|
Post by Exar Kun on May 30, 2007 17:52:31 GMT 1
Korriban vészjósló tájainak egyik legveszélyesebb ugyanakkor a kalandorok által legjobban kedvelt helyszíne. A völgy két oldalon rég elhagyatott kripták bejáratai roskadnak, az idő és a környezet által megtépázva. Némelyikük bejárata már beomlott, és egyszerű lény számára képtelenség a bejutás. Mind a völgy, mind pedig az ott elhelyezkedő kripták tartogatnak meglepetéseket az idetévedő kalandorok számára.
Ősi írások úgy tartják, hogy a völgyben elhelyezkedő 4 kriptában 4 sith nagyúr holtteste "nyugszik". Ezek név szerint; Naga Sadow, Marka Ragnos, Ajunta Pall és Tulak Hord...
|
|
|
Post by Álom on Sept 14, 2007 18:19:52 GMT 1
Darius
Az űrhajó szépen leereszkedett, a férfi pedig eltette a pénzét.
- Hát öcskös, sok sikert! - köszönt el a férfi a miraluktól
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Sept 14, 2007 22:29:41 GMT 1
- Köszönöm. Megpróbálok sietni. Addig is kérem várjon türelmesen. – intett a férfinek Darius miközben elhagyta a pilótafülkét.
Darius komótos léptekkel elhagyta a hajót, a hideg szorításától még mindig nem tudott szabadulni. Furcsa volt ez a hideg, nem a megszokott, olyan mintha belülről fagyaszzaná meg a Miraluk szívét. Ezen kívül még egy kellemetlen érzés is a hatalmába kerítette, bajsejtelem és félelem. - Ez a hely. Ez… ez… rémisztő és sötét. – össze fogta magán a köpenyét és jobban megszemlélte a völgyet. – Mintha a legkisebb porszemből is gonoszság áradna, félelmetes. ~ Korriban, a sötét bolygó, a legnagyobb Sith nagyurak végső nyughelyei. Baloldalt az első Ajunta Pall kriptája. Oda vezet az utunk. – mondta Tifa, hangja más volt mint a megszokott, kicsit remegett, mint aki fél vagy a legrosszabb rémálma vagy emléke jut eszébe.
A Miraluk elindult az említett kripta bejárata felé. Közben végiggondolta, hogy hova is fog bemenni. Tifa már mesélt a Sithekről és a Jedikről, és most a Sithek egyik legnagyobbikának sírjába megy be. Lassan egy kérdés fogalmazódott meg benne.
- Ugyebár ez egy hatalmas Sith sírhelye. Ha tényleg annyira elmélyedt a gonoszságban, akkor gondolom gondoskodott róla, hogy ne nagyon zavarják meg a túlvilágon. ~ Csapdákra gondolsz? Megnyugtatlak csapdák lesznek, de én már jártam abban a kriptában és tudom, hogy merre vannak a halálos csapdák, de ezek többsége már annyira elöregedett, hogy már nem is működik, vagy már egy óvatlan valaki aktiválta őket, úgyhogy az út elején nem kel félni, majd a kripta mélyén lesz ezzel gondunk.
Mire Tifa befejezte mondókáját Darius már a kripta bejáratánál állt. - Na akkor hogyan tovább? – kérdezte. ~ Van kulcsod. Használd. – adta meg a választ Tifa. Darius lecsatolta övéről a markolatot, majd a gomb megnyomásával a két éles penge előugrott a markolatból. A Miraluk azt a rést kereste ahova a kardot beilleszthetné. ~ Az ajtó szélén, keresgélj. Darius megfogadta a tanácsot és a hatalmas ajtó széléhez lépett. Egy kis keresgélés után talált egy vékony kis rést. Felemelte a kulcsot és a véséseket tartalmazó pengét beleillesztette a résbe. ~ Ne azzal a végével. Az majd később kell. A Miraluk egyszerű mozdulattal megforgatta feje fölött a markolatot és a másik pengét illesztette a nyílásba. Erőteljesen belenyomta, amíg egy halk kattanást nem halott. Majd teljes erővel lehúzta a markolatot, a penge pedig egy belső szerkezetet megmozdítva feltárta a bejáratot, ám nem a kripta főbejáratát, hanem oldalt egy kis rejtekajtót. ~ Rendben, haladjunk. – sürgette Tifa - Oké, oké. – vetett oda Darius Darius kihúzta a pengét a résből és a kisméretű ajtóhoz lépett. Bár bent teljes homály uralkodott az a Miralukot nem zavarta, hiszen neki nem kell fény ahhoz, hogy lásson. Vett egy mély levegőt, majd belépett.
