|
Post by Eriál Argetlam on Dec 9, 2008 13:59:23 GMT 1
Elik előrelépését követően előbb Szikandar, majd a másik Zephyr, Kalel is csatlakozott hozzá. Az Erőmágus szeme sarkából észlelte Hito mozgását is, amint a droid hosszúkás ujjait a falba vájva a mennezet felé igyekezett. Rövid szóváltás következik, majd Kun megunja a társalgást... tenyereének összeütésével beindít valamit, és a hóhajú másodperceken belül kénytelen ráébredni: az egész hatalmas csarnok valamiféle gépezet.
A mennyezeten zöldes mintázat rajzolódik ki, melynek formája semmilyen, Elik által ismert kultúráénak nem tudható be. A fluoreszkáló rúnasorok végre megvilágítják a terem falait, a kör alakú helyiség kiterjedése végre felmérhetővé válik. Az Erőmágus végigfuttatja szemeit a falakon, melyek lassan mozgásba lendülnek.
A gyengeség egy pillanattal később, hullámként rohanja meg őt... a gépezet lenne az oka? Elik csak sejtheti, mire való ez a hatalmas szerkezet, de az egyre gyorsuló forgásból nyilvánvaló számára az, hogy még nem indult be teljesen. Az életerő lassan, de érezhetően szökött testéből, sürgetve, hogy mielőbb tegyenek pontot az ügy végére.
- Kijelentés: DING! - rikkantotta az időközben feltápászkodó vadászgyilkos droid, aztán... elszabadult a pokol. Bobi vad nyikorgás közepette, folyamatosan tüzelve vetette magát a kísértetre, csak hogy ártalmatlanul keresztülszaladjon annak légies testén. A Sith ezalatt kékes színű energianyalábokkal ostromolja a droid ellenálló páncélzatát... Rejtélyes módon úgy tűnik, még így is a menekülést választó élőholt húzta a rövidebbet.
- ELÉG! - kiáltja, majd egyszerűen eltűnik a teremből, vagy láthatatlanná válik. Elik nem tudja, melyik történhetett, mert sokkal jobban leköti a gondolatz, hogy valamiképpen ki kell kapcsolniuk a körülöttük működő, egyre gyorsulva forgó mechnaizmust.
Elik jobb híján felfelé, a tengelyként szolgáló, karmos valami irányába nyújtja kezeit, és az Erőt segítségül hívva, megpróbálja azt elmozdítani, kitépni a helyéről.
|
|
Kalel Jastra
Junior Member
Erőhaszn?l? Zephyr Jedi Adeptus Vil?gos Oldal pontok: 10
A Zephyr Rend tagja, Jedi!c!856363
Posts: 387
|
Post by Kalel Jastra on Dec 11, 2008 3:13:54 GMT 1
Exar Kunt elöntötte a düh Szikandar miatt, hiszen a Sith Nagyúr nyilván úgy gondolta hogy az öreg sötét jedi majd segíteni fog neki terveinek elérésében, ám jelen pillanatban a vén próféta céljai érezhetően távol álltak a Sithétől, ezért amaz egy erőlökéssel a falhoz csapta az öreget. Korából adódóan biztos nem úszta meg törés, de legalább repedés nélkül a próféta, hiszen még arra sem nagyon volt ideje hogy az Erőt segítségül hívva tompítsa a becsapódást.
A Sith Nagyúr Kalel kérdésére is hasonló dühvel reagált, majd belekezdett hogy elmagyarázza, miért is hozta őket ide. Mondandójának befejezte után egy elégedett, túlvilági mosoly jelent meg az arcán, majd kettőt tapsolt. Ennek hatására a falon különböző rúnák kezdtek el izzani. Kalel azonban egyelőre még Exar szavain gondolkozott. ~Valamiféle Sith boszorkányságot akar alkalmazni? Bele akar költözni valakinek a testébe? Hogyan?~ hatalmas remegés rántotta ki Kalelt gondolatainak folyamából, a Jedi pedig felnézett a terem tetejére, ahol addigra már valamilyen csillag szimbólum izzott. A szimbólum közepéből egy gépszerű szerkezet tűnt föl, mely éles pengékben végződött. A pengék szépen lassan elkezdtek forogni, majd folyamatosan egyre gyorsabban és gyorsabban pörögtek. Ezzel egyetemben Kalel hirtelen úgy érezte magát mint valaki akit több deci vértől szabadított meg az orvos. Végig pillantott magán, de nem látott semmi arra utaló nyomot a testén, ami arra mutatott volna rá hogy hirtelen oknál fogva rengeteg vért vesztett. Tett pár ingatag lépést jobbra, miközben szabad kezét a homlokához téve próbált magán erőt venni, majd újra felnézett. Előbb Elikre, majd Szikandarra emelte tekintetét, aki mellett pár pillanattal korábban Bobi csapódott a falba. A droidnak láthatólag ez sem kottyant meg, azonban amikor Kalel gyorsan Exarra nézett úgy tűnt mint ha valami miatt elerőtlenedett volna. Egy pillanatra elhalványodott a képe, de Kalel nem tudta megállapítani, hogy ez is a Sith megingása miatt volt, vagy inkább a szemei csalták meg.
Valami Exar Kunra is hatással volt, mert bár látszólag ismét összeszedte magát, még sem tűnt úgy mint ha teljesen hatással lenne mindenre ami itt folyik. Közben a gép hatására Kalel egyre gyengébbnek érezte magát, így úgy döntött hogy még addig megpróbál valamit tenni, amíg túl késő nem lesz. Összeszorította a fénykardot markoló kezét, stabilizálta az állását, majd... majd tekintetét a Nagyúr irányába lóduló Bobira emelte. A Sith erőnyalábokkal próbálta meg visszatartani, azonban látszólag nem hogy hatással nem voltak az áramköreire, de úgy tűnt el is nyeli azokat. A droid pár lövést eresztett meg, ami megtántorította Exar Kunt, sőt itt-ott át is lyukasztották a szellem ektoplazmikus testét.
A droid átugorva a szellemen, nagy csattanással a terem túlsó végében állapodott meg, majd egyelőre nem követett el újabb cselekvést. Ellenben Exar Kun ismét mérhetetlen dühre kapott. Nyilván nem erre számított amikor a terveit kiagyalta. ~Nincs is agya.~ tette hozzá gondolataihoz Kalel, majd mikor Exar eltűnt gyorsan körbetekintett, azonban sehol nem látta a Sithet. Pár másodpercig csend uralkodott a termen, amit csupán az életüket megrövidíteni kívánó szerkezet búgása csúfított el. A Jedi még egyszer körbenézett. Láthatóan mások sem voltak túlságosan jól és ez most független volt az eddig átélt kalandjaiktól. Tekintetét a masinára, majd Elikre emelte, végül pedig megszólalt.
- El kell pusztítani azt a szerkezetet.
