Post by Kad Yalem on May 1, 2009 8:59:05 GMT 1
Név: Kad Yalem
Nem: férfi
Kor: 22 standard év
Születési idő: B.E. 13
Faj: ember
Kaszt: Birodalmi vadászpilóta
Rang: kadét
Felszerelés: Jellegzetes, éjfekete birodalmi vadászpilóta-egyenruha (sisakkal és hozzá tartozó életfenntartó rendszerrel), bőröv, egy pár kesztyű, bőrcsizma, rendszeresített sugárpisztoly, személyi azonosító tábla, olívaszínű uniformis
Küllem: 187 centiméter magas, bőrszíne sárga. Rövid, ritkás fekete haja van, és barna szeme. Évek óta hord pajeszt. Sovány testalkatú, teste nem mondható se izmosnak, se gömbölydednek. Gyakran idősebbnek nézik a koránál. Jobb felkarján a családi címerét ábrázoló tetoválás található, Kad ezt tartja ismertetőjelének.
Személyiség: elkötelezett híve a Birodalomnak, meggyőződése, hogy minden cselekedete a fennköltebb jót szolgálja. A kiképzés alatt megtanulta a legfontosabb szabályt: hallgass, ha csak nem kérdeznek. Azóta e szerint az elv szerint él, szófukarrá vált. Ha parancsot kap, nem tesz fel kérdéseket. Még tapasztalatlan, ezért ég a vágytól, hogy feletteseinek bizonyíthasson. Ha társai beszédbe próbálnak elegyedni vele, Kad egy csípős, vagy szarkasztikus beszólással elhajtja őket.
Kad B.E. 13-ban született a Corulag bolygón. Apja, Roone egy futárvállalat tulajdonosa, édesanyja, Suna pedig egy kutatóintézetben dolgozik laborasszisztensként. A család meglehetősen népes, ugyanis Kad-nek három testvére van: Sahno, a legidősebb, Dram (ő szintúgy idősebb Kad-nél), és a legfiatalabb, egyben az egyetlen lány a négy testvér közül, Anice.
Kad otthona, a Corulag
Röviden tömören a családnak sosem voltak anyagi gondjai, a gyerekek módos környezetben nőhettek fel. Kad már gyerekkorában is visszahúzódó kisfiú volt, nem volt sok barátja. Még nem is kamaszodott, mikor már buzgó érdeklődést tanúsított apja futárvállalata iránt, pontosabban a teherhajók indították be kíváncsiságát. A vállalat egyébiránt már kettő generáció óta a család kezében volt, s a legkülönfélébb űrhajóalkatrészeket szállították a bolygó más városaiba, vagy a rendszer egyéb bolygóira, így Kad hamar érintkezésbe került az űrhajókkal.
Kad ugyanabban az elemi iskolában végezte tanulmányait, mint a nála 7 évvel idősebb Sahno, és a 4 évvel idősebb Dram. Magatartásával sosem voltak gondok, tanulmányi eredményei alapján pedig inkább reáltantárgyakból volt jobb. Osztályába jártak idegen fajú gyerekek is, akik közül egyen-ketten hadilábon álltak a fegyelemmel. Az órákon gyakran megpróbáltak valami vicceset beszólni, de az egyetlen, amit elértek, hogy Kad-et és a többi diákot is hátráltatták a tanulásban. A fiúban ekkor kezdett először csírázni az idegenekkel szembeni előítélet. Noha ez később nem nőtte ki magát megszállott rasszizmussá, a fiú azért a mai napig szívesebben tölti idejét emberek között.
A klónháború szerencsére nem sújtotta a Corulag-ot, ámbátor Kad megrettent, amikor a szeparatista erők rajtaütöttek Coruscant-on. De hála a csillagoknak, a Konföderáció vereséget szenvedett, és a kancellár, aki a Jedikkel ellentétben megtette a szükséges lépéseket a szeparatista fenyegetés elhárítására, sikeresen megmenekült Grievous tábornok fogságából. Abban az időben a fiú álmatlan éjszakákat töltött el, félve, hogy ha a Köztársaság fővárosát megtámadták, akkor akár az ő otthona is lehetett volna a következő célpont.
Legnagyobb meglepetésre a háború viharos gyorsasággal véget ért. Palpatine bejelentette, hogy a Jedik államcsínyt kíséreltek meg. A HoloNet élőben sugározta a beszédét, melyet Kad természetesen nem mulasztott el megnézni. A hírekből többek között kiderült, hogy a Jedi zendülést leverték, és ami ennél sokkal nagyobb fontossággal bír: megszületett az Első Galaktikus Birodalom. Bár a kancellár arcát eltorzították a Jedik által okozott sebek, mégis ugyanaz az erős, határozott ember maradt. Kad valósággal csodálta az újdonsült Uralkodót, hisz az elmúlt egy évtizedben ügyesen vett minden akadályt, mely a Köztársaságot sújtotta, és ellentétben kontár elődeivel, ő valóban békét teremtett a galaxisban.
