Raven Conor
Junior Member
Katona
Halott!c!Default
Posts: 245
|
Post by Raven Conor on Jul 18, 2007 15:54:01 GMT 1
Épp gondolkoztunk a következõ lépésen, amikor lövések hangjai szíktották meg az éjszaka csendjét. Tekintetem az égre terelõdött, ahol néhány vörös sugárnyaláb cikázott, és ahol egy hajó repült éppen. Úgy tûnik, valakinek sikerült kihonia a hajóját, csak a fehérkék észrevették. Erre mindenesetre felfigyelt a két megmaradt katona. Úgy tûnt, a csendes megoldásnak lõttek. A társamra pillantottam, aki idõközben elõhúzta a sugárvetõjét. Õ is tudta, hogy most jön a drasztikus megoldás.
Megcéloztunk egy-egy katonát, majd szinte egyszerre húztúk meg a ravaszt. Két dörrenés, és két halálthozó sugárnyaláb indult útjára a gyanútlan strázsák felé. A rohamosztagosok nem várták a támadást, és nem is tudtak reagálni. Az egyiket fején, másikat mellkasán érte a találat. Gyorsan odafutottunk a hullákhoz, majd átkutattuk õket. Az egyiknél megtaláltuk a dokk ajtaját nyitó kártyát. Kate felvette az egyik E-11-est, majd a dokk bejáratához siettünk. Az ajtó feltárult a kulcs felhasználása után, majd megpillantottuk a jó öreg ARC-170-est pár perc múlva már a vadászgépben ültünk, amely felemelkedett, majd kirepült a dokkból, beleveszve a Tatooine-i éjszakába.
|
|
|
Post by Yoda on Jul 19, 2007 13:10:14 GMT 1
A két hajó mellett egy harmadik is a levegõbe emelkedett közvetlenül utánatok - Jack T. Tenrek és emberei is sikeresen végrehajtották a küldetést.
Komolyabb üldözés nélkül juttok el a kijelölt koordinátákra - ahol Ton Darklighter kissé szomorú arccal vár titeket, a transzport mellett álldogálva.
Amikor mindannyian ismét köré gyûltök, így szól: - Fiúk, rossz hírem van. Az egyik emberünket lekapcsolták a birodalmiak a Senex-szektornál. A következõ akciónkat így sajnos el kell halasztanunk. Értesíteni foglak benneteket, amint szükségem lenne a segítségetekre. OK? Sajnos ezekben az idõkben a pontos tervezés nem mindig kifizetõdõ... - mondja a pilóta, majd egyenként kezet ráz mindenkivel és elkéri az elérhetõségeiteket.
//Mivel most kb. három hétig nemigen leszek, ezért a kaland elsõ része itt véget ér. Augusztusban folytatjuk, addig mindenki azt csinál, amit akar:) Köszönöm az eddigi játékot, jó nyarat mindenkinek!//
|
|
Raven Conor
Junior Member
Katona
Halott!c!Default
Posts: 245
|
Post by Raven Conor on Jul 22, 2007 19:10:25 GMT 1
A hír, hogy a következõ akciót halasztanunk kell, kicsit meglepett, de örültem is, mivel így már elvihetem az információkat a Yavinra. Amikor Ton elkérte tõlem az elérhetõségünket, kicsit vonakodtam, de végül elmondtam neki, milyen számra küldhet üzenetet. - Csak annyit küldjél, hogy ,,Gyertek", egy szóval se többet - figyelmeztettem a pilótát. Ezután elköszöntünk mindenkitõl, majd Kate-el odasétáltunk az ARC vadászgépünkhöz, amely pár perc múlva a levegõbe emelkedett és megindult a végtelen ûr felé.
|
|
Jock Jams
New Member
Csemp?sz
Pil?ta, csemp?sz!c!Default
Posts: 35
|
Post by Jock Jams on Jul 22, 2007 21:29:43 GMT 1
Grey szomorúan fogadta a hírt, szeretett volna ugyanis egy jót szórakozni. Felnézett az égboltra, hajnalodott. Mikor hallotta Raven megjegyzésést, neki is eszébe jutott a biztonság. Bár inkább semmit nem szólt, valószínűleg Darklighter megértette a katona célzásást. A móka véget ért, hátat fordítva a társaságnak elindult vadásza felé. Még egyszer utoljára megállt, de nem mondott semmit. Felhúzta magát a fülkébe, majd felemelte a Dragonoult, ezzel kisebb homokvihart idézve a lentállókra
Két ujjával intett nekik, majd behúzta a talpakat és eltűnt az Égbolton ..
