|
Post by Maximilian Veers alezredes on Apr 25, 2008 15:47:19 GMT 1
Veers-et ugyan jelenlegi kollégái közül igen kevesen ismerték, mégis, az már a kezdetektõl egyértelmûnek hatott, hogy a férfi a fegyelem és mintakatona jellem hû képviselõje. Még az eligazítás alatt is majdhogynem vigyáz állásban álldogált…természetesen engedett a tartásán, de az továbbra is tekintélyt parancsoló volt a maga nemében. - Köszönöm a beszámolókat. Térjünk rá a következõ lépésre. A rohamosztagosok harca nem volt eredménytelen. Kezünkbe, a Birodalmi hadiflotta kezébe került egy Hapan Csatasárkány. Még ha a hajó mûködésképtelen is, a kialakításáról és a külsõ pontokon lévõ fegyverek elhelyezkedésébõl sokat tanulhatnak tudósaink. Éppen ezért egy technikai különítmény érkezik nagyjából 3 órán belül. Õk veszik át a roncs õrzését, és a tanulmányozását is. A kommodore beszédét követõen Thatch lépett a pulpitus mellé, és adta ki a vezényszavakat, amelyek jobb híján most inkább kérésként csendültek. Az alezredes csendesen figyelte, míg társai helyet foglalnak…noha azok nem voltak névvel címezve, mégis…talán volt már egy kialakult ülésrend, amelybe jómaga nem szeretett volna belekeverni. Midõn a tisztek letelepedtek, oldalra nyújtva kezét engedte elõre Stemper õrnagyot, majd telepedett le a tiszt mellé. Kényelmesen helyezkedve el vetette meg a hátát, és tekintett elõre az elõtte sorakozó fejek között.
A világítás egyszeriben kialudt, és a teremre félhomály borult…mindeközben halk, búgó hanggal lépett üzembe az emelvény mögötti projektor. - A következõ eligazítás szigorúan titkos, kezemben tartom az admiralitás legfelsõbb parancsnokságától érkezett parancsot. A szárazföldi erõk jelenleg elsõ embere a kommodore alakjáról a kivetített bolygó képére emelte a tekintetét…azonnal tudatosult benne, hogy Jailen-rõl van szó. Tologattak az orra elõtt aktákat, nem is keveset…és olykor bizony bepillantást nyert egy, s másba. - Amit mellettem látnak, a Jailen bolygó. Nem tudom, mennyire ismerik a bolygót, de ez egy a Birodalomtól teljesen független bolygó és állam. A függetlenségét maga az Uralkodó szavatolta azzal, hogy aláírt egy paktumot, melyben az áll, hogy a Jailen rendszeresen ellátja a Császárvárost nélkülözhetetlen alapanyagokkal. Éppen azért, mert nem állt közvetlen Birodalmi helyõrség felügyelete alatt a bolygó, minden valószínûség szerint megtámadták. Hogy pontosan kik is, errõl nem rendelkezünk információkkal… Szigorú, és egyben hûvös tekintettel pillantott újfent a felettese felé…nem merengett el feleslegesen, és nem kezdett teóriákat gyártani…az admiralitás sem tudta, kikkel áll szemben a Birodalom hadereje, akkor õ minek koholjon elméleteket? Egyszerûen figyelt tovább…amikor a kép váltott, és megjelent a kaotikus porig gyalázott felszín, jobb szemöldökét megemelve lepõdött meg egy pillanatra…noha tekintete inkább azt sugallta, igen kérem, itt van egy apró probléma. Azt már most átlátta, hogy komoly fegyverzettel bíró erõkkel kell majd szembenézni a helyszínen, már természetesen akkor, ha azok még ott tartózkodnak majd az érkezésük pillanatában. - A Jailen-i kormány segítségkérõ üzenetet adott le, amire egy felderítõ egységet küldtek ki. Az õ felvételeiket láthatták az imént. Gondolom mondanom sem kell, hogy a felderítõ század nem jelzett vissza, azt követõen, hogy megérkeztek a rendszerbe, egy hajó kivételével. A 'Danger' Dreadnought osztályú hajó a rendszerbõl menekülve hívta az admiralitást… A kép ismét váltott…egy hajó körvonalazódott ki azon, amely jobbára alig volt összehasonlítható eredeti állapotával. -…melyben leírta, hogy több ion találatot kapott a felszínrõl, majd egy hatalmas flotta támadt rájuk, és õk az egyedüli túlélõk. Ezekben a percekben is folyik a mentésük, melyet a 15. Birodalmi ezred végez. Veers Stemper õrnagyra tekintett egy pillanatra, majd újfent a kommodore-ra. - A feladatunk természetesen, hogy azonnal induljunk és derítsük fel a bolygót, illetve azt, hogy ki, vagy kik támadtak a Jailenre. Ebbõl következõen mind az ûrbéli egységek, mind a szárazföldi egységek készüljenek fel! Mostantól a rendszerbe érkezésig elrendelem a harmadfokú készültséget. Nem tudjuk milyen ellenállással állunk szemben, de a jelentések, amiket kaptam okot adnak, hogy arra következtessek, hogy komoly ellenállásba fogunk ütközni. Éppen ezért minden parancsnokot arra kérek, hogy készítse fel az embereit az elkövetkezendõ támadásra. Nem tudjuk mivel állunk szemben épp ezért mi vesszük át a felderítõ század feladatát az ismeretlen egységek kilétének felderítése érdekében. Indulás: T-6 óra. A navigációs tisztek hangolják össze a flotta mozgását. A Jailenhez érkezve gyémánt alakzat, körkörös biztosítás. A két Dreadnought osztályú cirkáló három vadászhordozóval hátramarad tartaléknak, kiegészülve két Tartan cirkálóval. A 15. Flotta, amint befejezte a mentést, erõsítést küld számunkra, így elsõ hullámban számíthatunk 3 Imperator osztályú csillagrombolóra és kísérõhajóikra, majd a következõ hullámban 3 Victory I. osztályú és 3 Victory II. osztályú csillagrombolóval egészülünk ki. A 15. Flotta parancsnoka, Drayson admirális a teljes irányítást a kezembe adta, de elképzelhetõ, hogy jelen lesz a támadás kivitelezésénél. Helyettesem természetesen Dike kapitány, illetve az Accuser elsõ tisztje, Thatch parancsnok. A csata idején folyamatos kapcsolatot szeretnék mindenkivel, így rádiókapcsolattal mindenki döntésérõl tudni szeretnék. Tájékoztassák az embereiket. Thatch parancsnok mindenkinek átad egy-egy adattáblát, melyen mindaz, ami itt elhangzott megtalálható, illetve elképzelhetõ, hogy olyan is rajta van, amit én magam nem mondtam el. Stemper õrnagy készítse fel a rohamosztagokat felszíni bevetéshez. Valószínûleg rázós útjuk lesz odalent. Veers alezredes, készüljenek fel a lépegetõk bevetésére. Ward százados rendelkezésére áll és mindenben segíteni fogja. Thatch parancsnok és elsõtisztek, tartsanak eligazítást a pilótáknak és a "Szárny" parancsnokoknak az ismereteink függvényében. 5 óra és 55 perc múlva mindenkitõl bejelentkezést kérek a parancsnoki hídon. Ezt követõen a fények kigyúltak, majd Thatch a szükséges vezényszavak elharsogását követõen Piett mellé lépett.