A Birodalom harmadik évében Kad legidősebb bátyja már a birodalmi kiképzőközpontnak számító Caridán végezte tanulmányait. A rohamosztagba jelentkezett, és lelkesedésben épp annyira nem szenvedett hiányt, mint megfelelő képességekben célja eléréséhez. Dram is követni akarta a példáját, ő a Haditengerészet soraiba akart felvételt nyerni. Bár a Birodalom elkezdte egy akadémia építését Kad szülőbolygóján is, de csak félkész stádiumban volt.
Kad ebben az időben még a gimnáziumban tanult. Sok diáktársával ellentétben ő nem rontott átlagán. Háta mögött gyakran illették különböző jelzőkkel, de Kad nem méltatta figyelemre ezeket a diákokat. Szabadidejében szerette apja munkájából kivenni a részét, és gyakran elkísérte a teherhajópilótákat útjukra. Sok hasznos dolgot tanult tőlük, kérésére a pilóták minden gombról és kapcsolóról elárulták, hogy mire jó. Előfordult, hogy egy-két órára a pilótaszékbe ülhetett, és bár meglehetősen ügyesnek bizonyult, engedélye még mindig nem volt. A pilóták gyakran mesélték a műszakjuk végeztével Roone-nak, hogy Kad csiszolatlan gyémánt, és hogy az ő kezében teljes mértékben biztonságban lesz a családi vállalkozás.
Az apa átadta a dicséreteket fiának, és a pilóták őszinte szavai bogarat ültettek fülébe. Bátorítására Kad a gimnáziumból való ballagás után elvégzett egy 7 standard hónapos tanfolyamot, és a vizsga letétele után sikeresen megszerezte engedélyét. Ennek természetesen örült, de úgy érezte, nem erre a pályára született. Mindig is arra vágyott, hogy a bátyjai által kitaposott ösvényen mehessen végig. Ő is a Birodalomba vágyott, hogy valami jót is tehessen életében. Közölte ezt apjával, akit ugyanolyan büszkeség töltött el, mint amikor Sahno és Dram jelentette be neki ugyanezt korábban. Bár mindhárom fia a Birodalom színeiben szolgáltat igazságot és békét, Roone nem keseredett el. A családban ugyanis még rengeteg potenciális örökös volt a családi vállalkozást illetően, többek között Roone unokaöccse, akivel jó kapcsolatot ápolt az egész család. Anice nem jöhetett szóba, mert ő inkább anyja szakmájában akart érvényesülni.
A búcsúest után Kad jelentkezett egy helyi toborzóirodában, ahol néhány dokumentum kitöltése után ellenőrizték az előéletét, priuszát, és egészségi állapotát. Minden feltételnek megfelelt, így hát felszállt az önkéntesekkel teli kompra, mely azután a Caridára repült – a fiú új otthona felé.
Kad itt teljesen tiszta lappal indult. Nem voltak irigyei, barátai, csak oktatói. Négy év kemény kiképzés vette kezdetét. Ez alatt az idő alatt Kad-nek keményebben kellett dolgoznia, mint valaha, de jól tudta, hogy testvérei is ugyanezt gondolták, mikor megérkeztek, de most már a Birodalom katonái, így Kad sem adta föl egykönnyen. A leendő vadászpilótákat először egy kis elméletre oktatták, meg tanulták használni a pilótaruhára erősített életfenntartó rendszert, majd szimulációk végtelennek tűnő sora következett. Formációkat és manővereket tanultak, azután lövésgyakorlat következett, végül küldetésszimulációk vártak a kadétokra. Az utóbbiakban a könnyebb bevetések után egyre nehezebbek következtek, Kad máig emlékszik arra, amikor egy szállítóhajó hajtóművét kellett precíziós ionlövéssel eltalálni kettő kadéttársával, miközben a szállítóhajót öt vadászgép védte. Ez többek között megtaníttatta Kad-del azt, hogy soha ne az erőviszonyokat figyelje.
A szimulációk után természetesen a bolygó feletti űrben is gyakorlatoztak a tanoncok.
Ezen kívül megtanították Kad-et a túlélésre is. Hiszen ha lezuhan a gépe és valamilyen csoda folytán nem hal szörnyet, akkor teljesen magára lesz utalva. Kad megtanulta, hogyan juthat fehérjéhez és vízhez a természetben, és hogyan tud életben maradni, ha a mentőcsapatok előre láthatóan késlekednének (már ha egyáltalán küldenek mentőcsapatokat).