|
|
|
Post by Álom on Sept 16, 2007 18:59:52 GMT 1
Darius
A férfi egy hosszú folyosóra érkezett. Háta mögött a hatalmas ajtók bezáródtak és hallani lehetett, amint a zárómechanizmusok működésbe léptek. Innen egy darabig most nincs kiút az egyszer biztos...
A távolban mintha egy élőlény suhant volna el, de a miraluk úgy érezte, mintha csak az életnek az árnyéka lenne, egy lenyomat és nem valódi. Aztán hirtelen -teljesen eltérő, virulens- életet érzékelt. Először egyet, kettőt, majd végül közel egy tucatot. Néhány vérszomjas tuk'ata közeledett...
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Sept 16, 2007 21:29:30 GMT 1
- Na itt se fogok már kimenni. Remélem van egy hátsó kijárat is… - vette viccesre a helyzetet Darius. De a mondat végét kissé elharapta, ugyanis gonoszságtól sugárzó élőlények jelentek meg. – Mi a…? ~ Tuk'ata-k... Mire vársz, lőj már – kiáltotta Tifa. Darius még egy fél másodpercig dermedten állt, majd nyílpuskájáért nyúlt, amit szokásához, híven mindig töltve tartott az ilyen helyzetekhez. Kibillentette a kapcsolót, ami megakadályozta, hogy a fegyver olyankor süljön el, amikor nem kéne. Célba vette az egyik fenevadat majd lőtt. A nyílvessző halkan hasította a levegőt, majd belefúródott az egyik állat testébe. Az vérfagyasztóan felkiáltott, de nem esett össze. A többi állat a társa felé fordult majd vérszomjas morgásba kezdve közelítettek Darius felé. Darius elkezdte újratölteni fegyverét, de az állatok már rohanvást közeledtek. ~ Nincs idő, fogd a kardot Darius ledobta a földre a nyílpuskát és a nyílvesszőt, amit már kivett, majd lecsatolta övéről a kulcsot és a tőrét. Bár a Miraluk nem lát színeket, de ezeket, az állatokat mintha egy sötét aura vette volna körbe. Vérszomjon és dühön kívül semmi más érzelem nem volt bennük. Iszonyatos, hogy milyen düh pusztít bennük. Korriban sötét és a gonoszságtól elkorcsosult lényeinek egyike. Vajon hány ilyen bestiát rejthet még magában ez a kripta.
Tuk’ata. Korriban sötét és a gonoszságtól elkorcsosult lényeinek egyike
// Kb. mekkorák ezek az állatok? És remélem jó képet szúrtam be. Ezt az illusztrációt találtam róluk.//
|
|
|
Post by Álom on Sept 18, 2007 19:31:18 GMT 1
//Az illusztráció jó, nagyjából egy jól megtermett földi oroszlán nagyságúak.//
Darius
Nyolc tuk'ata tartott a miraluk felé. Ugyan az egyiket sikerült megsebeznie, de ez láthatóan egyáltalán nem ijesztette el őket, sőt, ha lehetséges még jobban feltüzelte őket. A szűk, nagyjából négy méter széles és 3 méter magas folyosón nem sok hely volt a manőverezésre. Két bestia a fal egy-egy oldala mentén indult útnak, egy középen, kissé lemaradva közelített a férfihez. A többi egyelőre hátrébb maradt.
