|
Post by Tutu Min on Oct 4, 2007 12:35:29 GMT 1
A híres fejvadászról elnevezett arénában idõrõl - idõre gladiátorviadalokat rendeznek. A véres látványosság sokakat vonz, köztük a nagy Jabbát is, akinek privát erkélye van a hatalmas arénában...
Minden hónapban rendeznek itt különféle versenyeket, értékes és értéktelen díjakkal, attól függ, ki mit fog ki. Az aréna szervezõinek fantáziája kifogyhatatlan, ha ellenfelekbõl kell válogatni...
//Figyelem! Az aréna remek lehetõséget kínál Párhuzamos Kaland (PK) lejátszására. Aki szeretne részt venni egy viadalon, küldjön PM-et, avagy jelentkezzen a helyszínen.//
|
|
|
Post by Vasius Khan on Oct 5, 2007 10:49:31 GMT 1
Vasius Khan az aréna felé tartott. Kényelmes tempóban lépdelt, közben megropogtatta az ujjait, felkészült az összecsapásra. Rendkívül kíváncsi volt, hogy mit sikerül kifognia. Egyszer két fogát vesztette itt el egy whipid ellen. Ahogy visszagondolt a régi szép időkre hamar eltelt az út és már ott is volt a feliratkozásnál.
- Helló - köszöntötte az alkalmazottat. - Szeretnék jelentkezni az arénába. Ökölvívás, saját súlycsoport.
Bemelegítésnek tökéletes volt egy alkatra hozzá hasonló ember, vagy non-humán. Majd ha meglátja, mennyire van még formában, majd emeli a tétet.
|
|
|
Post by Tutu Min on Oct 5, 2007 11:07:36 GMT 1
Az "alkalmazott", egy dug, kényelmesen üldögél a "regisztrációs pult" mögött. A pult nem más, mint egy lepusztult fogat darabjaiból összeeszkábált asztalszerûség, rajta valamilyen régebbi típusú adattáblával. - Már megint egy ember... - dörmögi rosszallóan a kutyafejû lény. - Tíz kredit a nevezési díj. Ökölvívás...na, te még éppen beférsz kisfiam...mit mondtál mi is a neved? - pillant fel a lény, mialatt az adattáblát babrálja.
|
|
|
Post by Vasius Khan on Oct 5, 2007 11:11:00 GMT 1
Vasius már hozzászokott a dugok nagyképű viselkedéséhez. Nem is igazán szívlelte őket. Előkotort tíz kreditet a zsebéből, majd lerakta az asztalra:
- Vasius Khan - tette hozzá.
|
|
|
Post by Tutu Min on Oct 5, 2007 11:21:18 GMT 1
"Vazus Kam" olvasható az adattáblán. A dug megnyom egy gombot, vélhetõen aktiválja a nevezést. A tíz kredit olyan gyorsan tûnik el az asztalról, hogy szinte nem is látod a mozdulatot. A kutyafejû az aréna gigantikus bejárata felé mutat. - Második kapu, balra. A 78-as öltözõ. Siess Vazus, húsz perc múlva kezdõdik az elsõ meccs, addigra át kell öltöznöd - mondja.
|
|
|
Post by Vasius Khan on Oct 5, 2007 11:26:27 GMT 1
~Meg Téged is agyonverni - mosolygott magában a férfi, aztán elindult.
Már érezte, amint az adrenalin szintje szépen lassan emelkedik. Ismerős és hőn szeretett érzés volt. A világ ura, a győztes, a harcos aki mindenre képes és bárkit legyőz. Semmi sem volt ehhez fogható. Talán csak az az alkalom Ninával. De most nem volt szabad erre gondolnia. Egyelőre a harc állt előtte. Követte az utasítást és hamarosan meg is érkezett. Kíváncsian méregette a többi résztvevőt, valamint hozzálátott átöltözni. Kíváncsi volt mennyire változott meg az "egyenruha" az elmúlt évek során.
|
|
|
Post by Tutu Min on Oct 5, 2007 11:56:05 GMT 1
Több résztvevõt az öltözõben nem látsz - ugyanis ez a személyes, aprócska öltözõd. Az egyenruha egy rövidebb nadrágból és viszonylag új kesztyûkbõl áll, fejvédõ viszont nincs. Mikor végzel és kilépsz az ajtón egy jawa vár rád és izgatott hangon mutogatni kezd az aréna belseje felé. Elindulsz.
A gigantikus, homokos területen kilenc ringet állítottak fel - úgy tûnik, ma a bunyó napja van. Rengeteg félmeztelen egyén tolong a bejárat elõtt, emberek és sok más idegen faj képviselõje is.
