Post by Dork'lt on Nov 3, 2009 18:42:20 GMT 1
Név: Dork'lt
Faj: Verpine
Kor: 23
Nem: Kétnemű (Hermafrodita)
Születési idő: B.E. 13.
Születési hely: Roche aszteroida övezet, Nickel-1 aszteroida
Magasság: 1,76 méter
Kaszt, foglalkozás: Üzletember, cégvezető
Felszerelés:
- Több váltás hétköznapi és elegánsabb, ünnepi ruha
- Adattáblák
- Komlink
Előtörténet:
A Nickel-1 aszteroida inkubátorában nagy a mozgolódás. Az ügyeletes droidok és verpinek sürögnek, hogy semmi fennakadás ne legyen a tojások kikelésénél. Már repedezik néhány, és nemsokára elő is tűnnek belőlük a kis utódok. Minden kikelt példányhoz egy droid gurul, és már veszi is a kezébe, hogy egy másik terembe vigyék a kicsiket, ahol megfelelő ellenőrzés alá vethetik őket. Egy kis üveg kibélelt dobozba kerülnek.
Pár év után már ők is fontos tagjai kaptáruknak. Megkezdődik a taníttatásuk. A galaktikus közös nyelvet tanítják nekik, műszaki ismereteket és egyéb fontos dolgokat. Ezek között a tanuló gyerekek között van Dork’lt is. Egy barátságos és tettvággyal teli verpine. A Nickel-1 aszteroidán növekedett. Már kiskorától kezdve érdekli a szerelés és a műszaki dolgok készítése, akár a többi verpine-t. De őt csak egy dolog köti le igazán: a droidok. Amint tudott droidokat szerelt, fejlesztett, készített. Nem tudta miért. Tanítói is felfigyeltek rá. Elküldték őt a főaszteroida droid műhelyébe tanulni. Itt rengeteg nagy elmével ismerkedett meg. Sokat tanult. De nem kellett tanítani. Ő csak figyelt és megtanulta a droidkészítés fortélyait. Így telt el a gyermekkora. Tanulással. De ezután jött csak élete izgalmas része.
A tizenhatodik születésnap, gondolta Dork’lt. Mikor reggel felébredt szobájában, és visszaemlékezett a tegnapi bulira, ahol barátaival együtt ünnepelték tizenhatodik születésnapjukat, öröm és boldogság töltötte el. A verpine-k szinte mindig csoportosan ünnepelték születésnapokat, mert sokan keltek ki egy azon napon. Rápillantott a szobában lévő órára. Még van ideje, de ő szeret hamarabb beérni az Üzembe. Gyorsan fel is kelt, magára vette munkás ruháját, szerszámait és kilépett a szobából. A lakórészleg folyosóin kora reggel még csak nagyon kevés mozgás volt. Elsősorban takarító és karbantartó személyzet, ezek közül is a droidok. Egy-kettő munkába igyekvő Verpine-t is lehetett látni.
- Dork’lt!- hallotta a ciripelést tőle jobbra. Mikor odanézett meglátta Srizum’f-t aki felé sietett. Az idős verpine már halvány zöld kitin páncélját ugyanolyan munkás ruha takarta, mint Dork’lt-ét.
~ Korán, mint mindig.~ mondta neki az öreg mentális kommunikációs csatornán.~ Csatlakozhatok?
Dork’lt csak bólintott egyet és közösen indultak el az Üzem felé. Az Üzem. Ez volt Dork’lt munkahelye, és egyben második otthona. Itt folytak a főváros egyik legnagyobb droidfejlesztései és készítései. Ide került Dork’lt miután elvégezte a négyéves egyetemet. Egy műszaki egyetem, droidokra specializálódva. Miután betöltötte tízedik életévét jelentkezett ide, mert őt nem annyira érdekelték a hajók, vagy egyéb műszaki dolgok, hanem kizárólag a droidok. Ez már amolyan szenvedélyévé vált. A munkahelyén meg is becsülték munkatársai. Értette a dolgát és imádta is. Már két éve dolgozott itt. És ennyi idő elég volt neki, hogy halványulni kezdetjen kezdeti lelkesedése. Ennek egy oka volt: az egyhangúság. Dork’lt valami változatosságot szeretett volna. Számára nem hozott semmi újat ez a munka. Nagyon érdekes volt, és mindig volt valami kihívás, de ő ezt nem találta elégnek. Többet szeretett volna tudni. És nagyobb dolgokat tenni. És Ő még nem is tudta, hogy eljött ez a nap. A nap, ami átlagosan kezdődött. Bent az Üzemben.
~ Ezek most jöttek~ mutatott egyik munkatársa két dobozra~ Egyik dobozban szerelni valók, másikban alkatrészek.
Elmosolyodott, már amennyire ezt rovar arca engedte. A alkatrészeket két verpine hátravitte a raktárba.
~ Dork’lt! Tegnap miután elmentél kaptunk kettő nagyobb rakodó munkás robotot. Nem tudják mi a baja, még nem néztük meg. Menj és készíts kárfelmérést, majd kezdj neki megcsinálni.
- Oké- ciripelte majd indult is a nagyobb hangár felé.
Ez az, ami már régóta irritálja. Két rakodó droid. Mi értelme erre pocsékolni az idejét, mikor valami fontosabbat is csinálhatna. Érti ő, hogy ezzel is segít fajának, kaptárának, de őt ez nem érdekelte. Még nem érkezett meg a felvonó, amikor újabb mentális üzenetet érzékelt:
~ Dork’lt! Várj!
Hátrapillantott, és egy eddig csak látásból ismert verpine-t pillantott meg, kollégái körében. Ő is odament, ügyet se vetve a liftre. Mikor közelebb ért hallgatni kezdte mit ciripel az idegen.
-… és arra kértek minket, hogy küldjünk nekik egy csoportot.