Veers megvárta, amíg a tömeg oszlani látszik, balját pedig Stemper õrnagy kezére helyezve jelezte, hogy a tiszt is várjon pár pillanatot. Soha nem tartozott az idegbajos, és kapkodást kedvelõ emberek közé, mert tudta jól, a sietség csak hibákat szül…amúgy is, a tömegben sokkal rosszabb sodródni, mint kellemesen sétálni. Midõn a tisztek kavalkádja felkelt, majd megindult kifelé a terembõl, Veers is felegyenesedett. - Õrnagy, szeretném, ha folyamatos kontaktusban maradnánk a felkészülés, az akció, valamint az utómunkálatok alatt egyaránt. Noha ön a Rohamosztagos erõk megbízott parancsnoka, õk is a szárazföldi erõket képviselik! Szeretném, ha ez a szó új értelmezést nyerne a Flotta berkein belül. Noha nem ismerem az eddigi fegyelmet, sem a kvalitásokat, minden erõmmel azon leszek, hogy kiemelkedõen teljesítsünk, precizitásunk pedig sebészi legyen. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a fõtisztek közötti összhang! Mindenrõl jelentést kérek! Remélem, egyetért velem, és ez nem, mint plusz teher fogja nyomni a vállát! A tiszt elejtett szavai közben célzottan a hangárba vezetõ turbóliftek felé vette az irányt…Midõn Stempes és jómaga kiléptek az eligazítóból egy fiatal katona lépett melléjük, majd szólította le a duót. - Alezredes, õrnagy! Biccentett egyet, majd ahogyan az illõ, tisztelgett. - Zászlós! Köszöntötte õt is Veers, majd szalutált a férfinek. - Uram, Piett kommodore rendelt ön mellé, állok rendelkezésre, ameddig szükséges! Az alezredes bólintott, majd halovány mosollyal nyugtázta a kijelentést. - Pompás! Szeretném, ha értesíteni Nathan Ward századost, hogy 15 perc múlva a hangárban várom! A zászlós biccentett, majd szabályos hátraarcot követõen távozott…a két tiszt útjai ezt követõen váltak el. Amíg az õrnagy az egységeihez sietett, addig az alezredes a hangárokba indult, hogy megtekintse a páncélosok karbantartási munkálatait. Az érkezésekor a saját egységei felmérését elrendelte…ezekhez kellett most csatolni a Flotta többi egységének felülvizsgálatát is…
-=Nathan Ward=- A kabin ajtaján a riadójelzést követõ alig negyed órán belül kopogás hallatszott…amennyiben a százados engedélyt adott a belépésre, úgy a számára már ismert Bryce zászlós lépett be a kabinba. - Uram! Szalutált a felettesének, majd midõn az is viszonozta a kellõ katonai protokollt, úgy folytatta. - Veers alezredes az egységeinek fenntartott hangárba indult, ahol várni fogja magát. Negyed standard órát mondott, amelybõl az út a kabinjáig közel négy percet emésztett fel! A zászlós nem folytatta…várta, hogy Ward százados útjára ereszti-e…noha az éppenséggel oda vitt, ahová Nathan-nek tartania kellett…
|
|
|
Post by Piett kommodore on Apr 25, 2008 20:23:20 GMT 1
Egy órával a saját maga által meghatározott idõhatár elõtt Piett frissen vasalt egyenruhában kilépett kabinjából. Testõre mellé állt, és együtt mentek a hídra. Ahogy belépett Krill másodtiszt a "Kapitány a hídon!" üdvözléssel köszöntötte, és mindenki egy pillanatra Piett irányába fordult. Piett helyet foglalt a kapitányi székben, majd maga mellé intette Krill másodtisztet. - Uram? - Santer Veal parancsnok többszöri utasításom ellenére sem jelent meg, és nem vett részt az eligazításon sem. A parancsnokot ezzel felmentem a VSD Firehawk irányítása alól. Helyette Önt nevezem ki a hajó parancsnokának Krill fõhadnagy! Menjen azonnal a hajóra egy rohamosztagos egységgel, akik visszakísérik a parancsnokot a fogdába. A hadmûvelet levezénylése után majd a hadbíróság dönt a sorsáról... - Igen, uram. Köszönöm uram! - Induljon azonnal, nem egészen egy óra múlva feszült háborús helyzetbe lépünk. - Igen uram, máris indulok - mondta a fõhadnagy és elindult, hogy teljesítse elöljárója parancsát.
Pár perccel késõbb egy Lambda osztályú sikló hagyta el a hangárt, fedélzetén egy rohamosztagos egységgel, valamint Krill fõhadnaggyal. A rohamosztagosokat maga Renn Shodon százados vezette. A hídra érve aztán az ott a székében tûnõdõ Santer Veal századoshoz lépett a rohamosztagos százados. - Santer Veal parancsnok. Piett kommodore parancsa értelmében letartóztatom, mert többszörösen is megszegte elöljárója parancsát! - kezével intett egy rohamosztagosnak, aki megbilincselte - Kövessen kérem! Persze más választása úgysem volt, hiszen két rohamosztagos mellé állt, és elkísérték a parancsnokot. A Lambda sikló visszarepült az Accuserre. A rohamosztagosok elkísérték a parancsnokot a fogdába, ahol az A2324-es zárkában helyezték el. A következõ pillanatban Shodon százados jelentkezett be Piett holo-kommunikátorán: - Uram. Veal parancsnokot elõállítottuk. Nem tanúsított ellenállást. Az A2324-es zárkában helyezték el. - Köszönöm Shodon százados. Készüljenek fel... nehéz nap áll elõttünk. - Igen uram - mondta Shodon, majd bontotta a vonalat. - Készüljenek fel. Nem egészen egy óra múlva a flotta elindul. - Igen uram... most jött be egy hívás Thatch parancsnoktól... Pár perc múlva itt lesz uram. - Rendben. Az érkezéséig töltsék fel a taktikai térképre ezt - adott át a harcászati tisztnek egy adat-táblát Piett - és készítsék fel a hajót. Nem akarok semmilyen hibát! - Igen uram!
A flotta elsõ hajója felkészült a támadásra és annak vezetésére. A hajón egyelõre senki sem tudta, hogy ez lesz életük egyik legnehezebb akciója. Fogalmuk sem volt róla, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk, de bátran néztek szembe bármivel.
|
|
TK-986
New Member
Katona
Felder?t? osztagos, k?zleg?ny, val?di neve: Maes Carius!c!Default
Posts: 21
|
Post by TK-986 on Apr 25, 2008 23:56:15 GMT 1
Maes arca felvillant, amikor meghallotta: 5 óra múlva indul élete első bevetésére. Arcára csak a meglepődöttség ült ki, szemében azonban ott izzott a lelkesedés, ami társai szemében már régebben kihúnyt. Ez is csak egy olyan alkalom lesz a három tapasztaltabb katonának, amikor az életüket kockáztatják a csekély esélyű siker érdekében. Azonban a parancsot teljesíteni kell. Ezt mind tudták. Pillanatokon belül, ahogy 411 kihirdette a helyzetet, sötét lett a szobában. Egyedül 671 tűnt el pár percre, hogy a - közben megjavított - pisztolyt visszaadja a szomszédban lakó gazdájának. Amint ő is visszaért, csend telepedett a teremre. Azonban 986 nem tudott aludni. Túl izgatott volt. Fejében a standard parancsok cikáztak és az, hogy egyes helyzetekben mi a teendője. Azonban tudta: ha nem alszik, az életébe kerülhet. És lehet, hogy csak hosszú napok múlva élvezheti újra a kemény priccs nyújtotta viszonylagos komfortot. Fél órával társai után 986-nak is sikerült álomba merülnie, miközben az otthoni tájak megnyugtató képeire gondolt. Ettől mindig elaludt. Eltelt az 5 óra. Korábban, mint ahogy azt 986 képzelte. Azonban az ébresztő hangjára azonnal felpattantak szemei. Mikor felkelt, már 573 ébren volt. A helyiségben felszerelt tükörben simította végig teljesen sima fejbőrét, ellenőrizve, hogy nem nőtt-e ki az alvás alatt annyi haj, amennyit visszaborotválhatott volna. De nem így volt. Bross hadnagy szólalt meg először: -Jó reggelt, mindenkinek. - szólt kissé álmatag hangon. -Mi olyan jó benne? - Kérdezett vissza 573, aki most már féloldalt bámulta fejét. - Még zuhanyozni sem tudtam. -Keltél volna fel előbb. - replikázott 411. -Előbb felkeltem, de mire odaértem a zuhanyokhoz, a besh és leth osztag már ott volt, meg valaki a Forn-októl is. -Pech. - mondta a hadnagy és már öltözött is át. Eközben 671 is felkelt és szokásához híven ismét szükszavú maradt, azonban villámgyorsan kezdett készülődni. 5 perc 17 másodperc. Ennyi volt 986 személyes rekordideje, ami alatt a teljes felszerelését előkészítette és páncélzatát felöltöte. Most több idő kellett neki. Talán azért mert ideges is volt kicsit, talán az új környezet miatt. Mielőtt mellvértjét felvette volna, kiemelte talizmánját az alsó termoruházat alól és megcsókolta a gyémántot. 573 elmosolyodott, miközben a kesztyűjét húzta fel. - Juju? - kérdezte 986-tól. - Micsoda? - kérdezett vissza Maes értetlenül -Öh... Juju... öh... talizmán. -Jah, igen. Szerencsét hoz.-Nálunk kicsit más a szokás. - Mondta és felhúzta a sisakját, aztán 671-hez lépett, akire már szintén felkerült a sisak. 573 megfogta hátulról 671 sisakját és a saját fejéhez húzta társáét. A két fehér fej egy hangos koppanással ért össze, szinte azt lehetett hinni, hogy még összetörnek - Dögölj meg, 671. - kezdte Dronel tizedes. -Te is dögölj meg, Hentes. - jött is utána azonnal válasz. Maes láthatólag bambán állt az esemény előtt. -Oh, tényleg... - szólt Bross hadnagy és ő is gyorsan felkapta sisakját, hogy ő is összefejeljen két társával - Dögöljetek meg mindketten. Ezután 573 fejét 986 felé fordította: -Most te jössz, kapd fel azt a vödröt. - szólt Hentes és ahogy látta, hogy Maes még mindig értetlenül néz rájuk, megismételte - gyerünk már. - 986-ot sem kellett tovább noszogatni, felvette sisakját, aztán 573 azonnal odalépett hozzá és határozottan lefejelte őt. -Dögölj meg. - szólt társához a felcser. -Öh... igen... - szólt vissza értetlenül 986. - Ezután 671 és végül 411 követték Hentes példáját és összefejeltek az újonccal. -És ez használ? - kérdezett vissza igencsak hitetlenül Maes a bizarr szertartás után. -Még élünk, nem? - válaszolt egy újabb kérdéssel 573, aki most már DC-15-ösével foglalatoskodott. És kérdése jogos volt. Amióta ők hárman egy osztagban szolgáltak mindig ez volt a szokás. Eredetileg TK-234 - akinek helyét 986 vette át - vezette be ezt a szokást a Cresh osztagban, mielőtt még Caridára vezényelték volna továbbképzésre. Eddig még mindig bejött. Az osztag egy darabban tért vissza minden küldetésről, leszámítva pár kisebb sérülést: égést, zúzódást, izomrándulást, schrapnelt, és egy nyílt bokatörést, amit 411 szerzett, miután belezuhant egy állat kotorékába a Vorza II-n. Persze ez nyilván nem a közös rituáléjuknak volt köszönhető, de legalább emelte a csapatmorált. Hamarosan mind a négy felderítő teljes menetfelszerelésben volt. Miután végeztek, a hangárba mentek, ahol várták az eligazítást és felkészültek a behajózásra. Maes a felderítők hosszú sorában állt, TK-671 és a következő csapat - azaz a Dorn osztag - parancsnoka közt. Feszülten várta, hogy az eligazítás megkezdődjön.