- KUSS LEGYEN BARMOK! - zeng fel egy kierõsített hang hirtelen az elõtérben, mire a tömeg nagy része elcsendesül - másik része morgolódni kezd.
A hatalmas vaskapu elé egy fiatal hutt csúszik be oldalról, vélhetõen az õ hangja lehetett...vagy mégsem? Hutt nyelven kezd el beszélni hozzátok, de valaki fordítja közös nyelvre szavait.
- Üdv férgek! A nevem Duba - kezdi. Testõrsége - öt állig felfegyverzett gamorrai - ekkor jelenik meg mellette. - Egyenes kiesés. A küzdelem addig tart, amíg valaki fel nem adja, el nem ájul, vagy meg nem hal... egyetlen gyõztes lesz...õ kapja a jutalmat! A hangosbemondó majd szólít titeket.. - íly módon ecseteli röviden a szabályokat a hutt, aki vélhetõen az aréna ura lehet.
Vasius még nem hallotta Duba nevét soha, nem tudja melyik klán tagja.
Pár perc múlva szólítják az elsõ küzdõket, te azonban a tömeg miatt nem látsz semmit a viadalokból. Egy biztos: az aréna lelátóin helyet foglaló tömeg örjöng - eléggé sokan lehetnek.
"Vasus Kam és Gaw" hallod kis idõ múlva a neved....a többiek utat nyitnak neked és végre ki tudsz lépni az ajtó elé, egészen a bejáratig. Ellenfeled melléd lép...egy gamorrai...elsõ ránézésre nem vagytok egy súlycsoportban....
"A négyes ringbe" - hallatszik ismét a géphang...
|
|
|
Post by Vasius Khan on Oct 5, 2007 12:15:27 GMT 1
Vasius belépett az öltőzbe. Az elmúlt években kicsit kezdte megszokni a Tolvaj Szindikátus villáját, így orra nem volt hálás az aréna -valószínűleg nem is létező- gondnokának. Azonban hamarosan megszokta és hozzá is látott az átöltözéshez. A zárok egy 3 éves embert tartottak volna csak vissza a betöréstől, ám szerencsére semmilyen értéket nem hozott magával. Tudta, hogy hova jön. Miután felvette a felszerelést kilépett.
~ Jawák - állapította meg iróniával önmagában, aztán követte a kis lényt.
Egyre inkább kezdett belerázkódni a harci hangulatba. Az, hogy szinte állatokként kezelték őket, nagyon sokat segített. Khan számára nem volt ismerős a hutt neve, tehát volt tulajcsere - nem meglepő. Csak annyit tudott kivenni a nagy hangzavarban, hogy elkezdődött a harc. Saját nevére még várnia kellett, de nem túl sokáig. A többi harcos fürkészte a tömeget, aztán amikor látták, hogy elindult, kiengedték a szoros gyűrűből.
~ Gamorreai. Aham, biztos meghízhattam - gondolta magában Vasius.
Tisztában volt azzal, hogyha ő kapja az első ütést vége lesz. Legjobb esetben megússza agyrázkódással, mint néhány évvel ezelőtt, de lehet hogy úgy végzi, mint régi cimborája Laton, akinek bezúzta egy gamorreai ökle a koponyáját. Vasius bemelegítette a lábát, aztán elfoglalta a helyét a ringben. Állandóan mozgásban volt, nem akart könnyű céltábla lenni. Elsőként azt próbálta, hogy a gamorreai támadjon.
|
|
|
Post by Tutu Min on Oct 5, 2007 12:23:25 GMT 1
A harc elkezdõdött!
Vasius ellenfele, a gamorrai egymáshoz üti két kesztyûjét, így hergelve magát. Bíró, vagy efféle nemigen van - egyetlen hatalmas vuki áll a ring mellett, vélhetõen azért, hogy az ájultakat és a halottakat kicipelje. Aprócska kis gong-szerû jelzés hallatszott,mire Vasius rögtön táncolni kezdett a ringben.
Nagy meglepetésére ellenfele szintén mozogni kezdett - ráadásul egyáltalán nem lassan! Esze ágában sincs komolyan támadni, inkább õ is el-el mozog ellenfele elõl. Balkezes, ezt rögtön kiszúrod...
|
|
|
Post by Vasius Khan on Oct 5, 2007 12:30:17 GMT 1
Vasius kicsit csalódottan vette tudomásul, hogy mégsem annyira hülye az ellenfele mint azt várta volna. Ritka dolog volt lebecsülni egy gamorreait, de azért előfordult. A férfi szakavatott szeme rögtön kiszúrta, hogy ellenfele balkezes. Ebből következően az erőteljes ütésekhez jobbra kellett dőlnie, hogy a teljes testsúlyát beleadja az ütésbe. Akkor már csak az volt a feladat, hogy a bal oldalán maradjon.
