|
Post by Yoda on Jun 1, 2007 12:04:20 GMT 1
Aki nem szeretne a hajójának külön témát nyitni, annak ez a topik a legmegfelelõbb!
|
|
|
Post by Kravin on Jul 2, 2007 11:55:28 GMT 1
A Gatavin pár órás út után kilépett a hiperûrbõl a megadott koordinátákon. Jerry hátrakiált a kabinok felé, mire hamarosan megjelenik a gamorrai a pilótafülkében. - És most? - kérdezi a humán pilóta. - Most... most kérlek szépen várunk. - morog vissza a zsoldos. Idõközben elõkerült Kurgam is. A kis teek érdeklõdve néz ki az ablakon keresztü az ûrbe. Kravin eközben helyet foglal Jerry mellett, majd egy olcsó szivarra rágyújtva várja Karrde érkezését.
|
|
|
Post by Talon Karrde on Jul 2, 2007 20:01:41 GMT 1
A megadott koordinátákon közel húszperces várakozás után sem történik semmi.A várakozás lassan az átverés illatát kezdi átvenni,azonban mielött ez az érzés eluralkodna, a Gatavin érzékelői a semmiből felbukkanó hajó jeleit fogják.Az első gondolat ami felmerűlhet Kravin fejében,hogy ez egy csapda,de mikor a üdvözlő adás érkezik,akkor válik világossá,hogy az érkezett meg akire eddig vártak.
A két hajó közt holovonal lép életbe,majd a kijelzőn Karrde alakja bontakozik ki. -Üdvözlet Karvin!-Sajnálom,hogy várakoznia kellett,de meg kellett bizonyosodnom arról,hogy mások nem jönnek ide.-Ha jól sejtem,akkor a hajója képes csatlakoznia Wildhez.-Várom az irodámban!-Karrde szavai kiegyensúlyozottak voltak és végig a magabiztosságot árasztották magukból.
A Wild Karrde lassan megkezdte a közeledést a Gatavinhoz,hogy a találkozó létrejöttét biztosítsa.
|
|
|
Post by Kravin on Jul 3, 2007 9:40:02 GMT 1
Kravin gyanakodva szemléli az érkezõ hajót. Pár perc után már szólna Jerrynek, hogy élesítse a fegyverrendszereket, de ekkor adás érkezik a másik hajóról. A gamorrai halványan elmosolyodik ahogy meglátja Karrde holoképét. Úgy néz ki kezd egy kicsit paranoiás lenni. - Rendben Karrde. - nyugtázza a hallottakat Kravin, majd bontja a kapcsolatot. A két erõsen átalakított hajó egymás mellé navigál és összekapcsolódnak. - Ti maradjatok itt. - morogja a zsoldos két társának, majd a csatlakozófolyosón keresztül átmászik a Wild Karrdéra. Mivel nem ismeri a járást Karrde hajóján, így vár valakire aki a csempészvezér irodájába kíséri.
|
|
Shavar
New Member
Harcos
Shistavanen vad?sz, mag?nyos farkas!c!Default
Posts: 54
|
Post by Shavar on Jul 4, 2007 7:29:12 GMT 1
Bloody Claw
Shavar éppen a végtelen űrt szelte át hajójával, miközben a holonet adásával bajlódott. Egyszerűen képtelen volt megfelelő munkát találni. Aztán végül a Tatooine-on talált egy vadászfelhívást. Több se kellett neki, Jabba idején már járt ott, úgyhogy azonnal a sivatagos planéta felé vette az irányt.
|
|
|
Post by Talon Karrde on Jul 4, 2007 15:49:46 GMT 1
A két hajó csatlakozik egymáshoz,majd a Kravin pár perc várakozás után lépteket hall a Wild folyosóján.
