Post by Scatrak Nod on Nov 9, 2009 19:35:45 GMT 1
- Név: Scatrak Nod
- Kor: 38 év
- Nem: férfi
- Faj: Shistavanen
- Foglalkozása/karakterkasztja: Nyugalmazott parancsnok/Szenátor
- Felszerelése, személyes tárgyak: Kék uniformis, több rend ruházat, kitüntetések, adattároló, komlink, vibrokard (szablya), +3.500 kredit, opera jegy és meghívó
Elõtörténet
38 éve született az Uvena Prime-on 6 testvérével együtt. Nem volt ritka az ikerszülés, de azért a 7-es ikrek kiemelkedõ anomáliának számítottak. Ezt nem is annyira a természetnek, mint a mesterséges megtermékenyítõ programnak köszönhették s szülõk, hiszen máshogy nem örökíthették volna át génkészletüket a következõ generációba. Viszont így már túl sokan lettek egyszerre a porontyok. Apjuk a rendszer flottájánál szolgált vadászpilóta rajparancsnokként. Anyjuk pedig a helyi hivatali gépezet egyik kis fogaskerekeként adminisztrátori állásban dolgozott. A túlzott gyermekáldás sajnálatos módon nem hozta meg a várt közeledést a szülõk között. A gondok elõl mindketten a hivatásukba menekültek, így a 7 testvért dadák, gondozók nevelgették, amíg el nem érték a beiskolázási kort, mert ekkor drága, de bentlakásos iskolába kerültek. Az általános mûveltség elsajátítása után pedig mindegyikük a saját elképzelései, ideái alapján választhatott magának pályát, amit a szülõk anyagilag támogattak is, de így is eléggé egyedül maradtak az élet gondjaival a gyerekek. Scatrak apjához hasonlóan a katonai pályára szeretett volna lépni, 2 másik testvérével együtt. Viszont a két testvér ténylegesen vadászpilótának készült, míg Scatrak nem moszkitóként kívánt repdesni, hanem mindig is parancsnoki, csatahajó parancsnoki kinevezésrõl álmodott. Maradék 4 testvérük nem volt ennyire vérmes és nagyratörõ természet. Õk inkább a bolygófelszíni hivatások felé fordultak, mint az orvos, mérnök és hasonlók. Így az alapkiképzés után ténylegesen magára maradt a szépreményû parancsnok. Apjától nem kért sosem segítséget, hogy beprotezsálja bárhová is és ezt meg is értette az öregebbik Nod. Így igen hosszú út várt az ifjúra, amíg végigjárja a ranglétra minden fokát, de nem bánta, mert így minden eredménye a sajátja volt és társai, barátai sem súghattak össze a háta mögött, hogy bármilyen kivételezésben lett volna része. Az Uvena rendszer flottájánál töltött évek alatt szinte minden poszton megfordult, ami egy csatahajón katonailag lehetséges. Így bár nem lett sem tüzér, sem kommunikációs tiszt, de átlátja kinek mit kell csinálnia, mennyire nehéz egy-egy feladat, hogyan kell beszélni, parancsolni a beosztottaknak, hogy szívvel-lélekkel teljesítsék a parancsokat. Ahogy tiszti beosztást kapott elõször egy kisebb vámûrhajó kapitányának nevezték ki, ahol a rendszeren kívülrõl érkezõ és távozó hajókat ellenõrizték csempészáru és idegen betelepülõk után kutatva. Bár a kétes felségjelzésû hajók megtámadása és lefoglalása a shistavanen katonáknak hadmûvelet volt, az áldozataik, fõként a mit sem sejtõ telepesek, számára inkább kalóztámadásnak tûnt. Az izolacionista propagandát mindig is teljesen magáénak érezte Scatrak, így elszántsága és jó vezetõi érzéke felhívta a felsõbb vezetés figyelmét rá. Így végül jópár év szolgálat után a rendszerflotta egyik csatahajójára került, ahol karrierálma valóra vált és kapitányi posztra emelték. Sajnos nem sokáig élvezhette kinevezését. Bár így is volt ideje kiélni magát és kiélvezni a parancsnoksággal járó elõjogokat és általános megbecsülést. A családja is büszke volt rá, így nem is nagyon törõdött mással csak a hivatásával.
