Sziklaszívű Lee Avaris
Junior Member
Kal?zfejedelem
Hapan sz?műz?tt, kegyetlen kal?zfejedelem!c!gold
Posts: 135
|
Post by Sziklaszívű Lee Avaris on Aug 21, 2009 15:40:25 GMT 1
Bali-W’an A’rves
Meglepetésedre a négy fegyveres közül az egyik viszonylag könnyen tartja veled a lépést. Nem tudod biztosra megállapítani, de talán futóedzésekkel tarthatja magát kondiban, mert alkata alapvetően nem egy sportolóé. Mikor végül eléritek a hajót, ugyanez a férfi az, aki jelentkezik, hogy ért az ágyúk kezeléséhez. Pilótád is rögtön akad - hiszen melyik csempész, még ha csak mellékállású is, ne értene a hajóvezetéshez? - így te magad dönthetsz: elfoglalhatod a másik ágyút rábízva a vezetést, vagy magad repülsz, ember nélkül hagyva valamelyik fegyvered. Ketten a zsilipnél maradnak, hogy a később érkezőket beengedhessék.
Mikor beszíjaztad magad, végre lehetőséged nyílik támadótoikat alaposabban szemügyre venni. A hajó bár nem túl méretes, mégis van benne valami rettenetesen ijesztő. A burkolat színe fekete, a külső vilkágítás pedig élénk, kék színben pompázik, az ágyútornyok pedig napsárga lövedékeket köpködnek magukból. Ötleted nincs, miféle konstrukció lehet: formája semmilyen csatahajóhoz nem fogható, melyet korábban láttál, felségjelzést pedig egyáltalán nem látsz rajta, ahogy a neve sincs az oldalán feltüntetve.
A romboló nem több egy névtelen fantomnál, mely a semmiből tűnt elő, és dolga végeztével oda is tér majd vissza.... ha szerencsétek van, talán hagy túlélőket. Ha ez nem áll szándékában, tán még az Erő se óvhat meg benneteket.
|
|
|
Post by Bali-W’an A’rves on Aug 21, 2009 22:44:24 GMT 1
//A Vér Sólyom teherhajó fedélzetén//
Az anoati, a pilótafülke felé sietve csupán egy gyors kézjellel mutatta meg a furcsamód vele lépést tartani tudó csempésznek a keskeny fémlétrát, amivel az alsó és a felső lövegtorony is megközelíthető volt. A fürge férfinak több sem kellett, máris elindult sebesen felfelé. A’rves kisvártatva csak a csempész lábbejének a fémfokokon való jellegzetes toppanásait hallotta maga mögött, - amikbe egyúttal enyhén beleremegett a fémszerkezet - miközben ő maga továbbhaladt a pilótafülke irányába. Az önjelölt másodpilóta ott nyargalt a nyomában, ám úgy tűnt a másik kettő a zsilipnél maradt. Az ilyesmi rendszerint kapitány utasításával való nyílt dacolást is jelenthette volna, ám a Vér Sólyom kapitánya ennél jóval gyakorlatiasabb és rugalmasabb szemléletű ember volt.
Bali-W’an tudta és be is látta, hogy ketten biztonságosabban és gyorsabban tudják kezelni a zsilipajtót, s amíg nincs feltétlenül szükség az alsó lövegtoronyban is egy kezelőre, addig ez így is maradhat. Persze lehetőségként ott volt, hogy a Vér Sólyom kapitánya maga megy a másik fedélzeti lövegtoronyba, de ez meg sem fordult a fejében. A Dynamic osztályú teherhajó az felújított műszerezettsége ellenére nagyon régi típus volt. Az anoati pedig semmiképp nem bízta volna egy ismeretlen csempészre a hajója vezetését, főleg a jelenlegi körülmények között nem. Így hát egy árva szót sem emelt azzal szemben, hogy a két csempész ott maradt a zsilipnél.
A pilótafülkébe érkezve látta, hogy asztromechanikai droidja már összekapcsolódott a fedélzeti számítógéppel. Szó nélkül bevetette magát a pilótaülésbe, gyors mozdulatokkal becsatolta a rögzítő hevedereket, s közben az állapotkijelzőre pillantott. A pajzsok már aktiválva voltak, s a főhajtóművek felmelegítése is folyamatba is kezdetét vette. Az anoati tudta, hogy mielőbb el kell elstartolnia, mert jó esély van rá, hogy a hatalmas ismeretlen hadihajó – aminek alakja valósággal betöltötte a pilótafülkéből belátható teret - fedélzetén már érzékelték, a menekülési előkészületeket. Az pedig, megint csak nem volt valószínű, hogy bármely menekülni igyekvő teherhajót hagyják szökni. Baljával a kommunikációs egység kapcsolója felé nyúlt, ám mielőtt keze elérte volna, eszébe ötlött, hogy az állomás kommunikációs reléit a támadók már korábban üzemképtelenné tették, viszont talán még így is képesek a kisebb hatótávolságú forgalmazásra. Vagy akár kapcsolatba léphetne valamelyik csempészhajóval, feltéve persze, ha a támadók nem zavarják a kommunikációs csatornákat. Úgy döntött, egy próbát megér. Bekapcsolta a kommunikációs rendszert, s egyúttal a belső, fedélzeti kommunikációs hálózatot is aktiválta.
- Valahogy el kellene érni Tse-Josif Aadset. - Mondta, a másodpilóta ülésében helyet foglaló csempésznek. Melyik hullámsávot használjátok az egymás közötti forgalmazásra? - Kérdezte, anélkül, hogy felé fordult volna. Mielőtt még amaz válaszolhatott volna, beleszólt az interkomba. - Pilótafülke, a zsilipnél lévőnek! Jött az óta valaki? Látnak további érkezőket? - Kérdezte, majd miközben a válaszokra várt, a kezelőszervek segítségével megkezdte a pilótafülkéből irányítható fegyverrendszer, vagyis a két oldalsó ikercsövű lézerágyú energiatelepeinek feltöltését. Nem mintha hasznát vehette volna ezeknek egy akkora hadihajóval szemben, mint amilyen ez az azonosítatlan, a korábbi szemrevételezéshez képest nem igazán ovális, hanem egyenes számos oldalsó vezérsíkkal tarkított tőr formájú monstrum volt, vélhetőleg erős pajzsokkal és lövegekkel teletűzdelve, de az esetleges vadászok ellen jól jöhetnek.
