|
Post by Ved Kennede mester on Nov 16, 2007 13:54:12 GMT 1
Coruscant előkelő negyedének szívében található egy közepes nagyságú kúria, mely semmiben nem üt el szomszédjaitól. Egyetlen dologban azonban mégis: Az épületet folyamatosan, minden nap a Császári Testőrség tagjai biztosítják, és a környéken folyamatosan rohamosztagos járőrök teljesítenek szolgálatot. Az itt lakók annyit bizonyosan tudnak, hogy magas rangú birodalmi személy lakhat itt, arról azonban, hogy valójában kicsoda, talán senki nem rendelkezik megbízható információkkal...
Egy vörös színű, fedett, sötétített üvegű, testőrségi címerrel ellátott suhanó érkezik a kúria elé, majd ajtaja apró szisszenések közepette félre csúszik, és egy 60-as éveiben járó, ősz hajú férfi lép elő belőle.
A mester mélyet szippant a friss levegőből, majd a kapu előtt őrködő testőrökre pillant, akik, amint meglátják, mélyen meghajolnak, és köszöntik Ved Kennede-t:
- A hűség soha nem hal meg, Kennede mester!
A mestert mindig elégedettséggel tölti el, mikor látja, hogy tanoncai milyen fegyelmezettek és tisztelettudóak.
- A hűség soha nem hal meg! Pihenj! - adja ki a parancsot, de nem parancsoló, sokkal inkább atyai hangnemben.
Ezután közelebb lép a testőrökhöz, és mindkettőnek tüzetesen végignézi a ruházatát. Miután nyugtázza, hogy minden a legnagyobb rendben van, mindkét testőrnek megveregeti a vállát, majd tovább halad, keresztül a ház kapuján, majd a márványlépcsőkön fellépdelve, becsenget az ajtón, és várja, hogy ajtót nyisson neki valaki...
|
|
|
Post by Ved Kennede mester on Nov 16, 2007 14:11:37 GMT 1
A csöngetést követően, pár másodperc múlva kinyílik az ajtó. Az ajtó mögött, Irian meghatódott pillantása tekint Kennede-re, majd az örökké valóságnak tűnő másodperceket megtörve, a mester nyakába borul az asszony.
- Már nagyon hiányoztál ám! - suttogja a férfi fülébe az asszony, elcsukló hangon.
- Ti is nekem, jó újra itthon lenni! - válaszol a férfi meghatódva, majd kibontja magát felesége öleléséből. Megsimogatja az arcát Iriannak, majd tekintetét az asszony mögé szegezi, a föld irányába.
Kisfia, a most 6 éves Tav vidám arckifejezéssel szalad apja felé. Ved, amint elé ér fia, rögtön felveszi fiát.
- Szevassz, kisember! Hogy vagy? Remélem vigyáztál édesanyádra! - kérdezi a fiútól, álszigorúsággal a hangjában.
- Apa, apa! Persze, hogy vigyáztam rá! Olyan jó, hogy hazajöttél, képzeld rajzoltam egy tök szép csillagrombolót a holovásznon, ugye megnézed, ugye megnézed? - faggatja a gyermek édesapját, aki megsimogatva a fiú fejét, biztosítja fiát arról, hogy megnézi alkotását. A család rövidesen beljebb fárad az épületbe, hogy újra együtt legyen a család néhány órára...
|
|
|
Post by Ved Kennede mester on Nov 16, 2007 19:44:01 GMT 1
Ved több órát tölt családjával együtt, azonban, mint minden, ez is a végéhez ért. A mesternek Byssre kell utaznia, több ok miatt. Az egyik, és a legfontosabb, hogy beszélnie kell az Uralkodóval, a másik pedig az, hogy hivatalos Coy moff esküvőjére, amiről már ugyan lekésett, de úgy gondolja, hogy nem ő lesz az egyetlen, és egyébként is, Xanatos is ezen a fogadáson vesz részt.
Miután elköszönt családjától, vissza sietett a siklóba, ami egyenesen a Testőrség laktanyájára viszi vissza a mestert, ahonnan aztán a lamdba komppal indul tovább a Byss felé...
|
|