|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Nov 18, 2009 22:36:37 GMT 1
Adatlap
Teljes Név: Lord Verd Runi Melantha; Lord Morut Nuvearq
Szint: 7.
Beszélt nyelvek: Galaktikus közös, Bocce (folyékonyan), Bothese (anyanyelvi szinten), Jarellian (folyékonyan), Sy Bisti (folyékonyan), Taarja (kezdő szinten), Meese Caulf (kezdő szinten), Olys Corellisi (még tanulóban) Megértett nyelvek: Tsi, Herglese (kissé), Ősi galaktikus (kissé)
Segítő NJK-k:
Le’graw Krittal - bothan ex-kém - remek pilóta, képzett federítő Kolw - jarell harcos - nem túl jó pilóta és technikus, de remek harcos Frid Runi - ember oktató - hatalmas tudással rendelkezik a nyelvek és harcművészetek terén S2 - egy átalakított "remote" típusú droid
Eszközök, létesítmények:
- Promar - prototípus teherhajó léptékű űrhajó - Fekete csillag - egy egyedi kialakítású NovaSword Space Superiority Fighter - XJ-6 airspeeder
- Lakosztály a Coruscanton - 2 személyes lakhely az Ord Mantellen lévő kocsmában - 1 személyes lakosztály /Tapani szektor, Soterios, Melaana, Melantha kastély/ - 1 személyes lakosztály /Tapani szektor, Mrlsst, Mennaa, Mrlsst Akadémia közelében/
Vállalkozások:
- Ord Mantell-i kocsma résztulajdonosa - "Alkony" /állandó havi + 10000 credit/ - Diamond Cogwheels ("DC") - bejegyzés alatt aló űrhajó tervezéssel, fejlesztéssel, átépítéssel, javítással foglalkozó cég, még inaktív, csak egy holocím van megadva /ami a lordhoz vezet/
Ajándékok, jutalmak:
- Politikus karakter pályázat
- + 3 szint √
- + 5000 kredit kezdõpénz √
- négyszemközti beszélgetés lehetõsége a Szenátus elnökével
- meghívó és jegy az Galaktikus Operaház nyitóelõadására, ahol több prominens személyiség is tiszteletét teszi
Kezdő pénz: 6893 kredit Összes pénz: 11.893 kredit
Utolsó módosítás: 2010. április 13. 16:29
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Dec 4, 2009 15:43:54 GMT 1
I szakasz
Kezdetét vette a szenátusi ülésezés, amiben a lord is részt vesz. Egyelőre még keveset hallatja hangját, de megpróbál átlátni a többi szenátoron, és megismerni az új elnököket. Egy találkozót szervezett, hogy a nagymoffal megbeszéljék a szektor esetleges integrálódását (amiről már a Melantha ház vezetője is beszélt).
A Sumpon kialakult helyzetet a lord is közelről próbálja követni. Most megszervezte a leszállási manővert, de még nem tudja mi is folyik ott pontosan.
Beindult a DC feltámasztása. Még az alaptőkét gyűjtik az alapítok, de idővel majd terjeszkedni is fognak. Sok függ attól, hogy a lord milyen eredményeket ér el a szenátusban.
november
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Dec 17, 2009 14:05:05 GMT 1
A lelkes olvasóimnak, és legfőképpen saját szórakozásomra pár sort idevetek. Csak úgy a gondolataimról és életem egyes pillanatairól. Hol is kezdjem?