Elik érezhetően egyetértett Kalellel, hiszen a pár pillanattal később már az Erőt segítségül hívva próbálta meg kitépni helyéről a gépet. Kalel úgy döntött hogy maradék erejét összeszedve megpróbálja az Erő segítségével fénykardját a szerkezet felé hajítani, hogy a tiszta energia majd megtegye a maga dolgát és megsemmisítse Exar Kun sötét eszközét.
A fénykardot markoló jobbkezét maga fölé emelte, majd a ballal megtámasztotta azt. A fénykard vízszintesen helyezkedett el a kezében, melybe az Erőt fókuszálta. Mikor késznek érezte magát, a fénykardot tartó kezét hirtelen hátra felé rántotta, majd ugyan ilyen lendülettel elhajította a szerkezet felé. A fénykard a markolata körül sebesen forogva repült a forgó pengék tömkelegét felhasználó szerkezet felé, hogy megvágva azt meghibásodásra is késztesse egyben.
|
|
|
Post by Kidoh on Dec 14, 2008 20:19:12 GMT 1
Kidoh eltökélten mászott fel a lépcsőn, egyből a yuzzem mögött. Bár talán biztonságosabb lett volna leghátul mennie, hogy lássa, ki mit csinál; mostanra azonban akkorára nőtt a csapat létszáma, hogy szem elől tévesztette volna Eliket, akiért végülis jött.
Mert neki továbbra is ez maradt az elsődleges: hazavinni a férfit kislányához és az egyre kevésbé kiismerhető feleségéhez. Ezután jött az a célja, hogy mindenki mást is kivigyen. Persze (önzőség volt-e vagy sem) Wulfgar, Shayana, Hito, a gyíkmajom és a Zephir tagok előrébb voltak, mint a többi, számára idegen. Csak és kizárólag azért foglalkozott Exar Kun problémájával, mert miatta kerültek veszélybe a számára fontos személyek. Nem értett annyira a holocronokhoz (amikről csak elvétve hallott egy-két dolgot Eliktől), és ez az egész templom meghaladta az eddigi ismereteit. Az Erő segítségével visszatérő holt, a folytogató Sötét Oldal, aminek használtatától még ő is ódzkodott, és az emlegetett végső fegyver, amivel egy halottat vissza tudnak majd küldeni oda, ahová tartozik... Ezekhez nem tudott hozzáfűzni semmit.
Ígyhát csak menetelt, eltökélten, a lehetetlenre is felkészülve, hogy átverekedje magát rajta, és hazatérhessenek végre... Az újabb akadály pedig a lépcső elfogyásával egy hatalmas teremben találta őket. A rettegett kék szellem még meg sem jelent, Kidoh egész lényét a földhöz nyomta a fullasztó sötétség. Ennek azonban még az Erőtől való elszigeteltség után sem tudott örülni. Ezután több különös dolog is történt egymást követően: Exar egy fénynyaláb miatt emberi magasságra csökkent (talán gyengült?), majd megjelent egy eddig nem látott droid néhány pókot utánozó másik gép kíséretében és a szellemre támadt. Kidoh határozottan érezte a gyilkos rezdülést Exar felől, ám a droid nem roppant össze, felkelt.
-Túlerőben vagyunk, Kun! Add fel a küzdelmet és hagyj minket szabadon elmenni! -Csatlakoznék az előttem szólóhoz hatalmas nagyúr! Állj félre kérlek és nem mindenki épségben kijut innen. -Engem csak az érdekel Exar Kun, hogy milyen célból hozott ide minket? A három férfi mellé a volt dathomiri is csatlakozott, ezüstös botját magabiztosan maga elé támasztva. Nem teljesen értette az előzőleg történteket, de abban biztos volt (vagy csak nagyon remélte?) hogy ha ilyen sokan vannak, együtt képesek legyűrni a hatalmas ellenfelet. Fejében már az általa ismert Erő-alkalmazásokat vette sorra, hátha valamelyik jó lesz... Exar közben erőset taszított a Szikandar nevű öregemberen, aki a falhoz csapódott. -Azért vagytok itt, hogy beteljesítsem a végzetemet, és újra elfoglaljam méltó helyemet, mint a Sith Nagyúr! Eleget vártam már... Titeket foglak felhasználni arra, hogy ismét testet öltsek, és ha minden jól alakul, az alany is hamarosan itt lesz... -foglalta össze nagyszabású tervét, mire végre összeállt a kép Kidoh számára is.
Fel lesznek áldozva azért, hogy a Sith Nagyúr visszatérjen az életbe? Talán eddig is sejtett valamit, de ez olyan képtelenség, hogy nem hitte el. Hát most tessék. Ki lett mondva hangosan. Exar Kun szájából.
A kék szellem testetlen kezeinek összeütésére a mennyezeten rúnák izzottak fel, majd éles pengék, és lassan egy egész gépkar tűnt fel. Ahogy komótosan forogni kezdett, Kidoh egy pillanatra megszédült. Szilárdan állt tovább a lábán, de a kevéske ruha alól kivillanó barna bőre fakó, sápadt színt öltött. Eluralkodott rajta a félelem, és emiatt csak félig-meddig figyelt arra, hogy az ismeretlen, nyikorgó droid ismét nekitámadt Exarnak. Szemével látta, amint a szellem megsérült (!), elhalványodott, majd erőtlenül el is tűnt - az elméjébe azonban minduntalan kisfia furakodott be. Sosem érezte magát enynire erőtlennek, ilyen kiszolgáltatottnak. Inkább a kínzás; de az, hogy az élet szépen lassan elszivárogjon a testéből, elviselhetetlen volt. Az élniakarás arra késztette, hogy minden kis lehetőségbe belekapaszkodjon. Érezte, hogy Exar Kun jelen van, de legnagyobb ellensége jelenleg az az alattomosan gyorsuló szerkezet volt a plafon közepén. Látta, hogy Eriál és az eddig csak képről látott férfi is a gépet célozta meg valamilyen módon. Mivel ő maga sosem volt kiképezve arra, hogy tárgyakat mozgasson, jobb híján előkapta lézerpisztolyát, és (készen arra, hogy a visszaverődő lövedék elől félreugorjon) megcélozta a forgó fémkar tövét.
|
|
Chloe Dianne Jones
Junior Member
Er?haszn?l? Jedi Padawan Vil?gos Oldal Pont: 4
F?lhapan Jedi-padawan nő, vad?szpil?ta, sz?m?t?g?pspecialista
Posts: 154
|
Post by Chloe Dianne Jones on Dec 16, 2008 22:28:18 GMT 1
*Miután a holokron tartalmára mindenki számára fény derült, talán mondhatni, hogy az összes jelenlévőt kétkedő, rosszalló érzések fogták el a kezdeti megdöbbenés után: senki sem számított hasonlóra. A kis kompániára hirtelen, vészterhes csend ereszkedett, melyet Kalel tört meg rövid gondolkodás után. A nemes Jedi szinte azon nyomban engedelmeskedett volna az adattáblában rejlő utasításnak, ha azzal életeket menthet meg, és a csapat küldetését sikerre viheti, ezért önzetlenül megkérte Szikandart, hogy az öreg oltsa ki az életét, és felé nyújtotta fénykardját. A többiek azonban Elikkel az élen közbeszóltak, és Kalellel egyetemben a többiekkel is megosztva józan és megfontolt véleményüket -melynek értelmében az utasítás hamis, csapda lehet és vétek volna végrehajtani-, szerencsére meghiúsították a talán kissé elhamarkodtt, ám kétség kívül jószándékú tettet.*
-Így van, ennek így bizonyára nincs értelme, ne dobd el magadtól az életet Kalel, valószínűleg feleslegesen tennéd, kell, hogy legyen más megoldás! Ez nem vallana Jedikre, sőt, semmilyen egyéb épeszű emberre sem, hacsak egyetlen más mód is akad...
