Drox háza (Mos Eisley mellett)

[Drox a Hutt]

Amint kilép az ember a nagyvárosból megpillanthatja Drox házát. A hutt itt él jómódban. A ház szerény külseje nem sokat árul el gazdájáról.

Ha bárki bebocsátást szeretne nyerni, annak az ajtó melletti komputerbe be kell ütnie a nevét és a faját. Majd ha ez megtörtént az ajtó melletti csöngővel jelzi jelenlétét. Abban a pillanatban, hogy a csengő megszólal, az adatok mentve lesznek, és várhatja az ember, hogy valaki kijön-e fogadni őt. Ha igen az előszobába fog jutni. Ebben a helységben semmi tárgy nincs, csak egy rodián őr és, ha kijön fogadni a vendéget, Drox jobbkeze Tanso . Itt megmotozzák és a fegyvereit a hutt előtt tartózkodás ideéig elveszik tőle. Majd, ha az őr vagy Tanso úgy gondolja, bemehet a nagy helységbe. Itt lászik csak igazán ki a ház ura. Amin megakad az ember szeme az a szoba közepén a medence. Ez töbnyire dísz, vagy néha a táncosok fürödnek benne. A jobb falnál egy színpad áll, ezen általában a két bith játszik. Az ajtó mellett balra egy italos szekrény áll. És az ajtóval szemközti falnál áll Drox kipárnázott emelvénye, amin maga a hutt fekszik.



Droxot bárki felkeresheti munka kérése érdekében és egyéb más ügyben is.

//Miután ír ide valaki, kérem várja meg míg reagálok.//

[Lechta Calaquijic]

"Villámkéz" Frobo

Az idősödő rodián elszokott már a sivatag bolygó perzselő melegétől, volt vagy tizenöt éve, mikor legutóbb erre járt. Még régi cimborájával Zam Wessellel járták akkoriban ezeket a peremvidéki szektorokat, de barátja halála óta nem igazán ette errefelé a fene.

Már hosszas gondolkozás után sem tudta felidézni, hogy Zam hogyan is halt meg pontosan, csak arra emlékezett, hogy valami nagyon durva halála volt, ami miatt Frobo is felhagyott a kalandozó életmóddal és a Calaquijic klán szolgálatába állt.

A bolygó napjainak alkonyán már nem volt olyan nagy a hőség, így ekkorra tervezte érkeztét Drox Desilijic házához. Miközben a Tatoo I és a Tatoo II vöröses fényben árasztották el Mos Eisley környékét az expárbajhős leállította bérelt robogóját a bejárat közelében, leporolta és megigazította felszerelését. Kicsit megropogtatta az ujjait, majd a bejárat melletti kompjúterbe bepötyögte a kívánt információkat.

• Frobo
  
• rodián
  

A csengetés után pár pillanattal már bent is találta magát az előszobában, ahol egy fajtársa várta. Frobo igazán megörült a másik rodiánnak és hőn szeretett anyanyelvén üdvözölte. Láthatóan a másik is megörült fajtársának ezért viszonylag kötetlen fecsegéssel telt el az a pár perc, amég Tanso meg nem érkezett.

A motozás eredményeképpen két sugárpisztolyt, egy kést, egy elektromos sokkolóbotot és egy gránátot bízott a másik rodiánra, a kabátja alatt meghúzódó mellkaspáncélt tüzetes átvizsgálás után magán hagyhatta.

A fogadó helyiségbe lépve akaratlanul is megtorpant egy pillantra. A medence és a víz látványa azonnal emlékeztették az utazás hosszára és szomjúságára, tekintete pár másodpercig sóvárgóan bámulta az éltető folyadék felszínét. Végül aztán megemberelte magát és a ház ura elé lépett. Mély meghajlással üdvözölte Droxot, hutt etikett szerint, majd a galaxis uralkodó fajának nyelvén szólalt meg.

- (Üdvözöllek hatalmasságos. Villámkéz Frobo vagyok.)

Csak a köszönés után egyenesedett újra fel és emelte tekintetét a Desilijic klán sarjára.

