hoth, az Elveszett on Mar 6, 2008 13:52:02 GMT 1
Dormé elmélyülten nézi, ahogyan társa sebtiben elfogyasztja reggelijét. "Milyen szép arca lehetne, ha mondjuk nem ezen a bolygón kellene élnie". Ábrándozásából a lányka kérdése ragadja ki: - Borzalmas. Nem tudom szavakkal leírni, hogy mennyire. Eleinte öngyilkos akartam lenni, de túl gyáva voltam. Így utólag már kicsit örülök, hogy nem tettem meg, mert talán még van némi halvány remény a szebb jövõre - suttogja, majd az õrökre pillant. - Persze tényleg csak halvány...melyik rendszerben van a szülõbolygód? Még sosem hallottam róla. - .
|
|
|
Post by Osmond Rumbachlen on Mar 27, 2008 19:54:45 GMT 1
Kermorwan:
Befurakodsz az energiarácsok között. Éppenhogy befértél, egy kicsit sajog is a koponyád a préseléstől, de bent vagy. Ott, ahol állsz, nem láthat senki, de ha beljebb mész, a bal oldalról vigyáznod kell a személyzettel, akik a fülkékben dolgoznak. Jobbról még mindig mormogást hallasz. Mindenképpen ki kell lépned a folyosóra, hogy láthasd, mi merre van.
-Hát pont azért, mert az öreg betegeskedik... -hallod Johant- Én nem kérnék, ha nem lenne fontos, tudja...
Ahogy a fejedet kidugod, máris jobban körbe tudsz nézni. Bal oldalon az egyik zsáktömő átszól valamit a másiknak, így pont feléd fordul - de szerencsére éppen időben kapod vissza a fejed, hogy ne lásson meg. Egyébként senki sem fordul arrafelé, amerre te állsz, és a zsákok sem teltek még meg: a bal oldalról tiszta vagy.
-Nem kérnél, ha nem lenne fontos, mi? Anyámat nem akarod seggen csókolni? Tudod jól, hogy minket a legkevésbé sem érdekel, ha megdöglötök! -válaszol a személyzetis. Hangjából ítélve kezdi élvezni a helyzetet, így talán egy kicsit még szóval lehet tartani.
Amint jobbra fordulsz, azonnal kiszúrod a zsákokat. Nem őrzi őket senki, minthogy nem feltételezi senki, hogy pont az kellene egy rabnak. Az üres zsákköteg egy láda tetején van, amely láda viszonylagos takarást nyújt az utána nyíló szobától.
-Megértem én, uram, mi csak rabok vagyunk, dehát legalább az öregnek adjon már egy fél patkányt... Szívós ő, még sokat tud dolgozni!
A szobában többen is sürögnek. Ha jobban megnézed, a személyzet egy része a tele zsákokat adja át a sorakozó robotoknak, akik átszkennelik, majd továbbítják. Sokan csak áthaladnak a szobán egy-egy nagyobb ajtón át, de a ruhájukból csak azt tudod megállípítani, hogy ők is az étkezdében dolgoznak, azt nem, hogy mi a feladatuk, vagy éppen mit csinálnak, hová és mért mennek. Többnyire csendben folyik a munka, mindenki siet, és csak parancsok hangoznak el. Egy-két ember éppen szünetet tart, ők azok, akik beszélgetnek. Köztük van az a férfi is, aki nemrég előtted ment el.
-Szívós, mi? Hát épp az a baj, hogy mind túl szívósak vagytok. Azt hiszed ezzel meghatsz? Csak növeled a munkaidőm, na add már le a tálcát, és húzz innen!
|
|