Arkania (A Birodalom Pereme-szektor)(KM:Ha'rs)

[Moff Fliry Vorru]

ARKANIA

^Arkania

Rendszer: Perave rendszer
Napok száma: 1 (Olim)
Holdak száma: 1 (Arkania-II.)
Elsõdleges terepviszonyok: Kanyonok, tundra

Arkania valaha a régi Sith birodalom könyvtárbolygója volt, melyet a Jedi Polgárháborúban elpusztítottak az erre a feladatra kiküldött jedi mesterek. Arkania ez után jópárszáz évig lakatlan maradt. Hamarosan az emberi faj egy alága, az úgy nevezett Arkánok kezdték el benépesíteni. Egy tundrával és gyémánt bányákkal teli bolygó, ahol a bányászok dinnye nagyságú drágaköveket szednek ki a bolygó kérgébõl. 4000 évvel ezelõtt, Arca Jedi Mester allapított egy Jedi kiképzõ központot Arkania vadvilágában. Arkania állatai közé tartoznak az arkaniai sárkány és a zseléhal.

^{Egy Arkán harcos}

Az arkánok átlagos magasságú hófehér hajú és szemû emberek. Szemük igencsak érzékeny az infravörös fényre, így éjszaka jól látnak, ám nappal szemüket speciális szemüveggel kell védeniük.

Arkánia technológiája igen fejlett, fõleg az orvostudomány, pontosabban a genetika területe. Nem egy arkán vált hírhedté „õrült tudósként” – és általában nem is érdemtelenül. A bolygó kormánya, a zsarnok Arkán Domínium engedélyével számtalan fajt módosítóttak génmanipuláció útján, például a xexto-kat, így létrehozva a quermi fajt. Válaszlépésként B.E. 30 körül agy kutatócsoport, az Arkán Renegátok puccskísérletett tettek a Dominium ellen a saját maguk kreálta kiborgkatonák felhasználásával, ez azonban sikertelen volt, és polgárháborúban végzõdött, melyet csak a Jedik közbelépésével sikerült lezárni. A Renegátokat az utolsó szálig kivégezték.

Arkánia hû tagja a Birodalomnak.

Arkánia városai :

[Lord Hoth, az Elveszett]

Lady Manarchanna hercegnõ kereken két napja érkezett meg Arkaniára. A helyi szokásoknak megfelelõ prémes kabátban, kalapban és csizmában érkezett, majd megszállt Novania egyik normálisabb szállodájában. Másnap reggel a kormányzó Ryddel H'ars rezidenciájára sietett és találkozót kért Arkania urától... bármilyen idõpontot is mondanak neki, õ bizonyosan megvárja. Mindenképpen tárgyalnia kell az úrral.

[Ryddel Ha'rs]

Ha’rs rezidencia - Kapu

A hercegnő minden bizonnyal elegáns siklójának érkezésekor három hófehér, hosszú hajú férfi jelent meg az őrház ajtajában. Egész testüket éjfekete ruházat borította, bakancsaik jól láthatóan dúracéllal bélelt orrúak voltak. Minden bizonnyal ők lehettek a kaput őrző testőrök…vagy legalábbis egy részük. Fegyvert szorongattak a kezeikben, sugárkarabélyokat. Az egyik a jármű bal orrészétől kissé oldalra, míg másik a jobb orrésztől kissé jobbra állt meg, és szegezte fegyverének csövét előre. A harmadik alak lassú, kimért léptekkel közelítette meg a siklót, majd az elülső ablakokhoz érve megkocogtatta azt.