[Drox a Hutt]

Drox éppen aznapi sokadik étkezését fogyasztotta. A két bith a kedvenc vacsorai, lassú számát játszotta. Ők általában külön ettek, mivel a főbb étkezésekkor általában dolguk volt. A többiek mind néhány asztalnál ültek, amit a ház raktár részében tároltak, ha nem kellettek.
Az idilli kis vacsorát először az zavarta meg, hogy Tanso felállt az asztaltól és kiment az előtérbe. Drox nem pillantott kézi kommunikátorára, hogy megnézze ki jött, más dologgal volt elfoglalva. Valamivel később Tanso visszatért, egy idősebb rodián kíséretében. Drox intett a bitheknek, hogy hagyják abba a zenélést. Kíváncsian méregette az előtte meghajló idegent.
- (Üdvözöllek hatalmasságos. Villámkéz Frobo vagyok.)
Drox még egyszer végignézett a rodiánon, majd megszólalt:
- (Frobo? Nincs szükségem több testőrre.)
Valami mosolyszerű dolog jelent meg az arcán. Majd folytatta.
- (De feltételezem, nem jönnél ide ilyen korral, ha a védelmemet szeretnéd. Had halljam, ki küldött! És persze az üzentet is. Remélem nem sértem meg, de gondolom nem maga a főnök ott ahonnan jött.)
Megint egy nevetés szerűséget hallatott, majd mikor elhallgatott várt Frobo válaszára.

[Lechta Calaquijic]

A rodiánok a szájszervük miatt nem igazán tudtak nevetni vagy mosolyogni, de Frobot mulattatták a hutt szavai. Túl sokat élt már a Nal Huttán ahhoz, hogy megszokja és megkedvelje a huttok kicsit arrogáns és lenéző stílusát. Azt gondolta, hogy ha ő élne több száz évet, minden bizonnyal ugyanilyen lenéző lenne a néha csak percembereknek nevezett humanoid fajokkal.

- (Valóban csak egy küldött vagyok. Éles szemed és hozzáértésed híre megelőzött Téged, de most a saját fülemmel is tapasztalhatom bölcsességedet. Hálám ezért.) - Hangjában egy csepp gúny sem volt, minden gesztusa arról árulkodott, hogy őszintén beszél. Rég megtanulta már, hogyan kell ezzel a fajjal beszélni, ha valamit el is akar érni náluk. Nem volt véletlen, hogy Lechta rá bízta ezt az elsőre jelentéktelennek tűnő, ám mégis roppant fontos feladatot.

- (A főnököm, egy fajtársad, négyszemközt szeretne veled beszélni. Jómagam sem tudok semmit az üzenetről, egy holoprojektort hoztam, aminek segítségével virtuálisan Ő is jelen tud lenni.) - Bár már kint alaposan megmotozták - így fegyver nem lehetett nála - óvatosan vette elő kabátja zsebéből a tenyérni fémszerkezetet, nehogy valaki a helyiségben támadómozdulatnak tekintse a műveletet.

- (Ha hajlandó vagy vele a feltételei szerint tárgyalni, akkor kérlek küld ki az embereidet és én aktiválom a szerkezetet. Természetesen a tárgyalás alatt én is az testőreiddel fogok várakozni.) - Miután befejezte mondandóját kiváncsian várta a hutt válaszát. Bár a saját házában senki sem szerette, ha feltételeket szabnak neki, Frobo biztos volt benne, hogy Drox van elég kíváncsi ahhoz, hogy teljesítse Lechta kérését.

[Drox a Hutt]

A rodián egyre szimpatikusabb lett Drox számára. Szerette, ha az olyan kis lények, mint például Frobo, elismerik hatalmát és felsőbbrendűségét. Úgy gondolta több ilyen emberre lenne szükség. Figyelmesen hallgatta, majd kíváncsian fürkészte a holoprojectort. Az, hogy egy hutt az a bizonyos „főnök”, csak növelte Droxban a bizalmat. Kis ideig gondolkodott, végül embereihez fordult és megszólalt.
- (Úgy gondolom, igaza van. Egy ilyen fontos beszélgetést nem hallhat akárki.)
Méltóságteljesen bólintott egyet, majd Frobohoz fordult.
- (Kapcsold azt a bizonyos huttot!)
Ezután intett kezével a többieknek, és miközben azok elhagyták a szobát, amennyire tőle tellett kihúzta magát, hogy még méltóságteljesebbnek látsszon. Végül minden figyelmét a holoprojectornak szentelte.

