Post by Exar Kun on Nov 28, 2007 11:08:28 GMT 1
Lemondás kalandmesteri posztról!
Kedves játékosok, kollegák!
Mint a topic címe is jól mutatja, döntöttem! Döntöttem, egy nehéz kérdésben, melyet nem hirtelen felindulásból hoztam meg. És nem is a tegnapi, és az azt megelőző napi botrányos események miatt. Ezek csak mind-mind cseppecskék voltak abban a bizonyos pohárban, ami most kiborult. Még egy utolsó kalandot lemesélek: a jelenlegit, melyet igyekszem legjobb tudásom szerint lemesélni! De ezután lemondok kalandmesteri posztomról. Miért teszem ezt? Talán pont azért, mert megkedveltem ezt az oldalt, az itt játszókat, és én úgy gondolom, hogy a zökkenőmentesség érdekében, a színvonalat fenntartandó ez a helyes. Úgy gondolom, hogy ennyit, egy magyarázatot megérdemeltek, hogy ne csak annyi legyen kiírva a hírekben, hogy „Exar Kun távozott”.
Hol is kezdjem? Talán a legelején. Hogy lássátok, ennek a „levélnek” a komolyságát, most megtudjátok, hogy pontosan mely karakterek is tartoznak hozzám.
Annak idején, egy starwars.hu-s kör-emailből értesültem a fórum megszületéséről. Meglátogattam, bele-bele olvasgattam, és elkezdett megtetszeni az egésznek a hangulata. Az előtt soha nem szerepjátékoztam, semmilyen formában. Tehát ez volt az első szerepjáték, amibe belevágtam. Pár nap vacillálás után elkészítettem első karakteremet, aki ha hiszitek, ha nem, de jedi volt Név szerint Rathlan Aroan. Ezután nem nehéz kitalálni, hogy kik a további karaktereim: Jereck Barroon és Zarolus Aroan.
Rathlan nevet még anno Jedi Academy időkben használtam, klán tag is voltam a HJF klánban, ott egyfajta vezető beosztásban. Hogy ezt miért írom? Azért, hogy lássátok, nagyon fontos volt számomra Rathlan. Aki megnézi az előtörténetét, az láthatja, hogy simán visszadobná bármelyik kollega a mostani időkben. Akkor még más idők jártak, akkor indult a fórum, kellettek a játékosok. Azóta szerencsére elértünk egy olyan színvonalat, amiből nem érdemes lejjebb adni! Rathlanra visszatérve, óriási hibákat vétettem vele, melynek – igaz az én beleegyezésemmel – halál lett a vége. Most nem fogok kronológiát írni, hogy mi lett az első halál után a sorsa, a lényeg, hogy egy idő után teljesen megszűnt. Megpróbáltam mindent megtenni a vissza hozatalára, erre a tanács tagjai ékes bizonyíték. Kérdezzétek csak meg Yodát vagy Qui-Gon Jinn-t. De nem engedték! És jó döntést hoztak!
Volt szakközepes osztályfőnököm mondott anno egy nagy közhelyet, mely egyben nagy bölcsesség is: „Egy jó időben elcsattanó pofon, sokat segíthet!” Ezt annak kapcsán mondta, hogy 10. évvégén meghúztak elektrotechnikából engem. Egész nyáron tanultam, pótvizsgán átmentem, 11.-ben 4-es lettem elektrotechnikából, és egész évben egyetlen egyest sem szereztem ebből a tantárgyból. Leérettségiztem, és rá egy évre elektrotechnikai technikus lettem! Ha akkor nem buktat meg az elekto tanár, mindez nem történik meg, ebben egész biztos vagyok. Hisz akkor nincs mi inspiráljon arra, hogy elővegyem a tankönyvet és foglalkozzak az egésszel… Rossz volt rövid távon? Rossz! Megérte hosszútávon? Meg!
Visszatérve a tanács döntésére: végül elfogadtam… és túlléptem rajta. Hogy miért? Mert ez egy játék! A szerepjáték pont arról szól, hogy egy szerepet játszol el, nem önmagadat. Ha a magánéletedet beleviszed egy karakterbe, az lehet, hogy a számodra nagyon hangulatos lesz, de esetleges halála… sok problémát okozhat mind a Te, mind a moderátorok számára!