*Tette hozzá Chloe maga is a véleményét a korábban elhangzottakhoz, miután heves bólogatással kifejezte egyetértését a többiekkel, miközben jó alaposan megjegyezte amit az Erőmágus a holokronokról mondott, ezzel is bővítve az ifjú hölgy ismereteit. Nem volt elhanyagolható információ az sem, hogy a hófehér hajú férfinek van, vagy legalábbis volt már a birtokában valamikor ilyen tárgy. A helyiségben azonban rövidesen ismét lelassultak a dolgok, mivel a kalel meggyőzésére szánt elhangzó érvek felhozatalánál Shayana szomorú tényt közölt a csapattal: meghalt egy Medyn nevű férfi, akit bár Chloe nem ismert személyesen, biztosra vette, hogy egy értékes embert vesztett el személyével a világ látva azok reakcióit, akik ismerték őt. Ráadásul az elhunytat Exar Kun pusztította el.*
-Részvétem, nyugodjon békében az Erő honában...
*Suttogta leginkább Elik felé lehajtott fejjel a lány, akit a figyelmes szemek számára láthatóan megviselt a hír. Kalel röviddel ezután, immár a lehető legjobb belátásra térten, és logikusan mérlegelve a történteket, a további alternatív lehetőségek felé irányítva figyelmét céljuk leküzdése érdekében a terem falait kezdte fürkészni valami olyat keresve, ami eddig elkerülte a csapat figyelmét. Csatlakozott hozzá a lány is, noha a helyi megvilágításnak köszönhetően tudta jól, hogy várhatóan nem ő lesz az, aki megtalálva amit keresnek, további használható dologra fogja felhívni a csapat figyelmét Shayana ezalatt igyekezett a felkavart hóhajúnak segítségére lenni háborgó elméjének lecsillapításában, s ez szerencsére sikerült is neki, még egy kis humort is csempészett szavaiba, ezzel is némi plusz életet lehelve a némileg levert hangulat uralta társaságba. Chloe reakciója halovány félmosoly volt erre válaszként, mivel tetszett neki a nő megnyerő viselkedése, de nem akar senkivel szemben bántó lenni, hisz azért mégis haláleset élét hivatott tompítani a szimpatikus szófordulat.
Bár a töredelmes kutakodásra még a jelen helyzetben a környezetüket minden bizonnyal legjobban érzékelő Hito is felkérésre került, a jelenlevők problémájára az orvoslatot mégis a legelőbb keresésbe fogó Kalel találta meg. Észrevett a falban egy a többi közül kilógó kőkockát, s ezt megosztotta először Eriállal, majd ezáltal a többi utitársával is. A segítségül hívott Zephyr Jedi adeptus pedig nem is sokat hezitált, míg a többiek közül néhányan egymás fizikai erejét vették figyelembe, ő az Erő segítségével kihúzta helyéről a követ. Ennek eredményeképp egy újabb járat tárult fel a társaság előtt, mégpedig egy lépcsősorral felfelé vezető folyosó, amin miután Eriál fényt igézett az Erővel -Chloe tisztán érezte az Erő apró rezdülését-, és némi közjáték után Wulfgarral rövidesen felérve a kis csoport egy gigászi terem, vagy talán már inkább csarnok bejáratában találta magát. Chloe hihetetlenül hálás volt ekkor a hóhajú kis fénygömbjének, amelynek segítségével már ő is valóban tisztán, apró részletekbe menően láthatott s származásának átka immár cseppetsem sújthatta őt.
Nem is volt tán meglepő, hogy épp itt, ebben a mértéktelenül grandiózusnak ható helyszínen jelent meg előttük Exar Kun alakja, amint hatalmas szellemteste a majd öt méter magas terem közepén materializálódott kékes füstből összeállt. Ami már annál inkább meglepő fordulat volt a lány számára, hogy mint egyes vallások szerint mennyei jelenség, egy fénycsóva vetült ekkor szinte azon nyomban Exar Kunra, aki a rácsapó jelenség hatására immár sokkal inkább tűnt Chloe szemében embernek, mintsem kísértetnek ahogy eddig, mivel a magas alak a rávetülő fény hatására a megszokott méretűre zsugorodott össze.
A Sith nagyúr azonban látszólag egy cseppet sem zavartatta magát ettől, s megszólította az érkező kompániát, azonban sokáig nem jutott mondandójában, mivel fém lábain Bobi csattogott fel a lépcsőn a többiek után, s természetesen még csak véletlenül sem hagyta ki a lehetőséget, hogy ismételten méltassa a lány tomporát egy tőle már megszokott stílusú megjegyzéssel, aztán amint a robot pókszabású társai felhívták Bobi figyelmét Exar jelenlétére, a jellegzetes személyiségprogrammal megáldott droidnak persze esze ágában sincs leállni "vendéglátójukkal" cseverészni, ehelyett szinte azonnal az elpusztítására tört.*
-Meghiszem azt! Habár talán felbontás helyett más szót használtak...
*Pillantott a lány a mellette elhaladó droidra a szeme sarkából, sőt, ezúttal még kacsintott is hozzá egyet az ekkorra már Exar Kun felé mozgásban levő Bobira, habár az arcán feltűnő kacér mosoly mellett most figyelme leginkább neki is a nagyúrra s környezetére összpontosult, talán ezért is kerülte el a meglehet mókás, ámde egyúttal mégis figyelemelterelő riposztot. Majd talán máskor... Cseppet sem meglepő, hogy eközben az android érzékelői is a jelenlevő legnagyobb hatalmú sötétoldali Erőhasználóra irányultak, s programozásához híven egy újabb félszeg mondat kíséretében azonnal tüzet is nyitott az ellenségre. Bobi rohampuskájának lövedéke azonban még a cél elérése előtt irányt változtatott, s a kezdetivel ellentétes irányban a droid mellkasába csapódott. Az ennek köszönhetően hanyatt vágódott gépezet szerencsére nem sérül meg komolyabban, ez rögtön látható volt mindenki számára, azonban ami méginkább szemetszúró volt Chloenak, az az erőszellem következő, sikertelen próbálkozása volt, amellyel az Erőt hívta volna segítségül, ám a droid mintha tisztában lenne ezzel, felállt, s fittyet hányva a történtekre nemes egyszerűséggel beszólt a Sithnek.