|
|
|
Post by plastic on Apr 26, 2008 7:32:02 GMT 1
Tac, amint látta, hogy osztagának legtöbb tagja alvásra fordítja az idõt, rájött, hogy ez a legjobb döntés. A Gahala I.-re történõ felszállás óta nem aludt egy percet sem, de még csak nem is pihent. Így végül õ is álomra hajtotta fejét.
Tac semmit sem álmodott. 6 óra múlva, mikor megszólalt a jellegzetes, folyamatosan felhangosodó, ébresztõnek szánt pittyegés, felébredt, és elkezdett készülõdni. Alig fél óra múlva már teljes menetfelszerelésben virított, de a biztonság kedvéért még egyszer ellenõrizte cuccait. * Távcsõ? Zsebkés? Megvannak.* Miután végzett, elkezdte vizsgálgatni E-11-es pisztolyát. Újratöltötte, átálította félautomata üzemmódba, majd a tokjába helyezte.
Az ellenõrzés után Tac Jones-szal, és többi társával együtt készen állt a következõ lépésre, legyen az bármi is...
//Maes, nagyon szép ez a rajz, te csináltad? //
|
|
Nathan Ward
Junior Member
Katona
Birodalmi p?nc?los sz?zados, a p?nc?los hadoszt?lyok f?parancsnoka - EBGYCSE, er??rz?keny!c!#556B2F
Posts: 107
|
Post by Nathan Ward on Apr 27, 2008 18:53:08 GMT 1
Hirtelen kopogás szakította ki a riadó felett való töprengésén. Felállt, és odalépve a kabinajtó elé, rácsapott az ajtónyitó gombra. A fiatal Bryce zászlós nézett rá. Tisztelgett, amit Nathan azonnal viszonzott, majd fejével intett a zászlósnak, hogy lépjen be, miközben arrébbállt az ajtóból. Ám az ahelyett, hogy belépett volna, közölte Veers alezredes Úr parancsát. Nathan azonnal válaszolt neki:
-Rendben, indulok. Köszönöm, zászlós!-avval kilépett a szobájából, és sietõs léptekkel elindult a megadott hangár felé, hogy mihamarabb teljesítse feljebbvalója utasítását.
~Tehát már megérkezett Veers. Ennek igazán örülök, szükség volt egy hozzá hasonló kaliberû fõtisztre a flottánál. Meg amúgyis, nagyon jó volt vele, illetve az Õ parancsnoksága alatt szolgálni. Örülök, hogy újabb elõléptetéssel jutalmazták, elismerve ezzel érdemeit.~gondolta a turboliftek felé menet. Amint a kijelölt hangárhoz ért, elindult az ott intézkedõ parancsnoka felé. Mikor odaért hozzá, egybõl feszes, mintaszerû vigyázzba vágta magát, tisztelgett, és köszöntötte Veers-t.
-Uram, Nathan Ward százados szolgálatra jelentkezik, Uram!-majd várt, hogy Veers viszonozza a köszönést régi tisztjének, és a már jól megszokott módon, eligazítsa Ward-ot, hogy mit vár el tõle. Mindig sokat kért, de Nathan eddig hibátlanul megoldotta a feladatokat. Ezt várták el tõle, és magától is ezt várta Nathan.
|
|
|
Post by Maximilian Veers alezredes on May 1, 2008 14:50:32 GMT 1
Accuser – A Veers féle Erőknek fenntartott hangárok egyike Veers a tőle megszokott határozott, mégis nyugalmas tempóban közlekedett a hatalmas Csillagromboló gyomrát labirintusként keresztező folyosók kavalkádjában. Kezeit maga mögött összekulcsolva haladt, hónalja alatt az adattáblával. Szemlélte a sürgő-forgó embereket, hol kérdőn, hol érdeklődve, azok mit is csinálnak…akiken tiszti rangjelzést látott, azokat természetesebben tüzetesebben, mégsem tolakodón vette szemügyre. Próbálta az emlékezetébe vésni azok arcvonásait, és esetlegesen az egyenruha mellkasi részét szegélyező névtáblácskát is. Igen jó volt a memóriája, így attól nem tartott, ha esetleg egyik-másikkal összefutna valahol, ne tudjon előrukkolni a nevével.
Alig tíz perc alatt érte el azt a hangárt, ahol a lépegetők egy része tárolásra került…természetesen az emberei az érkezést követően azonnal nekiláttak az emberi mércével hatalmas monstrumok ellenőrzésének, figyelembe véve minden apró részletre. Katonái, akikkel már évek óra együtt szolgált, tudták, hogy felesleges vigyázba vágniuk magukat, az alezredes úgy is hamarabb intene, hogy folytassák a műveletet. A férfi pár lépést követően az egyik lépegető árnyékában állapodott meg, majd szinte alig hallhatóan ejtett ki egyetlen szót. - Wizzard! Eleresztvén kulcsoló kezeit, balját megemelve simította végig a szörny lábának fémes felületét. Elmerült a szépségében, és nosztalgikusan méregette, hiszen már rengeteg ütközetben volt alkalma próbára tenni a tűrését.
