|
Post by Jabba a hutt on Sept 10, 2008 11:52:09 GMT 1
Zaragum nem is várakoztatta meg a buckalakókat, elsőként indult lefelé a lépcsőn, arrébb taszajtva a szintén harcba készülő A'Raitot. Mivel az előbb az a fura alak azt mondta, hogy nincsenek szabályok, a kardját nem tette el, helyette már előre kiélvezve a párbajt, amit szinte neki találtak ki, végighúzta a falon. Bőven a megengedett időn belüle ért le a Desilijic embere és körbenézett. Kíváncsi volt az erőviszonyokra, illetve, hogy már láthatja-e ki lesz az ellenfele. Terpeszben megállt, akár valami kőszikla és úgy tűnt, hogy semmi sem mozdíthatja el a helyéről a hatalmas izomkolosszust. Vigyorgott.
|
|
A'Raito
New Member
Harcos
Tusken harcos!c!Default
Posts: 61
|
Post by A'Raito on Sept 10, 2008 13:25:04 GMT 1
Amikor Zaragum próbál emberi kicsinyességéből és ostabaságából kifolyólag keményfiúnak tűnni, s lökdösődve előre tör, A'Raito csak mosolyog maszkja takarásában. Kicsit ugyan szimpatikus számára, hogy a másik ennyire szomjazza a harcot, azonban a szemében mégis csak egy kisebbségi komplexussal megvert buta kölyök marad a nagydarab férfi. Most már azonban határozottan ígéretesnek tetszik, bár sokat kellene tanulnia, A'Raito most már kívánja neki, hogy legyen rá lehetősége. Mi sem jobb ehhez, mint egy életre-halálra szóló, igazi buckalakó-párbaj! A tusken harcos szintúgy lesétál a küzdőtérre, bár előtte sokatmondón biccent a többi társuk felé. Miután megérkezik, szellemét a Sivatag mindenségével egyesítve készül fel a megmérettetésre...
|
|
|
Post by Yoda on Sept 11, 2008 12:44:54 GMT 1
Mindketten leértek a várudvarra és a többiek is követnek titeket. Északi és déli irányba is egy-egy kaput láttok, ami nyitva áll. Mögöttük a végtelen sivatag kavargó homokja. Az égen sötét fellegek gyülekeznek, viszonylag erõs szél fúj. A buckalakók két oldal sorakoznak fel, megfelelõ helyet hagyva a harcnak.
- Ki akar hamarabb meghalni? - kérdezi az egyik buckalakó. Valószínûleg valami "protokoll" személyiség lehet, mert a szája elé helyezett fordítógép a közös nyelvre fordítja szavait.
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Sept 11, 2008 12:56:43 GMT 1
Zaragum hosszú haja lobogott az erős szélben. Körbenézett és felmérte az erőviszonyokat. Elmosolyodott, amikor látta, hogy a két kapu nyitva áll. Úgy érezte, ezek a szerencsétlen teremtmények tartani fogják a szavukat. Kicsit csalódott volt, ugyanis szerette volna mindegyiket lemészárolni, az önteltsége (amely nem volt megalapozatlan, hiszen nagyon ritkán talált méltó ellenfélre) valószínűleg bele is zavarta volna egy ilyen ütközetbe. Mikor az egyik buckalakó beszólt neki, azonnal előre lépett:
- Ahogy látom Te! Gyere! - mondta és bal lábát hátravetette, felkészült a másik támadására
Közben szélesen vigyorgott.
|
|
|
Post by Yoda on Sept 11, 2008 13:04:18 GMT 1
- Én a tolmács vagyok. Melyikük kezdi a viadalt? - tisztázza gyorsan a kissé félreérthetõ helyzetet a buckalakó. A szél egyre erõsödik. A homok már a várudvaron is kavarogni kezd.
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Sept 11, 2008 13:19:49 GMT 1
-Ehh - reagált Zar a helyzetre, majd válaszolt is. - Mégis szerinted? Én!
A férfi már felvette az alapállást és tekintetét a várakozó buckalakók között váltogatta, keresvén azt, aki majd megütközik vele és meghal. Egy igazi harc csak így érhet véget az ő nézetei szerint.
|
|
|
Post by Yoda on Sept 15, 2008 10:32:40 GMT 1
Mialatt a szél egyre erõsödik és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy homokvihar készül, a buckalakók sorfala megnyílik és egy majdnem két méter magas, az átlagosnál jóval izmosabbnak tûnõ példány jelenik meg. Valamit hörögni kezd, kezében megforgatja tradicionális fegyverét és egybõl Zarnak ugrik...