~Ez meg hogy lehet? Bobinak már egy ócska romhalmaznak kéne lennie, Exar nyilvánvalóan nem így tervezte a dolgot... Talán az őt korábban megvilágító fénycsóva lehet az oka? Vagy Bobi több annál mint ami elsőre látszik? Az, hogy a lövedék tán még simán itt flangál nekem, nem olyan meglepő, de az annál inkább, hogy Exar még nem paszírozta ki belőle géplelkét... kár volna érte!~
*Morfondírozott Chloe a történteken, aztán igyekezett felmérni helyzetét, hogy hogyan is lehetne a droid segítségére, mert abban szinte biztos volt, hogy egymagának semmi esélye sincs az erőszellemmel szemben, pláne a jelenlegi felszerelésével. Saját gondolatvilágából ismét az erőmágus szavai ragadják ki, aki számára meglepő módon Exartól a csapat szabadon engedését követelte. A lány furcsállta a dolgot, hisz tudomása szerint elsődleges céljuk Yoda mester szavainak értelmében az egykor hatalmas Sith megállítása volt, a többi csak ezután következhetett a fontossági sorrendben. Kalel viszont szintén intézett pár szót a szellemhez, s az erre kapott válasz nagyon is érdekelte a leányzót, maga is majdnem ugyanezt a kérdést szerette volna feltenni. -Na nem mintha komolyan választ is várt volna rá.- Újabb meglepetés éri hát, amikor Szikandar érdekes szavait követően a nagyúr a falhozcsapja az öreget a végtelen Erő segítségével, majd válaszol Kalel kérdésére, aki időközben már aktiválta is a Jedi rend oly jellegzetes fegyverét. A meglepetéssorozat viszont még mindig nem ért véget a válasszal magával, hisz azt megelőzően a szellem kissé megingott, mikor az Erő sötét oldalát hívta segítségül. Ez a bizonyos válasz, viszont cseppet sem nyugtatta meg a lányt, épp ellenkezőleg... Mindennek a tetejében pedig Exar újabb gonosz hatások összetett mechanizmusát indította el, amelynek eredményeképpen rúnák sokasága izzott fel a plafonon, közepükön jókora csillaggal, amelynek közepe eddig egy titokzatos, szerkezetet fedett. A szerkezet kiemelkedett a plafonból, s bár a lány igyekezett meghatározni, mi is lehet az, nem igényelt sok időt hogy belássa, ehhez hasonlót minden bizonnyal még soha sem látott, és ezzel valószínűleg messze nincs egyedül. Valamiféle gép lehet, ez nem volt vitás a lány szemében, de szörnyű rendeltetése csak akkor vált végérvényesen egyértelművé, mikor amint a többiek is, Chloe is érezni kezdte, hogy a masina lassan elszívja az erejét.
Exar ezután újabb kísérletet tett Bobi, a droid semlegesítésére, de nemcsak hogy nem járt sikerrel ekkor sem, ezúttal erőlködése látványos kudarcba fulladt, egy pillanatra teste elhalványulni látszott, s léptei elbizonytalanodtak egy időre. A droid persze egy cseppet sem rest, és igyekszik kihasználni az alkalmat, újabb támadást indít Exar Kun ellen, ám ezúttal már megrohamozza őt. Lőfegyveréből tüzel a nagyúrra, majd mikor elég közel ér hozzá átugrik szellemszerű testén, melyet tán le akart dönteni a lábáról. Utóbbival ugyan semmit sem ért el, de ismételten az Erő használatára csábította tettével az ettől meggyengülő szellemet, ráadásul a rohamkarabély is károkat okozott a szellemtestben, ezzel pedig komoly komoly fegyvertény birtokába juttatta a kis csoportot. Balszerencsés viszont, hogy mindezek után Exar szelleme megálljt parancsolva felüvöltött, majd egycsapásra eltűnt, a kompánia tagjai pedig ittmaradtak egyedül az egyre gyorsabb körmozgást végző géppel... Noha a Sith eltűnt, sehol sem látták, Chloe számára a midichlorianok viszont azt súgták, hogy még jelen van ez a gonosz lélek, és ez újabb aggodalomra adott okot, nem lehetett tudni mire várakozik. Sötét talányokból pedig már így is volt több mint elég.
Elik és Kalel egy cseppet sem hezitált, megpróbálták elpusztítani a szerkezetet, ki-ki a maga módján, ami először az eszébe jutott. Elik a jedik láthatatlan és mindenható fegyverét hívta segítségül, Kalel pedig a fénykardjával próbálkozott, valamint rövidesen csatlakozott hozzájuk az a lány is, aki elméletileg Eriál családtagja volt. Ő a lőfegyveréből nyitott tüzet a pengékkel ékes szerkezetre. Természetesen Chloe is gondolkozott azon, hogyan is tudhatnák tönkretenni, vagy legalább megállítani a plafonról lógó gépezetet, de ahelyett, hogy erre talált volna megoldást, agyába minduntalan egy másik gondolat költözött, a holokron továbbra sem hagyta nyugodni, noha szerinte is humbug volt a beletett üzenet.*
~Ez valahogy akkor sincs rendben... Az üzenet ugyan hülyeség volt, de a holokron biztos, hogy véletlenül volt ott, ahol? Merthát minek rakták volna oda? Egy olyan ember, aki nem ismeri az erőt, nem tudná kinyitni és elolvasni a tartalmát, számára haszontalan. Egy sötét oldalra tévelyedett lélek pedig túl önző ahhoz, hogy kioltsa a saját életét önként, nemúgy mint Kalel. Meghát minek is törne a saját fajtájának elpusztítására? Egy képzett Jedi, vagy legalábbis olyan, aki képes kinyitni a holokront, kötve hiszem, hogy bevenné ezt a maszlagot, és vérrel kapcsolatos dolgok használatához folyamodna; mi sem tettük. Kalel is csak hirtelenségében, kapkodva vette be ezt a dolgot. Meghát ha egyszer Jedik emelték a helyet, miért akarnák megöletni valakit magával, aki a saját oldalukon áll, és Exart megfékezni jött? Ez még csapdának is túl egyszerű, haszontalan, egyszerűen gagyi! Ezt a helyet pedig nem éppen együgyű emberek emelték. Nem értem, úgy tűnik, nincs létjogosultsága ennek a holokronnak azon a helyen, hacsak nem más módon fel lehetne még használni Exar megfékezéséhez... De hogyan?
...
