|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Apr 3, 2010 12:04:51 GMT 1
Miután a lord megette a kis adagját, elrendezte a fekvőhelyét, és néhány percig elmerengett a helyzeten. Figyelte Tatooine két napját. Miért kell mindig ilyen nehéz helyzetekbe kerülni? Lesznek még jobb napok is ennél.
- Elkezdetjük az edzést, mielőtt még nagyon ránk szállna az este. - említette meg a nemes, majd összekészítette a ruháit, és jelezte, hogy ő készen áll. Talán majd az edzés kitisztítja Verd fejét.
|
|
Catrahar
New Member
Szerencsevad?sz
k?t?r kalandoz? vad?sz!c!maroon
Posts: 46
|
Post by Catrahar on Apr 3, 2010 13:11:37 GMT 1
-Hát akkor ha magának is jó kezdjük az edzést.-mondtam majd a helyeslõ válasz után elkezdtem-Elõször mi bemutatjuk a kétár harcmûvészetet-motndtam majd elkezdtük én apám feje felé ugrottam õ pedig alúról elkapot én itt hasba rúgtam majd az álkapcsommal nyakánal fogva eldobtam a majd a hasára térdeltem itt vége volt a küzdelemnek én feláltam majd apám is-Most maga jön-mondtam
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Apr 3, 2010 16:59:07 GMT 1
A lord megfogta a botját, majd egy alapállást vett fel. Mélyen berogyasztott, hogy kellőképpen lent legyen a súlypontja, ezzel is előnyt szerezve. Fegyverét egy ideig csak kitartva maga előtt tartotta, majd sebesen el kezdte forgatni. Egy gyors formagyakorlatba kezdett bele. Szúrások, hárítások, csapások váltották egymást, de annyira gyorsan, hogy szemmel is nehéz volt követni. A mozdulatok sorozata egyre jobban hasonlított egy táncra. Kezdett mámorító hatású lenni. Verd alig tudta abbahagyni. Régen kezdett bele egy ilyen gyakorlatba, mióta menekül. Már kezdte elfelejteni mennyire jót is tesz neki.
- Szeretném jobban megismerni a ketár harcművészetet. Megkérhetnélek, hogy gyakoroljuk a tipikus mozdulatokat? - kérdezett rá, mielőtt komolyabb harci gyakorlatba kezdenek. Nem volt igazán kedve megküzdeni egyikkel sem ma este, de lehet, hogy elkerülhetetlen lesz. Viszont ki tudhatná, hogy mit tud ez a harcművészet. Nem sokat hallott róla a nemes.
|
|
Catrahar
New Member
Szerencsevad?sz
k?t?r kalandoz? vad?sz!c!maroon
Posts: 46
|
Post by Catrahar on Apr 3, 2010 17:23:19 GMT 1
-Hát amit maga megtud csinálni és tipikus az a akrobatikus ugrás illetve ütések és rugások mivel nincsenek karmai se éles fogai az azzal történõ támadást nem tudja megtanulni.Melyikkel kiván kezdeni Verd?-kérdeztem
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Apr 4, 2010 11:21:57 GMT 1
- Csak mutass be minél több alapmozdulatot, majd meglátom, hogy mennyire tudom tartani a tempódat. - válaszolt a ketárnak, majd egy gyors gondolat futott át rajta.
Bár a harapásokat nem tudja imitálni, és nem is lenne célszerű, ha a testfelépítését nézzük. Viszont a karmolások már nem annyira megoldhatatlanok. Igaz, hogy most nincs a közelben egy kovács sem, illetve idejük sem lenne rá, de összedobhat egyet, amivel legalább gyakorolhat. Majd később utána néz a fémkarmoknak. - Várj egy kicsit! - emelte fel a hangját. A táskájából előtúrt egy régi szövetkesztyűt. Átszúrta néhány vékony fémrúddal, majd még megerősítette ragasztószalaggal, és tessék-lássék már készen is volt. - Most már kezdhetünk. - mosolygott Catraharra, majd figyelte minden mozdulatát.
|
|
Catrahar
New Member
Szerencsevad?sz
k?t?r kalandoz? vad?sz!c!maroon
Posts: 46
|
Post by Catrahar on Apr 4, 2010 21:01:02 GMT 1
-Elöszõr is gondulkodj úgy mint egy vadállat ki prédájat akarja széttépni.Igyekzezzen hogy eltörje álkapcsát vagy megzavarja majd a tehetetlen ellenséget végezze ki.Ezt ugrásokkal rugásokkal és karmolással harapással ütéssel.-mondtam majd bemutattam a gyakorlatokat.