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Sept 16, 2008 14:30:13 GMT 1
Zaragum rendületlenül állt és várta, hogy végre megütközhessen az ellenfelével. Vágya beteljesedett és egy robosztus buckalakó lépett ki a sorból. Azonnal, szinte esztelenül támadt rá Jabba emberére, aki nem mozdult. A terve az volt, hogy amikor az ellenfele lecsap a botjával ő teljes erejéből hárít és ezzel egyidőben oldalra vagy felfelé löké a másik kezét, aztán egy gyors vágással kiontja a másik beleit, jobb esetben megkarcolja a szívét vagy tüdejét. Már ha volt a buckalakóknak ilyenjük.
|
|
|
Post by Yoda on Sept 17, 2008 11:09:50 GMT 1
A buckalakó tán erõs lehet, de nem túl okos. Pontosan úgy támad, mint ahogyan azt Zaragum eltervezte, így pillanatok múlva már nem marad más belõle, mint egy kihûlõfélben lévõ holttest. Zar hárította a támadást, majd lefejezte a fickót. Ebben a pillanatban egyszerre több dolog is történik. A sötét fellegek a vár föl érnek, a szél egyre jobban hordja a homokot. Félig-meddig még látjátok, amint a buckalakók hanyatt-homlok menekülni kezdenek vissza a várba, aztán óriási villámlás és szélvihar kezdõdik... Valami menedéket kell keresnetek, mert a homokvihar néhány perc múlva teljes erejébõl tombolni kezd.
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Sept 18, 2008 6:40:24 GMT 1
A győzelem olyan volt, amilyenre Zar számított. Könnyű és véres. A buckalakó valószínűleg nem volt a csapat esze, még ha amúgy kiválló harcos hírében is állt. Egyenesen rátámadt Jabba emberére, aki hárított, megpördült a tengelye körül majd lemetszette az ellenfele fejét, ami a porba hullott, majd egykori gazdája is követte. Azonban ünnepelni nem volt idő, hirtelen vihar támadt, ami elől jobb volt mihamarabb elbújni. Zaragum megpróbált visszamenni arra amerről jött, hogyha nem állta semmi az útját. Ha mégis, akkor azonnal új fedezéket keresett szemeivel.
|
|
|
Post by Yoda on Sept 18, 2008 12:17:00 GMT 1
A buckalakók hamar eltüntek az erõd katakombáiban, ami azonban ennél is bosszantóbb: úgy tûnik lezárták az összes bejáratot. Erõvel nyilván be tudnád törni, de megfontolandó, hogy ekkora túlerõvel szemben érdemes-e harcba kezdeni. A nyitott erõdkapukon kívül a végtelen sivatag...ám egy közeli homokdûne elõtt valamiféle nagyobb jármû rozsdás roncsai kandikálnak ki a homokból. A vihar egyre jobban tombol, még a tapasztalt sivatagiak is tudják: ez a homokviharok egyik legerõsebbje lehet.
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Sept 18, 2008 18:40:04 GMT 1
Minden éppeszű ember tisztában volt azzal, hogy ekkora túlerővel szemben nem biztos, hogy az a legjobb megoldás ha valaki ajtóstul ront a házba. Zar azonban nem tartozott a minden éppeszű ember kategóriájába, ezért úgy döntött, hogy majd a nyers erő megmutatja ki a legény a talpán. Ráadásul legyőzte az ellenfelét, a homokvihar pedig minden valószínűség szerint még beljebb söpörte volna a bentlakókat. Éppen ezért összeszűkítette a szemét és nagy lendülettel vágódott neki a bal vállával az ajtónak. Mivel igencsak jól megtermett ember volt, arra számított, hogy az ajtó vele együtt robban be és biztonságba kerül.
|
|
Donovan Langden
New Member
Pil?ta Vihar Sz?vets?g tag
L?zad? vad?szpil?ta - a VPA parancsnoka!c!Default
Posts: 99
|
Post by Donovan Langden on Sept 18, 2008 19:29:40 GMT 1
Nem csináltunk semmi megemlítésre méltót az elmúlt időben. A ,,küzdelmet", már ha lehet annak nevezni, nyugodtan néztük végig. Igaz, mindannyiunk ujja ott feszült a sugárkarabélyaink ravaszán, készen arra, hogy ha kell kapásból is, de lelőjük az esetleges támadó buckalakókat. Aztán erre nem került sor, igaz, az iskolai verekedés szintű összecsapás után egészen más történt.
