|
Post by Jabba a hutt on May 16, 2008 17:07:02 GMT 1
Jechta
A wookie nyugodtan ült az asztalánál, de olyan magas volt, hogy némileg előre kellett görnyednie, nehogy beverje a fejét a falba, valami kiálló bizgentyűben. Amikor Sala a közelébe ért ránézett. Nem vett fel agresszív viselkedési formát így a fiatal ember az élete kockáztatása nélkül ülhetett le vele szemben. Mikor megszólította a Kashyyykról származó lény, csak a fajára jellemző morgássál válaszolt. Noha nem volt erőszakos, az értelmét nem lehetett kitalálni. Mikor látta, hogy a vele szemben ülő nem érti meg amit mondott, akkor bólintott szépen lassan. Ezzel próbálta meg jelezni, hogy érti amit mondanak neki, de ő nem tudja máshogy kifejezni magát.
|
|
Jechta a Hutt
New Member
Szak?rtő
Hutt drog- csemp?sz b?r?, a Desilijic kl?n pr?baidős tagja!c!darkred
Posts: 60
|
Post by Jechta a Hutt on May 24, 2008 17:53:55 GMT 1
Sala szépen lassan leült, majd nézte a wookie-t. Az bólintott, erre az ember elkezdte mondani a magáét: Szóval, hogy a tárgyra térjek a gazdám Jechta a Hutt testőrt keresne magának. Illetve, olyant aki fejvadászkodna is. - mélyen a Kashyyyki lény szemébe nézett. Sala ilyenkor poénkodni szokott, de ezzel inkább most a félelmét akarta leleplezni. ~ Barátom... Te aztán ilyesztő vagy... - gondolta magában és várta a válaszát a szemben ülő lénynek...
|
|
|
Post by Jabba a hutt on May 28, 2008 12:14:09 GMT 1
Jechta
A wookie felbődült, de teljesen nyugodtan ült továbbra is, tehát Sala reménykedhetett benne, hogy egy darabban fog kikveredni a helyről. Végül a Kashyyyk őshonos lénye az ember felé nyújtotta nagy, szőrös mancsát, amely az üzlet megkötésének bevett formája volt az egész galaxisban. Sikerült szerezni egy testőrt/fejvadászt.
|
|
Jechta a Hutt
New Member
Szak?rtő
Hutt drog- csemp?sz b?r?, a Desilijic kl?n pr?baidős tagja!c!darkred
Posts: 60
|
Post by Jechta a Hutt on May 28, 2008 16:35:32 GMT 1
Sala kicsit megijedt a bődüléstől, mivel a wookie egy ideig csendben volt. Miután látta, hogy a több, mint két méteres lény a kezét nyújtja, a férf belecsapott és kezet ráztak. Miután megállapodtak elindultak ki az ajtón az űrkikötőbe. //Köszönöm Jabba a rögtönzött NJK szerzést. Csak egy valami: Mi a neve? Vagy Én dönthetem el?//
|
|
Bax Bartin
Junior Member
Csemp?sz
Lepi csemp?sz%\4\%!c!Default
Posts: 153
|
Post by Bax Bartin on May 28, 2008 19:49:20 GMT 1
Bax Bartin és hűséges fegyverhordozója, de legalábbis nagy, szőrös jóbarátja, Walbar a wookie érkeztek meg a kantinba. Nemrég oldottak meg egy nagyon bonyolult helyzetet és most több hétre elegendő répa pihent a Tapsifüles rakterében, viszont anyagilag némileg le voltak égve, úgyhogy sürgősen szükségek volt sok pénzre. Az egyetlen különbség köztük és Tatooine többi lakója között az volt, hogy ők hajlandóak is voltak dolgozni! Legalábbis Bax úgy gondolta könnyen ráveheti Walbart, hogy intézze el a dolgokat helyette.
|
|
|
Post by A Közvetítő on May 28, 2008 20:45:58 GMT 1
Egy koszos-poros, több helyütt foltozott köpenyt, nem kevésbé kopott szövetnadrágot, inget, valamint egy pár, bordó színű csizmát viselő férfi lépett be a Chalmun kantina nevezetű ivó ajtaján. Hátratolta csuklyáját, s körülnézett. A hely nem sokat változott az óta, hogy legutóbb erre járt. Ebben a késő délutáni időpontban, amikor a forróság odakünn a Tatooine ikernapjainak köszönhetően a legjobban tombolt, a legtöbb ivó, szinte teljesen tele volt. A férfi, magabiztos léptekkel indult el az egyik hátulsó sarokasztal irányába, amely vélhetőleg csak néhány perccel korábban üresedhetett meg. Általában az, az asztal számított a törzshelyének. Kevesen mondhatták el magukról, hogy a Galaxis különféle bolygóinak kantinjaiban törzshellyel rendelkeznek. Ez a hórihorgas termetű, erős testalkatú, napbarnított, ráncoktól barázdált arcú férfiú ezek közé tartozott.