Mégis már vagy 10 éve, hogy nagy változások álltak be a Galaxis kormányzati hierarchiájában, melyek kihatottak az Uvena rendszerre is. A Galaktikus Birodalom kikiáltása után nyíltan ugyan titkolt, de mégis érezhetõ idegen ellenesség gyûrûzött be az addig különálló rendszerek igazgatásába is. Ez még nem lett volna baj, hiszen hagyományainak megfelelõen a shistavanen kultúra is ezt az elvet vallotta, de most nem õk, hanem az emberi faj képviselõi kerültek vezetõ pozícióba. Ennek köszönhetõen a rendszert védõ és felügyelõ flottában is sorra leváltották a vezetõ pozícióban lévõ nem ember tiszteket. Akiket lehet nyugállományba küldtek, akiket nem, mint például Scatrak esetében is történt, megpróbáltak olyan beosztásba áthelyezni, mely megfelel képességeiknek, de mégsem okozhatnak kellemetlenséget a birodalmi gépezet számára. Ezzel nemcsak a katonai kontrollt kívánták megerõsíteni a birodalmi erõk, hanem elkerülni azt, hogy az egyébként lojális non-humán személyek elkeseredésükben az esetleges lázadások élére álljanak. Így került sor Scatrak Nod legnagyobb pálya-váltására. A tiszti kötelezettségeket politikai, társadalmi kötelezettségek váltották fel. Elõször az Uvena-i hadügyi tanácsban kapott helyet, majd a változások alatt is töretlen hûsége megnyitotta az utat számára a felsõbb politikai élet felé. Ennek kiteljesüléseként a lejáró mandátumú elõdjét õ követte a Szenátusban. Megválasztása, azaz pontosabban szólva kinevezése, még igen frissnek mondható, de legalább ismételten lehetõséget kapott, hogy bizonyítsa rátermettségét és hûségét, melyekkel új „álmát” igyekszik egyengetni. Jelesül, hogy non-humán létére a Seswenna szektor kormányzója legyen.
A Birodalom kegyének elnyerése...
A változások idején, amikor a Galaktikus Birodalom kikiáltásának híre futótûzként terjedt el a Galaxisban, az új rend nyújtotta kilátások megosztották a közvéleményt. Ez a hullám elérte a Seswenna szektort is és a shistavanen-ek között is nagy felbolydulást keltett. A kultúrájukra jellemzõ izolacionizum jelentõs kettõsséget jelentett. Egyrészt az erõs, központosított vezetést és az "idegen fajok" kizárását nagyon is támogatta. Viszont a Birodalmi értékrend szerint a shistavanen csak egy az számtalan "idegen faj" közül. Ezt voltak, akik egyáltalán nem tudták megemészteni és már jóelõre az ellenállást kezdték szervezni a valamikor megérkezõ, de biztosan megérkezõ, Birodalmi Flotta ellen. Az elsõ meglepetésbõl felocsúdva Scatrak is átgondolta a kialakult helyzetet. Nyugodtan mérlegelve arra jutott, hogy a Birodalom elhozhatja az általa rég esedékesnek tartott rendet, melyben minden faj a maga helyén marad és nem hígul fel az õ népe sem. Ennek természetesen igen nagy ára van, jelesül az emberek elsõbbségének kikiáltása. Viszont sem a katonai szellem, sem a hosszútávú érdekek nem engednek meg lázadást. Végsõ soron pedig a Birodalom jelenleg a legfõbb hatalom a Galaxisban, melynek tagja az õ szektora, rendszere, anyabolygója. Ezt a logikát követve, mint hajóparancsnok neki csak az a dolga, hogy továbbra is becsülettel szolgáljon. Így a birodalmi hajók belépésekor az Uvena rendszerbe már tudta mit kell tennie. Az addigra kialakult ellenálló