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Sept 18, 2007 20:14:43 GMT 1
Darius jobb kezében fogta a tört, feldobta szemmagasságig, majd a pengét elkapva a középről támadó fenevad feje felé hajította. A dobás után a mindkét kezével megragadta a kulcs markolatát, elsőként a jobbról közeledő bestiát támadta meg. A kétpengés kard a jobb pengéje majdnem a földet érte. A Miraluk egy gyors és erőteljes csapással megpróbálta lefejezni a szörnyet, majd kihasználva a lendületet a balról támadó álltba döfte a bal pengét. Darius a sok Dantooineon töltött Kath-véreb vadászatnak köszönhetően remekül megtanult bánni fegyvereivel. Ez a helyzet nagyon emlékeztette őt arra amikor egy szűk völgyben kellett megküzdenie néhány Kath-vérebbel.
|
|
|
Post by Álom on Sept 22, 2007 19:51:30 GMT 1
Darius
A penge pontosan az állat két szeme között fúrta át a koponyáját és azonnal a földre is rogyott. Sajnos újabb állt a helyére. A jobb oldalról közeledő bestia feje azonnal elvált a testétől, noha az még remegett egy keveset, mielőtt elesett volna. A mozdulatsor az utolsó tuk’atanál tört meg, az ugyanis időben hátrébb ugrott, majd gyorsan beleharapott a férfi alkarjába. Eközben az elhullott állatok helyébe újak léptek...
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Sept 22, 2007 21:14:37 GMT 1
Darius üvöltött a fájdalmában. ~ Ne ordibálj, hanem öld meg! – kiabálta túl Tifa. A fájdalmas üvöltésből, csatakiáltás lett. A Miraluk jobb kezével elengedte a kulcs markolatát, majd annak jobb pengéjét, egyenesen az állat nyakába mélyesztette, a lábával pedig ellökte magától. Darius nem törődve a fájdalmával ismét mind a két kezével megragadta a kulcsot. A jobbról közeledő bestia megpróbálta rávetni magát Dariusra, de ő sikeresen elhajolt előle. Az éles penge hatalmas vágást ejtett az állat hátán, miközben az elvetődött Darius mellett. A másik állat is elrugaszkodott a földtől. Elugrani már nincs idő. A Miraluk úgy érezte, mintha lelassulna az idő, szinte meg is állt. Úgy, mint pár éve Dantooineon. ~ Lásd meg az ellenfeled gyengepontját. – visszhangzottak Tifa régi szavai Darius fejében. Darius látta a felé vetődő állatot, ám most már többet is látott. Egy csomópontot az erőfonalaiban, mely lüptetve sugározza szét a vibráló erőt az állat egész testében. „Papamm… Papamm…”! Az idő ismét gyorsulni kezdett, Darius pedig a csomópont felé az tuk’ata szíve felé döfött fegyverével. Az állat lendülete elsodorta Dariust, két lábának éles karmai felsértették a vállán a bőrt. Miraluk nagy döbbenéssel esett a földre, de mielőtt az állat is ráeshetett volna, lábaival hátrarúgta az állat testét, miközben ő egy hátrabukfencet hajtott végre. A kard ami a földhöz érve kifordult az állat szívéből most ott feküdt alig egy karnyújtásnyira a porban.
|
|
|
Post by Álom on Sept 29, 2007 18:06:47 GMT 1
Darius
A harc hirtelen szünethez érkezett. Az ellenséges sereg közel fele elhullott, a maradék pedig visszavonulót fújt. Ugyanakkor a miraluk mintha valami távoli sóhajt is hallott volna ezzel egyidőben. A karján található harapás elég mély volt és fájdalmas, most volt csak igazán ideje a férfinek érezni ezt. A távolban az út három különböző irányban ágazott el. A bal kéz felé eső lefelé, egy sötét alagút felé vezetett, szemben nem is lehetett látni az út végét olyan hosszú volt, míg jobbra egy felfelé haladó út volt. Furcsa köd terjengett arrafelé.