Aztán hirtelen valamiféle hang szakította meg…ismerős…régmúltról… - Uram, Nathan Ward százados szolgálatra jelentkezik, Uram! Az alezredes lassan fordult meg, majd vigyáz állásba helyezkedve viszonozta a tiszteletadást. A szalutálást követően kezet nyújtott a régről ismert századosnak. - Ward százados! Örömömre szolgál, hogy magam mellett tudhatom! Az eredményei lenyűgözők! Azonban, az idő siettet, így túlesvén a formalitásokon… Igen, Veers soha nem volt a nagy szavak embere, sokkal inkább a tetteké…mondatát megszakítva vette ki jobbjával a hóna alatt szorongatott adattáblát, majd adta át a tisztnek. - …bevetésre készülünk! Stemper őrnaggyal már egyeztettem, így magán a sor! Szeretném, ha minden flottul működne, és egy apró hiba sem csúszna felkészülésbe. Minthogy Ön a páncélos egységek felelős tisztje, felügyelje azok ellenőrzését, valamint felkészítését a harci helyzetre! Szeretnék mindenről informálódni, így elvárom, hogy a legapróbb dolgot is jelentse nekem! Veers kinyújtva kezét invitálta rövid sétára Ward századost. - Az adattáblán megtalálhat minden szükséges adatot, amelyet a hírszerzésnek sikerült kiderítenie! Véleményt és terveket várok öntől, amelyeket majd egyeztetünk az én elképzelésemmel! Az alezredes itt megtorpant. - Még valami! Szeretném megkapni a Szárazföldi Erők tisztjeinek névsorát, hogy felvehessem velük a kapcsolatot a többi hajón! Természetesen az efféle papírmunka nem az ön feladata, bízzon meg valakit! A listát a kabinomba kérem! Leléphet! Veers biccentett a fiatal katona felé, majd midőn az távozott, ismét visszatekintett a Wizzard-ra…az egyik rangidős tisztje lépett mellé ezt követően, akivel szóba elegyedve tanulmányozta, hogyan áll a lépegetők felkészítése…
|
|
Nathan Ward
Junior Member
Katona
Birodalmi p?nc?los sz?zados, a p?nc?los hadoszt?lyok f?parancsnoka - EBGYCSE, er??rz?keny!c!#556B2F
Posts: 107
|
Post by Nathan Ward on May 2, 2008 17:57:45 GMT 1
Nathan átvette az adattáblát felettes parancsnokától, a hóna alá csapta, majd figyelmét ismételten Veers felé fordította. Tudta, az eligazítás végén bõségesen lesz még ideje arra, hogy áttanulmányozza a kapott információkat. Amit ezután közölt vele, eléggé meglepte. ~Hogy én vagyok a felelõs tisztje a páncélosoknak?~tette fel magának a felettébb szükségtelen kérdést, hiszen Veers épp az imént tette nyilvánvalóvá, hogy tényleg ez a helyzet. Természetesen meglepettségének nyoma sem volt arcán, de magában örült, és valamilyen szinten már várta is ezt a beosztást. Amennyit látott a flotta eddigi páncélosainak teljesítményébõl - lévén, hogy õ a képzéseket irányító parancsnok, gyakorlatilag teljes körû képet alkotott már magában az emberei képességérõl -, sejtette, hogy valami hasonló prioritású posztra fogják elég hamar kinevezni. Azt is tudta, hogy Veers alatt milyen a szolgálat, hisz volt már dolga a szárazföldi fõtiszttel, és be kellett vallja magának, Veers az a mintakatona, akire bármelyik embere nyugodt szívvel felnézhet, mert csak pozitív katonai mintát látna maga elõtt. ~Vélemények és tervek…na, ez kezd érdekes lenni. Itt az ideje, hogy megmutassam a képességeimet~somolygott magában, miközben hallgatta tovább az alezredest. Mikor amaz befejezte az eligazítását, Nathan határozottan, keményen vigyázzba vágta magát, tisztelgett, majd az adattáblával a kezében visszasietett a kabinjába, és azonnal nekilátott a parancsok teljesítésének. Amint beért, leült az asztalához, és legelõször is átolvasta az adattáblán található beszámolót. Az elsõ, amire felfigyelt, hogy új beosztásba helyezték, egészen konkrétan Peitt kommodore kinevezte Veers másodlagos helyettesének, Stemper õrnagy mellé, ráadásul új posztjában õ lett a flotta páncélos hadosztályainak fõparancsnoka is. Érezte, amint az új kihívások miatti izgalom miatt a vér kissé gyorsabban kezd el dübörögni ereiben. Tudta, ez az a poszt, amire vágyott. Itt fog eldõlni további karrierjének sorsa. Ha jól teljesít, továbbléphet, akár beosztásban, akár rendfokozatban, ha viszont elbukik, a bukása hatalmas lesz, és egyszeri, végleges. Újult erõvel olvasta tovább az adattáblát. Elért ahhoz a részhez, ami a most küszöbön álló bevetés részleteirõl szólt. Egybõl világossá vált a riadó jelentõsége. Azonnal megnézte az idõpontját a jelentés készítésének, és a mostani idõt. Látta, nincs sok ideje hátra, talán csak néhány szabvány galaktikus óra, így nem vesztegetvén tovább a drága idejét, gyorsan folytatta az olvasást. Agya közben raktározta a fontos, lényeges kifejezéseket, hogy majd a végén egységes csokorba rendezze, és segítségével nekiláthasson a feladatának. ~Jailen bolygó…független…támadás alatt áll…támadók kiléte ismeretlen…haderejük szintén…felderítõ század eltûnt…jelentések alapján komoly ellenállás…~magában elismerõen füttyentett. ~Nem semmi bonyodalom. Harmadfokú készültség. Nos, akkor lássunk is neki a dolgoknak~gondolta, majd lehívta a központi számítógép adatállományából, felhasználva tiszti prioritású azonosítókódját is, az adott rombolókhoz tartozó szárazföldi csapatok egyes egységparancsnokainak a névsorát. Ezt egy külön adattáblára kimentette, majd kézbe vette a komlinkjét, és megkereste Galla hadnagyot. -Hadnagy, azonnal jöjjön a kabinomba-szólt bele, majd amint elhangzott a tisztje szájából a „nyugtázva” szó, egybõl szakította is a kapcsolatot, és felkereste az Accuserhez tartozó szárazföldi csapatok fõtechnikusát, Morien Fõtörzsõrmestert, és eligazította: -Morien fõtörzsõrmester, azonnal lépjen kapcsolatba a flottához tartozó szárazföldi egységek egyes fõtechnikusaival, és kérjen egy teljes listát az azonnal hadba fogható lépegetõkrõl és páncélosokról, illetve azonnal kezdjék meg ezek harci helyzetre való felkészítését. Összesen van mostantól számítva T-2 órájuk. Öntõl 20 standard percen belül várom a teljes, harcképes egységeket tartalmazó listát!-szintén megvárta, míg Morien visszajelez, majd a hirtelen felhangzó kopogás hatására felállt, és kinyitotta kabinjának ajtaját. Galla hadnagy lépett be a kicsiny tiszti körletbe, és feszes vigyázzba vágta magát. Nathan viszonozta a tisztelgést egy gyors kézmozdulattal, majd átnyújtotta a tisztek névsorát tartalmazó adattáblát Galla hadnagynak. -Hadnagy, azonnal vigye ezt az adattáblát Veers alezredes Úr kabinjába, és adja át neki! Üzenem neki továbbá, hogy ha esetleg nem tudna elérni engem, akkor Önön, mint a szárnysegédemen keresztül, bármikor elérhet! Ne nézzen nagy szemekkel hadnagy, szükségem van egy szárnysegédre, és magára gondoltam. Most nincs idõm komolyabban elmagyarázni a dolgokat, de amint lesz rá alkalmunk, összeülünk, és átbeszéljük a teendõit. Távozhat!-biccentett felé Nathan, majd visszaült az asztala felé, és nekilátott valami tervet készíteni a közelgõ akcióval kapcsolatban. Lehívta a központi adattárból a célbolygó térképét és geográfiai leírását, majd egy összevetõ programmal megpróbálta a felderítés által készített képek helyét meghatározni, vajon hol lehetnek helyileg, illetve milyenek az adott helyszínek körülményei. Eközben Veers alezredes kabinjánál:Galla hadnagy A fiatal, a hirtelen a nyakába szakadó újdonsült helyzetektõl kissé kába és ideges Galla odaért Veers kabinjához. Kissé bátortalan kopogás után, ha beengedték, belépett, és igyekezett a legpatinásabb vigyázzt és tisztelgést produkálva megállni. Ha engedélyt kapott rá, azonnal belekezdett a mondandójába, közben kezével átnyújtva Veers-nek az adattáblát. -Uram, Ward százados küldi Önnek az adattáblát, amelyen az Ön által kért tisztek nevei olvashatóak. Továbbá megkért, hogy tolmácsoljam Önnek, ha esetleg nem tudná elérni a százados Urat, keressen engem, mert én vagyok Ward százados szárnysegédje mostantól-félénken nyelt egyet a monológ végén. Izgult, elvégre egy élõ legenda elõtt állhatott éppen, ráadásul szerencséje lesz, mivel közvetett felettese is Veers. Megvárta, hátha van válasza az alezredesnek, aztán amint elbocsátották, visszatért egységéhez, és nekiállt felkészülni a közelgõ eseményekre.Az adattábla tartalma:„Az Elsõ Birodalmi Gyorsreagálású Csapásmérõ Egység alá tartozó szárazföldi páncélos haderõk egyes egységeinek parancsnokai:
ISD II. Accuser : Maximilian Veers alezredes úr ISD Black Arrow : Henrik Shinte õrnagy úr ISD Sentry : Wain Vinjagga százados úr ISD Assassin : Ban Kilvaari százados úr Venator Monitor : Ethan Bulthner fõhadnagy úr Venator Intrepid : Kana Starr fõhadnagy asszony VSD II. Firehawk : Deel Drayen fõhadnagy úr”
Az adattábla csupán a szükséges információkat tartalmazta, semmi fölösleg, semmi mellébeszélés, csak ahogy az alezredes azt elvárta a beosztottjaitól.
|
|
Arctus Dike
New Member
Katonatiszt Csillagrombol? kapit?ny EBGYCSE
A Black Arrow ISD kapit?nya, 1. Birodalmi Gyorsreag?l?s? Csap?sm?rő Egys?g%\1\%!c!Default
Posts: 86
|
Post by Arctus Dike on May 9, 2008 19:45:12 GMT 1
Két és fél órával a Piett kommodore által meghatározott indulási időpont előtt, a Black Arrow, Birodalmi osztályú csillagromboló fedélzetén, egészen pontosan bal oldali főhangárjában kétszakasznyi, a szokásosnál is fényesebben csillogó makulátlanul tiszta, hófehér páncélt viselő rohamosztagosok sorakoztak fel hármas oszlopban. A hangár egyik feltáruló oldalajtaján keresztül, éjfekete formaruhát és sisakot viselő tengerészgyalogosok érkeztek. Négyesével kísértek egymás után az érkező repulzoros szállítóegységeket, melyeken egyenként két-két zárt, mintegy két méter hosszú és nagyjából fél méter széles, oldalt enyhén oválissá kerekített, fémszínű kapszulaformájú koporsókat hoztak. A kapszulákat egytől egyig birodalmi lobogókkal takarták le. A kapszulákat, a hangárt lezáró erőtérmező kezdték el két sorban elhelyezni.