Amint az leereszkedett, kissé távolabb lépett, majd bólintott a pilóta felé.
- Üdvözlöm a kormányzó úr birtokán! Kit tisztelhetünk az utasában?
Kérdezte meglehetősen mély, és érces hangján, miközben végigmérte az egész siklót…


//Mivel nem láttam konkrétumot, gyanítottam, hogy a hercegnő „sofőrrel” utaztatja magát! //

[Lord Hoth, az Elveszett]

A bérelt sikló hátsó részébõl egy helyi nemeshölgyhöz illõ ruházatban, a csábos Lady Manarchanna hercegnõ szállt ki.
- Üdvözlöm önöket uraim! Lady Manarchanna a nevem és a Hapes bolygón hercegnõi rangban tisztelnek. Üzleti jellegû ügyben keresem Ryddel H'ars urat. A titkárával szeretném egyeztetni a személyes találkozó idõpontját - búgta mély hangján a nõ, mialatt kissé összébb húzta közepesen mély dekoltázsán prémes kabátját - gondolatban kiszedegetve onnan a fekete ruhás férfiak kiesett szemeit...

//Elvileg nincs siklója, de a kedvedért bérelt egyet...//

[Ryddel Ha'rs]

Ha’rs Rezidencia - Kapu

Annak ellenére, hogy a biztonsági őr a sofőrt szólította meg, az csendesen ücsörgött a helyén, és hatalmas vigyorral az arcán szemlélte az eseményeket. A sikló hátulsó ajtaja halk szisszenés közepette nyílt ki, majd egy formás, hosszú szoknya födte láb jelent meg. A magas sarkú lábbeli erőset koppant a földön…aztán újabb koppanás. A luxus járműből egy meglehetősen formás hölgy szállt ki.
- Üdvözlöm önöket uraim! Lady Manarchanna a nevem és a Hapes bolygón hercegnői rangban tisztelnek. Üzleti jellegű ügyben keresem Ryddel H'ars urat. A titkárával szeretném egyeztetni a személyes találkozó időpontját !
Szólalt meg meglehetősen mély hangon, mire az őr intett a társainak, hogy azok leereszthetik a fegyvereiket. A sikló előtt álldogáló két hófehér hajú férfi leeresztették ugyan a kezükben szorongatott karabélyt, de továbbra is figyelmesen méregették mind az utast, mind pedig a magát Manarchanna-nak nevező, állítólagosan hercegnői rangban pompázó igen szemrevaló hölgyet.

A vezető, aki megszólította a sofőrt kiegyenesedett, majd végigmérve a nőt bólintott.
- Ha’rs úr, és a személyi titkára jelenleg házon kívül tartózkodnak! Amennyiben fontos lenne a találkozó, úgy hagyjon itt egy névjegykártyát, és esetlegesen üzenetet!
Zárta sorait a férfi, majd a mögötte álló egyik biztonsági őr bólintott, és sietős léptekkel a kapu mellett álló őrház felé vette az irányt…pár perccel később egy szerkezettel a kezében érkezett vissza, melyet a hölgy felé nyújtott.
- Erre rámondhatja az üzenetet!
Tette még hozzá az őr, majd várta, hogy a nő vajon szeretne-e üzenetet hagyni, vagy esetleg névjegykártyát átnyújtani…

[Lord Hoth, az Elveszett]

- Gépekkel nem társalgom. Nem kedvelem, ha a környezetemben lévõk hallgatnak, mint a sír - húzta el a száját a nõ és elõhúzott egy arany színben csillogó névjegykártyát.
- Ezen a holoszámon vagyok elérhetõ. Éjszaka is... - tette hozzá enyhe félmosollyal, majd csípõre tette vékony kezeit.
- No és mikortájt ér vissza H'ars úr? - kérdezte búgó hangján az õrtõl és kissé közelebb lépett hozzá. A férfit megcsapta Lady Manarchanna egzotikus chala illatszerének bódító zamata.