Aztán itt van Bobi is... nyilvánvalóan jól bírja az Erő keltette destruktív hatásokat, ilyenről még talán nem is hallottam! Talán Bobit kéne támogatnunk, ő lenne a fegyver vagy a segítség? Elvégre ő máris sikeresen meggyengítette némiképp Exar Kunt...~
*Elmélkedett a lány magában, de persze nem tétlenül. Eszmefuttatásai közben Szikandarhoz sietett, majd az öreg előtt megállt, és most halkan suttogva ereszkedik térdre mellette, hogy segíthesse a sérültet, elvégre ekkora falnakcsapódás után kizártnak tartja, hogy a férfi sértetlen maradt.*
-A lehetőségekhez mérten jól van, Szikandar? Mutassa magát, most egy csapatban játszunk...
*Igyekszik megvizsgálni az öreg fickót, hisz ha másra nem, a sereg arra jó volt anno, hogy az elsősegélyt is beleverjék a fejébe. Persze nem lett rögtön orvos, és aligha veszi hasznát a tanultaknak, de azért megnézi mit tehet, hátha... Ha Szikandar engedi alávetni magát egy gyors vizsgálatnak, akkor Chloe észreveszi a zúzódásokat a testén, és a bordákat ért sérüléseket. Ez pedig nem vicc, pláne idősebb korban.*
-Megengedi?
*Kérdi a lány amennyiben korábban is Szikandar segítségére lehet, és szemét behunyva az öreg testére helyezi tenyerét óvatos, pillekönnyű mozdulattal, majd bár eddig valójában csak saját magát próbálta gyógyítani az Erő segítségével, megpróbálja javítani kisé az öreg helyzetét. Persze épp ezért könnyen lehet, sőt, valószínű hogy nem jár sikerrel, hisz erről még nem sokat tud, de ha csak a legminimálisabban is jobban lesz Szikandar, már megéri a fáradtságot, úgy véli, ezért minden tőle telhetőt megtesz az ügy érdekében. Miután pedig megtette amit az Erő segítségével és némi egészségügyi hozzáértésével tenni tudott, kezet nyújt Szikandarnak, hogy segítsen neki felállni, és szükség esetén a vállára támaszkodhasson.*
-Menjünk, nézzük meg mi is, mit tehetünk az ügy érdekében!
*Mondja aztán Szikandarnak, akár hagyta az öreg, hogy megkíséreljen segíteni rajta, akár nem, aztán a gép felé indul, hátha ő műszaki szakiként jobban meg tudja találni a szerkezet fizikai valójának gyenge pontját, mint a többiek, noha az azóta is fényesen tündöklő rúnák miatt eléggé kétesnek érzi a sikert, és érzi, ahogy teste egyre jobban gyengül, de egy próbát szintén megér a dolog, aztán mivel fénykardja nincs jelenleg, az eredménytől függetlenül próbál segíteni Eriálnak.*
-Bobi, valami javaslat? Most legyen nagy a szád, ne csak amikor bizonyos domborulatokat kell stírölni! Egyébként az a pár lövés szép volt! Kár, hogy nem feküdt meg tőle az az ezredéves kriptaszökevény!
*Szól a droidhoz, s igyekszik felhergelni szavaival Exart is, hátha megint elragadtatja magát a Sith, és az Erőhoz folyamodik dühében, mégha ez talán egészségtelen következményekkel is járhat magára nézve...*
|
|
|
Post by Exar Kun on Jan 1, 2009 15:39:51 GMT 1
Ahogy Elik kiterjeszti akaratát az Erő hullámain keresztül, hogy a szerkezetet megakadályozza üzemszerű működésében, egyszer csak azt érzi, hogy az életereje azonnal kiszökik minden végtagjából, majd mire felfoghatná mi is történik vele, eszméletét vesztve rogy össze a földön.
Kalel próbálkozása, hogy megsemmisítse a szerkezetet, hasonlóképp kudarcba fullad: az elhajított fénykard hatalmas sistergés közepette állapodik meg az egyik "karmon", majd deaktiválódik és a markolat füstölögve hull alá. A fénykardot egyelőre nem lehet megfogni, túlforrósodott.
Kidoh célzott lövése, ahogy arra felkészült, visszapattan, amint érinti a karmok felületét, és ez elől a dathomiri sikeresen félreugrik.
Chloe ahogy segíteni próbált Eliknek, észrevette, hogy Elik összeesett, és még időben félbehagyott a szerkezet erővel történő manipulálásának, azonban tőle is lényeges erőt vont el a szerkezet, ám az láthatóan átszökött Elikbe.
A férfi pár másodperces kiesést követően ismét magához tér, bár lényegesen fáradtabbnak érzi magát, mint eddig bármikor.
Chloe kijelentésére Bobi a szerkezet alá totyog, majd jobban szemügyre veszi azt. Pár másodperces vizsgálódást követően megszólal.
- Kijelentés: A szerkezet immunis bármiféle külső fizikai és mentális ráhatásra... olyan anyagból épül fel, mint amivel már találkoztatok zuhanásotok során, csak ez sokkal töményebb. Nem csak az Erőt blokkolja, de az életerőt el is szívja.
Ezt követően füttyent egyet a pók droidoknak, majd a szerkezet felé int. Azok furcsa duruzsolás közepette felmásznak a plafonra, majd a szerkezet közelébe érve becövekelik magukat tetőszerkezetbe, majd hengeralakú testük aljából valamiféle fegyver jön elő. Ebből aztán zöld színű lézernyaláb kezdi el a szerkezetet pásztázni. Láthatóan célra vezet, bár nem túl gyorsan.
Exar szelleme érzékelve a veszélyt, ismét materializálódik a terembe, és a földön fekvő Eliket veszi célba. Az Erőt használva megpróbálja megfojtani...
|
|
Szikandar
Junior Member
Erőhaszn?l? S?t?t Pr?f?ta S?t?t Oldal Pont: 10
S?t?t pr?f?ta ?s a Sith K?nyvt?r őre!c!Default
Posts: 178
|
Post by Szikandar on Jan 1, 2009 19:08:03 GMT 1
-ÁRULÓ! - ordítja Exar Kun Szikandar felé, és az Erő segítségével a terem egyik falának vágja az öreget. A próféta pár percre elveszíti eszméletét. Mikor magához tér Chloét látja maga fölött. -A lehetőségekhez mérten jól van, Szikandar? Mutassa magát, most egy csapatban játszunk...Megengedi? - hallja meg a kellemesen lágy hangot és magához tér. Megpróbál felülni, de éles fájdalom nyilall az oldalába. -Eltört pár bordám. - állapítja meg magában fájdalmas arckifejezéssel Szikandar, aki hagyja, hogy a lány az Erő segítségével megpróbálja enyhíteni a sérülést, mely sikerül is. -Menjünk, nézzük meg mi is, mit tehetünk az ügy érdekében! - segíti fel a földről Szikandart a leányzó, mire az figyelmét a terem közepén pörgő szerkezetre fordítja. Mivel látja, hogy már többen próbálkoznak a semlegesítésével, ezért úgy határoz a segítségükre siet. Ám ekkor hirtelen materializálódik Exar Kun és a földön fekvő hóhajú férfit veszi célba. A próféta tudja, hogyha a szerkezet nem áll le, akkor érdemben nemigen tudnak majd segíteni. Szikandar felegyenesedik és összegyűjti a magában szunnyadó sötét oldal erejét. A levegő vibrálni kezd körülötte, melyet a mellette álló Chloe is tisztán érez. Majd két kezét kinyújtja a szerkezet felé. A keze és az ujjai körül apró szikrák kezdenek villódzni, majd erejét energiavillámok formájában zúdítja a szerkezetre remélve, hogy annak energiatelepi kisülnek.
