Post by Jerdor on Jun 16, 2009 16:57:31 GMT 1
"Kegyetlen idõk ezek, s amint napról napra járom a világot egyre tudatosul bennem valami. Eme világ megrendült, a sors, és a háborúk igája alatt. A tájak melyeket gyermekkoromban éjjel nappal bejártam mind eltûntek, helyükön csak üresség kong, bármerre nézek. A régi idõk erényei, bátorság, engedelmesség és kegyelmesség, mind eltûntek, csupán árnyékaik önmaguknak. Ezen dolgok mind a múltba vesztek, helyettük olyan felesleges, s gonosz dolgok virágoznak, mint a túlzott jólét, kapzsiság, becsvágy, gyávaság, engedetlenség. Rossz elõre tekinteni a jövõbe, ahol sötétséget, meg homályt látok csak. Bizonytalanság. Igen ezzel a szóval lehetne jellemezni azt, ami körülvesz, magába zár. Minden este úgy kell nyugovóra térnem, hogy nem tudom, mit hoz a holnap. Nem tudhatom felébredek-e egyáltalán, nem-e folyt meg valaki álmomban, hacsak az álom meg nem öl már elõtte. Mert már saját álmomban sem érezhetem magam biztonságban. A halál, s gonoszság oda is beférkõzik, nyugalmat sosem hagyva nekem. Emberi létem elsodródott "kikötõjébõl", s elveszett a gondok fagyos óceánjában.
Mit tud tenni az ember, ha nem alkalmazkodik, ha becsülettel ebben a világban már nem lehet megélni. Aki nem igazítja életmódját a környezethez, és a körülményekhez az elbukik. És én nem akarok elbukni…" - Jerdor
Név: Jerdor
Nem: férfi
Kor: 25
Faj: ember
Foglalkozás: csempész
Felszerelés: 2db DEL típusú lézerpisztoly,
és egy YT 1300 szállítóhajó
Alkat, megjelenés, jellemzők: Sármos, jóképű fiatalember. Izmai nincsenek tökéletesen kidolgozva, bár vállai szélesek és a testfelépítése is alkalmas erre, nem jut rá ideje. Mindig friss, arca szándékosan borostás. Váll hosszúságú haját igényességgel gondozza - enyhén tépett. Ruháit is gondosan megválogatja, saját divatját követi.
Hogy hol született? Nem tudni. Azt, azonban biztosan tudjuk, hogy a Kashyyyk-on nevelkedett, a vukik bolygóján. Vukik nevelték fel, azonban kitûnõen beszéli a közös nyelvet ellentétben, nagydarab szõrõs „rokonaihoz” képest. Nevét is tõlük kapta, amire büszke. Egy ûrhajós baleset, egyetlen túlélõjeként tartják számon. Nagyjából 25 éve egy szállítóhajó zuhant le a bolygó északi részén, s az utasok mindegyike meghalt, kivéve egy kisgyermeket. A gyermeken egy nõi test feküdt, oltalmazva azt, minden sérüléstõl. Talán az anyja volt, de annyi biztos, hogy Jerdor neki köszönheti az életét. Eseménytelen gyermekkor után, mozgalmasabb felnõttkor következett. Mint ahogy az idézetbõl is kiderülhetett, intelligens fiatalember volt, aki készen állt minden alkalmazkodásra, a túlélésért. Másodpilótának szegõdött, egy csempészhajóra, s éveken keresztül szinte semmit sem lehet tudni cselekedeteirõl, s hollétérõl.