[Ryddel Ha'rs]

Ha’rs rezidencia - Kapu

A meglehetõsen tetszetõs hölgyemény pár pillanatig fintorogva méregette a holofelvevõt, majd megrázta a fejét, nem tetszését kinyilvánítva.
- Gépekkel nem társalgom. Nem kedvelem, ha a környezetemben lévõk hallgatnak, mint a sír!
Válaszolta komoran mély, és búgó hangon, miközben egy pillanatra szétlibbentette a szõrme kabátot, és annak belsõ zsebébõl elõhúzott egy névjegykártyát. Díszes volt, talán a legdíszesebb, amit az arkániai valaha is látott.
- Ezen a holoszámon vagyok elérhetõ. Éjszaka is!
Tette még hozzá a nõ, miközben átnyújtotta a kártyát, és egy halovány mosoly futott végig az ajkain. A biztonságiak vezetõje próbálta palástolni, hogy legszívesebben õ is elmosolyodna…és tenne még mást is. Komor, hûvös tekintettel vette át a nõ névjegykártyáját, majd bólintott.
- No és mikortájt ér vissza H'ars úr?
Tette fel a kérdést, miközben közelebb lépett az õrhöz, mintha csak incselkedni szeretne vele.

A hófehér hajú, és szemû férfi megérezte az egzotikus parfümöt…legszívesebben leszaggatta volna a nõrõl a ruhát, de türtõztette magát. Egyrészt, holovevõk figyelték a kaput, másrészt Ha’rs kormányzó valószínûleg leverte volna rajta a nõ bántalmazását. Visszatartva magát leeresztette a nõ hasi tájéka felé szegezett fegyvert, majd elmosolyodott.
- A kormányzó úr nem közölte, hogy mikor érkezik vissza! Meghagyta, ha keresik, ne adjuk ki hol tartózkodik! Ígérem önnek, hogy személyesen intézkedem, megkapja a névjegykártyát, és visszahívja önt hölgyem!
Válaszolta immáron kedélyesebb hangon, teljesen eleresztve a fegyvert, amely már csak a mellkasára csatolt hevederen csüngött tovább…

[Lord Hoth, az Elveszett]

A nõ felhúzta szemöldökét.
- Köszönöm! Ritkán találkozik az ember olyan készséges férfiakkal, mint maga. Várom a jelentkezésüket - felelte a hapan,újabb bájmosoly kíséretében. Aztán visszaszállt a siklóba és "elhajtatott" a Hotel Topáz irányába. Tudniillik ott szállt meg - ám ezt azért nem kötötte H'ars pribkéjének orrára...

//Akkor ha visszaértél a titokzatos tartózkodási helyrõl, folytathatjuk! Köszi!//

[Ryddel Ha'rs]

Ha’rs rezidencia - Kapu

Az őr illedelmesen bólintott a hercegnő irányába, majd amikor az a sikló felé indult, követte. Ahogyan az illem kívánta, kezét nyújtva segített a nőnek beszállni. Egy mosoly kíséretében kocogtatta meg a szerkezet tetejét, majd hátat fordítva intett a társainak. Azok vártak, amíg a szállítóeszköz távozik, majd fegyvereiket leengedve visszaszállingóztak a kapu mellett álló őrházba…

[Ann Hakumi]

Nyílik a hegyvidéki villa ajtaja, majd egy nõ lép be a házba. Ez a rövid idõ alatt, ameddig a bejárat nyitva áll, hideg levegõ tölti meg a benti helyiséget. Majd az ajtó a helyére csúszik, és a bejárati folyóson újra kellemes meleg lesz.
Belép egy otthonos szobába, amit egy félköríves járat választ el a bejárati folyosótól, majd kabátját fáradtan egy szürke kanapéra dobja. Végre itthon. Ann mostanság sokat utazott, így sokszor nem volt ideje még hazajönni sem. Most végre pihenhet, és hazajöhet egy kicsit. Úgy tûnik, most csak õ lehet itthon. Elindul és benéz a konyharészbe, hátha találkozik a dadussal. Az asztalon egy rövid holo üzenetet talál, miszerint a dadus nemrégen lement a városba. Apja meg bizonyára valamilyen üzleti tárgyaláson, testvére meg most a klinikán dolgozik. Végül is, nem szólt senkinek, hogy jön, nem csoda, hogy nincs itt senki.
Leül a kanapéra, majd megnyom egy gombot, mire a szemközti képernyõn megjelenik az Arkania Tv bemondója. Épp az esti híradót adják, amelyben felhívják a nézõk figyelmét, hogy a következõ napokban erõs viharokra kell számítani. Bár Ann reméli, hogy nem lesz akkora vihar, hogy amiatt ne tudjon dolgozni menni, de azért valahol mélyen reméli az ellenkezõjét is. Kinyújtóztatja magát, majd megnézi a beépített kommot, hogy kereste-e valaki. Csodák csodájára, az üzenetrögzítõ most nem vett fel semmit, így zavartalanul nézhette a kint erõsödõ havazást.