Srizum’f oda súgta neki:
- Naboo.
- Erre szeretnék kijelölni innen három verpine-t- körül nézett maga előtt. Dork’lt imádkozott, hogy vigyék. Végre kimozdulhat a hétköznapokból és valami izgalmas dolgot csinálhat. Legalábbis ő izgalmasnak gondolta.
- Srizum’f! Te vezeted majd a csoportot. Kit vinnél magaddal?
Dork’lt Srizum’f szemébe nézett.
~ Kérlek, engem vigyél!
Srizum’f csak bólintott egyet, de nem nézett rá.
- Dork’lt-ot és Roklum-ot szeretném vinni.
A főnök biccentett egyet.
- Rendben egy óra múlva indulás! Addig szedelőzködjenek össze. Csak valami ruhát, meg szerszámokat hozzanak. Bocs, hogy nem hagyok sok időt, de ez sürgős. Legalábbis ezt mondják.
Kiérződött hangjából a bosszússág.
Dork’lt már indult is, közben még küldött egy gondolatot Srizum’f-nak:
~ Kösz.
~ Amúgy is téged vittelek volna.
Dork’lt elmosolyodott magában úgy futott szobája felé. Ott elővett ágy alól egy zsákot és már pakolta is bele a legkedvesebb ruháit. Hétköznapit és munkásat egyaránt. Valamint szerszámokat és néhány magántulajdonú dolgot. Majd indult is a hangár felé. Útközben megtorpant, mert eszébe jutott: nem tudta melyikbe kell mennie. Ezt elfelejtette megkérdezni. Úgy döntött Roklum-hoz megy, hátha ő tudja. A szobája az övé melletti folyosón volt. Miután bekopogott már nyílt is az ajtó. Barátja egy ugyanolyan zsákot vettet vállára, mint amilyen Dork’lt-é volt.
~ Végre majd használhatjuk a közös nyelvet!~ gondolta barátja.
~ Ja. Te tudod hova kell menni?
~ Kövess!
A két verpine elindult a nyugati hangárok felé. Dork’lt már nagyon várta az utazást és kíváncsi volt mi lesz a feladatuk. A hangárba már ott várta őket Srizum’f és a hírhozó verpine.
- Jó utat kívánok! Az űrkikötőbe majd magukért mennek és megtudják, milyen feladatot kapnak.
Feltessékelte a szerelőket a kompra majd intett egyet. Végig követte a szemével, ahogyan az utasszállító eltűnik a távoli csillagok között.
- Üdvözlöm magukat a Naboon! Kérem, jöjjenek velem, hogy megmutathassam a szállásukat.
Egy mosolygó harmincas éveiben járó férfi fogadta őket a kikötőben. Egy siklóhoz vezette őket, majd abba beszállva elindultak a nagyobb épületek felé. De Roklum-on erőt vett kíváncsisága.
- Megmondaná, hogy milyen munkára kellünk mi?
Srizum’f és Dork’lt és kíváncsian figyelt a férfira. Az egy kicsit gondolkozott, majd válaszolt:
- Higgyék el, ez maguknak nem jelenthet kihívást. Az a lényeg, hogy a király palotában ellenőrzést tartunk. Magukat azért kellettek, hogy meggyorsítsuk a droid személyzet ellenőrzését. És ha már itt vannak a hibás „egyedeket” meg is kéne javítaniuk. Látják? Semmi olyan, ami különösebben megerőltetné magukat.
A férfi mosolygott és kinézett az ablakon. Az út hátralevő részében nem szólt hozzájuk. Majd meg is érkeztek egy nagyobb lakóépülethez. Mikor kiszálltak már meg is pillantották nem messze a Palotát. A lakóépület előtt egy hat főből álló csoport várta őket.
- Üdvözlöm önöket!- lépett előre egy idősebb, hosszú fekete hajú férfi- Én vagyok a felelős a droid személyzet ellenőrzéséért. Örülök neki, hogy eljöttek. Remélem hamar végzünk majd. Addig is megmutatnám a szobájukat. Kérem, kövessenek!
Elindult be az épületbe, és a három verpine valamint öt embertársa követte őt. Néhány szinttel feljebb egy három ágyas szobába nyitott.
- Remélem megfelelő lesz, míg itt vannak. Ha bármire szükségük van, találnak egy komm hívót, amin a recepciót fel tudják hívni. És szeretném kérni, hogy már a mai munkára jöjjenek be. Pakoljanak le. Lent várom önöket, és bemegyünk a palotába!
Becsukódott az ajtó és magára hagyta a verpineket.
~ Ez nagyon szuper lesz~ujjongott Roklum
~ Az már biztos. De nem fogunk semmi újat csinálni, ahogy nézem~válaszolta neki Dork’lt.
Letették zsákjaikat, felvették szerelő ruházatukat, szerszámaikat, majd lementek az épület elé. Ott már várta őket új főnökük egy nagyobb sikló társaságában. Mindannyian beültek, majd elindultak a palota felé. Nem tartott sokáig az út lévén, hogy közel laktak. Miután kiszálltak megcsodálták az épületet. A verpinek az aszteroidákon nem nagyon találkoztak ilyen művészi épületekkel. Bent az kastélyban egy szobába mentek, ahol már több droid is fel volt sorakoztatva.
- Ez a mai adag. Mivel hatalmas ez a palota ezért rengeteg droid dolgozik itt.
Még be sem fejezte a mondatot, hirtelen egy fiatalabb fiú jött ki az egyik szobából
- Végre! Megjött az utánpótlás? Üdvözöllek benneteket!
Mindegyik idegennel kezet fogott, majd hátrébb lépett, összedörzsölte tenyereit és megkérdezte:
- Ki a droid programozó?
