Szirén

[Tharla Aguira Asgereth]

Név: Tharla Aguira Asgereth
Faj: Zeltron
Nem: Nő
Kor: 18 év
Foglalkozás: szemfényvesztő, bűvész, holotechnikus, tolvaj

Jellem:

Kissé naiv, bár erős akaratú lány, bár már kifelé lábal a kamaszkorból, kissé még gyerekes. egyes helyzetekben veszélyérzete nem működik kellőképpen: nem tudja mindig felmérni, mikor lép át bizonyos nem kívánt határokat.
Memóriája remek, ha egy képet vagy szöveget pár percen át tanulmányozhat, könnyedén ffelidézi annak legapprób részleteit is később.

Megjelenés:

170 centiméter magas, jó (mondhatni modell-) alkatú lány. Bőre nagyon halvány vöröses árnyalatú. Haja sötét barna, és derekáig ér. szeme smaragdzöld.
Mozgása kecses, nőies néha kissé macskaszerű. Nagyon hajlékony, egészen akrobatikus mutatványokra is képes.

Felszerelés:

Ruházat: többnyire testhezálló, kihívó ruhákat hord.

PHP (Personal Holoprojector):
A személyi holoprojektort Tharla maga tervezte és készíttette el (ld. később). A technológia segítségével egy tíz lépés sugarú gömbön belül képes a végletekig valószerű holokép-illúzió létrehozására. A PHP-k a lány ujjbegyeibe lettek ültetve, közvetlen csatlakozással az agyához, így tudati impluzussal működtethető. Az efféle implant illegális ugyan, de Tharla gondosan titkolja mindenki elől létezését.

Zizi:
ZZ-62 egy Kullancsdroid. A Klónháború alatt hullhatott a felszínre, és bár működésképtelen volt, Tharla képes volt megjavítani. Kis barátja új személyiségprogramot kapott, valamint néhány speciális felszerelést: a droidot mutatványai közben illúziókeltésre hazsnálta pár, a burkolatába rejtett holokivetítő segítségével.

Fegyver:
Egy kis kézi lézerpisztoly

[Tharla Aguira Asgereth]

Előtörténet:

Tharla Zelattellában, Zeltros fővárosában született. Gyermekkora igen nehéz volt. Édesanyja, Tharla Macan, helyi holoszínész híresség (legismertebb szerepei: egy életrajzi dokumentumfilmben Darth Revan, és a Twi'lek énekesenő, Chri'stine az Operaház Űrlényében), a lány hatodik életévében tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Futó fellángolásnak nevezhetnénk az indokot, ami miatt megcsalta férjét, az alkoholista, munkanélküli ex-rendfenntartót, Xakk Asgereth-et. Mikor a "károsított" tudomást szerzett az asszony hűtlenségéről, kegyetlen brutalitással meggyilkolta (a rosszullét ellen sikertelenül harcoló helyszínleők végül összesen hatvanhét (67!) szúrást és vágást számoltak, melyeket a gyilkos egy illegálisan tartott vibrokéssel okozott). Xakk természetesen elnyerte a neki járó jogos büntetést. a Városi Központi Börtön- és Átnevelő intézetbe került életfogytig, ahol egy kisebb fogolylázadás során életét veszítette három évvel később.

A hirtelen gyám nélkül maradt Tharla egy árvaházba került, ahonnan (tudtán kívül), apja halálával azonos napon megszökött.

Nem lévén hol aludnia, a lány felkereste az egyetlen személyt, akire számíthatott: édesanyja jóbarátnőjét és kollegáját a Zeltrosi Nemzeti Holoszínház és Szórakoztató Központban: Aratha Nann-t (ismertebb szerepei: Magath a vámpírnő a Véres éjjel című tragikomédiában, valamint (később) egy életrajzi dokumentumfilmben Padmé Amidala).

Aratha "Arty néni" Nann

Az idősödő asszony természetesen befogadta az alig tízéves gyermeket, aki innentől a színésznő házát nevezhette otthonának.

Arty néni (ahogy pót-anyját nevezte) iránt mélységes, és sosem múló hálát érez. Gyámja iskolába járatta, és bár eredményei jók voltak (hála remek memóriájának, gyorsan megtanult bármit), nyughatatlan természete miatt mind többször maradt ki órákról.

