|
|
Post by Mandalore on Jan 23, 2008 9:33:26 GMT 1
Az elit mandalore harcosok kiképzőtábora. A tehetséges fiatalok ebben a táborban kezdik meg a kezdő lépéseiket az igazi mandalore harcossá válás rögös útján. Mandalore, Fenn Shysa és Tobbi Dala folyamatosan edzi a fiatalokat, legalább egyikük folyamatosan jelen van a táborban. Kiképzésük fontos, hiszen a jövő hadseregének gerincét képezik. A fiatalok a táborban megtanulják, hogyan harcolhatnak pusztakézzel, szúró-vágó fegyverrel, illetve lőfegyverrel. Az idősebbek szintén részt vesznek a képzés különböző fázisaiban. A tábort megtalálni egyébként szinte lehetetlen, hiszen csak a harcosok tudják a pontos helyét. A tábor gyakorlatilag megközelíthetetlen idegenek számára, hiszen jól álcázott és tapasztaltabb harcosok óvják az egyetlen odavezető utat, akik folyamatos kapcsolatban vannak a táborral. |
|
|
|
Post by Mandalore on Mar 10, 2008 17:11:19 GMT 1
Fenn Tobbi Dalával oldalán sétált végig a táboron. A tehetséges fiatalok most is edzettek, de akárhol jelent meg a két neves személyiség, mindenhol meghajoltak előttük. Fenn észrevette az egyik kiképzőhelyen, hogy az egyik senior mandalore harcos kardforgató technikája nem éppen ugyanaz, mint ahogy Ő tanította korábban. Természetesnek tartotta, hogy kialakul mindenkinek a saját stílusa, de amikor egy-egy technikában alapvető hibát látott, muszájnak érezte közbeavatkozni.
- Várjatok - lépett a tanulók és a "kiképző" közé - egy kicsit másképp tanultam én valamikor ezt a technikát - kezdte mutatni a technika azon részét, amikor az egyik kardhasználó a másikat kényszeríti térdre úgy, hogy kicsavarja azt a karját, amiben a kardot tartotta. Szándékosan használta azt a kifejezést, hogy ő másképp tanulta, hiszen esze ágában sem volt megsérteni a "kiképzőt".
A technikát aztán kétszer, háromszor megmutatta minden egyes párosnál, majd Tobbival együtt továbbálltak. Bevonultak a kommunikációs központba. Ide futottak be azok a jelentések, melyeket a külső őrség tagjai tettek. Egyelőre nem volt veszély...
|
|
|
|
Post by Tobbi Dala on Dec 24, 2008 15:23:27 GMT 1
Tobbi sietõs léptekkel haladt vezetõje, mentora, barátja felé. Amilyen hírek eljutottak hozzá, felkavarták a lelkét. Muszáj volt megbeszélnie valakivel ezeket, és mivel gyerekkori barátja, Fenn most távol volt, csak egy valaki maradt, akiben jelenleg maradéktalanul megbízott. Mandalore.
Odaérve a szállásához, bekopogott. Ha beengedte, akkor fejhajtás kíséretében köszöntötte vezérét, és feltette azt a kérdést, amit jelen helyzetben nem lehetett félreérteni.
-Su'cuy, Vod! Hallottad a híreket a Manda'yaimról?
|
|
|
|
Post by Spar on Dec 25, 2008 16:27:28 GMT 1
Ahogy Te Gayiyli Mand'alor, a harcosnép teljhatalmú és megkérdőjelezhetetlen vezetője a belépő irányába fordult, az ifjabb katona nem tudta nem észrevenni, mennyire elvesznek a gondterheltség ráncai a férfi arcán egyre sűrűbben megjelenő többi árok között.
- Ah, Tobbi. - felelte üdvözlésképp, és rituális kézmozdulattal köszöntötte szárnysegédjét: ökölbe szorított jobbját kétszer a mellvérthez verte a szíve fölött, majd maga elé a levegőbe lendítette azt. - Igen, eljutottak hozzám a hírek. És nem vagyok boldog miattuk.