A verpinek értetlenül néztek rá, majd Dork’lt megkérdezte:
- Programozó? Mi mind szerelők vagyunk.
A fiú mozdulatlanná vált és a főnökre nézett. Az megrándította a vállát.
- Nekünk kell még egy ember, mert így még mindig kevesen vagyunk. Tényleg nem tud egyikőtök se segíteni?
- Segíteni tudunk, de nem értünk hozzá- mondta mosolyogva Dork’lt.
- Akkor megtanuljátok ha nagyon muszály. Gyere, te jó is leszel.
Megfogta Dork’lt kezét majd magával húzta, be abba a terembe ahonnan kijött.
Így telt el két hét. A három verpine nagyon sokat segített szakértelmével. Még Dork’lt is. Rengeteget tanult ez alatt az idő alatt. Crim Geer. Így hívták a fiút, aki berángatta Dork’lt-ot az programozók birodalmába. És mint kiderül ő is volt a főnök. Ő tanította Dork’lt-ot erre a „szent mesterségre”. És ő meg is tanulta. Az elején még fölöslegesnek tartotta ezt a dolgot, de aztán egyre inkább arra gondolt, hogy ez irtó hasznos. Eddig még soha nem gondolkozott azon, hogy mitől is működnek úgy a droidok ahogy, hanem csak szerelte őket. Eddig csak a testüket ismerte. De most már a lelküket is. És érdekesnek találta. Sok mindent értett meg, amit eddig nem. Ám végeztek az utolsó droiddal is. És mehettek haza. Ám ő nem akart.
- Mi az, hogy itt maradsz?- kérdezte felháborodva Srizum’f.
- Jól hallottad. Én itt szeretnék maradni. Végre van lehetőségem a változtatásra. Nem szeretnék egész életemben a Nickel-1-en élni. Valami újat szeretnék. És itt megkapom.
Srizum’f mérgesen nézett rá. Drok’lt örült, hogy nem halja a gondolatait.
- Én ezzel nem értek egyet, de nem akadályozhatlak meg. Ha Crim engedi, hogy itt maradj, akkor legyen. Remélem, egyszer észhez térsz és hazajössz.
Srizum’f és Roklum beülltek a siklóba. Dork’lt intett nekik, majd visszament a szállásra. Felvette adattábláit és elindult, gyalog, a palota felé. Az adattábláin tartalmazta a kezdeti tervet egy újfajta droidról. Magában búcsút vett barátaitól. Remélte, hogy még találkoznak.
- Te Dorki! Ez nagyszerű ötlet
Két év telt el. Azóta foglalkozott a programozással és szereléssel. Hobbiból pedig tervezgetett. És rengeteget tanult. Crim és ő volt a palota egyik fő droid karbantartója. Azonban Crim-el született egy elhatározásuk. Egy saját cég. GeerTech. Crim Geer neve után. Dork egyet értett ezzel a döntéssel, mert Crimnek több pénze volt a vállalkozásban. Egy vállalkozásban, ami olyan droidokat gyárt, amiket ők terveznek, esetleg szerelnek is és forgalmaznak más fajta droidokat. Szétnéztek már a nagyvilágban. Egy megfelelő bolygót is találtak már üzletüknek. Egy könnyen megközelíthető bolygó, sok turista van, és kevés konkurencia. Lamuir IV. Pénzt már összegyűjtötték. A fizetésből, amit kaptak és elvállaltak plusz munkákat, amikért szintén kreditet kaptak. Már a cég meg is volt véve, és az üzlethelyiségről is tárgyaltak. A mai napon viszont megjött az engedély a bolt elindítására.
- Szóval itt hagyjuk ezt a helyet és megyünk? Remek!- ujjongott Crim. Dork’lt is örült. Végre teljes mértékben azt fog csinálni, amit szeretne.
A következő napokban felmondtak állásukból, minden cuccukat összepakolták, és az első komppal a Lamuir IV nevű bolygóra utaztak. Ennek a fővárosába Gryle City-be költöztek. Itt vették meg az üzlethelyiséget, és egy-egy lakást maguknak. Az alkalmazottak viszont még kellettek. Dork’lt elhatározta, hogy elutazik szülő aszteroidájára, és onnan hoz szerelőket. Így is tett. Miután már készen volt az üzlet, már csak el kellett indítani, elutazott a Nickel-1-re. Ott ismerősei nagy örömmel fogadták, mert azt hitték, hogy otthon marad. De nagyot tévedtek.
- Szóval csak azért jöttél, hogy toboroz magadnak verpine-ket?- kérdezte tőle Srizum’f mikor elmondta neki mi a helyzet.
- Igen. De örülnék neki, ha te és Roklum jönnétek. Valamint még két verpine.
- Azt várod tőlem, hogy én is magára hagyjam a fajomat? Azt már nem! Én biztos nem megyek veled.
Dork’lt-ot letörten hagyta magára volt mentora, de cselekednie kellett, így hirdetni kezdte a munka lehetőséget. Össze is gyűlt a várt négy verpine, köztük Roklum, és elindultak vissza a Lamuir IV-re. Ott aztán az üzlet helység fölött kaptak lakásokat ahol lakhattak. Ők hatan vitték egyelőre a kis vállalkozást. Az elején még csak szerviz volt és droid kereskedés. Minden kezdet nehéz. Ez velük is így volt, de aztán szépen minden beindult. Jöttek a vásárlók. Nem voltak olyan nagyok, de a verpine munka megtette a hatását. Egy év után már elkezdtek néhány saját készítésű droidot is forgalmazni. És sikeresek voltak. Vették őket, és nagyon kevés meghibásodás volt. Viszont még mindig kis bolt maradtak. A pénz meg csak jött. Ekkor kezdett el Dork’lt élni a gazdagságával. Lecserélte lakását egy elegánsabb házra, jobb ruhákat vett, és több luxuscikket.
