|
Post by Ved Kennede mester on Nov 30, 2007 20:36:01 GMT 1
A mester az étel szemrevételezés közepette, egyszer csak a fényviszonyok megváltozására lesz figyelmes. Tekintetét a magasba emeli, majd jobb szemöldökét felhúzva pillant körbe az ünnepségben.
"Coy moff... hát előkerült..." Pillantja meg az ifjú férjt a mester, majd a villodzó és sistergő, hatalmas kivevítőre pillant, mely a moff megérkezése után, pár pillanattal kelt életre.
A képernyőn megjelenő alak kontúrjait, és annak ruházatát, halovány arcvonásait, a mester azonnal felismeri. A felismerést követően az elsők között - ha nem elsőként - áll fel székhelyéről, ezzel adva meg a tiszteletet az Uralkodónak, még ha az jelen pillanatban "csupán" egy hologram. Az első felállókat követve, mindenki feláll, hisz ők is felismerik az Uralkodó vonásait.
A hatalmas kivetítő előtt, szebbnél szebb hölgyek jelennek meg, kezükben éjfekete bársonyborítású dobozkákkal. Aki egy kicsit is jártas hasonló rendezvényeket, az nagyjából sejti, hogy a dobozok valószínűleg különböző kitüntetéseket tartalmaznak.
Az ifjú párnak való gratulációt követően, az Uralkodó bejelenti, hogy kitüntetéseket fog osztani a Birodalom szolgálatában legtöbbet tevők között.
A díszbozokat tartó hölgyeket látván, ezt a bejelentést biztosra vette Kennede, ám az, hogy saját nevét hallotta elsőként, meglepte.
A mester, miután szólította őt az Uralkodó, ellépett az asztaltól, és kimért, tiszteletteljes léptekkel haladt a kivetítő felé, miközben éjfekete palástja teljesen befedte testét. Pár lépésnyire megállt a kivetítő előtt álló hölgyek előtt.
- Uralkodóm! Rendelkezz velem - szólt mély, tiszteletteljes hanggal, majd féltérdre ereszkedett, kezeit mellkasa előtt keresztbetéve, fejét leszegve hajolt meg mélyen, és maradt ebben a pozicióban, amíg az Uralkodó máshogy nem kívánja.
Az átlag vendég számára, Ved Kennede neve nem mond sokat, egyedül a felsőbb vezetők ismerik a nevet, de közülük is csak igen kevesen láthatták eddig személyesen a mestert, aki életének jelentős részét Yinchorron tölti, ahol is a titkos testőrkiképző komplexum is található...
|
|
Palpatine császár
Junior Member
Uralkod? Adminisztr?tor
A Galaktikus Birodalom Uralkod?ja.
Posts: 192
|
Post by Palpatine császár on Dec 1, 2007 9:17:41 GMT 1
-...kelj fel barátom...hûséges, hosszú idõn át tartó szolgálatodért az Uralkodó Akarata Medál kitüntetésben részesítelek... - mondja a hologram, kenetteljesen.
Az egyik hölgy elõre lép és kinyitja a kezében tartott dobozt...
Ismét kitör a spontán tapsvihar...amit csak I. Palpatine további szavai csendesítenek le.
- Lord Xanatos, Tarkin Nagy Moff! Lépjetek közelebb! -
|
|
|
Post by Lord Xanatos on Dec 1, 2007 10:20:19 GMT 1
Xanatos továbbra is egykedvűen fogyasztotta az igen kiváló étket. Csendben hallgatta a beszélgetést, ami körülötte zajlott, majd egyszercsak megváltoztak a fényviszonyok a parkban. Az eddig csendben álló hatalmas kivetítő életre kelt. Xanatos egyből odakapta fejét. A sötét kijelzőn egyszercsak ura és parancsolója rajzolódott ki. Ő maga azonnal felpattant helyéről és főhajtással tisztelgett az Uralkodó előtt.
Az Uralkodó gratulált az ifjú párnak, majd hölgyek sorakoztak fel a kivetítő előtt. Xanatos számára nyilvánvalóvá vált, hogy most kitüntetések kiosztása következik. Elsőként mesterét szólította az Uralkodó, aki láthatóan igencsak meglepődött ezen. Kennede mester megkapta az Uralkodó akarata kitüntetést, amit igen kevesek kaptak meg ezt megelőzően. A mester kitüntetését újabb kitörő tapsvihar köszöntötte, amit újra az Uralkodó szavai törtek meg.
