|
Post by Exar Kun on Sept 25, 2007 9:14:51 GMT 1
Nexu, Heiko és Panden:
A haladás meglehetősen nehézkesen megy lefelé, ráadásul mindezt megnehezíti a csúszós sziklák is. Jobban szemügyre véve, a sziklák felülete olyan, mintha vagy sűrűn használták volna, vagy valami más csiszolta fényesre a felületét.
Ahogy haladtok, hirtelen arra lesztek figyelmesek, hogy időnként vízcseppek hullanak arcotokra, kezeitekre, de ezek annyira elszórtan és rendszertelenül fordulnak elő, hogy talán nem is tulajdonítotok neki nagy jelentőséget.
Elik és Szikandar:
Hirtelen egy vízcsepp hullik Elik orrának a hegyére. Kicsit szokatlan lehet ezen a helyen, bár annyira nem ismeritek. Ha lenéztek a padlóra láthatjátok, ahogy a falakból időnként elő-elő buggyan néhány vízcsepp. Lehetséges, hogy valamiféle forrás lehet a közelben?
|
|
|
Post by Eriál Argetlam on Sept 25, 2007 9:41:30 GMT 1
Az idős férfi megszólította Eliket, ám mielőtt az válaszolhatott volna, hideg, pillanatyni érintést érzett az orra hegyén. Szeme reflexszerűen felfelé vándorolt, a plafonra. A nyirkos kő hajszálrepedésein át vízcseppek szivárogtak át, másodperceknént újabb és újabb bukkant fel. Az Erő-mágus aggódva tekintett körbe, és ugyanezt a jelenséget tapasztalta a falakon is.
Valahol a közelben nagy mennyiségű víz lehet, és ha ez most elkezdett átfolyni a falon, akkor hamarosan áttöri majd, elárasztva, megfolytva, összezúzva mindannyiukat. A felismerést tett követte, azonnal az üreg széléhez lépett, és lekiáltott, hogy mindenki hallhassa.
- Nincs időnk mászni! Ugrás! Most!
Az üreg valószínűleg túl mély ahhoz, hogy tapogatózva, kúszva leérjenek, mielőtt az áradat a nyakukba zúdul - így a hóhajú nem tétovázott. Egyetlen határozott mozdulattal a verem közepe felé vetette magát. A súlytalanság érzete egy pillanatra hatalmába kerítette - aztán jött a szabadesés. Elik szemét behunyva koncentrált, és végrehajtotta azt, ami tulajdonképpen a telekinézis ellentéte: az Erőből merítve maga köré fonta azt, így ereszkedésének sebességét kellően lelassítva ahhoz, hogy a leérkezéskor semmi baj ne érje őt.
|
|
|
Post by Nexu on Sept 25, 2007 15:32:18 GMT 1
Bár a terep csúszós volt Nexu jól haladt lefelé az aknában. Gyanúja beigazolódni látszott, valószínűleg rajtuk kívül más(ok) is használja/használják a járatot.
Az erő segítségével már több mint 10 métert tett meg lefelé, mikor egyik fent maradt társuk elkiáltotta magát és pár másodperccel később zuhanva elzúgott mellettük. Nexu nem tudott vigyorogni a szájában levő légzőkészülék miatt, de megromlott lelke legmélyén hatűártalan volt az öröme. Nem akart még konfrontálódni mert úgy ítélte meg, hogy a többiek hasznára válhatnak, ezért nem próbált meg ledobni senkit a szirtről az akna mélységének meghatározására, legnagyobb szerencséjére valami bolond magától is megtette ezt.