Azonban egyszer eljött az a nap, ami mindent el szokott érni. A bajok napja. Crim otthagyta a céget. Az Cybot Galactica vállalathoz ment át. Dork’lt nem tudta miért. Nem sikerült erről lebeszélnie barátját. Crim szerette volna, ha nem az ő nevét viszi tovább a cég, ezért jobb híján, Dork’lt saját nevét használta fel és DorkTech-re változtatott. Ekkor már csak ő volt vezető.
Öten maradtak és Dork’lt-nak rá kellet jönnie, a cége teljesen más irányba ment, mint ahogyan ő, ők szerették volna. Ezért elhatározta, hogy újítani fog. Komolyabb vállalkozás lesznek, nem csak egy kis kereskedés. Felvett még hat kiváló szerelőt, kibővítette a boltot és vett egy raktárt. Megkezdte nagyobb vállalkozását. Megrendeléseket is csináltak. Egyelőre még nem szállítottak házhoz. Valamint hirdetni kezdték a boltot. Persze ez több évet vett igénybe. Tárgyalásokra is járt olyanokhoz, akik esetleg folyamatos megrendelők lennének, vagy esetleg nagyobb tételben vásárolnának. Egy ilyen alkalommal utazott egy fuvarozó cég vezetőjéhez. Az ember férfi az űrkikötőben várt rá. És mélyen felháborodott, amikor meglátta, hogy Dork’lt tömegközlekedéssel utazik. Ugyanis Dork’lt-nak még nem volt ideje hajót venni.
- Egy ilyen magas beosztású személy nem utazhat a köznéppel!- mondta Dork’lt-nak siklójában, miközben cége központja felé mentek- Ezért segítek is magán. Van egy jó kis hajóm, amit szeretnék eladni. Nem azért mert illegálisan lenne nálam vagy valami, csak már nem tudom tárolni. Érdekli? Jó áron a magáé lehet. Gondolja meg!
A tárgyalás után, ami üzlettel zárult, elkísérte a hangárba és megmutatta Dork’lt-nak a hajót. Az egy YT-2400 volt.
- Remek hajó. Fölösbe megmaradt és már nagyon rám szálltak, így el kéne adnom. Természetesen olcsóbb is- kacsintott Dork'ltra- Semmi baja, még teljesen új. Na, mit gondol?
Dork’lt nem tudta megbízzon-e az idegenben. Még csak nem is ismerte olyan jól.
- Hát nem is tudom- kezdte végül- így látatlanba nem igen mondanék semmit.
- Megértem. Ezért jó szívű leszek- szélesen elmosolyodott- Pár napra elviheti. Ha tetszik, megveszi, ha nem válik be…
Várta a verpine reakcióját. Végül Dork’lt belement, és már ezzel a hajóval hagyta el a bolygót. Remekül bevált. Kényelmes volt, és elég bele egy droid pilóta. Pár nap múlva vissza is tért és megvette a hajót.
Ezután már nem volt megállás. A cég működik és Dork’lt a terjeszkedésen gondolkozik.
Kinézet:
Egy idegen számára minden verpine ugyanúgy néz ki. Természetesen ez valójában nem így van. Erős sötétebb zöld színű a páncélja. A maga 1,76 méterével alacsonynak mondható. Mindig elegáns ruhát hord és büszkén jár.
Jellem:
Vidám, élettel teli verpine. Szeret találkozni emberekkel emiatt barátságos és megbízik az emberekben. És benne is meg lehet bízni. Csak a munkájának él. Már-már megszállottnak nevezhető. Ha droidot lát kényszeredetten vizsgálgatni kezdi.
DorkTech:
Egy droid forgalmazó cég. A boltjukban lehet vásárolni és szereltetni egyaránt. Harcászati és illegális dolgokkal nem foglalkoznak. A civilek számára elérhető árukat lehet náluk találni.
A cég által tervezett és forgalmazott droidok:
- VEP1 széria. Egy korlátlan felhasználásra tervezett droid. Két erős karja van, két lába. Erős acélból, humanoid testfelépítéssel. 1,7 méter magas. Alkalmas házimunkára, valamint bármire amit egy ember tud csinálni. Harcra nem alkalmas, ha csak át nem alakítják.
- LOK2 széria. Egyfajta protokol droid. A cég által fejlesztett protokol szoftverrel.
- FLG1 széria. Pilóta droid. Szinte bármilyen hajót elvezet amit egy ember eltud. Harci szituáció esetébe kizárólag menekülésre alkalmas.
Egyelőre még csak ezek a droidok jönnek ki a cég kezei közül, és csak külön rendelésre. A legbüszkébbek a VEP1 széria szinte korlátlan felhasználhatóságára.
Vásárolható még náluk mindenféle droid más gyártóktól. Ezeket teljesen legálisan szerzik.
Adatlap:
Név: Dork'lt
Faj: Verpine
Kor: 23
Nem: Kétnemű (Hermafrodita)
Születési idő: B.E. 13.
Születési hely: Roche aszteroida övezet, Nickel-1 aszteroida
Magasság: 1,76 méter
Kaszt, foglalkozás: Üzletember, cégvezető
Szint:
Kredit:
Felszerelés:
- Több váltás hétköznapi és elegánsabb, ünnepi ruha
- Adattáblák
- Komlink
NJK:
- Pilótája A1-FLG1.
Ház:
- Egy kisebb, de elegánsabb ház a Lamuir IV-en
Vállalkozás:
- Egy droid készítő, forgalmazó és szerelő cég, DorkTech. Helyszín: Lamuir IV
Jármű:
- YT-2400 teherhajó
// img255.imageshack.us/img255/2839/avatarcd.jpg
Szeretném kérni, hogy ezt az avatart rakják fel nekem az oldalra. Előre is köszönöm.//
Faj: Verpine
Kor: 23
Nem: Kétnemű (Hermafrodita)
Születési idő: B.E. 13.