|
|
Kalel Jastra
Junior Member
Erőhaszn?l? Zephyr Jedi Adeptus Vil?gos Oldal pontok: 10
A Zephyr Rend tagja, Jedi!c!856363
Posts: 387
|
Post by Kalel Jastra on Jan 3, 2009 22:06:51 GMT 1
Totális kudarc. Ez a két szó tökéletesen összefoglalta Elik, Kalel és a támadásba becsatlakozó Kidoh akcióját. A hóhajú az Erő használata közben hirtelen összeesett, Kalel számára úgy tűnt hogy talán el is ájult. A saját próbálkozása sem járt sikerrel, a fénykardja hangos sistergés közepette megállapodott az egyik karmon, majd deaktiválódott és lezuhant a földre. A dathomiri lövése sem járt sikerrel, sőt majdnem eltalálta a kreol bőrű lányt, azonban az fel volt készülve erre az eshetőségre is, így sikerült kikerülnie a szerkezetről visszapattanó lövedéket.
Kalel egy helyben állt és egyelőre döntésképtelen volt. Tekintetét minden pillanatba máshová emelte. A szerkezetre, a fénykardjára, Kidohra, Elikre, akihez időközben odasietett Chloe és vélhetően a lány segítségének köszönhetően ismét magához tért, ismét a szerkezetre, majd az az alá odasétáló Bobira nézett, akinek ugyan nem volt mimikája, Kalel mégis úgy érezte hogy a droid valamiféle töprengő, gondolkodó módba váltott.
- Kijelentés: A szerkezet immúnis bármiféle külső fizikai és mentális ráhatásra... olyan anyagból épül fel, mint amivel már találkoztatok zuhanásotok során, csak ez sokkal töményebb. Nem csak az Erőt blokkolja, de az életerőt el is szívja.
Osztotta meg észrevételeit Bobi az erőhasználok csapatával. Kalel megpróbált visszaemlékezni a korábbi történésekre. ~Ha jól emlékszem akkor sok kicsi volt mindenfelé és ezért blokkolhatták körülöttünk az Erőt. Ez viszont csak saját maga körül teszi ezt, viszont közben elszívja az életerőnket.~Kalel végig nézett a termen. ~Oszlopok mindenhol. Azt elhiszem hogy egy sugárlövedéket megakadályoz a szerkezet, de egy ilyen tömör anyagot?~a Jedi már tudta mit fog tenni. Ám ekkor Exar Kun szelleme ismét feltűnt, majd az Erőn keresztül a földön fekvő, magatehetetlen Eliket vette célba. Kalel mérlegelt. Vagy megpróbál segíteni Eliken, annak ellenére hogy nem tudja a módját hogy hogyan tudná megakadályozni Exar Kunt, vagy végrehajtja a tervét. A Jedi döntött és egy utolsó pillantást vetve Elikre, a legközelebbi oszlop felé kezdett el futni, majd annak tövében megállt és az Erőért kinyúlva az oszlop alját próbálta meg szétrombolni. Bár alapvetően egy enyhébb koncentráció elég lett volna hozzá, az oszlop mérete miatt Kalel minden tudását bevetette hogy tervének első szakasza sikerüljön.
|
|
|
Post by Eriál Argetlam on Jan 5, 2009 7:21:21 GMT 1
Ahogy Elik megvetette lábát, és megpróbálta lerántani a gépezetet a helyéről, az életerő úgy szökik el testéből, mintha a különös masina belekapaszkodott volna és kirántotta volna. A hóhajú körül fordul egyet a világ, lábai megremegnek, és összecsuklanak. Az Erőmágus zsákként terül el a földön. A tudatát elborító ködön keresztül hallja, ahogy valahol fém csattan a kőpadlón, és nem is olyan messzire egy lézersugár is talajt ér.
Bobinak csak ekkor jutott eszébe közölni, hogy a gép amúgy mellékesen megsemmisíthetetlen. - Köszi... baromi jókor mondod - nyögi a földön fekvő férfi, ajkai közül apró kavisok módjára, darabosan peregnek elő a szavak. Minden erejét beleadta a próbálkozásba, de izmai annyira elerőtlenedtek, hogy megmozdulni sem volt képes.
Exar Kun ekkor jelent meg újra. Elik 90 fokban elfordítva látta a Sith enyhén áttetsző alakját, de homályosuló látása még felfogta, ahogy a szellemalak felemeli a kezét. A hóhajú torkából lassan kiszaladt a levegő, és mielőtt elveszítette volna eszméletét, még egyetlen rövid szót tudott kiejteni segélykérőn. - Kidoh...
|
|
|
Post by Kidoh on Jan 10, 2009 16:13:41 GMT 1
A lézerlövedék visszapattant, és a volt dathomiri lába mellett csattant a földön. "Nem jó!" -állapította meg a nő, és félelmébe csalódottság és harag vegyült, ahogy gyorsan eltette a pisztolyt. A vele együtt támadásba lendült két férfi -Elik és Kalel- sem járt jobban. Barátja a földre is rogyott, de úgy tűnt, nem esett komolyabb baja. Kidoh mégis szitkozódott egyet magában: valahogy meg kellett védenie a férfit, különben meghal... Előbb, mint ő! Ekkor figyelt fel ismét a Bobi néven bemutatott robot beszédére. Nem értett mindent ("Olyan anyagból épül fel, mint amivel már találkoztatok zuhanásotok során"?), de többit így is felfogta. Nem lehet kívülről felsérteni, nem hat rá az Erő, és az egész csapat szépen lassan el fog fogyni, ha nem tesznek valamit.
A teremben egyre nagyobb lett a káosz: az öreg, aki legutóbb a falhoz lett vágva, most ismét a tettek mezejére lépett (Kidoh még ebben a nehéz percben is elismeréssel adózott a férfi kitartásának), és valami ismeretlen Erőalkalmazással cikázó villámokat szórt a szerkezet felé; Bobi és a pók-szerű droidjai sikeresnek tűnő sorozatlövést indítottak; Kalel pedig elindult az egyik oszlop felé. Kidoh, miután felmérte a helyzetet, az utóbbi mellé szegődött volna: "Ha nem lehet közvetetten támadni, akkor közvetlenül kell. Még ha nem is tudom pontosan, hogy mi a terve... Eriálon is így segíthetek most a legjobban!" -De mikor már vette a levegőt, hogy Kalel után szóljon, az ismét megjelent Exar megváltoztatta az útvonalát.