Amint a tengerészgyalogosok végeztek, a többségük a repulzoros szállítókkal együtt távozott, ám négyen visszamaradtak, s négyszög alakzatban elhelyezkedtek az előtérhez közelebbi sor, bal szélső koporsója körül. Ezek a széles, majdhogynem szivar formájú, fémszínű tárolók ugyanis koporsók voltak. Köztük több olyan is akadt, amely üresen állt, jelképes mementókét emlékeztetve azokra a pilótákra és fedélzeti lövészekre, akik életüket adták a Hutt Szektorban nem is olyan rég, jól kalózok ellen vívott ütközetben aratott diadalért. A koporsók nagyobbik részében összezúzott, összeégett, szinte, vagy teljesen felismerhetetlenné vált maradványok voltak. Rohamosztagosok, pontosabban, ami megmaradt belőlük, miután a Hapan Csatasárkány fedélzetén, - melynek elfoglalására utasították őket – egy pokolgépes csapda a közvetlen közelükben lépett működésbe. A kapszulák hosszú, kettes sorának másik végén, azt lezárandó merőlegesen, két újabb szakasznyi rohamosztagos sorakozott fel. A gyászszertartásra felsorakozott díszőrséget a Bravo század adta.
A hangár fedélzetre nyíló főajtaján szép lassan sorjáztak be a gyászszertartásra érkezők. Díszegyenruhába öltözött pilóták, fényes páncélzatot viselő rohamosztagosok, olíva zöld, szürke és éjfekete egyenruhát viselő tisztek sorjáztak be. A díszőrség kettes falának végén, a koporsókkal párhuzamosan álltak fel, az azonos egységhez tartozók egy-egy klikkbe tömörülve. Végül megérkezett a csillagromboló kapitánya, az első tiszt, a repülő egységek parancsnokának, valamint a szárazföldi erők parancsnokának társaságában. A négy tiszt, felsorakozott a koporsók előtt. Hozzájuk csatlakoztak a sor túlsó végére az elesettek alegységeinek parancsnokai. Elsőként az első tiszt, Caranthyr főhadnagy lépett a kihelyezett mikrofonállványhoz, mely azon túl, hogy a helyiség hangszóróihoz volt csatlakoztatva, az interkomm rendszerrel is össze volt követve, így a csillagromboló valamennyi fedélzetén, folyosóján, kabinjában, s egyéb helyiségében épp annyira voltak hallhatóak az elhangzottak, mint ahogy a hangárban. Az első tiszt határozott éles vigyázzt vezényelt, majd tisztelegj következett. Körülbelül két szabvány perc telhetett el, míg ismét felhangzott a vigyázz vezényszó, amit a pihenj követett. Az első tiszt ekkor ellépett a mikrofon elől, átadva a helyet a kapitánynak.
Arctus Dike a mikrofonhoz lépett, majd végighordozta tekintetét a koporsókon, aztán belekezdett a korábban megírt gyászbeszédbe.
- Nyolcvanöt derék embertől veszünk ma örökre búcsút. Nyolcvanöt bátor katonától, kik életüket adták. Életüket adták azért az eszméért, melyben mindannyian hiszünk. Egy békésebb, igazságosabb Galaxisért, melyben nem kell a hajósoknak, kalózoktól, rablóktól és más életüket és vagyonukat fenyegető martalócoktól tartaniuk. Nem tudom, közülük kit milyen indíttatás vezetett a Birodalmi haderő kötelékébe, szükség, vagy esetleg kényszer, netán kalandvágy volt döntésük mozgatórugója. A jelenlévők közül valószínűleg sokan tudnának válaszolni erre a kérdésre, hisz ők maguk sokkal jobban ismerték az elesett bajtársakat, mint én. Most, mikor testüket, némelyükét jelképesen, némelyükét ténylegesen visszaadjuk az űrnek, melyből mindannyian lettek, s lettünk mi is, és ahová valamennyien visszatérünk valamikor, hinnünk kell, hogy haláluk nem volt hiábavaló. Emléküket megőrizzük, az általuk hozott áldozat előtt, melyet egymásért hoztak, tisztelgünk. - Elhallgatott, majd tett egy lépést hátra és az első tisztjét szólította. - Caranthyr főhadnagy! –
A Black Arrow első tisztje ismét a mikrofonhoz lépett. Egy adattáblát tartott a kezében, melyről olvasni kezdte az elesettek névsorát. A pilótákkal kezdte, ugyanis az ő koporsóik voltak a sor előtér felöli oldalán az elsők.
- Antur, Talak, hadnagy! - Mondta ki hősi halált halt TIE pilóta nevét. Ezzel egyidejűleg a Black Arrow bal oldali turbólézer lövegtornyai közül az első tisztelgő lövést adott le. A négy tengerészgyalogos felemelte a koporsót, majd az erőtérhez vitték, - melynek időközben megváltoztatták a szerkezeti összetételét, hogy ki lehessen rajta lökni a koporsót, ám kívülről az űrből semmi sem hatolhasson át rajta - és lassan kitaszították, az űrbe. –Elysar, Adoniram, hadnagy! – Olvasta fel az adattáblán szereplő következő nevet az első tiszt. Újabb tisztelgő lövés, a tengerészgyalogosok megragadták a koporsót és az előzőhöz hasonlóan, ezt is kilökték az űrbe. A jelenet még nyolcvanháromszor ismétlődött meg. Amint az utolsó koporsót is átadták az űr sötétjének, a főhadnagy ismét vigyázzt. majd tisztelegjet vezényelt, aztán ismét vigyázz és pihenj, legvégül pedig az oszolj vezényszó következett… Fél órával később, a kapitány már a kabinjában volt. Az íróasztalánál ült és a saját személyes naplójába írt újabb bejegyzést. Mindössze másfél óra volt vissza a következő hiperűrbe ugrásig, amelynek végrehajtását követően előreláthatólag az Első Birodalmi Gyorsreagálású Egység hadihajóit, csillagvadászait, felszíni harcjárműveit és rohamosztagait ismét csatába vetik, az admiralitás parancsára. Ismeretlen számú és erejű ellenség ellen. Arctus egy pillanat erejéig eltöprengett, hogy vajon ki és mit fog majd elmondani abban a gyászbeszédben, melyet a Black Arrow legénységéért kellene mondani. Aztán elhessegette a baljóslatú gondolatot. Tudta, hogy jól képzett legénysége, akik az iránta való hűségből követik parancsait. Tevékenységük révén pedig, a jól felszerelt, módosított csillagromboló sikerrel fog szembeszállni azzal, ami az út végén várni fog rá. Bármi legyen is majdan az.
|
|
|
Post by Piett kommodore on May 10, 2008 4:55:23 GMT 1
Mielõtt az idõ teljesen lejárt volna, Piett ellátogatott a börtönblokkba, mert a VSD II. Firehawk ideiglenes parancsnokától azt az információt kapta, hogy a kommunikációs eszközük tönkrement, és épp fél órával a Piett által meghatározott idõ elõtt sikerült megjavítani. Veal parancsnokot így egy megrovással, de szabadon bocsátotta, azonban kikötötte, hogy az elkövetkezendõ csata idejére maga mellé rendeli a parancsnoki hídra...
Vészesen, és elodázhatatlanul közeledett a Piett által az eligazításon meghatározott idõ. Piett és Thatch egymás mellett álltak a megfigyelõablaknál és a lassan kötelékbe formálódó hajókat nézték. Az Accuser utolsóként állt be - Piett kérésére - hogy jól láthassa, hogy minden más hajó már alakzatba rendezõdött. Piett és Thatch halkan, hogy csak õk hallhassák, beszélgettek. Egyszercsak a komm.tiszt lépett oda hozzájuk: - A holo kapcsolat készen áll uram! - Remek - mondta Piett, majd a holo-adó körhöz sétált. A többi hajón így megjelent képmása, és hangja is hallhatóvá vált. - Bejelentkezéseket kérek - mondta, és várt, hogy a kapitányai egytõl egyig bejelentkezzenek.