Talán, ami a legtöbbet jelenti számomra, és valahol a világnak is. A kitűnés… Ez alatt mit is értek? Persze mind tudjuk, hogy mindenki egy egyén. Saját élettel, sorssal, bármi is legyen az. Ez alatt azonban azokat a döntéseket értem, amitől lesz belőlünk valaki. Bármit is válasszon egy ember – hatalmat, családot, könnyebb életet, pénzt… - azok a saját döntései. Ettől tűnik ki a tömegből. Valójában nehéz egy szinten már megkülönböztetni az egyéneket. A sémák, hasonlóságok, elnagyolások tengerében minden elveszik, és valahol már csak élőlények maradunk. Ezért egy sajátos értékrendszert vezettem be. A kitűnést. Vannak, akik nem szeretnének kitűnni, és soha nem is fognak. Ők az átlagos polgárok, átlagos igényekkel. Vannak, akik szeretnének kitűnni, de sehogy sem sikerül. Na ők a pancserek. Vannak, akik nem szeretnének kitűnni, de mégis sikerül valahogy. Őket - talán - tehetséges embereknek hívjuk. Végül vannak, akik ki szeretnének tűnni, és ki is tűnnek. Ők szerintem a legfőbb vezetők, a hősök és mesterek.
Számomra az utóbbi két szint az érdekes. Én úgy gondolom - és próbálok hinni is benne -, hogy ők egy felsőbb erő szülöttei. Azok, akik nagy tettekre születtek. Kevesen vannak, de ha odafigyelünk, akkor érezzük őket. Velem már előfordult, hogy egy nagyobb űrkikötőben megéreztem egyet-kettőt közülük. Valami olyan érzés lehet, mintha egy apró rezgés jönne felőle. Apró csipkedések, majd felerősödik, és mielőtt foglalkoznál vele, már el is tűnik. Nehéz megtalálni, és legfőképpen megismerni ezt az érzést, de hidd el… akiből ez árad az nagy dolgokra született, érdemes odafigyelni rá. Azt nem tudom, hogy belőlem érezni ezt vagy nem. Csak reménykedhetek benne, hogy én is nagy dolgokra születtem.
Először ezek a gondolatok akkor értek el, amikor a dinasztia történetét tanulmányoztam. Igazából, azonban akkor ért el, amikor a templomba kutakodtam. Félelmetes volt az a vibrálás, amit ott éreztem. Csak a képernyőt figyeltem, és már-már el is bóbiskoltam, amikor felfigyeltem erre az érzésre. Azóta sem tudom elfelejteni, és keresem az ilyen pillanatokat. Ők ezt erőnek hívták. Szerintem ez több annál, mint egy tudás, amit a jedik birtokolnak. Én nem hiszem azt, hogy a „kitűnő” lényeknek jediknek kell lenniük. A nélkül is lehet kisugárzásuk, és képesek lehetnek nagy dolgokra. Egyébként is… ki dönti el, hogy mikor ébred fel valakiben ez a „kitűnés”. Csak hallgatni kéne azokra a belső érzésekre…
Mit is mondjak? Így kerültem a Sumpra is. Fogalmam sincs mit is keresek én itt. Azonban elhatároztam, hogy ezek a belső érzések fognak vezetni. Egyszer már kideríthetném, hogy ki is vagyok én. Egy hős… egy tolvaj… talán csak egy harcos. Leginkább az utolsónak nevezném magam. Persze nem a szó szoros értelmében, bár a mesterem szerint jó érzékem van a küzdelemhez /nem csoda, ha már több mint negyven éve kutatod és tanulod a harc igaz természetét, ahogy én is/. Olya harcművész vagyok – talán már hívhatom magam annak -, aki szeret megismerni minden stílust, formát, fegyvert, ideát… majd mikor már mindet magamévá tettem, akkor kialakíthatom a saját művészi stílusomat, de erről majd később. Visszatérve, én azért nem nevezem magam vérbeli harcosnak, mert nem csak a csatatéren érzem jól magam. Ezért inkább versengőnek hívhatnának… persze teljesen mindegy, hogy minek hívnak. A lényeg nem a tettben van?
Később majd mesélek a múltam apró titkairól, és az üzleti, politikai életről is… most, ennyi bőven elég volt…
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Dec 31, 2009 17:21:43 GMT 1
II szakasz
A szenátus lecsendesedett. Mintha egy rövidke pillanatra megállt volna az élet. A lord már igazán várja a találkozót. Még nem tudja, mennyire lehet kinyílni a nagymoffnak.