Ily módon meghosszabbított szabadidejében az utcákon csavargott. Ha valamit megkívánt, ellopta, vagy pénzt szerzett rá - persze törvénytelenül. Eme rossz szokása miatt nem egyszer támadtak hajtóvadászatba torkolló konfliktusai a helyi karhatalmakkal - azonban eddig mindig egérutat nyert valahogy. Az évek során reflexei és ügyessége rohamosan fejlődött, ezt a tempót csak helyismeretének mélyülése múlta felül.

Időközben természetesen felfigyeltek rá egyes alvilági körökben tevékenykedő személyek is. Arty néni elől persze mindezt titkolta a lány,, és rá való tekintettel utcai "pártfogóitól" tanult, de munkát nem vállalt nekik - így megúszta tolvajlásaiból származó bevételének bizonyos százalékának beszolgáltatásával.

14 éves korában elemi tanulmányait - kicsapongásai ellenére is - közel kitűnő eredménnyel zárta. Azután Arty néni bíztatására - és közbenjárására - szakmát tanult a Szórakoztató központban: a neves Rodiai bűvesz Hatho Hefen inasaként dolgozott, valamint segédkezett a holotechnikai laborban is. Köszönhetőan "fotografikus memóriájának" mind a trükköket, mind a hologrammok és -kivetítők működését kiismerte, és elsajátította.

Zeltrosi Nemzeti Holoszínház és Szórakoztató Központ

Csupán két évvel később már saját műsorral lép fel (persze csak fél műsoridőben) Hefen performansza után, hetente kétszer, valamint a laborban is önállóan javít-szerel-tervez.
Mutatványaiban eddigre egy segéd is áll mellette, akinek létezését mindenki elől titkolja: Zizi, az átalakított Kullancsdroid.

Zizire a Klónháború idején talált rá Tharla, és bár működésképtelen volt, pár hét alatt képes volt megjavítani, latva vetve hiányos műszaki ismereteit a robotika terén. ZZ-62 kapott egy személyiségmodulátort és egy hangmodult is. Bár nem túl művelt, képes kezdetleges társalgásokba bonyolódni - már ha valaki el tudja viselni nyavalygó gyermekhangját.

Körülbelül ezidőtájt készült el Tharla a PHP terveivel, melyeket a laborból sikkasztott alkatrészekből meg is alkotott. egyik alvilági kapcsolata szerzett egy sebészt, aki az illegális implantot a lány ujjhegyeibe illesztette.

A műtét költségét részletekben fizette azóta is,de (talán "feledékenységből?) az utóbbi két hónapban elmulasztotta eljuttatni a pénzt a megfelelő kezekbe.

Mikor a károsítottak végrehajtókat küldtek utána, Tharla ráébredt, hogy ő tulajdonképpen nagyon is szeretné látni a galaxist, és miért ne indulhatna azonnal...

Arty néni teázó-asztalán csak egy villámgyorsan firkantott üzenetet hagy, összepakol néhány szükséges ruhadarabot, és kelléket, a hátizsák tetejébe begyűri hű droidját, és elhagyja otthonát.

"Arty néni, ne aggódj, majd jövök. Csók. T."

#nosmileys#nosmileys#nosmileys

[Tharla Aguira Asgereth]

A játék eddigi történései

Aguira szökése után Tatooinera utazott, ahol a jólelkű besalisk, Hoppar droidboltjában vállalt munkát. Az „alkalmazottakkal”, Jerlonnal és Alysiával jól kijött, és remekül érezte magát. Hoppar alkalmazásában állt még Cirpi, a verpin technikus, aki nagy szívességet tett a lánynak azzal, hogy felújította az összedőléssel fenyegető hajót; burkolatát egyúttal rózsaszínre fújatta, és elkresztelte Pink Illusion-nek. Munkája nagyrész takarításból, és futárfeladatokból állt. Egyzser kiküldték a Dűnetenger kellős közepére a Jawákkal üzletelni. A tranzakció sikeres volt, de a hazafelé úton homokviharba kerültek. Egy barlangban húzódtak meg, mely azonban Tusken-tanyának bizonyult. Zizi volt az, aki saját épségének kockázatatásával megmentette a zeltront. Aguira kétségbeesve sietett haza sérült droidjával, ahol Alysia nemcsak, hogy megjavította, de egy kisméretű sztatikus pajzzsal is felszerelte a „bűvészinast”, a jövőbeni balesetek elkerülése végett.
Aztán egy nap egy Alex nevű férfi bukkant fel, és azt mondta, hogy nevelőanyja, Arty néni bérelte fel őt, azért, hogy megtalálja a lányt. Miután bebizonyosodott, hogy az állítás igaz, Aguira beleegyezett, hogy hazatér, de csak kis időre, mert nem akarta elhagyni új barátait. Arty néni rosszkedvűen, de beletörőden fogadta a bejelentést, és búcsúként egy szafárikirándulást szervezett a Dxun-dzsungelholdra, akkor még nem is gondolva, mennyire szó szerint értendő a búcsú…
A kirándulás katasztrófába fordult, mikor egy emberáldozó szekta tagjai rohanták le a konvojt, többeket megölve, vagy fogságba vetve. Alexnek hála, a trió el tudott menekülni, de a naddisták végül beérték és elfogták őket is.
A vörös hajú férfiről vélhetően azt hitték, hogy valami korábbi uralkodójuk reinkarnációja, és a tiszteletére feláldozták a foglyok nagy részét. Egy idegen, sötét alak jelent meg közöttük, aki azonban ahelyett, hogy oltalmába fogadta volna őket, ahogy várták, mészárolni kezdett. Alex megpróbálta kivinni a csapatot a barlanagból, de a naddisták kegyetlen módon végeztek Arty nénivel, mielőbb biztonságba juthattak volna. Végül megmenekülésüket egy twi’leknek és páncélos barátjának köszönhették – noha Zizi utóbbit tévedésből megtámadta harcképtelenné tette. Aymar Sin Cimessa és Xeron Orlon egy szövetségről beszéltek a túlélőknek, noha Aguira annyira maga alatt volt, hogy ebből – akkor – még nem fogott fel túl sokat…

