Post by Ordol Antares on Apr 10, 2009 23:41:34 GMT 1
Teljes név: Ordol Artanes
Becenév: Arti
Faj: Ember
Nem: Férfi
Kor: 28 éves
Születési hely: Corellia
Kaszt: Csempész
Felszerelések, személyes tárgyak: Egy napló, amiben élete minden lényeges pontja szerepel, két darab BlasTech DH-17-es sugárpisztoly, egy adattábla, holofelvevő és holovetítő, egy lámpa, egy légzőmaszk, valamint űrruházat.
Továbbá egy teherhajó, a sikeres YT sorozat,1210-es prototípusa.
Jellem, személyiség:[/b] Arti rend kívül figyelmes, tapintatos ember, bár a legtöbben azt hiszik róla, hogy modortalan. Szem előtt tartja mások érdekeit, remek csapatjátékos. Nem veti meg az italt sem, mindig időd szakít egy kis whiskey körre, persze tudja hol a határ.
Előtörténet:
Ordol Artanes, első naplóbejegyzés
Hol is kezdjem a naplóm írását? Talán érdemes nem az elején, hanem még annak is az elején, tehát a bevezetéssel kezdeni. Kicsit furán hangzik tehát elmagyarázom.
Anyám Jazy Antares. Mindig otthon volt. Mondhatnám úgy is, hogy munkanélküli volt. Apámat mindig meleg étellel várta. Sajnos anyám sokkal öregebb volt mint az apám, ezért sajnos hamar meghalt. Én még kicsi voltam nem nagyon tudtam ezt felfogni. Édesapám, Blanck Artanes. Sok-sok éven keresztül kereskedő volt és próbálta ellátni engem. Általában csempészekkel hozatott értékes, droidokat. Sajnos a bolt beindításához pénz kellet kölcsönkérnie. A bolt nehezen, de valahogy mégis csak beindult. Jöttek a vevők és fogytak a droidok. Minden jól ment, míg egyszer nem érkezett meg a várt áru. A csempészek sehol. Blanck egyből felkereste az öszekötőt, közötte és a csempészek között, aki csak annyit mondott apámnak, hogy tűnjön el, mert elkapták a szállítókat és hozzád is eljuthatnak. Ezt nem tudta mire vélni. Volt egy jól menő üzlete és csak úgy hagyja ott?! Muszáj volt. Az öregem, akinek még tartozott nem pénzt adott, hanem a boltot. Természetesen azt nem mondta, el, hogy baj van, csak azt, hogy eladó. Egyből átvette az irányítást az új főnök. Új munka kellet neki, hogy megélhessünk. Apámnak a boltból elég sok ismerőse volt, így könnyebb volt neki valamiféle munkát találni. Az egyik jó barátja Blanck-nek, ajánlatot tett a hajóján. Nem volt más választás meg kellet ragadni az alkalmat. Az öreg Antares barátja csempész volt, apám pedig csak a droidokhoz értett. Sajnos apám ezzel a munkával sokat utazott és egyre kevesebbet láttam. Rám ilyenkor számomra még ismeretlen rokon vigyázott. Mire feleszméltem apám már nem volt itthon. Nagyon hiányzott nekem ilyenkor. Mikor egy napon hazajött rossz hírt kellett közölnie. Barátja meghalt és rámaradt a hajó. Ekkor már sejtettem, hogy apám csempész lett. Ennek nem örültem, de nem volt beleszólásom és, hogy apám,hogy tud vezetni egy YT sorozat,1210 teherhajót?! Gondolom a haverja jól megtanította kezelni a hajót. Apám egy váratlan kérdést szegezett nekem. Azt akarta, hogy menjek vele. Nem gondolkodtam csak arra gondoltam, hogy minél többet legyek vele. Az öregem azt mondta, hogy egy kiváló csempészt képez belőlem. Ekkor én 23 éves voltam.
Ordol Artanes, második naplóbejegyzés
Miért is írom ezt a naplót? Valahova ki kell adnom magamból a régi emlékeimet. Ez a napló nyugalmat ad nekem, mindig elővehetem, ha nagy már a nyomás. Az első részben lényeges információkat írtam le, amik később lényeges következményeket vonnak maguk után...