Mikor mindenki eleget tett utasításának, Riba Hurten hadnagy a hajó új navigációs tisztje jelezte, hogy készen állnak a hajók, és hogy a navigációs tisztek összehangolták a hajót az ugrásra. A holo-kapcsolatot a hiperûrben nem tartották fent, ezért Piett ki is lépett a körbõl, a navigációs tiszt pedig megkezdte a visszaszámlálást: 10... 9... 8... 7... 6... 5... 4... 3... 2... 1... Ugrás!
A következõ pillanatban a csillagok megnyúltak, és az EBGYCSE minden egyes hajója hiperûrbe ugrott. Egyelõre nem tudták, hogy mi vár rájuk, de Piett biztos volt benne, hogy nem csúszhat hiba a számításba, és hogy nem ismétlõdhet meg a csatasárkány elleni harc vesztesége, és abban is, hogy katonái helyt állnak majd...
//Mindenkitõl azt kérném, hogy szúrja be ide az indulási hsz-t. Aztán a Jailen felett folyt.köv... //
|
|
Jack Stemper
Junior Member
Katona Birodalmi rohamosztagos
Rohamosztagos tiszt, az EBGYCSE rohamosztagos egys?geinek főparancsnoka. Őrnagy.!c!
Posts: 171
|
Post by Jack Stemper on May 10, 2008 13:27:37 GMT 1
Az őrnagy lassan kikászálódott kabinja ágyából, és belebújt díszegyenruhájába. Pont úgy időzítette a dolgokat, hogy részt vehessen a végső tiszteletadáson. Miközben végigsimított egyenruhája oldalán, ismét felrémlettek benne a Csatasárkányon átélt dolgok... Habár tapasztalt, és sokat látott tisztnek számított a Birodalmi Szárazföldi Erők kötelékén belül, sosem tudott teljesen megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy nap mint nap, akcióról akcióra újabb és újabb embereket, barátokat veszít. Azonban mint katona, kötelessége elfogadni ezt. A Birodalom védelme sokszor áldozatokkal jár. -Csak az a kérdés, hogy mekkora ez az áldozat.
Jack a kabinja ajtaját nyitó panel felé nyúlt; Egy határozott mozdulattal hüvelykujjával megnyomta a nyitó gombot, és az ajtó jellegzetes szisszenését követően, kilépett a folyosóra, és visszazárta a kabin ajtaját. Ezek után, gyors léptekkel indult meg az elesett katonáit, és a vadászpilótákat, az űr sötétjének adó hangár felé.
Mikor odaért, már szinte az összes szolgálaton kívüli tiszt, no meg a szomorú esemény celebrálásáért felelős Thatch parancsnok ott volt. Stemper- mint mindig -most is hozta a szokásos papírforma komoly arckifejezést. Így állt be az egyik sorfalba.
_________
Ennek végeztével még alaposan áttanulmányozta azt az adattáblát, amit az eligazításon nyomtak a kezébe. Fejben összesítette a dolgokat, aztán még felkereste régi őrmesterét Dornt, és váltott vele pár szót. Dorn Meckley egyike volt azon keveseknek, kik az EPK létrejöttétől kezdve, ott harcoltak a frontvonalon. Stemper többek között az újoncok felől is érdeklődött, majd miután minden kérdésére választ kapott, megveregette Dorn vállát, és visszaindult a kabinja felé. Itt volt az ideje, rendes „egyenruhába” bújni.
Miután felvette a standard rohamosztagos páncélt, a tiszti megkülönböztető pauldront, és magához vette minden felszerelését, útnak indult a főhangár felé.
Az ugrás után nem sokkal, már valamennyi rohamosztagos egység jelen volt...
|
|
Nathan Ward
Junior Member
Katona
Birodalmi p?nc?los sz?zados, a p?nc?los hadoszt?lyok f?parancsnoka - EBGYCSE, er??rz?keny!c!#556B2F
Posts: 107
|
Post by Nathan Ward on May 10, 2008 19:34:10 GMT 1
T-3 standard óra...Ward százados kabinjában:Nathan komlinkje csipogni kezdett, jelezvén, valaki kapcsolatba kíván lépni vele. Azonnal felállt az asztala mellõl, odalépett a kisebbik asztalkához, és kézbe véve a kommunikátort, beleszólt. -Itt Ward!-majd várta a választ, ami azonnal meg is érkezett az Accuser fõtechnikusától. Nathan önkéntelenül is maga elé idézte a kissé köpcös, vastag bajszú vén katonát, amint kis kabinjában, mely a lépegetõk hangárja mellett volt, a székében ülve, mély, morgós hangján beleszól a kom-ba. Morien fõtörzsõrmester jelentette a Piett-flotta kötelékébe tartozó, a bevetés idejére hadrendbe állítható lépegetõk teljes létszámát. Nathan megörült a listának, hiszen az elõzõleg bekérthez képest azonnal feltûnt neki, sikerült a vén rókának jópárat megjavítania. Csak úgy magának biccentett egyet, mintegy tudomásul véve a közölt információkat, majd elköszönve Morientõl visszasétált asztalához, és nekiállt folytatni azt, amit eddig is lázasan csinált. T-1 standard óra...Szinte fel sem tûnt neki, hogy az idõ milyen gyorsan el is szállt. Ugyanakkor elégedett volt, mert eddig egész jól állt a dolgaival. Képernyõjén különbözõ adatok, táblázatok, térképek és mûszaki leírások tömkelege volt, néha váltott a kép, amint lenyomott egy-egy billentyût, vagy utasítást adott a komputernek. Keze ügyében egy adattábla volt, melyre folyamatosan vitt fel információkat. Ekkor hirtelen újra megszólalt a komlinkje. Ismételten Morien fõtörzs jelentkezett be, és közölte a századossal, hogy az elõzõ listán közölt lépegetõk egytõl-egyig harci állapotra vannak felkészítve. Az összes energiatelep, generátor és fedélzeti szenzor, elektronikai eszköz maximális hatékonysággal, simán mûködik. Nathan megköszönte , majd bontva a kapcsolatot, órájára nézett. Mikor látta, mennyi az idõ, gyorsan begombolta zubbonyát, mivel idõközben könnyített a szerelvényén, majd az adattáblát, amivel eddig bíbelõdött, a kezébe vette, és elindult Veers alezredeshez. T-50 standard perc...Útban Veers alezredes felé, valahol az Accuser fedélzetén:Menet közben biccentett a szembe jövõ tiszteknek, de agya közben lázasan dolgozott. Szinte nem is figyelt a környezetére, miközben a turboliftekhez sietett. Beszállt az egyikbe, majd elindult a megfelelõ szintre. Közben a komlinkjén keresztül értesítette a páncélos erõk egyes századparancsnokait, hogy T-45 perc múlva a flotta hiperûrugrást hajt végre, és addigra az összes egység azonnal bevethetõ állapotba legyen. Ez náluk, a páncélosoknál azt jelentette, hogy minden parancsnok, lépegetõ-pilóta, lövész, egyszóval minden egyes, a hadnemhez tartozó katona a szolgálati bevetési páncéljában, teljes felszereléssel, az adott egység számára kijelölt hangárok személyzeti részlegében gyülekezik, parancsra készen. Nagyjából, mikor ezzel végzett érkezett meg a szárazföldi egységek fõparancsnokához. T-40 standard perc...Veers alezredes Úrnál:Nathan felettese elé lépve határozott, gyors tisztelgést produkált, ám a feszes, parancsra váró vigyázzt ezúttal elhagyta. Tudta nagyon jól, hogy Veers ilyen helyzetekben inkább a praktikusságra, az olajozott, gyors mûködésre adott, mint a külsõségekre, hisz láthatta, Nathan a maximális tiszteletet adta meg neki mindig is. Amint tisztelgett, jelentett is neki egybõl. -Uram, itt a flotta rendelkezésére álló bevethetõ lépegetõk teljes listája, csatolva hozzá a saját véleményezésem illetve pár ötletem, uram!-mondta, majd átnyújtotta az alezredes felé az adattáblát, és várt. Várta, vajon mit fog szólni ötleteihez Veers, illetve várta a parancsait is egyúttal. Miután kinevezték Nathant a páncélos hadosztályok fõparancsnokának a flottában, igyekezett 200 százalékon égetni saját belsõ motorját, és kihozni magából a legjobbat. Az adattábla tartalma:"Az Elsõ Birodalmi Gyorsreagálású Csapásmérõ Egység kötelékébe tartozó, harci helyzetre kész lépegetõk listája:
AT-AT - 50 darab AT-TE - 172 darab AT-ST - 119 darab SPMA - 24 darab AT-AA - 14 darab
Saját javaslatom: Két nagyobb egységben telepítsük a célbolygó felszínére a lépegetõket. Az elsõként telepítendõ csoport alapvetõen AT-ST típusú felderítõkbõl, AT-TE típusú nehéz támadó lépegetõkbõl és AT-AA típusú lépegetõkbõl - az esetleges légi csapás kiküszöbölésére - álljon, majd ezt gyorsan kövesse egy alapvetõen agresszív támadásra beállított rohampáncélos ék, mely fõleg a flotta AT-AT lépegetõire építsen, természetesen a szükséges kiegészítõ típusokat ez is tartalmazza, értem ez alatt az AT-ST lépegetõk maradékát, melyek hivatottak az ellenséges gyalogos haderõ demoralizálásra és szétmorzsolására. Javaslatom továbbá az is, hogy az elsõ egység alapvetõ célja a felderítés mellett az esetleges katonai generátorok, létesítmények szétzúzása legyen, míg a második hullámban érkezõ lépegetõink pedig gyors menetben felszámolják, majd megsemmisítik az ellenséget.Készítõ:Nathan Ward százados az Elsõ Birodalmi Gyorsreagálású Csapásmérõ Egység páncélos hadosztályainak fõparancsnoka
|
|
Arctus Dike
New Member
Katonatiszt Csillagrombol? kapit?ny EBGYCSE