Khan óvatosan kezdte megközelíteni az ellenfelet, egyelőre csak szúrkálódni akart. Úgy tervezte, hogyha ellenfele nem csap le rá rögtön, akkor megpróbál gyorsan bevinni egyet a nagy meláknak. Még ha az zsírba csapódik is. Ha viszont sikerül kikerülnie az első jobbhorgot vagy balegyenest, akkor cél a disznó pofája. Vasius akcióba lendült.
|
|
|
Post by Tutu Min on Oct 8, 2007 9:38:33 GMT 1
Noha a gamorrai fürgébb, mint fajtársai általában, nem tudott, vagy nem akart elhajolni Vasius elsõ ütése elõl. A jobbos telibe találja a lényt, aki egy pillanatra megzavarodik. Vicsorogva lép közelebb és érdekes módon leengedi kesztyûjét. Nem védekezik! Azt azért látod: ez az egy ütés még nemigen ártott meg neki, eléggé kemény a kobakja...
|
|
|
Post by Vasius Khan on Oct 8, 2007 18:36:34 GMT 1
Vasius meglepődött a gamorreai érdekes viselkedésén, de azért az ütést bevitte. Ezután gyorsan hátralépdelt. Nagyon gyanús volt neki a malac stílusa, ezért úgy döntött, picit óvatosabban fog közelíteni. Egy lépés előre, egy hátra, kettő előre, egy hátra. Nagyon körültekintően közeledett. Egyáltalán nem volt az a szándéka, hogy megüsse az ellenfelét. Inkább ki akarta provokálni annak a támadását. Persze végig felkészülve, hogy kitérjen a kellő pillanatban és ha úgy hozza a szerencse rá is kontrázzon. 2-3 ütést azért már egy ilyen dög is megérez.
|
|
|
Post by Tutu Min on Oct 9, 2007 10:24:14 GMT 1
Sokáig köröztök egymás körül...a gamorrai továbbra is leengedett kézzel, te pedig felkészülve minden egyes lehetõségre. A közönség hangos füttykoncertben tör ki, nyilván nem tetszik nekik ez az óvatoskodás. Elsõként a gamorrai veszíti el türelmét - villámgyorsan neked ront és két kezével cséphadaróként ütlegelve támadna rád, a védekezéssel egyáltalán nem törõdve...
|
|
|
Post by Vasius Khan on Oct 9, 2007 10:30:55 GMT 1
A közönségnek láthatóan nem tetszett a mérkőzés alakulása. Szerencse Vasius ki tudta zárni őket. Többet ért a testi épsége, mint az, hogy néhány lecsúszott Tatooine-i paraszt, rabszolga, vagy non-humán mit gondol róla. Megörült, hogy azért a gamorreai nem volt türelmesebb nála. A hirtelen támadásra számítva, Khan hátrálni kezdett. Ügyesen táncolt, nehogy eltalálja. Két alkarját maga elé tartotta, hogyha az ellenfél mégis eltalálja, valamit tompítson az ütésen. Mivel örökké nem mehetett hátrafelé, remélte, hogy a disznó nagyon belelendült már az üldözésébe, ezért az egyik balhorog után Vasius gyorsan kilépett jobbra -ellenfele bal oldala felé- aztán egy jobbegyenest mért a fejére. Tudta, hogy akár sikerül akár nem, ezután ismét hátrálnia kell és felmérni a gamorreai reakcióit.
|
|
|
Post by Tutu Min on Oct 9, 2007 13:02:29 GMT 1
A gamorrai rohamát hangos hörgés és egyéb azonosíthatatlan zajhullám kíséri. Kicsit meglep a gyorsasága, ezért az egyik ütés részben gyomorszájon ér, a többi ki tudod védeni. A kötelekhez közeledve hirtelen ellépsz és sikerül megütnöd az oldalán ellenfeledet, aki erre csaknem elveszíti egyensúlyát. A fejét nem találod el - az az ütés a kesztyûjén csattan. Úgy érzed, mintha kicsit kifulladt volna, bár ismét szembefordul veled. Most õ van háttal a kötélnek. Némi kivárás után elindítja a jobb kezét a gyomrod felé...
|
|