A vizsgákon Kad jól teljesített, kiképzése három hete véget ért. A zöldfülű pilóta még a Caridán várakozik beosztására.[/color]
Nem: férfi
Kor: 22 standard év
Születési idő: B.E. 13
Faj: ember
Kaszt: Birodalmi vadászpilóta
Rang: kadét
Felszerelés: Jellegzetes, éjfekete birodalmi vadászpilóta-egyenruha (sisakkal és hozzá tartozó életfenntartó rendszerrel), bőröv, egy pár kesztyű, bőrcsizma, rendszeresített sugárpisztoly, személyi azonosító tábla, olívaszínű uniformis
Küllem: 187 centiméter magas, bőrszíne sárga. Rövid, ritkás fekete haja van, és barna szeme. Évek óta hord pajeszt. Sovány testalkatú, teste nem mondható se izmosnak, se gömbölydednek. Gyakran idősebbnek nézik a koránál. Jobb felkarján a családi címerét ábrázoló tetoválás található, Kad ezt tartja ismertetőjelének.
Személyiség: elkötelezett híve a Birodalomnak, meggyőződése, hogy minden cselekedete a fennköltebb jót szolgálja. A kiképzés alatt megtanulta a legfontosabb szabályt: hallgass, ha csak nem kérdeznek. Azóta e szerint az elv szerint él, szófukarrá vált. Ha parancsot kap, nem tesz fel kérdéseket. Még tapasztalatlan, ezért ég a vágytól, hogy feletteseinek bizonyíthasson. Ha társai beszédbe próbálnak elegyedni vele, Kad egy csípős, vagy szarkasztikus beszólással elhajtja őket.
Előtörténet
[/b]Kad B.E. 13-ban született a Corulag bolygón. Apja, Roone egy futárvállalat tulajdonosa, édesanyja, Suna pedig egy kutatóintézetben dolgozik laborasszisztensként. A család meglehetősen népes, ugyanis Kad-nek három testvére van: Sahno, a legidősebb, Dram (ő szintúgy idősebb Kad-nél), és a legfiatalabb, egyben az egyetlen lány a négy testvér közül, Anice.
Kad otthona, a Corulag
Röviden tömören a családnak sosem voltak anyagi gondjai, a gyerekek módos környezetben nőhettek fel. Kad már gyerekkorában is visszahúzódó kisfiú volt, nem volt sok barátja. Még nem is kamaszodott, mikor már buzgó érdeklődést tanúsított apja futárvállalata iránt, pontosabban a teherhajók indították be kíváncsiságát. A vállalat egyébiránt már kettő generáció óta a család kezében volt, s a legkülönfélébb űrhajóalkatrészeket szállították a bolygó más városaiba, vagy a rendszer egyéb bolygóira, így Kad hamar érintkezésbe került az űrhajókkal.
Kad ugyanabban az elemi iskolában végezte tanulmányait, mint a nála 7 évvel idősebb Sahno, és a 4 évvel idősebb Dram. Magatartásával sosem voltak gondok, tanulmányi eredményei alapján pedig inkább reáltantárgyakból volt jobb. Osztályába jártak idegen fajú gyerekek is, akik közül egyen-ketten hadilábon álltak a fegyelemmel. Az órákon gyakran megpróbáltak valami vicceset beszólni, de az egyetlen, amit elértek, hogy Kad-et és a többi diákot is hátráltatták a tanulásban. A fiúban ekkor kezdett először csírázni az idegenekkel szembeni előítélet. Noha ez később nem nőtte ki magát megszállott rasszizmussá, a fiú azért a mai napig szívesebben tölti idejét emberek között.
A klónháború szerencsére nem sújtotta a Corulag-ot, ámbátor Kad megrettent, amikor a szeparatista erők rajtaütöttek Coruscant-on. De hála a csillagoknak, a Konföderáció vereséget szenvedett, és a kancellár, aki a Jedikkel ellentétben megtette a szükséges lépéseket a szeparatista fenyegetés elhárítására, sikeresen megmenekült Grievous tábornok fogságából. Abban az időben a fiú álmatlan éjszakákat töltött el, félve, hogy ha a Köztársaság fővárosát megtámadták, akkor akár az ő otthona is lehetett volna a következő célpont.
Legnagyobb meglepetésre a háború viharos gyorsasággal véget ért. Palpatine bejelentette, hogy a Jedik államcsínyt kíséreltek meg. A HoloNet élőben sugározta a beszédét, melyet Kad természetesen nem mulasztott el megnézni. A hírekből többek között kiderült, hogy a Jedi zendülést leverték, és ami ennél sokkal nagyobb fontossággal bír: megszületett az Első Galaktikus Birodalom. Bár a kancellár arcát eltorzították a Jedik által okozott sebek, mégis ugyanaz az erős, határozott ember maradt. Kad valósággal csodálta az újdonsült Uralkodót, hisz az elmúlt egy évtizedben ügyesen vett minden akadályt, mely a Köztársaságot sújtotta, és ellentétben kontár elődeivel, ő valóban békét teremtett a galaxisban.
