Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Mar 1, 2008 19:39:52 GMT 1
Darius kimerülten kezdett el lépkedni a folyosón. - Hány órája vagyok már ebben a kriptában? Azt se tudom kb. meddig pakoltam azokat a köveket. ~ Sötét van és ki is merültél. Nem csoda, hogy elveszteted az időérzéked. Hé vigyázz! Darius megbotlott egy kőben de szerencsére a falnak támaszkodva meg tudott állni a lábain. - Ez furcsa – mondta miközben végigsimította a falat – Úgy látszik valaki faragott valamit a falakra. Milyen furcsa. Látok sok mindent, akár az emberek érzelmeit is meg tudom mondani, tudom ha valaki hazudik, látom ha egy helyet a béke vagy a gonosz járja át. De… hmmm. Látom ezt a falat, látom, hogy sötétség járja át, de eddig észre sem vettem, hogy van valami a falára vésve. Hogy a látásom egy áldás? Inkább egy á… ~ Mennünk kéne. Minél hamarabb végzünk annál jobb. - Igazad van. Kicsit elgondolkoztam. – mondta majd egy mély sóhaj után tovább indult.
|
|
|
Post by Veszély on Mar 5, 2008 6:12:16 GMT 1
A falon a faragványok egy jó darabig futnak, majd egészen hirtelen érnek véget, természetes barlangfalnak adva át a helyüket. Ezzel egyidőben változik a padló is, az eddigi kőlapos berakás helyett már csak az a por van a lábad alatt, amit a gyenge légmozgás odahordott az évszázadok során. Végül a járat szélesedni kezd.
Egy cseppkőcsarnokban jársz, lépteid visszhangját kiegészíti az időnként lehulló vízcseppek csobbanása. A levegő itt párásabb, mint bármikor korábban érezhetted ezen a bolygón. Valahol vízfelületnek kell lennie.
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Mar 12, 2008 17:38:46 GMT 1
Darius a fáradtságtól és sebei miatt szó nélkül vágott neki a cseppkőbarlangnak. Figyelmét csak az innen-onnan halható vízcseppek zaja keltette fel, de hamar hozzájuk szokott és már nem is törődött velük. Érezte, hogy párás a levegő, ez jó és rossz hír is egyben. Jó hisz akkor biztos van a közelben víz amiből ihat és felfrissítheti magát, ám rossz is hiszen ha vannak még errefelé szörnyek mint vagy állatok akkor nagy esély van rá, hogy a vízhez közel vannak, hiszen inni nekik is kell. És nem sok tó vagy forrás lehet egy ilyen sivatagbolygó kriptájában.
Eközben Tifa gondolkodott. Bűntudat és sajnálat gyötörte. Talán most még megálljt parancsolhat ennek az ügynek, de ígéretet tett, egy szörnyű ígéretet. Ám egy hírtelen emlékkép miatt, amiben fiát látta, erőt vett magán. 3 éve már, hogy szinte az orránál fogva vezeti ezt a szerencsétlen Miralukot. Ennyi év munka után itt a célnál nem adhatja fel.
|
|
|
Post by Veszély on Mar 25, 2008 5:53:37 GMT 1
Határozott léptekkel indulsz a vízcsöpögés hangjának forrásra felé, már amennyire ez sérült lábadból kitelik. Ahogy egyre beljebb haladsz, azt érzékeled, hogy... egyre sötétebb van. Nehezen tudod definiálni azt a furcsa szorongást, ami a hatalmába kerít, hisz az a sötétség, amit te érzel nem ugyanaz, amit egy egyszerű humán nevezne sötétnek.
Az Erő végtelenül kavargó fonalai a szemed előtt fokozatosan egyre sűrűbbé válnak, ahogy előrehaladsz, és bár máskor oly sokszínűek, most fokozatosan fakulni kezdenek. Fehér, szürke, és fakó-vérvörös áramlatok közt lépkedsz, a csöpögés pedig egyre hangosabb, kíséretiesebb. rémület markolja meg szívedet.
Ha találkoztál már valaha a Sötét Oldallal, most felismered, hogy az vesz körül, töményebben, mint bármikor életedben... ha még nem találkoztál vele, csupán a sötét, lappangó pánik marad.