Ahogy lépdelt az asztal felé, útjából mind az emberek, mind a más fajhoz tartozók kitértek. Némelyek fojtott hangon különféle nyelveken köszönő szavakat mormoltak feléje, míg mások, még halkabban és még kevésbé érthetően szitokszavakkal illették. A Közvetítő egyik táborral sem törődött, csak haladt tovább, s végül leült az asztal azon oldalán, amelyről jól láthatta a bejáratot. A csapos, ki régről ismerte, néhány pillanattal később már ott termett az asztalánál, kezében a zöldes színű folyadékot tartalmazó üveggel és egy tiszta pohárral. Mindkettőt letette a férfi elé, majd miután, cserébe mindezért a tenyerébe kapta a csörgő pénzérméket, távozott. A Közvetítő színültig töltötte a poharát, majd lassan kortyolgatta a zavaros színű, erős italt, mely a gyengébb, kevésbé erős szervezetek számára épp oly erős volt, mint egy bantharúgás. Nem ez volt a kedvenc itala, de a kantin kínálatából ez volt az ami, árban és ízben leginkább megfelelt az igényeinek.
Miközben ivott, végigfuttatta éles, szemeit a kantinban tartózkodókon. Egyetlen részleg sem kerülte el a figyelmét. Pillantásai senkin sem időztek túl sokáig, néhány rövid másodperc épp elég volt ahhoz, hogy felmérje, ki lehet az, aki esetleg hozzá fog fordulni. Kiürült poharát letette maga elé és várt.
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on May 29, 2008 11:32:28 GMT 1
Egy magas lepi lép be a forró utcáról. Ruházatán néhányan elmosolyodtak, volt aki röhögni kezdett. Nadrágja alig ért a térde alá, bõrdzsekije épp hogy leért a derekáig. A ruhák tulajdonosán látszott, hogy nem különösebben érdekli mit gondolnak róla. Õt csak az érdekelte, hogy ezek a ruhák tiszták voltak, és végre lapult egy kis pénz a belsõzsebében. Meg egy sugárpisztoly. És most ezt akarta megünnepelni, és emellett titkon remélte, hogy találkozik valakivel, aki el tudná látni munkával. Körbenézett, ülõhelyet keresett. Persze egy sem volt. Tudta, hogy gyakori ez ebben a napszakban. Lassan a pulthoz sétált. Közben feltünt neki, hogy mindenféle nyelveken emlegetnek valami Közvetítõt. Nem tudta mire vélni, gondolta, hogy egy helyi nagyágyú lehet a tag. Végülis több mint tíz éve nem járt a Tatooinon. Pedig itt született, és nevelkedett. Csakhogy a Birodalom tönkretette a múltját. Megpróbálták kisöpörni a bolygót. És többek közt a családjával kezdték. Ki tudja mi lehet az apjával? Halottt, vagy a Kesselen robotol? Mindenesetre a bolygó nem lett se szebb, se jobb a tíz év alatt. Csak a bábuk változtak, a játék nem. Vess a bárpulthoz ért. Kért egy sört, aztán lassan kortyolni kezdte. Mellette egy rodián itta az olcsó, büdos sört. Miközben három vézna újjával szájához emelte a korsót, véginézett ujdonsült szomszédján. A lepi ruházatát õ sem hagyta szó nélkül.
- De gyorsan nõttél - Ezen aztán elmosolyodott majd folytatta - Miért nem veszel fel normális ruhát, he'? - Hármat találhatsz. Nincs pénzem, és türelmem se a hülye kérdéseidhez. - Válaszolt ingerülten Vess. - De dolgozni tudok. Bármit megcsinálok, csak fizess. - Tette hozzá barátságos hangon. - Mindent megteszel, he'! Nem hiszem.- Csóváta a fejét a ródiai. Aztán Vess-hez fordult, és italtól bûzös lehelettel súgta a fülébe. - De ha tényleg mindenre képes vagy, akkor próbálkozz a Közvetítõnél - aztán kortyolt egyet italából, és egy sarokban álló asztalra mutatott. Az asztalnál magányosan iszogatott egy férfi. - Köszi. - vigyorgott Vess, aztán ledobott néhány érmét az asztalra. Rendelt két Saccorian Whiskyt, aztán elindult a helyi körökben oly nagyra becsült Közvetítõ felé. Amint az asztalhoz ért biccentett, majd a legkedvesebb hangján kérdezte: - Leülhetek?