Ahogy a fő hajtóművek lassan elérték az üzemi hőmérsékletet, A’rves óvatosan energiát adott a főhajtóműre és az elülső, valamint oldalsó manőverező segédhajtóművekre, létrehozva ez által egy törékeny egyensúlyt, aminek értelmében a főhajtómű kellő energián volt egy gyors induláshoz, de a segédhajtóművek az ellenirányú beállításnak köszönhetően saját tolóerejükkel továbbra is egy helyben tartották a hajót. Kockázatos húzás volt, hisz, ha a hajó meglódul, akár hajtóműhibából kifolyólag, akkor leszakadhat a dokkoló-csőről, pusztulást hozva mindazokra, akik esetlegesen az abban tartózkodnak. Az anoati viszont kellően tapasztalt pilóta volt, s megfelelően uralta a teherhajót ahhoz, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő.
- Mindenkinek a fedélzeten, itt a kapitány beszél, hatvan másodperc múlva indulunk! - Figyelmeztette a belső kommunikációs hálózaton keresztül a fedélzeten tartózkodókat, majd, R2eséhez fordult. - ’D8 számíts ki menekülési vektort, amely jócskán vonósugár-távolságon kívül vezet el ez alatt az behemót alatt, lehetőleg egyenesen az ő érkezési vektoruk irányába. Akkor nem tudnak egykönnyen utánunk fordulni. A számításokhoz a birodalmi csillagrombolók vonósugár-értékeit vedd alapul. Nincs adat arról, hogy hol helyezkednek el ezen a vonónyaláb kibocsátók, így kalkulálj úgy, hogy a hajótest bármely pontján lehetnek. A navigációs kijelzőre kérem a kész pályaívet, amint megvan! - Adta ki az utasítást az asztromechanikai droidnak, miközben a fedélzeti chronométerre tekintett, majd újra a csatahajóra, amely továbbra is az állomást bombázta vakító sárga sugárnyalábokkal. A’rves figyelmesen szemlélte a torkolattüzeket. A lövegek felvillanásainak fényében jól látható volt a burkolat éjsötét színe. Bali-W’an észrevette a külső helyzetjelző fényeket is a hadihajó burkolatán. Ám mindezekre csupán egy-egy rövid pillantásnyi időt fordított. Figyelme középpontjában a lövegek, közülük is pontosabban azoknak az elhelyezkedése állt, amelyeket a támadók eddig működésbe hoztak…
|
|
Sziklaszívű Lee Avaris
Junior Member
Kal?zfejedelem
Hapan sz?műz?tt, kegyetlen kal?zfejedelem!c!gold
Posts: 135
|
Post by Sziklaszívű Lee Avaris on Aug 22, 2009 17:47:29 GMT 1
Bali-W’an A’rvesA dokkolócsőben épp feltűnik az első két ember, egy óriási ládát cipelve. Görnyedeznek a nehéz konténer súlya alatt, végül egyikük kezében megcsúszik a fül, a tároló zuhanni kezd, a földre koppan.... és a következő pillanatban a menekülőket szikraeső borítja el McLealen két, a zsilipnél maradt útitársa elől. A robbanás nem a ládából szabadult el: a hajó egyik lövése találta telibe a csövet, és a tiszta energia késként hasította azt szét. A Vérsólymot ezzel elvágták az űrállomástól, elpárolgott minden esélye, hogy újabb túlélőt vegyen fel. Az egyetlen lehetőség, hogy megpróbáljátok menteni az életeteket. Bár Bali-W'an Jedi volt, és így feladata az ártatlanok védelmezése, most tisztában volt azzal, hogy vagy kereket old, és megment négy életet, vagy maga is odaveszik az összes többivel együtt. Amint azonban az ionhajtóművek sebességbe kapcsoltak, a csatahajó hangárját védő energiapajzs mögül feltűntek az első vadászgépek.
|
|
|
Post by Bali-W’an A’rves on Aug 22, 2009 21:57:55 GMT 1
//A Vér Sólyom teherhajó fedélzetén//
A kommunikációs rendszer bekapcsolását követően az anoati az űrállomás távközlő reléinek működésképtelenségén túl, egy másik problémával is szembesült. A támadók zavarták a kommunikációs frekvenciákat. A számos csatateret megjárt Jedi számára ez korántsem nem volt meglepő. Utalt a támadók képzettségére, és hajójuk felszereltségére. A mintegy fél kilométer hosszú ismeretlen csatahajó burkolatának feléjük eső oldalán nem látszott semmiféle felségjelzés, és a hajó megnevezése sem. Bárkik is voltak, gondosan el akarták titkolni kilétüket. Már pedig akik féltve őrzik létezésük titkát azok, nem hagynak túlélőket. Kétség sem férhetett hozzá, ha rajtuk múlik senki sem menekülhet.
Miközben A’rves ezen bizonyosság tudatára ébredt, a Vér Sólyom alig észrevehetően megrázkódott, aminek nyomán elmozdult korábbi helyzetéből. A kormányművet kezében tartó Bali-W’an már az előtt felfogta mi történt, minthogy a zsilipnél lévő két csempész az interkomon beszámolhatott volna róla. A dokkoló-cső telitalálatot kapott. Nem volt már tovább miért maradni. Az állomáson rekedtekért már nem tehetett semmit. Most már csak azzal foglalkozhatott, hogy a fedélzeten lévő utasai, valamint velük együtt a saját életét mentse.
- Külső ajtót lezárni! A dokkoló-cső csonkját tartó mágnes mezőt deaktiválni! Amelyikük ért a lövegkezeléshez az foglalja el az alsó lövegtornyot, a másik jöjjön a pilótafülkébe. - Szólt bele határozott, ércesen csengő hangon a fedélzeti zártláncú komrendszer mikrofonjába. Közben megszüntette a manőverező segédhajtóművek által képezett ellentartó erőt. A Dynamic osztályú teherhajó meglódult, mintha valamiféle űrkorszak előtti katapultból lőtték volna ki.
„Vadászok!” - Szólalt meg a hadihajó felé mutatva A’rves újdonsült a másodpilótája. A Vér Sólyom kapitánya maga is a megjelölt irányba pillantott. Elég volt egyetlen gyors pillantást vetnie az első felbukkanó sziluettekre ahhoz, hogy tudja, az útnak indított csillagvadászok is épp oly ismeretlenek számára, mint a feléjük közelítő fél kilométer hosszúságú hadihajó.
- Aki nincs beszíjazva, kapaszkodjon, vagy siessen valahova rögzíteni magát! - Szólt bele ismét az interkomba. Tudta, hogy rövidesen gyors és nyaktörő manővereket kell majd végrehajtania. - ’D8 kellene az a pályaív! - Mondta a drodinak, amely mindössze egy rövid ám harsány füttyszóval nyugtázta a sürgetést. A bináris üzenet egyértelmű volt. Az R2es még nem készült el a számításokkal. A’rves nem tehetett egyebet, időt kellett nyernie. Kényszerhelyzetben, a fedélzeten tartózkodók életét szem előtt tartva kellett döntést hoznia. Egy szűk ívű fordulóval átrepülhetett volna az állomás alatt, közel annak burkolatához. Ez által a hadihajó fegyverei ellen viszonylagos védelmet kapott volna, s ez megnehezítette volna azon vadászok dolgát, amik utána vetik magukat. Így viszont azok őt üldözve, célt tévesztett lövéseikkel, vagy akár ütközés révén károkat okoztak volna az állomásban, megnehezítve annak evakuálását. A másik lehetőség jóval, egyszerűbb, és ostobábbnak tetsző volt. Nyíltan a mély űr felé fordulva sebesen távolodni a kalózhajótól, ezáltal remélhetőleg minél több prédára leső vadász figyelmét magára vonva.