Ezután elkezdtem fejlődni. Mind írásban, mind agyilag (vicces ez így leírva . Segíteni a tanácsnak a működésben, hol linkekkel, hol egy-egy képecskével. Ennek eredményeként, Yoda felajánlotta, hogy moderátor lehetek. Így „született” meg Exar. Aki az első rendszerben moderátor volt, és lényéből adódóan az erőhasználók elbírálása volt a feladata. Aztán jött a moderátor-reform, mely időben nagyon inaktív lettem. Ennek eredményeképpen "le lettem fokozva" bolygómoderátorra, közös megegyezés alapján. Aztán sikerült talapra állnom, és újra aktivizáltam magam, és pár hónap aktív részvétel után a tanács ismét felkért arra, hogy teljes körű moderátor legyek, amit akkor úgy hívtak, hogy általános moderátor. Végül jött a mostani oldal, és mivel az általános moderátorok rengeteg részt vállaltak az új oldal készítésében, így adminisztrátori jogokkal bírtak, ami végül megmaradt! Ezzel is kifejezve az egyenlőséget egymás között.
Aki olvas híreket, az értesülhetett róla, hogy mind Vorru kollegám, mind én lemondunk adminisztrátori teendőinkről, és helyünket Tremayne illetve Kennede veszi át. Az átmeneti időszakban még mi ketten is bírunk adminisztrátori jogokkal.
Először jöjjön az, hogy miért mondtam le adminisztrátori feladatkörömről:
Őszintén szólva, belefásultam a dologba. Sok minden nem tetszett, és ezek elsősorban – kinek nem inge… - a játékosok hozzáállása. Belefáradtam abban, hogy a moderátorok szavát egyes játékosok semmibe veszik, semmi tekintélye nincs a tanácsnak, követelőznek. Itt a chates előtörténet leellenőrzés követelésére gondolok. Vagy, hogy csináld ezt és ezt meg, és mindezt sürgetve! És a türelem legapróbb jelét nem mutatták a moderátorok felé. Ezáltal egyfajta munkahely jellege lett a dolognak, és elvesztette a játék jellegét. Arról nem beszélve, hogy a moderálás után, a játékos nagyképűen visszaszól a moderátornak, felülbírálva annak döntését…
Az előtörténet bírálást nem azért végezzük, hogy nyilvánosan megalázzuk a karaktert. Aki annak veszi – elnézést, ez csúnya lesz -, az kezeltesse magát! Mi a lényege az előtörténet elbírálásnak? A hibákra való rávilágítás, amiből nem csak az adott játékos javulhat, hanem a többiek is. Lehet, hogy jót mosolyognak a bírálaton, de közben megjegyzik, hogy „aha, tehát ezt nem lehet. Akkor erre odafigyelek majd!”. Néhány esetben már kezdtem azt érezni, hogy egyes játékosok sportot űznek – elnézést a kifejezésért – a moderátorok b*szogatásából. Példát hozok fel arra, hogy milyen a jó játékos, aki megfogadja a bírálatokat: Szerintem mindenki ismeri Den-t (ha másról nem, az Ar Kunozásról . Den nagyo gyenge játékosként kezdte, és tele volt túlzásokkal. Anno a Red Alliance szövetségben volt, és nem egyszer előfordult, hogy „jéé, itt egy csillagromboló”, és így gyarapodott a szövetségük hajó száma. És ma milyen Den? Állítom, hogy az oldal egyik legigényesebben játszó karaktere! És azt is állítom, hogy ezt ha nem is elsősorban, de semmiképp sem utolsó sorban, a moderátorok útmutatásának, bírálatainak köszönheti!
Mi nem azért vagyunk itt, hogy a ti játékotokat szapuljuk, és hátráltassuk, hanem épp ellenkezőleg. Azért, hogy fejlődjetek, és ezáltal a játékot még élvezetesebb szintre emeljük. Ennek vannak szabályai, mint minden játéknak. Gondoljatok bele, ha pl sakkban az egyik játékos kezdő lépésből egy parasztjával ő úgy döntene, hogy leveri az ellenfele összes bábuját. Remélem eme egyszerű példával sikerült szemléltetnem, hogy a szabályokra és azok betartására és betartatására miért is van szükség!