|
|
Jack T. Tenrek
Junior Member
Csemp?sz
Csemp?sz, ?letm?v?sz, ?jrakezd?!c!Default
Posts: 198
|
Post by Jack T. Tenrek on Jul 25, 2007 10:15:56 GMT 1
Valóban csak négy katona volt a Lone Wolfnál, tehát Jacknek, Joshuának és Mirandának nem okozott különösebb gondot, hogy gyorsan és véglegesen ártalmatlanná tegyék õket. Az újabb osztagnak nem volt már ideje, hogy megakadályozza a hajó felszállását. A kikötõ éterében teljes volt a káosz, ahogy a két másik ûrhajóval is felemelkedett Raven és Jock. Megállásra felszólító parancsok röpködtek mindenkinek, de egységesen hagyták õket figyelmen kívül. Mivel a helyõrségnek nem voltak vadászai, a három szökevény simán elhagyta a kikötõt, hogy a kijelölt koordinátákra érkezzen. - Fiúk, rossz hírem van. Az egyik emberünket lekapcsolták a birodalmiak a Senex-szektornál. A következõ akciónkat így sajnos el kell halasztanunk. Értesíteni foglak benneteket, amint szükségem lenne a segítségetekre. OK? Sajnos ezekben az idõkben a pontos tervezés nem mindig kifizetõdõ... - mondja a pilóta, majd egyenként kezet ráz mindenkivel és elkéri az elérhetõségeiteket.- Sajnálattal hallom - kezdte Jack, majd rövid gondolkodás után megad két helyet. - A Csempészmenedéken idõnként megfordulok, de ami biztosabb az Thomas Klerson az Old Lady fedélzetén. Õ tudni szokta, hogy merre járok. A kis társaság röviden búcsúzkodott, majd mindenki a hajójához sietett, hogy elhagyhassa a bolygót. //folyt köv a Tatooine körüli ûr// //és igen, visszatértem //
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Jul 17, 2008 14:32:26 GMT 1
A dûnetenger peremén egy lepi jelent meg. Az közel két méteres nagy zöld lény egy adattábla kijelzõjét böngészte. Átmászott egy kisebb buckán, majd egy másodikon. Ahogy felért szétnézett. Az adattábla szerint itt kell valahol lenni a hajónak. Szétnézett újra, de nem vett semmit észre, a lemenõ napokon kívûl. Ismét megnézte az adatokat, majd felpilantott. Valami megcsillant a dûne alján. Amikor jobban szemügyre vette, rájött, hogy valószínûleg a hajó csillant meg. Lesietett a dûnérõl, és a látvány elvette a kedvét az egész akciótól. A hajó egéssze rozsdás volt. Így már értette, hogy miért nem vette messzebbrõl észre. Körbejárta a hajót, és a viharvert teherhajó oldalán a rozsda alól birodalmi felségjelzés kandikált ki. Az ajtóhoz lépett, bepötyögte a kódot az adattábláról, majd belépett a nyikorogva kinyíló ajtón. A benti látvány sem volt sokkal szebb. A belsõ burkolatok nagyrésze leszakadva, az összes ajtó nehezen nyílik. - Ezt kifogtam! - zsörtölõdött, aztán a pilótafülkébe lépett. Ellenõrizte az üzemanyagot, volt belõle elég. Behuppant az ülésbe, bekötötte az öveket, aztán gyújtást adott. A hajtómûvek csúnyán zörögtek, de mûködtek. Lassan felszállt, aztán irány az ûr...
|
|
Ikaro Hernedes
New Member
Harcos
Tressan Katona - Zsoldos!c!Default
Posts: 49
|
Post by Ikaro Hernedes on Sept 28, 2008 18:38:00 GMT 1
-= Tatooine - A Dûnetenger =-
Speederek zaja szakította meg a sivatag halálos csöndjét. Most még a szellõ sem fújt. Aboszolút semmi. A sivatag különleges csöndje pedig mindig rejtett veszélyeket tartogatott azok számára, akik fel akarták fedezni azt. Ikaro tapasztalatból tudta, hogy a sivatagnak a legveszedelmesebb részei a kanyonos területek. Ott élnek a Buckalakók. Más életformáktól nem igazán félt... és kizártnak tartotta hogy összefutnának egy Krayt Sárkánnyal. Eddigi, összesen fél órás utuk során nem leltek rá semmire amit életnek tarthattak volna. Igaz, egyszer elhaladtak egy magányos bantha csorda mellett, de semmi más nem történt.