Akkor bukkan fel ismét, amikor az elsõ pilóta, és egyben a hajó tulajdonosa meghal Kalee-i maláriában. Ekkortól kezdve az akkor már húsz esztendõs férfi valósággal belevetette magát a szervezett bûnözés mocsarába. Egyik csempész akciójáról ekképpen ír:
„Hajónapló Jerdor 14. bejegyzés
Megbízást kaptam néhány hajóalkatrész szállítására, a Nar shaddaaról a Tatooinera. Azt persze nem kötötték az orromra, hogy miféle alkatrészeket szállítok, nem is szokták az esetek nagy részében. Csak az átadásnál derült, ki, mirõl is van szó, de elõtte, furcsa "mellékhatásokat" is meg kellett tapasztalnom. Néhány irigy vetélytársam valószínûleg megneszelte, hogy mi a rakomány, és követni kezdtek. Mint minden ésszerû pilóta, felgyorsítottam, jelezve ezzel: nem kívánom díszkíséretet. Persze nem koptak le, ezért bevetettem a második elcsépelt trükköt, s legközelebbi aszteroida mezõbe repültem. Természetesen oda is követtek, s megadásra szólítottak fel. Nem hangzik túl jól igaz? Nem adhattam fel, hiszen a rakománynak célt kell érnie, s Tatooine már csak néhány fényévnyire volt. A következõ lépés, valahogy le kellett rázni ezeket a kellemetlen tolakodókat, ezért letértem az útvonalról, s egy közeli csillaghoz repültem. A csillag mágneses ereje elrejtett, engem egy darabig, de sajnos sérüléseket is okozott a hajóm burkolatán is. Kényszerleszállást hajtottam tehát végre egy közeli bolygón, s az események csak most következnek. Az üldözőim hajója is ezen a bolygón szállt le, tõlem talán egy-két mérföldnyire. Az õ érdekük nem az volt, hogy elpusztítsanak, hanem a szállítmányra fájt a foguk. S én ezt nem engedhettem. Én kerestem meg õket, mielõtt, õk rám bukkantak volna. Egyetlen elõny volt az én tarsolyomban, a meglepetés elõnye, s most ilyen távlatban, ez talán elenyészõnek tûnik, azonban akkor és ott ez menthette meg az életem. Sûrû erdõ borította a bolygót, s hamar rábukkantam az egyetlen járható ösvényre. Elrejtõztem hát a bozótos sûrûjében, és lesbõl vártam az érkezésüket, az ösvény mellett. Nem kellett sokáig rejtõzködnöm, lassacskán megjelentek. Mint az köztudott a Del pisztoly kis teljesítményû, de igencsak pontos. Ezt használtam ki amikor tüzelni kezdtem, mert célom, nem a gyilkolás, hanem a harcképtelenné tétel volt. Sikerrel jártam. Talán a szerencse, talán a fegyver pontosságának köszönhetõ, de mind a négy szakadár kábultan hevert az ösvényen elõttem. Meglepetésükre a fogdámban ébredtek a hajómon, elvégre a rabszolgáknak mindig jó az ára. A Tatooineon eladtam a jómadarakat, s kiderült rakományom értékesebb, mint gondoltam, mert igen nagy erejû romboló fegyverek alkatrészeit szállítottam, melyeket csatahajókra szerelnek be.”
Azóta is tengeti életét, kisebb, nagyobb szállítmányokat egyaránt elfuvarozik, s pontosan szállít. A vukik által ráaggatott név nem épp illő egy magafajta férfihez, ezért egy feketén szerzett igazolvánnyal jár-kel Roder néven.
Jellem: Talpraesett, aki tudja, hogy adott helyzetekben hogyan lehet a legtöbbet kihozni a dolgokból. Sokan életművésznek tartják, hiszen életrevaló és mindig csak a határvonalig megy el. Nem veti meg a szép lányok dús keblét sem, már nem is számolja hány strigula van a falán...
Mit tud tenni az ember, ha nem alkalmazkodik, ha becsülettel ebben a világban már nem lehet megélni. Aki nem igazítja életmódját a környezethez, és a körülményekhez az elbukik. És én nem akarok elbukni…" - Jerdor
Név: Jerdor
Nem: férfi
Kor: 25
Faj: ember
Foglalkozás: csempész
Felszerelés: 2db DEL típusú lézerpisztoly,
és egy YT 1300 szállítóhajó
Alkat, megjelenés, jellemzők: Sármos, jóképű fiatalember. Izmai nincsenek tökéletesen kidolgozva, bár vállai szélesek és a testfelépítése is alkalmas erre, nem jut rá ideje. Mindig friss, arca szándékosan borostás. Váll hosszúságú haját igényességgel gondozza - enyhén tépett. Ruháit is gondosan megválogatja, saját divatját követi.
Hogy hol született? Nem tudni. Azt, azonban biztosan tudjuk, hogy a Kashyyyk-on nevelkedett, a vukik bolygóján. Vukik nevelték fel, azonban kitûnõen beszéli a közös nyelvet ellentétben, nagydarab szõrõs „rokonaihoz” képest. Nevét is tõlük kapta, amire büszke. Egy ûrhajós baleset, egyetlen túlélõjeként tartják számon. Nagyjából 25 éve egy szállítóhajó zuhant le a bolygó északi részén, s az utasok mindegyike meghalt, kivéve egy kisgyermeket. A gyermeken egy nõi test feküdt, oltalmazva azt, minden sérüléstõl. Talán az anyja volt, de annyi biztos, hogy Jerdor neki köszönheti az életét. Eseménytelen gyermekkor után, mozgalmasabb felnõttkor következett. Mint ahogy az idézetbõl is kiderülhetett, intelligens fiatalember volt, aki készen állt minden alkalmazkodásra, a túlélésért. Másodpilótának szegõdött, egy csempészhajóra, s éveken keresztül szinte semmit sem lehet tudni cselekedeteirõl, s hollétérõl.