"- Lord Xanatos, Tarkin Nagy Moff! Lépjetek közelebb! -" - hangzott a felszólítás, amin maga Xanatos is meglepődött. Nem volt az a kitüntetés gyűjtő, ráadásnak rangjához nem kellett már más kitüntetés. Ha viszont az Uralkodó úgy gondolta, hogy egy ilyen eseményen kitünteti leghűségesebb katonáját, akkor nem volt ellenére a dolog.
Egyenletesen és kimért léptekkel közelítette meg a pódiumot, majd féltérdre ereszkedett és meghajolt az Uralkodó előtt. Fekete palástja, gyakorlatilag eltakarta. Úgy vetült rá, mint sötét lepel... - Rendelkezz velem, uram! - mondta és nem szólt többet.
|
|
|
Post by Tarkin "Wilhuff" Nagymoff on Dec 1, 2007 12:24:00 GMT 1
A Testõrök, és azok kiképzésének dicséretét követõen Kennede mester eddigi rezzenéstelen tekintete valamelyest engedett…Talán egy apró mosoly is megjelent a szája szélén. - Köszönöm az elismerést, fõrégens úr! Büszke is vagyok a tanítványaimra. Válaszolta érces hangján, majd a pincér által eléhelyezett ételre vetette a tekintetét. Most, hogy már mindenki megkapta a fõételt, Tarkin is a saját, már megkezdett étkére pillantott, és újfent megemelte az evõeszközeit.
Abban a pillanatban, amikor éppen az elsõ szelet húst vágta volna, a fények lassan halványulni kezdtek…mindeközben a park végében felállított hatalmas, közel három és fél méter magas kivetítõ meglehetõsen hangos zümmögésbe kezdett. A Nagymoff kezei megdermedtek…a villa, a kés…mind megálltak. Összeszûkített szemekkel, rideg tekintettel nézett körbe, mi is zavarta meg a kellemesnek ígérkezõ vacsoráját. Egy pillanatig a félhomályba vészõ tömeget méregette, majd a hangok felé fordította a fejét. A kijelzõ megemelkedésekor már tudta, hogy mi is fog történni. Letette az evõeszközöket a tányérra, majd kissé oldalra fordult a székében, hogy a kivetítõ pontosan a látószögébe essen.
Ott alig pillanatokkal késõbb megjelent az Uralkodó, I. Palpatine Császár…közben pedig a Birodalom haderejének hölgy képviselõi jelentek meg a pódium elõtt. Tarkin elmosolyodott, meglehetõsen csinos katonalányokat választottak a ceremónia lebonyolításához. A Végtelenség Parkjára csend telepedett a holokép megjelenését követõen. Palpatine megemelte a bal kezét, majd belekezdett a mondandójába. - Drága barátaim! Örömmel látom, hogy szép számban összegyûltetek ezen a csodálatos, megismételhetetlen, varázslatos estén, hogy gratuláljatok az ifjú házasoknak, akik Birodalmunk csodálatos világát gyarapítják meghitt érzéseikkel; egymás iránt érzett olthatatlan szerelmükkel! Az Uralkodó arcán halovány mosoly jelent meg, amely azért meglehetõs kuriózum volt, Tarkin is megeresztett egy mosolyt, de csak afféle alig észrevehetõt. - Magam is nagy örömmel csatlakozom azokhoz, akik gratuláltak már az ifjú párnak! És hogy tovább emeljük a rendezvény fényét, elismeréseket és kitüntetéseket szeretnék átadni mindazoknak, akik hosszú idõn át, lelkiismeretes munkájukkal szolgálták az Elsõ Galaktikus Birodalom polgárait! Szólalt meg ismét a Birodalom Császára, majd egy pillanatra elhallgatott, és végignézett a díszes vendégáradaton. Mindenkire rátört a tapsroham, mondhatni mindenki egyszerre kezdte összecsapkodni a tenyerét, mintha valami láthatatlan Erõ erre késztette volna a vendégeket. Tarkin sem volt kivétel, de õ megmaradt a szolidabb kézcsapkodás mellett. - ... és most...Ved Kennede. Lépj közelebb, barátom! A Birodalmi régens elismerõen bólintott az asztaltársaságában ülõ férfi felé, majd szemmel követte, amint