Ami a munkahely jelleget illeti. Vorru kollegám fogalmazta meg tökéletesen, egy beszélgetés során: „Köszönöm, de nekem egy munkahely bőven elég!”
Mi nem azért jövünk fel az oldalra, hogy a magánéleti és munkahelyi problémákat letéve, újabbakat vegyünk fel (Bizony, a többségünk már dolgozik, egyetemre jár, így a szabadidővel sem tudunk olyan bőkezűen bánni). Az utóbbi időszakban már undorodtam attól, ha előtörténetet láttam, épp ezért nem is bíráltam. Attól meg kirázott a hideg, hogy a chaten folyton a játékosok követeléseit kellett olvasni. A döntés megfogalmazódott bennem: Leadom Exar adminisztátori posztját. Akkor még csak ez volt, szándékomban állt maradni, mint bolygómoderátor és mint kalandmester.
Az elmúlt napok eseményei, ezen változtattak. Exart ezek után maximum, mint bolygómoderátor hagyom meg, ha ezt a kollegák jónak látják.
Na, és akkor beszéljük a tragikus kalandról, melynek utóhangjai utolsó cseppnek bizonyultak a pohárban:
Azt gondolom, mindenki észrevette, hogy a csapatot, akár teljes egészében már az elején megtudtam volna ölni… Azonban elnéző voltam… sokáig tűrtem. De aztán elfogyott a türelem. És lehet, hogy Panden igazságtalannak érzi a dolgot, de pont a halála előtt egy-két posttal az életét vehettem volna, de nem tettem! Hanem szóltam neki, hogy módosítson! Ezen felül elnéztem, hogy Nexu egyre több sérülések közepette nyugodtan uszkál. Erre ha kell, tudok eü magyarázattal szolgálni, de arra is tudnék, ha meghalt volna.
Lehet vitatkozni a döntéseim életszerűségével, igazságosságával. De egyet nagyon elfelejt a tisztelt közönség: Ha a KM azt írja, hogy leszakad alattuk a talaj és meghalnak, az erkölcstelen és undorító húzás, de a KM-nek joga van ehhez! Azt hiszem, hogy mindkét karakter kimerítette az összes jóindulatomat! És itt nagyon jól kiütközött az, hogy egyes játékosok semmibe veszik a moderátori és kalandmesteri tekintélyt (szintén, akinek nem inge…)
Ha hagytam volna, hogy Panden átrohanjon a hídon, ha hagytam volna, hogy Nexu tele súlyos sérülésekkel büntetlenül hadonásszon egy fénykarddal (ahol nem elsősorban a fénykard a lényeg, hanem az erőkifejtés!), akkor az egész elveszti a komolyságát. Ezen felül nem egyszer elmondtam, hogy a kaland éles. Minden játékosnak külön felhívtam a figyelmét PM-ben, hogy csak akkor jöjjön, ha elfogadja: a karaktere életét vesztheti, ha hibázik! Az én meglátásom szerint, ők hibáztak, mint ahogy a többiek is! Szerencsétlenségükre náluk fogyott el a türelmem…
És akkor most a realitásokról: Nem írtam le, hogy milyen bordája sérült Nexunak… Van olyan borda, melynek törése egyenlő a halállal, van olyan, amely inkább csak kellemetlenséget okoz! Ha életveszélyben van egy ember, csodákra képes a szervezet (adrenalin és endorphin keveredésének hívják), ezért úszhatta eddig meg. Viszont, amit már a hídon tenni akart, az sok volt. Egy vékony hídon állt, bordatöréssel, mellkasi nyílt sebbel, oldalról forró gőzök csaptak fel, előtte sokat úszott, ami kimeríti az izomzatot! Panden pedig, miután megérkezett, és öles léptekkel indult meg a hídra, anélkül, hogy körültekintett volna, hogy ki van a hídon, és mivel. Persze, utólag lehet írni, hogy hát az mégsem öles léptek, meg nem úgy gondoltam, DE ILYEN NINCS!!! Vállaljuk hozzászólásaink következményét!