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Sept 29, 2007 20:42:10 GMT 1
- Mi az máris menekülőre fogtátok? Pedig még csak most lendültem bele. – kiáltott az adrenalintól túlfűtött Darius a menekülő bestiák felé. – Baszus. Ez még egy ideig fájni fog. - jegyezte meg vérző kezére nézve. Majd felvette a földről a kulcsot, összecsukta, és a markolatot felakasztotta az övére. Majd felvette a földről a tőrét és az íjpuskáját is. - Na akkor most merre tovább? – kérdezte az elágazásnál. ~ Jobb felé. Csak zavar az a köd. Nem emlékszem rá, hogy akkor régen is itt lett volna. – felelte Tifa - Akkor most mi legyen? – tette fel a kérdést, miközben a ruhájáról letépett anyagcsíkkal betekerte vérző kezét és az egyik végére ráharapva jó szorosan meghúzta a kötést, hogy csökkentse a vérzést. ~ Hát jobbra kel mennünk. De a biztonság kedvéért, ne nagyon lélegezd be. Tegyél valamit az arcod elé. Darius letépett még egy kis részt a ruhájából, mély levegőt vett majd az orra és a szája elé tartotta a ruhadarabot. Tifa tanácsát megfogadva, a lehető legtovább megpróbálta visszatartani lélegzetét.
A kriptában egyre mélyebbre hatolva az erő egyre inkább eltorzulttá vált. Mintha az alagút falait is átjárná a düh és a gyűlölet. Miraluk szemmel nézve ez elég lesújtó hangulatot keltett az ifjú Miralukban. Ezt még csak tetézte, hogy Tifában is ehhez hasonló érzelmeket vélt felfedezni. Már elég régóta ismeri és hallgatja a hangját így már a legkisebb érzelmi változását is felismerte a hangjában.
|
|
|
Post by Álom on Oct 6, 2007 20:46:04 GMT 1
Darius
A miraluk szépen lassan elérte a ködöt. Bár az anyag nyújtott némi védelmet ellene, azért az közel sem volt teljesen. Ettől függetlenül örömtelinek bizonyult, hogy nem volt benne semmi különös. Egyszerű köd volt. Arra persze már nem volt magyarázat, hogy honnan is került oda. Kísérteties hangulat uralkodott a kriptában, főleg a falakon található apró repedéseken át süvítő huzatnak köszönhetően. A férfi többször is megesküdhetett volna rá, hogy valaki van mögötte, de mindig csak a hang volt az. Néha egy-egy rágcsáló is kilesett, de ezen kívül nem történt semmi.
Az miraluk végül elért egy nagyobb, két szárnyas kőajtóhoz. Nem volt bezáródva teljesen, egy humán, vagy közel-humán át tudta rajta magát préselni. A látási viszonyok azonban meglehetősen rosszak voltak, noha ez a férfit nem érintette. A folyosókon a plafonon lévő vályatból érkezett a megvilágítás, amit kifinomult érzékeinek köszönhetően érzékelt. Bent azonban nem volt ennek nyoma, sőt, az Erő Sötét Oldala is még koncentráltabban volt jelen. A terem üresnek hatott. Az ajtók teljesen beszorultak, nem lehetett őket jobban kinyitni.
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Oct 6, 2007 22:04:21 GMT 1
Darius nyugodtan sétált keresztül a ködön bár néha azt hitte, hogy követik, pedig csak a szél süvített az alagút falai között, majd egy eléggé túlméretezett ajtóhoz ért, de szerencséjére nem volt teljesen bezárva. Bár elég kicsi volt a rés a két ajtószárny között, Darius többé-kevésbé könnyedén át tudott bújni köszönhetően vékony testalkatának. Ahogy Darius bent körülnézett, egy elég nagy termet láthatott hasonlóan nagy ajtókkal, mint amilyenen bejött. Ám ezek mindegyike be volt zárva. A termet azonban eléggé sűrűn szőtte át a sötétség fonalai.
- Merre tovább? – kérdezte a Miraluk ~ Nos attól az ajtótól balra ahol bejöttél a sarokban, van egy kis rés, körülötte furcsa jelekkel. Keresd meg. Darius megfordult és elindult… ~ A másik balra! –förmedt rá Tifa - Öööö, bocs… véletlen félrehallottam - mosolygott Darius
Pár méter után Darius elért a sarokhoz és néhány másodperc után felfigyelt a jelekre, amit Tifa említett. Kezével gyorsan letörölte róluk a port és a pókhálót. A jelek teljesen eltértek a faltól, a Miraluk számára olyan volt mintha a fekete falra aranysárga betűkkel írnának. Az erő elképesztő mértékben járta át. "Korah Matah Rathama"
- Kitalálhatom? Nem tudod lefordítani, de a kulcsot helyezem a résbe. ~ Mondtam neked, hogy HoloLottoznod kellett volna.