Egy Bantha //Bár erre mindenki rájött magától is. //
-Mester! Mond, szerinted mégis hol kellene kezdenünk? -Nem tudom Duran, de ahogy a szerencsénket ismerem... véletlenül belebotlunk valakibe aki majd elvezet hozzá. -Hát nem tudom... valami azt súgja hogy hamarosan új útitárssal gazdagodunk. Remélem ezúttal valami szép lányt kapunk föl. -Mi az Duran, hiányzik a nõ? -Áh, igazából sosem volt alkalmam még szeretkezni mester. -Nem olyan nagy dolog mint ahogy azt hinnéd. Sok filmben azt látod hogyan élveznek az emberek de valójában az nem több mint paráználkodás. -Mond mester, te már csináltad? -Nem. -Akkor mégis honnan tudod hogy milyen a szex? -Nem tudom, de szûznek lenni kifizetõdõbb. -Ezt meg te honnan veszed? -Mert a legnagyobb katonák mind szüzek voltak a halálukig. -Ez meg miféle baromság? -Vicc. -Jaaa....- ordították egymásnak a katonák hogy túlharsogják a Speederek hangjait.
|
|
Ikaro Hernedes
New Member
Harcos
Tressan Katona - Zsoldos!c!Default
Posts: 49
|
Post by Ikaro Hernedes on Sept 29, 2008 11:39:52 GMT 1
-= Tatooine - Dél-Nyugati Dûnetenger =- A forróság egyre elviselhetetlenebb a két katona számára. Már messze jártak Anchorhedtõl. Elmentek egészen a Dûnetenger Dél-Nyugati részéig, további egy óra utazás után. A magukkal hozott víz lassan kezdett elfogyni. Duran és Ikaro szerencsére minden gond nélkül haladtak tovább, nem ütköztek semmilyen ellenállásba és semmi sem próbálta megállítani õket. Ennek valahol Ikaro hálát is adott. Nem tudta elképzelni, vajon mik történhetnek akkor, ha most valaki rájuk támad, vagy hasonlók. A Tressan Katonákkal nagyon nehéz elbánni, különösen akkor ha közelharcban kell szembeszállni velük. Ki tudták használni a kardjuk hosszúságát, és nagyságát. A Saberuk könnyû súlya pedig most kifejezetten elõnyös volt. Így akár képesek voltak nagy távolságokra és könnyen támadni. Azonban az elkövetkezendõ homukbuckák erõsen azt sejtették, hogy most a kardjaiknak nem sok hasznát vennék.
Egy nagy homokbucka mögött láttak egy csomó holttestet. Körülöttük robogók romjai, és elhullott, törött fegyverek voltak. Emberek és nonhumánok egyaráént voltak köztük, és azt látták ahogy két gammoreai lõfegyverekkel fenyegetõzik egy nagyjából Durannal egykorú twi'lek lánnyal. A lány kezeit imádkozóan maga elé emelte. Szemmel láthatóan nem vették észre Ikaróékat. -Mester, segítenünk kell neki! -mondta Duran, és már húzta is elõ a pisztolyát. -Felesleges, ehhez nekünk semmi közünk sincs. Menjünk tovább. -azonban Duran nem mozdult. -Te mehetsz mester, de én segítek ennek a lánynak! -Duran, ez a lány késõbb még árthat nekünk! -De lehet hogy tud valamit Ruuman Kellardról. -Azt te nem tudhatod. -De te sem! -Több tiszteletet ifjú tanítvány! -Mester, egy katona nem hagyja cserben azokat akikre vigyázni kell! -Duran, azt mondtam... -azonban a fiatal Katona növendék már meg is indult a három nonhumán felé. Ikaro megrázta a fejét, majd elõhúzta a pisztolyát. Megindult a tanítványa után. A Gammoraiaknak már feltûnt a fiatal katona, és éppen rászegezték a fegyvereket, mikor Duran meghúzta a ravaszt. A következõ pillanatban az egyik gammoreai fejét átszakította egy vörös lézernyaláb. Folyamatosan röfögve és nyüszítve hullott a sivatag homokjába. A másik gammoreai tüzet nyitott, azonban Duran ügyesen elmanõverezett. A közeledõ Ikaro pedig fejbelõtte a disznószerû teremtményt, aki társa mellé hullott. Megálltak a lány elõtt, majd leszálltak a gépükrõl. Ikaro már nekilátott a holtak átvizsgálásának.