[Lechta Calaquijic]

A kedvező válasz hallatára Frobo aktiválta a projektort. Több nagyobb lemez fordult ki a szerkezetből, mely így a végére egy nagyobb kör alakú fém tányérra emlékeztetett. Pár percbe tellett, mire létrejött a bolygóközi kapcsolat, addig a terem tökéletesen kiürült, a rodián is távozott.

A projektor felbúgott – ilyen szerkezetet bolti forgalomban nem lehetett kapni – és Lechta Calaquijic életnagyságú, kékes színben derengő, átlátszó alakja jelent meg. A hutt igen különleges látványt nyújtott ingjében, nyaklánccal és napszemüveggel.

- (Társam a hatalomban, Testvérem a profitszerzésben. Üdvözöllek.) – Kezdett bele mondandójába, miután körbenézett a teremben és meggyőződött róla, hogy tényleg csak ketten vannak. – (Lechta Calaquijic vagyok, a Calaquijic klán vezére. Azért kerestelek fel, hogy üzletet ajánljak neked, Drox Desilijic.) – A hangja mély volt és kimért, mégis barátságos. – (Az a szóbeszéd járja, hogy korábban komolyan csempészkedtél. Szeretném, ha ezen üzletedet újra beindítanád és az én szolgálatomba bocsájtanád.)

[Drox a Hutt]

Drox arcára megint mosoly ült ki. De ez valami más volt, mint az előző. Már majdhogynem sajnálkozó.
- (Calaquijic.)- ismételte meg a nevet- (Miből gondolod, hogy segítek a klánodnak és téged erősítelek, ahelyett, hogy a saját klánom vagyonát növeljem?)
Szájába vett egy darabot vacsorájából, hosszú másodpercekig majszolta, végül lenyelte.
- (Bár gondolom te sem sejtetted, hogy, csak azért mert megkérsz, megcsinálom. De ugye, mindenkinek van valamije, amit csak Ő tud megadni. Kíváncsi vagyok, neked mid van, ami a fenséges Desilijicnek nincs. Ha valaki, akkor te bizonyára megérted, hogy az ingyen munka az egyik legostobább dolog a világon.)
Nem akart formaságokkal törődni, ezért vágott azonnal a témába. Közben arcáról eltűnt mindenféle érzelem, helyét szín tiszta kíváncsiság foglalta el. És tényleg várta, mit tud ajánlani a másik.

[Lechta Calaquijic]

Lechta nem csalódott. Több informátortól hallott olyanokat, hogy Drox nem önszántából jött a Tatooinera, hanem száműztek a szellemi képességei miatt. De a hutt tökéletesen reagált a Calaquijic klán vezetőjének szavaira, kétség sem fért hozzá, hogy csak a rosszakarói terjesztettek ehhez hasonló pletykákat.

- (Természetesen nem közmunkáról lenne szó.) – Megeresztett magának egy mosolyt. – (Olyan üzletet szeretnék kötni, ami mindkettőnknek roppant előnyös lenne. Én hírnevet és befolyást tudok ajánlani, előrelépést a Desilijic klánon belül.) – Pár másodpercnyi szünetet tart, mintha mérlegelne. – (Hiszen valljuk meg, igencsak perifériára szorultál mostanában. )

Nem kívánta megsérteni tárgyalópartnerét, csupán figyelmeztetni akarta arra, hogy ő sem most mászott ki az atyja erszényéből. Mindketten tudták, hogy ha olyan nagy lenne a hatalmuk, akkor nem egymással tárgyalnának.

- (Én pedig a háttérben tudok maradni, nem kell az üzelmeimet kiraknom az ablakba. Gondolom sejted, hogy azért van szükségem profi csempészre, mert nem mindenki nézné jó szemmel, amit csinálok.)