//Folyt. a Wild Karrden! //
|
|
Conor Warn
Junior Member
Er?haszn?l? S?t?t Oldal Pont: 6 Cs?sz?ri testőr Legfelsőbb Birodalmi V?delmező
Legfelsőbb Birodalmi V?delmező%\4\%!c!red
Posts: 343
|
Post by Conor Warn on Aug 7, 2007 8:55:13 GMT 1
A SoroSuub Cutlass-9 típusú vadász magányosan szelte a hiperűrt. Conor egykedvűen szemlélte a végeláthatatlan hosszú sávokká nyúlt csillagokat. Rég volt, hogy utoljára ilyen hosszú űrutazást hajtott volna végre. Az út kezdeti szakaszában még le tudta kötni magát azzal, hogy a hajó számítógépében eltárolt, a küldetésével kapcsolatos információkat tanulmányozza. Amint végzett az adatállományok elolvasásával,a navigációs számítógépből lehívta a Sith Űrnek nevezett régiójának csillagtérképét. Rövid gondolkodás után, meghozta a döntést, melyhez felhasználta az elmúlt években szerzett tudásanyagot. Úgy vélte, hogy ha valamiféle titokzatos szekta működik a régióban, akkor azok, a Yavin negyedik holdján gyülekezhetnek. Legalábbis ő azt tette volna. A bolygón számos Massassi templom található, melyek bármelyike szolgálhat egyaránt gyülekező-, s rejtekhelyül.
Ezen megállapítás után a csillagvadász, melynek hiperhajtóműve limitált távolságra volt csupán képes ugrást végrehajtani, a következő, hiperűrből történt kilépést követően, Conor betáplálta a navigációs számítógépbe az új célállomás koordinátáit. Amint a számítógép végzett az útvonal kiszámításával, melyet további két, egymást követő ugrással hajthat csak végre, ugyanis a Yavin IV ennyivel volt túl volt a hiperhajtómű hatótávolságán. Az éjfekete Cutlass-9es pár pillanattal később ismét belépett a hiperűrbe.
Az eltelő hosszú órák Warn Legfelsőbb Birodalmi Védelmező számára kezdetben meditációval, majd a következő hiperűrből való ki és visszalépést követően elmélkedéssel és várakozással teltek. Testben és lélekben egyaránt felkészült a küldetésre, melyre az Uralkodó utasította. Csaknem három standard nappal, azaz hatvanhét órával azt követően, hogy elhagyta a Bysst, hiperűrbeli utazás a végéhez közeledett. A császár személyes testőre, a navigációs számítógép figyelmeztető jelzésére kihozta járművét a normál űrbe. A pilótafülke ablakán túl a hatalmas Yavin gázóriás. Conor a fény alatti hajtóműveket előbb maximális sebességre kapcsolta, majd megkerülte a hatalmas gázóriást, s irányba állt a Yavin IV-nek nevezett hold felé, melyen leszállni, s kutatni kívánt.
|
|
|
Post by Kravin on Sept 25, 2007 16:10:37 GMT 1
Kravin visszaszáll a Gatavinra, majd elõresiet a pilótafülkébe. Menet közben majdnem átesik Kurgamon ezért hangosan üvöltözve és káromkodva érkezik meg a pilótafülkébe. - Jerry indíts... Elkísérjük Karrdét a Koréliára. - fordítja a gamorrai artikulálatlan üvöltését az apró fordítószerkezet, Jerry meg csak bólint eggyet. Hamarosan elindulnak a hiperûrben, hogy pár órás út után már a Corellia felett lépjenek ki belõle.
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Oct 3, 2007 16:28:20 GMT 1
Néhány tucat teher- és személyhajó szóródott szét a Hutt űr stratégiailag fontos pontjain.
|
|
|
Post by Vasius Khan on Oct 5, 2007 10:35:47 GMT 1
A Szívtelen Csillag legújabb úticélja a Tatooine volt.