[Tharla Aguira Asgereth]

A három év történései

Miután a Dxunról elszabadultak, Aguira beleegyezett, hogy kis időre hazatér Zeltrosra, noha már egyáltalán nem érezte, hogy bármi odakötné: a maffia még mindig keresi őt, és egyetlen élő családtagja is halott. Egy hétbe telt, míg elintézte a szükséges papírformát, jelentette Arty néni halálát, és állami közvetítéssel eladta a házat. A Dxunon kapott kárpótlásból, a ház árából és Arty néni hagyatékából (mely összesen körülbelül 250000 kreditet tett ki) egy szerény gyászszertartást is megszervezett, melyen rajta és Alexen kívül csak a színésznő legközelebbi ismerősei vettek részt; a sajtó teljes kizárásával folyt le a megemlékezés.

Végül, mivel Alexnek vissza kellett térnie a munkájához, Aguira megígértette vele, hogy még találkoznak, és a Pink Illusionnel elhagyta a bolygót. Célja a Tatooine volt, hisz vissza akart térni saját munkájához és barátaihoz, Alysia Starr-hoz, Hopparhoz… De csalódnia kellett: a bolt üresen állt. A szerszámok nagy része, a roncsok, javításra váró droidok ott porosodtak, ahol hagyták őket, de barátai-munkaadói minden jel nélkül eltűntek. A zeltron lány kivett egy szobát egy közeli motelben, és néhány napot kérdezősködéssel töltött; de eredményre nem jutott – olyan volt az egész, mintha Hoppar droidszervízére senki sem emlékezett volna. Még azok sem tudtak információval szolgálni, akik viszonteladói kapcsolatban álltak a besaliskkal.

Egy idő után Tharla feladta a kutatást – élete tökéletes zsákutcába jutott: se otthona, se családja, se munkája… rövid tipródás után úgy döntött, visszatér szülőbolygójára, Alexhez… Hazatérve a férfit épp hatalmas készülődés közben érte: három nagyobb bőrönd tátongott az ágyon, a fejvadász pedig éppen ebbe pakolt ruhákat, és néhány egyéb, utazáshoz szükséges kelléket. Aguira megérdeklődte, hová is készül Alex (aki láthatóan örült a viszontlátásnak, a zeltron örömére), mire az Corelliát nevezte meg úticéljául. A bűvész azonnal megkérte, hadd tartson vele, és mikor a férfi ellentmond, összetörve elpanaszolja a Tatooineon meg (nem) tudott dolgokat.

Alex végül rááll, hogy magával vigye a lányt (így a Pink Illsuion révén még az utazási költséget is megspórolja). Az út alatt Alex mesélt a múltjáról, rabszolgasorsáról, és elmondta, mi utazásának valódi célja. Aguira csak ámult, hisz ki nem nézte volna a férfiből, hogy ennyi minden megtörtént vele.