Meg kellett tennem ezt a lépést, mert különben komolyságát veszti az egész. Nexu csapását ne úgy képzeljétek el, hogy egy tökéletes haránt irányú csapás, mert akkor valóban nem találja el a lábát a penge, hanem csak a markolat. Ezt magatok is leellenőrizhetitek: tegyétek a bal lábatokat előrébb, jobb kézzel egy képzeletbeli veletek szemben álló ellenfélre csapjatok haránt irányba, bal válltól jobb derékig. Mindezt indulattal. A csapásotok a combotokon fog megállni, amit a penge nem ér el, csak az csak a markolat, azaz jelen esetben kézfejetek. Azonban most hajtsátok végre ugyanezt fizikai kimerültséggel. Az egész egy nyeszlett csapás lesz, ami után a penge már könnyedén megsebzi Nexut! Ő sem mindenható, nem szupertáp terminator, hogy mindent elvisel. Valahol gátat kellett szabnom a sok engedmények, és ez itt jött el! Sajnálom, hogy ez két JK életébe került, de ez CSAK EGY JÁTÉK!
Aki ezt véresen komolyan veszi, mint fentebb mással kapcsolatban már említettem: kezeltesse magát!
Tudom, leszerepeltem, mint Admin, BM és KM. Őszintén? Nem érdekel… Én ezt gondolom, ez van bennem, és ilyen döntést hoztam! Lehet vele vitatkozni, nem igazat adni… de nem érdekel. Én ebbe belefáradtam!
És épp ezért döntöttem az abbahagyás mellett. Ezt a kalandot még lemesélem, de utána Exart maximum, mint bolygómoderátor vagyok hajlandó megtartani, ha azt a tanács jónak látja. Még egy ilyen felhajtást nem vagyok hajlandó elviselni, van elég problémám e nélkül is…
A levéllel senkit nem állt szándékomban megbántani. És remélem nem bántásnak veszitek a levelet, hanem egy tanulságnak: arról, hogy mi is emberek vagyunk. Nekünk is vannak problémáink. Nem azért vagyunk itt, hogy titeket hátráltassunk. És nem lehet végtelenségig eljátszani a moderátorok jóindulatát!
Ennyit akartam,
Minden jót a továbbiakban kollegáimnak, nektek pedig, kedves játékosok: jó kalandokat kívánok
Exar Kun
Kedves játékosok, kollegák!
Mint a topic címe is jól mutatja, döntöttem! Döntöttem, egy nehéz kérdésben, melyet nem hirtelen felindulásból hoztam meg. És nem is a tegnapi, és az azt megelőző napi botrányos események miatt. Ezek csak mind-mind cseppecskék voltak abban a bizonyos pohárban, ami most kiborult. Még egy utolsó kalandot lemesélek: a jelenlegit, melyet igyekszem legjobb tudásom szerint lemesélni! De ezután lemondok kalandmesteri posztomról. Miért teszem ezt? Talán pont azért, mert megkedveltem ezt az oldalt, az itt játszókat, és én úgy gondolom, hogy a zökkenőmentesség érdekében, a színvonalat fenntartandó ez a helyes. Úgy gondolom, hogy ennyit, egy magyarázatot megérdemeltek, hogy ne csak annyi legyen kiírva a hírekben, hogy „Exar Kun távozott”.
Hol is kezdjem? Talán a legelején. Hogy lássátok, ennek a „levélnek” a komolyságát, most megtudjátok, hogy pontosan mely karakterek is tartoznak hozzám.
Annak idején, egy starwars.hu-s kör-emailből értesültem a fórum megszületéséről. Meglátogattam, bele-bele olvasgattam, és elkezdett megtetszeni az egésznek a hangulata. Az előtt soha nem szerepjátékoztam, semmilyen formában. Tehát ez volt az első szerepjáték, amibe belevágtam. Pár nap vacillálás után elkészítettem első karakteremet, aki ha hiszitek, ha nem, de jedi volt Név szerint Rathlan Aroan. Ezután nem nehéz kitalálni, hogy kik a további karaktereim: Jereck Barroon és Zarolus Aroan.