|
|
|
Post by A Közvetítő on May 29, 2008 20:18:45 GMT 1
A Közvetítő, fél füllel és fél szemmel tanúja volt a rodiai és a lepi, bárpult mellette szóváltásának. A szavakat nem hallotta kristálytisztán köszönhetően a kantinban játszó zenekarnak, és az amúgy is jelentős alapzaj miatt. Ám a taglejtésekből pontosan értette, miről is van szó. Nem érte hát meglepetésként, hogy a kimondottan komikus küllemű lepi elindult az asztala felé, kezében két, kimondottan drága itallal teli pohárral. Amint az asztal mellé ért, megállt, előbb biccentett, majd köszöntötte is, a kétes hírnévnek örvendő férfit, akinek mindig akadt valamiféle olyan megbízása, ami jól fizetett, de legkevésbé sem volt veszélytelen.
„Leülhetek?” - Kérdezte szelíd, barátságos hangon a nagyra nőtt, nagy fülű lény.
- Persze, miért ne?- Kérdezett vissza hűvös távolságtartó hangnemben a Közvetítő. Nem kérdezett, semmit, csak figyelte a furcsa öltözékű lényt. Végül nem tudott ellenállni, egy barátságos, legkevésbé sem ellenszenves, vagy épp lenéző mosoly suhant át az arcán. Mintha megértené a vele szemben ülő problémáját. Szólni azonban nem szólt hozzá, megvárta, míg a lepi kezdeményez. Persze tudta jól, milyen okkal is ült a meglehetősen pénzszűkében lévőnek látszó idegen az asztalához. Nem ő volt az első, és nem is az utolsó, aki munkát remélt a Közvetítőtől.
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on May 30, 2008 12:33:51 GMT 1
A válasz hatására a lepi lerakta a két italt az asztalra, az egyiket a férfi elé tolta, majd lehuppant a székre. Észrevette, hogy a Közvetitõ egy barátságos mosollyal nyugtázza ténykedését. Ez szimpatikussá tette elõtte. Érezte, hogy neki kell kezdeményeznie. - Azt mondják ön el tud látni munkával bárkit - Kezdte, majd bizalmas hangon hozzátette: Persze gondolom csak azt, akinek nem kedves az élete. Aztán belekortyolt az italba. - Egészségére! - Tette hozzá. Nagyon remélte, hogy most értelmesebb pénzkereseti lehetõséget talál mint legutóbb. És hogy most nem végzõdik kudarcal a dolog.
|
|
|
Post by A Közvetítő on May 31, 2008 15:39:49 GMT 1
A beleegyező megjegyzés hatására a lepi letette a két italt, - az egyiket a Közvetítő elé tolva az asztalon, - majd maga is helyet foglalt. A férfi továbbra is szótlanul, s kíváncsian fürkészte újdonsült asztaltársát. A másodpercek egyre peregtek, végül a lepi felismerve, hogy neki kell kezdeményeznie, újfent megszólította a Közvetítőt.
„Azt mondják ön el tud látni munkával bárkit.” – Kezdte, majd egy kicsit talán közelebb is hajolva, de mindenképp jóval bizalmasabb hangon folytatta. - „Persze gondolom csak azt, akinek nem kedves az élete.” - Ez után felemelte saját poharát és belekortyolt a drága italba. - „Egészségére!” - Tette hozzá..
- Jók az értesülései fiatal barátom, bár kissé pontatlanok. - Felelte rövid hallgatás után a férfi, majd közelebb húzta magához a poharat, s néhány pillanatig merengve szemlélte a benne lévő folyadékot, aztán folytatta. - Azok a megbízatások, amelyeket általam megnevezni nem kívánt, tiszteletreméltó lények közvetítenek általam, korántsem valók bárki számára. Az pedig, hogy kinek mennyire, értékes az élete, az mindenkinek tiszteletre méltó magánügye barátom. - Felemelte a poharat és megízlelte az italt. Nem csalódott benne. Ízében ugyan emlékeztetett valamelyest, arra a drága, Saccoriai Whiskyre, aminek a csapláros nevezte, ám kétség sem férhetett ahhoz, - főleg azok számára, akik más, gazdagabb planétákon is megfordultak jó nevű csapszékekben, - hogy hígítva lett, méghozzá minden valószínűség szerint, anyagi megfontolásból. A peremvidéki szegénylegényeket meg lehet ily módon téveszteni, de a Magvilágokból eljött jobb ízlésű utazókat, már kevésbé. Persze ebben nem volt semmi kivetendő. A Tatooineon a Kolóniákról származó italok luxusterméknek számítottak, méghozzá olyannyira, hogy a kocsmárosoknak csínján kellett velük bánniuk. A magas ár mellett, némi felvizezéssel is elő kellett segíteni azt, hogy kitartsanak a következő szállítmány érkezéséig.