Coronettől mintegy harminc kilométerre, Kor Vellában ütöttek tanyát. Ez a település a főváros vonzáskörzetének legnagyobb turisztikai központja, mely Denendre-völgy keleti lankáin fekszik, a Folyóvidéktől északra. Idilli városka, ahol rengeteg átutazó turista, gazdag szállóvendég és más szerzet megfordul – ideális hely tehát egy drogmaffia működéséhez. Szállást foglaltak, berendezkedtek, majd Alex azonnal munkához látott volna. Aguira azonban felvetette azt, hogy emlékezhetnek rá (erre azért van egy minimális esély), és ha csak egy valaki felismerné, akkor elúszna a beépülés lehetősége. Ezért - és mert nem akart fölösleges kolonc lenni a férfi nyakán – a bűvész felajánlotta, hogy majd ő elvégzi a beszivárgást.

Alex határozottan tiltakozott, de az észérvek, és Tharla angyali tekintete végül elérték céljukat: a férfi vonakodva bár, de beleegyezett, hogy Aguirát küldi a frontra, míg ő a háttérből irányítja a történéseket. Ehhez azonban szükség volt az észrevétlen kommunikáció lehetőségére – Aguira pedig, akinek már volt mesterséges implantátuma, tudta, hogy ez milyen hasznos lehet, így még kettőt felvállalt: egy mikroszkopikus kamerát a bal szeme külső szemzugába, valamint egy audio-adóvevőt. A vevőkészüléket a fülcimpájába helyezték, hangerejét és frekvenciáját pedig úgy állították be, hogy csakis ő hallhassa az általa kibocsátott hangokat. Az adó beszereléséhez egy fogát kellet kicseréltetni. A megfelelő sebész felkutatása, a műtét elvégeztetése, és a diszkréció megfizetése komoly összegeket emésztett fel: Aguira örökségének valamivel több, mint egyötödét.
Tharla ezen kívül komoly összegeket áldozott egy új ruhatárra: drága, kirívó de könnyű mozgást lehetővé tevő öltözeteket vásárolt, valamint egy értékes sminkkészletet. A maradék pénzből ez idő alatt Alex egy saját házat vásárolt, a városközpontban, hogy viszonylagos közelségében lehessen Aguirának gond esetén. Beszerzésre került továbbá néhány új fegyver is – köztük két DL-17-es a zeltronnak. A fejvadász emellett tanítani kezdte a lányt harci technikáira. Bár Aguira nem volt olyan tehetséges harcos, mint oktatója, rugalmas ízületei miatt rövid idő alatt is elfogadható eredményeket ért el.

Végül, mintegy 8 hónappal Arty néni halála után, Tharla készen állt arra, hogy segítsen Alexnek beteljesíteni bosszúját. Mester és tanítvány között ez idő alatt szorosabbra fűződtek az érzelmi szálak – és szüzessége elveszítése után Aguirában felébred a mindeddig szunnyadó igazi zeltron vér. Határozottabbá, elszántabbá vált, ugyanakkor némileg szeszélyesebbé is – és bár testileg-lelkileg hű volt Alexhez, bájait nem félt bevetni a siker érdekében; persze csak bizonyos határon belül.

Végül, vagány bőrszerelésbe öltözve, oldalán a lézerpisztolyokkal nekivágott Kor Vella utcáinak, hogy megkezdje a beépülést a zeltrosi eredetű bűnszövetkezetbe. Pár napot szórakozóhelyeken töltött, és igyekezett minél több feltűnést kelteni. Négy nappal később egy férfi közelítette meg, és felajánlotta, hogy „ad valamit, amitől Aguira még mennyeibb lesz”. A zeltron azonnal kihasználta az alkalmat, és egy kis feromonpöfékeléssel szóra bírta a férfit, aki készségesen válaszolgatott néhány nem túl feltűnő, de lényegbevágó kérdésre. Végül a kémlány vásárolt egy keveset a férfi anyagából, és megköszönte a „segítséget”.

Alexhez visszatérve beszámolt véleményéről, hisz a beszélgetést magát Alex is hallhatta, majd másnap folytatta tevékenységét. Bár az előző adag drog is használatlanul lett félretéve, Aguira újra és újra kisebb tételeket vásárolt, négy-öt napos időközökkel. Végül ugyanaz a férfi, aki először kínált neki árut, egy hónappal később ismét felkereste, és felajánlott neki egy jól fizető állást: természetesen drogterjesztésről volt szó. Mivel az elejétől fogva ez volt Aguira szándéka, némi szükséges alkudozás után elvállalta a munkát.