a mester felkel a helyérõl, és lassú léptekkel megközelíti a pódiumot. Olyan csend volt a parkban, hogy még azt is lehetett hallani, amint Kennede a pázsiton lépdel. Odaérve féltérdre erszkedett. - Uralkodóm! Rendelkezz velem! Hangzott ismét az érces hang. -...kelj fel barátom...hûséges, hosszú idõn át tartó szolgálatodért az Uralkodó Akarata Medál kitüntetésben részesítelek... Bólintott az Uralkodó, melynek folyományaként egy hölgy vált ki a sorból, és lépett a mester elé. Egy éjfekete díszdoboz volt a kezében…lassan felnyitotta azt, és láthatóvá vált a medál. Újfent kitört a tapsvihar, az összes vendég ujjongott annak ellenére, hogy a fele sem ismerte a mestert. Tapsoltak…Még a non-humánok is. Tarkin sejtette, hogy õk talán félelembõl, mintsem elismerésbõl tapsolnak…de nem tudta izgatni a dolog. Aztán újfent elcsendesedett a nép, amint Palpatine hangja felharsant. - Lord Xanatos, Tarkin Nagy Moff! Lépjetek közelebb! Hangzott az új felhívás. A Nagymoff kissé meglepõdött, hogy az õ neve is elhangzott. A díszegyenruhája már így is tele volt aggatva mindenféle érdemérmekkel, és egyebekkel, nem gondolta volna, hogy õ is ki lesz ma tüntetve.
Xanatos Nagyúrral egyetemben a régens is felkelt a székérõl, majd visszaigazította azt az asztalhoz. Kihúzta a díszegyenruháját, majd végigsimítva azt, hogy az ülés miatti gyûrõdések is eltûnjenek, megindult. Lassú, kimért és katonás léptekkel haladt a pódium, és kivetítõ felé. Nem tekintett sem jobbra, sem balra…folyamatosan az Uralkodót figyelte. Odaérve Kennede mester, és Xanatos Nagyúr mellé megtorpant. Õ azonban nem térdelt le, vigyázba vágta magát, és szalutált, jó katonához mérten. - Császárom! Engedte le lassan tisztelgésre emelt kezét, majd a törzse mellé szorította azt. - Örömömre szolgál, hogy láthatom! Szólalt meg ismételten, majd csendesen várta a következményeket…
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Dec 1, 2007 12:45:00 GMT 1
A Hiéna végignézte a férfit, aztány halkan, suttogva válaszolt, nem akarta megzavarni az ünnepséget.
- Persze barátom, mondja csak. Jó lesz itt is - tette hozzá egy mosollyal.
|
|
|
Post by Nicolas Baxter on Dec 1, 2007 12:57:26 GMT 1
A férfit némileg meglepte a nagy felhajtás, ami a Császár holoképének felbukkanása idézett elõ. De nem esett kétségbe, agya gyorsan járt és megállapította, hogy mindez még jól is jöhet nekik, ha elég gyorsan tud cselekedni. Az egyik férfi válaszolt neki. Igaz nem éppen olyan volt mint várta, de legalább lesz ürügye, arra amit mondani fog. Suttogva kezdett bele.
- Nem hiszem, hogy alkalmas lenne, hogy ezt itt vitassuk meg, nem szeretném az ünnepséget zavarni. Ha esetleg az épületben megtárgyalnánk, ott most nem zavarna senki.
Mondta hízelegve. A férfi, aki válaszolt neki ismerõsnek tûnt. Vezére említette már neki a Hutt szektor szenátorát. Ez még talán jól is jöhet, hiszen azzal, hogy most kitüntetések vannak, a férfi nyilván inkább maradna itt, hátha õt is kihívják. Viszont a másik férfi, Palo, egyáltalán nem volt neki ismerõs, nyilván a vízhordó szerepét töltötte be. Valószínûleg õ elõbb vonulna félre, hiszen õt nem fenyegeti az, hogy a császár magához szólítja...
|
|
Palpatine császár
Junior Member
Uralkod? Adminisztr?tor
A Galaktikus Birodalom Uralkod?ja.
Posts: 192
|
Post by Palpatine császár on Dec 1, 2007 13:00:51 GMT 1
A Császár arcán ismét elégedett mosoly jelenik meg. Ez a mosoly azonban valahogy mégis fenyegetõ, tekintélyt parancsoló.