- Önt milyen munkák érdeklik? - Kérdezte végül a fiatal lepitől a Közvetítő, miután letette a poharat.
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Jun 2, 2008 8:12:31 GMT 1
A válasz kicsit felmérgesítette Vess-t. Igazából neki édes mindegy volt, hogy ki adja a munkát, csak munka legyen. A élet értéke pedig... Nos az szerinte attól függ mennyi van a zsebében. És ha a zseb üres, akkor meg kell tölteni, de ez csak egy jól fizetõ munkával lehetséges. A jól fizetõ munka pedig veszélyes. Persze rögtön eszébe jutott az általa utált magvilági gazdag réteg. Õk nem dolgoznak a pénzért... Merengésébõl a Közvetítõ kérdése zökkentette ki. - Önt milyen munkák érdeklik? - tudakolta a férfi. A lepi elmosolyodott, aztán továbbra is barátságos hangszínen folytatta. - Természetesen a jól fizetõk. - Aztán kissé komolyabb hangon folytatta - Persze önt nem ez érdekli. Szóval amire kiváncsi: Igazából csempészkedtem, de a hajómat ellopták. Aztán ínséges idõkben ráfanyarodtam a gyilkosságra, de mostanra már nem okoz lelkiismeretfurdalást eltenni valakit láb alól. És néha volt már példa erõszakos behatolásra is. Ja, és egyszer, még régebben volt szabotáció is. - sorolta bûnlajstromát a lepi. Belekortyolt az italába, aztán kritikus hangon megjegyezte: - A Corellián valahogy jobban ízlett ez a pia.
|
|
|
Post by A Közvetítő on Jun 3, 2008 21:54:00 GMT 1
„Természetesen a jól fizetõk.” - Válaszolta a lepi, majd komolyra fordítva a szót, folytatta. - „Persze önt nem ez érdekli. Szóval amire kiváncsi: Igazából csempészkedtem, de a hajómat ellopták. Aztán ínséges idõkben ráfanyarodtam a gyilkosságra, de mostanra már nem okoz lelkiismeretfurdalást eltenni valakit láb alól. És néha volt már példa erõszakos behatolásra is. Ja, és egyszer, még régebben volt szabotáció is.”[/color] - Sorolta elmerengve az emlékei között a lepi, majd belekortyolt az italába. -„A Corellián valahogy jobban ízlett ez a pia.” - Jegyezte meg, szóvá téve azt a kritikát, amit a férfi néhány pillanattal korábban maga is megállapított.
A Közvetítő érdeklődve hallgatta a vele szemben ülő lény beszámolóját. Nem ez volt az első eset, hogy egy leendő megbízottja a múltban elkövetett tetteit valamelyest túlmagasztaló szavakkal említette, vagy épp olyasmiket hozott szóba, amik a hihetetlennek hangzottak. Épp ezért a szabotáció hallatán szemeiben különös, hitetlenkedő vagy épp gúnyosnak tetsző fény villant. Erről a tevékenységről még sosem hallott korábban, noha sok helyütt járt és sok félével foglalkozott hajdanában. Néhány pillanatig szemlélte a poharában lévő italt, majd jobbja lassan felemelkedett az asztaltól és eltűnt köpenye takarásában. S másodpercekkel később egy ovális formájú, elektronikus eszközt vett elő – melyhez hasonlót a lepi korábban sosem láthatott, s nem kizárt, hogy többé nem is fog látni - és helyezett el az asztal közepén, majd lenyomott rajta egy gombot. A kis szerkezet halk duruzsolásba kezdett.
- Most már nyugodtan beszélgethetünk. - Jegyezte meg már-már vidámnak tűnő hangon a Közvetítő, majd folytatta. - Jelen pillanatban van egy olyan, jól fizető munka, ami meglátásom szerint épp önnek való. Már ha nem okoz nehézséget önnek az, ha a Birodalommal kell ujjat húzni. - Kérdezte a lepitől, majd a válaszra várva jobb kezével ujjra megemelte poharát és nagyot kortyolt a tartalmából. Ezzel szinte egy idejűen bal keze ismét eltűnt az asztalról, a köpenye mögött.