|
|
|
Post by Bali-W’an A’rves on Oct 22, 2007 1:06:07 GMT 1
// A Vér Sólyom fedélzetén:// Egy teherhajó szelte a hiperűrt, valahol a Corellia rendszerben. Minden egyes másodperc elteltével közelebb és közelebb kerülve a Corelliahoz. A rakománya 80 metrikus tonnányi alderaani borkülönlegességből tevődött össze. A legénysége mindössze egy asztromechanikai droidból, valamint a hajó pilótájából állt. Az előbbi a pilótafülkében, a fedélzeti számítógéphez csatlakoztatva készenléti állapotban volt, míg utóbbi a kabinjában tartózkodott. Az ágyán feküdt, hanyatt fekve s a feje felett a plafont képező fémburkolatra meredve. Á míg szemei mozdulatlanul, látszólag a plafon egy adott pontjára koncentráltak, a pilóta gondolatai valahol messze, mind térben, mind időben távol jártak. Bali-W’an A’rves mióta a hajója elhagyta az Alderaant s belépett a hiperűbe, csupán három alkalommal hagyta el a kabinját, s akkor is csupán azért, hogy étkezzen. A Galaxist széltében, hosszában több ízben is bejárt, tapasztalt pilóták nagy része a hosszú utazások magányával birkózott meg legnehezebben, a megannyi más viszontagság közepette. Az anoati egy időben szinte mindig egyedül utazott, leszámítva természetesen asztromechanikai drodiját, R2D8at amely nélkül viszont sosem indult el. Ám a droid a legkevésbé sem tekinthető társaságnak. Elvégzi a feladatokat, amelyekre utasítják, s amelyekre tervezték, a kivételes konstrukciójú különféle módosításokon átesett R2es valamelyest többé vált ennél, de mégis csupán egy droid volt. Az utóbbi években, mióta tanítványául fogadta Zarolus Aroant, vele együtt utazgatott, de most, hogy Zarolus úgy határozott, Devvel és társaival tart egyenesen a Rhen-Varra, A’rves ismét egyedül volt. Ez alkalommal egyedül azokkal a gondolatokkal és emlékekkel, amelyek hajlamosak régi, behegedt sebeket feltépni az emberekben. Bali-W’annak szép számmal akadtak ilyesfajta emlékei. Az utóbbi időben egyre többet és többet gondolt tragikus sorsú szüleire, kiknek végső nyughelyét hosszú évek óta nem kereste fel. Aztán pedig fivérére, akiről rég nem hallott semmit. Egykor elválaszthatatlanok voltak, ám bizonyos események, amik részint messzire sodorták őket egymástól, megváltoztatták ezt. Ezen felül, több más múltbéli esemény is foglalkoztatta az anoatit, de leginkább az elsőként említett volt az, amelyik miatt fel kellett keresnie a Corelliat. Ezen felül a bolygó volt apjának szülőhazája, neki pedig egy ideig egyfajta második otthont jelentett az Anoat katasztrófája után. A’rvest saját emlékei mellett, ha az út során sikerült felednie őket néhány pillanatra, akkor a jövővel is foglalkozott. A barátaival együttesen indított szállítmányozási társaság remekül működött és jól fejlődött. Ugyanakkor ebből következően felvetődött a kérdés, hogy a Jedik, akik a Birodalom elől elrejtőzve egyfajta tisztes polgári hivatást vállaltak, a egyre jelentősebb méreteket öltő Teherszállítási Vállalatukkal mikor fogják felhívni magukra a Birodalmi hatóságok figyelmét. Bár tökéletesek az új személyazonosságaikhoz tartozó háttéranyagok, s maga a Társasáig is teljességgel törvényesen működik, könnyen előfordulhat, hogy egy olyan alkalmazottjuk előtt lepleződnek le valódi kilétükben, aki esetlek anyagi előnyök érdekében, feladná őket a Birodalomnak. Aztán ott volt még a Rhen-Var kérdése is, amely felett A’rves még mindig nem tudott igazán napirendre térni. Tartott tőle, hogy esetleg mindannyian belefutnak valami hasonló kelepcébe, mint amilyenbe annak ideén az Ilumon ő maga is. Vagy ami még rosszabb, mi van akkor, ha az, amit ott találnak, mindannyijukat a Sötét Oldal felé csábítja. Elvégre egy olyan személyhez köthető, akit egykoron elcsábított a Sötét Oldal, és szörnyű tettek véghezvitelére sarkallt. Legalábbis az anoati ezen részletekre emlékezett Ulic Qel-Dorma történetével kapcsolatban. Bali-W’an az elmélkedések a múltról és a jövőről szőtt különféle gondolatok örvénylő tengeréből végül az Erő segítségével, és elméjének lecsendesítése, gondolatainak elűzése révén vetett véget. Ezen felül, megpróbált az Erőtől útmutatást kérni. Meditációja és várakozása, azonban nem hozott ilyesfajta eredményt, ellenben megnyugvást hozott a számára. Amint befejezte a meditációt a kabinban elhelyezett kronométerre pillantott, melyet még korábban összehangolt a navigációs számítógép visszaszámlálójával. Ez alapján tudomására jutott, hogy mindössze néhány perc van vissza a hiperűri utazás végéig. Az anoati megigazította öltözékét, majd a kabinjából a pilótafülkébe ment. Amint a navigációs számítógép visszaszámlálóján a számok visszafelé peregve elérték a nullát, Bali-W’an már a biztonsági hevedereket becsatolva ült a pilótaülésben. //Folytatás: Corellia felett//
|
|
|
Post by Kavon Tale on Dec 6, 2007 10:34:16 GMT 1
Corina 1 fedélzetén.