[Silas "Daemon" Wessiry]

Sajnos örömöd nem lehet hosszú, bár a táj szépsége és az egyre erősödő havazás megnyugtatja elméd és már-már úgy érzed álomba merülnél, az imént megtekintett holohívó beérkező üzenetet jelez. Mikor a készülékhez lépsz egy ismerős arc fogad téged holokép formájában. Horus Radagath az, akivel együtt jártál a Coruscanton politológiára és ma szenátortársadként ismerheted. Nyílt, kódolatlan üzenet, így nem a régen megszokott közvetlen hangnemben üdvözöl a szenátor, hanem teljesen politikusi formában.

Tisztelt szenátorasszony!
Egy közvetlen munkatársam, Silas Wessiry, az Arkániára látogat. Ha jól tudom ön jártas a bányák világában és mivel ő egy bányacég vezérigazgatója, kérem kalauzolja el őt a bányák ottani működésébe, szerveződésébe! A Birodalmi Utazási és Szállítási Társaság menetrend szerinti Arkániai járatával érkezik, holnap 12:30-kor. Kérem a fogadását igyekezzen elintézni!
Tisztelettel: Horus Radagath, Esseles szenátora

[Ann Hakumi]

Már majdnem álomba szenderül a kanapén, amikor jelez a beépített holo-hívó. Felkel, majd megnézi az üzenetet és látja, hogy régi ismerõse, Horus üzent neki.
Hogy jártas a bányák világában, azt túlzásnak tartotta, és abban se biztos, hogy nem lesz akkor valami programja, úgyhogy elõször megnézi adattábláját, ami tartalmazza naptárját is. Úgy tûnik, délelõtt lesz ideje Wessiry úr fogadására. Bár õ nem politikus, de igazán nem utasíthatja vissza egy régi barátja kérését. Visszamegy a holo-hívóhoz és jelzi Horusnak, hogy fogadni fogja Wessiryt és üdvözletét küldi.
Kinéz az ablakon, és látja, hogy a havazás már hóviharrá erõsödött. Szereti ezt az idõt, megnyugtató volt számára. Saját hívóját is megnézi, hátha testvére üzent neki, de az nem tartalmazott új üzenetet.

[Silas "Daemon" Wessiry]

..::Űrkikötő, másnap::..

Ahogy azt jelezte a szenátor Ann politikus asszonynak, valóban befut a BUSZT arkániai járata. Wessiry már némileg megtanulta a nyelv alapjait, de korántsem mondhatni azt, hogy az általa jól beszélt nyelvek közé sorolható. A gép kilépve a hipertérből, megközelítve a blokádot, adást sugárzott a strázsáló hajónak.
-Itt a BUSZT 102-es, menetrend szerinti arkániai járata. Engedélyt kérünk a bolygóra való belépéshez! Vége.
A gép természetesen átküldte az utaslistát és a hajónapló részletes kivonatát.
-BUSZT 102-es! Az engedélyeket megadom! Landoljon az önöknek fent tartott platformon! Vége.
Mikor az adás véget ért, a gép határozottan belépve a bolygó légkörébe, majd landolva jelzett az utasok felé.
-Üdvözöljük önöket Arkánián! A hőmérséklet odakint -7 fok. Köszönjük, hogy a mi szolgáltatásainak választották! Utazzanak legközelebb is velünk!
Wessiry hallva a hőmérsékleti információkat egy hosszú, fekete, durva vászon kabátot vett az öltönyegyüttese fölé. Kézipoggyászát fogva hagyta el a gépet. Bár csípős szél fújt kint, ezt nem lehetett a kikötő fedett terében érezni. Ám a hatalmas ablakok gyönyörű kilátást biztosítottak a tájra, ahol bőszen szakadt a hó, mellyel a szelek kezdtek vad táncba. Alig pár lépést tehetett, ugyanis, ha minden igaz, szép kis fogadóbizottság járult elé...