Valahol előtted észleled, hogy a fonalak megremegnek, ahogy egy alak kerül a látóteredbe. Még távol van, de tisztán ki tudod venni. Furcsamód mereven tartja magát, mintha mozgás közben nem hajlítaná ízületeit. Sántikálva halad el előtted keresztbe, mintegy ötven méternyire lehet, és úgy tűnik még nem vett észre. A fonalak, azonban, melyekből őt látod "felépülni", mélyvörösek, eltérően bármi mástól a környezetedben. Nem is mélyvörös... Vérvörös. A frissen kiöntött vér színe.
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Mar 28, 2008 16:02:41 GMT 1
Mi folyik itt? Mi ez? Ilyet még nem láttam… ez… ez valami rossz, de mégis mi a fene folyik itt? – Darius most először kerül szembe a sötét oldallal. Fojtogatja és elhomályosítja látását. Csak azt veszi észre, hogy nem bír tovább menni, reszket és fél, jobban, mint eddig bármitől, és mégis érzi az erőt, a hatalmat.
Ám figyelmét egy lépkedő alak kelti fel. Furcsa és rémisztő. Nem a külseje, hisz azt Darius nem látja, a belső sötétsége és aurája teszi őt rémisztővé. Az erőfonalak amik az általa látott legsötétebb vágyaktól ép hogy csak megremegnek és elsötétülnek, most jól láthatóan rezegneg és színük is más. De persze ez sem a normál értelemben vett szín, inkább csak sötétebb, sűrűbb, félelmetesebb és hatalmasabb.
Ez a kis Miraluk aki azt hitte az ölés utáni vágynál nincs gonoszabb most itt áll egy alak előtt aki szinte csak sötétségből épül fel. Félt, ez természetes és normális, ám vonzotta is egyben. Jó 50 méterre lehetett de érezte az erejét, a hatalmát és ez vonzotta. És ahogy a látottakat és az érzelmeket próbálta feldolgozni az alak lassan továbbhaladt.
- Várj! – maga is meglepődött saját szaván. Nem is akarta kimondani csak egyszerűen jött magától. Talán most írta alá a halálos ítéletét…
|
|
|
Post by Veszély on Apr 3, 2008 6:27:30 GMT 1
A hangod különös visszhangot kelt a barlang nyomán, és háromszor-négyszer visszahallod, minden alkalommal egy kicsivel halkabban, mint előzőleg. Aztán csend lesz, és nem marad más csak a csöpögés, ahogy az embermagas függőcseppkövekről ki tudja honnan származó nedvesség hullik alá a talajra.
Ahogy kiáltásod elér hozzá, az alak megmerevedik, és feléd fordul. A mozdulat olyan merev, mintha valamiféle droidot látnál... pedig ez határozottan él... vagy legalábbis... valami életben tartja.
Összezavarodsz. Az alak immár tefeléd lépked, és ahogy közeledik, egyre jobban ki tudod venni az őt alkotó Erő részleteit. Alapvető esetben ezt az Élő Erőnek nevezik; de ezt most valahogy pontatlannak érzed. A lény határozottan élőnek tűnik, hiszen mozog és reagál a külső ingerekre; de nem érzed benne azt az életenergiát, amit bárki másban szoktál.
Ebben az alakban nincs más, csak a Sötét Oldal. Semmi más. Még üresség sem.
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Apr 8, 2008 21:23:23 GMT 1
Ahogy az alak egyre közelebb lépett, a már így is fáradt Miraluk elkezdett zilálni, és egyre nehezebbre esett számára a koncentrálás. De azt még így is ki tudta venni, hogy az alak sokkal inkább hasonlít egy sötétséggel átjárt tárgyra, mint egy élő emberre. És ez számára felfoghatatlan volt. Látott már droidot de az teljesen más. A zilálása egyre erősödött, homlokán verejtékcseppek kezdtek gyöngyözni, ahogy az alak a közelébe ért. Bár minden erejével azon volt, hogy talpon maradjon, a lelkében lévő fokozódó nyomás szinte kiszívta az erejét. Majd végül megtört az akarat ereje, és térdre rogyott. Mire az alak már teljesen megközelítette, már az eszméletvesztés szélén járt. Térdre rogyva, zilálva próbálta felfogni a körülötte lévő világot, de csak a sötétséget látta. Nem tudott semmit csinálni. A levegővétel is nagy nehézségekkel járt számára. A kisujját sem bírta megmozdítani, és egy értelmes szót sem bírt kinyögni.