Sredniktől távolodva a Corina 1 szelte a hipertér kékes világát.Többszöri megállással és irányváltással tartott a Rend bázisa felé,így próbálva minnél biztonságosabbá téve az útját. A hajó belsejében D10 folyamatosan figyelte a hajó adatait,míg közben gazdája az egyik kabin magányában a nemrég szerzett adattáblát tartotta a kezében.Hosszan szemlélte a kis tárgyat,de nem tudott közelebb jutni a tartalmához.A további sikertelen próbálkozások helyett inkább elindult a a hajó apró konyhája felé,hogy valami ennivalót készítsen magának.
|
|
|
Post by Bali-W’an A’rves on Dec 29, 2007 22:15:44 GMT 1
//A Vér Sólyom teherhajó fedélzetén://
Az anoati azt követően, hogy a hajó főzőfülkéjében az Alderaanról magával hozott alapanyagok egy jelentéktelen részét felhasználva elkészítette magának a sült nerf érméket és a hozzá illő burgonya köretet, s mindezt, ugyan némi fintorgással, de gundarkétvággyal fogyasztotta el. Evés közben ugyanis kelletlenül vette tudomásul, hogy szakácsművészete jócskán hagy maga után kívánnivalókat, legalábbis ami a fűszerek adagolásának mértékét illeti.
Az étkezés. valamint az azt szükségszerűen követő edény és evőeszköz tisztítás és a kapcsolódó takarítás befejezése után a hajó közös helyiségének asztalánál helyet foglalva vette ismét kezébe az adattáblát, amelyet meglehetősen furcsa körülmények között talált, a Vér Sólyom főajtajához rögzítve. A’rves ujjbegyeivel újra és újra végigsimította az adathordozó egység teljesen sima felületét. Maga sem tudta, mit keres voltaképp az adattábla külső oldalán, hisz a fő rejtély maga a jelszóval védett tartalom volt, amelyhez egyelőre nem férhetett hozzá. Bekapcsolta, majd hosszú percekig meredt a kijelzőn olvashatóvá vált feliratra, mely a jelszó megadására szólította fel. Elmélkedése arra a logikusnak tetsző gondolatmenetre vezette, mely szerint a neki szánt adattáblát, - már amennyiben tényleg neki szánták - védő jelszót, ha tudtán kívül is, de ismernie kell. Ez viszont azt jelentette, hogy a lehetséges, azaz szavak, kifejezések száma gyakorlatilag behatárolhatatlan, vagyis nagyon sokáig kísérletezgethet. Ez pedig felveti a következő kérdést, hogy vajon az adattábla a hányadik sikertelen próbálkozás után véglegesen zárolni önmagát, avagy esetleg megsemmisíteni a tartalmát. Amennyiben ez bekövetkezne, akkor semmi sem lesz, ami révén közelebb kerülhetne a megoldáshoz.