Akkor bukkan fel ismét, amikor az elsõ pilóta, és egyben a hajó tulajdonosa meghal Kalee-i maláriában. Ekkortól kezdve az akkor már húsz esztendõs férfi valósággal belevetette magát a szervezett bûnözés mocsarába. Egyik csempész akciójáról ekképpen ír:
„Hajónapló Jerdor 14. bejegyzés
Megbízást kaptam néhány hajóalkatrész szállítására, a Nar shaddaaról a Tatooinera. Azt persze nem kötötték az orromra, hogy miféle alkatrészeket szállítok, nem is szokták az esetek nagy részében. Csak az átadásnál derült, ki, mirõl is van szó, de elõtte, furcsa "mellékhatásokat" is meg kellett tapasztalnom. Néhány irigy vetélytársam valószínûleg megneszelte, hogy mi a rakomány, és követni kezdtek. Mint minden ésszerû pilóta, felgyorsítottam, jelezve ezzel: nem kívánom díszkíséretet. Persze nem koptak le, ezért bevetettem a második elcsépelt trükköt, s legközelebbi aszteroida mezõbe repültem. Természetesen oda is követtek, s megadásra szólítottak fel. Nem hangzik túl jól igaz? Nem adhattam fel, hiszen a rakománynak célt kell érnie, s Tatooine már csak néhány fényévnyire volt. A következõ lépés, valahogy le kellett rázni ezeket a kellemetlen tolakodókat, ezért letértem az útvonalról, s egy közeli csillaghoz repültem. A csillag mágneses ereje elrejtett, engem egy darabig, de sajnos sérüléseket is okozott a hajóm burkolatán is. Kényszerleszállást hajtottam tehát végre egy közeli bolygón, s az események csak most következnek. Az üldözőim hajója is ezen a bolygón szállt le, tõlem talán egy-két mérföldnyire. Az õ érdekük nem az volt, hogy elpusztítsanak, hanem a szállítmányra fájt a foguk. S én ezt nem engedhettem. Én kerestem meg õket, mielõtt, õk rám bukkantak volna. Egyetlen elõny volt az én tarsolyomban, a meglepetés elõnye, s most ilyen távlatban, ez talán elenyészõnek tûnik, azonban akkor és ott ez menthette meg az életem. Sûrû erdõ borította a bolygót, s hamar rábukkantam az egyetlen járható ösvényre. Elrejtõztem hát a bozótos sûrûjében, és lesbõl vártam az érkezésüket, az ösvény mellett. Nem kellett sokáig rejtõzködnöm, lassacskán megjelentek. Mint az köztudott a Del pisztoly kis teljesítményû, de igencsak pontos. Ezt használtam ki amikor tüzelni kezdtem, mert célom, nem a gyilkolás, hanem a harcképtelenné tétel volt. Sikerrel jártam. Talán a szerencse, talán a fegyver pontosságának köszönhetõ, de mind a négy szakadár kábultan hevert az ösvényen elõttem. Meglepetésükre a fogdámban ébredtek a hajómon, elvégre a rabszolgáknak mindig jó az ára. A Tatooineon eladtam a jómadarakat, s kiderült rakományom értékesebb, mint gondoltam, mert igen nagy erejû romboló fegyverek alkatrészeit szállítottam, melyeket csatahajókra szerelnek be.”
Azóta is tengeti életét, kisebb, nagyobb szállítmányokat egyaránt elfuvarozik, s pontosan szállít. A vukik által ráaggatott név nem épp illő egy magafajta férfihez, ezért egy feketén szerzett igazolvánnyal jár-kel Roder néven.
Jellem: Talpraesett, aki tudja, hogy adott helyzetekben hogyan lehet a legtöbbet kihozni a dolgokból. Sokan életművésznek tartják, hiszen életrevaló és mindig csak a határvonalig megy el. Nem veti meg a szép lányok dús keblét sem, már nem is számolja hány strigula van a falán...