Bár több lépés is elválasztotta a földön fekvő Eliktől, és a teremben tombolt a harc, tisztán hallotta a saját, suttogva kimondott nevét. Megtorpant, visszafordult: barátja úgy tűnt, mintha fulladna, arca mostmár ijesztőan sápadt volt, és nem vett többé levegőt. Szemét lassan elkezdte lehunyni... -Wulfgar! -ordított sietve a yuzzemnek, saját dathomiri anyanyelvén, amit most öntudatlanul használt. Így azonban nem értette meg más, a yuzzem is csak a szavakkal küldött egyszerű parancsot foghatta fel- Menj, segíts annak a férfinak! Eközben szélsebesen Elikhez iramodott. Még futtában megszületett benne a döntés. Ki kell zökkentenie a szellemet, és magára kell vonnia a figyelmét! Szabad keze rövid nadrágjának egyik zsebe felé mozdult...
-Detha Naroh!!! -kiáltotta aztán, és bal kezét (amelyben most egy fémérme csillant) Exar kéken izzó alakjára emelte. Az Erő megrándult körülötte, majd ahogy felemésztette az érmét, úgy indult el fenyegetően a szellem felé. Nem volt ez világos oldali alkalmazás. Egyetlen követelménye a tiszta, ősi Erő volt - az pedig most haraggal megtelve, láthatatlan gömbbé formálódva, dühösen robbant Exar mellkasának. Az Erőmágus nő eközben hóhajú társához ért, elé állt, és megvetette a lábát.
"A Bogan elragadja az elméd, többé nem szabadulhatsz tőle. A Bogan megeszi a lelked, nem ad többé álmokat, vagy nyugtot. Éjnővéreink közül csak kevesen tértek vissza hozzánk. Ha ilyen bomlott elmével szemben kűzdesz, légy nagyon körültekintő, és elsők között használd rá a Nyelvbéklyót." -visszhangoztak hirtelen Kidohban a régen hallott szavak. Pedig ezeknek most semmi értelme sem volt. Az ellenfele egy halott. Nem varázsol szavakkal, hanem Erőt használ, szótlanul. Hogy egy ilyen ellenféllel szemben mi a hatásos? "A Sötét Oldal?..."
|
|
|
Post by Eriál Argetlam on Jan 16, 2009 6:43:44 GMT 1
Wulfgar csak a saját nevét értette a sötétbőrű nő által kiejtett szavakból, de mégis, ösztönösen tudta, mi az, amit Kidoh közölni akart vele - mintha füle és tudata egyszerre hallotta volna a különös nyelv hangjait. Egy pillanatot sem tétovázott, hiszen eljött a pillanat, mikor végre igazán hasznossá teheti magát.
Kalel hirtelen azt érzékelte, hogy egy óriási árnyék vetül rá, majd annak gazdája, a közel két és fél méteres, bundás behemót ellépett a Zephyr mellett. Kalel döbbenetében elfelejtette leengedni kezét, az még mindig az oszlopra mutatott, mintegy kijelölve a yuzzem célpontját. Wulfgar megvetette emberderéknyi lábait, két karját az oszlop köré fonta, és teljes testsúlyával nekifeszülve erőset lökött rajta.
|
|
|
Post by Exar Kun on Feb 6, 2009 6:34:48 GMT 1
//Elnézést a késésért, sajnos nagyon el vagyok havazva a munkahelyemen... kicsit megpróbálom felgyorsítani az eseményeket // Szikandar próbálkozás, hogy hatástalanítsa a gépet, az Erõ használatával, ugyanolyan kudarcba fullad, mint Eliké, csupán azzal a különbséggel, hogy Szikandar a gyûlöletet használta fel, ahol lényegesen nehezebb a határt "felbecsülni". Ennek következményeként, Szikandar számára a világ elsötétül, és a következõ pllanatban eszméletét vesztve esik össze. A pókdroidok lézernyalábai láthatóan képesek arra, hogy a szerkezeten sérülést okozzanak, ám ezek lényegében nem befolyásolják lényegesen a mûködését. Bobi egy megvetõ pillantást vet az imént összeesõ Szikandar. - Megvetõ kijelentés: Na, ez tényleg sötét jedi! A yuzzem és Kalel közös erõfeszítésének köszönhetõen az egyik oszlop hatalmas robajjal szinte szétrobban, és mivel Kalel erõlökésének az útjában Wulfgar is ott volt, szerencsétlen humanoid, kezében némi oszlopdarabbal, pár métert arrébb "repül". A terv hatásosnak tûnik, a plafon megremeg, és a szerkezetet körülvevõ ízzó rúnák villodzani kezdenek, majd hatalmas repedések keletkeznek rajtuk. Az erõelszívó megremeg, és lényegesen veszít hatásfokából. Exart az események kizökkentik koncentrációjából, és elengedi Eliket. Figyelmét a szerkezetre irányítja, és így nem veszi észre a Kidoh által felé küldött energiagömböt, csupán az utolsó pillanatban. A szellem ektoplazmikus szelleme a terem tulsó végébe repül, és ott mintegy összeesik. - Ez... nem... lehetséges... - sziszegi Exar szelleme, majd utolsó erejét összeszedve, haragját - villámok formájában - a kis csapatra zúdítja. Eközben Bobi füttyent a droidnak, akik a plafon repedéseire összpontosítanak, mintegy átrágják magukat rajta, és pillanatok alatt eltûnnek... mintha a gép központjába hatolnának be...
|
|
|
Post by Kidoh on Feb 7, 2009 18:05:11 GMT 1
Kidoh nem nézte már, hogy a csapat többi tagja mit csinál. Nem vette észre, hogy a tetőszerkezet megroggyant, nem vette észre, hogy Szikandar összesett, nem vette észre a robotok tevékenységét, csak Exarra koncentrált. A szellemet telibe kapta az ökölcsapáshoz hasonló Erőalkalmazás, és a falhoz vágta. A volt dathomirin egy pillanatra öröm futott át, de nem hagyhatta, hogy eluralkodjon rajta, hiszen még csak annyi változott, hogy Eliket biztos távolságban tudhatta a haláltól.
Szépen lassan visszanyerte az érzelmei felett az irányítást, és ezzel szerencséje volt, mert így időben védekezhetett a hirtelen érkező támadás, a villámcsapás ellen. -Zhuur! -kiáltotta szinte ösztönből, és a teste előtt falat képzett az Erőből, amin a felé csapó izzó harag megtört. A láthatatlan, embernyi mértű Erőpajzs hat másodpercig kitartott, és addig nem csak őt, de társát, Eliket is védte a pusztító erőtől, mivel a férfi Kidoh háta mögött feküdt. Ráadásul éppen elég volt ahhoz, hogy egy újabb fémérmét vegyen elő a zsebéből. A pajzs, amin a villámok cikázva törtek meg, majd enyésztek el, még meg sem szűnt, a sötét bőrű nő újabb támadásba lendült.