Nem érzett veszélyt maga körül, a pár csepp vízet, mely ruhájára és arcába csepegett egyenlőre betudta annak, hogy a csapatuk érkeztével megnött a teremben a páratartalom. Tovabbra is gyorsan mászva próbált meg lefelé haladni, amég meg nem győződött róla, hogy az ugrás veszélytelen, addig nem kívánta egy bolond miatt kitörni a nyakát.
|
|
Trenel Rohu
New Member
Erőhaszn?l? Zephyr Jedi Adeptus Vil?gos Oldal pontok: 14
Wookiee, zephyr jedi adeptus, egykori jedi lovag%\0\%
Posts: 61
|
Post by Trenel Rohu on Sept 25, 2007 16:01:00 GMT 1
Trenel egy cellaféleségben tér magához, és miközben feltápászkodik a földrõl magában konstatálja, hogy a szellemnek nagyobb az ereje mint, minden eddig ismert Erõhasználónak. Mikor körbetekint a cellában a gyér berendezés mellett egy kijáratot is felfedez a helyiségben. Lassú, komótos bizonytalan léptekkel sétál végig a folyosón és hamarosan megpillantja a két élõlényt egy oltárszerûségnél. Elsõ reakcióként idegesen felmorran és célzásra emelné a még mindig kezében szorongatott lézer-nyílpuskát, majd ráismerve a vele szemben levõ pöttöm alakra tátott szájjal ereszti le a fegyvert. - (Yoda mester?) - nyögi ki a szavakat nagy nehezen, miközbenaz eddig neki háttal álló férfi is felé fordul a jedi mester szavaira. - (Kalel? Mi a fene folyik itt?) - morran fel újra meglepetten, miközben arra gyanakszik, hogy a szellem valami lidérces álmot küldött rá, máskülönben... - (Mi a fene folyik itt?) - morran fel harmadszor is mielõtt a másik kettõ válaszolhatna. Megtartja a távolságot tõlük, hátha tényleg csak valami átverés, miközben megprbálja rendezni a gondolatait. Egyértelmûen egy Erõhasználó hozta erre a helyre, de mi ez a hely? Egyáltalán Mos Eisleyben vannak még... egyáltalán a Tatooine bolygóján? Jó nagy kalamajkába keveredett és szerette volna minnél elõbb megtudni annak az okát, hogy az ismeretlen miért hozta õt ide. És mivel õ most nem volt jelen kénytelen volt kérdéseit Kalelre és Yoda mesterre zúdítani(ha egyáltalán õk azok, mert a fiatal vuki errõl sem volt megbizonyosodva).
|
|
Heiko Tennes
Junior Member
Fejvad?sz
Ark?niai erőhaszn?l?, a Tighurane szekta volt tagja!c!Default
Posts: 149
|
Post by Heiko Tennes on Sept 25, 2007 16:23:22 GMT 1
A három férfi lassan haladt lefelé köszönhetően a csúszós szikláknak. Legalúl Nexu haladt, utána következett a fejvadász végül a sort a borostás fickó zárta. Az öregember és Elik az akna tetejénél várakozott.
Tennes épp egy újabb kiálló sziklára helyezte bal lábát, mikor a homloka közepére egy vízcsepp csöppent. Ezután a cseppek kezdtek egyre gyakrabban csöpögni a mászókra.
- Nincs időnk mászni! Ugrás! Most! - Elik hangja visszhangzott, majd pillanatokkal később a hóhajú zuhant el fél méterrel az arkániaitól.
- A Csuklyásra! - káromkodta el magát Tennes - *Lehet, hogy egy vízforrás van felettünk?* - Nem hagyta nyugtalanítani ez a gondolat. A fejvadász nem szerette volna, hogy a nyakába ömöljön az a rengeteg víz, de attól még ugrani se akart. Ki tudja milyen mély lehet ez az akna. Az arkániai végül a köztes megoldást választotta. Nehezére esett ugyan, de megkétszerezte tempóját lefelé. De közben készen állt, hogy végszükség esetén Elik után ugorjon.
Ezzel a tempóval hamar beérte az előtte haladót, s mikor egyvonalba értek Tennes odaszólt neki.
- Valószínűleg víz van felettünk. Jobb lesz ha sietünk, akármennyire fárasztó is a dolog. - mondta Nexunak, majd folytatta a feszített tempójú ereszkedést.
|
|
Kalel Jastra
Junior Member
Erőhaszn?l? Zephyr Jedi Adeptus Vil?gos Oldal pontok: 10
A Zephyr Rend tagja, Jedi!c!856363
Posts: 387
|
Post by Kalel Jastra on Sept 25, 2007 16:45:58 GMT 1
- Padawan, válaszod meg te kapod. Türelem.
