Zallattela, a Zeltros fővárosa

[Komari Vosa]

Zeltros fővárosa inkáb hasonlít egy színes fénykavalkádra, mint városra. A szórakoztató és kiszolgálóipar fellegvára. A Mulatni és kikapcsolódni vágyók paradicsoma. A hedonista élvezetek netovábbja. Lakói pedig nem csak hangoztatják ezt a hitvallást, hanem elég erőteljesen művelik is. Minden hétre jut valami fesztivál, de olykor több is. Szerencsejáték versenyek, sportversenyek, bálok, és mindenféle és fajta összejövetel, amit az ember el tud képzelni. Ha éppen nincs semmi komolyabb rendezvény, az azt jelenti, hogy a lakosság épp az előzőt heveri éppen ki, de nemsokára ismét minden mozgásba fog jönni. Az egész város él. Tobzódik a gyönyörökben. A struktúrális felépítése is alkalmassá teszi, hogy minél jobban le lehessen bonyolítani a hatalmas felvonulásokat. Nem építették magasra. Kényelmesen terpeszkedik egy fennsíkon. Mindennek van bőven hely. Az épületek nincsenek szorosan egymás mellé zsúfolva. Az ízléses elrendezésnek is köszönhető, hogy akár még sétálni is élvezet ebben a sűrűn lakott metropolisban. A tömegközlekedés is jól meg van oldva. Nincsenek lerobbant városrészek. A külső kerületek is ugyan olyan szépek, mint a belváros. A központ egyik terén még Palpatine császárnak is emeltek egy szobrot. Gyakran isznak az egészségére az inváziókor itt maradt és "megvilágosodott" katonái. A zeltronok nincsenek haragban senkivel. Nem viselnek hadat senkivel, még ha más teszi is ezt velük. Ők élvezik az életet és segítenek másoknak is, hogy mindenki élvezhesse. Zalatella mindenki felé nyitott. Mindenkit szívesen fogad és mindenkit elkábít az örökkön lüktető életével.

[Heiko Tennes]

Tennes elvegyült Zalatella város forgatagában. Mindenfelé különös formájú és színű épületek. Az emberek is mindenféle csili-vili cuccokat viseltek. A fejvadászt kirázta ettől a helytől a hideg. Remélte, hogy a hóhajú szerelői minnél előbb megjavítják a hajóját és akkor elhagyhatja ezt a bolygót. Apropó hóhajú... Az arkániait nem hagyta nyugodni a férfi. Már fehér haja és robotkeze is elég furcsán hatott, de a fejvadász érzett valami kisugárzást Eriálből, amit nem tudott, hogy hova tegyen. Még sohasem érzett ehhez fogható dolgot. Ezeken gondolkozva érkezett meg egy kisebb szállásadóhelyhez.

Ez a hely egy úgynevezett kapszulaszálló volt. Általában csak a szegényebbek és azok, akik rövid időt töltenek a bolygón veszik igénybe ezt a fajta szolgáltatást. Az arkániai az egyszerűsége és a puritánsága miatt részesíti előnyben a kapszulákat, amelyek már a Galaxis több bolygóján is elterjedtek. A férfi bérelt egy ilyen kis kapszulát, majd rögtön el is helyezkedett benne. Meditált...

[Exar Kun]

//A karakter bár nem kimondottan erőhasználó - a szó klasszikus értelmében -, de úgy döntöttem, hogy a jelentkezést elfogadom!//

Heikko már kezdene elmélyülni a meditációban, amikor különös érzés keríti hatalmában. Szívverése felgyorsul, lélegzete szapora lesz, és nehezen kap levegőt. Érzi, ahogy a rossz érzések hatalmába kerítik egész gondolkodását.

Azonban nem tud reagálni, valahol megrakadt a meditáció egyik állomásán, és képtelen onnan kitörni. Testén egyre több izzadtság csepp buggyan ki, és a gravitáció törvényeinek megfelelően gurulnak le testén, az ágyra, vagy épp ivódnak bele ruházatába.