Bali-W’an, hosszasan kutakodott elméjében, hátha ráakad a megoldásra, vagy legalább egy emlékképre, amely segítségére lehet. Sajnos azonban nem ötlött eszébe semmi érdemleges, így végül befejezve a hosszas töprengést, úgy döntött próbát tesz a jelszóval. Kezdésnek az „Ezüst Szárnyak”, azaz Jedik által létrehozott szállítmányozási társaság nevével próbálkozott, feltételezve, hogy esetleg egy paranoiás leendő ügyfél küldte így az információkat tartalmazó adatokat, valamiféle különleges szállítmányról. Az ügy azonban nem volt ilyen egyszerű, ugyanis az adattábla nem fogadta el a társaság nevét, mint jelszót. „William MacLealen”, próbálkozott tovább az anoati, ám amint beütötte, a visszaigazolás révén rá kellett jönnie, nem az új személyazonosságát jelentő név a jelszó. Ezzel gyakorlatilag kilőtte a két legkézenfekvőbb, mondhatni legegyszerűbb lehetőséget. Egy gúnyos fintor suhant át az arcán. Továbbra sem engedett azon feltevéséből, hogy a tény, miszerint az adattáblát, bármiféle a jelszóra utaló segédlet nélkül kapta, arra utal, hogy a küldője biztos volt benne, hogy a jelszó nem fog neki problémát okozni. Tehát amennyiben ez helytálló, úgy a megoldásnak itt kell lennie az orra előtt… valahol.
A’rves letette maga elé az asztalra az adattáblát, ő maga pedig hátradőlt a székben és ujjait összefonta a tarkóján, s hátravetette a fejét. Mozdulatlanul szemlélte a fémszínű plasztacél mennyezetet, mintha arra várna, hogy valamiféle természetfeletti hatalom egyszeriben felírja oda neki a jelszót. Pár pillanat elteltével feltápászkodott a székből és átsétált a kabinjába. Odabent gyorsan megszabadult a mellényétől, a fekete színű pólójától, a bakancsaitól, a zoknijaitól, az övétől s végül a sötétkék pilótanadrágjától. Felkapta az egyik polcra odakészített törülközőjét, belelépett papucsaiba, majd egy szál alsóneműben, vállára vetve a törölközőjét, sétált vissza a közös helyiség mellől, az egyik mellékfolyosóról nyíló tisztálkodó helyiségbe. Út közben papucsainak csattogása hangosan visszhangzott az üres folyosón. A kisméretű ám praktikus kialakítású helyiségben minden megvolt, ami a legénység tisztasági és tisztálkodási szükségleteinek kielégítse. Tekintve, hogy a legénység többnyire csupán az anoatiból, illetve a néha-néha vele tartó a tanítványából, valamint természetesen elmaradhatatlan asztrodroidjából állt, ami nem rendelkezett ilyen irányú szükségletekkel, így a kisméretű helyiség tökéletesen elegendőnek bizonyult.
A zuhanyzást, s a megszárítkozást követően Bali-W’an tiszta öltözéket vett fel, majd visszavonult a kabinjába, ahol, hogy elterelje gondolatait az adattábláról, egy régimódi, papírra nyomtatott, nagyalapú, terjedelmes könyvet vett a kezeibe. Az ilyesmi a könyvchipek világában igazi kuriózumnak számított. A szóban forgó mű, egy meglehetősen régi kiadású, harcászattal foglalkozó, ismeretterjesztő szakirodalom volt. A három kötetes kiadványra, amelynek részei sorrendben a felszíni, a víz alatti, valamint a légi és űrhadviseléssel foglalkoztak, egy antikváriumban bukkant rá néhány hónapja, a peremvidéken. Bár ritkán hódolt az olvasás szenvedélyének, A’rves meglepően jól halad az első kötettel, mely átfogó ismereteket tartalmazott, és számos valódi ütközetet hozott fel példaként, meglepően gondos és részletes elemzésekkel kiegészítve. A könyv, a benne rejtező, a leendő s jelenlegi hadvezérek számára leszűrendő konzekvenciák helyett elsősorban mégis a hadtörténeti vonatkozásai miatt bírt jelentősséggel az anoati számára, akit ez a témakör mindig is foglalkoztatott.
Buzgón belemerült az olvasásba, s abba belefeledkezve, gyorsan maga mögött is hagyta azt a problémát, amely nem egészen egy órával korábban, még roppantmód foglalkoztatta.
|
|
|
Post by Bali-W’an A’rves on Feb 7, 2008 21:16:40 GMT 1
//A Vér Sólyom fedélzetén://
Megközelítőleg hetven elolvasott oldallal, s valamivel több, mint három órával később, az anoatit a már jól ismert, a hajó fedélzetének egészét betöltő, folyamatosan ismétlődő figyelmeztető dallamsor zökkentette ki az olvasásból. A hang a navigációs számítógép chronométerétől származott, s arra figyelmeztetett, hogy a hiperűri utazás első, betáplált szakasza a végéhez közeledik. A figyelmeztető jelzés a kilépési koordináták elérése előtti, azaz a mínusz harmadik percre volt állítva.