Születési hely: Roche aszteroida övezet, Nickel-1 aszteroida
Magasság: 1,76 méter
Kaszt, foglalkozás: Üzletember, cégvezető
Felszerelés:
- Több váltás hétköznapi és elegánsabb, ünnepi ruha
- Adattáblák
- Komlink
Előtörténet:
Kikelés
A Nickel-1 aszteroida inkubátorában nagy a mozgolódás. Az ügyeletes droidok és verpinek sürögnek, hogy semmi fennakadás ne legyen a tojások kikelésénél. Már repedezik néhány, és nemsokára elő is tűnnek belőlük a kis utódok. Minden kikelt példányhoz egy droid gurul, és már veszi is a kezébe, hogy egy másik terembe vigyék a kicsiket, ahol megfelelő ellenőrzés alá vethetik őket. Egy kis üveg kibélelt dobozba kerülnek.
Pár év után már ők is fontos tagjai kaptáruknak. Megkezdődik a taníttatásuk. A galaktikus közös nyelvet tanítják nekik, műszaki ismereteket és egyéb fontos dolgokat. Ezek között a tanuló gyerekek között van Dork’lt is. Egy barátságos és tettvággyal teli verpine. A Nickel-1 aszteroidán növekedett. Már kiskorától kezdve érdekli a szerelés és a műszaki dolgok készítése, akár a többi verpine-t. De őt csak egy dolog köti le igazán: a droidok. Amint tudott droidokat szerelt, fejlesztett, készített. Nem tudta miért. Tanítói is felfigyeltek rá. Elküldték őt a főaszteroida droid műhelyébe tanulni. Itt rengeteg nagy elmével ismerkedett meg. Sokat tanult. De nem kellett tanítani. Ő csak figyelt és megtanulta a droidkészítés fortélyait. Így telt el a gyermekkora. Tanulással. De ezután jött csak élete izgalmas része.
A Kezdet
A tizenhatodik születésnap, gondolta Dork’lt. Mikor reggel felébredt szobájában, és visszaemlékezett a tegnapi bulira, ahol barátaival együtt ünnepelték tizenhatodik születésnapjukat, öröm és boldogság töltötte el. A verpine-k szinte mindig csoportosan ünnepelték születésnapokat, mert sokan keltek ki egy azon napon. Rápillantott a szobában lévő órára. Még van ideje, de ő szeret hamarabb beérni az Üzembe. Gyorsan fel is kelt, magára vette munkás ruháját, szerszámait és kilépett a szobából. A lakórészleg folyosóin kora reggel még csak nagyon kevés mozgás volt. Elsősorban takarító és karbantartó személyzet, ezek közül is a droidok. Egy-kettő munkába igyekvő Verpine-t is lehetett látni.
- Dork’lt!- hallotta a ciripelést tőle jobbra. Mikor odanézett meglátta Srizum’f-t aki felé sietett. Az idős verpine már halvány zöld kitin páncélját ugyanolyan munkás ruha takarta, mint Dork’lt-ét.
~ Korán, mint mindig.~ mondta neki az öreg mentális kommunikációs csatornán.~ Csatlakozhatok?
Dork’lt csak bólintott egyet és közösen indultak el az Üzem felé. Az Üzem. Ez volt Dork’lt munkahelye, és egyben második otthona. Itt folytak a főváros egyik legnagyobb droidfejlesztései és készítései. Ide került Dork’lt miután elvégezte a négyéves egyetemet. Egy műszaki egyetem, droidokra specializálódva. Miután betöltötte tízedik életévét jelentkezett ide, mert őt nem annyira érdekelték a hajók, vagy egyéb műszaki dolgok, hanem kizárólag a droidok. Ez már amolyan szenvedélyévé vált. A munkahelyén meg is becsülték munkatársai. Értette a dolgát és imádta is. Már két éve dolgozott itt. És ennyi idő elég volt neki, hogy halványulni kezdetjen kezdeti lelkesedése. Ennek egy oka volt: az egyhangúság. Dork’lt valami változatosságot szeretett volna. Számára nem hozott semmi újat ez a munka. Nagyon érdekes volt, és mindig volt valami kihívás, de ő ezt nem találta elégnek. Többet szeretett volna tudni. És nagyobb dolgokat tenni. És Ő még nem is tudta, hogy eljött ez a nap. A nap, ami átlagosan kezdődött. Bent az Üzemben.
~ Ezek most jöttek~ mutatott egyik munkatársa két dobozra~ Egyik dobozban szerelni valók, másikban alkatrészek.
Elmosolyodott, már amennyire ezt rovar arca engedte. A alkatrészeket két verpine hátravitte a raktárba.
~ Dork’lt! Tegnap miután elmentél kaptunk kettő nagyobb rakodó munkás robotot. Nem tudják mi a baja, még nem néztük meg. Menj és készíts kárfelmérést, majd kezdj neki megcsinálni.
- Oké- ciripelte majd indult is a nagyobb hangár felé.
Ez az, ami már régóta irritálja. Két rakodó droid. Mi értelme erre pocsékolni az idejét, mikor valami fontosabbat is csinálhatna. Érti ő, hogy ezzel is segít fajának, kaptárának, de őt ez nem érdekelte. Még nem érkezett meg a felvonó, amikor újabb mentális üzenetet érzékelt:
~ Dork’lt! Várj!
Hátrapillantott, és egy eddig csak látásból ismert verpine-t pillantott meg, kollégái körében. Ő is odament, ügyet se vetve a liftre. Mikor közelebb ért hallgatni kezdte mit ciripel az idegen.
-… és arra kértek minket, hogy küldjünk nekik egy csoportot.
Srizum’f oda súgta neki:
- Naboo.