Az anoati az utóbbit választotta. A tovább fokozta a sebességet, majd határozott fordulóba kezdett. A kalózhajó alakja eltűnt a pilótafülke panorámaablakából belátható térből. Viszont megjelent előbb az egyik oldalsó, majd a hátsó holokamera kijelzőjén. Bali-W’an előre tolta a kormányművet, aminek következtében a teherhajó lebukott. Tette ezt azért, hogy mielőbb kikerüljön az esetleges vonónyalábok hatóköréből. Megnehezítve a hadihajó lövegkezelőinek munkáját szélesen, balra - jobbra billegtetéssel repült, mintha teherhajója egy képzeletbeli kábelen függve hintázna. Úgy vélte, ha le tudja rázni a vadászokat talán nem is lesz szükség az asztromechanikai droid által kalkulált pályaívre…
|
|
Sziklaszívű Lee Avaris
Junior Member
Kal?zfejedelem
Hapan sz?műz?tt, kegyetlen kal?zfejedelem!c!gold
Posts: 135
|
Post by Sziklaszívű Lee Avaris on Sept 28, 2009 16:24:16 GMT 1
Bali-W’an A’rves
A menekülésnek induló teherhajó után három Simi'yiar veti magát. Az elfogóvadászok a Hapan flotta gyöngyszemei lettek volna, ha évekkel ezelőtt a Sziklaszívű nem lopja el a prototípusokat, mikor száműzetésbe vonult. Sebességük és mozgékonyságuk messze elhagyta a birodalmiak által használt TIE/In vadászokét - és sajnos a Vér Sólyom tempójával is felvették a versenyt. Sugárágyúikból szinte folyamatosan ontották a halálos, napsárga színben tündöklő plazmát, és minden eltelt másodperccel egyre pontosabban tüzeltek.
Aztán a három gép, tökéletes szinkronban két-két rakétát eresztett útjára. Bali-W'an minden pilótatudását be kellett, hogy vesse - és ez nem volt csekély - de hat rakéta elkerülése egy teherhajóval olyan mutatvány, melyet talán senki sem tudott volna sikerrel véghez vinni. Három ártalmatlanul süvített el, alig néhány méterre a Sólyomtól, egy pedig lapos szögben érkezett, és csupán felszíni sérülést okozott.
A maradék kettő azonban már pontosabb volt: az egyik a fő hajtóműfúvókát találta telibe, a másik kicsivel előrébb csapódott be... túl közel a hajó reaktorához. A Vér Sólyom sebessége egyenlőre változatlan maradt, de a fedélzeti számítógép energiaingadozást jelentett, mely elsősorban a hipermeghajtó működésében okozott problémát.
A Jedi tudta, két lehetősége maradt: vagy megvárja, hogy az asztrodroidja kiszámolja a koordinátákat, és hiperűrbe lép, mely esetben az instabilitás a hajtómű kisüléséhez vezethet... ez a hajó leállását okozhatta volna a semmi közepén, rosszabb esetben pedig azt, hogy a hiperhajtómű felrobban és széttépi az egész járművet....
A másik opció pedig a bolygó felszínére történő kényszerleszállás, amihez ugyan meg kell fordulnia, de a légkör pereme alig egy percnyi távolságra volt a hajó jelenlegi helyzetétől.
Bali-W'an-nak gyorsan kellett döntenie, hisz a vadászok még mindig a nyomában voltak.
|
|
Léonard Beaumagnan
Junior Member
Politikus
Politikai tan?csad?, a Naboo szen?tora, a MediCorp t?bbs?gi r?szv?nyese!c!#4682B4
Posts: 324
|
Post by Léonard Beaumagnan on Oct 2, 2009 0:51:01 GMT 1
NPSS-798
A J-típusú diplomáciai hajó kirobban a hiperűrből. A pilóta nagyra nyílt szemekkel ellenőrzi a kijelzőket és nem érti, hogy mi történt. A navigátorhoz fordul, aki belebújik a saját képernyőjébe. A pilóta feláll és egyre vörösödő arccal indul meg a beosztotja felé. Ekkor nyílik fel a pilótafülke ajtaja és lép be Léonard. - Urak, látom elértük azt a pontot, amit megadtam. Kapitány, üljön vissza. Ne aggódjon, a koordináták megfelelőek. Léonard is a navigátor képernyőjére irányítja figyelmét, miközben a kapitány visszatér az ülésébe és az orra alá dörmög valamit. A pozíciójuk kék pontként villog a nagy fekete térképen. A "Corellian Run" vonalán állnak, alig néhány klikkre a Denon bolygótól. - Remek. Ahogy kértem. Elindultunk a szokásos Naboo-i útvonalon, most pedig irány, egyenesen a Zeltros. Csak így tovább urak, jó munkát. Ezzel Léonard visszatér a hajó gyomrába, a hajó pedig fordul és gyorsul.
|
|
|
Post by Bali-W’an A’rves on Oct 3, 2009 20:23:54 GMT 1
//A Vér Sólyom teherhajó fedélzetén//
A teherhajó fedélzeti műszerei tájékoztatták a Vér Sólyom pilótáját az utána eredő csillagvadászokról. A fény alatti hajtóművek maximális teljesítménnyel üzemeltek, ám pillanatokon belül kiderült, hogy ez nem elegendő. Az ismeretlen konfigurációjú harcigépek lépést tudtak tartani a Dynamic osztályú szállítóhajóval, és rövidesen lőtávolba kerültek. Fedélzeti fegyvereik valóságos plazmaesőt zúdítottak az üldözött teherhajóra. A’rves gyakorlott pilóta volt, kezeit pedig az Erő vezette. A teherhajót merész manőverezéssel, csillagvadászokat megszégyenítő fordulókkal sikeresen kitért az üldözők első sorozataik elől, ám ez nem vettel el a csillagvadászok vezetőinek kedvét. Folyamatosan támadtak, s hosszú sorozataik elől már az anoati Erő vezette kezei sem menthették meg a Vér Sólymot. A pajzsok egyelőre kitartottak, ám a hajó minden egyes találattól megrázkódott.