|
|
|
Post by Veszély on Apr 11, 2008 6:40:20 GMT 1
Ahogy összerogysz és elterülsz, észreveszed, hogy különböző irányokból más, az előbbihez hasonló lények közelednek hozzád. Ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, látod, hogy a Sötétség szálai, melyek őket mozgatják , kinyúlnak testükből, és összefonódnak egymással... és ahogy ezek a kötelékek létrejönnek, úgy veszíted el fokozatosan a látási képességed.
A Sötét Oldal olyan töménnyé, szilárddá válik, hogy minden más erőfonalat eltakar szemed elől. És ebben a pillanatban, csupán egy másodperc töredékére, mielőtt a világ elsötétülne előtted, úgy látod a szörnyeket, ahogy még soha. Soha semmit.
Nem színes (vagy jelen esetben színtelen) fonalakat észlelsz, hanem a külsejüket, a valódi színűket.
Abban a pillanatban rádöbbensz, hogy azok a valamik, amik feléd közeledtek, sosem voltak élők... a testüket fém alkotja, rozsdás, korrodálódott, elgörbült lemezek, a legkülönbözőbb ércekből. És mindezt a Sötét Oldal által keltették életre, hogy mozogjon, és kioltson minden más életet. A rettegés csúcspontra ér benned, ha volt is eddig fogalmad a halálfélelemről, most mindenképp kénytelen vagy azt felülbírálni magadban....
És ekkor az első lény odaér hozzád nyikorgó ízületekkel lehajol feléd, és egyik fémből készült kezével megérint.
Sötétség borul rád.
És a sötétségben nincs más csak a félelem... ...a fájdalom, ahogy a lény a húsodba tép... ... a Sötét Oldal...
Érzed, ahogy valami megváltozik benned. Nem tudod definiálni a változást, de érzed. A rád boruló sötétség először körbeölelte tudatodat, majd mintegy beleivódott abba. És a félelem, a fájdalom, most új erővel tölt el...
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Apr 11, 2008 19:30:34 GMT 1
Félelem, halál, csend és fájdalom. Ahogy a sötétség körbezárta őt, és még inkább látását úgy látott mint még soha. Az erőfonalak eltűntek szeme elől, és a valóságot látta. Roncsokat, lemezeket melyek az erő legsötétebb fonalai tartanak össze és irányítanak. De mivel nem látta a fonalakat így furcsa volt számára, hogy droidféleségek, tárgyak kényszerítik őt földre. Az egyik lény vagy inkább droid nyikorgások közepette lehajolt hozzá, és megérintette. Darius nem tudta, hogy mi az, de érezte. A fájdalom és a félelem most minden eddiginél jobban, erősebben tört rá. És ő nem tehetett semmit.
Félelem, halál, csend és fájdalom. És a tehetetlenség érzése. Tehetetlenség. Mindig is félt tőle, de most inkább a dühe forrása lett. Szinte látta magát, ahogy a földön kuporog mert egy droidféleség megérintette. Tehetetlensége szinte megőrjítette őt, és épp ez a düh volt erejének forrása. Szeme hírtelen felpattant. Érezte az erőt magában, szinte magába szívta a sötét oldalt, vagy inkább az fertőzte meg. Ki tudja… - Nem – szólalt meg hírtelen. Majd elkapta a Droid fémcsuklóját, és emberfeletti erővel kitépte helyéről. – Nem fogok itt meghalni. Nem itt és nem most. ÉS legfőképp nem miattatok. Hangja nyugodt volt, és erőteljes. Félelmet végképp nem lehetett hallani rajta. Maga sem értette mi történt, de sikerült úrrá lenni félelmén, és képes volt dühét kontrolálni. Majd felfogta, hogy most harcolnia kell, és meglepő módon örült. Halvány mosoly jelent meg az arcán majd egy egyszerű kézmozdulattal lecsapta a lény fejét, annak saját fegyverével. - Ki a következő? – kérdezte miközben felkészült a támadásra. Nem érzett félelmet, sőt örült. Vonzotta a harc, és a hatalom szinte megrészegítette. A mély halálfélelme már oly távolinak tűnt, szinte ismeretlennek, melyről csak régen halott valamit.