Bali-W’an megjegyezte az oldal számát, amelynek ekkor épp a közepe táján tartott, aztán összecsukta a könyvet, felült az ágyból, annak szélére, belebújt a papucsaiba, majd visszatette a helyére a terjedelmes olvasmányt. Annak ellenére, hogy R2D8 a pilótafülkében volt, s legkésőbb az idő lejáratakor mindenképp kihozta volna a hajót a hiperűrből, az anoati sietős léptekkel haladt végig a két folyosószakaszon, amelyek a háló kabinját elválasztották a pilótafülkétől. Amint megjelent a fülke ajtónyílásában, a R2D8 kupolás feje, - mely képes volt egy teljes kört fordulni a tengelye körül, - felé fordult, s vizuális érzékelőjével, reá tekintett, aztán egy rövid füttyökből és sípolásokból álló, kérdő dallamsort zúdított feléje.
- Folytasd csak nyugodtan ’D8. - Válaszolta röviden az anoati, miközben néhány elnyújtott lépéssel átszelte a pilótafülkét, s lehuppant a pilótaülésbe. Alig szíjazta be magát, amikor hű asztromechanikai droidja, ami már korábban rákapcsolódott a hajó vezérlőrendszerére, kihozta a Vér Sólymot a hiperűrből.
A korábban sávokká nyúl csillagok ismét pontokká húzódtak össze, midőn a teherhajó, visszalépett a normál űrbe. Pont ott volt, ahova A’rves akarta, hogy kerüljön. Maguk mögött hagyták a Corellia Rendszert, de még nem érték el az Alderaan Szektort. Az anoati hosszasan meredt az előtte megelevenedett holografikus navigációs térképre. Lenyomott néhány gombot a kivetítőhöz tartozó, balkéz felől oldalt elhelyezett konzolon, aminek következtében a holografikus csillagtérképen három pont, villódzásba kezdett. A hajóhoz jelen pillanatban legközelebb eső a Magvilágokban az Alderaan, aztán a Középső Gyűrűn az Uba III aszteroida mezeje, végül pedig a Külső Gyűrűn található, Rhen Var. Ez a három lehetséges úti cél szerepelt pillanatnyilag Bali-W’an lehetőségei között.
- Pajzsokat fel ’D8, egyelőre, maximális fényalatti sebességgel haladjunk tovább az Alderaan felé. – Mondta a droidnak. Addig is, amíg eldönti, merre folytassa útját, jobbnak látta mozgásban maradni. A Birodalmi Hadiflotta, valamint a CorSec fokozott jelenléte sem vette el a kalózok és más fosztogatók kedvét, hogy megtámadják, az utas-, valamint teherszállító hajókat.
Miközben a Vér Sólyom, normál űri hajtóművei révén meglódult, az anoati elmerült a gondolatai közt.
Bár alig pár hete hagyták el az Ezüst Fészket, A’rves szeretett volna visszamenni, hogy megnézze, miként haladnak a az aszteroidára települt állomáson a még mindig véget nem ért javítási, időközben szükségessé vált bővítési és erődítési munkálatok. A korábbi Ubese kutatóállomáson, melyet az Ezüst Szárnyaknak titkos logisztikai támaszpontul, valamint saját tervezésű kísérő-vadászaik gyártóhelyéül szolgál. Azt sem tudta, miként állnak a korábban odaszállított élelmiszer készleteik, nincs e esetleg valamire szükségük a Fúria, vagy a Villám fedélzetén. A klónokból és más, a Köztársaság Jedikkel együtt sírba szállt eszméiben hívő legénységgel feltöltött, várakozásra és a gyakorlatozásokat, javítási munkálatokban való segédkezést leszámítva tétlenségre kárhoztatott legénységeket kordában tartani, valószínűleg megerőltető feladat lehetett, a kapitányok, valamint a Fészket Dev Slenn távollétében vezető Grod Al'Sur számára.