Bali-W’an kiürített tudattal, teljes mértékben az Erőre hagyatkozva repült, kiterjesztett tudata a fedélzeti műszerek figyelése nélkül ellátta a legszükségesebb információkkal. Aztán a csillagvadászok rakétákat indítottak, együttesen szám szerint hatot. A’rves összeszorított fogakkal manőverezett követve az Erő által sugalltakat de, tudta, hogy nem kerülheti el mindet. Hármat sikeresen elkerült, a negyedik lapos szögben találta el a hajót, áthatolt a pajzson, de csupán burkolati károkat okozott. Az anoati ekkor veszítette el az uralmat a hajó felett. Az utolsó két rakéta szintén becsapódott. Az egyik alulról, pontosan a hajó reaktora alatt, a másik pedig a főfúvókákat találta el, csaknem telibe.
A Vér Sólyom kapitánya a műszerekre pillantott. A hajtóművek nem álltak le, és egyelőre a sebesség sem csökkent. Az állapotjelző energiaingadozásra figyelmeztetett. A hiperhajtómű felügyeleti rendszere veszélyt jelentett, a navigációs számítógép hibaüzenetet közölt. A pajzsok csaknem összeomlottak.
- ’D8! Menj a gépházba és próbáld meg rendbe hozni a hiperhajtóművet, legalább egy rövid, szektorszintű ugrásig kitartson, és ha van rá mód az energiaingadozást is hárítsd el. - Adta ki az utasítást az asztromechanikai droidnak, mely harsány dallamú füttysorozattal nyugtázta az utasítást.
A teherhajó, és vele együtt a fedélzetén tartózkodók esélyei drámaian csökkentek. A kapitány tudta, hogy milyen lehetőségek közül választhat. Mielőbb a hiperűrbe menekülni, vagy megpróbálni elérni a bolygó felszínét. Mindkettőnek megvoltak a maga veszélyei. A sérült hajóval épp olyan kockázatos hiperűrbe lépni, mint amennyire a bolygó légkörébe belépni, és ott üldözőkkel a sarkában leszállni. Ráadásul, ha a főhajtóművek épp a bolygó gravitációs mezejében adják meg magukat, az, jóval fájdalmasabb halált fog eredményezni, függetlenül attól, hogy elégnek a légkörben, vagy esetleg a felszínnek csapódnak. Persze az alternatívák közül a vadászok által megadott kegyelemdöfés sem hiányozhatott.
A navigációs számítógép és az asztromechanikai droid hiányában a hiperűrbe lépés, sérült hajtóművel, vakon mind közül a legrosszabb választás lenne. Manuálisan túl soká tartana az ugráshoz szükséges számításokat elvégezni, ám A’rvesnek volt még egy lehetősége, a már felvázoltak mellett. Jedi képzése révén képes volt az Erő segítségével navigálni a hiperűrben. A múltban a Jedik számtalanszor használták ezt a képességüket, hogy az ismert kereskedelmi útvonalakat elkerülve, feltérképezetlen hiperűri útvonalakat használva érjék el úti céljaikat. Bali-W’an maga is birtokában volt ennek a tudásnak, csak épp az évek múlásával egyre ritkábban alkalmazta.
Egy gyors, a vadászpilóták által harcfordulónak nevezett manőverrel a bolygó felé fordult, aztán ismét bukórepülésbe kezdett. A hajó pályáját úgy határozta meg, hogy noha közelítsen, a bolygó gravitációs mezejének szökési tartományán és a légkörön kívül repüljön el, a bolygó déli félgömbje alá. Kinyúlt az Erőért kiürítette elméjét és megnyitotta tudatát, hagyva, hogy az Univerzum egészét átható energiamező utat mutasson neki. Elkezdte betáplálni a rövid, mindössze a rendszer széléhez vezető hiperűrugráshoz szükséges paramétereket, majd amint végzett meghúzta a kart, amely arra volt hivatott, hogy aktiválja hiperhajtóművet…
|
|
Sziklaszívű Lee Avaris
Junior Member
Kal?zfejedelem
Hapan sz?műz?tt, kegyetlen kal?zfejedelem!c!gold
Posts: 135
|
Post by Sziklaszívű Lee Avaris on Oct 4, 2009 7:49:41 GMT 1
Bali-W’an A’rves
Az, hogy a Jedi hajója még sérülten is ilyen fürgén manőverezik, némileg meglepi a kalózokat. Kissé megkésve követik csak a harcfordulót, majd közvetlenül zután újabb röptényi rakétát indítanak meg. Újabb hat rakéta tart halálos pontossággal az ezúttal nyílegyenesen repülő Vér Sólyom felé. A távolság egyre csökken: két kilométer... másfél... egy... ötszáz méter... háromszáz...száz...
Végül a rakéták utolérik a hajót... és ártalmatlanul süvítenek tovább, mikor az utolsó pillanatban eltűnik a hiperűrben. Hogy a sérült teherhajó milyen messzire jut, rejtély marad; talán örökre nyoma veszik a hiperűr kéklő fergetegében.
- Meglógott? - kérdezte dühödten Yorick a vadászok kudarcát jelentő radarkezelőtől. - Ezért... - Yorick, állj. - szakította félbe Eya'na. - A hajó súlyosan megsérült. Nem jut messzire. És amúgy is, nem sugárzunk semmiféle jelet, így esélye sincs, hogy bárkinek jelentse a hajónk létezését.
Yorick dühösen felmordult, és figyelmét ismét a tűz alatt tartott űrállomásra fordította. A hangárból ebben a pillanatban indultak el a hapan ex-tengerészgyalogosokkal tömött csapatszállítók...
|
|
|
Post by Silas "Daemon" Wessiry on Oct 23, 2009 14:01:21 GMT 1
A BUSZT menetrend szerinti koréliai járata szeli át a hiperûr folyosóinak rengetegét. A fedélzeten, többek közt, a bánya tulajdonos, Silas Wessiry is helyet foglal magánkabinjában. Az Arkánián tett üzleti látogatása után elégedetten vesz egy forró fürdõt. A tisztálkodás végeztével ismételten a kényelmes bõrfotelben nyújtózik egyet, miközben tanulja az arkánok nyelvét és elfüstöl egy drága szivart. Mikor már elégedett lehet magával a nyelvismeretben tett elõrelépésével, lefekszik a kényelmes ágyba és az út hátralévõ részében pihen, illetve alszik... // Folytatás//
|
|
|
Post by Den Dastar on Nov 27, 2009 18:29:33 GMT 1
//PK kaland - Szabadságon//
Sentinel Marauder osztályú korvett fedélzete Valahol a Tatooine közelében, egy Marauder osztályú korvett lépett ki a hipertérből. Nagy hatótávolságú szenzoraik segítségével letapogatták a környéket, majd miután meggyőződtek afelől hogy nincs hajómozgás, a hajó várakozni kezdett, és a főhangárból járőrözés céljából 2 ARC-170-es szállt fel. Fél óra múlva egy YT-1300-as típusjelzéssel ellátott szabvány corelliai teherhajó ugrott ki a hipertérből. A hajó átküldte az azonosítóját, és elindult a hangár felé. A 2 ARC-170-es eközben támogatóállásba állt a teherhajó 2 oldalán. Miután a hajó dokkolt Tutu Minnel a fedélzetén, a vadászgépek is dokkoltak. Sandler őrnagy kiadta a parancsot, hogy folytassák a már megkezdett küldetést. A navigációs számítógép kiszámolta a koordinátákat, majd nemsokkal ezután a hajó fénysebességre kapcsolt, és eltűnt... Tutu Mint az elsőtiszt fogadta. A főtisztek többsége ismerte a jawát, és tudták hogy mennyire nagy becsben tartja mindkét Miráll tábornok, Festo százados, és Dastar ezredes. Ennek köszönhető, hogy nem egy sötétállat hadnagyot küldtek a jawa fogadására. -Üdvözlöm a Sentinel fedélzetén! A nevem Young százados, az elsőtiszt. - Biccentett barátságosan Young, majd az egyik turbólift irányába mutatott. - A kapitány személyesen kíván beszélni önnel, Mr. Min.