- Barátaim...ti ugyancsak hosszú ideje szolgáljátok a Birodalmat, mindannyiunk megelégedésére. Hûséges szolgálatotok jutalmául a bárói címet adományozom nektek! - mondja az Uralkodó.
Két hölgy lép elétek és felnyitja a dobozkákat, amelyben aprócska adattábla található - igazolva a bárói cím jogos viselését.
- Mint tudjátok barátaim, ehhez a címhez némi föld is jár...jól ismeritek a Galaxist...válasszatok hát magatoknak egy-egy bolygót, tetszésetek szerint! - hajol elõre kissé a trónszékben Palpatine. Arcát egy pillanatra jobban megvilágítja a kékes fény - bõre ezernyi ránc. Tekintete kifejezéstelen, rémisztõ.
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Dec 1, 2007 13:08:08 GMT 1
Ferando bólintott Palonak.
- Sajnálom, de jelenleg nem hagyhatom itt az ünnepséget, ha helyettesem megteszi, ő Önnel tart.
A férfi egyetérten bólintott. Látta Coluga fejbiccentéséből, hogy most ő tölti be vésztartalék szerepét. Nem kellett ionfizikusnak lenni ahhoz, hogy egy ilyen félrehívás gyanús legyen. Palo zsebretett kezekkel követte a férfit, ujj a zsebben található kis gombon pihent. Ezzel tudott jelezni Ferandónak, ha az életére törtek és ő elmenekülhet. Szép fizetést kapott ezért Palo.
|
|
|
Post by Tremayne Fõherceg on Dec 1, 2007 14:57:51 GMT 1
A Végtelenség Parkja melletti VIP leszállóplatformok egyikére egy vérvörös színû, megerõsített Lambda-komp landolt. Felette a sötét égen még egy utolsó tiszteletkört róttak le kísérõ mélyûri vadászgépei, majd zúgó hang kíséretében eltûntek az éjszakában a közeli Birodalmi légitámaszpont felé. A rámpa halk szisszenéssel ereszkedett le, melyrõl egy tucat páncélos katona masírozott le, akik vértje kísértetiesen hasonló volt a rohamosztagosokéhoz, azonban éjfekete színük beleolvadt a sötét háttérbe. A komp elõtt sorfalat alkotva, fegyverüket tisztelgésre emelve várták a rámpa tetején megjelenõ fekete tunikába és kázsminvörös köpenybe öltözött alak érkezését. Tremayne lassan, kimérten sétált el a rohamkommandós alkotta kettõs sorfal elõtt. A kommandó tagjai nem mások voltak, mint a Fõherceg hírhedt elitalakulatának, a Sötét Tõr válogatott katonái, akik rezzenéstelenül álltak vigyázzban, amíg a Fõinkvizítor és négy fõs kísérete el nem haladt elõttük, majd védelmi pozíciót vettek fel a komp körül.
Állát felszegve, kísérete élén lépett be a páratlanul gondozott, feldíszített park területére. Fodros, vörös köpenye lebegve mögötte, állát felszegve, kísérete élén lépett be a páratlanul gondozott, feldíszített park területére. Az ünnepi vacsora vége felé tartott, amikor Tremayne megérkezett. A vendégek a számukra kijelölt helyen ültek és a pincérek hada leste minden kívánságukat. A Fõherceg arcán méla undorral haladt el egy non-humánok alkotta asztaltársaság mellett, ahol huttok, twi”lekek, és még számos idegen faj képviselõi tömörültek. Testõrségét alkotó négy inkvizítor közül kettõ elõre sietett a Fõinkvizítor elé, nehogy egyetlen idegen fajú is a közelébe érjen. A pincérek azonnal félrevonultak a kíséret elöl, akik egyenesen a fõméltóságok páholya felé vette az irányt, és hátukon végigfutott a hideg amikor az Inkvizíció ura elhaladt elõttük. Tremayne közelében, testõreit kivéve mindenki megborzongott. Mintha fagyos dér telepedett volna idegrendszerükre. A Fõherceg akarta így. Elégedett, kísérteties mosoly jelent meg szája szegletében, mikor az Erõn keresztül megérezte környezete zavarodott borzongását.