Közeledve a bolygóhoz egy légi csata kezd kialakulni. Egy tervvel állt elő a lord, de az eredményére még várni kell.
december
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Feb 4, 2010 13:28:17 GMT 1
Tudjátok miért olyan rossz ez a világ? Miért van ennyi bűn és sötétség? A naiv emberek, mint amilyen én is vagyok néha, ezeken a kérdéseken nem szeretnek elgondolkodni. Azonban mégis van egy pillanat, amikor átfut ez a gondolat. Én megpróbálok hinni abban, hogy ez csak egy átmeneti időszak. Legyen a világ, vagy akár én is, bármennyire is rossz, ez változni fog. Lesz egy pillanat, mikor rájön a világ, hogy ez nem jó így… de tudod mi ezzel a baj. A sötétség az nem csak a nap végén jön el. Az ember természete hordozza! Miért van ez így? Azt jómagam sem tudom. Ez mégsem lenne így? Ezt senki sem gondolhatja komolyan. Ennyire naiv ember nem létezik. A gonoszság nem csak tettekben, szavakban, hanem egy gondolat formájában is terjedhet. Csak gondoljunk bele, hogy miért létezik ez a mondás: A gonosz akkor győzedelmeskedik, ha a jó tétlen marad! Szerintem ez mindent kifejez. A gonosz sosem tétlenkedik. Az már szinte állandósult a világban. A jó, pedig azért van, mert valamivel egyensúlyt kell tartani. Megpróbálom tisztelni a jó embereket, akik egy magasabb eszme érdekében képesek lényük egy részéről lemondani. Bár azt hiszem, én ezt nem tudnám megtenni. Nem mondanám magamat gonosznak vagy rossznak, de valahogy ez a természetes. A rossz azért létezik, hogy a jót értékelni tudjuk… a sötétség azért létezik, hogy a fény érzékelhető legyen. Azt hiszem a világban valahol van megváltás… lennie kell, vagy nem tudnék élni.
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Feb 4, 2010 13:38:08 GMT 1
III szakasz
Váratlan híreket kapva a lord elhagyta a szenátust, és a központi területeket. Bizonytalan ideig még nem fog visszatérni, de tartja a kapcsolatot a lovaggal és családjával.
Menekülése során a Tatooinet is célba vette. Ott milyen kalandok várnak rá? Az még megjósolhatatlan.
Utazása során, eddig közel 20 ezer creditet költött, többnyire felszerelésre és könnyen beszerezhető fegyverekre.
január
|
|
|
Post by Moff Jessza Namora on Feb 14, 2010 14:25:14 GMT 1
+ 2 szint. Gratulálok.
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Feb 28, 2010 18:57:39 GMT 1
IV szakasz
A sumpi légi csata egyre megjósolhatatlanabb. A terv első része sikerült, miszerint magukra vonják a figyelmet. Most már csak le kéne győzniük az ellenfeleket.
A Tatooinon egy barátságos kocsma fogadta vendégül a lordot... azonban ez második látásra már nem is volt olyan barátságos. Egy csapat jawa kötött beléjük. Ezalatt többen is felfigyeltek a rövid összeszólalkozásukra, így akár még egy nagyobb kocsmai bunyó is kialakulhat.
Miközben a lord menekült, Frid Runi Xisor palotájába indult. Talán itt több lehetősége lesz a politikával és a politikusokkal is foglalkozni - még ha nem is politikus. Illetve itt talán választ kaphat a lord néhány kérdésére.
február
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Mar 20, 2010 21:06:20 GMT 1
Az galaxis sok ezer lépcsőfokon át épült olyanná, mint amilyennek ismerjük. Az élet egy olyan adomány, amit meg kell becsülnünk. Ahogyan egyre több tudásra teszünk, úgy látjuk át egyre jobban az univerzum működését. Jómagam két lépcsőfokot értékelek igazán. Mint politikus azt, hogy képesek vagyunk kommunikálni. Mint tudós azt, hogy képesek vagyunk az űrben utazni. Sokaknak ez a két fogalom már az élettel egy, ezért nem is tulajdonítanak neki nagy jelentőséget. Én életem során talán túl nagy jelentést is adtam ezeknek a fogalmaknak. Apám legalább tizenöt nyelven beszélt, és ez valahol csodálattal töltött el. Ezernyi lény él a galaxisban.