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Apr 4, 2010 21:40:02 GMT 1
Érdekesnek hangzik ez az instrukció. "... gondolkodj úgy, mint egy vadállat..." Azt hittem, hogy a harcművészeteket azért hívják művészetnek, mert nem állatok használják. A harcnak művészi formára való emelése már emberi találmány. Ez nem arról szól, hogy széttépjük a prédát. Bár lehet, hogy tévedtem... talán nem is ez a ketár "harcművészet".
A lord egy szót sem szólva belevágott, és legjobb tudása szerint mindent végrehajtott. Az ütések, csapások, rúgások a helyén voltak, de az ugrálgatás... régen nem pattogott ennyit Verd. Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás... semmit sem szabad lenézni... egyszer majd ez is jól jön.
Közel egy óra gyakorlás után, a nemes lihegve ledőlt. Tényleg mindent beleadhatott, mert közel öt percig egy mozdulatot sem tett. Aztán mint aki most kelt fel, felpattant és beugrott a suhanóba. - Köszönöm az edzést! - szólt Catrahar felé. - Bocsánat, de most mennem kell. Nagyjából egy óra alatt megjárom a várost, aztán sietek vissza. - jelentette ki a járműből. Még megvárta a választ, de bármi legyen is az, ő útra fog kelni...
|
|
Catrahar
New Member
Szerencsevad?sz
k?t?r kalandoz? vad?sz!c!maroon
Posts: 46
|
Post by Catrahar on Apr 5, 2010 7:15:14 GMT 1
-Alakul Verd alakul!-mondtam az edzés után.Amikor a suhanóba "ugrott annyitt mondtam neki:-Csak menjen de nem feleljtse el a kétár harcmûvészetben mindig úgy kell harcolni mintha az életünkért küzdenénk!-mondtam majd visszamentem a barlangunkhoz.
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Apr 6, 2010 18:57:55 GMT 1
Verd azonnal gázt adott. Egy perccel később már csak a suhanó porfelhőjét lehetett látni. A lord rendesen belehúzott. Ki akarta próbálni, hogy mennyit is bír ez a kicsike. Az egyik lehetséges tervében az is megfogalmazódott, hogy a suhanóval fogja csalogatni, esetleg megtámadni. Ehhez viszont szükséges ez a kis gyakorlás. Nagyjából tíz percen át próbálgatta a különböző manővereket, mielőtt a városba ért volna. Egy csendesebb kocsmát keresett, mielőtt leszállt az este.
Kis keresgélés után rátalált a megfelelőre. Tágas, de nincsenek sokan, ráadásul még a suhanót is figyelheti bentről. Nem is várt sokat. Bement és egy ital mellett tanulmányozta az adattábláit. Az első pohár elfogyasztása után rájött, hogy feljegyezhetné az edzéseit. Még friss az emléke. Szinte olyan, mintha filmen nézné. Vadul elkezdett jegyzetelni. Mire befejezte már legalább a hatodik italánál tartott. Kissé mámorosan felállt, majd a pulthoz indult. - Nem tud erre egy jó bőrművest? - kérdezte a nemes. - Pont most akar találni egyet? - meglepetten nézett a kocsmáros. - Csak mondja meg hol keressem, majd neki elmondom miért is jöttem. - Ahogy akarja. - vonta meg a vállát. - A város szélén van egy sárga kupola, ott forduljon balra és az első háznál keresse. - ujjával a pultra rajzolta az utat. - Siessen! - tanácsolta a végén.
