Post by Eriál Argetlam on Jun 21, 2009 10:17:03 GMT 1
B.Sz. 9 hátralevő része, B.Sz 10 első hónapjai
Elik a következő napokban ismét riadalmat okozott hozzátartozóinak, hisz miután lefeküdt aludni a földszinti vendégszobában, közel negyven órán keresztül mozdulatlan maradt. Mikor magához tért, sokkal frissebb és erősebb volt, sérülései, hála az Erőnek, gyors gyógyulásnak indultak. Ezután volt egy hangos vitája Yumival, amiért az asszony egy ilyen válságos időszakban magára hagyta Taviont, de természetesen érvei szokás szerint süket fülekre találtak, így nem erőltette túlságosan. Amint azt Sve-nek is ígérte, a hét hátralevő részét családjával töltötte. Mozimaratont rendeztek a Buliwood Centromban, holovidámparkba, állatkertbe és kirándulni vitte a két gyermeket.
Azonban ezután az életnek vissza kellett térnie a normális kerékvágásba, így a következő héten Eriál Argetlam visszatért cége ügyeinek intézéséhez. Természetesen, az alatt a három hét alatt, amíg távol volt, az üzlet a legnagyobb rendben működött, hisz az örökké megbízható Sve még aggodalma ellenére is tökéletesen végezte munkáját. Mivel mostanra már a Karrde iránti tartozás utolsó részlete is bőven ki lett fizetve, Eriál és Sve úgy döntöttek, ideje bővíteni a vállakozáson. Közel egy hónapba telt, míg utánajártak a legmegfelelőbb megoldásoknak, majd az Ég Urai bezárta kapuit.
Építőanyagokat egy Coruscant-i cégtől rendeltek, az új gépsorok beszerzése a Corellian Engineering Corporation egyik leányvállalatán keresztül történt. Mivel az épület kiterjedése az új tervek szerint jelentősen megnőtt volna, a biztonsági és technikai személyzet bővítése is szükségessé vált, ezt Sve intézte a helyi munkaerőpiacon. A Zeltroson szerencsére nem volt különösebben nehéz képzett technikusokat találni.
Eriál ezalatt a kormánnyal tárgyalt, melynek eredményeként sikerült megvásárolnia az Illunitokárium egyik óriáshangárját, melyet azon hajók karbantartására alakítottak át, amik túl nagyok voltak a bolygópajzson való átlépéshez.
Miután a Birodalom által szervezett fogatverseny-bajnokság csúfos kudarcba fulladt, az Ég Urai fogatistállóját felszámolták, a fogatokat eladták, Tebe Krull pedig új kinevezést kapott, és az űrállomáson található műhely ügyvezetője lett.
A fenti hangárba egy tucat biztonsági őrt szerződtettek, rangidősük Buliwyf, míg Wulfgar a felszíni műhely húszfős biztonsági személyzetének parancsnoka lett. Mindkét yuzzem egy-egy tolmácsgépet kapott, hogy nehezen érthető nyelvük ne okozzon kommunikációs problémákat. DoohaSin0 szintén átkerült az állomásra, míg a Zallattela-i műhely új főtechnikusa Hito lett, aki ebből az alkalomból el lett látva a legkorszerűbb, szervizeléshez és javításokhoz szükséges asztromechanikai programcsoportokkal.
Közben lassacskán alakot öltött az Ég Urai új komplexuma, mely két hatalmas, monokróm felületű épületből, egy ezeknél kisebb raktárból, és egy különálló irodaépületből állt. A hangárok egyikének tetején hat nyitható transzparacél kupolát alakítottak ki, ez az épület látta el a szerviz funkcióját, míg a másik, melynek teteje egyetlen hatalmas kupola volt, a kereskedésnek adott otthont. Továbbra sem hagytak fel a használt űrhajók forgalmazásával, de Sve kapcsolatai révén hivatalos viszonteladóivá váltak a CEC-nek és a Fresia-i székhelyű InCom Corp.-nak is. Egy Bespini cégnek köszönhetően, ahová Eriál rövid, és tartalmas kirándulást tett időközben, reklámkampányukat is sikerült a Zeltroson kívülre terjeszteniük. Holoreklámjaik immár megtalálhatók a Birodalmi Központ, Corellia és a Felhőváros kivetítőin is, nem beszélve a jelentősen áttervezett-megszépített HoloNet portálról, melyet Eriál a vállalatának csináltatott.