-Ki vagy? -kérdezte Duran, majd eltette a pisztolyát. -A nevem Anaa'la Pres'ca, az egyik ügyeletes kutatócsoport technikusa. De mint látod... a csoportomat megölték ezek a disznófejû útonállók. Köszönöm hogy megmentettek. -mondta a lány hálálkodva, vékony hangján. -Ez a munkánk. -kacsintott egyet Duran. Ikaro az egyik hullánál talált egy vizzel teli kulcsot, amit be is rakott a zsebébe. Azon kívül felvette a Gammoreaiak DL-17-es pisztolyait is. Berakta õket a hátizsákba, és felszállt az egyik gépre. -Duran, gyere, indulunk! -Mester, nem visszük magunkkal? -Tudtam, hogy ez lesz... NEM! -Olyan kardotok van mint az egyik errejáró férfinak volt... -Ilyen kard? Merre ment az alak? - kérdezte Duran. A nõ csak pimaszul emosolyodott. -Elviszlek titeket hozzá. -Jól van... pattanj föl! -mondta Duran, és a sjáját gépére szálltak fel, majd elõre mentek, míg Ikaro a nyomukban haladt. *Ezt meg fogom bánni.* -gondolta magában.
|
|
T'ar
New Member
Szakember
Egy l?zad? term?szet? Csadrafan K?m !c!Maroon
Posts: 88
|
Post by T'ar on Sept 13, 2009 16:02:03 GMT 1
T'ar félnapnyi gyaloglás után már csak fél kilóméterre volt Jabba palotájától.(fojt. Jabba palotája)
|
|
Léonard Beaumagnan
Junior Member
Politikus
Politikai tan?csad?, a Naboo szen?tora, a MediCorp t?bbs?gi r?szv?nyese!c!#4682B4
Posts: 324
|
Post by Léonard Beaumagnan on Jan 4, 2010 1:07:20 GMT 1
Krystal Starfire
Hosszú órákon keresztül süvít Krystal siklója két utasával a sivatag homokja felett. Hatalmas port kavarva haladnak egyenesen a dűnék között. A két utas néma csendben nézte a tájat. Végtelennek tűnő percekig kaptatok fel egy meglepően magas dombon, míg át nem estek a túloldalra. A megkérdőjelezhető manővert követően előttetek is hatalmas porfelhő száll fel. Először Krystal előtt tisztul ki a kép és jelenlegi helyzetükből, már rálát az úticéljukra. Ahol két másik sikló várakozik, körülöttük néhány nagydarab alak. A siklók amolyan teherszállító félék...
|
|
|
Post by Krystal Starfire on Jan 4, 2010 23:38:54 GMT 1
*A városból kivezető út, és a sivatagi utazás viszonylagos eseménytelenség mellett telik. Az utasok sem óhajtanak diskurálni vele, és szerencsére eddig a buckalakók sem találták meg őket, mint lehetséges prédát. Krystalnak bőven elég elfoglaltságot adnak a műszerek, a sikló vezetése, és a navigációs eszközök lekövetése, hogy ne tévedjenek el, az amúgy teljesen egyhangú, és monoton sivatagban, ahol akármerre néz az ember körben maga körül, minden felé ugyan azt látja. Nincs is változás egészen addig, amíg az egyik dűne túloldalán nem tűnik fel valami érdekesség. Pár nagydarab fickó és pár sikló teszi kicsit változatosabbá, az amúgy teljesen egyhangú sivatagi tájat. Krystal lelassítja a sikló haladási sebességét, de azért nem állítja meg, még egyelőre. Az irányjelző a koordinátákat oda teszi, ahol a fogadóbizottság várja őket, ebből valószínűsíthető, hogy pont ezeket a kedves urakat akarták megtalálni a megbízói. Az utastérben a komlinkből a lány dallamos hangjának kellemes búgása hallatszik. Ámbátor amit mondani akar, az már közel sem annyira szívderítő vagy kellemes. Közlendője tömör, és lényegre törő.* - Nos kisasszony idáig tartott a játék. Innentől, ha komolyan gondolja, hogy azt szeretné, hogy szavatoljam a biztonságát, akkor a kedves barátainkról, a találkozó céljáról, és arról, hogy esetlegesen mire számíthatok tőlük, sokkal többet kellene megtudnom. Amennyiben ezeket a részleteket nem hajlandó közölni velem, még a megérkezésünk előtt, úgy nem garantálhatom sem az ön, sem a kedves barátja biztonságát. Remélem, megérti, hogy ez most közös érdekünk. *Krystal már túl van azon, hogy nagyon győzködje a nőt. Amennyiben az a minimális együttműködést sem hajlandó mutatni, egy idő után már csak a saját bőrét fogja szem előtt tartani, ami alapvetően teljesen érthető, csak a megbízó számára igen kellemetlen.*
|
|
Léonard Beaumagnan
Junior Member
Politikus
Politikai tan?csad?, a Naboo szen?tora, a MediCorp t?bbs?gi r?szv?nyese!c!#4682B4
Posts: 324
|
Post by Léonard Beaumagnan on Jan 9, 2010 1:27:46 GMT 1
Rövid várakozás után, érkezik csak a válasz. Mind a maszkok, mind a belső kommunikátor torzít a hangon, így abból nem tudod megállapítani, hogy ki is válaszol.