frakció természetesen készült felvenni a harcot és a shistavanen csatahajók jó része védelmi pozíciót foglalt el az Uvena Prime körül. Scatrak viszont önként jelentkezett a hirvivõi feladatra és a felvette a kapcsolatot a birodalmi flotta parancsnokával a további tárgyalás és teendõk megbeszélése céljából. A kialakult helyzet igen feszült volt, hiszen a viszonylag újonnan alakult Birodalom ilyen messze a belsõ Magvilágoktól nem tudott olyan erõvel fellépni, ami teljesen ellehetetleníthetné a szervezett ellenállást. Így a tárgyalási hajlandóság kapóra jött és felvillantott egy sokkal kevesebb áldozattal és hadianyag pazarlással járó lehetõséget a rendszer ellenõrzés alá vételére. Az elhúzódó, de legalább létrejött, tárgyalások alkalmával sikerült az Uvena Prime vezetõ politikusait meggyõzni, hogy ez nem jár "jelentõs" változással és viszonylagos elszigeteltségüket megõrízhetik. Természetesen a rendszerben, illetve az egész szektorban a Birodalom fennhatósága alá kerül a katonai vezetés, de nem szerelik le a helyi csatahajó flottát, hanem a tiszti kart cserélik "birodalmi tisztviselõkre". Természetesen itt is voltak ellenállók és fel-fel lángoló harcok, de sem a shistavanenek, sem a birodalmiak nem kényszerültek teljes rendelkezésre álló haderejüket és forrásaikat bevetni, felélni egy öldöklõ háború során. A rend és nyugalom helyreállításával természetesen az akkori vezetés elzárkózott mindenféle kapcsolattól, mely az ellenállás általuk történt támogatására utalt volna. A Birodalom pedig elfogadta ezt a hallgatólagos magyarázatot, hogy másfelé összpontosíthassa katonai erejét, ne itt "az Erõ háta mögött" kelljen bújócskáznia a helybéli flottával éveken át.
A tárgyalások alatt tanusított kezdeményezõkészségnek és elejétõl fogva mutatott lojalitásnak köszönhetõen Scatrak bekerült az átmenetet biztosító katonai vegyesbizottságokba is, ahol szintén többször kiállt a Birodalmi rend fontossága és hasznossága mellett. Katonatársai sokkal inkább hajlottak az õ ésszerûen hangzó érveire, mint az itt idegennek számító emberek ígérgetésére, idõnkénti fenyegetõzéseire. Talán ez is hozzájárult a stabil kormányzás megteremtéséhez és a helyi birodalmi erõk parancsnokai is hálával tartozhattak a shistavanen kapcsolatnak, aminek hála a gyors és hatékony eljárásért többen is elõléptetésben részesültek a birodalmi gépezetben. Természetesen az elképzelhetetlen volt, hogy egy "idegen létforma" hasonló katonai elismerésben részesüljön, ezért is ajánlották mindkét oldalról többen Scatraknak a politikai pályát, melyen ugyan le kell mondania a csatahajó parancsnokságról, de tovább öregbítheti érdemeit és segítheti a szektor biztonságának szavatolását, amire annak idején felesküdött.
Ígyt végül a lejáró mandátumú elõzõ szenátor helyének betöltésekor az õ neve merült fel a birodalmi tisztviselõk részérõl, mondván vele nincs gond és idegen létére ténylegesen magáénak mondhatja a birodalmi elveket. Ezzel talán a még ellenkezõ idegen fajokat is jobb belátásra bírhatja, vagy legalábbis segíthet a Birodalomnak az átmenet során fenntartani azt a látszatot, hogy nem diktatórikus vezetést akar, hanem egy erõs rendet a többi fajjal közösen.