[Drox a Hutt]

Drox kicsit összehúzta a szemét, mikor a klánján belüli helyzetére utalt a másik. De nem szólt közbe. Egyre kíváncsibb lett, és bármit megtett volna, hogy nagy hatalma legyen.

- (Van igazság abban, amit mondasz.)

Még egy falat az ételéből, közben gondolkozott. Az ötlött fel benne, hogy azzal, ha egy idegen klánnak termel profitot, abból mi jó lesz a sajátjának. Hosszú másodpercek után újra megszólalt.

- (Azért kíváncsi lennék a részesedésre is. Ki mennyit kapna ezekből az üzletekből? Valamint, hogy mégis miben fog ez segíteni rajtam a klánomon belül?)

[Lechta Calaquijic]

A Desilijic klán tagjának kérdései csak meggyőzték Lechtát abban, hogy jól döntött. Akit nem érdekel egy ilyen lehetőség az nem kérdez ennyit. Ugyanakkor azzal is tisztában volt, hogy a túl sok fecsegéssel hatalmas bajba is sodorhatja magát. Ahogy a legtöbb hutt, ő sem szeretett vékony jégen csúszkálni, azonban most kockáztatnia kellett.

- (Lehet hogy még nem tudod, de pár napon belül úgy is kiderítenéd, ezért elébe megyek néhány fontos ténynek. Klánom a Besadii hűbérese, így semmiképpen nem léphetek kapcsolatba a Desilijic-csel, hivatalosan.) – Drox számára gyorsan összeállhatott a kép, hogy Lechtának miért van szüksége egy a hutt szektor politikájától elszigetelt huttra. – (Hiszem, hogy nem próbálsz meg tönkretenni, sokkal jobban jársz Te is, ha szövetségesek leszünk.)

A háttér információk után a Calaquijic klán vezetője megnyalta a száját szélét. Nem szerette kiadni a titkait, de most nem volt más választása.

- (Az új hutt flotta gerincét a Te klánod hajói fogják kitenni. Egyértelmű, hogy jelenleg nincs elég megbízható személyzet ezekre a hajókra, a kiképzésük pedig évekbe telik és rengetegbe kerül. ) – Lechta úgy sejtette, hogy már Drox is eljátszott párszor a gondolattal, miszerint ő irányíthatna jó pár hajót a flottából, ezért tálalta így. – ( Gondolom, ki tudnád használni a lehetőséget, ha egy-két korvettet Rád bíznának. Én képes vagyok akár végtelen számú megfelelő kezelőszemélyzet előállítására, Te pedig képes vagy ezt a saját klánodnak eladni.) – Miután kibökte a lényeget elvigyorodott. – (Így van. Van egy saját droidgyáram, amiből ha összedolgozunk nagyon szépen meggazdagodhatunk.)

[Drox a Hutt]

Drox rágódott egy darabig a hallottakon. Az hogy néhány korvettet kapna a kezébe, sok lehetőséghez juttatná.
- Igaz, amit mondasz, ezt el kell ismernem. És igen kecsegtető. Szóval a te droidjaidat adom el én a saját klánomnak? Cserébe majd kapok hajókat tőlük, amiket a vezetésem alatt álnak majd, és ezekkel tudok neked is, és esetleg magamnak is hasznot húzni.
Az értelmezés után a holoképre pillantott.
- Most már csak két kérdésem lenne. Első a droid eladási százalékom. Mert, gondolom, nem te kapnád az összes pénzt én meg az esetleges elismerést. Bármennyire is jó dolog ha felnéznek a huttra, de ebből nem lehet megélni.
Kis mosolyt eresztett meg. Újabb falatot vett az ételéből, majd így folytatta.
- Második. Ha kérdezik, honnan vannak a droidok. Titkos leszállító, vagy van valami fedő cég, személy? Csak hogy mit mondjak. Az árakról és egyéb fontos dolgokról, pedig majd, remélem, személyesen beszélhetünk.
Utolsó mondatával jelezte, hogy benne van a dologban. A válaszokat még ettől függetlenül kíváncsi, mivel többek között a „fizetéséről” fog hallani.

//Elnézést ezért a hosszabb kimaradásért. Úgy néz ki mostantól vissza tudok térni szokásos tempómra. //