Mielõtt elérték volna az asztaloknál helyet foglaló, a többiektõl jól elkülönített közösséget a park díszfényei lassan elhalványultak, és az emelvényen felállított holografikus kivetítõ halkan felzümmögött. Trermayne megtorpant és az emelvény felé tekintett. Tudta mi fog következni. Ahol állt, a park ezen részlét, ahol a nászünnepséget tartotték, szinte teljesen be lehetett látni. Vörösen izzó tekintete végigszáguldott az asztalokon, majd a megjelenõ Uralkodó képmásán állapodott meg.
- Drága barátaim! Örömmel látom, hogy szép számban összegyûltetek ezen a csodálatos, megismételhetetlen, varázslatos estén, hogy gratuláljatok az ifjú házasoknak, akik Birodalmunk csodálatos világát gyarapítják meghitt érzéseikkel; egymás iránt érzett olthatatlan szerelmükkel!
Tremayne arcán egy halvány, undorral vegyes kárörvendõ mosoly jelent meg. A nemes érzelmek említése mindig hasonló reakciót váltott ki belõle. Soha egyetlen nõt sem tartott arra érdemesnek, hogy ilyen kicsinyes érzelmeket tápláljon iránta.
- Magam is nagy örömmel csatlakozom azokhoz, akik gratuláltak már az ifjú párnak! És hogy tovább emeljük a rendezvény fényét, elismeréseket és kitüntetéseket szeretnék átadni mindazoknak, akik hosszú idõn át, lelkiismeretes munkájukkal szolgálták az Elsõ Galaktikus Birodalom polgárait!
Tapsvihar tört fel a sorok között, melyet Tremayne apró, mindössze három tenyér összecsapással utánzott, miközben négy testõre mozdulatlanul, figyelõ tekintettel vigyázta uruk biztonságát. Mindez kötelezõ formalitás volt, mind a taps, mind a testõrsége.
- ... és most...Ved Kennede. Lépj közelebb, barátom!
A fõméltóságok páholya felöl lassú, kimért léptekkel érkezett az emelvény felé Kennede mester, majd oda érve fél térdre ereszkedett. Tremayne elismerõen bólintott. Tisztelte Ved Kennede mestert, a Császári Testõrség legtapasztaltabb kiképzõjét. Személyesen nem sokat találkozott vele, mindössze egyszer járt a Yinchorr-on.
- Uralkodóm! Rendelkezz velem!
-...kelj fel barátom...hûséges, hosszú idõn át tartó szolgálatodért az Uralkodó Akarata Medál kitüntetésben részesítelek...
A fõherceg féloldalasan elmosolyodott. A kitüntetés katonáknak való. Õket élteti ezen dicsõség. Éjfekete dobozból elõkerülõ hasztalan medál, azonban a mögötte húzódó elismerés nem hagyható figyelmen kívül. Újabb tapsvihar söpört végig a parkon. Tremayne bólintott Kennede felé, aki mindezt ugyan nem látta, de nem tartotta szükségesnek csatlakoznia a csürhéhez, az elismerését majd személyesen fogja kifejezni a testõrség legendás alakjának, akit személyesen a testõrökön kívül csak a fõurak egy kisebb csoportja ismert.
- Lord Xanatos, Tarkin Nagy Moff! Lépjetek közelebb!
A két szólított névre Tremayne tekintetét ismét a páholy felé fordította, ahonnan megjelent a Birodalmi Régense, és a Császári Testõrség vezetõje. Mindkét férfit jól ismerte Tremayne, és kölcsönös tisztelet övezte kapcsolatukat. Hamarosan tárgyalniuk kell, ha ennek a cirkusznak, ami ezt az esküvõt övezi, véget ér. Az Uralkodó egyértelmû paranccsal látta el, bár valószínûleg egy idõben Pestage is megkapta az instrukciókat. Tekintetét felemelte és Palpatine jobb kezét kezdte keresni a fõrendi páholy homályában. Kibernetikus implantja a pillanat tört része alatt váltott át a gyenge fényviszonyokhoz alkalmazkodva másik látási módra, kinagyítva a részelteket, de nem fedezte fel a Birodalmi politika nagy vezéralakját az asztalok sorai között.