Darius gyorsan lecsatolta övéről a kulcsot, majd beillesztette a véséseket tartalmazó pengét a résbe. Meglepő volt, hogy a rés nem volt merőleges a falra, hanem kb. 45°-os szögben a terem másik fala felé mutatott.
- És most? – kérdezte Darius ~ Feküdj. - Mi? ~FEKÜDJ! Darius gyorsan hasra vetette magát. Két másodpercig még nem történt semmi, Darius mar épp szólásra nyitotta a száját, amikor mély kattogást lehetett hallani, majd a kulcs hirtelen remegni kezdett. Azután elég nagy durranás közepette a kulcs másik (a falból kiálló) pengéje lerepült a markolatról, majd eltűnt a másik falon lévő résben. Pár pillanatig síri csend uralta a termet, amit a vésett penge földtérése tört meg, ugyanis kiesett a résből, jobban mondva egy szerkezet kitolta abból. Újabb néhány másodperc csend után ritmusos kattogás töltötte be a termet. Az legközelebbi ajtó lassan, nyikorogva kezdett kinyílni, mintha egy ajtónyitó mechanizmus lépett volna működésbe. A két ajtószárny közötti rés egyre nagyobbra nőtt, most már akár egy ember vagy egy állat is elférne közöttük…
|
|
|
Post by Álom on Oct 17, 2007 16:36:52 GMT 1
Darius
A feltáruló ajtó mögött egy, az előzőnél valamivel kisebb terem állt. Itt azonban melegebb volt néhány égő fáklyának köszönhetően. Elég érdekesnek hatott, hogy egy elvileg több ezer éve háborítatlan helyen ez egészen pontosan hogyan is lehetséges.
Azonban a töprengésre nem maradt idő. A helyiséget valamivel nagyobb, mint embernagyságú sziklából faragott szobrok töltötték be. Mindegyikük félelmetes harcosokat ábrázolt, de az egyik példának okáért egy tuk'atat.
A szél itt sem hagyott alább, de vegyült bele valami furcsa dolog is. Mintha megannyi hang suttogta volna:
- Betolakodó
|
|
Darius
Junior Member
Er??rz?keny
A Fekete t? sz?l?tte, a S?t?ts?g hercege!c!#1E90FF
Posts: 198
|
Post by Darius on Oct 17, 2007 18:39:28 GMT 1
A Miraluk miután felvette a földről a már csak egypengés kulcsot, belépett a terembe. Erős és hatalmas harcosok sora állt őrt a falaknál. A fáklyák lángja világította be halványan a termet, bár azt a Miraluk nem láthatta. A szél halk zúgásába furcsa hang illetve hangok vegyültek, mintha a kőharcosok suttognák: Betolakodó.
- Ez hátborzongató… Ugye te is hallod. ~ Bár ne hallanám. Sietnünk kell. Látod ott szemben azokat a köveket? És valóban. Kisebb nagyobb kövek és sziklák tucatja hevert egymáson, mérete elveszett a sokkal nagyobb harcosok között. - Látom. Mi van velük? ~ Mögöttük egy pici járat van, amiben csak legörnyedve férsz el. - Azt akarod, hogy hordjam el onnan azokat a köveket? ~ Nem én azt akarom, hogy vidd el onnan azokat a köveket, de gyorsan és lehetőleg halkan. Darius gyorsan odalépett a kövekhez és elkezdte őket elpakolni az útból. Előbb a felső köveket pakolta el az útból majd az alsókat. Kb. 10 kő után már látta is a járatot. Ha így halad elég gyorsan el tudja pakolni őket az útból. Ám a suttogás mintha egyre hangosabb lenne, vagy csak Dariust csalja meg a füle és csak bemeséli magnak, hogy egyre hangosabb?
|
|