Jellemleírás
Alapjában véve egyenes, katonás jellem. A kötelességtudat és az engedelmesség fontosak számára, de emellett már beférkõztek a kevésbé nemes értékrend darabjai is új megbízatása során. Mindig is büszke és ezzel együtt arrogáns és kissé lekezelõ volt, amit csak megerõsített a gyermekkorban belénevelt nacionalista felfogás is, mely szerint egyetlen érdemes faj van, a shistavanen, és a másfajúak csak romlást, zavart okoznak a „Rendszerben”. Ezt azóta felül kellett bírálja, a Birodalom kikiáltásával az emberek uralma elkezdett kiteljesedni, de még ez is jobb, mint a túl sokszínû és ezáltal örökké tehetetlenül marakodó egykori igazgatás. Ennek a felfogásnak köszönhetõ, hogy szülõvilágával együtt õ is csatlakozott a birodalmi gépezethez és nemcsak névlegesen, mint sok más faj képviselõi, hanem hiszi, hogy egy erõs és biztonságos új rend kialakításán fáradozhat. Mint nem-ember faj képviselõje természetesen mindkét oldalról (emberek és mindenki más) bizalmatlanság fogadja, amit makacsul próbál semmibe venni. Jelenlegi helyzetében igencsak keserû szájízzel tapasztalja, hogy a Birodalomnak hûsége ellenére túlságosan idegen létforma, az idegen létformák számára pedig pontosan hûsége folytán túlságosan birodalmi.
Leírás
Non-humán „farkasemberhez” képest jóképû, nagyjából 180-190 centi magas, izmos testalkatú hím. Bundája világosbarna, szemei borostyán színûek. Tûhegyes fogai ellenére megnyerõnek mondható mosolya, bár esetében nincs túl nagy különbség a kedvesnek szánt gesztus és a rideg farkas-vicsor között. Különös ismertetõjele, ami még kívülállók számára is megkülönbözteti fajtársaitól a bal fülcimpáján lévõ cakkos seb, pontosabban a füle szélében tapasztalható hiány. Ezt még hajóparancsnokként szerezte egy tûzharc során, így igen büszke a „háborús emlékre”. Ruházatára nézve megmaradt a már megszokott uniformisnál, mely külsejében az ég kékje, belseje pedig a vér pirossága köszön vissza. A két bronzszín gombsor fényesre pucolva csillog a kitüntetésekkel együtt. Bár általában nem nyílik rá alkalma a hivatali teendõi idején, de hacsak teheti felcsatolja széles övére a haditengerészettõl kapott és érdemei elismeréseként megtartott tiszti kardját is. A fegyvert nem is annyira önvédelmi célból szereti hordani, mint inkább valamiféle státusz-szimbólum, jelkép a számára.
- Kor: 38 év
- Nem: férfi
- Faj: Shistavanen
- Foglalkozása/karakterkasztja: Nyugalmazott parancsnok/Szenátor
- Felszerelése, személyes tárgyak: Kék uniformis, több rend ruházat, kitüntetések, adattároló, komlink, vibrokard (szablya), +3.500 kredit, opera jegy és meghívó
Elõtörténet
38 éve született az Uvena Prime-on 6 testvérével együtt. Nem volt ritka az ikerszülés, de azért a 7-es ikrek kiemelkedõ anomáliának számítottak. Ezt nem is annyira a természetnek, mint a mesterséges megtermékenyítõ programnak köszönhették s szülõk, hiszen máshogy nem örökíthették volna át génkészletüket a következõ generációba. Viszont így már túl sokan lettek egyszerre a porontyok. Apjuk a rendszer flottájánál szolgált vadászpilóta rajparancsnokként. Anyjuk pedig a helyi hivatali gépezet egyik kis fogaskerekeként adminisztrátori állásban dolgozott. A túlzott gyermekáldás sajnálatos módon nem hozta meg a várt közeledést a szülõk között. A gondok elõl mindketten a hivatásukba menekültek, így a 7 testvért dadák, gondozók nevelgették, amíg el nem érték a beiskolázási kort, mert ekkor drága, de bentlakásos iskolába kerültek. Az általános mûveltség elsajátítása után pedig mindegyikük a saját elképzelései, ideái alapján választhatott magának pályát, amit a szülõk anyagilag támogattak is, de így is eléggé egyedül maradtak az élet gondjaival a gyerekek. Scatrak apjához hasonlóan a katonai pályára szeretett volna