A Birodalom harmadik évében Kad legidősebb bátyja már a birodalmi kiképzőközpontnak számító Caridán végezte tanulmányait. A rohamosztagba jelentkezett, és lelkesedésben épp annyira nem szenvedett hiányt, mint megfelelő képességekben célja eléréséhez. Dram is követni akarta a példáját, ő a Haditengerészet soraiba akart felvételt nyerni. Bár a Birodalom elkezdte egy akadémia építését Kad szülőbolygóján is, de csak félkész stádiumban volt.
Kad ebben az időben még a gimnáziumban tanult. Sok diáktársával ellentétben ő nem rontott átlagán. Háta mögött gyakran illették különböző jelzőkkel, de Kad nem méltatta figyelemre ezeket a diákokat. Szabadidejében szerette apja munkájából kivenni a részét, és gyakran elkísérte a teherhajópilótákat útjukra. Sok hasznos dolgot tanult tőlük, kérésére a pilóták minden gombról és kapcsolóról elárulták, hogy mire jó. Előfordult, hogy egy-két órára a pilótaszékbe ülhetett, és bár meglehetősen ügyesnek bizonyult, engedélye még mindig nem volt. A pilóták gyakran mesélték a műszakjuk végeztével Roone-nak, hogy Kad csiszolatlan gyémánt, és hogy az ő kezében teljes mértékben biztonságban lesz a családi vállalkozás.
Az apa átadta a dicséreteket fiának, és a pilóták őszinte szavai bogarat ültettek fülébe. Bátorítására Kad a gimnáziumból való ballagás után elvégzett egy 7 standard hónapos tanfolyamot, és a vizsga letétele után sikeresen megszerezte engedélyét. Ennek természetesen örült, de úgy érezte, nem erre a pályára született. Mindig is arra vágyott, hogy a bátyjai által kitaposott ösvényen mehessen végig. Ő is a Birodalomba vágyott, hogy valami jót is tehessen életében. Közölte ezt apjával, akit ugyanolyan büszkeség töltött el, mint amikor Sahno és Dram jelentette be neki ugyanezt korábban. Bár mindhárom fia a Birodalom színeiben szolgáltat igazságot és békét, Roone nem keseredett el. A családban ugyanis még rengeteg potenciális örökös volt a családi vállalkozást illetően, többek között Roone unokaöccse, akivel jó kapcsolatot ápolt az egész család. Anice nem jöhetett szóba, mert ő inkább anyja szakmájában akart érvényesülni.
A búcsúest után Kad jelentkezett egy helyi toborzóirodában, ahol néhány dokumentum kitöltése után ellenőrizték az előéletét, priuszát, és egészségi állapotát. Minden feltételnek megfelelt, így hát felszállt az önkéntesekkel teli kompra, mely azután a Caridára repült – a fiú új otthona felé.
Kad itt teljesen tiszta lappal indult. Nem voltak irigyei, barátai, csak oktatói. Négy év kemény kiképzés vette kezdetét. Ez alatt az idő alatt Kad-nek keményebben kellett dolgoznia, mint valaha, de jól tudta, hogy testvérei is ugyanezt gondolták, mikor megérkeztek, de most már a Birodalom katonái, így Kad sem adta föl egykönnyen. A leendő vadászpilótákat először egy kis elméletre oktatták, meg tanulták használni a pilótaruhára erősített életfenntartó rendszert, majd szimulációk végtelennek tűnő sora következett. Formációkat és manővereket tanultak, azután lövésgyakorlat következett, végül küldetésszimulációk vártak a kadétokra. Az utóbbiakban a könnyebb bevetések után egyre nehezebbek következtek, Kad máig emlékszik arra, amikor egy szállítóhajó hajtóművét kellett precíziós ionlövéssel eltalálni kettő kadéttársával, miközben a szállítóhajót öt vadászgép védte. Ez többek között megtaníttatta Kad-del azt, hogy soha ne az erőviszonyokat figyelje.
A szimulációk után természetesen a bolygó feletti űrben is gyakorlatoztak a tanoncok.
Ezen kívül megtanították Kad-et a túlélésre is. Hiszen ha lezuhan a gépe és valamilyen csoda folytán nem hal szörnyet, akkor teljesen magára lesz utalva. Kad megtanulta, hogyan juthat fehérjéhez és vízhez a természetben, és hogyan tud életben maradni, ha a mentőcsapatok előre láthatóan késlekednének (már ha egyáltalán küldenek mentőcsapatokat).
A vizsgákon Kad jól teljesített, kiképzése három hete véget ért. A zöldfülű pilóta még a Caridán várakozik beosztására.[/color]