Tobbi csak közelebb érve vehette észre, hogy Spar előtt, az asztalon régimódi papírtérkép feküdt - az elődeinek nevét viselő bolygó fővárosa, Keldabe részletes ábrázolása.
|
|
|
|
Post by Tobbi Dala on Dec 28, 2008 13:05:41 GMT 1
Sietve viszonozta a köszöntést, majd közelebb lépett mélyen tisztelt parancsnokához, barátjához.
-Értem, Mandalore, sajnos engem is mélyen lesújtottak a hírek. De ami még jobban felzaklat, az a mögöttes tartalom, a megbúvó kis információk. Hallottad, hogy kisebb csoportosulások szervezkednek a Manda'yaim-on? Harcosokat gyûjtenek maguk köré, hogy válaszoljanak az agresszornak.-nem várt igazából választ a kijelentéseire, csupán megállapította a dolgokat. Aztán kissé közelebb lépve alaposabban szemügyre vette a térképet, majd felsandított a Mandalore-ra.
-Tervezel valamit?
|
|
|
|
Post by Spar on Jan 4, 2009 23:08:02 GMT 1
- Semmit. - jelentette ki a hadúr határozottan, a válasz jeges vízként érte Tobbit. Spar azonban, elejét véve a tiltakozásnak, megmagyarázta döntését. - A Mando'ade nem áll még készen, hogy nyílt háborút viseljen a Birodalom ellen, addig biztos nem, míg a haderejük és a flottájuk az anyabolygón és akörül állomásozik. Ez a lázadás eleve kilátástalan, és én nem akarom a harcosaimat céltalan ügyekért feláldozni. Abban nincs dicsőség, ha egy kiképzetlen sereget vezetünk a rohamosztagosok ellen, és egytől egyig lemészárolnak minket. A Védelmezők ezért nem vesznek részt ebben a konfliktusban. Viszont tudni akarom, ki áll emögött. Találjátok meg és hozzátok elém a lázadás vezetőjét.
|
|
|
|
Post by Tobbi Dala on Jan 10, 2009 15:33:29 GMT 1
Tobbi magában boldogan konstatálta, hogy nem fognak a Védelmezõk részt venni ebben a céltalan, esztelen lázadási kísérletben. Aztán elõvette kis adatkommját, és pötyögve rajta pár másodpercet, a Mandalore elé tette a kis gépet. -Mandalore, már utánajártam. Magukat Gra'tua csoportjának nevezik, és a vezetõjük egy külhonban elismert zsoldos, aki hírneve kapcsán sok fiatalt szédített maga mellé. Úgy hívják, hogy Martin Vasii. -A klánja eddig semmilyen híres eseménnyel nem tüntette ki magát. Talán ettõl reméli hogy klánja az elismertebbek közé fog kerülni, nem tudom-mondta egy kissé tanácstalanul Tobbi, majd szemlesütve, kissé szégyenkezve folytatta. -A helyettese, aki mostanában a toborzást végzi ifjú harcosaink között pedig, fáj ezt tudatosítanom magamnak is, egy a klánomból. Lea Dala.-majd tekintete megkeményedett, és elszántan csengett. -Magam hozom neked õket eléd, Mandalore!-majd a rituális köszöntéssel tisztelgett vezetõje elõtt, és várta annak megerõsítõ parancsát, avagy ellenvéleményét. |
|
|
|
Post by Spar on Jan 23, 2009 15:16:53 GMT 1
Spar mindössze egy-egy pillantásra méltatta a két holografikus felvételt, majd tekintete visszasiklott társa arcára.
- Gondoskodj róla, hogy minden Védelmező tudjon róla: élve kellenek nekem. Jó, ha ezt a lázadók is megtudják, esetleg meggyorsítják... a folyamatot.
|
|
|
|
Post by Tobbi Dala on Feb 22, 2009 10:02:22 GMT 1
Tobbi biccentett vezetõje felé.