A lord nem is várt sokat. Kiment a fogadóból és bepattant a suhanóba. Néhány percnyi keresés után megtalálta a házikót. Talán az is segített megtalálni, hogy a falakon néhány száradó bőrcafat lógott. Az ajtóhoz sietett, majd bekopogott. Pár percnyi várakozás után, egy őszes hajú férfi nyitott ajtót. - Miben segíthetek? - kérdezte kissé álmosan. - Jó estét! - köszönt Verd. - Nem szeretném zavarni, csupán átutazóban vagyok... - kezdett bele, míg félbe nem szakították. - Gyorsan mondja, ha már felkeltett. - förmedt rá az öreg. - Nemsokára visszatérek, és hozok magammal bőranyagot, amit elő kellene készíteni. Természetesen megfizetem. Csupán azt szeretném tudni, hogy mennyi ideig tart elkészíteni? - Jó ember! Ezért keltett fel? - horkantott rá. - Figyeljen! - emelte fel az ujját. - Ha eljön, akkor megnézem a darabot, és megegyezünk az árban. Azt viszont tudnia kell, hogy a bőre válogatja az időt. Valószínűleg egy hétbe beletelik, ha jó állapotban hozza ide. - gyorsan válaszolt. - De ne ám valami értelmes lény bőre legyen! - figyelmeztette, majd felnevetett. A nemes gyorsan reagált, és visszanevetett. - Jó éjszakát! - köszönt el, majd újra útra kelt.
Gyorsan visszatért a táborba. Az út jót tett neki. Egy kicsit talán ki is józanodott. Ezek után azt várná az ember, hogy bedől az ágyba, és holnapig fel sem kel. Azonban a lord nem ilyen ember volt. Mindent a cél érdekében. Beüzemelte az adattáblát, majd nekilátott még egy kicsit gyakorolni.
|
|
Catrahar
New Member
Szerencsevad?sz
k?t?r kalandoz? vad?sz!c!maroon
Posts: 46
|
Post by Catrahar on Apr 6, 2010 19:51:42 GMT 1
-Akkor hát most még alkonyt elõtt edzünk egyet majd elenõrizzük a sáncot majd térjünk nyugavóra szerintem ketteséveé õrködjünk.-mondtam estére még el se fáradtam.
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Apr 10, 2010 14:01:12 GMT 1
- Ésszerű! - ezzel egyezett bele a lord. Az alkonyatig tartó edzés egészen kifárasztotta Verdet, ezért azonnal nyugovóra is tért. Három óra alvás után, viszont felébresztették. A váltás! Talán mégsem volt jó ötlet kettesével őrködni. Így eléggé lerövidült az alvási időszak. Bár nem árt néha beleegyezni mások döntésébe sem. Most nem egyedül van, és a két ketár sem a szolgája.
Ha már ennyi időt itt kell őrködnie, akkor legalább hasznossá teszi a kiesett órákat. Kicsit félrevonult, hogy ne zavarja az alvót, és megint edzeni kezdett. Kezdett rákapni az ízére. Valamikor így is élt. Minden nap csak edzés, alvás, okítás, edzés, alvás, okítás, edzés... és így tovább. Csak úgy, mintha bevonult volna katonának. A régi szép idők. Amikor még élt a nemes apjai is, és a bátyja sem volt beteg. Kevesebbet kéne gondolni a múltra, és többet a jövőre...
|
|
Catrahar
New Member
Szerencsevad?sz
k?t?r kalandoz? vad?sz!c!maroon
Posts: 46
|
Post by Catrahar on Apr 10, 2010 18:03:58 GMT 1
Amikor aVerdre és rám került sor õ elkezdett edzeni és én rászóltam.-Hé ne edz ez itt veszélyes környék.Egyébként most megbeszélhetnénk azt ammit akkor igértél a mikor megkérdeztem tõled hogy szereted-e a birodalmat.-mondtam és az arcomon nem látszott semmi érzelem.
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Apr 10, 2010 19:45:47 GMT 1
Verd egy pillanatra megállt, mikor Catrahar rászólt, de aztán folytatta. Belül viszont kezdett egyre dühösebb lenni. Kinek képzeli ez magát, hogy megmondja mit és mikor tegyen? Arcátlan kis pimasz! Azt hiszi magáról, hogy nagy harcos, de mindig fél, mint egy kis állat. Nem képes egyenes válaszokat sem adni... na de majd meglátja kivel is áll szemben.