Ez idő alatt természetesen Eriál nem csak az üzlettel foglalkozott: amikor csak a munkája megengedte, nem aludt az irodában, hanem hazatét családjához. Bár még mindig szerette Yumit, egyre tanácstalanabbnak érezte magát, hisz feleségre továbbra is látványosan kerülte a lányukat. Többször is megpróbált erről a dologról finoman elbeszélgetni vele, de a lány minden alkalommal felkapta a vizet, és minden egyes alkalommal veszekedés lett a vége. Persze ahogy a kis Tav idősödött, ő is egyre többet fogott fel abból, ami körülötte történik, és egy idő után egyre kevésbé próbálta keresni valódi anyja társaságát. Kiskorában jobbára is Kidoh nevelte, így továbbra is volt kihez fordulnia – Akirával pedig amúgy is jó barátságot ápoltak.
Eriál ahhoz még mindig túl fiatalnak tartotta lányát, hogy az Erő komolyabb használatára okítsa, és nem is akart ugyanabba a hibába esni, mint egykor a Jedi Rend, de néhány alapvető koncentrációs gyakorlatot már elkezdett betanítani a csöppségnek, akin már ily fiatalon is megmutatkoztak néha az Erőérzékenység jelei. Eriál biztos volt benne, hogy a lány egyszer majd sokra viszi, és nagy hatalomra tesz szert. A hóhjú dolga pedig az, hogy megtanítsa neki ennek helyes használatát. Tav gyorsan megértette, hogy mindaz amit tanul, „egy nagy titok része”, és senkinek sem szabad beszélnie róla.
Aztán, úgy egy év elteltével, az Ég Urai ismét készen állt az ügyfelek fogadására, és már csupán a meghívók szétküldése volt hátra.
Elik a következő napokban ismét riadalmat okozott hozzátartozóinak, hisz miután lefeküdt aludni a földszinti vendégszobában, közel negyven órán keresztül mozdulatlan maradt. Mikor magához tért, sokkal frissebb és erősebb volt, sérülései, hála az Erőnek, gyors gyógyulásnak indultak. Ezután volt egy hangos vitája Yumival, amiért az asszony egy ilyen válságos időszakban magára hagyta Taviont, de természetesen érvei szokás szerint süket fülekre találtak, így nem erőltette túlságosan. Amint azt Sve-nek is ígérte, a hét hátralevő részét családjával töltötte. Mozimaratont rendeztek a Buliwood Centromban, holovidámparkba, állatkertbe és kirándulni vitte a két gyermeket.
Azonban ezután az életnek vissza kellett térnie a normális kerékvágásba, így a következő héten Eriál Argetlam visszatért cége ügyeinek intézéséhez. Természetesen, az alatt a három hét alatt, amíg távol volt, az üzlet a legnagyobb rendben működött, hisz az örökké megbízható Sve még aggodalma ellenére is tökéletesen végezte munkáját. Mivel mostanra már a Karrde iránti tartozás utolsó részlete is bőven ki lett fizetve, Eriál és Sve úgy döntöttek, ideje bővíteni a vállakozáson. Közel egy hónapba telt, míg utánajártak a legmegfelelőbb megoldásoknak, majd az Ég Urai bezárta kapuit.
Építőanyagokat egy Coruscant-i cégtől rendeltek, az új gépsorok beszerzése a Corellian Engineering Corporation egyik leányvállalatán keresztül történt. Mivel az épület kiterjedése az új tervek szerint jelentősen megnőtt volna, a biztonsági és technikai személyzet bővítése is szükségessé vált, ezt Sve intézte a helyi munkaerőpiacon. A Zeltroson szerencsére nem volt különösebben nehéz képzett technikusokat találni.