-Óhajod parancs!-mondta, azzal gyorsan tisztelgett a Mand'alor-nak, és kisietett a sátorból. Elindult, hogy megkeresse gyerekkori barátját, Fenn-t. Ezügyben bizony elkélne a segítsége.
|
|
|
|
Post by Mandalore on Dec 31, 2009 9:26:19 GMT 1
A sikló hat rövid hipertéri ugrás után, az éjszakai oldal felől közelítette meg a holdat, a lehető leggyorsabban felszínközelbe ereszkedett, majd száguldani kezdett a mandaloriak rejtett kiképzőállomása felé. Fenn, aki időközben átvette a vezetést Tobbitól, azon aggódott, hogy bírja-e a terhelést. Természetesen bírnia kellett, de a triumvir úgy érezte még többet kell kisajtolnia a hajtóművekből, mert nem elég gyorsak, annak ellenére, hogy szinte végsebességgel száguldottak.
Amint rádiótávolságba értek, lesugározta az azonosítóikat és szanitéceket kért a leszállóhelyre. Három perccel később a sérült Mand'alor-t már hordágyra fektetve vitték le a fedélzetről, az egyik orvosi bunkerbe. Fenn határozott követelőzése ellenére Jessica Ordo, a főorvosuk, nem engedte be se őt, se Tobbi Dala-t.
Így tehát a két alvezér dühödten és türelmetlenül járkált fel és alá a bejárat előtt, körülöttük pedig a kiképzőtelep jelenlegi lakói álldogálltak, legalább annyira aggódó kifejezéssel arcukon - szerencsére azonban volt eszük nem megszólítani a szinte robbanni kész férfiakat.
Ezalatt odabent Jessica és két segédje lézerszikékkel feldarabolták a Mandalore sisakját, és drabonként eltávolították a fejéről, fentről lefelé haladva. Az a lemez, amibe a töltény ágyazódott, szorosan a fejhez tapadt, a meggörbült lövedék szó szerint összekapcsolta azt a koponyacsonttal. Itt kénytelenek voltak egy foltban eltávolítani a hajat, majd körbemetszeni a csontot a fémdarab körül. Miután óvatosan eltávolították a töltényt is, tovább haladtak, és mikor a sisak végre lekerült a hadúrról, szörnyű látvány fogadta őket.
Nyilvánvaló volt, hogy a férfi életben van: a sisak megfogta a töltényt, így az nem tudott teljes hosszában behatolni a férfi fejébe, hogy végül a másikon távozzon - azonban sikerült a koponya alatt elérnie az agyat. A kreolbőrű férfi nyitott szemei üresek, értelem nélküliek voltak, szája szélén vékony nyálpatak csörgedezett a füle irányába...
Mikor Jessica felbukkant, Fenn szinte nekiesett az alig tizenhét éves lánynak.
- Jól van? - a nő apró fejrázására elveszítette maradék türelmét is, és őt félrelökve berontott a bunkerba, Tobbival szorosan a nyomában. Elhűlve meredtek Sparra.
- Mi baja?
- Súlyos agyi sérülés. Attól... - kezdett volna magyarázatba, de a harcos félbeszakította.
- Fel fog ébredni? Felismer majd minket?
- Fenn... - szorította meg páncélos kezét a nő. - Valóságos csoda lenne, ha valaha is még egy értelmes szót mondana.
A triumvir szíve kihagyott egy ütemet. Odalépett a sebesülthöz, és gyengéden végigsimította arcát.
- Jaj, ner vod.... - mondta, és megeredtek könnyei. Spar nem csak a vezére, de bajtársa, barátja, testvére volt. Fenn olyasvalakit veszített el, akire egész életében apjaként tekinthetett az apa helyett, akit sosem ismert.
Pár perc telt el, az épületben tartózkodó sebészek néma gyászban állták körül a bambán mosolygó klónt. Végül Fenn szedte össze magát, és Tobbihoz fordult.
- Tob'ika... ner vod... fáj ezt mondanom, de nem hagyhatjuk abba, amit Spar'ika elkezdett. Új vezérre van szükségünk. Ő is így akarná.
|
|
|
|
Post by Tobbi Dala on Dec 31, 2009 10:44:02 GMT 1
Amint átvette tőle a vezetést Fenn, Tobbi egyből hátrament és megkapaszkodva a fogódzókban, a Mand'alor teste mellett állt végig. Magában újra és újra végigpörgette az eseményeket. Hibáztatta magát, hogy nem volt ott testvére mellett, ám Spar egyértelmű parancsot adott neki. Lévén az egyik legjobb pilóta volt, benne bízott meg annyira, hogy bármikor, bármilyen körülmények között odaért volna hozzájuk. Ezt meg is csinálta Tobbi, de így is elkésett. A keserűség hidegen marcangolta belülről, ám szerencsére ebből semmit nem láttak, hála a sisaknak.