lépni, 2 másik testvérével együtt. Viszont a két testvér ténylegesen vadászpilótának készült, míg Scatrak nem moszkitóként kívánt repdesni, hanem mindig is parancsnoki, csatahajó parancsnoki kinevezésrõl álmodott. Maradék 4 testvérük nem volt ennyire vérmes és nagyratörõ természet. Õk inkább a bolygófelszíni hivatások felé fordultak, mint az orvos, mérnök és hasonlók. Így az alapkiképzés után ténylegesen magára maradt a szépreményû parancsnok. Apjától nem kért sosem segítséget, hogy beprotezsálja bárhová is és ezt meg is értette az öregebbik Nod. Így igen hosszú út várt az ifjúra, amíg végigjárja a ranglétra minden fokát, de nem bánta, mert így minden eredménye a sajátja volt és társai, barátai sem súghattak össze a háta mögött, hogy bármilyen kivételezésben lett volna része. Az Uvena rendszer flottájánál töltött évek alatt szinte minden poszton megfordult, ami egy csatahajón katonailag lehetséges. Így bár nem lett sem tüzér, sem kommunikációs tiszt, de átlátja kinek mit kell csinálnia, mennyire nehéz egy-egy feladat, hogyan kell beszélni, parancsolni a beosztottaknak, hogy szívvel-lélekkel teljesítsék a parancsokat. Ahogy tiszti beosztást kapott elõször egy kisebb vámûrhajó kapitányának nevezték ki, ahol a rendszeren kívülrõl érkezõ és távozó hajókat ellenõrizték csempészáru és idegen betelepülõk után kutatva. Bár a kétes felségjelzésû hajók megtámadása és lefoglalása a shistavanen katonáknak hadmûvelet volt, az áldozataik, fõként a mit sem sejtõ telepesek, számára inkább kalóztámadásnak tûnt. Az izolacionista propagandát mindig is teljesen magáénak érezte Scatrak, így elszántsága és jó vezetõi érzéke felhívta a felsõbb vezetés figyelmét rá. Így végül jópár év szolgálat után a rendszerflotta egyik csatahajójára került, ahol karrierálma valóra vált és kapitányi posztra emelték. Sajnos nem sokáig élvezhette kinevezését. Bár így is volt ideje kiélni magát és kiélvezni a parancsnoksággal járó elõjogokat és általános megbecsülést. A családja is büszke volt rá, így nem is nagyon törõdött mással csak a hivatásával.
Mégis már vagy 10 éve, hogy nagy változások álltak be a Galaxis kormányzati hierarchiájában, melyek kihatottak az Uvena rendszerre is. A Galaktikus Birodalom kikiáltása után nyíltan ugyan titkolt, de mégis érezhetõ idegen ellenesség gyûrûzött be az addig különálló rendszerek igazgatásába is. Ez még nem lett volna baj, hiszen hagyományainak megfelelõen a shistavanen kultúra is ezt az elvet vallotta, de most nem õk, hanem az emberi faj képviselõi kerültek vezetõ pozícióba. Ennek köszönhetõen a rendszert védõ és felügyelõ flottában is sorra leváltották a vezetõ pozícióban lévõ nem ember tiszteket. Akiket lehet nyugállományba küldtek, akiket nem, mint például Scatrak esetében is történt, megpróbáltak olyan beosztásba áthelyezni, mely megfelel képességeiknek, de mégsem okozhatnak kellemetlenséget a birodalmi gépezet számára. Ezzel nemcsak a katonai kontrollt kívánták megerõsíteni a birodalmi erõk, hanem elkerülni azt, hogy az egyébként lojális non-humán személyek elkeseredésükben az esetleges lázadások élére álljanak. Így került sor Scatrak Nod legnagyobb pálya-váltására. A tiszti kötelezettségeket politikai, társadalmi kötelezettségek váltották fel. Elõször az Uvena-i hadügyi tanácsban kapott helyet, majd a változások alatt is töretlen hûsége megnyitotta az utat számára a felsõbb politikai élet felé. Ennek kiteljesüléseként a lejáró mandátumú elõdjét õ követte a Szenátusban. Megválasztása, azaz pontosabban szólva kinevezése, még igen frissnek mondható, de legalább ismételten lehetõséget kapott, hogy bizonyítsa rátermettségét és hûségét, melyekkel új „álmát” igyekszik egyengetni. Jelesül, hogy non-humán létére a Seswenna szektor kormányzója legyen.