Végül azonban sikerül felébrednie Heikkonak, és egy különös látvány fogadja:

Az ágy végén, egy kék, ránézésre szellem alak ül vele szemben, lótusz ülésben. Nem kell hozzá nagy erőhasználónak lenni, hogy valaki, aki érzékeny az erőre, beazonosítsa: a rossz érzések forrása ez a különös alak!

Egyelőre azonban vár, és némán szemlél téged...

[Heiko Tennes]

Tennes - miután elfoglalta "kapszuláját" - első dolga az volt, hogy elsötétítette a kis kabint. Egy furcsa szimbólumokkal telerótt imagyertyát vett elő, s meggyújtotta. A kanóc sercegve kapott lángra, ezzel halvány derengést biztosítva a szobának. Az arkániai ezután felvette a szokásos meditációs pózot. Törökülésben helyezkedett el az ágy belső végében, majd kezeit úgy kulcsolta össze, hogy ujjai háromszög alakot alkothassanak. Szemeit becsukta és mélyeket lélegzett. Érezte, hogy a gyertya füstjének édeskés illata megtölti a tüdejét. Teljesen kitisztította elméjét és készen állt arra, hogy belépjen egy másik világba.

Azonban Tennes alig tehette meg az első lépéseket, mert egyszerűen a semmiből szokatlan érzések törtek rá. Érezte, hogy szíverrése felgyorsul és légzése zihálóvá válik. És tudta, hogy ez az állapot nem a gyertya füstjének tudható be. Az elméjét fokozatosan rossz érzések kerítették hatalmába. Emlékképek villantak be múltjáról, melyeket olyan sokszor próbált már elnyomni, töbnyire sikertelenül. Ismét a szekta főkolostorában találta magát és látta, amint a többi halálraítélt társa egymás után öli meg az elfogásukra küldött szerzeteseket. Az ő pengéje is véres volt. De nemcsak a fegyvere, hanem ő maga is vérben úszott. Ruhája egyre erősebben ontotta magából a vért, s kis idő múlva már bokáig állt a testnedvekben.

A fejvadász felordított a rémülettől. Gyakorta álmodott hasonlókat, de ez a mostani túl reálisnak tűnt. Mintha újra átélné a múltban történteket. Közben a "vértenger" már a derekáig ért. A férfi szabadulni akart, de sehogy se tudott kitörni a meditációból. Valami, vagy valaki nem akarta, hogy az arkániai magához térjen. Miközben szellemileg távol volt, testét elöntötte a verejték, melyek beleivódtak a ruhájába vagy nagyobb cseppekben csöppentek az ágy takarójára. Az egyik ilyen csepp véletlenül a gyertyát találta el, mire a láng kialudt. Tennes szinte azon nyomban magához tért.

A kabinban eleinte teljes volt a sötétség, azonban a fejvadász szeme előtt hirtelen egy ismeretlen alak körvonalai kezdtek kibontakozni. A férfiből kékes aura áramlott és a teste szellemszerűen átlátszónak tűnt. Úgyanolyan pózban ült mint Tennes és egyenesen őt bámulta. Nem kellett az arkániainak sokat gondolkoznia, azonnal rájött, hogy ez a férfi akadályozta meg, hogy visszatérjen a meditációból.

Tennes még mindig az emlékképek hatása alatt volt. Elkellett tellnie egykis időnek, mire a férfi összeszedte szétkavarodott gondolatait. Az ismeretlen alakból sötét aura áramlott, de olyan erősen, amilyet még az arkániai soha életében nem érzett. Halkan, de egy kissé zihálva szólította meg az idegent.

- Mit akarsz tőlem Sötétség szülötte? - szegezte neki a kérdést.

[Exar Kun]

Az eddig komor tekintetű szellem alak, szavaid hallattán felnevetett. A túlvilági hahotázást azonban csak fejedben hallottad, nagy valószínűséggel más ezt nem hallotta. Kicsit mintha sötét emlékeid kacarásztak volna rajtad.