|
|
|
Post by Bali-W’an A’rves on Dec 20, 2009 17:02:03 GMT 1
//A Vér Sólyom teherhajó fedélzetén//
A Dynamic osztályú teherhajó pilótafülkéjében a fedélzeti rendszerek kontrollkijelzői úgy világítottak, mint egy űrkikötő leszállásvezérlő fényei. A rakéta becsapódások okozta sérülések, valamint a hajtóművet és burkolatot egyaránt megterhelő manőverek, sorra villantották fel a különféle veszélyjelzőket. A pajzsok energiaellátása akadozott, és a manőverező hajtóművek tolóereje is ingadozott. A’rves résnyire összeszűkült szemekkel az Erőre és a műszerekre koncentrálva tisztában volt azzal, hogy újabb rakéták tartanak feléje. Tudta, hogy a Vér Sólyom nem viselne el még egy közvetlen találatot.
A hiperhajtómű aktiváló karjának az elhúzását követően a hajtómű nem lépett azonnal működésbe. Ez pedig jó néhány feszült tizedmásodpercet eredményezett, amely során a pilótafülkében tartózkodó utasok némelyike fojtott hangú szitokszavakkal illette a teherhajót, annak készítőit és karbantartóit, míg egy másik a közelgő pusztulásukat emlegette. A hajó kapitánya, a mellette és mögötte jajveszékelőkről tudomást sem véve nézte a fedélzeti radarképet, amin jól láthatóak voltak a közelítő rakétákat jelző villódzó pontok.
A’rves ismét felengedte, majd elhúzta az aktiváló kart, ám most sem történt az, aminek történnie kellett volna. Lehunyta a szemét és kinyúlt az Erőért. Tudta, hogy ha kitérő manőverbe fog, akkor elveszítik a lehetőséget a hiperűrbe lépésre, viszont, ha a hiperhajtómű nem lép működésbe, akkor a következő becsapódás fel fogja robbantani a teherhajót. Bali-W’an fogait összeszorítva koncentrált. Az Erőt, mint egyetlen láthatatlan kezet használva, megpróbálta eltéríteni a közelítő rakétákat. Ám mielőtt még a legközelebbit elérhette volna, az, hírtelen eltűnt tudatának láthatatlan csápjai elől. Ezzel egyidejűleg a Vér Sólyom érezhetően meglódult.
A’rves tudta, mielőtt kinyitotta volna a szemeit, s megpillantotta volna a hiperűri alagút kékes fényeit, s sávvá szélesedett csillagokat. A Dynamic osztályú teherhajó végül, sikeresen menekült a hiperűrbe, lerázva az üldözői által indított rakétákat, s megmenekülve a pusztulástól.
- ’D8, Ez a kis gond a hiperhajtóművel eléggé megrezegtette a lécet. Most láss hozzá a szükséges kárelhárítási munkálatokhoz, a fedélzeti főszámítógép majd segít benne. - Utasította asztromchanikai droidját a fedélzeti, belső kommunikációs rendszeren keresztül Bali-W’an. Az R2es egy rövid éles, szitokszerű választ adott, jelezve, hogy a hiperhajtómű működésbe lépése neki köszönhető, majd bontotta a vonalat. A Jedi elmosolyodott a droid riposztján, majd elindított egy részleges diagnosztikai eljárást.
- Ez közel volt. - Állapította meg a mindenki számára nyilvánvalót, az anoati mögött ülő csempész. - Alig egy hajszálon múlott, annyi bizonyos, de most hogyan és hova tovább kapitány? - Kérdezte a másodpilóta ülésében ülő férfi, A’rves felé fordulva.
Az anoati a kérdező felé fordult, szólásra nyitotta a száját, majd, minthogy sietve közelítő lépteket hallott, becsukta anélkül, hogy egy szót is szólt volna. Megvárta, míg a másik két csempész is megérkezik a pilótafülkébe, és csak aztán válaszolta meg a kérdést.
- Egy legálisan bejegyzett szállítótársaság pilótája vagyok, aki tűrhetően fizető és tisztességes munkát szeretne közületek, azt elviszem magammal a társaság székhelyére, aki nem, azt megegyezés szerint kiteszem, valamelyik, az útvonalamat érintő lakorr, űrkikötővel rendelkező planétán. - Ajánlotta. Miközben mindezt kimondta, eszébe jutott, hogy az állomáson maradtak sorsa valószínűleg épp ezekben a percekben pecsételődik meg. Értük sajnos semmit sem tehet, legfeljebb a Fúriát odaküldheti, az esetleges túlélők megmentésére, bár az alapján, ahogy a kalózok mindent megtettek a Vér Sólyom menekülésének meggátolására, majdnem teljesen biztos volt benne, hogy nem lesznek túlélők.
- Mi lesz a többiekkel, akik ottmaradtak? - Érdeklődött az egyik, a pilótafülke ajtajában megállott, s bal vállát fájlaló csempész. A hanghordozásából kitűnt, hogy ő maga is pontosan tudja, milyen sors vár azokra, akik nem tudtak elmenekülni, de mégsem tudta szó nélkül hagyni a kérdést.
- Ezzel a hajóval nem sokat tehetünk értük, és mire elvergődünk a legközelebbi olyan rendszerbe, ahol értékelhető segítséget találunk, nekik már vélhetőleg késő lesz. Sajnálom. – Válaszolt az anoati, igyekezett együtt érző hangot használni, bár tudta, hogy újdonsült útitársainak kemény világában nem gyakori az érzések kimutatása.