Szintén a lehetőségek között volt az Alderaanra való visszatérés, amely talán azért lett volna célszerű, mert a Társaság vezetésének feladata, megkívánná, hogy a vezető tisztséget betöltők közül valaki mindig elérhető legyen. Hisz az Ezüst Szárnyak Társaság az elmúlt pár év során, egy közepes mértékű, jelentős hírnévvel bíró szállítmányozási céggé nőtte ki magát, abból, amit mintegy négy évvel korábban néhány Jedi indított útjára, pár teherhajóval. Annak ellenére, hogy Graham, - Dave régi barátja, aki a Jedik távollétében vezeti a Társaságot – remek munkát végez, talán nem ártana, ha valaki kicsit levenne a vállára nehezedő felelősségből, melynek egy része elvileg nem is a logisztikai igazgató kellene, hogy terhelje. Bár, Bali-W’an tudta, magáról, hogy ő sem különösebben szeret belefolyni a Társaság gazdasági, gazdálkodási kérdéseibe, azokat is jobban szerette, Slenn Mester kezében tudni, míg ő maga a megbízásokkal, sőt azok teljesítésével, valamint a különleges szállítmányok biztosításának, kísérésének kérdéseivel szeretett inkább foglalkozni. Ez a rövid kis kiruccanás a Corelliara jót tett neki. Sokkal jobban érezte magát, habár, egyes események árnyékot vetettek a hangulatára.
Ugyanakkor, kötötte az adott szava, hiszen, megígérte Devnek, hogy követi őket a Rhen Varra. Az anoati bár, sosem mondta ki, egy ideje úgy vélte, hogy a Qel-Dorma család hagyatéka utáni kutatás Slenn mester rögeszméjévé vált. Annak valószínűsége, hogy évezredek távlatából bármit is találnak ott, meglehetősen csekély. Mégis a többiek, Dave, Sieron, és Zarolus szinte egy emberként lelkesedtek a gondolatért. Sőt a két régi-új ismerős Vyn Krace és Nathaniel Rosenberg is úgy határozott velük tart. Hat Jedi, nincs is ennél csábítóbb célpont a Birodalom kopóinak, vagy bárki másnak, akik esetleg leleplezik gondosan titkolt, valódi kilétüket, s megkísérelnek hasznot hajtani belőle. A’rves maga is jól tudta, annak ellenére, hogy a Jedik, csoportosan, igen jelentős harcértéket képviselnek, nem lehetetlen őket csapdába csalni. Sajnos ez alól sem Slenn mester, sem a társai nem voltak kivételek. Bali-W’an emlékezetében még élesen éltek a három évvel korábban, az Ilum felszínén átéltek. Akkor és ott, az anoati az Erő és a szerencséje, valamint nem mellékesen a birodalmiak ügyetlensége jóvoltából úszta meg épp bőrrel.
Minél többet gondolt a Rhen Varra, annál inkább elhatalmasodott rajta az, az előérzet, hogy a bolygón különféle veszélyek várják oda tartó barátait. Fiatalabb korában ez már elegendő lett volna arra, hogy a hiperhajtóműből a lehető legnagyobb teljesítmény kipréselése által siessen a bolygóra, hogy társaival együtt nézzen szembe a veszedelmekkel, vállalva akár a biztos halált is. Mostanra, azonban ez a döntés már nem volt ilyen „egyszerű”. Ha netalántán mind odavesznek, akkor, az nemcsak az Ezüst Szárnyak Társaság alkalmazottaira, de a két fregatt legénységére nézve is következményekkel bír. Csak remélni merte, hogy ha az ő „rejtélyes eltűnésük” bekövetkezik, akkor Graham, Grod, Stirling, valamint Bleenheim sokáig össze tudják tartani a dolgokat. Annak ellenére, hogy hosszabb-rövidebb ideig megvoltak a Jedik nélkül, amikor ők mindannyian valamilyen okból távol voltak, nem biztos, a végleges eltűnésük esetében is képesek lesznek működésben tartani az Ezüst Szárnyak gépezetét.