A Fõherceg nagyon jól tudta, a Birodalom hatalmi négyese egy helyen van jelen pillanatban. Pestage, Tremayne, Xanatos, Tarkin. A Politika, a Titkosszolgálatok, a Belbiztonság, és a Hadsereg, mely a Birodalom négyes alappillérét jelentették. Kiváló céltáblája bármely szélsõséges nonhumán, vagy lázadó terrorakciónak. Ezért a legjobb kémek tucatjai dolgoznak teljes készültségben a bolygó városaiban és a helyszínen, akárcsak a Császári Testõrség legjobb emberei. Tremayne a BBFH-t és a Hírszerzést már hetekkel az esemény elõtt ráállította az ügyre, fõleg hogy tudván, a meghívottak között több nonhumán is szerepel. Nem tudta mire vélni a Galaxis söpredékének jelenlétét, azonban az Uralkodó akaratát sem vonta és nem is vonhatta kétségbe. Bár sejtette, hogy miért hívatta meg Palpatine Császár ezt szedett-vetett bandát, még ha okát nem is osztotta meg senkivel. Valószínûleg nem véletlen, hogy mestere, Vader nagyúr, az Uralkodó tanítványa és legbelsõbb bizalmasa nem tartózkodik Byssen.
- Császárom! Örömömre szolgál, hogy láthatom!
Tarkin nagymoff szólat meg elsõként a párosból, feszes katonás tisztelgés követõen. Tarkin igazi, hamisíthatatlan katona volt, kiváló stratéga. Nem véletlenül nevezte ki az Uralkodó a Birodalmi Hadsereg Legfõbb Parancsnokává és a Birodalom Régensévé. Tremayne ismét végigtekintett az egybegyûlteken, majd kifejezéstelen tekintettel figyelte tovább az eseményeket. [/color]
|
|
Jasen Raven
Junior Member
Politikus
Naboo szen?tora, Theed v?ros?nak korm?nyz?ja!c!Teal
Posts: 385
|
Post by Jasen Raven on Dec 1, 2007 15:47:49 GMT 1
Jasennek a szervezkedõ szenátorral való beszélgetés óta egyhangúan és unalmasan telt az esküvõ utáni mulatozás. Éppen ezért asztalhoz ült õ és és elfogyasztotta az ételt. Közben persze a tömeget méregette, új lehetõségeket keresett. A vasora után csevegett pár üzletemberrel vagyéppen szenátortársával, de semmi különö nem történt. Mé feladatában sem sikerült elõrébb lépnie. Várta, hogy felkeressék és végre tegyen a dolgok érdekében.
A tömegben hosszú idõ után Coy moffot vélte felfedezi, gondolta üdvözli, de ekkor egy hatalmas holokép jelent meg. Nem lett volna olyan ember vag nonhumán, aki ne ismerte volna fel a szépen lassan kirajzolódó személyt. A császár volt az személyesen. Ahogy azt a protokol megkívánta, üdvözölt mindenkit, majd sok boldogságot kívánt az házaspárnak. Majd szemre való hölgyek érkeztek a császár képe mellé, kezükben fekete dobozokat tartva. A császár úgy tûnt, ma nemes hanglatban van, elmondta, hogy kitüntetéseket fog osztani azok között, akik hûségesek voltak hozzá és a Birodalomhoz már hosszú idõ óta.
Elõször egy bizonyos Vedd Kenede járult a császár színe elé. Jasen csak névrõl ismerte, de nem sokat tudott a férfiról. A következõ kettõrõl viszont már egy kicsit többet. Tarkin és Lord Xanatos is elõlépett a tömegbõl... Ez így igazán sokáig eltarthat, de Jasen kiváncsi volt, hogy kik lesznek még kihívva...
|
|
|
Post by Tarkin "Wilhuff" Nagymoff on Dec 2, 2007 8:15:16 GMT 1
Tarkin szenvtelenül, már-már kifejezéstelen arccal figyelte a kijelzőt, valahogy soha nem jelentett problémát a számára, hogy a Császár szemébe merjen nézni. Ez tőle megszokott volt. Mindig is a hidegfejű, magabiztos kategóriába tartozott....A szavak hallatán, és az olykor duruzsló tömeg elcsendesedése után Palpatine ismét elmosolyodott. A tőle megszokott, rideg, és lélekbemaró mosoly volt ez, tekintélyt parancsoló. - Barátaim...ti ugyancsak hosszú ideje szolgáljátok a Birodalmat, mindannyiunk megelégedésére. Hűséges szolgálatotok jutalmául a bárói címet adományozom nektek! Az I. Galaktikus Birodalom Uralkodójának szavait követően két csinos hölgy lépett ki a sorból, majd odalépve Xanatos és Tarkin elé felnyitották az éjfekete, belülről vöröses prémmel bélelt dobozkát. Mindkettőben egy apró adattábla volt látható, melyen éppen felfelé peregtek azon jogszabályok, és írások, melyek igazolták a Bárói cím jogos viselését. A régens egy pillanatra szemügyre vette az adattáblát, majd ismét feltekintett a kijelzőre. Pontosan ekkor szólalt meg ismételten Palpatine. - Mint tudjátok barátaim, ehhez a címhez némi föld is jár...jól ismeritek a Galaxist...válasszatok hát magatoknak egy-egy bolygót, tetszésetek szerint! Az Uralkodó kissé előrehajolt a trónszékében, mely pont elegendő volt ahhoz, hogy a csuklya árnyékának takarásából az arca egy pillanatra láthatóvá váljon.
