Fehérsólyom

[Besúgó]

Dembo

Malastare fölött céltalnul lebegve gondolkozóba esel: mégis merre tovább? Az elmúlt egy évben minden tudásodat bevetetted hogy a hajót feljavítsd, berendezd. Felkészültél rá, hogy apád munkáját folytatva te is csempész legyél. Ám a bolygóhoz és szilárd otthonhoz kötött életet nem olyan egyszerű otthagyni. A "meleg családi fészek" után a csempészés kemény váltás, és te még nem ismered eléggé az életnek ezt az arcát. Nem tudod, milyen munkák várnak, milyen lényekkel fogsz találkozni.

Egyetlen útmutatód, amit apád a hajónapló bejegyzéseként hagyott hátra neked: csempészrekeszek, búvóhelyek és rejtett átjárók pontos helye a hajón. És mindaz, amit a hajónapló többi része tárolt: bolygók, amiken megfordult, de ennél semmi részletesebb.

Egyedül ülsz hát a pilótafülkében, elmélyedve a gondolataidban, amikor hirtelen halk, pittyegő hang töri meg az űr végtelen csendjét. Felkapod a fejed, de nem hibajelzés (hogy is lehetne, mikor saját kezűleg szerelted a Sólymot?).
A fedélzeti számítógép jelez, de nem más hajóról beérkező hívást, hanem tárolt üzenetet. Egy olyan tárolt üzenetet, amit az elmúlt egy évben, egész eddig sosem jelzett.

Benyomod az engedélyezést, és a computer azonnal le is játsza a felvett anyagot. Nincs hozzá holokép, mint általában. Ez csak hangüzenet. A hangban azonban felismered édesapád hangját.
"Hát eljutottál idáig, fiam. Ha ez a hajó elhagyta a légteret, úgy döntöttél, az én utamat járod. Nehéz út ez, de tudom, hogy te képes vagy rá! Erre az esetre hagytam neked hátra még egy kis segítséget. Saját magamnak csináltam mondjuk, de ha átveszed a helyem, talán hasznát veszed majd.
Egy helyet nem említettem neked, fiam. Egy apró, kicsi helyet. A kabinomban -vagy bármire is használod most azt a hálófülkét- van még egy kis titkos rekesz. Ezt az információt nem hagyhattam hátra a hajónaplóban! Mert ami a rekeszben van, másoknak is nagy és veszélyes kincs lehet. A beépített fürdőrész alatt van egy kis repedés. Az valójában egy kallantyú, húzd meg! Amit ott találsz, nagyon nagy vagyon. Vigyázz rá, és légy szemfüles."

Üzenet vége. A számítógép ugyan nem semmisíti meg önmagát, de a felvett hanganyag automatán törlődik.

[Dembo]

Amint meghallottam apám hangját, azonnal jegyeztem minden hangot, amit hallottam.
Az üzenetet végighallgatva, elindultam hálószobám, azaz apám régi szobája felé. Bementem majd éreztem apa illatát, ami felidézte bennem a régi szép időket. Na de visszazökkenve a jelenbe, benéztem a fürdőrész alá. Ott volt az álcázott kar, amit ki akartam javítani, mert azt hittem repedés, csak elfelejtettem. Meghúztam, majd egy kis nyitott liftszerű rekesz csúszott le a plafonról. Volt benne valami. Kivettem, fordítgattam és jól szemügyre vettem.

[Besúgó]

Dembo

A tetőrészből előpattanó kis rekesz valóban nem nagyobb, mint amekkorába mondjuk egy adattároló elfér. Felnyúlsz, és kikotorászod a belerejtett valamit: egy könyvet.
Mikor azonban jobban megnézed, rájössz, hogy az nem is könyv, hanem egy kemény-fedeles napló. Csodálkozva nyitod fel az első lapját (hiszen ez elég elavult módszer az információtárolásra, ennél sokkal jobbak a modern adatlapok). A napló első soraiból azonnal felismered apád írását.

A napló nem más, mint édesapád élete során összeszedett ügyfeleinek listája. Elég részletes, olyannyira, hogy ha avatott kézbe kerül, elég sok bűnszövetkezetet le lehet velük leplezni. Valószínű erre figyelmeztetett apád, hogy ez a tárgy veszélyes.
Neked azonban nagyon hasznos ez a kis könyv. A szükséges információkon kívül (összekötők neve és a hely ahol megtalálhatók) az összes eddigi elvállalt munkáját is belejegyzetelte (mit szállított, hová és mennyiért) és emellett sok munkáltató mellé lábjegyzetként odaírta a saját véleményét róluk. Ez remek kapaszkodó lehet neked később, ha alkudozni kell a fizetségről, nameg sok megbízónál figyelmeztetések vannak írva. "Nem megbízható, veszélyes, túl pontos, könnyelműen bánik az emberei életével", stb. Ezek alapján akár ki is választhatsz magadnak valakit, akinél első munkádat felveheted!

A napló utolsó írott oldalaihoz lapozol, hiszen a "legfrissebb" információkat ott találhatod - azok felett talán még nem járt el az idő. Apád legutolsó munkája, bár sokat fizetett, erős aláhúzással odajegyzetelte a lap szélére: "Szélhámos, bunkó, bantha-agyú!" Valószínű felbosszantotta az ügyfél, mikor ezt írta.

Az utolsó előtti melóra azonban felfigyelsz. A munkát a Bespinen szedte fel az apád, egy bizonyos Crov Nadan nevű humán férfitól, aki a leírás szerint elég nagy bűnbáró a maga területén. Tibanna-gázt kellett csempésznie egyenesen Corelliára, ami elég hosszú út volt, de nagyon jól fizetett. A lábjegyzet szerint megbízható munkaadó, a maga módján becsületes, de vigyázni kell vele, mert hirtelen haragú.

Bespin pedig nincs is olyan messze tőled; csupán néhány röpke óra, és már ott is vagy.

[Dembo]

„Rendben ez jó lesz elsőnek- gondoltam magamban- ide megyek. De azért még nézegetem egy kicsit a könyvet.”
Még néhány percig olvasgattam a könyvet, majd visszatettem a rejtett rekeszbe. Elindultam a pilóta fülke felé, majd beültem. Betápláltam a Bespin koordinátáit, és beindítottam a hiperhajtóművet. Pár óráig így utaztam, amikor elkezdett pityegni a hiperhajtómű. Ez volt a jel, hogy lassan megérkezek. A megfelelő időben lekapcsoltam a hiperhajtóművet. Előttem volt a Bespin bolygó. Gyorsan hátra szaladtam könyvért és megnéztem a bolygón merre is található ez a fickó. Leolvastam a várost, majd elkezdtem belépni a légkörbe. A rádión megszólalt egy hang:
- Üdv mi járatban?
- Jó napot, Leszállási engedélyt kérnék.
…

[Besúgó]

//Folytatás itt! //