|
|
|
Post by Veszély on Apr 15, 2008 5:31:06 GMT 1
Ahogy a Sötét Oldal beburkol és feltölt téged, a Technobestiák többé nem támadnak: megmeredevnek, vakon bámulnak feléd, majd folytatják utukat, bármerre is tartottak eredetileg. Őket a Sötét Erő mozgatja, tudatuk nincs, így most azt hiszik, egy vagy közülük.
Ahogy a félelem lepereg rólad, látásod is visszatér. Csak a szívedben lobogó harag marad. Miért teszed mindezt? Miért? Egy hangért a fejedben? Mégis milyen jutalmat remélhetsz tőle?
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Apr 15, 2008 22:27:12 GMT 1
- Gyertek! Támadjatok! Gyávák… mire vártok? – kiáltotta magából kikelve. Harcolni akart, de ellenfelei egyszerűen tovább állnak. Persze neki ez nem elég. Gyorsan kettészelte a hozzá legközelebb lévő Technobestiát. Majd mivel látta, hogy ez hasztalan, idegességében az egyik után dobta a pengét, ami szinte teljesen átszúrta azt. - Gyávák! Vááááá! – ordított. Ösztönösen, hogy levezesse a feszültségét, de még igy sem tudott megszabadulni dühétől. ~ Hallasz? Héé! Hahó? – Tifa hangja a semmiből erősödött fel. Minden bizonnyal eddig is beszélt Dariushoz, de ő fel se fogta. - Mivan mit akarsz? Nem elég, hogy tönkretetted az életem, még az őrületbe is akarsz kergetni? Így is elég őrült vagyok. 3 éve azt csinálom, amit egy hang mond a fejemben. Eljövök ide, majdnem meghalok, És Nem Tudom MIÉRT. – ordítozott. Kikelt magából, és ami meglepő jól esett neki. Végre beolvasott Tifának. ~ Nem kel gorombáskodni. – mondta sértődős hangon. - Csend! – kiáltás közben ez a kis gyenge Miraluk, bele ütött az egyik cseppkőoszlopba, ami széttört. Érezte, ahogy átjárja az erő. Tudta, hogy mi az a sötét oldal többé-kevésbé, és eddig, midig is elfojtotta dühét, és a nyugodtságra törekedett. De itt és most érezte a dühből fakadó erőt, és ez vonzotta. – Remélem nagy hatalomhoz, jutat az, amihez vezetsz. Hatalomhoz, végtelen hatalomhoz és erőhöz. Hahaha – nevetése olyan sötét és rideg volt, amit eddig tőle nem lehetett hallani. Miután végre ismét folytatták útjukat, Tifa halkan megszólalt. ~ Talán. Meg kéne beszélnünk mi…- Mit nem értesz azon, hogy maradj csendben? Ha nem az okról akarsz beszélni, amiért idehoztál, vagy nem, azért amit keresünk, akkor Inkább Maradj CSÖNDBEN! – a mondat utolsó szavait már ismét ordította, ami miatt ismét elvigyorodott. ~ De ne feledd. Fogékonyabb vagy a sötét oldalra, mint az átlagos ember. Vigyáznod kell az érzelmeidre. - Neked meg vigyázni kéne a szádra. Vagy csak gyenge a felfogásod és nem vagy képes megérteni azt, hogy maradj csendben.- *Mi a fene van velem? Mi ez az érzés? Ez az erő? Nem tudom mi ez pontosan de, jól esik. Csak Tifa kezd zavaró lenni. Mindjárt megint rákezd itt a Jedi tanokra meg az ilyen marhaságokra. Istenem de örülnék, most egy izgalmas harcnak… - ekkor befészkelte magát az agyába az a gondolat, hogy tényleg megőrült, és Tifát is csak kitalálta. Lehet hogy az ez a 3 év mind egy őrült álom, vagy egy véget nem érő képzelgés. – De ha az is, nem zavar, amíg ilyen erős vagyok. Illetve még erősebb leszek.