Tarkin szájára újabb mosoly húzódott a szavak hallatán. Mindenre gondolt, csak arra nem, hogy gyűjteményeinek repertoárja a mai este folyamán egy egész bolygóval fog bővülni. - Megtisztelő a cím, mellyel kitüntetett Császárom! Igyekszem ezentúl is a tőlem telhető legjobban végezni feladatom! Élve a felkínált lehetőségekkel természetesen Eriadu-t választanám! A Birodalom Nagymoffja enyhén megdöntötte a fejét, majd újra feltekintett a Császárra…ezzel is jelezni szerette volna, hogy köszöni a kitüntető címet. Kinyújtotta kezeit, majd átvette az éjfekete dobozt. Óvatosan visszazárta, jobb kezével erősen megragadta, és a törzse mellé szorította. Feszes vigyázállásban várta Xanatos eszmefuttatását…Amíg ő nem válaszolt, az etikett által kívánt módon helyben maradt, és mozdulatlanul várt...
|
|
|
Post by Lord Xanatos on Dec 3, 2007 10:27:27 GMT 1
Xanatos, miközben féltérdre ereszkedve, meghajolva hallgatta az Uralkodót, igencsak felvonta szemöldökét, amikor ura ahhoz a részhez ért, hogy az újonnan kapott nemesi rangja mellé egy bolygót is ajándékoz neki. Gyorsan végigfuttatta elméjében azokat a lehetséges válaszokat, melyeket az Uralkodónak adhatott, majd miután Tarkin választása az Eriadura esett, õ is hozzátette saját választását továbbra is mélyen meghajló tartásban. - Fondor, nagyuram. Nem tartotta szükségesnek, hogy többet mondjon. Itt és most nem. Talán majd, ha a szükség újra úgy hozza, hogy az Uralkodó mellett kell szolgálatot teljesíteni, akkor majd megköszöni illendõképpen. Várt. Várta a pillanatot, amikor távozhat. Addig azonban nem mozdult...
|
|
|
Post by Ved Kennede mester on Dec 3, 2007 10:56:32 GMT 1
"kelj fel barátom...hûséges, hosszú idõn át tartó szolgálatodért az Uralkodó Akarata Medál kitüntetésben részesítelek"
Hallja Kennede mester az Uralkodó rekedtes hangját, majd ennek megfelelően felmelkedik, kihúzza magát, és átveszi a számára átnyújtott kitüntetést.
- Megtisztel, Uralkodóm! A hűség soha nem hal meg! - jelenti ki határozottan, ellentmondást nem tűrő, mégis alázatos hangon a mester.
A kitüntetést hatalmas, spontán tapsvihar kísér, mely alatt a mester, meghajol és 2-3 lépést oldalra lép, hogy utat engedjen Lord Xanatosnak és Tarkin Nagymoffnak. Mikor megáll, az aprócska dobozkát kinyitja, és szemügyre veszi a kitüntetést. Bár nem érezte, hogy neki valaha is szüksége lenne kitüntetésekre, de mégis jó érzéssel tölti el, hogy az Uralkodó így is kifejezi megbecsülését és elégedettségét tevékenysége iránt.