Amíg a sebészek dolgoztak vezérükön, mint két dühödt Mytosaur, sétáltak fel alá testvérével. Gondolatai cikáztak, mikor hirtelen nyílt az ajtó.
_________________________________________
Fenn kérdésére, és a lány fejrázására valami szörnyű érzés kerítette hatalmába. Ösztönösen robogott be Fenn után, és mikor meglátták a magatehetetlen hadúrt, és felfogta, mit is jelent mindez, könnycseppek hullottak szeméből a plasztacél padlózatra. Gyászából Fenn rázta fel, mikor kicsit arrébb vonva egy aktuális, nagyon komoly problémára hívta fel figyelmét. Könnyes szemekkel fordult testvére felé. Egy pillanat alatt végigfutott benne, miken mentek keresztül. Ők ketten, mint fiatal man'doa harcosok, Spar vezetése alatt, aki barátjuk, majd testvérül lett. Végigfutott rajta mindez, majd csendesen Fenn felé fordult.
-Fen'ika, Ner Vod, igazad van. De népünk elé innen már az új Mand'alor-nak kell kilépnie. Ne lássák egy percig se, hogy vezető nélkül maradtak, ilyen helyzetben.-majd visszafordult Spar felé, és egy utolsó könnycsepp gördült le szeme sarkából.
|
|
|
|
Post by Mandalore on Jan 1, 2010 18:41:10 GMT 1
Amint a kényes téma szóba kerül, Jessica és két orvostársa azonnal az ajtó felé fordulnak és kifelé indulnak. Tíz másodperccel később a két barát egyedül marad eddigi vezérük eszméletlen teste fölött, hogy megbeszéljék amit kell.
- Az nyilvánvaló, hogy kettőnk közül kell választanunk, hiszen minket eddigi is vezetőként ismertek el. Te idősebb, és tapasztaltabb vagy Tobbi. Neked kell felöltened a maszkot. - használta a régies, rituális kifejezést, mely használatban maradt annak ellenére is, hogy maga az álarc, mely hadúrról hadúrra öröklődött, már évezredekkel korábban elveszett a harcos nép számára.
|
|
|
|
Post by Tobbi Dala on Jan 1, 2010 19:46:05 GMT 1
Tobbi arcán meglepettség suhant át, mikor Fenn arra utalt, hogy neki kéne átvennie Te Gayiyli helyét. Összevonta szemöldökét, és egy pár másodpercig csupán csendben meredt testvérére. Majd aprót bólintott, mint aki magában döntést hozott, és odalépett Fenn elé. Kezeit annak vállára tette, és tekintetét a másikéba fúrta.
-Fen'ika, Ner Vod, szavaid igazak. Túlontúl is igazak. Ám minden mandoa ismerje saját korlátait. Nem tudnék a maszkkal élni. Spar'ika mellett is tanácsadóként működtem, Téged is foglak szolgálni népünk és hagyományaink fennmaradása érdekében, Mand'alor!-majd még egyszer megszorította keményen testvére vállait, és fejet hajtott előtte. Nem kívánt sem rituális párharcot, sem vitát erről. Mindig is különcnek számított nézetei miatt, ám pont ezek hatására figyelt fel rá Te Gayiyli, ezekért vette maga mellé. És ezen képességei voltak, melyek kiegészítették testvéreit a vezetésben.
|
|
|
|
Post by Mandalore on Jan 1, 2010 20:25:59 GMT 1
- Legyen hát, Tobbi. - felelte Shysa elkomorulva. Nem érezte magát oly alkalmasnak a legfőbb vezér titulusára, mint testvérét, de biztos volt abban, hogy Tobbi tanácsaival boldogulni fog. Nem a felelősség zavarta, hiszen szava eddig is szinte egyenértékű volt Spar-éval, sokkal inkább az a tudat, hogy minderre az ő hibájából kényszerültek. - Nehéz szívvel, de elfogadom érveidet. Kérlek, most hagyj magamra egy percre.