Csillapította szavaival a Jedi mester Kalelt. A fiatal Jedi bólintott, majd felállt hogy folytassa útját, amikor Yoda tekintetén azt vette észre hogy õ mögé tekint. Megfordult, majd szemeivel meglátta a feléjük igyekvõ nagydarab wookiet. Nem mert sejtések bocsátkozni, hiszen a wookiek nagyrésze nagyon hasonlított egymásra, de úgy gondolta hogy valahol, valamikor már látta ezt a példányt. A szõrös lény elõször Yodára emelte tekintetét és ahogyan korábban Kalel, úgy õ is nagyon meglepõdött.
- (Yoda mester?)
Préselte ki magából eme szavakat a wookie, amit Kalel tökéletesen értett, hiszen Olissian mester megtanította õt a wookiek anyanyelvére. ~Azt hiszem tudom ki õ. De várjunk még egy pillanatot.~ gondolkodott magában a Jedi. Nem kellett sokat várnia, hamarosan õt is bevonta a wookie az elkövetkezendõ beszélgetésbe.
- (Kalel? Mi a fene folyik itt? Mi a fene folyik itt?)
Dörmögte hangosan a meglepett wookie. Ezek után kétség sem fért hozzá hogy Kalel jól sejtette kivel van dolga. Nyelt egy nagyot, majd Yoda mesterre, utána pedig a wookiera nézett.
- Nem tudom Trenel. Ezt szeretném megtudni Yoda mestertõl. Egy kék... hmm... szellem szerû lény elragadott és itt találtam magam.
Mondta Kalel a Jedi Lovagnak, majd kezével megsimogatta állán lévõ szakállát.~Vajon illúzionálok? Lehetséges lenne hogy valaki az emlékeimbõl merít és vetít elém személyeket?~ kérdezte magától Kalel, de egyenlõre nem kapott választ az Erõtõl.
|
|
|
Post by Exar Kun on Sept 25, 2007 19:19:22 GMT 1
Kalel és Trenel:
//Trenel, olvasd el mégegyszer a leírásom. Nem a cellában van Kalel és Yoda, hanem a főoltárnál, amihez egy folyosó vezet kifele a cellából. Szóval, kérlek írd bele, hogy kimész a járaton, és az oltárnál látod meg őket...//
Az aprócska mester megvárta, míg mindkét jedi elcsöndesedik, majd hozzákezdett mondókájához.
- Padawanok, baj nagy van. A sötétség nagyura, Exar Kun szelleme szabadult ki. Állítanotok nektek meg kell, többiek már indultak el, hogy holokront megtalálják. Holokron mely állíthatja meg a sötét nagyurat. Idő nektek kevés, induljatok!
Magyarázza az aprócska mester, majd botjával határozottan az oltár mögött nyílt járatra bök.
- Titeket elragadott a nagyúr, hogy használjon fel... többet mondhatok nem! - fejezte be végül Yoda mester a magyarázatot, és rátámaszkodott aprócska botjára...
|
|
Kalel Jastra
Junior Member
Erőhaszn?l? Zephyr Jedi Adeptus Vil?gos Oldal pontok: 10
A Zephyr Rend tagja, Jedi!c!856363
Posts: 387
|
Post by Kalel Jastra on Sept 25, 2007 19:36:44 GMT 1
- Padawanok, baj nagy van. A sötétség nagyura, Exar Kun szelleme szabadult ki. Állítanotok nektek meg kell, többiek már indultak el, hogy holokront megtalálják. Holokron mely állíthatja meg a sötét nagyurat. Idõ nektek kevés, induljatok!
Mondta Yoda mester, majd botjával az oltár mögött nyílt járatra bökött. Kalel a bot irányába nézett, majd elõvette fénykardját, de egyenlõre nem kapcsolta azt be.~Exar Kun... Holokron... Exar Kun... Naomi... Nomi... Nomi Sunrider...~Kalel az emlékei között kutatott, hogy onnan merítsen információt a hallott névvel kapcsolatban, de egy másik névnél több egyenlõre nem jutott eszébe.
- Titeket elragadott a nagyúr, hogy használjon fel... többet mondhatok nem!