- Ugyan kedves Krystal. Legyen rám belátással. Annyi a dolgom mostanában, hogy olykor megfeletkezem az információ helyes áramlásánakk irányáról. A barátaink földmérők, akik segítenek bizonyos kutatásokban. Azoknak a részleteivel nem untatnám, de magam sem vagyok mindennel tisztában. Ők barátságosak, nem kell félni tőlük. De ha így folytatja a munkáját, a jövőben is alkalmazni fogom.
|
|
|
Post by Krystal Starfire on Jan 9, 2010 11:02:48 GMT 1
*A nő valószínűleg politikus lehet. Egyrészt nagyon ért a semmit mondó válaszokhoz, másrészt pedig van tehetsége ahhoz, hogy az átlag embert úgy küldje melegebb éghajlatra, hogy az alig várja, hogy indulhasson. Krystalla már kicsit más a helyzet, és őt sem ejtették teljesen a fejére. Ugyan nem túrt fel minden létező archívumot a Tatooine történelmét illetően, de erre nincs is szükség. Annyi esze neki is van, hogy itt semmi szükség földmérőkre. Vagyis, aligha akarna bárki telket venni a mély sivatag közepén, és aligha akarná bárki, hogy ezt az illető be is jegyeztesse, hiszen jobbára a buckalakókat, vagy a javákat leszámítva senki nem jár erre soha. Hogy a válasz melyik utastól ered voltaképpen részletkérdés, ami sokkal fontosabb, hogy két dologhoz vezet, az egyik, hogy itt valami nagyon nincs rendben, a másik pedig, hogy nincs vele előrébb egy hangyányit sem. Lassú tempóban vezeti a siklót a megbeszélt találkozóhelyre, majd viszonylagos távolságban áll meg a kis csoporttól. Amiben ez a luxus sikló különbözik hasonszőrű társaitól, az az a tény, hogy ezt a Tatooinera szánták. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy kiválóan bírja a mély sivatagot, de még abban is, hogy van bizonyos fegyverzete. Mielőtt kiszállna, a sugárvetőkkel becélozza a kis társaságot, egy apró távirányítót vesz magához, amivel akármikor irányítani tudja a sikló fegyverzetét, legalábbis annyira mindenképpen, hogy tüzet nyisson velük szükség esetén. Meglazítja a sugárpisztolyán a biztosító zárat, hogy szükség esetén bármikor elő tudja venni. Most sajnálja csak kicsit, hogy soha nem szokott páncélt viselni. Most is csak egy mélyen dekoltált felső, és egy egyszerű nadrág van rajta, ami semmit nem fogna fel a sugárvetők áldásból alkalom adtán. Miután ő maga kiszállt az utasai számára is kinyitja az ajtót, majd megvárja, hogy azok is kimásszanak a siklóból, és innentől jobbára egy ideig sodródik az eseményekkel, fogalma sincs, hogy ezek ketten, meg ez a társaság mit is terveznek voltaképpen.*
|
|
Léonard Beaumagnan
Junior Member
Politikus
Politikai tan?csad?, a Naboo szen?tora, a MediCorp t?bbs?gi r?szv?nyese!c!#4682B4
Posts: 324
|
Post by Léonard Beaumagnan on Jan 10, 2010 17:45:02 GMT 1
A nő megvárja, míg Krystal ajtót nyit neki, de a társa nem. Bár ő előre is siet, hogy váltson néhány szót a fogadóbizottsággal. Mire Krystal és megbízója közelebb ér, a többiek már meg is kezdik a munkát.