Eriál ezalatt a kormánnyal tárgyalt, melynek eredményeként sikerült megvásárolnia az Illunitokárium egyik óriáshangárját, melyet azon hajók karbantartására alakítottak át, amik túl nagyok voltak a bolygópajzson való átlépéshez.
Miután a Birodalom által szervezett fogatverseny-bajnokság csúfos kudarcba fulladt, az Ég Urai fogatistállóját felszámolták, a fogatokat eladták, Tebe Krull pedig új kinevezést kapott, és az űrállomáson található műhely ügyvezetője lett.
A fenti hangárba egy tucat biztonsági őrt szerződtettek, rangidősük Buliwyf, míg Wulfgar a felszíni műhely húszfős biztonsági személyzetének parancsnoka lett. Mindkét yuzzem egy-egy tolmácsgépet kapott, hogy nehezen érthető nyelvük ne okozzon kommunikációs problémákat. DoohaSin0 szintén átkerült az állomásra, míg a Zallattela-i műhely új főtechnikusa Hito lett, aki ebből az alkalomból el lett látva a legkorszerűbb, szervizeléshez és javításokhoz szükséges asztromechanikai programcsoportokkal.
Közben lassacskán alakot öltött az Ég Urai új komplexuma, mely két hatalmas, monokróm felületű épületből, egy ezeknél kisebb raktárból, és egy különálló irodaépületből állt. A hangárok egyikének tetején hat nyitható transzparacél kupolát alakítottak ki, ez az épület látta el a szerviz funkcióját, míg a másik, melynek teteje egyetlen hatalmas kupola volt, a kereskedésnek adott otthont. Továbbra sem hagytak fel a használt űrhajók forgalmazásával, de Sve kapcsolatai révén hivatalos viszonteladóivá váltak a CEC-nek és a Fresia-i székhelyű InCom Corp.-nak is. Egy Bespini cégnek köszönhetően, ahová Eriál rövid, és tartalmas kirándulást tett időközben, reklámkampányukat is sikerült a Zeltroson kívülre terjeszteniük. Holoreklámjaik immár megtalálhatók a Birodalmi Központ, Corellia és a Felhőváros kivetítőin is, nem beszélve a jelentősen áttervezett-megszépített HoloNet portálról, melyet Eriál a vállalatának csináltatott.
Ez idő alatt természetesen Eriál nem csak az üzlettel foglalkozott: amikor csak a munkája megengedte, nem aludt az irodában, hanem hazatét családjához. Bár még mindig szerette Yumit, egyre tanácstalanabbnak érezte magát, hisz feleségre továbbra is látványosan kerülte a lányukat. Többször is megpróbált erről a dologról finoman elbeszélgetni vele, de a lány minden alkalommal felkapta a vizet, és minden egyes alkalommal veszekedés lett a vége. Persze ahogy a kis Tav idősödött, ő is egyre többet fogott fel abból, ami körülötte történik, és egy idő után egyre kevésbé próbálta keresni valódi anyja társaságát. Kiskorában jobbára is Kidoh nevelte, így továbbra is volt kihez fordulnia – Akirával pedig amúgy is jó barátságot ápoltak.
Eriál ahhoz még mindig túl fiatalnak tartotta lányát, hogy az Erő komolyabb használatára okítsa, és nem is akart ugyanabba a hibába esni, mint egykor a Jedi Rend, de néhány alapvető koncentrációs gyakorlatot már elkezdett betanítani a csöppségnek, akin már ily fiatalon is megmutatkoztak néha az Erőérzékenység jelei. Eriál biztos volt benne, hogy a lány egyszer majd sokra viszi, és nagy hatalomra tesz szert. A hóhjú dolga pedig az, hogy megtanítsa neki ennek helyes használatát. Tav gyorsan megértette, hogy mindaz amit tanul, „egy nagy titok része”, és senkinek sem szabad beszélnie róla.
Aztán, úgy egy év elteltével, az Ég Urai ismét készen állt az ügyfelek fogadására, és már csupán a meghívók szétküldése volt hátra.