Fejezte be mondandóját a Jedi Nagymester, majd rátámaszkodott botjára. Kalel Yodára nézett, majd Trenelre, végül pedig a bejáratra. Mélyet sóhajtott és elindult a bejárat felé. Mielõtt még belépett volna az ismeretlenbe, vissza fordult és megszólalt.
- Megszerezzük a holokront! Ígérem! Gyere Trenel!
Mondta wookie társának, majd aktíválta fénykardját, hogy annak tiszta, kék pengéje világítsa nekik az utat.
|
|
Trenel Rohu
New Member
Erőhaszn?l? Zephyr Jedi Adeptus Vil?gos Oldal pontok: 14
Wookiee, zephyr jedi adeptus, egykori jedi lovag%\0\%
Posts: 61
|
Post by Trenel Rohu on Sept 25, 2007 20:04:34 GMT 1
//Elnézést és természetesen javítva. Dekoncentrált lehettem //
Trenel még mindig bizonytalanul hallgatja Yoda és Kalel beszélgetését. Elméje kezdi befogadni a valóságot, hogy ez bizony nem egy rémálom amibõl csak úgy fel lehet ébredni. Mg számtalan kérdése lenne Yodához, de a Jedi Tanács egykori feje világosan megmondta: Nincs idejük. A két említett név valahonnan ismerõsnek hangzik a fiatal jedi számára, de nem tud visszaemlékezni. - (Többiek? Tehát nem csak mi vagyunk...) - morogja Trenel miközben Exar Kun szellemének céljain gondolkozik. Összegyûjt egy halom erõhasználót(ha hárman már azok, akkor valószínûleg a többi is erõérzékeny) és bezárja õket. Vajon miért? Lehet, hogy csak meg akarja szerezni a holokront és csak elvégezteti velük a piszkos munkát. Trenel fejcsóválva, kétkedõ tekintettel néz Yodára, majd egy beletörõdött morrantás kíséretében elindul Kalel után. A vuki egyenlõre még nem veszi elõ fénykardját, reménykedik, hogy nem kerül sor fegyverhasználatra, ha meg mégis akkor oda elég lesz a vuki lézer-nyílpuskája. Kalel nyomában belép a járatba. Az elején néma csendbe menetelnek, ám végül Trenel megtöri a csendet. - (Merre voltál az utóbbi idõben Kalel?) - teszi fel azt a kérdést ami a legjobban foglalkoztatta.
|
|
Panden Melono
New Member
Er?haszn?l? Vil?gos Oldal Pont: 1
Egy ?res l?lek csup?n... boldogtalan halott!c!Default
Posts: 44
|
Post by Panden Melono on Sept 25, 2007 21:16:19 GMT 1
Panden ügyeskedve, többnyire a többieket figyelve próbált meg a legjobban alkalmazkodni, az elhasználódott, mégis a fiú szerint már több évtizede használt lejáraton. A kövek sikamlós helyein, a kőben integrált, elfajzott repedéseket látott, ebből következtetvén, hogy egyáltalán nincs biztonságban.
~A nyomok frissek is, de akár pár évesek is lehetnek. Nem lehet ellenőrizni, hogy fel is, meg le is ment-e aki használta. Remélem nem csontokat találunk odalent, mert ha nincs tovább út, amit nagyon kétlek, vissza is kell mennünk... és ez... - gondolatmenetében egy csepp víz érkezte zavarta meg, mely arcára csapódott, így szeme, és arcizmai is összerándultak. Érezte a víz hideg "lehelletét", igaz eddig is hatalmas volt a pára és az idült légkör, ám ez elég különös. Láthatóan a sziklák rengeteg éve szolgálják a hely egészét, s megtorpanni eddig képtelen volt. Melononak fogalma sem volt róla, micsoda erők ölelik körül a katakombákat. Nem is sejtette, hogy az Erő, ha rosszra fordítják, s azon kezek melyek ezt teszik, rendkívül képzettek, s roppantul gonoszak, előidézhető változás, ráadásul merően megváltoztatható: minden. Ezek meg csak kövek, egymást tartva; sziklák voltak.