|
|
|
Post by Veszély on Apr 18, 2008 14:17:54 GMT 1
A lény, melybe kardodat hajítottad, egyre távolodik tőled. Le se lassult a mellkasát átjáró pengétől, egyszerűen magával cipelte azt. A dühödt ordítástól lassan berekedsz, hangod teljesen elmegy. Végül - ideiglenesen - kimerülsz, és rájössz, mennyire megszomjaztál. A csöpögés, amit követve a terembe érkeztél, még most is tisztán hallatszik, jobb kéz felől.
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Apr 21, 2008 14:25:09 GMT 1
Darius miután kiordítozta magát és lenyugodott, újra felfogta a körülötte lévő hangokat, ami nem volt, mint szakadozott cipőjének súrlódása a poros padlón, saját szuszogása, és a vízcsepegés. Mivel már így is elég szomjas volt, elindult, hogy megnézze, honnan csepeg a víz. Ha szerencséje lesz, talál egy kis földalatti tavat, vagy egy lassú forrást, aminek vizével felfrissítheti magát. Miközben elindult jobb kéz felé a csepegés irányába, lassan visszatért a nyugodt énje, és már ő maga is furcsállta az előző kirohanását, de a vágytól, hogy nagyobb erőre tegyen szert még így se tudott szabadulni.
|
|
|
Post by Veszély on Apr 24, 2008 5:54:14 GMT 1
A csöpögés egyre sűrűbben, egyre közelebbről hallatszik - határozottan közeledsz a forrásához. Még egy perc, és a barlang egy kanyarulata mögül eléd tárul egy tó. A víz felülete nyugodt, csak a barlang plafonjáról lehulló csöppek zavarják meg néha.
Egy dolog azonban nyugtalanít: a víz maga is a Sötét Oldal tömény esszenciáját hordozza, ezt érzed, látod... Döbbenten állsz és csalódottan, hisz szomjas vagy és a talpadon levő sebet is ki kéne mosni, de vajon biztonságos ezt ezzel a vízzel megoldani?
És ekkor, a gondolataid közötti csöndbe egy hang hasít, tisztábban, mint Tifát valaha is érzékelted. - DARIUS.
Bár a hang egyértelműen a fejedben szólal meg, mégis, szinte úgy érzed, valamilyen irányból érkezett, a tó közepe felől. Ahogy odakapod fejed, rájössz, hogy egy kis sziget emelkedik ott, rajta valamiféle oltárszerű emelvénnyel.
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Apr 24, 2008 20:34:56 GMT 1
Ahogy Darius elérte a tavat, nagyon csalódott lett, annak tartalma láttán, ugyanis látásának hála látta a vízben lévő sötétséget. De mégis tudatának legmélyébe befészkelte magát a kíváncsiság. Azon gondolkozott mi lenne ha meginná, sőt megfürdene a vízben, és így magában a sötét oldalban, hisz azelőtt egyetlen érintésétől is teljesen megváltozott, erősebb, hatalmasabb lett. Ám ekkor egy hang megzavarta gondolatmenetét. Egy hang melyre egyáltalán nem számított. Olyannak tűnt mintha Tifa beszélt volna hozzá, csak sokkal tisztábban halotta, de mégis olyan érzés fogta el, mintha egy adott irányból halotta volna. A tó közepe felől. Ahogy alaposabban szemügyre vette azt a területet, egy kis szigetet vett észre, amin mintha egy kis oltár állt volna. - Kiaz? Ki van ott? – sokkal érdeklődőbben felet, mintha egy normális helyen valaki megszólította volna. El is indult az oltár felé, de pont a víz előtt megállt. Bár kíváncsisága hajtotta volna tovább, ő ellenállt…. még
|
|