A Birodalom kegyének elnyerése...
A változások idején, amikor a Galaktikus Birodalom kikiáltásának híre futótûzként terjedt el a Galaxisban, az új rend nyújtotta kilátások megosztották a közvéleményt. Ez a hullám elérte a Seswenna szektort is és a shistavanen-ek között is nagy felbolydulást keltett. A kultúrájukra jellemzõ izolacionizum jelentõs kettõsséget jelentett. Egyrészt az erõs, központosított vezetést és az "idegen fajok" kizárását nagyon is támogatta. Viszont a Birodalmi értékrend szerint a shistavanen csak egy az számtalan "idegen faj" közül. Ezt voltak, akik egyáltalán nem tudták megemészteni és már jóelõre az ellenállást kezdték szervezni a valamikor megérkezõ, de biztosan megérkezõ, Birodalmi Flotta ellen. Az elsõ meglepetésbõl felocsúdva Scatrak is átgondolta a kialakult helyzetet. Nyugodtan mérlegelve arra jutott, hogy a Birodalom elhozhatja az általa rég esedékesnek tartott rendet, melyben minden faj a maga helyén marad és nem hígul fel az õ népe sem. Ennek természetesen igen nagy ára van, jelesül az emberek elsõbbségének kikiáltása. Viszont sem a katonai szellem, sem a hosszútávú érdekek nem engednek meg lázadást. Végsõ soron pedig a Birodalom jelenleg a legfõbb hatalom a Galaxisban, melynek tagja az õ szektora, rendszere, anyabolygója. Ezt a logikát követve, mint hajóparancsnok neki csak az a dolga, hogy továbbra is becsülettel szolgáljon. Így a birodalmi hajók belépésekor az Uvena rendszerbe már tudta mit kell tennie. Az addigra kialakult ellenálló frakció természetesen készült felvenni a harcot és a shistavanen csatahajók jó része védelmi pozíciót foglalt el az Uvena Prime körül. Scatrak viszont önként jelentkezett a hirvivõi feladatra és a felvette a kapcsolatot a birodalmi flotta parancsnokával a további tárgyalás és teendõk megbeszélése céljából. A kialakult helyzet igen feszült volt, hiszen a viszonylag újonnan alakult Birodalom ilyen messze a belsõ Magvilágoktól nem tudott olyan erõvel fellépni, ami teljesen ellehetetleníthetné a szervezett ellenállást. Így a tárgyalási hajlandóság kapóra jött és felvillantott egy sokkal kevesebb áldozattal és hadianyag pazarlással járó lehetõséget a rendszer ellenõrzés alá vételére. Az elhúzódó, de legalább létrejött, tárgyalások alkalmával sikerült az Uvena Prime vezetõ politikusait meggyõzni, hogy ez nem jár "jelentõs" változással és viszonylagos elszigeteltségüket megõrízhetik. Természetesen a rendszerben, illetve az egész szektorban a Birodalom fennhatósága alá kerül a katonai vezetés, de nem szerelik le a helyi csatahajó flottát, hanem a tiszti kart cserélik "birodalmi tisztviselõkre". Természetesen itt is voltak ellenállók és fel-fel lángoló harcok, de sem a shistavanenek, sem a birodalmiak nem kényszerültek teljes rendelkezésre álló haderejüket és forrásaikat bevetni, felélni egy öldöklõ háború során. A rend és nyugalom helyreállításával természetesen az akkori vezetés elzárkózott mindenféle kapcsolattól, mely az ellenállás általuk történt támogatására utalt volna. A Birodalom pedig elfogadta ezt a hallgatólagos magyarázatot, hogy másfelé összpontosíthassa katonai erejét, ne itt "az Erõ háta mögött" kelljen bújócskáznia a helybéli flottával éveken át.