- Nos megfontoljuk az ajánlatát MacLealen kapitány - Felelte a másodpilóta ülésében ülő férfi. - Mi lesz az első állomásunk? - Tette fel egyből a következő kérdését a csempész.
- Nos, egyelőre csak egy rövid ugrást hajtunk végre, perceken belül kilépünk a hiperűrből, aztán felveszem a kapcsolatot a társaság diszpécserével, aztán meglátjuk a többit. - Felelte Bali-W’an. Gondolatban hozzátette azt is, hogy értesíti a Fúriát és megadja Stirling kapitánynak, az állomás koordinátáit, és tájékoztatja a fejleményekről, hátha mégis sikerül túlélőkre akadni.
- Rendben van.- Felelte a csempész kvartett szószólója, majd folytatta. -- Addig is ideje részünkről is túlesni a bemutatkozáson. Ön mögött az örök pesszimista Teo Queber, az ajtóban állók Friz Yeela és Pete Cander, én pedig Dic Ardon vagyok. - Mutatta be sorra társait.
- Érdekes konstrukció a teherhajója kapitány. Sosem láttam még hasonlót. Hol készült? - Érdeklődött az A’rves háta mögött ülő csempész, akit társa Teo Queber néven mutatott be.
- Ez egy elég régi típus, egy mára már felszámolt Magvilágok béli együttműködési hajógyár készítette, mint azt látják egyértelműen felismerhetőek rajta a corelliai, a kuati és ugyanakkor a rendiili tervezési sajátosságok. - Magyarázta a pilótafülkében körbemutatva az anoati, majd a navigációs számítógép chronométerére pillantott. Még fél perc volt vissza a kilépési pontig.
A’rves szemügyre vette a monitoron megjelent diagnosztikai eredményekre. Úgy tűnt a hiperhajtómű a kezdeti nehézségek ellenére megfelelően működik, bár az állapotjelzője kritikus közeli értékeket mutatott. A hajó kapitánya tudta, hogy a következő ugrás megkezdése előtt mindenképp rá kell szánni pár órát, az ellenőrzésre és a legszükségesebb, szárazdokkot nem igénylő javítások elvégzésére.
Mindössze három másodperc volt hátra a visszaszámláló chronométer tanulsága szerint, amikor az anoati deaktiválta a hiperhajtóművet. Pontosabban megpróbálta deaktiválni, ám a hajtómű szemlátomást nem engedelmeskedett a kezelőszerveken keresztül kapott utasításnak. Bali-W’an újra megpróbálta, ám a pilótafülkéből ez alkalommal sem sikerült leállítani a hajtóművet. A chronométer immár újra indult, ez alkalommal a meghatározott időn túl hiperűrben töltött időt kezdte számítani. A’rves a navigációs számítógéphez hajolt, és elindította a vészleállító folyamatot, de az sem vezetett eredményre.
- Most mi lesz kapitány? - Kérdezte Ardon, miközben a másodpilóta kezelőszerveivel bíbelődve próbálkozott, de mivel nem igazán ismerte ki magát a Vér Sólyom műszerei között, ő sem járt sikerrel.
- ’D8 deaktiváld a hiperhajtóművet a gépházból! Azonnal! - Adta ki az utasítást a belső komhálózaton Bali-W’an. Az asztromechanikai droid egy rövid nyugtázó sípjelsorozattal válaszolt.
A másodpercek kínos lassúsággal teltek, míg végül a hiperhajtómű leállt, s a teherhajó visszatért a normál űrbe. Ekkor jelentkezett a következő probléma, ugyanis a fény alatti hajtóművek nem indultak be. A teherhajó irányíthatatlanul sodródott.
- Ez egyre cifrább kapitány. - Morogta a másodpilóta ülésében ülő csempész, miközben újra és újra megpróbálta begyújtani a normál űri hajtóműveket, de nem járt sikerrel.
- Ért itt valaki a hajtóművekhez? - Kérdezte A’rves, miközben sorra kioldotta a biztonsági hevederit.
- Az túlzás, hogy értek, de már volt hozzájuk szerencsém. - Felelte rögvest Pete Cander. Rajta kívül nem volt jelentkező.
- Rendben, akkor Ardon maradjon a pilótafülkében, és tartsa szemmel a szenzorokat, Queber és Yeela menjenek a lövegekhez. Ha azok a kalózok követtek, akkor ne várjunk rájuk letolt gatyával. - Adta ki sietve az utasításokat Bali-W’an. Közben sietve kikászálódott a pilótaülésből, és elindult a gépház felé. Cander a nyomába szegődött. A többiek viszont nem igazán akaróztak megmozdulni.
- Oké űrpatkányok hallottátok a kapitányt, mindenki a dolgára! - Noszogatta társait a műszerek felügyeletével megbízott csempész. Ardon szavai megtették a kellő hatást. A hezitáló Yeela és Queber megmozdultak és nem akarózva ugyan, de elindultak a lövegállások felé.
Kisvártatva a gépházból csavarozógép, hidrokulcs, valamint burkolati elemek eltávolításának és más, a szerelési munkálatokat kísérő jellegzetes hangok hallatszottak ki, melyet időről időre egy asztromechanikai droid bináris sípjelei, valamint egy csempész szitokszavai egészítettek ki…
|
|
|
Post by Bali-W’an A’rves on Jan 16, 2010 18:23:13 GMT 1
//A Vér Sólyom fedélzetén://
Valahol a mélyűrben…
Alig kezdték el keresni a hajtóművek leállásának okait, sorra újabb és újabb meghibásodásokra derült fény. A rakétatalálat rést ütött a burkolaton a hajtóművek kiömlőnyílásai között, amely ugyan nem terjedt ki a létfenntartó rendszer által lefedett területre, de azt nem lehetett belülről megállapítani, hogy milyen károkat okoztak magukban a hajtóművekben. Így még a normálűri hajtóművek újraindítása előtt ki kellett mennie valakinek ellenőrizni. Ezt a feladatot az anoati csak egy valamire bízhatta, a felülmúlhatatlan asztromechanikai droidjára. Így hát R2D8 űrsétát tehetett a teherhajó burkolatán. Az általa észlelt károk elég tetemesek voltak. A pajzsgenerátor jószerével használhatatlanná vált. A burkolati károsodásokat ugyan helyre lehetett állítani olyannyira, hogy a Vér Sólyom biztonsággal be tudjon lépni egy bolygó légkörébe és le tudjon szállni, de nem lett volna szerencsés bármiféle fegyveres konfliktusba keverednie, legalábbis azt megelőzően, hogy a hajó fel nem keres egy javítódokkot. Miközben odakint az R2es felkutatta és lezárta a burkolati sérüléseket, odabent A’rves vezetése alatt az újdonsült legénység keze alatt serényen égett a munka.