- Erre szeretnék kijelölni innen három verpine-t- körül nézett maga előtt. Dork’lt imádkozott, hogy vigyék. Végre kimozdulhat a hétköznapokból és valami izgalmas dolgot csinálhat. Legalábbis ő izgalmasnak gondolta.
- Srizum’f! Te vezeted majd a csoportot. Kit vinnél magaddal?
Dork’lt Srizum’f szemébe nézett.
~ Kérlek, engem vigyél!
Srizum’f csak bólintott egyet, de nem nézett rá.
- Dork’lt-ot és Roklum-ot szeretném vinni.
A főnök biccentett egyet.
- Rendben egy óra múlva indulás! Addig szedelőzködjenek össze. Csak valami ruhát, meg szerszámokat hozzanak. Bocs, hogy nem hagyok sok időt, de ez sürgős. Legalábbis ezt mondják.
Kiérződött hangjából a bosszússág.
Dork’lt már indult is, közben még küldött egy gondolatot Srizum’f-nak:
~ Kösz.
~ Amúgy is téged vittelek volna.
Dork’lt elmosolyodott magában úgy futott szobája felé. Ott elővett ágy alól egy zsákot és már pakolta is bele a legkedvesebb ruháit. Hétköznapit és munkásat egyaránt. Valamint szerszámokat és néhány magántulajdonú dolgot. Majd indult is a hangár felé. Útközben megtorpant, mert eszébe jutott: nem tudta melyikbe kell mennie. Ezt elfelejtette megkérdezni. Úgy döntött Roklum-hoz megy, hátha ő tudja. A szobája az övé melletti folyosón volt. Miután bekopogott már nyílt is az ajtó. Barátja egy ugyanolyan zsákot vettet vállára, mint amilyen Dork’lt-é volt.
~ Végre majd használhatjuk a közös nyelvet!~ gondolta barátja.
~ Ja. Te tudod hova kell menni?
~ Kövess!
A két verpine elindult a nyugati hangárok felé. Dork’lt már nagyon várta az utazást és kíváncsi volt mi lesz a feladatuk. A hangárba már ott várta őket Srizum’f és a hírhozó verpine.
- Jó utat kívánok! Az űrkikötőbe majd magukért mennek és megtudják, milyen feladatot kapnak.
Feltessékelte a szerelőket a kompra majd intett egyet. Végig követte a szemével, ahogyan az utasszállító eltűnik a távoli csillagok között.
Naboo
- Üdvözlöm magukat a Naboon! Kérem, jöjjenek velem, hogy megmutathassam a szállásukat.
Egy mosolygó harmincas éveiben járó férfi fogadta őket a kikötőben. Egy siklóhoz vezette őket, majd abba beszállva elindultak a nagyobb épületek felé. De Roklum-on erőt vett kíváncsisága.
- Megmondaná, hogy milyen munkára kellünk mi?
Srizum’f és Dork’lt és kíváncsian figyelt a férfira. Az egy kicsit gondolkozott, majd válaszolt:
- Higgyék el, ez maguknak nem jelenthet kihívást. Az a lényeg, hogy a király palotában ellenőrzést tartunk. Magukat azért kellettek, hogy meggyorsítsuk a droid személyzet ellenőrzését. És ha már itt vannak a hibás „egyedeket” meg is kéne javítaniuk. Látják? Semmi olyan, ami különösebben megerőltetné magukat.
A férfi mosolygott és kinézett az ablakon. Az út hátralevő részében nem szólt hozzájuk. Majd meg is érkeztek egy nagyobb lakóépülethez. Mikor kiszálltak már meg is pillantották nem messze a Palotát. A lakóépület előtt egy hat főből álló csoport várta őket.
- Üdvözlöm önöket!- lépett előre egy idősebb, hosszú fekete hajú férfi- Én vagyok a felelős a droid személyzet ellenőrzéséért. Örülök neki, hogy eljöttek. Remélem hamar végzünk majd. Addig is megmutatnám a szobájukat. Kérem, kövessenek!
Elindult be az épületbe, és a három verpine valamint öt embertársa követte őt. Néhány szinttel feljebb egy három ágyas szobába nyitott.
- Remélem megfelelő lesz, míg itt vannak. Ha bármire szükségük van, találnak egy komm hívót, amin a recepciót fel tudják hívni. És szeretném kérni, hogy már a mai munkára jöjjenek be. Pakoljanak le. Lent várom önöket, és bemegyünk a palotába!
Becsukódott az ajtó és magára hagyta a verpineket.
~ Ez nagyon szuper lesz~ujjongott Roklum
~ Az már biztos. De nem fogunk semmi újat csinálni, ahogy nézem~válaszolta neki Dork’lt.
Letették zsákjaikat, felvették szerelő ruházatukat, szerszámaikat, majd lementek az épület elé. Ott már várta őket új főnökük egy nagyobb sikló társaságában. Mindannyian beültek, majd elindultak a palota felé. Nem tartott sokáig az út lévén, hogy közel laktak. Miután kiszálltak megcsodálták az épületet. A verpinek az aszteroidákon nem nagyon találkoztak ilyen művészi épületekkel. Bent az kastélyban egy szobába mentek, ahol már több droid is fel volt sorakoztatva.
- Ez a mai adag. Mivel hatalmas ez a palota ezért rengeteg droid dolgozik itt.
Még be sem fejezte a mondatot, hirtelen egy fiatalabb fiú jött ki az egyik szobából
- Végre! Megjött az utánpótlás? Üdvözöllek benneteket!
Mindegyik idegennel kezet fogott, majd hátrébb lépett, összedörzsölte tenyereit és megkérdezte:
- Ki a droid programozó?
A verpinek értetlenül néztek rá, majd Dork’lt megkérdezte:
- Programozó? Mi mind szerelők vagyunk.