Rathlan nevet még anno Jedi Academy időkben használtam, klán tag is voltam a HJF klánban, ott egyfajta vezető beosztásban. Hogy ezt miért írom? Azért, hogy lássátok, nagyon fontos volt számomra Rathlan. Aki megnézi az előtörténetét, az láthatja, hogy simán visszadobná bármelyik kollega a mostani időkben. Akkor még más idők jártak, akkor indult a fórum, kellettek a játékosok. Azóta szerencsére elértünk egy olyan színvonalat, amiből nem érdemes lejjebb adni! Rathlanra visszatérve, óriási hibákat vétettem vele, melynek – igaz az én beleegyezésemmel – halál lett a vége. Most nem fogok kronológiát írni, hogy mi lett az első halál után a sorsa, a lényeg, hogy egy idő után teljesen megszűnt. Megpróbáltam mindent megtenni a vissza hozatalára, erre a tanács tagjai ékes bizonyíték. Kérdezzétek csak meg Yodát vagy Qui-Gon Jinn-t. De nem engedték! És jó döntést hoztak!
Volt szakközepes osztályfőnököm mondott anno egy nagy közhelyet, mely egyben nagy bölcsesség is: „Egy jó időben elcsattanó pofon, sokat segíthet!” Ezt annak kapcsán mondta, hogy 10. évvégén meghúztak elektrotechnikából engem. Egész nyáron tanultam, pótvizsgán átmentem, 11.-ben 4-es lettem elektrotechnikából, és egész évben egyetlen egyest sem szereztem ebből a tantárgyból. Leérettségiztem, és rá egy évre elektrotechnikai technikus lettem! Ha akkor nem buktat meg az elekto tanár, mindez nem történik meg, ebben egész biztos vagyok. Hisz akkor nincs mi inspiráljon arra, hogy elővegyem a tankönyvet és foglalkozzak az egésszel… Rossz volt rövid távon? Rossz! Megérte hosszútávon? Meg!
Visszatérve a tanács döntésére: végül elfogadtam… és túlléptem rajta. Hogy miért? Mert ez egy játék! A szerepjáték pont arról szól, hogy egy szerepet játszol el, nem önmagadat. Ha a magánéletedet beleviszed egy karakterbe, az lehet, hogy a számodra nagyon hangulatos lesz, de esetleges halála… sok problémát okozhat mind a Te, mind a moderátorok számára!
Ezután elkezdtem fejlődni. Mind írásban, mind agyilag (vicces ez így leírva . Segíteni a tanácsnak a működésben, hol linkekkel, hol egy-egy képecskével. Ennek eredményeként, Yoda felajánlotta, hogy moderátor lehetek. Így „született” meg Exar. Aki az első rendszerben moderátor volt, és lényéből adódóan az erőhasználók elbírálása volt a feladata. Aztán jött a moderátor-reform, mely időben nagyon inaktív lettem. Ennek eredményeképpen "le lettem fokozva" bolygómoderátorra, közös megegyezés alapján. Aztán sikerült talapra állnom, és újra aktivizáltam magam, és pár hónap aktív részvétel után a tanács ismét felkért arra, hogy teljes körű moderátor legyek, amit akkor úgy hívtak, hogy általános moderátor. Végül jött a mostani oldal, és mivel az általános moderátorok rengeteg részt vállaltak az új oldal készítésében, így adminisztrátori jogokkal bírtak, ami végül megmaradt! Ezzel is kifejezve az egyenlőséget egymás között.
Aki olvas híreket, az értesülhetett róla, hogy mind Vorru kollegám, mind én lemondunk adminisztrátori teendőinkről, és helyünket Tremayne illetve Kennede veszi át. Az átmeneti időszakban még mi ketten is bírunk adminisztrátori jogokkal.