[Ann Hakumi]

Másnap Ann Novania városának központi kikötõjébe érkezik, ami a bolygó fõ kikötõje is egyben. Horus elmondása alapján, nemsokára itt fog találkozni Wessiry úrral. Már jó elõre elindult, hátha az idõjárás közbeszólna, de ma kifejezetten kellemes idõ köszöntött a városra és környékére. Legalábbis a hõmérsékletet figyelembe véve. Azonban a szél újabb hidegebb idõ eljövetelét jelzi. Ezt a kikötõ fedet termében, egy kivetítõn végigúszó fényreklám meg is erõsíti, amin más, egyéb hírek is megjelennek.

Ann belép a kikötõ utas fogadó termébe, majd szemét az érkezõ járatok táblájára függeszti. Az alapján, Wessiry úr gépének már meg kellett érkeznie. Megtalálásában támpontot adhat az, hogy nem helybeli, vagyis kinézetével nagyban kiugrik az Arkán utazók közül. Azonban mivel itt Arkánokon kívül sokan mások is megfordulnak, így ez alapján nehéz lehet megtalálni a néhány száz ember között.
Ann viszont nem küzd ilyen problémákkal, hisz tudja egyrészt, hogy a gép melyik kapuhoz érkezik, másrészt pedig, Horus az üzenetében mellékelt egy képet is Wessiry úrról, ami nagyban megkönnyíti a dolgát.
Nemsokára megpillant egy férfit, akire illik a mellékelt kép. Odamegy hozzá, majd köszönti.
- Üdvözletem. Ugye Wessiry úrhoz van szerencsém? – kérdi dallamos hangján, bár szinte biztos a válaszban, majd egy fejhajtással teszi teljessé üdvözletét. Ha nem szólítaná meg Wessiryt, õ valószínûleg nem ismerte volna meg egykönnyen a szenátor asszonyt, aki kinézetével teljesen beleolvad az Arkán emberek közé. Most egy ezüstös, szürkeszínû, hosszú kabátot visel, ami a lábszáráig ér. Kabátjának gallérja magasított, az álláig ér, hátrészébe egy fehér, ezüstsárkány van belevarrva. Ruházata hûvös eleganciát áraszt.
- Az én nevem Ann Hakumi, szenátor. – mutatkozik be. Szembogárnélküli tekintetében nehéz eldönteni, hogy pontosan merre néz, de feje tartásából Wessiry úr úgy vélheti, hogy az õ arcára.
- A munkatársa, Horus Radagath szenátor kért meg rá, hogy fogadjam, ha az Arkániára érkezik. – folytatja, majd várja a férfi elsõ reakcióit.

[Silas "Daemon" Wessiry]

A férfi a táj szépségeit fürkészve, alig vette észre a felé közeledő hölgyet. Hirtelen támadt zavarában nem tudta hová tenni a nőt. Kis hunyorítással hallgatta az elegáns arkánt. Mikor ő elmondta, hogy mit is szeretne a férfitól, egyből összeállt a kép. Ekkortájt tűnt fel neki a nő kivételes szépsége, de ezt most nem kívánta szóba hozni.
-Üdvözlöm! Valóban, Silas Wessiry, a Wessiry Corps. tulajdonosa.
Mondja némi fejdöntés közben. Végighordozza tekintetét immár a teljes női alakon, amit sejtetően takar a hosszú ruha. Majd mikor abbahagyta a nő felmérését, amit tán kissé illetlennek találhat, ha oly vaskalapos, mint a többi politikus asszony, folytatja a mondandóját.
-Horus kérte meg erre? Hát, köszönöm, hogy teljesítette, de mi volt ezzel a fogadással a fő célja?
Kérdi jóképű félmosoly kíséretében...