A fiú mozdulatlanná vált és a főnökre nézett. Az megrándította a vállát.
- Nekünk kell még egy ember, mert így még mindig kevesen vagyunk. Tényleg nem tud egyikőtök se segíteni?
- Segíteni tudunk, de nem értünk hozzá- mondta mosolyogva Dork’lt.
- Akkor megtanuljátok ha nagyon muszály. Gyere, te jó is leszel.
Megfogta Dork’lt kezét majd magával húzta, be abba a terembe ahonnan kijött.
Búcsú
Így telt el két hét. A három verpine nagyon sokat segített szakértelmével. Még Dork’lt is. Rengeteget tanult ez alatt az idő alatt. Crim Geer. Így hívták a fiút, aki berángatta Dork’lt-ot az programozók birodalmába. És mint kiderül ő is volt a főnök. Ő tanította Dork’lt-ot erre a „szent mesterségre”. És ő meg is tanulta. Az elején még fölöslegesnek tartotta ezt a dolgot, de aztán egyre inkább arra gondolt, hogy ez irtó hasznos. Eddig még soha nem gondolkozott azon, hogy mitől is működnek úgy a droidok ahogy, hanem csak szerelte őket. Eddig csak a testüket ismerte. De most már a lelküket is. És érdekesnek találta. Sok mindent értett meg, amit eddig nem. Ám végeztek az utolsó droiddal is. És mehettek haza. Ám ő nem akart.
- Mi az, hogy itt maradsz?- kérdezte felháborodva Srizum’f.
- Jól hallottad. Én itt szeretnék maradni. Végre van lehetőségem a változtatásra. Nem szeretnék egész életemben a Nickel-1-en élni. Valami újat szeretnék. És itt megkapom.
Srizum’f mérgesen nézett rá. Drok’lt örült, hogy nem halja a gondolatait.
- Én ezzel nem értek egyet, de nem akadályozhatlak meg. Ha Crim engedi, hogy itt maradj, akkor legyen. Remélem, egyszer észhez térsz és hazajössz.
Srizum’f és Roklum beülltek a siklóba. Dork’lt intett nekik, majd visszament a szállásra. Felvette adattábláit és elindult, gyalog, a palota felé. Az adattábláin tartalmazta a kezdeti tervet egy újfajta droidról. Magában búcsút vett barátaitól. Remélte, hogy még találkoznak.
Egy új élet
- Te Dorki! Ez nagyszerű ötlet
Két év telt el. Azóta foglalkozott a programozással és szereléssel. Hobbiból pedig tervezgetett. És rengeteget tanult. Crim és ő volt a palota egyik fő droid karbantartója. Azonban Crim-el született egy elhatározásuk. Egy saját cég. GeerTech. Crim Geer neve után. Dork egyet értett ezzel a döntéssel, mert Crimnek több pénze volt a vállalkozásban. Egy vállalkozásban, ami olyan droidokat gyárt, amiket ők terveznek, esetleg szerelnek is és forgalmaznak más fajta droidokat. Szétnéztek már a nagyvilágban. Egy megfelelő bolygót is találtak már üzletüknek. Egy könnyen megközelíthető bolygó, sok turista van, és kevés konkurencia. Lamuir IV. Pénzt már összegyűjtötték. A fizetésből, amit kaptak és elvállaltak plusz munkákat, amikért szintén kreditet kaptak. Már a cég meg is volt véve, és az üzlethelyiségről is tárgyaltak. A mai napon viszont megjött az engedély a bolt elindítására.
- Szóval itt hagyjuk ezt a helyet és megyünk? Remek!- ujjongott Crim. Dork’lt is örült. Végre teljes mértékben azt fog csinálni, amit szeretne.
A következő napokban felmondtak állásukból, minden cuccukat összepakolták, és az első komppal a Lamuir IV nevű bolygóra utaztak. Ennek a fővárosába Gryle City-be költöztek. Itt vették meg az üzlethelyiséget, és egy-egy lakást maguknak. Az alkalmazottak viszont még kellettek. Dork’lt elhatározta, hogy elutazik szülő aszteroidájára, és onnan hoz szerelőket. Így is tett. Miután már készen volt az üzlet, már csak el kellett indítani, elutazott a Nickel-1-re. Ott ismerősei nagy örömmel fogadták, mert azt hitték, hogy otthon marad. De nagyot tévedtek.
- Szóval csak azért jöttél, hogy toboroz magadnak verpine-ket?- kérdezte tőle Srizum’f mikor elmondta neki mi a helyzet.
- Igen. De örülnék neki, ha te és Roklum jönnétek. Valamint még két verpine.
- Azt várod tőlem, hogy én is magára hagyjam a fajomat? Azt már nem! Én biztos nem megyek veled.
Dork’lt-ot letörten hagyta magára volt mentora, de cselekednie kellett, így hirdetni kezdte a munka lehetőséget. Össze is gyűlt a várt négy verpine, köztük Roklum, és elindultak vissza a Lamuir IV-re. Ott aztán az üzlet helység fölött kaptak lakásokat ahol lakhattak. Ők hatan vitték egyelőre a kis vállalkozást. Az elején még csak szerviz volt és droid kereskedés. Minden kezdet nehéz. Ez velük is így volt, de aztán szépen minden beindult. Jöttek a vásárlók. Nem voltak olyan nagyok, de a verpine munka megtette a hatását. Egy év után már elkezdtek néhány saját készítésű droidot is forgalmazni. És sikeresek voltak. Vették őket, és nagyon kevés meghibásodás volt. Viszont még mindig kis bolt maradtak. A pénz meg csak jött. Ekkor kezdett el Dork’lt élni a gazdagságával. Lecserélte lakását egy elegánsabb házra, jobb ruhákat vett, és több luxuscikket.