Az érzés, mely belenyilallt a bal arcába, egyszerre egy hatalmas üvöltésben folytatódott, mely átható orgánumát meg nem hazudtolva visszhangzott a járatban. Panden már majdnem a füléhez kapott, amikor a hóhajú társukat látta meg zuhanni lefelé. ~ Bolond... ökör! - hangjában némi szánalom is érződött belül. Először egy enyhébb, majd egy csúnyább tulajdonsággal ruházta a férfit. Meghatározatlan magasságból leugrani... a lehető legrosszabb tett. Ráadásul a dolog miértjét sem fogta fel. Azt látta, hogy az alatta mászók nem ugranak utána... jól is teszik. Gondolta.
Meggyorsította tempóját, ugyanis az alatta lévő egyre távolodott ahogy a monoton tempót tartotta. Fél szemét felhúzta, majd kicsit értetlenkedve bámulta őket...
~ Egyszer úgy is meghalunk... itt a legnagyobb esély rá! Csak szépen nyugodtan! - majd magában legyintett, és folytatta a sikamlós utat.
|
|
Szikandar
Junior Member
Erőhaszn?l? S?t?t Pr?f?ta S?t?t Oldal Pont: 10
S?t?t pr?f?ta ?s a Sith K?nyvt?r őre!c!Default
Posts: 178
|
Post by Szikandar on Sept 26, 2007 7:41:53 GMT 1
~No fene. Pörgős egy fiatalember.-nyugtázza magában a felismerést Szikandar, majd nyugodt léptekkel az üreg széléshez sétál. Márcsak a próféta áll az alagútban. -Nincs mese, ugrani kell.-sóhajt egy nagyot Szikandar, majd becsukja a szemét és elmormol egy igét. Miután ez megtörténik érzi, hog yaz Erő kezdi átjárni teljes valóját, majd elrugaszkodik. A gravitációt meghazudtolva lassabban zuhan a megszokottnál.
|
|
|
Post by Exar Kun on Sept 26, 2007 8:05:27 GMT 1
Elik és Szikandar:
A legrosszabbtól tartva, és azt megelőzvén, mindketten a mélybe vetitek magatokat, és az Erőt magatok köré burkolva, láthatatlan szálak sokaságával lassítjátok eséseteket. Természetesen még így is villámgyorsan suhantok el a többiek mellett, és magabiztosan haladtok lefele.
Elől Elik halad, így először ő veszi észre, hogy az eddigi csak sziklás falnál különféle kristályok jelennek meg. Amint a kristályok megjelennek, úgy kezd összezavarodni a kapcsolatod az Erővel, míg nem teljesen megszűnik. Nem vagy képes tovább lassítani magad, és pár pillanattal később egy sziklás lejtőre zuhansz. Érzed, ahogy jobb bokád kificamodik, és elindulsz tovább lefele. Minden jel arra utal, hogy az akna nem egyenesen vezet a mélybe, hanem kanyargósan. Szerencsére Elik elég felkészült ahhoz, hogy képes legyen megkapaszkodni az egyik sziklában, annak ellenére, hogy fájdalmai hatalmasak, és a kapcsolatát is elvesztette az Erővel.
Szikandarral ugyanez történik: Amit eléri a kristályos részt, először csak megzavarodik a kapcsolata az Erővel, majd teljesen megszűnik. Ő az oldalára zuhanva állapodik meg a kanyargós akna sziklás falán, és némi reccsenés közepette pár bordája elreped.
Mivel Szikandar fizikuma, és sérülése szinte kizárja, hogy gyorsan reagálva a, a csúszós szikákba megkapaszkodjon, nemes egyszerűséggel elkezd lecsúszni, a mélybe. Elik látja Szikandar csúszását, aki közvetlen mellette fog elhaladni, így megmentheti az öregembert, ha elég gyorsan reagál. Amennyiben ez nem sikerül, a próféta valószínűleg tovább halad a mélység vége felé, és ezzel együtt az élete vége felé...
Nexu, Heiko, Panden:
Röviddel azután, hogy Szikandar és Elik elsuhannak melletetek, testek csapódását halljátok, és fájdalmas kiáltásokat. Mindannyiotokban egyszerre "ver sátrat" a gondolat, hogy a páros bizony rosszul döntött, amikor az ugrást választotta.