Először jöjjön az, hogy miért mondtam le adminisztrátori feladatkörömről:
Őszintén szólva, belefásultam a dologba. Sok minden nem tetszett, és ezek elsősorban – kinek nem inge… - a játékosok hozzáállása. Belefáradtam abban, hogy a moderátorok szavát egyes játékosok semmibe veszik, semmi tekintélye nincs a tanácsnak, követelőznek. Itt a chates előtörténet leellenőrzés követelésére gondolok. Vagy, hogy csináld ezt és ezt meg, és mindezt sürgetve! És a türelem legapróbb jelét nem mutatták a moderátorok felé. Ezáltal egyfajta munkahely jellege lett a dolognak, és elvesztette a játék jellegét. Arról nem beszélve, hogy a moderálás után, a játékos nagyképűen visszaszól a moderátornak, felülbírálva annak döntését…
Az előtörténet bírálást nem azért végezzük, hogy nyilvánosan megalázzuk a karaktert. Aki annak veszi – elnézést, ez csúnya lesz -, az kezeltesse magát! Mi a lényege az előtörténet elbírálásnak? A hibákra való rávilágítás, amiből nem csak az adott játékos javulhat, hanem a többiek is. Lehet, hogy jót mosolyognak a bírálaton, de közben megjegyzik, hogy „aha, tehát ezt nem lehet. Akkor erre odafigyelek majd!”. Néhány esetben már kezdtem azt érezni, hogy egyes játékosok sportot űznek – elnézést a kifejezésért – a moderátorok b*szogatásából. Példát hozok fel arra, hogy milyen a jó játékos, aki megfogadja a bírálatokat: Szerintem mindenki ismeri Den-t (ha másról nem, az Ar Kunozásról . Den nagyo gyenge játékosként kezdte, és tele volt túlzásokkal. Anno a Red Alliance szövetségben volt, és nem egyszer előfordult, hogy „jéé, itt egy csillagromboló”, és így gyarapodott a szövetségük hajó száma. És ma milyen Den? Állítom, hogy az oldal egyik legigényesebben játszó karaktere! És azt is állítom, hogy ezt ha nem is elsősorban, de semmiképp sem utolsó sorban, a moderátorok útmutatásának, bírálatainak köszönheti!
Mi nem azért vagyunk itt, hogy a ti játékotokat szapuljuk, és hátráltassuk, hanem épp ellenkezőleg. Azért, hogy fejlődjetek, és ezáltal a játékot még élvezetesebb szintre emeljük. Ennek vannak szabályai, mint minden játéknak. Gondoljatok bele, ha pl sakkban az egyik játékos kezdő lépésből egy parasztjával ő úgy döntene, hogy leveri az ellenfele összes bábuját. Remélem eme egyszerű példával sikerült szemléltetnem, hogy a szabályokra és azok betartására és betartatására miért is van szükség!
Ami a munkahely jelleget illeti. Vorru kollegám fogalmazta meg tökéletesen, egy beszélgetés során: „Köszönöm, de nekem egy munkahely bőven elég!”
Mi nem azért jövünk fel az oldalra, hogy a magánéleti és munkahelyi problémákat letéve, újabbakat vegyünk fel (Bizony, a többségünk már dolgozik, egyetemre jár, így a szabadidővel sem tudunk olyan bőkezűen bánni). Az utóbbi időszakban már undorodtam attól, ha előtörténetet láttam, épp ezért nem is bíráltam. Attól meg kirázott a hideg, hogy a chaten folyton a játékosok követeléseit kellett olvasni. A döntés megfogalmazódott bennem: Leadom Exar adminisztátori posztját. Akkor még csak ez volt, szándékomban állt maradni, mint bolygómoderátor és mint kalandmester.
Az elmúlt napok eseményei, ezen változtattak. Exart ezek után maximum, mint bolygómoderátor hagyom meg, ha ezt a kollegák jónak látják.
Na, és akkor beszéljük a tragikus kalandról, melynek utóhangjai utolsó cseppnek bizonyultak a pohárban:
Azt gondolom, mindenki észrevette, hogy a csapatot, akár teljes egészében már az elején megtudtam volna ölni… Azonban elnéző voltam… sokáig tűrtem. De aztán elfogyott a türelem. És lehet, hogy Panden igazságtalannak érzi a dolgot, de pont a halála előtt egy-két posttal az életét vehettem volna, de nem tettem! Hanem szóltam neki, hogy módosítson! Ezen felül elnéztem, hogy Nexu egyre több sérülések közepette nyugodtan uszkál. Erre ha kell, tudok eü magyarázattal szolgálni, de arra is tudnék, ha meghalt volna.