- Nem kell ennyire félni! - jelentette ki teljesen monoton hangon. Nem mutatta annak a jelét, hogy érdekelte volna a ketár tanácsa. Csak ugyanúgy folytatta tovább. - Ha nem vagyunk képesek megvédeni ezt a helyet álmunkból felkeltve is, akkor semmi esélyünk a sárkány ellen. Így még inkább itt vesznék el, mielőtt a sárkány falna fel... - folytatta a gondolatmenetét, majd áttért a kérdésre is. - Mit is "ígértem" meg? - kérdezett vissza, mintha nem emlékezne a helyzetre. A memóriája még mindig tökéletes volt. Akár pár hónapos beszélgetéseket is fel tudott idézni, azonban most kíváncsivá tette. Miért érdekli ennyire ez a dolog? Bár amennyire mellébeszél ez sohasem fog kiderülni...
|
|
Catrahar
New Member
Szerencsevad?sz
k?t?r kalandoz? vad?sz!c!maroon
Posts: 46
|
Post by Catrahar on Apr 11, 2010 7:18:59 GMT 1
-Azt hogy a mehbeszéljük azt amit akkor mondott amikor a birodalmat szídtam.Akkor a válaszából feltételeztem hogy maga nem egy olyan birodalmi aki örömet lát a nonhumánok szenvedésében.De árulja el akkor maga mi?Mert nem tudom elgondolni hogy hogyan nem csatlakozott ahoz aminek én híve vagyok?Mielött felháborodna itt a peremvidéken kétféle birodalmi szokott lenni a korputt és a fajgyûlölõ.-mondtam mostmár kicsit idegesen.Ez a téma egyre jobban aggasztott.Tálán ez egy birodalmi tiszt ha megtudom hogy nagyon hû a birodalomhoz akkor a legszörnyûbb kínhalálban lessz része.
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Apr 12, 2010 20:55:00 GMT 1
Verdet sohasem zavarta, ha több felé kellett figyelnie. Mestere mindig is híve volt az olyan gyakorlatoknak, amik megosztották a figyelmet. Ha valaki nem képes edzés közben több felé figyelni, akkor nem lesz képes egy éles küzdelemben sem. Ennek ellenére a lord most megállt. Abbahagyta a gyakorlatokat, és Catraharrra figyelt.
- Felháborodni? - kérdezte bohókás hangon. - Szó sincs erről! Minden lény máshogy látja a világot. Én megjártam a belső vidékeket, és jól tudom mi folyik ott. - a saját igazsága Verdnek mindig viccesen hangzott, legalábbis így gondolta. Nem igazán értené meg őt bárki is. Az élete olyan furcsa fordulatokat vett, hogy szétszabdalta a lelkét. Birodalmi? Tulajdonképpen birodalmi volt, de mégis elítélte őket. Bár ő maga sem volt jobb náluk. Nem kell itt magasabb eszmékért harcolni. Elég, ha csak a saját sorsunkat vesszük a kezünkbe. A hatalom, a pénz, az elismerés, a barátok, és minden kellemes, illetve jó dolog a helyes út velejárója. (ÉS) Mi a helyes út? (HÁT) Az, amivel mindez együtt jár! - Nem tudom, hogy te minek a híve vagy. Azt azonban tudom, hogy ha helytelen utat választatsz magadnak, azzal semmit nem fogsz elérni. Talán még az életedet is feláldozod a semmiért. - próbálta végigvinni a gondolatát, bár nehéz, ha a másik fél csak vallat. - Már mondtam. Én egy vándor vagyok. Utazok a galaxisok között, és mindenféle kaland talál rám. Szerencsésnek mondhatom magamat, hiszen én a saját utamat járom... - válaszolt a kérdésre.
Valahol mégis igaz volt mindaz, amit állított vagy állítani szeretett volna. Ezzel csupán az a probléma, hogy a lord élete nem ez. Vágyott rá... akarta ezt az életet, de még nem volt itt az ideje. A tervei, kötelességei, családja, barátjai máshova húzták. Még nincs itt az ideje, hogy csak "vándor" legyen. Ez most csak álca... még ha ennyire élvezi is ezt az álcát. Előbb-utóbb fel kell kelni, és akkor ott fogja várni a rideg valóság.
|
|