Cass'kranak

[Zagir Ordo]

A páncélok átvizsgálása hosszú perceket emészt fel, de nem remélt eredménnyel is jár. Báró természetesen azonnal lecsap a mélykék és bíbor festésű vértre, s láthatóan két banthával sem lehetne többé elvontatni annak közeléből.
Míg Beskar'ad jót mulat Báró hirtelen támadt elszántságán, a zabrak gondosan elpakolja a páncélelemeket - szerencséjére ugyanis eddigre befutnak a többiek is, s a kincseskamrának tetsző raktár bűvöletébe esve az egyik beskar'gamot viselő klántársuk felajánlja erre a célra hátizsákját.
Joggal nyűgözi le a kicsiny mandalori csapatot a terem, hiszen nem csupán fegyverek, robotok s páncélok vannak itt, sőt! Népük történelmének egy igencsak komoly darabja.
A holmik között mindenki talál magának valót - a klántársak fegyvereket, s egy-két páncélelemet vesznek magukhoz, a három újonc pedig Beskar'ad elé járulva engedélyért, egy-egy ősi mandalori amulettet akasztanak nyakukba.
Báró aztán testvére mellé lépdel, akit teljesen magával ragadott a furcsa droid torz "szépsége". Akaratlanul is mosolyogni kezd, belegondolva, mennyire is le tudják nyűgözni testvérét a háború és a pusztítás különböző eszközei..

- Jó Ordóm, ez is egy szép medve. Igaz, fémből van, de...úgy látom Neked épp így jó. Azonban...nem akarlak nagyon megzavarni, de még dolgunk van itt lenn...

Mintha csak mondandóját akarná alátámasztani valami felsőbb hatalom, ebben a pillanatban a lefelé vezető lépcső felől újra mély, vadállati morgás hallatszik...

[Beskar'ad Ordo]

Beskar'ad teljesen elmerült a Baziliszkusz csodálatában. Ezek a félelmetes külsejű ostromdroidok számos hadjárat során tettek bizonyságot rettenetes pusztító erejükről, ráadásul mesterséges értelmük is fejlettebb volt a legtöbb mai droidnál is. Ám ahogy a mandaloriak napja az Új Sith Háborúk után áldozni kezdett, a harcosok leghűbb társai vagy feledésbe merültek, vagy tönkrementek a használaton kívüliség miatt. Ma már józan becslés szerint is legfeljebb féltucat működő példány létezett, és működésképtelen, múzeális darabból se sokkal több. A két testvér valódi kincsre bukkant. Ha meg tudnám javítani... - járt Beskar'ad fejében, miközben az oldalsó lemezekbe ágyazott keskeny létrafokokon felhágott a behemót hátára.

A hátlemezbe, a nyereg elé épített számítógéppanel sötét volt, valószínűleg felmondta már a szolgálatot. A férfi csak ekkor döbbent rá, hogy Báró már beszél hozzá egy ideje. Fejét megrázva rendbeszedte gondolatait, és lemászott a nyeregből.

Társaik időközben befutottak, és éppen összerámolták a vérteket egyikük zsákjába. Aztán a következő pillanatban a továbbvezető járatból egy újabb medve torokhangú morgása jutott el feléjük.
- Hát, ner vod, úgy tűnik, még nem végeztünk. - jelentette ki a mandalori, és magához vette a földön hagyott fegyverét. - Menjünk, vadásszunk medvére.