A Black Arrow ISD kapit?nya, 1. Birodalmi Gyorsreag?l?s? Csap?sm?rő Egys?g%\1\%!c!Default
Posts: 86
|
Post by Arctus Dike on May 11, 2008 17:44:44 GMT 1
A Black Arrow parancsnoki hídján a kezelőpultok kettős árkaiban, a megszokott viszonylag visszafogott hangerővel, de annál lényegesen nagyobb hozzáértéssel végezték tevékenységüket a csillagromboló vitális rendszereiért felelős tengerésztisztek és altisztek. Az árokból – a birodalmi csillagrombolókra egyáltalán nem jellemző módon - kiemelten, egy szintben a parancsnoki híd főpadlózatával, volt elhelyezve a navigációs tiszt, a harcászati tiszt, valamint a kommunikációs tiszt „munka és harcállomása”. Jelen pillanatban a kapitány valamint az első tiszt távollétében a harcászati tiszt parancsnokolt. Bail Vand főhadnagy, aki az első tiszthez hasonlóan az Alderaan bolygón született, jelenleg épp a corelliai származású Celessa Mereel hadnagynak adott utasításokat, arra vonatkozóan, hogy a csillagromboló, az előírásszerű manővírozást követően elfoglalja helyét a Csapásmérő Flotta alakzatában. Ez alkalommal, az Accuser mellett annak a menetirány szerinti jobb oldalán kapott helyet, Mellette a Monitor és az Intrepid Venator osztályú csillagrombolók. Az Accusertől jobbra, a Firehawk Victory osztályú csillagromboló, valamint az Assassin, és a Sentry birodalmi osztályú csillagrombolók helyezkedtek el. Az alakzatot két oldalt egy-egy Tartan osztályú cirkáló biztosította. Alig huszonöt szabvány perc volt vissza, az indulás és az azt megelőző kötelező bejelentkezés kitűzött időpontjáig, amikor az első tiszt is megérkezett a parancsnoki hídra. Vand főhadnagy, átadta a parancsnokságot, majd tájékoztatta Caranthyr főhadnagy arról, hogy a Black Arrow irányba állt, a hiperűrugrás szinkronizálása már folyamatban van. Az első tiszt egy halovány mosollyal nyugtázta az elhangzottakat, aztán lassan előrelépdelt a páncélüveggel védett panorámaablakig. A saját szemével is meggyőződött róla, hogy a flotta hajói felvették a hiperűrugrás előtti formációt. A látvány, mely már-már a legyőzhetetlenség érzetét kelthette mindabban, akinek módja volt szemügyre venni, nem nyűgözte le túlzottan. A csillagromboló rendszerint hűvös és kimért első tisztje egy röpke pillanatnál tovább nem is szemlélte a két oldalt látható hadihajókat, hanem a távoli, csillagokkal pettyezett messzeségbe tekintett. A legénység egyes tagjai, - kik a kapitánynál is jobban rettegték a a szépséges, ám ugyanakkor időközönként szavaiban, és arcvonásaiban jégszobor képzetét keltő első tisztet - feltételezték, hogy Caranthyr e pillanatban épp a célállomást, a Jalen bolygót vizslatja szabad szemmel. Noha minden felvilágosult matróz és tengerésztiszt tudta jól, hogy ez képtelenség, ismerték olyan jól az első tisztet, hogy az ő személyével egy kontextusban a lehetetlent a szóhasználatukból mindörökre töröljék. Alig tíz perccel, a bejelentkezés előre meghatározott időpontja előtt, a parancsnoki híd feltáruló hatalmas páncélozott dúracél ajtajában megjelent Arctus Dike kapitány. Az első tiszt fél fordulatot tett. Amikor megpillantott a kapitányt, elkiáltotta magát. Harsány hangja betöltötte a parancsnoki hidat. Kapitány a hídon!A személyzet tagjai egy emberként vágták magukat feszes vigyázzállásba, ezzel köszöntve kapitányukat. Arctus egyetlen jól látható biccentéssel fogadta az üdvözlést. Dike, általában az ilyen jellegű, véleménye szerint felesleges felhajtás számba menő parádéelemeket mellőzni szokta, ám most, harckészültségben egy várható ütközet előtt, ahol olyan ellenséggel kell majd szembe szállniuk, amelyről szinte semmit sem tudnak, ez csak használhat a harci morálnak. - Pihenj! Folytassák - Szólalt meg végül határozott, érces hangján a kapitány, majd az első tiszthez lépdelt. Caranthyr főhadnagy néhány szóban tájékoztatta a helyzetről, majd hozzálátott, hogy felügyelje, az indulás előtti utolsó ellenőrzéseket. A kapitány ez idő alatt a harcászati tisztel beszélgetett, a hiperűrből való kilépést követően várható nehézségek és veszélyek kérdéséről. Jelen pillanatban ugyanis hadászati szempontból releváns információval alig-alig rendelkeztek a Jailen-i helyzettel kapcsolatosan. Egyetlen dolgot tehettek. Még a kilépés előtt feltölteni a turbólézer-lövegeket, betölteni a protontorpedókat, a kilépéskor pedig felvonni a pajzsokat, és a tartalék energiát az elülső pajzsokhoz irányítani. Fel kellett készülniük arra is, hogy a bolygóról esetlegesen zavarni fogják a kommunikációt. Arctus tudta jól, hogy az Első Birodalmi Gyorsreagálású Csapásmérő Egység hadihajói egyenként is félelmetes tűzerővel rendelkeznek, és kiváló parancsnokaik révén önállóan tevékenykedve is helyt tudnak állni, ám legyőzhetetlenné, mégiscsak a példás együttműködés révén, és nem a különféle módosítások és szuperfegyverek miatt váltak. Három perccel a hiperűrugrás kitűzött időpontja előtt, Dike kapitány félbeszakította a Vand főhadnaggyal folytatott beszélgetést, és a holokommunikációs adókörhöz sétált. Belépett a kör közepére, majd utasította a kommunikációs tisztet, hogy hozza létre a kapcsolatot az Accuserrel. Amint ez megtörtént, s a kommunikációs adókör holorácsa aktiválódott. A Kommodore kicsinyített holografikus képmása jelent meg Arctus előtt. „Bejelentkezéseket kérek!”- A Black Arrow indulásra kész! - Jelentette Dike, majd midőn valamennyi hadihajó parancsnoka bejelentkezett, s a kapcsolatot az Accuserről megszakították, kilépett az adókörből, és a navigációs tiszt mellé lépdelt. A hiperhajtóművek indítását összehangolandó szinkronizált chronométerek a flotta minden egyes hajóján azonos értékeket mutattak. Mereel hadnagy hangosan olvasta le a cronométerről az utolsó számokat. - 10... 9... 8... 7... 6... 5... 4... 3... 2... 1... Ugrás! - A visszaszámlálás végeztével az Ugrás szóra, a Black Arrow hiperhajtóműve működésbe lépett. A Hutt Szektornak azon a pontján, ahol néhány perccel ezelőtt, még egy masszív birodalmi hajócsoport volt látható, fényes villanássorozat ment végbe. A csillagok hosszú sávokká szélesedtek, jelezvén, a Black Arrow rendben belépett a hiperűrbe. A chronométeren ezt követően a kilépésig hátralévő órák és percek kezdtek visszafelé peregni. Arctus az első tiszt felé fordult, majd így szólt. - A készültséget, kilépés mínusz 35 percig lefújuk. Felesleges, hogy a legénység az út egésze alatt, állandó készültségben legyen, pihenjenek, amíg lehet, a Jailen felett valószínűleg egy ideig minden energiájukra és koncentrációjukra szükségük lesz. - Jelentősség teljes pillantást vetett Caranthyr főhadnagyra, majd hozzátette. - Ez természetesen önre és a teljes főtiszti karra is vonatkozik. A vadászok kilépés mínusz 10 percre legyenek indításra készen. Shinte õrnagy jelölje ki az első leszálló hullámot. Ők is legyenek készültségben, mire kilépünk a hiperűrből. - Rendelkezett a kapitány, majd sietős léptekkel elhagyta a parancsnoki hidat. Folytatás: Jailen
|
|
|
Post by Maximilian Veers alezredes on May 14, 2008 15:33:57 GMT 1
ISD Accuser
T-3 óra
Az alezredes Ward százados távozását követõen még percekig szemlélte a Wizzard óriáis sziluettjeit…immáron nem csak nosztalgikusan tekintett fel arra, hanem sokkal inkább mûszaki szemmel mustrálta. Igen, Veers nemcsak stratégaként szerzett elismerést magának katonai berkekben, de fejlesztésekben is igen sokat hozzátett a Birodalom haderejének technológiai maximalizálásában és optimalizálásában. Azért tudott megfelelõ ötletekkel szolgálni, mert jómaga soha nem az utolsó sorokban, távol a csatatértõl tette a dolgát…hanem az élvonalban vágott oda az ellennek…így tudta, mi az, amire még szükség van harci helyzetben. Mi az, ami nem úgy mûködik, mi az, amin változtatni kell…esetlegesen mi az, ami nincs, pedig jelenléte akár létfontosságú is lehet. Talán emiatt is tisztelték az alatta szolgáló emberek…már akik tisztelték. Mindig is akadtak olyanok, akik irigységükbõl fakadóan nem viseltettek vele szemben úgy, ahogyan azt kell…ha mégis, akkor leplezték gyûlöletük. A tisztet ez nem igazán hatotta meg, noha véleménye szerint katonai berkekben nem errõl kellett volna szólnia a szolgálatnak…soha nem is törõdött a ténnyel, hogy az efféle érzelmek bizony helyenként jelen vannak a seregben…õ szimplán tette a dolgát, és megkövetelte, amit megkövetelhetett a beosztásból fakadóan.