Azonban a helyzet elkezd egyre aggasztóbb lenni, felétek is: Az eddig csak elvétve szállingozó cseppecskék egyre rendszeresebben, sűrűbben érkeznek fentről, és a sziklák mintha izzadni kezdenének, ezzel jócskán megnehezítve számotokra a biztonságos előre - valójában lefele - haladást.
Kalel és Trenel:
Viszonylag nyugodtan haladtok előre az úton, amely, ahogy haladtok előre egyre jobban elvadul. Hatalmas, csúszós sziklák, és erőteljesen lejtős út nehezíti az előrehaladásátokat. A falakat farönkök, fadeszkák támasztják ki, hogy ne omoljon a nyakatokba. Egyszer csak arra lesztek figyelmesek, hogy aprócska cseppek hullanak a fejetekre a plafonról. Mikor felnéztek, látjátok, hogy a farönkökön víz folyik át, majd a gravitáció törvényének engedelmeskedve hullanak alá, aprócska cseppek formájában...
|
|
|
Post by Eriál Argetlam on Sept 26, 2007 8:19:05 GMT 1
Az Erő-mágus tekintetét lefelé irányítva ereszkedik, mikor a faloakon különös, fénylő kristályokat pillant meg - melyek megtörik az Erőt, elnyelik, mintha nem is létezett volna... Elik Sammath érzi, ahogy zuhanása gyorsulni kezd. Elfojtva káromkodik egyet, hsizen tudja, hiubát vétett, és életének pillanatokon belül vége...
Azonban újfent téved. A verem néhány méterrel lejjebb irányt vált, és lejtősen folytatódik. A hóhajú keményen a sziklának csapódik, jobb lábába éles fájdalom nyilall - de csupán egy pillanatra, hisz a leérkezés lendülete nem hagyja, hogy megálljon sérült lábán; felborul, csúszni kezd. A tempó ismét gyorsul, meztelen felsőtestét véresre szaggatja az egyenetlen felület, és a kiálló sziklafelületek. A csúszda legalább oylan halálos, mint a szabadesés lett volna.
A férfi minden erejét megfeszítve megcsavarja felsőtestét - az égési sebekből származó fájdalom az elviselhetetlenségig fokozódik - és felfelé veti bal karját. Szikrák pattannak a kőről, és fémes csikorgás hallatszik, de a Mágus lassulni kezd, ahogy a gépkéz végre fogást talál a padlózaton. Végre sikerül megragadnia egy nagyobb egyenetlenséget, ami hirtelen rántással végleg megállítja őt - ennek viszont az az ára, hogy válla is csúnyán megrándult.
- B*szameg. - ziszegi a fájdalommal küszködve, de nincs sok ideje kifújni magát. A feje fölül még mindig hallatszik valami súrlódás-szerű zaja, jelezve, hogy valaki más is az ugrást választotta. A hóhajú összeszorítja fogait, és kinyújtja szabad kezét. A sérült vállon újabb kínhullám villámlik keresztül, ahogy a szakállas férfi súlya is az Erőmágus gépkarjára kerül terhelésként - viszont így már az öreget sem fenyegeti életveszély, legalább addig, míg Elik meg tudja tartani magát.
- Bocs. Tévedtem. - suttogja keserűen, szája szegletében pedig fájdalmas félmosoly jelenik meg.
|
|
Kalel Jastra
Junior Member
Erőhaszn?l? Zephyr Jedi Adeptus Vil?gos Oldal pontok: 10
A Zephyr Rend tagja, Jedi!c!856363
Posts: 387
|
Post by Kalel Jastra on Sept 26, 2007 15:13:01 GMT 1
A két Jedi belépett a sötét járatba hogy megkezdjék útjukat, melynek végén remélhetõleg a Jedi Holokronra bukkannak. Kalel fénykardja elegendõ fényt nyújtott nekik a sötétben, így láthatták az öregecske farönköket, fadeszkákat amik a falakat tartották hogy ne dõljön rájuk, miközben a csúszós sziklákkal hadakoztak. Csendben haladtak, elõl Kalel, mögötte Trenel, míg végül a wookie meg nem szakította a hallgatást.