Feromonjai, megjelenése, és Alex titkos segítsége (valamint a férfi ez irányú tapasztalatai) együttesen azt eredményezték, hogy Aguirára hamarosan felfigyeltek munkaadói, hisz a lány kivételesen hatékony – és ez által jövedelmező – munkát végzett a maffia szemszögéből. Fél évvel a sikeres beépülés után feljebb emelték a ranglétrán: már nem terjesztő volt, hanem egy néhány fős csoport koordinátora lett. A csoport legelszántabban dolgozó tagja egy twi’lek nő volt, korábban egy zsoldoscsapat kommandósa, de mikor a CorSec felszámolta a csapatot, kénytelen volt kevésbé feltűnő, és kevésbé jövedelmező munka után nézni. Anaya Trago szabadelvű, az engedelmességet szinte csak hírből ismerő egyén volt, és sokszor került ezért konfliktushelyzetbe a nála egyébként jóval fiatalabb Aguirával. Egy másik tag pedig – a sors fintora? – egy bizonyos Jeremiah Feln volt, akit Alex első látásra felismert: az egyik személy, aki jelen volt szülei halálakor.

Hogy ne legyen feltűnő a dolog, Aguira pár hétig az eddig a Jeremiah által megszokott módon irányítgatta a férfit, minden nap kijelölve a tartózkodási helyet, az elvárt bevételt és hasonló követelményeket. Aztán egy nap, ugyanazt a helyet bediktálta Alexnek is, mikor senki nem figyelt rá. Feln másnap nem jelent meg a reggeli eligazításkor – és többet senki nem hallott róla. Az ilyen személyek azonban pótolhatók, így senkit nem is izgatott igazán az ügy.

Aguira ez után, Alex unszolására beleegyezett (bár, az igazat megvallva nem kellett sokat győzködni) egy rövid kikapcsolódásba. Három romantikus, csöndes és végtelenül érzéki nap a tengerparton… Aztán újult erővel állt munkába.

Három hónappal később került sor a szervezet rendes évértékelő gyűlésére. Ezen a szervezet vezetői és koordinátorai vesznek részt, a feladat pedig az, hogy megvitassák az előző évben elért eredményeket, és meghatározzák, a következő évben milyen változásokra van szükség a csoportok működésében. Időnként szükség volt a változtatásra, hisz ha túlságosan a megszokások válnak mérvadóvá terjesztés közben, a CorSec sokkal könnyebben bukkanhatna nyomra. A gyűlés eredményeként Aguira csoportja egy új emberrel bővült: Dével, a számítógépzsokéval. Valójában minden csapat kapott egy kódtöréshez értő egyént, aki nyomon tudja követni a rendfenntartók adatbázisait (és ha szükség van rá, módosítani azokat), valamint a csapatmozgásokat.

A legfontosabb dolog azonban az volt, hogy Aguira így ismertséget köthetett más csapatvezetőkkel, így kiszélesítve a szervezeten belülről szerzett információit. Ugyanakkor azt is megtudta, hogy a Sruthan-család lemészárlásának parancsát kiadó személyek közül már csak ketten voltak életben – ők azonban a szövetség vezérei voltak, szinte megközelíthetetlen pozícióban. A koordinátorok között Alex is ismerősre lelt. Aaron Dorhal szintén egy volt a férfi szüleinek gyilkosai közül. Az illető nyomába Alex szegődött (így kis időre magára hagyva Aguirát), és pár nap alatt beteljesítve rajta bosszúját.

A nyomozás itt azonban holtpontra jutott, mert bár maguk a gyilkosok meghaltak, a vezetőket nehéz volt megközelíteni. A tehetetlenül töltött idő alatt Aguira csak végezte munkáját, tanult Alextől, és tanult Détől, aki készségesen válaszolgatott a számítógépekkel kapcsolatos kérdésekre. A zeltron, aki odahaza még holotechnikusként dolgozott, meglátta a lehetőséget a szerkezetben, és hamarosan beszerzett egy saját, hordozható példányt. Ezzel nem csak hogy részben függetlenítette magát a szervezet által rábízott szakembertől (aki egyébként bőbeszédű, de kellemes társaságnak bizonyult), de néhány program segítségével gyakorolgatni kezdhette a hologrammok hamisításának művészetét is.
Történt azonban egy kellemetlen közjáték is ebben a két hónapban: Aguira csapatának egyik tagja (akinek viselkedése már korábban is ellenszenves volt a lánynak), megpróbálta letámadni, és maga alá gyűrni a zeltront. Dulakodás kezdődött, és a férfi végül a gyengébb nő fölé kerekedett. Aguira tehetetlenül vergődött, mígnem keze egy, az asztalról lesodort tollba akadt. Megmarkolta az íróeszközt, hogy azt tegye vele, amire Alex tanította; keze meglendült… aztán lövés dörrent és az erőszaktevő szétlőtt fejjel hanyatlott le. Anaya volt az, aki a lány segítségére sietett, és a zeltron nem volt boldog, hogy adósává vált a twi’leknek.