Jó órányi, megfeszített tempójú hibakeresés majd ezt követően több mint háromórányi szerelés és a pótalkatrész készlet jelentős részének felhasználása árán sikerült újra működésbe hozni a koros teherhajó normálűri hajtóműveit. Így a Vér Sólyom újra irányíthatóvá, és ha csupán rövidtávra is, de közlekedőképessé vált. A hiperhajtómű már komolyabb problémát jelentett. A hajtóműmag ugyan megúszta, de az antianyag átalakító és a főbb vezetékek, valamint a kapcsolódó biztosítékok használhatatlanná váltak. Ezek cseréje további hosszú órákat vett igénybe. Az asztromechanikai droid időközben végzett a külső munkálatokkal, így most már a benti javításokban is hasznát vehették.
A’rves a normálűri hajtóművek működésbe hozását követően visszament a pilótafülkébe, a navigációs számítógép segédletével meghatározta a hajó aktuális helyzetét. Elég messzire kerültek azoktól a koordinátáktól, ahova a Fúriával a találkozót megbeszélte. Kihasználta az időt, míg Dic Ardon, gyomorproblémákat emlegetve igénybe vette a hajó mellékhelyiségét, valamint társai is elég messze voltak, és egy rövid, kódolt hangüzenetet küldött Stirling kapitánynak. Abban közölte, hogy a kapott koordinátákon egy űrállomás található, amit nem sokkal érkezése után kalózok támadták meg. Egyben megkérte a kapitányt, hogy előbb vadászokkal derítse fel, hogy ott vannak e még a kalózok, vagy ha már elmentek, van e szükség, illetve lehetőség mentésre.
Már épp elküldte volna az üzenetet, amikor magas kódolású üzenete érkezett Kis-Bespinről, a Társaság Székhelyéről. A visszafejtést követően megtudta, hogy a feladó John Graham . Dev Slenn és Dave Xendor régi ismerőse, aki jelenleg az Ezüst Szárnyak Társaság megbízott igazgatójának posztját töltötte be. A Jedik távollétében ő irányította a szállítmányozó társaságot.
„MacLealen kapitány!
Qel-Dorma gróf jelenleg nem elérhető, így önt értesítem. Hírt kaptunk az eltűnt pilótáról. Covell nemrég küldött egy üzenetet, amiben közölte, hogy bajba került és segítséget kér. Sajnos nem közölt koordinátákat és lenyomoznunk sem sikerült, viszont most kaptunk tőle egy újabb üzenetet, amelyben szerepelnek az indulási koordináták, mely vélhetően az Astropitman állomás helyzete, valamint egy vélhető útirány és egy célállomás is a Nolar rendszer. Csatolom a kapott koordinátákat. Úgy tűnik a nő valamibe nagyon beletenyerelt. Nagyon nem tetszik ez nekem. Értesítettem Grod Al’sure-t, a Villám készen várja az indulási parancsot.
Graham”
Ez hatályon kívül helyezte a Stirling kapitánynak szánt üzenetet, legalábbis annak kérés részét. Bali-W'an mindenek előtt megnézte a navigációs térképen az állomás koordinátáit, és meghatározott annak közelében egy kilépési pontot. A Fúria kapitányának szánt üzenetet kiegészítette, a Grahamtól kapottakkal, és utasította Stirling kapitányt, hogy az általa meghatározott találkozási ponton várja be a Villámot, aztán a két cirkáló együtt közelítse meg az állomást, és határozottan érdeklődjenek Covell, valamint az ott folyó tevékenység kapcsán. Szigorú utasításba adta, hogy csak akkor bocsátkozzanak harcba, ha ez feltétlenül szükséges és elkerülhetetlen.
Ezt követően kódolt üzenetet küldött Grahamnak, melyben közölte a kiválasztott találkozási koordinátákat, ahol a Fúria várni fogja a Villámot a további utasítással. Ezen felül közölte, hogy amint tud, ő maga egyenesen a Nolar rendszerbe megy, abban a reményben, hogy a Szárnyaló és pilótája nyomára bukkan. Bizakodott, de nem táplált hiú reményeket. Könnyen elképzelhető, hogy azok, akik hatalmukba kerítették a Szárnyalót, már végeztek a pilótájával.
Alighogy befejezte a megírt üzenetek titkosítását és elküldését, amikor Adron, láthatóan megkönnyebbült arccal visszatért a pilótafülkébe.
- Mi a helyzet kapitány? - Érdeklődött a csempész, miközben ismét lehuppant a másodpilóta ülésébe. Látszott rajta, hogy egyre inkább kezdi otthonosan érezni magát a teherhajó fedélzetén.
- Úgy néz, ki van egy megbízásom. - Válaszolta röviden az anoati. Még nem döntötte el, hogy bevonja e újdonsült útitársait. Kár lett volna tagadni, hogy hasznát tudta volna venni némi segítségnek. Ugyanakkor jobban örült volna annak, ha most a csempészek helyett Zarlous van vele. Tehetséges tanítványa elsőrangú szerelő volt, és köszönhetően az A’rvestől kapott képzésnek, az elmúlt évek során ügyes harcossá is vált. Midőn eszébe jutott a tanítványa, s társai, akik vele együtt most valahol a Rhen Var felszínén vannak, rossz érzés fogta el. Tudta, hogy Slenn vezetése alatt nem érheti bántódás őket, de valami mégsem hagyta nyugodni.
- Ismerős a Nolar rendszerben Adron? - Kérdezte, a csempész felé fordulva, gondolatait visszaterelve az aktuális feladatra és egyúttal átvéve a beszélgetés fonalát.
- Nem sokat, elég jelentéktelen terület. Már ami az én szakterületemet illeti. - Felelte a csempész. - Miért kérdezi? Ott kapott valami munkát? - Kérdezett vissza, bár második kérdésével elárulta, hogy már ki is következtette a választ.
- Hát olyasmi. - Felelte elmélázva A’rves. Mély lélegzetet vett és rövid vívódás után belevágott. - A társaság egyik hajóját eltérítették, a pilóta utolsó vészjelzése szerint abba a rendszerbe tartott. A vezetőség megkért, hogy nézzek utána. - Mondta. Persze nem ez volt a teljes igazság, de egyelőre jobbnak látta elhallgatni a társaságban betöltött tényleges pozícióját.
- Elvállalja? - Kérdezte a csempész. Hangjában ott csengett a kétkedés. Tudta ő is, hogy ez a hajó elég alaposan megjárta, szárazdokkban lenne a helye. Ráadásul ez a feladat nem épp egy egyszerű pilótának, és egy viharvert teherhajónak való.
- Igen. - Válaszolta röviden, de elszántan Bali-W’an. Közben módosította a Vér Sólyom pályáját. A korábban kijelölt találkozási pont helyett, ahol elviekben már várta a Fúria, kifelé tartott a rendszerből. - Önöknek nem kell velem jönniük, beszéljék meg és útközben valahol, egy megfelelő helyen kiteszem magukat. - Tette hozzá tárgyilagos hangnemben, egyértelművé téve szándékát.