Közel negyed standard órát követõen sóhajtott egyet, majd tekintetével végigkutatta a hangár belátható részét…az egyik tisztjét kereste, Delleean századost. Midõn észrevette, karját megemelvén intett annak, hogy beszélni szeretne vele. - Uram! Állt meg mellette a katona, elhagyva a köszöntési protokollokat…Tudta, Veers gyûlöli, ha egy napon több tucatszor köszön neki ugyanaz az ember…évek óta szolgált már alatta, és kiismerte eléggé ahhoz, tudja, mikor mit szabad. - Delleean! Szólította nevén emberét, majd miközben ismét körbetekintett a hangárban, folytatta. - Amint az ellenõrzés véget ért, mindenkinek pihenõt rendelek el, kivételt képeznek a gépek mellé kirendelt õrök. T-50 perc múlva teljes menetfelszerelésben akarok látni mindenkit, szemlére…aztán annak végén irány a körletek! A hipertérbõl való kilépés elõtt egy standard órával azonban ismételten harci díszben szeretnék látni minden egyes embert…ki-ki a saját helyén! Ezt adja tovább a flotta összes szárazföldi tisztjének még az ugrás megkezdése elõtt! Leléphet! A százados bólintott, majd öles léptekkel tûnt el az emberforgatagban…Veers emelt fõvel, kezeit maga mögött összekulcsolva indult meg a kabinja felé, hogy õ is felkészülhessen…
T-2 óra
A kabinba érést követõen az alezredes tisztálkodott, majd a szárazföldi erõket hirdetõ melegítõt, és felsõt vett fel. Sok dolga akadt még, hiszen össze kellett állítania egy stratégiai tervet, noha kelletlen kevés információ állt a rendelkezésére. Ez a tény zavarta, hiszen nem lehetett tudni, mire készüljön…azonban egyetlen dolog biztos volt, nem egy szedett-vetett kalózbanda fogja õket odalent várni. A képek, amelyek a bolygó felszínét mutatták egyértelmûvé tették a számára, olyan ellennel kell számolnia, akik mögött egyrészt, megfelelõ tûzerõ összpontosul…másrészt, taktikai érzékük sem lehet éppen utolsó. Attól, mert az ember mögött hatalmas sereg áll, még nem jelent feltétlen gyõzelmet…azt irányítani is kell, és szervezett mozdulatokra bírni.
Leheveredvén íróasztala mögé vette szemügyre a flotta egyes hajóin szolgáló tisztek neveit, akik elszámolással tartoznak neki. Halovány mosollyal könyvelte el, hogy Nathan milyen gyorsan, és hatékonyan oldotta meg ezt az apró feladatot. De a feladat az feladat…nincs súly, nincs nehézség…el kell végezni. A papírost félretolván fordította maga felé konzolját, majd látott hozzá a tervek kidolgozásához…az alapoktól kezdve, lassan felépítve, hogy az egy egészet alkosson…nem kapkodott, mert az csak hibákat szült…õ pedig rühellte, ha hibáznak…így ezt magára többszörösen is érvényesnek tartotta.
T-1 óra
Egyetlen óra volt már csak hátra, a készülõ haditervezet, és hadmozdulatok lassan készen álltak…persze a hipertérben való út alatt lesz még idõ újra meg újra átfutni azokat. Felkelvén az íróasztal mögül öltötte fel tiszti, bevetéseken hordott egyenruháját, majd indult meg az Erõinek kirendelt fõhangár irányába…ahogyan elrendelte, találkozója volt Ward századossal, továbbá szemlét rendelt el…és nem szeretett volna késni.
A hangárba majdhogynem egyszerre érkezett meg a századossal, aki azonnal tiszteletét tette. Veers szintén megeresztett egy gyors szalutálást. -Uram, itt a flotta rendelkezésére álló bevethetõ lépegetõk teljes listája, csatolva hozzá a saját véleményezésem illetve pár ötletem, uram! Átvéve az adattáblát nyitotta meg az azon található terveztet, majd olvasta végig türelmesen. Percek teltek el, voltak szavak, amelyeken többször is átfuttatta tekintetét. Fel sem pillantva szólalt meg. - Remek munka, százados! A terveket a hipertérben való út alatt megvitatjuk a kabinomban egy forró tea mellett! Azzal kikapcsolta az adattáblát, majd a hóna alá helyezvén azt tekintett végig a hatalmas gépek elõtt sorakozó emberein. Nem akarta túlzottan elnyújtani a ceremóniát, hogy azok megfelelõen kipihenhessék magukat…de kellett ez, hogy szokták õt, és törõdését.
A közel fél órás szemlét követõen adta ki az oszolj parancsot…és abban a pillanatban harsantak fel a kihangosítók…a flotta megkezdte a szinkronizált ugrást…
|
|
Nathan Ward
Junior Member
Katona
Birodalmi p?nc?los sz?zados, a p?nc?los hadoszt?lyok f?parancsnoka - EBGYCSE, er??rz?keny!c!#556B2F
Posts: 107
|
Post by Nathan Ward on May 15, 2008 20:48:37 GMT 1
T-1 standard óraVeers alezredesnél, a hangárban:Nathan egy gyors fejbiccentéssel vette tudomásul felettese szavait. Mielõtt útnak indult volna a kabinjába, hogy beöltözzön a bevetésre a páncéljába, még gyorsan közölte Veers-el: -Uram, utólagos beleegyezésével, az összes páncélos századparancsnokot utasítottam, hogy T-45 standard percre foglalják el a számukra kijelölt személyzeti hangárokat teljes létszámmal, teljes felszerelésben, Uram!-majd megvárta még, míg reagál felettese, aztán azonnal útnak indult. T-40 standard percWard százados kabinjában:Amint beért a kabinjába, azonnal összekészítette saját felszerelését. Gyakorló zubbonyára rávette szürke, módosított parancsnoki páncélját, felcsatolta övére szolgálati sugárpisztolyát. Ellenõrizte az energiacelláját mind a pisztolyában, mind az övén található kis rekeszben lévõ másik két pótcellát, majd felcsatolta kar-és lábszárvédõit is. Magához vette még szolgálati komlinkjét, sisakját a hóna alá csapta, és a kabinjából kifelé menet még magához vette személyes felszerelését is. Elindult az Accuser folyosóin Veers kabinja felé. Út közben a komlinkjén keresztül jelentést kért az összes századparancsnoktól. Elégedetten vette tudomásul, hogy az elõírt ütemtervnek megfelelõen, már mindegyikük teljes legénységi állománnyal elfoglalta helyüket, és parancsra készen, bevethetõ állapotban várakoznak. Nagyjából mire ezzel végzett, ért oda az alezredes kabinjához. Biccentett az ajtó elõtt álló õrnek, aki arrébb lépve odaengedte Ward-ot. Egy pillanatra megállt, kicsit kihúzta magát, majd az ajtó mellett található kicsiny készülék segítségével bejelentkezett, és várta, hogy beengedjék. Amint ez megtörtént, belépett a kabinba... Folytatás: Jailen
|
|