- Kérem, maradjon itt, kedves Krystal. - mondja a nő és ő maga is a kis társaság felé indul.
Rudakat vesznek ki az egyik siklóból, amiknek az egyik végére valami kúpszerűt, míg a másik végére egy téglatestet helyeznek. A két tucat rúddal sétálgatni kezdenek. A rudak felével percekig kaptatnak fel a közeli dűnékre. Mikor mindegyik rúd a homokba süppedt, a munkaadódként azonosított nő és egy másik ember, kinek bár látja az arcát, Krystal nem tudja majd megjegyezni, adattáblákat vesznek a kezükbe.
Krystal hall valami különlegeset. Nem zavarót, de egyértelműen ritmusos lüktetést, ami nem a földből jön, de a fülében végződik. Valószínűleg az oszlopok sugározzák és az arra érzékenyek a fülükkel is meghallhatják. Ebből arra is lehet következtetni, hogy tényleg földméréseket végeznek.
Bár az arcokat nem látja, hangjukat olyan távolságból nem hallja, Krystal mégis sejtheti, hogy megbízója elégedett. Mind a női, mind a férfi alak elégedett fejbólintásokkal búcsúzik a geológusként azonosítható személytől. Majd elindulnak Krystal és a sikló felé. Bár két órát voltak a perzselő napon, a két teljesen beöltözött alak mozgásán meg sem látszik a fáradtság.
- Köszönöm, hogy megvárt minket. Most kérem vigyen vissza a hajómhoz. Ott megkapja a pénzét.
|
|
|
Post by Krystal Starfire on Jan 12, 2010 8:38:52 GMT 1
*Igazán érdekes fogalmai vannak a hölgynek a személy védelemről, de végül is az ő élete. Jelen esetben egyre inkább kezd rájönni arra, hogy nem azért fizetik, hogy gondolkozzon, sokkal inkább talán csak azért, hogy sofőrt játsszon, és kísérgesse ezt a furcsa párost. Talán ez ilyenre szokták azt mondani, hogy könnyű pénz? Még ez is lehet. Marad a sikló mellett, nekitámaszkodva az oldalának, és a felületes szemlélő számára talán úgy tűnhet, hogy a napsütést élvezi, akár egy turista. Valójában azonban próbálja, amennyire lehet figyelemmel kísérni az eseményeket. Abban szinte biztos, hogy ebből a távolságból bajosan érkezne időben, ha bármi kellemetlenség adódna, de ha egyszer erre utasították, akkor várakozik. A földméréshez nagyon nem ért, annyit le tud szűrni az események menetéből, hogy valóban valami ilyesmire kerülhetett sor jelenleg, de hogy miért, és mire jó a földmérés, a sivatag közepén, arról fogalma sincs. Valószínű persze, hogy pont azért kérték, hogy maradjon távol, mert nem szerették volna az orrára kötni. A két óra viszonylagos eseménytelenségben telik, majd a megbízói visszasétálnak a siklóhoz, a jelekből ítélve az útjuk sikeresnek mondható. Végül is. Eddig túl is élték, ha még sikeresnek is vélik ezt a kis sivatagi kirándulást az a lány számára csak kedvező. Megvárja, míg mindketten beszállnak a siklóba, majd maga is így tesz. Aztán ha nem történik semmi kellemetlenség, akkor lassan megfordul a siklóval, és a hölgy utasításainak megfelelően elundul vissza a sivatagon keresztül az űrkikötő felé. Bár ez esetben minek kellett lefoglalnia a szobát a méregdrága szállodában? Maga sem érti, bár lévén, hogy nem a saját pénzét szórta, annyira nem bántja a dolog. Ha a továbbiakban sem bukkannak fel sem banditák, sem buckalakók, akkor ez egy kissé hosszú bár eseménytelen út lesz egészen vissza a hajóig, ahol valósznűleg a megbízása véget is ér, hogy számára mennyire kellemesen, az majd akkor és ott kiderül.*
|
|