A nevetés után, a szellem arca ismét elkomorult, majd pár másodperces hatásszünet után, az alak szólásra nyitotta ajkait.

- Minek ezek a nagy szavak? Engem is anya szült, nem a sötétség. Nem kell túl dramatizálni a dolgokat. Persze, az más kérdés, hogy azóta egyszer már... hát... megpróbáltak eltenni láb alól, mint láthatod, nem sok sikerrel... - vigyorgott a szellem, és magyarázta a dolgokat kissé vidáman, kissé közönyösen, de leginkább elbeszélő hangnemben.

A szavakat követően a szellem körbepillantott a kapszulában, majd ciccegve a fejét csóválta.

- Hát ez nem valami fennséges lakosztály... egészen elgémberedtek a nem létező végtagjaim... na, de hogy válaszoljak kérdésedre: Téged akarlak! No, ne érts félre, nem a magányos szellem lét készített ki... csupán elvinnélek magammal egy helyre, ahol kicsit jobban a hasznomra lehetnél - hadarja a szellem, immáron közvetlen, és meglehetősen szórakozott hangnemben.

Érdekes módon a sötét alak nem elsősorban félelmet akar kelteni, legalábbis a látszat ezt mutatja.

- Megtagadhatod, hogy velem jössz, de annak beláthatatlan következményei lehetnek, a testi épségedet illetően - tette hozzá a kiegészítést, az utolsó részét a mondatnak immáron komor, fenyegető hangnemben.

[Heiko Tennes]

A fejvadász kezdett megnyugodni, miközben a jelenést hallgatta. A kékesen vibráló illető elég furcsa benyomást keltett benne. Az alak előszőr az életéről kezdett mesélni, majd Tennes szállását méltatta.

- Jogom van hozzá, hogy eldöntsem hol szállok meg, nem? Különben se szeretem a csicsás szobákat - vonta meg a vállát a fejvadász.

A szellem folytatta a szövegelést, ám már korántsem olyan stílusban mint az előbb. Nemes egyszerűséggel közölte az arkániaival, hogy elakarja vinni egy általa kiválasztott helyre.

- Megtagadhatod, hogy velem jössz, de annak beláthatatlan következményei lehetnek, a testi épségedet illetően. - tette hozzá komoran a férfi.

Tennesnek ez a fajta hangnem már nem nagyon tetszett. Sőt, úgyérezte az alak kezd egyre fenyegetőbb lenni. De semmiképp se akart kikezdeni vele. A fickó kisugárzásától a fejvadásznak egyszerűen felállt a szőr a hátán. Úgy döntött, húzza az időt egy kicsit.

- És mit akarsz te egy egyszerű fejvadásztól? Irtózatos hatalom áramlik belőled. Egyszerűen nem tudom megérteni,hogy miért lenne szükséged egy ilyen jelentéktelen alakra, mint én? - kérdezte komoran a szellemtől.

[Exar Kun]

A szellem csöndbe burkolódzik, majd hirtelen érzed, ahogy a fojtogató sötétség teljesen körül ölel. Pár pillanattal később a torkod kaparni kezd, és érzed, ahogy láthatatlan kezek egyre jobban szorítanak. A külvilág lassan megszűnik számodra létezni, és elveszted eszméleted...

//Folytatás itt//

[Vasius Khan]

Vasius Khan zsebredugott kézzel sétálgatott Zalatellában, a fővárosában. Sokat hallott már a bolygóról, de életében most először járt itt, úgyhogy úgy döntött igyekszik mindent megnézni. Nem volt kifejezett célja, valamilyen zeltrosi látványosságra vagy sajátságra vágyott, így bóklászott az utcákon figyelve, hátha talál valami érdekeset.