Lehet vitatkozni a döntéseim életszerűségével, igazságosságával. De egyet nagyon elfelejt a tisztelt közönség: Ha a KM azt írja, hogy leszakad alattuk a talaj és meghalnak, az erkölcstelen és undorító húzás, de a KM-nek joga van ehhez! Azt hiszem, hogy mindkét karakter kimerítette az összes jóindulatomat! És itt nagyon jól kiütközött az, hogy egyes játékosok semmibe veszik a moderátori és kalandmesteri tekintélyt (szintén, akinek nem inge…)
Ha hagytam volna, hogy Panden átrohanjon a hídon, ha hagytam volna, hogy Nexu tele súlyos sérülésekkel büntetlenül hadonásszon egy fénykarddal (ahol nem elsősorban a fénykard a lényeg, hanem az erőkifejtés!), akkor az egész elveszti a komolyságát. Ezen felül nem egyszer elmondtam, hogy a kaland éles. Minden játékosnak külön felhívtam a figyelmét PM-ben, hogy csak akkor jöjjön, ha elfogadja: a karaktere életét vesztheti, ha hibázik! Az én meglátásom szerint, ők hibáztak, mint ahogy a többiek is! Szerencsétlenségükre náluk fogyott el a türelmem…
És akkor most a realitásokról: Nem írtam le, hogy milyen bordája sérült Nexunak… Van olyan borda, melynek törése egyenlő a halállal, van olyan, amely inkább csak kellemetlenséget okoz! Ha életveszélyben van egy ember, csodákra képes a szervezet (adrenalin és endorphin keveredésének hívják), ezért úszhatta eddig meg. Viszont, amit már a hídon tenni akart, az sok volt. Egy vékony hídon állt, bordatöréssel, mellkasi nyílt sebbel, oldalról forró gőzök csaptak fel, előtte sokat úszott, ami kimeríti az izomzatot! Panden pedig, miután megérkezett, és öles léptekkel indult meg a hídra, anélkül, hogy körültekintett volna, hogy ki van a hídon, és mivel. Persze, utólag lehet írni, hogy hát az mégsem öles léptek, meg nem úgy gondoltam, DE ILYEN NINCS!!! Vállaljuk hozzászólásaink következményét!
Meg kellett tennem ezt a lépést, mert különben komolyságát veszti az egész. Nexu csapását ne úgy képzeljétek el, hogy egy tökéletes haránt irányú csapás, mert akkor valóban nem találja el a lábát a penge, hanem csak a markolat. Ezt magatok is leellenőrizhetitek: tegyétek a bal lábatokat előrébb, jobb kézzel egy képzeletbeli veletek szemben álló ellenfélre csapjatok haránt irányba, bal válltól jobb derékig. Mindezt indulattal. A csapásotok a combotokon fog megállni, amit a penge nem ér el, csak az csak a markolat, azaz jelen esetben kézfejetek. Azonban most hajtsátok végre ugyanezt fizikai kimerültséggel. Az egész egy nyeszlett csapás lesz, ami után a penge már könnyedén megsebzi Nexut! Ő sem mindenható, nem szupertáp terminator, hogy mindent elvisel. Valahol gátat kellett szabnom a sok engedmények, és ez itt jött el! Sajnálom, hogy ez két JK életébe került, de ez CSAK EGY JÁTÉK!
Aki ezt véresen komolyan veszi, mint fentebb mással kapcsolatban már említettem: kezeltesse magát!
Tudom, leszerepeltem, mint Admin, BM és KM. Őszintén? Nem érdekel… Én ezt gondolom, ez van bennem, és ilyen döntést hoztam! Lehet vele vitatkozni, nem igazat adni… de nem érdekel. Én ebbe belefáradtam!
És épp ezért döntöttem az abbahagyás mellett. Ezt a kalandot még lemesélem, de utána Exart maximum, mint bolygómoderátor vagyok hajlandó megtartani, ha azt a tanács jónak látja. Még egy ilyen felhajtást nem vagyok hajlandó elviselni, van elég problémám e nélkül is…
A levéllel senkit nem állt szándékomban megbántani. És remélem nem bántásnak veszitek a levelet, hanem egy tanulságnak: arról, hogy mi is emberek vagyunk. Nekünk is vannak problémáink. Nem azért vagyunk itt, hogy titeket hátráltassunk. És nem lehet végtelenségig eljátszani a moderátorok jóindulatát!
Ennyit akartam,
Minden jót a továbbiakban kollegáimnak, nektek pedig, kedves játékosok: jó kalandokat kívánok
Exar Kun