Megszámlálhatatlan kultúrával, nyelvvel vagyunk körülvéve, de hogyan tudnánk ezt értékelni, ha csupán egyiket, másikat tekintjük sajátunknak. Szeretnék minél több nyelven beszélni, hogy megérthessem a körülöttem élőket. Talán ez valami családi szokás. Az, hogy magunkat külön alfajként tartjuk számon, eléggé arrogánsnak hangzik. Azonban van rá néhány bizonyíték, hogy családunk, a „dinasztia” más, vagy inkább másabb, mint amit mi embernek nevezünk. Sohasem tudtam sem én, sem apám elmagyarázni ezt, de valahol legbelül minden vearq érzi. Csupán apróságnak tűnhet az a pár dolog, amitől nem tekintjük magunkat csupán embernek. Bár meg kell mondjam, hogy nekem ez számtalanszor feltűnt, feltűnik. Kiskoromban még nem vettem észre, de a tanulmányaim alatt feltűnt, hogy valahogy könnyebben fogadom be az információt, mint az átlag. Egyes tudósok – olvastam könyvekben – ezt fotografikus memóriának nevezik. Azonban ez nem ilyen egyszerű. Én nem képekben emlékszem vissza, hanem egyszerűen megmaradnak a gondolatok, könnyebben hívom elő újra őket. Bár, ha jobban belegondolok, akkor a hasonlat jó. A fotó is maradandó. Hová is szeretnék ezzel kilyukadni? Nem tekintem magam jobbnak másoknál, csupán van egy – lehet, hogy több is – képességem, ami megkönnyíti az életem. Sokan kicsinyesnek neveznének, hiszen például számomra elég néhány hónap intenzív tanulás egy nyelv elsajátításához, de én már csak így látom – nehéz lenne megérteni miért.
Emlékszem, hogy apám még Corellián többször is belénk sulykolta az ősi nyelvek megtanulását. Úgy gondolta, hogy ezzel kitűnünk majd a tömegből, és könnyebbé teszi az életünket. Van benne némi igazság, de valahol úgy hiszem, hogy ezzel a régi idők gondolkodásmódját is meg akarta tanítani. Régen még az emberek – már akikre emlékszünk – arra törekedte, hogy tágítsák a látókörüket. Mostanában inkább jól szeretnének élni. Megelégszenek annyival, mint amit elődeink hoztak számunkra. Azonban a több ezer éves gondolatok összességét nem fogadhatjuk be mind. Muszáj megtalálni a saját utunkat, saját céljainkat, és abban előrehaladni, azt tágítani.
Tudom, hogy vannak dolgok, amiket még nem láttam át. Tudom, hogy van valami, amit nem vagyok képes birtokba venni. Amivel talán tágíthatnám a látókörömet. Ami talán segíteni jobban megérteni a világot. Ami segítene jobban „élni”. Ami teljessé tenne. Ami hatalmasabbá tenne…
|
|
|
Post by Lord Verd Runi Melantha on Mar 31, 2010 8:33:37 GMT 1
V szakasz A kocsmai bunyó bár elmaradt, de úgy tűnik, hogy a lord barátokra tett szert. Most egy sárkány vadászatát tervezi az új ismerősökkel. Éppen útban vannak Motestaba. Ezek után hova veti a sors, azt még ő maga sem tudja. Jó lenne a bátyjával is találkozna. Nincs sok ideje hátra, és Verd szeretné az utolsó perceket vele eltöltetni, ha már apjával ez nem sikerült.
március
|
|