Egyszeriben rohadtul sietős lett a buckalakóknak és úgy elhúztak, mint a vad-mynockok. Nem kellett hozzá nagy intelligencia hányados, hogy rájöjjünk, mi vette rá őket erre. Az időjárásban hatalmas változás állt be. Egyik pillanatról a másikra támadt fel a szél, jelezve, hogy vihar készül. Hallottam már rémmesékben a Tatooine homokviharairól, és mit ne mondjak, valahogy hirtelen nem akartam kipróbálni, milyen is lehet, ha elkap minket.
Átkoztam a buckalakókat. Nem azért hívták ki közülünk a legjobb kardforgatót, hogy aztán ha nyerünk, elmehessünk. Frászt, ez volt a céljuk. Kicsaltak minket a szabad térre, hogy aztán ők bebújhassanak a kis kunyhójukba, amíg minket kivégez az időjárás. Fondorlatos terv, hogy a görcs állna beléjük. Ha lett volna a közelben néhány Y-szárnyú, legszívesebben megadtam volna nekik az erőd koordinátáit és szétbombáztattam volna a helyet a francba. Sajna erre most nem volt lehetőség... de legközelebb, ha erre jövök, valószínűleg meg fogom ejteni. De előbb éljük ezt túl.
- Garec! - kiáltottam oda Chiao-nak. - Nézd meg a távcsöveddel azt a roncsot. Kíváncsi vagyok rá, használhatjuk-e menedéknek, míg tombol ez a franc! - amikor látom, hogy Zar mozgásba lendül, odaszóltam a két fegyverszakértőnknek - Menjetek és segítsetek neki. Ha kell, dobjatok be pár gránátot a rohadékoknak, de ne menjetek be! A két fegyverszakértő Zar nyomába ered, aki addigra már nekiállt kóstolgatni az ajtót. Eközben Chiao előveszi a távcsövét és szemügyre veszi a roncsot. Próbálja felmérni, hogy mekkora lehet, alkalmas-e rá, hogy átvészeljék a homokvihart. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy alkalmas rá, akkor azon kezd el gondolkozni, hogy milyen messze lehet az a valami és mennyi időbe telik, míg gyors-sprintbe odaérünk. Kevés volt az időnk, minden másodperc számított.
|
|
|
Post by Yoda on Sept 19, 2008 9:39:43 GMT 1
Zar
Válladdal nekifeszülsz az ajtónak. Másodszorra törik be, éppen akkor, amikor Donovan emberei is odaérnek. Zaragum nemigen törõdik velük, a harci tûz teljesen elborítja agyát. Donovan emberei a parancs szerint megállnak az ajtóban, míg a kardforgató nonhumán eltûnik az erõd falai között.
A folyosón berohansz a központi épületbe, ahol szembetalálod magad egyrészt több tucat buckalakóval (ha nem többel), másrészt viszont magával a törzsfõnökkel is. Legalábbis sajátos vörös ruhája erre enged következtetni. Azonnal öt-hat buckalakó terem elõtted és neked támadnak, míg a törzsfõnök valamiféle ismeretlen szavak mormolásába kezd...
Szemed sarkából látod, hogy az emeletrõl is veszély fenyeget: jó néhány buckalakó fúvócsövekkel érkezik a korláthoz. Még talán kimenekülhetsz...
Donovan
Embered szerint a roncs menedéknek alkalmas. Egy lerobbant homokfutó az, állítása szerint. Sok idõ már nincs a töprengésre, mert a vihar tombolni kezd. A homok iszonyatosan kavarog, a szél pedig egyre erõsebb. A szokatlanul sötét fellegekbõl sûrûn csapnak le villámok.
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Sept 19, 2008 9:57:02 GMT 1
Amikor Zar meglátta, hogy a törzs és annak vezetője miképpen reagál, egyszerűen csak egy jó nagyot köpött a nonhumán lábai elé. A menekülés gondolata egy pillanatra sem merült fel az elméjében, talán egész életében arra várt, hogy végre meghaljon, ki tudja? Az azonban biztos volt, hogy teljesen feltüzelték az események a harci kedvét, mindenképpen küzdeni akart, ameddig csak szuflával bírta. Viszont a törzsfőnököt kinézte magának és őt mindenképpen meg akarta ölni.
Nem volt sok ideje, ezért teljesen lendülettel indult neki az életére törők ellen. Nem pepecselt velük, egyszerűen csak át akart törni a rögtönzött blokádon és leszúrni a nagybecsben tartott és igencsak különleges vezetőt. Ha pedig ez sikerült, a pillanatnyi meglepettséget kihasználva lekaszabolni további buckalakókat.
|
|