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Jun 4, 2008 14:46:54 GMT 1
Vess észrevette, hogy furcsán néz rá az ember, a szabotáció szó hallatán. Épp magyarázni kezdte volna, hogy volt társával hogyan lehetetlenítettek el egy üzletet a Shaddaa-n. Aztán a férfi egy kis szerkezetett vett elõ, és lerakta az asztalra. A gépezet halkan duruzsolni kezdett. A lepi szeme majd kifordult, úgy bámulta a kis szerkezetet. - Most már nyugodtan beszélgethetünk. - ez a néhány szó csengett még füleiben. Tehát akkor ez a kis vacak elnyomja a beszélgetésüket. Aztán - maga se tudja miért - körbenézett a helységben. - Jelen pillanatban van egy olyan, jól fizetõ munka, ami meglátásom szerint épp önnek való. Már ha nem okoz nehézséget önnek az, ha a Birodalommal kell ujjat húzni. - - vázolta fel az alapokat a Közvetitõ. A hallottak tetszettek a lepinek. A Birodalmat utálta, a pénzt meg szerette. Épp ezért elszántan válaszolt. - Nem gond, sõt... - Kezdte, de aztán megtorpant. Tudta, hogy nem lenne tanácsos a humán orárra kötni, hogy a Birodalom ellen akár ingyen is harcolna. - Szóval, nekem mindegy, hogy kinek, és ki ellen dolgozok, csak megfizesék. - fejezte be, de a Közvetitõnek könnyen feltûnhetett, hogy a kis szünet közben hangja megváltozott, és talán a véleméyne is valamirõl. [/color]
|
|
|
Post by A Közvetítő on Jun 6, 2008 18:57:07 GMT 1
„Nem gond, sõt...” - Vágta rá szinte azonnal a lepi, elszántan, majd egy pillanatra elhallgatott, mielőtt folytatta volna. - „Szóval, nekem mindegy, hogy kinek, és ki ellen dolgozok, csak megfizesék.” - Bökte ki végül a tapasztalt zsoldos látszatát keltő idegen.
A Közvetítő, a lepi első reakcióját és annak még időben magakasztott szavakba öntését követően elismerő mosolyra húzta a száját. Nem is várt mást egy non-humannak bélyegzett, s a Magvilágok és a Kolóniák területén, mi több minden Birodalom által ellenőrzött bolygón jogfosztott, elnyomott helyzetben lévő faj fiától. Tudta, hogy a lepi számára külsője miatt a feladat, mellyel megbízni kívánta, jóval nehezebben kivitelezhető lesz, mint mondjuk egy ember számára lenne, de a fejvadász elszántsága és állítólagos szakmai tapasztalatai valószínűleg ellensúlyozni fogják ezt a hátrányt.
- Biztosítom afelől, hogy a munka, amellyel meg kívánom bízni, minden várakozáson felüli honoráriummal jár, feltéve, ha elvégzi. - Bíztatta már-már nyájas hangon a magát vérbeli zsoldosnak feltüntető lepit. - A feladat lényegében igen egyszerű. A Jabiim bolygón lévő kommunikációs átjátszó állomásról kell megszereznie bizonyos, fontos információkat. Olyan információkat, melyek értékét jelentékenyen befolyásolja a megszerzésük, úgymond diszkrétsége, illetve az idő, míg eljut ahhoz a személyhez, aki igényt tart rá. - Magyarázta sejtelmesen a Közvetítő. A már-már szelídnek tetsző arcvonásai megkeményednek, s hangjából is előtűnt a kemény, figyelmeztető él, miközben a vállalkozó szellemű lénynek szegezte az egyszerű, mindent eldöntő kérdést, melynek igenlő megválaszolása szükségszerű feltétele volt annak, hogy a lepi további információkat tudhasson meg a küldetésről. - Vállalja?
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Jun 9, 2008 13:26:32 GMT 1
A válasszal sokat várt a lepi. Miközben néha belekortyolt a szeszbe, érvek, és ellenérvek keltek ölre elméjében. ~ Egy nonhumánnak esélye nincs bejutni egy birodalmi állomásra. De ha sikerülne, akkor rengeteget nyerek. Veszteni meg... Csak az életemet. De elõbb utóbb pénz nélkül úgy is a végtelen répaföld vár. ~ Gondolkozott magában, majd egy nagy korty után végre kibökte. - Vállalom. Csak juttasson el a Jabiim-ra. - mondta a férfi szemébe nézve. - Esetleg megtudhatok többet is az állomásról, meg az információkról? - Kérdezte reménykedve, hogy talán nem is lesz olyan nehéz.
|
|