- Különös ember maga MacLealen kapitány. - Jegyezte meg Dic, majd a pilótaülésben ülő anoatira pillantott. - Amint ismét a hiperűrben leszünk, megkérdem a fiúkat, hogy mit akarnak, de ami engem illet, én magával tartok. - Mondta a csempész.
- Köszönöm. - Felelte röviden A’rves, majd felkelt a pilótaülésből. - Visszamegyek a gépházba és megnézem, hogy állunk a hiperhajtóművel. – Mondta távozóban.
Két órával később, a Vér Sólyom hiperhajtóműve ismét működőképes volt. A pajzsgenerátor és a fő fedélzeti fegyverrendszert jelentő oldalsó nehéz-lézerágyúk ugyan továbbra is működésképtelenek és ez által hasznavehetetlenek voltak. Bali-W’an bízott benne, hogy ezekre nem lesz szükség. Miközben újdonsült útitársai és asztromechanikai droidja továbbra is dolgoztak, hátha sikerül némi életet lehelni, legalább a pajzsrendszerbe, az alatt ő maga azon, általa az utóbbi időben ritkán használt képességhez folyamodott, amely révén egykoron a Jedik a navigációs számítógépek által ismertebbeknél rövidebb, vagy legalábbis gyorsabb útvonalakat használhattak úti céljaik eléréséhez: az Erő segítségével és útmutatásával manuálisan navigált, keresztül a hiperűri folyosókon…
|
|
|
Post by Tutu Min on Mar 8, 2010 14:15:50 GMT 1
//PK kaland - Szabadságon//
Sentinel Marauder osztályú korvett fedélzete Valahol a Tatooine közelében, egy Marauder osztályú korvett lépett ki a hipertérből. Nagy hatótávolságú szenzoraik segítségével letapogatták a környéket, majd miután meggyőződtek afelől hogy nincs hajómozgás, a hajó várakozni kezdett, és a főhangárból járőrözés céljából 2 ARC-170-es szállt fel. Fél óra múlva egy YT-1300-as típusjelzéssel ellátott szabvány corelliai teherhajó ugrott ki a hipertérből. A hajó átküldte az azonosítóját, és elindult a hangár felé. A 2 ARC-170-es eközben támogatóállásba állt a teherhajó 2 oldalán. Miután a hajó dokkolt Tutu Minnel a fedélzetén, a vadászgépek is dokkoltak. Sandler őrnagy kiadta a parancsot, hogy folytassák a már megkezdett küldetést. A navigációs számítógép kiszámolta a koordinátákat, majd nemsokkal ezután a hajó fénysebességre kapcsolt, és eltűnt... Tutu Mint az elsőtiszt fogadta. A főtisztek többsége ismerte a jawát, és tudták hogy mennyire nagy becsben tartja mindkét Miráll tábornok, Festo százados, és Dastar ezredes. Ennek köszönhető, hogy nem egy sötétállat hadnagyot küldtek a jawa fogadására. -Üdvözlöm a Sentinel fedélzetén! A nevem Young százados, az elsőtiszt. - Biccentett barátságosan Young, majd az egyik turbólift irányába mutatott. - A kapitány személyesen kíván beszélni önnel, Mr. Min. A jawa méltóságteljes tartással fogadta a tisztet, majd tett két lépést felé, miközben majdnem orra esett köntösében. - Ezt el is vártam százados - felelte mélyített, reszelõs hangon, ami azonban még mindig csak egy jawa magas, dallamos hangja volt... - Na jó, ez nem megy... hagyjuk a formaságokat - legyintett Tutu és sárga szemeivel a turbólift felé pillantott. - Ó! Imádok liftezni! - sóhajtott vágyakozva és elsietett a felvonó felé.
|
|
|
Post by Credit on Mar 9, 2010 22:40:56 GMT 1
Préda
Km: Credit Résztvevők: Krystal Starfire, Kardo Antes
Krystal és Kardo
B - TZ - 1138-as dokk
Miután a simiyar osztályú teherhajó eltávolodott a Csempész Holdtól egy másik hajó, egy egyszemélyes vadászgép csatlakozott hozzájuk. Deb a rövidtávú csatornán kapcsolatba lépett a pilótafülkében tartózkodókkal, majd rövid koordináta és tempó egyeztetés után sok sikert kívánt.
Bontotta a vonalat, de elsődleges feladatát ellátva csak akkor kapcsolt fénysebességre, ha Ne'mo hajója már megtette azt.
Kardonak és Krystalnak most lehetősége volt megismerkednie a hajóval és egymással is, vagy akár fénysebességre kapcsolás után.
//Nyugodtan játszhattok egymással itt, ha lesz valamilyen kérdés a hajóval kapcsolatban is, akkor majd írok.//
|
|
|
Post by Den Dastar on Mar 10, 2010 19:50:07 GMT 1
Sentinel Marauder osztályú korvett fedélzete Young százados homlokát ráncolva hallgatta a Jawa "elmélyített" hangú szónoklatát, majd leengedte az eddig a lift irányába mutató karját és rendezte arcvonásait. Szó nélkül indult el a kis jawa után, majd mikor ő is odaért, rányomott a hívógombra és karjait háta mögött összekulcsolva, középszéles terpeszbe állva várakozó testtartást vett fel. Míg várakoztak, a lift szélsebesen "falta" a szinteket. Megérkeztét a plasztacélajtó félrecsússzása jelezte. Young most betessékelte Tutu Mint, majd belépett ő is a szűkös kabinba és a vezérlőpanelen megnyomta az egyik gombot. Az egyik tiszt még épp beakart szállni, de a százados egyértelműen jelezte számára, hogy menjen a következővel. nem sokkal ezután, az ajtó ismét félrecsusszant, a híd bejáratától alig 20 méterre. Egy egyenes folyosó vezetett oda, melybe több másik torkollott. Csupán néhány haditengerész és droid tartózkodott a folyosón, így akadálytalanul és gyorsan eljuthattak a hídhoz. Young kinyitotta az ajtót, és Sandler őrnagy színe elé vezette a Jawát. Sandler őrnagy - Tutu Min, ha nem tévedek! A nevem John Sandler őrnagy. Parancsom van, egyenesen Dastar ezredestől, hogy ön mától a hajó vendége. Elszállásolásáról és ellátásáról Linch tizedes fog gondoskodni, míg itt tartózkodik. Van kérdése? Tutu Min azon kevesek egyike, kik kiváltságot élveznek és rendkívül fontosak valamilyen okból a tábornokoknak. Ennek köszönhet Tutu, hogy maga a kapitány intézte az ügyét, és az elsőtisztet küldte le érte.
|
|