[Eriál Argetlam]

Vasius

Késő délutánra jár már, az első éjszakai holoreklámok most kezdenek pislákolva ébredezni. A szaporodó fényekkel arányosan sűrűsödik a gyalogosforgalom a város utcáin: keződidk az éjszaka, vagyis az oylan bulik ideje, melyek még a napközbenieket is túlszárnyalják vadságukkal és féktelenségükkel.

Néhol szemedbe viillan az Ég Urainak reklámja, más hirdetések, melyek szórakozóhelyekre, vagy az oylannyira népszerű "Holodili Parkokra" hívják fel figyelmedet.

[Vasius Khan]

Vasius Khan igazán elnyújtott sétát tett a fővárosban, így észre sem vette, hogy fokozatosan alkonyodott, aztán beköszöntött az este, az igazi buliszezon. Tulajdonképpen egyik pillanatról a másikra vette észre, hogy már szinte tömegben járt. A különböző reklámok nagyon hívogatóak voltak, de azért a holodili parkok nem voltak az ő ízlésenek megfelelő kikapcsolódási létesítmények. Ehelyett inkább férfiasabb bár vagy kocsmaféleséget keresett. Sok különböző játékokat is játszottak azokban, mint pl a nyílhajító és ebben Vasius egész jó volt.

[Eriál Argetlam]

Hamarosan egy igen különös, lapos épülethez érsz, melynek homlokzatát egyetlen, régimódi freskó díszíti. Az ajtó felett szintén az antik időket idéző, fából faragott cégér himbálózik, melynek felirata azt hirdeti, hogy az építmény a "Will Helm Tel'l Céllövölde" névre hallgat. A név alatt egy kisebb betűkkel szedett felirat díszeleg:

"Apád most visszakapja."

A bejárattól jobbra egy már sokkal szabványosabb, digitális kijelző áll, melyen az aktuális menüket, étel- és italárakat tartalmazza. Úgy látszik étterme is van a helynek. Az árak a megszokottnál picit drágábbak, de korántsem megfizethetetlenek.

[Vasius Khan]

Vasiusnak egyből feltűnt az a bizonyos "Will Helm Tel'l Céllövölde". A mottó is elnyerte a tetszését, ráadásul bár az árak borsosak voltak, ez azt is jelentette, hogy várhatóan minőségi lesz ami az asztalra kerül. Khannak az utóbbi időkben nem igazán voltak anyagi gondjai, így betérhetett ide. Azt már eldöntötte, hogy valami speckó zeltrosi különlegességet fog kérni, de még nem tudta, hogy egészen konkrétan mit. Át is nyálazta a menüt, aztán belépett.

Körbenézett, hogy gyorsan felmérje a terepet. Olyan helyet keresett, ahonnan jó rálátás nyílott az egész vendéglőféleségre.

[Eriál Argetlam]

Vasius Khan

Ismét az utcán vagy. Rengeteg hely van itt, ahova bemehetnél, és ahogy a belvároshoz közeledsz a kellemesen hűs esti levegőt élvezve, a mulatóhelyek száma egyre szaporodik. Játéktermek, holomozik, kaszinók, sportcentrumok, wellness-központok sorakoznak egymás hegyén hátán, örökösen versengve a népszerűségért, amiből persze sosincs hiány ezen a bolygón.

[Vasius Khan]

Vasius Khan az utcán sétált és nézegette a szórakozási lehetőséget. Unos-untalan felbukkantak holomozik. Sokat hallott már róluk, de a hozzá hasonló vadászoktól ezek igen messze álltak. Arról nem is beszélve, hogy a Tatooine-on ilyesmi nem volt, később pedig nem érdeklődött utána, így még sosem látott holofilmet. Viszont az emberi kíváncsiság erős volt. Elindult a legközelebbi mozi felé.

[Vasius Khan]

Vasius némi bolyongás után talált magának egy megfelelő hotelt, amely megfelelő volt az ízlésének. Az úgy puha volt és a vacsora nagyon finom. Másnap reggel fizetett, aztán távozott, vissza egyenesen az Ég Urai felé.