DorkTech
Azonban egyszer eljött az a nap, ami mindent el szokott érni. A bajok napja. Crim otthagyta a céget. Az Cybot Galactica vállalathoz ment át. Dork’lt nem tudta miért. Nem sikerült erről lebeszélnie barátját. Crim szerette volna, ha nem az ő nevét viszi tovább a cég, ezért jobb híján, Dork’lt saját nevét használta fel és DorkTech-re változtatott. Ekkor már csak ő volt vezető.
Öten maradtak és Dork’lt-nak rá kellet jönnie, a cége teljesen más irányba ment, mint ahogyan ő, ők szerették volna. Ezért elhatározta, hogy újítani fog. Komolyabb vállalkozás lesznek, nem csak egy kis kereskedés. Felvett még hat kiváló szerelőt, kibővítette a boltot és vett egy raktárt. Megkezdte nagyobb vállalkozását. Megrendeléseket is csináltak. Egyelőre még nem szállítottak házhoz. Valamint hirdetni kezdték a boltot. Persze ez több évet vett igénybe. Tárgyalásokra is járt olyanokhoz, akik esetleg folyamatos megrendelők lennének, vagy esetleg nagyobb tételben vásárolnának. Egy ilyen alkalommal utazott egy fuvarozó cég vezetőjéhez. Az ember férfi az űrkikötőben várt rá. És mélyen felháborodott, amikor meglátta, hogy Dork’lt tömegközlekedéssel utazik. Ugyanis Dork’lt-nak még nem volt ideje hajót venni.
- Egy ilyen magas beosztású személy nem utazhat a köznéppel!- mondta Dork’lt-nak siklójában, miközben cége központja felé mentek- Ezért segítek is magán. Van egy jó kis hajóm, amit szeretnék eladni. Nem azért mert illegálisan lenne nálam vagy valami, csak már nem tudom tárolni. Érdekli? Jó áron a magáé lehet. Gondolja meg!
A tárgyalás után, ami üzlettel zárult, elkísérte a hangárba és megmutatta Dork’lt-nak a hajót. Az egy YT-2400 volt.
- Remek hajó. Fölösbe megmaradt és már nagyon rám szálltak, így el kéne adnom. Természetesen olcsóbb is- kacsintott Dork'ltra- Semmi baja, még teljesen új. Na, mit gondol?
Dork’lt nem tudta megbízzon-e az idegenben. Még csak nem is ismerte olyan jól.
- Hát nem is tudom- kezdte végül- így látatlanba nem igen mondanék semmit.
- Megértem. Ezért jó szívű leszek- szélesen elmosolyodott- Pár napra elviheti. Ha tetszik, megveszi, ha nem válik be…
Várta a verpine reakcióját. Végül Dork’lt belement, és már ezzel a hajóval hagyta el a bolygót. Remekül bevált. Kényelmes volt, és elég bele egy droid pilóta. Pár nap múlva vissza is tért és megvette a hajót.
Ezután már nem volt megállás. A cég működik és Dork’lt a terjeszkedésen gondolkozik.
Kinézet:
Egy idegen számára minden verpine ugyanúgy néz ki. Természetesen ez valójában nem így van. Erős sötétebb zöld színű a páncélja. A maga 1,76 méterével alacsonynak mondható. Mindig elegáns ruhát hord és büszkén jár.
Jellem:
Vidám, élettel teli verpine. Szeret találkozni emberekkel emiatt barátságos és megbízik az emberekben. És benne is meg lehet bízni. Csak a munkájának él. Már-már megszállottnak nevezhető. Ha droidot lát kényszeredetten vizsgálgatni kezdi.
DorkTech:
Egy droid forgalmazó cég. A boltjukban lehet vásárolni és szereltetni egyaránt. Harcászati és illegális dolgokkal nem foglalkoznak. A civilek számára elérhető árukat lehet náluk találni.
A cég által tervezett és forgalmazott droidok:
- VEP1 széria. Egy korlátlan felhasználásra tervezett droid. Két erős karja van, két lába. Erős acélból, humanoid testfelépítéssel. 1,7 méter magas. Alkalmas házimunkára, valamint bármire amit egy ember tud csinálni. Harcra nem alkalmas, ha csak át nem alakítják.
- LOK2 széria. Egyfajta protokol droid. A cég által fejlesztett protokol szoftverrel.
- FLG1 széria. Pilóta droid. Szinte bármilyen hajót elvezet amit egy ember eltud. Harci szituáció esetébe kizárólag menekülésre alkalmas.
Egyelőre még csak ezek a droidok jönnek ki a cég kezei közül, és csak külön rendelésre. A legbüszkébbek a VEP1 széria szinte korlátlan felhasználhatóságára.
Vásárolható még náluk mindenféle droid más gyártóktól. Ezeket teljesen legálisan szerzik.
Adatlap:
Név: Dork'lt
Faj: Verpine
Kor: 23
Nem: Kétnemű (Hermafrodita)
Születési idő: B.E. 13.
Születési hely: Roche aszteroida övezet, Nickel-1 aszteroida
Magasság: 1,76 méter
Kaszt, foglalkozás: Üzletember, cégvezető
Szint:
Kredit:
Felszerelés:
- Több váltás hétköznapi és elegánsabb, ünnepi ruha
- Adattáblák
- Komlink
NJK:
- Pilótája A1-FLG1.
Ház:
- Egy kisebb, de elegánsabb ház a Lamuir IV-en
Vállalkozás:
- Egy droid készítő, forgalmazó és szerelő cég, DorkTech. Helyszín: Lamuir IV
Jármű:
- YT-2400 teherhajó
// img255.imageshack.us/img255/2839/avatarcd.jpg
Szeretném kérni, hogy ezt az avatart rakják fel nekem az oldalra. Előre is köszönöm.//
. Jó játékot kívánok és az Erő legyen veled!