-Detha Naroh! -a fémpénz ismét elmorzsolódott a tenyerében, de ezúttal két pontba fókuszálta az Erőt. A szemnek láthatatlan, ökölnyi gömbök cseppet sem voltak gyengébbek az előzőnél (sőt, mivel kettő volt, kétszer erősebbé vált ezáltal a támadás), és bár ez az előző támadás ismétlése volt, Kidoh reménykedett abban, hogy Exar gyengül, és képtelen kivédeni. Ígyhát a fedezékből két Erögömböt is a szellem felé lőtt, elméjével csak arra koncentrálva, hogy az Öklök eltalálják a kéken izzó mentális testet.
|
|
|
Post by Eriál Argetlam on Feb 7, 2009 18:30:00 GMT 1
Sötétség... táncoló, színes karikák... halványulnak...minden...elsötétül...lelassul...megáll...és a fájdalom nincs többé..
Aztán, mielőtt a végső sötétség teljesen elragadná a földön heverő Erőmágust, a torkát elzáró szorítás végre enyhül és éltető levegő tódul tüdejébe. Ezzel egyidőben mintha ereje is kezdene visszatérni... vajon a gép mondott csődöt, vagy csupán a halál közelsége zavarta meg ennyire? A kép lassan tisztulni kezdett szemei előtt, bár a színes karikák még mindig ott táncoltak látómezeje közepén.
Az első dolog, amit felfogott, az volt, hogy Kidoh áll előtte, és a pajzsán elenyésző Sötét villámok elektromos sercegése. Agya szinte zakatolt, ahogy az ingereket felfogta, halántékai mintha egymásnak ellentétes irányba próbáltak volna menekülni koponyájáról. A fájdalom és kimerültség tompaságából két szó bukott fel hirtelen.
Hat másodperc.
Ennyi a hatóideje az Erő-mágia szülte pajzsnak. Nem sok, de van, amire jó. Elik Sammath szemeit lehunyva koncentrálni kezdett, és segítségül hívta az Erőt. Az öngyógyítás olyasvalami volt, amivel nagyon rég nem próbálkozott, és nem is volt elég ideje - vagy ereje - ahhoz, hogy teljes sikert érjen el. De talán rendbe tudja magát hozni annyira, hogy képes legyen felállni, és megvédeni magát, hogy Kidohnak már csak a harcra kelljen koncentrálnia.
Csukott szemhéjain keresztül nem láthatta, ahogy a dathomiri lány újabb láthatatlan öklökkel bombázza meg a Sith Nagyurat... nem láthatta, ahogy a lány pajzsa szemvillanásnyi idővel azután, hogy az öklök becsapódnak, elenyészik... és nem láthatta, ahogy a döbbenten feltápászkodó yuzzem végül túlteszi magát a repüléssel való hirtelen megsimerkedésen, egyszersmind rádöbbenve, hogy remek fegyverre talált.
Wulfgar nemes egyszerűséggel oldalról a kísértethez vágta a mancsai között tartott, emberderéknyi oszlopmaradványt.
|
|
Kalel Jastra
Junior Member
Erőhaszn?l? Zephyr Jedi Adeptus Vil?gos Oldal pontok: 10
A Zephyr Rend tagja, Jedi!c!856363
Posts: 387
|
Post by Kalel Jastra on Feb 7, 2009 19:13:32 GMT 1
Kalel és az időközben az ő segítségére siető yuzzem próbálkozása nem pont úgy sikerült, ahogy azt a Jedi tervezte, hiszen az oszlop szétrobbant, de ez is elegendő volt ahhoz, hogy a szerkezet működésének hatásfokát csökkentse, hiszen az azt körülölelő rúnák közül többön is hatalmas repedés keletkezett. Kalel a yuzzemhez sietett, majd segített a hatalmas teremtménynek feltápászkodni.
- Elnézést érte!
Kért bocsánatot a yuzzemtől, hiszen végül is az ő Erő alkalmazása miatt került a földre a szőrös lény. Közben Exart láthatólag teljesen elragadta a dühe és készen állt arra, hogy egyszer s mindenkorra eltörölje a csapatot a galaxisból. Kalel a yuzzemre nézett, aki felemelt egy jókora szikla darabot, majd a szellem felé vágta. ~A megzavarására jó lehet... de többre nem hiszem.~ jegyezte meg magában.
- Bújj el az egyik oszlop mögé!
Mondta a hatalmas lénynek, majd ő maga is így tett és az egyik oszlop mögött próbált meg menedéket találni Exar Kun dühe elől.
|
|
Hito
New Member
Katona
Baktoid harci droid!c!Default
Posts: 71
|
Post by Hito on Feb 8, 2009 11:54:12 GMT 1
Ez alkalommal a baktoid harci robot szándékosan süppedt tétlenségbe, hogy puszta jelenlétét is elfeledtesse a többiekkel. Némán s tétlenül nézte végig az eseményeket - hiszen őt aligha érinthette a bioenergiát elszívó szerkezet. Taktikus "agya" lázasan dolgozott, valószínűség-számítások tömkelegét futtatta, miközben a teremben egyre csak zajlott az élet. Mikor Elik padlóra került, kis híján felfedte helyzetét, azonban helyesen felmérve a szituációt, azt a következtetést vonta le, hogy nem olyan veszélyes, mint elsőre tűnik. Elméletét igazolandó, mindenki mozgásba lendült, s a Kidoh-ként bemutatkozó nő valóban számítása szerint cselekedett, s megvédte barátját. Hito egyre csak várt, a megfelelő pillanatra. Villámok cikáznak a többiek felé, de Kidoh továbbra is bőszen védelmezte Eriált, s ekkor a taktikai számítógép végre megfelelőnek ítélte a közbelépést.
Hito tökéletesen elemezte Kidoh támadási formáját, még ha képtelen is volt megmagyarázni azt, de pontosan kiszámította, hogy a pénzérme elfüstölése után mikor is éri csapás az ellenfelet. Emellett figyelembe véve, hogy a gonosz, s ismeretlen eredetű kék energianyalábok messze a falon kapaszkodó robot alatt veszélyeztették a társaságot, valamint a "szellem" látható gyengülését, s azt a tényezőt, hogy a másik robot hétköznapinak tűnő sugárfegyverrel okozott már sebzést Exarnak, az elemzés végre lehetőséget mutat.
A Hito kezében tartott, nehéz katonai sugárkarabély ellenállhatatlan, gyilkos vöröses lézernyalábokat okád Exar enyészni látszó teste felé - egy századmásodperccel azután, hogy Kidoh támadása is eléri. A fegyver energiacelláját teljesen kiüríti ellenfelükre hosszú sorozatot vetve, méghozzá mértani pontossággal - volt elég ideje száz százalékosan felkészülni, s célozni...
|
|