A tárgyalások alatt tanusított kezdeményezõkészségnek és elejétõl fogva mutatott lojalitásnak köszönhetõen Scatrak bekerült az átmenetet biztosító katonai vegyesbizottságokba is, ahol szintén többször kiállt a Birodalmi rend fontossága és hasznossága mellett. Katonatársai sokkal inkább hajlottak az õ ésszerûen hangzó érveire, mint az itt idegennek számító emberek ígérgetésére, idõnkénti fenyegetõzéseire. Talán ez is hozzájárult a stabil kormányzás megteremtéséhez és a helyi birodalmi erõk parancsnokai is hálával tartozhattak a shistavanen kapcsolatnak, aminek hála a gyors és hatékony eljárásért többen is elõléptetésben részesültek a birodalmi gépezetben. Természetesen az elképzelhetetlen volt, hogy egy "idegen létforma" hasonló katonai elismerésben részesüljön, ezért is ajánlották mindkét oldalról többen Scatraknak a politikai pályát, melyen ugyan le kell mondania a csatahajó parancsnokságról, de tovább öregbítheti érdemeit és segítheti a szektor biztonságának szavatolását, amire annak idején felesküdött.
Ígyt végül a lejáró mandátumú elõzõ szenátor helyének betöltésekor az õ neve merült fel a birodalmi tisztviselõk részérõl, mondván vele nincs gond és idegen létére ténylegesen magáénak mondhatja a birodalmi elveket. Ezzel talán a még ellenkezõ idegen fajokat is jobb belátásra bírhatja, vagy legalábbis segíthet a Birodalomnak az átmenet során fenntartani azt a látszatot, hogy nem diktatórikus vezetést akar, hanem egy erõs rendet a többi fajjal közösen.
Jellemleírás
Alapjában véve egyenes, katonás jellem. A kötelességtudat és az engedelmesség fontosak számára, de emellett már beférkõztek a kevésbé nemes értékrend darabjai is új megbízatása során. Mindig is büszke és ezzel együtt arrogáns és kissé lekezelõ volt, amit csak megerõsített a gyermekkorban belénevelt nacionalista felfogás is, mely szerint egyetlen érdemes faj van, a shistavanen, és a másfajúak csak romlást, zavart okoznak a „Rendszerben”. Ezt azóta felül kellett bírálja, a Birodalom kikiáltásával az emberek uralma elkezdett kiteljesedni, de még ez is jobb, mint a túl sokszínû és ezáltal örökké tehetetlenül marakodó egykori igazgatás. Ennek a felfogásnak köszönhetõ, hogy szülõvilágával együtt õ is csatlakozott a birodalmi gépezethez és nemcsak névlegesen, mint sok más faj képviselõi, hanem hiszi, hogy egy erõs és biztonságos új rend kialakításán fáradozhat. Mint nem-ember faj képviselõje természetesen mindkét oldalról (emberek és mindenki más) bizalmatlanság fogadja, amit makacsul próbál semmibe venni. Jelenlegi helyzetében igencsak keserû szájízzel tapasztalja, hogy a Birodalomnak hûsége ellenére túlságosan idegen létforma, az idegen létformák számára pedig pontosan hûsége folytán túlságosan birodalmi.
Leírás
Non-humán „farkasemberhez” képest jóképû, nagyjából 180-190 centi magas, izmos testalkatú hím. Bundája világosbarna, szemei borostyán színûek. Tûhegyes fogai ellenére megnyerõnek mondható mosolya, bár esetében nincs túl nagy különbség a kedvesnek szánt gesztus és a rideg farkas-vicsor között. Különös ismertetõjele, ami még kívülállók számára is megkülönbözteti fajtársaitól a bal fülcimpáján lévõ cakkos seb, pontosabban a füle szélében tapasztalható hiány. Ezt még hajóparancsnokként szerezte egy tûzharc során, így igen büszke a „háborús emlékre”. Ruházatára nézve megmaradt a már megszokott uniformisnál, mely külsejében az ég kékje, belseje pedig a vér pirossága köszön vissza. A két bronzszín gombsor fényesre pucolva csillog a kitüntetésekkel együtt. Bár általában nem nyílik rá alkalma a hivatali teendõi idején, de hacsak teheti felcsatolja széles övére a haditengerészettõl kapott és érdemei elismeréseként megtartott tiszti kardját is. A fegyvert nem is annyira önvédelmi célból szereti hordani, mint inkább valamiféle státusz-szimbólum, jelkép a számára.