- (Merre voltál az utóbbi idõben Kalel?)
Morogta a wookie Jedi Lovag, Zephyr rendbéli társának. Kalel megállt egy pillanatra, szemével a falakon lógó korhadt fáklyaféleségeket nézte. Leemelt onnan kettõt, majd miközben átnyújtotta az egyiket Trenelnek, megszólalt.
- Kényszerleszállást kellett végrehajtanom egy teljes mértékig civilizálatlan bolygón. Azt hittem javítható állapotú a vadászom és hamarosan elhagyhatom a rendszert vagy legalább a következõ lakott bolygóig eljuthatok, de nem sikerült és ott ragadtam. Viszont érdekes dolgot fejlesztettem ki magamban az ott eltöltött közel fél év alatt.
Mondta sejtelmes mosollyal a Zephyr Jedi, majd fénykardjának végét Trenel fáklyájára emelte. Az hamarosan meggyulladt és fénnyel árasztotta el környékét. Kalel hasonlóképpen tett a saját kezében tartott fadarabbal, majd deaktiválta fénykardját és felakasztotta az övére.
- Menjünk tovább.
Javasolta Kalel, majd továbbra is élen haladva folytatta útjukat a csúszós sziklákon. Egyszer csak hideg érintést érzett az orrán, felnézett a hideg vízcsepp érkezésének irányába, majd aggódó tekintettel bámult végig a farönkökön, melyeken keresztül víz szivárgott.
- Ennek nem lesz jó vége.
Aggodalmaskodott egy sort, majd kérdõ tekintettel nézett a mögötte lévõ wookiera. ~Remélem ez a szivárgás nem az amire gondolok. Ha felettünk víz van, még hozzá sok víz akkor itt még nagy bajok lehetnek.~ gondolkodott magában Kalel, majd várt, hátha Trenelnek eszébe jut valami.
|
|
Trenel Rohu
New Member
Erőhaszn?l? Zephyr Jedi Adeptus Vil?gos Oldal pontok: 14
Wookiee, zephyr jedi adeptus, egykori jedi lovag%\0\%
Posts: 61
|
Post by Trenel Rohu on Sept 26, 2007 15:57:59 GMT 1
Az út egyre nehezebb lesz, csúszós sziklák, kövek nehezítik az elõrehaladásukat a lejtõs járaton. Trenel már akkor bizonytalanul fürkészi a deszkákkal és gerendákkal megerõsített vájatot, miközben Kalel válaszát hallgatja. Hümmög egy sort, miközben azon gondolkozik, hogy miket is fejlesztett ki magában Kalel. De nem erõlteti, majd megmondja neki egy alkalmasabb idõpontbon. Átvette Kaleltõl az egyik fáklyát, és a két fáklya fénye megkönnyítette a továbbhaladásukat. Hamarosan azonban újabb problémával kellett szembesülnie a két erõhasználóval. Mikor az elsõ cseppek elkezdenek hullani Trenel idegesen felmorran, miközben gyanakodva kémleli a plafont. Semmire se vágyott kevésbé, mint vaksötétben egy jéghideg barlangi patakban nyakig elmerülve sodródni az ismeretlenbe. - (Reméelm tudsz úszni...) - morogja Kalel kérdésére válaszolva, majd elõrefelé int a fejével. - (Nem állhatunk meg. Haladjunk olyan gyorsan ahogy csak tudunk... És reménykedjünk benne, hogy nem ez az egyetlen be- és kijárat.) - morogja a vuki miközben azon gondolkozik, hogyha mégiscsak átszakad a plafon és rájuk ömlik egy kiadós mennyiségû víz, nem lenne-e jó ötlet néhány farönkbõl tutajt készíteni... De ezt az ötletét hamar elveti, hisz egy ilyen kezdetleges tákolmány amint nekicsapódna az elsõ sziklának rögtön ripityára törne. Újra megindul Kalel után, miközben megpróbálja fokozni a tempót, anélkül, hogy a fenekére essen...
|
|