A gondolatmenetnek ezen a pontján, A’rves úgy vélte, jelenleg nem engedheti meg magának azt, hogy bármilyen okból kifolyólag fűbe harapjon. Legalábbis az előtt nem, mielőtt elintézne egyet, s mást. Ennek első lépcsőjeként pedig az Uba III aszteroidamezejébe kell ellátogatnia. Beszélnie kell Stirlinggel Bleenheimel és Groddal. Ha már Dev és a többiek minden közlés nélkül belefogtak egy kockázatos felfedezőútba, akkor az ő kötelessége, hogy minden elrendezzen. Előrehajolt az ülésben, könyökölve megtámaszkodott az ülés karfáin és mellkasa előtt összefonta az ujjait.
- ’D8 az Uba III aszteroida mezejéhez megyünk, vissza az Ezüst Fészekbe. Tápláld be a paramétereket a navigációs számítógépbe, aztán, amikor végzett a számításokkal, akkor indítsd a hiperhajtóművet. - Utasította asztromechanikai droidját. Ez, azon ritka alkalmak egyike volt, amikor a hajó teljes irányítását az R2esre bízta. Míg a droid és a navigációs számítógép elvégezték a hiperűrbe lépést megelőzően szükséges feladatokat, egykedvűen bámult kifelé a pilótafülkéből, s figyelte a csillagokat. Talán két perc telhetett el az óta, hogy közölte az útirány tervét R2D8cal, amikor a droid füttyögve jelezte, hogy a navigációs számítógép végzett a szükséges számítások elvégzésével. A’rves azonban olyannyira elmerült gondolatai s kételyei sötét mélységében, hogy nem hallotta, vagy ha hallotta is, ennek nem adta tanújelét. Az asztomechanikai droid pár pillanatig várt az esetleges válaszra, majd könnyed bal fordulóba vitte a módosított teherhajót, maximális sebességre gyorsította a fény alatti hajtóműveket, majd aktiválta a hiperhajtóművet. A Vér Sólyom belépett a hiperűrbe.
A’rves percekig szemlélte a sávokká nyúlt csillagokat, aztán kioldotta a biztonsági hevedereket, felkelt a pilótaülésből. A chronométerre pillantott, amiről leolvasta az épp csak megkezdett hiperűri utazásból hátralévő időt, majd elhagyta a pilótafülkét. Tudta, hogy R2D8 mindent kézben tart, noha a szó szoros értelemben véve, nincs keze. Egyenesen a kabinjába ment, ahol is átöltözött. Ládájából elővett néhány gyakorló drónt, valamint a gyakorlás céljából átalakított, még az Ilumon talált és megjavított fénykardot. Ezen kellékekkel vonult át a Corellian kiürített raktérbe. Odabent aztán sorra bekapcsolta a gyakorló gömböket, majd kezébe vette a fénykardot. A hűvös markolatát kellemes fogása jóleső érzéssel töltötte el, miközben ujjai körülfonták. Hüvelykujjával megérintette az aktiváló gombot. A kékes színű penge előtört a markolatból. A droid gömbök, mintha csak erre a jelre vártak volna, támadásba lendültek. Apró sárgás színű sugárnyalábok hagyták el a gömbölyű fémszerkezeteket, hogy aztán kivétel nélkül a fénykard kékes pengéjének ütközzenek, melynek mozgását pulzáló zümmögés kísérte…
|
|
|
Post by Vanion on Mar 10, 2008 16:56:25 GMT 1
A kényelmes hajó fedélzetén egy felszolgáló jelent meg és egy üveg italt hozott.Ethan megfogta az üveget,majd öntött mindkettejüknek. -Ez az ital a organtal,ami Óceánián őshonos gyümölcsből készült.-Ne aggódjon nem tartalmaz alkoholt.-tette hozzá félmosollyal az arcán.
-A bolygón a klíma nagyon kellemes és ez tökéletesen megfelel az üdülési terveinknek.-Olyan járművekre lesz szükségünk,amit a vendégek könnyen tudnak kezelni,és megfelelő kényelemmel bírnak a vendégek számára.-folytatta,majd kortyolt egyett az italából.
-Ami pedig az utat illeti,Coruscanti idő szerint estére ott leszünk!-fejezei be végül a rövid beszámolót.
|
|