Miután Tobbi távozott, a harcos letérdelt a műtőasztal mellé, és egészen közelről nézte egykori vezérének értelem nélküli arcát. Bárcsak megmozdulna. Bárcsak megmutatná híres mosolyát és nevetve biztosítaná arról, hogy mindez csak próbatétel volt. Bárcsak... bár el tudna tőle búcsúzni, megköszönni a tanításait.
Keze lassan a takaró alá csúszott, és megmarkolta Spar érdes tenyerét. A férfi az asztalon mintha összerezzent volna, de Fenn attól tartott, ez is csak hiú remény volt.
- Tion'jor, ner vod... ner buir? Tion'jor bic ky as ibic? Ni ceta, ven'nu trattok'o tug'yc. Ret'urcye mhi. - vett bensőséges búcsút vezérétől, majd felállt, és egy csapnál megmosta arcát és kezét.
Most már, úgy érezte, készen áll szemébe nézni társainak... követőinek. Nem lesz egyszerű immár ténylegesen a saját követőiként gondolni rájuk. De nem fog nekik csalódást okozni.
Sisakját a hóna alá véve kilpett a barakkból, és megállt a némán várakozó Tobbi mellett. Komor arcát, elszánt tekintetét látva az összegyűltek egyként hátráltak pár lépést.
- Ner vode... - kezdte Fenn Shysa. - Rossz hírt kell közölnöm veletek. Te Gayiyli súlyos sérülése miatt nem képes többé vezetni minket. Elveszítettünk egy vezért, de ez megtörtént már ezerszer is történelmünk folyamán, és mindig talpra álltunk!
Hangjába sosem látott erő költözött, egyre hangosabban és vadabbul szónokolt.
- Ezúttal se hagyjuk, hogy a Birodalom megtörje büszkeségünket! Eddig is hallgattatok szavamra, noha csak segédje voltam Mand'alor-nak. Mától az én szavamat követitek, az én nyomomban vonultok csatába. Amennyiben bárkinek ellenvetése van, szóljon most.
Senkinek nem volt. A tömeg némán várt, a pillanat nem volt alkalmas arra, hogy tapssal ünnepeljék új hadurukat.
- Terjesszétek el a hírt! Terjesszétek el, hogy a Birodalom aruetiise-ként viselkedett, ahogy az várható volt! Vigyétek hírét, hogy a dicső Te Gayiyli a vérét adta szabadságunkért! És vigyétek hírét annak, hogy mától új vezére van a mando'ade büszke népének! Tudja meg a Birodalom, hogy megnyomoríthatnak engem is, ahogy azt Spar-ral tették, de hagyományainkat, eszméinket, büszkeségünket sosem tudják majd megroppantani! A mando'ade túléli Palpatine-t és a Birodalmat, és lesz még idő, mikor a Galaxis ismét rettegni fog minket! Vigyétek hát hírül, tudja meg népünk minden fia, hogy a Mand'alor sosem hal meg igazán. És valaki mondja meg a Supremának, hogy jobb, ha gyakran tekint mától a háta mögé, nem vagyunk-e ott máris! Oya Manda!
Ekkor tört ki a tapsvihar. Fenn elszántsága magával ragadta társait, követőit, akik az ősi csatakiáltást visszhangozva az égig kiáltották bosszúra tett ígéretüket....
|
|
|
|
Post by Tobbi Dala on Jan 1, 2010 21:33:28 GMT 1
Tobbi büszkén állt az új hadúr mellett. Sisakja rajta, köpenyét mint valami rakoncátlan tincset, cibálta a szél. Kezei között, a föld felé lógatva nehéz sugárpuskát tartott. Miután az egybegyűlt mandoa-k illően köszöntötték az új Mand'alor-t, Tobbi odafordult hozzá, és tiszteletteljes hangon kérdezte!
-Mand'alor, mi az első parancsod számomra?
|
|