A dobozt visszazárja, majd mikor a főrégens és egykori tanítvány megkapják a kitüntetést, ő is tapssal honorálja a kitüntetéseket. Amíg az Uralkodó máshogy nem rendeli ő is feszesen áll tanítványa, és Tarkin nagymoff mellett.
|
|
Lady Coy
New Member
Politikus A Szen?tus Aleln?ke
A szen?tus egykori aleln?ke, arisztokrata, sz?n?sznő, a Birodalom elleni terrorizmus ?ldozata!c
Posts: 22
|
Post by Lady Coy on Dec 3, 2007 11:37:10 GMT 1
- Köszönöm, remekül. Igazán boldog vagyok. - feleli Lady Coy Kennede mesternek. Néhány percig még bájcsevegnek, aztán az idős férfi kimenti magát, és Lord Xaantosszal együtt távozik. Lady Mirax hátradőlt, és a közelében levő gyümölcskosár tetejéről leemelt egy magányos szőlőszemet. Élvezettel vette szájába, és szürcsölte ki az édes lét a gyümölcsből. Másodpercekkel később Darrina tűnt fel a nő oldalán, és a füléhez hajolva suttogni kezdett. - Úrnőm, a férje még mindig nem került elő, de Peron Császári Megbízott néhány perce távozott a park területéről egy férfival, aki a Sectatus Egyház palástját viselte.
Az asszony alig figyelt testőre mondanivalójára, csak szórakozottan bökte ki. - Kormányzó. - Nem értem. - Devon Peron már csak kormányzó. Az a töketlen barom lefokoztatta magát. - magyarázta súgva Mirax. A biztonság kedvéért még a szájmozgást is minimalizálta, a lorrdi neveltetés segítségére volt ebben. így még a legtapasztaltabb szájrólolvasó sem hallgathatta ki őket. Itt azonban félbe is kell hagynia diadalmas monológját, hisz megérkeznek az első pincérek, droidok és humánok vegyesen, hogy megkezdjék az első fogás felszolgálását.
A tömegben Mirax egy ismerős arcot látott felbukkanni. Trachta Coy moff egyenesen az ő irányukba sietett. A szenátus alelnöke egy intéssel elbocsátotta védelmezőjét, majd egy újabb szőlőszemért nyúlt. Mire elszopogatta, férje már odaért hozzá. Mosolyogva tekint le rá, az asszony pedig feláll, és futó csókot lehel ajkára. - Merre jártál, uram? - kérdezi, de a boilygó kormányzójának nincs ideje válaszolni. A díszvilágítás elhalványul, a déli óra ellenére is hangulatos félhomályba vonva a Végtelenség Parkját. Az asztaltól kicsit távolabb egy hatalmas holovetítőt állítottak fel, amly most aktiválódik, és Palpatine Császár egész alakos képét jeleníti meg. Lady Coy belekarol férjébe, és együtt indulnak meg a kivetítő felé, ahová másodpercek alatt kisebb tömeg gyűlik össze.
Amit az Uralkodó mond, azonban merőben máés, mint amire számított. Röviden gratulál, majd másfelé tereli a szót. Ved Kennedét, Lord Xanatos-t és Tarkin Nagymoffot szólítja maga elé, és kitüntetéseket osztogat neki!
Mirax hirtelen vad haragot érez. Ez az ő napja, az ő diadalának napja! És az Uralkodó, akinek szolgálatára az elmúlt tíz évet áldozta, most holmi katonai parádét csinál az egész ünnepélyből. Hogy képzeli!? Miért sérti meg hű szolgáját!?
Gondolatait azonban megtartja magának. Fél szemmel a mellette álló kormányzóra sandít, hogy leolvashassa annak reakcióját az arcáról.
|
|
Palpatine császár
Junior Member
Uralkod? Adminisztr?tor
A Galaktikus Birodalom Uralkod?ja.
Posts: 192
|
Post by Palpatine császár on Dec 3, 2007 13:28:44 GMT 1
- Remek választás... legyen hát! A két bolygó kormányzói pozíciója az önöké - feleli az Uralkodó reszelõsen, majd egyetlen kézmozdulattal értésére adja két hû emberének, hogy itt és most nincs több feladatuk.
A hologram ezután kényelmesen hátradõl és az egyik ezredes ismerteti a Császár további parancsait. Többen kapnak különféle kisebb elismeréseket, pénzjutalmakat...ezek között az emberek között azonban fõleg kisebb rangúak találhatóak. Egyetlen moff, kormányzó, vagy szektorkormányzó sem részesül elismerésben. Amikor az ezredes befejezi a parancsok ismertetését, az Uralkodó ismét megszólal.
Lady Coy. Tremayne fõherceg. - ejti ki a neveket halkan. A nõ tudja, közelebb kell lépnie, noha parancs nem érkezett. A fõherceg szintén tisztában van ezzel.
|
|