Alex fölvetésére a következő éves gyűlés után végül úgy döntöttek, hogy egy ott megismert informátort használnának fel, hogy közel juthassanak a szervezet fejeseihez. A bothant, Shikra-t az „új technológiának” köszönhetően sokkal könnyebb volt megközelíteni. Aguira a Szirén álnév alatt lépett vele kapcsolatba egy zártkörű chatportálon, és harmincezer kreditet ajánlott neki információért és segítségért cserébe. Ez kellően nagy összeg volt ahhoz, hogy az informátor ne habozzon sokáig, így a tranzakció hamarosan megtörtént, titkosított csatornákon keresztül.

A bothan, aki közvetlen kapcsolatban állt a hátralevő két célponttal, felhívta főnökei figyelmét „Szirénre” (hivatkozva a lány csapatának kiemelkedő kredithozamára), aki ennek és eddigi eredményeinek köszönhetően újabb előléptetést kapott. Csapatával továbbra is törődnie kellett, de új munkaköre szerint ő tartotta a kapcsolatot a koordinátorok és a vezetők között. A lány innentől majdnem naponta találkozhatott Alex bosszújának célpontjaival – és már csak a megfelelő alkalmat kellett kivárni, hogy az ügyet végleg felgöngyölíthessék.

Az alkalom azonban nem kínálkozott, így B-tervhez folyamodtak. Aguira Alexnek továbbított néhány információt, helyzetjelentést különböző csapatokról, aki pedig a CorSecnek adott névtelen füleseket… Az ötödik csapat lekapcsolása után a vezérek úgy döntöttek, soron kívüli gyűlést hívnak össze. Szirén még időben figyelmeztette Shikra-t, hogy inkább ne menjen el, ő maga pedig beteget jelentett. Csapatának néhány tagja felvállata, hogy helyette részt vesznek és tájékoztatják, így Aguira hármasban maradt Anaya-val és Dével.

Alexnek pedig már csak annyi dolga maradt, hogy a megfelelő időben nyomja meg az elhelyezett detonátorok kioldógombját.

Anaya, Dé és Shikra persze a robbanás (és ezzel a szervezet megszűnése) után azonnal rájöttek, hogy Aguira-nak köze volt az egészhez. A lány erre bemutatta nekik azt, aki a háttérből irányított mindent: Alexet. A twi’lek azonnal szemükre vetetette, hogy ha már így megszüntették munkahelyét, akkor legalább adjanak helyette más elfoglaltságot – a hacker és a bothan pedig csak egyetértően bólogattak a dologra. Aguira és Alex rövid, négyszemközti megbeszélés után úgy látták, hogy ez a tevékenység jól megy nekik, és a folytatásban egyeztek meg. Így jött létre a Sruthan & Asgereth Magánnyomozói Iroda, melynek azonnal volt három további alkalmazottja…

Ennek mintegy másfél hónapja, a „cég” azóta a maffia megmaradt tagjainak hűvösre juttatásával foglalkozott…

[Tharla Aguira Asgereth]

Összegzés

Korábbi szint: 10 (45 pont), Lépés: +3 (+24 pont)
Szerzett javak:

• 2 db DH-17es lézerpisztoly
  
• Új ruhák
  
• Dé (ember NJK, hacker, kódtörő)
  
• Anaya (twi'lek NJK, ex-zsoldos, katona)
  

Korábbi hozzászólások: 179

[Tharla Aguira Asgereth]

ADATLAP

Név: Tharla Aguira Asgereth
Szint: 13
Pontok: 69


Eszközök:
- Egy YT-2400as teherhajó, a Pink Illsuion (2pont)

NPC-k:
- ZZ-62 "Zizi" (1/5 pont)
- Aratha "Arty néni" Nann (3 pont)
- Anaya Targo – exkommandós (3 pont)
- Dé – számítógépzseni, hacker (3 pont)

Fennmaradó pontok: 60,8

Utolsó módosítás: 2007.június 15..

[Jabba a hutt]

Üdvözletem!

A hosszú bővítést elfogadom, üdv ismét köreinkben!

Jabba a hutt