A képzésem közepén apám váratlan feladatot kapott. Egy hutt klánnak kellet csempészni nyersanyagokat. Az akció nem veszélytelen, de sok pénzt hozhat a konyhára. Én feltétlen vele akartam menni, de apám nem nagyon akarta. Valahogy sikrült meggyőznöm, hogy vele mehessek. Felvettük az árut a Nabbo bolygon. Apám mindig azt mondta, jobb ha nem tudjuk mi van a csomagban,bár van kivétel. Tehát az akció első része probléma nélkül lezajlott, ám ekkor váratlan fordulatot vettek a történések. Mikor beértünk a Hutt szektorba, találkoztam apám két haverjával,Ben-nel és Kyle-al. Ők segítettek kirakodni a teherhajóból és segítettek abban, hogy hova vigyük az árut. A csomagot sikeresen leadtuk, de ekkor két fejvadász gondolkodás nélkül támadt apámra. Benn résen volt és sikeresen arrébb bírta lökni az öregem. Én gyorsan fedezékbe húzódtam, mert fegyverem még nem volt. Akinek szállítottuk az árut, hirtelen eltűnt a testőreivel együtt. Így hát apám, Kyle és Ben maradt tűzharcban kettő fejvadász ellen. Magam is szívesen mentem volna, de fegyvert sehol sem találtam. Apám hangosan rám szólt, hogy indítsam a hajót. Miközbe én a hajót indítottam, Benn és Kyle lelötték az egyik fejvadászt, mire apám a két haverjára is rászólt.: Benn Kyle menjetek segítsetek Ordol-nak. Apám ezt parancsba adta, így még vitázni sem akartak. A hajót elindítottuk. Már csak a faterom hiányzott. Mikor mentünk volna neki segíteni, már halott volt. Ezt nem bírtam feldolgozni. Apám barátai próbáltak vigasztalni és ekkor szerettem meg a whiskyit. Nem volt más választásom tovább kellett vinnem apám munkáját. Velem tartott Ben és Kyle is. Rengeteget segítettek.
Ordol Artanes, harmadik naplóbejegyzés
Az első komolyabb feladatomat csak most, huszonnyolc évesen kaptam. Egy kis szórakozóhelyen találkoztam a közvetítővel, aki busás jutalmat ajánlott, ha egy veszélyes küldeményt szállítok el a Ryloth bolygóra, ahol egy gazdag üzletember venné át a csomagot. Természetesen elvállaltam, hamar utamnak indultam. Ekkor még velem tartott már az én két legjobb haverom, Ben és Kyle. A csomagot sikeresen felvettük. Amikor leszálltunk négy fegyveres fura alak várt bennünket. Mondták, hogy kövessük őket és megkétszerezik azt az árat amit ajánlottak nekünk. Jónak tünt az ajánlat. Egy igen gyilkosan de mégis elegáns emberhez vezettek minket, majd kaptunk egy ajánlatot. Ha leadjuk nekik a csomagot akkor megduplázzák azt az árat amit fizettek volna de ha nem adjuk le, meghalunk. Nem volt kérdés mit teszünk. A csomag nálam volt és letettem a földre. Ránéztem Bennre és Kyle-ra. Ez volt a jel. Mind a hárman előrántottunk egy-egy BlasTech DH-17-es sugárpisztoly, majd sikeresen tüzeltünk. Felvettem a csomagot és lassan figyelmesen haladtunk az igazi cél felé. Találkoztunk az üzletemberrel és leadtuk az árut. Kifizettek, majd ahogy kifizettem, Bennt és Kylt is rossz hírt közöltek velem. AZt mondták, hogy nekik ennyi elég volt. Kiszállnak az üzletből, mert félnek hogy lebukunk. Nem tehettem semmit. Egyedül beültem egy bárba és iszogattam a kedvenc kis italom.
A barátaim javasolták, hogy kössek üzletet egy hutt klánnal, mert nagyon jól megfizetik a munkákat. Apám is huttoknak dolgozott, talán ismerik a nevem a köreikben. Mindenesetre addig is dolgoznom kell, kisebb-nagyobb munkák beleférnek, tapasztalatra van szükségem.
Ordol Artanes, negyedik naplóbejegyzés
Még mindig huszonnyolc éves vagyok. Rég láttam már Benn-t és Kyl-t. Sok meló és haver egy sem. Néha nap kaptam egy-egy kisebb munkát, de nem különöset. Az ilyen napokat pihenő napoknak hívtam, mert csak kevés meló volt. Ez a nap is egy olyan nap volt amikor kis munkát kaptam. A Ryloth bolygón voltam éppen és a szülőhazámba kellet csomagot vinni. Furcsálltam, mivel csak egy nagyon kicsi dobozt kaptam amit el kellet vinnem. Gondoltam, hogy minél kisebb annál értékesebb. Ahogy felvettem a csomagot máris elindultam. Az út közben nem volt semmi baj. Amikor leszálltam, különösen akkor is nagy csend volt. Eddig szinte mindig megtámadtak, de most nem. Ahogy vittem a csomagot, a célig, két ismerős hang szólított meg és két kis sugárpisztoly volt a hátamnál. Adja ide a csomagot! Megfordultam és a két régi haverom Benn és Kyle volt. A srácok egyből eltették a fegyvert és elnézést kértek. Azt mondták, hogy a bolt ami az övék volt eladták, mert fenyegették őket. Ha nem adták volna el a boltot akkor meghalnak. Miközben meséltek mentünk a cél felé és leadtam a csomagot. Megkaptam a jutalmat is ami egy igen jó kis összeg volt. Ekkor az úgynevezett két "jó" barátom, elővették a fegyverüket és a hátamhoz szegezték ismét, bár most tudták, hogy ki vagyok. A pénzt követelték. Ha nem adom a pénzt lelőnek. Fenyegettek engem. Nem volt választásom, oda adtam a pénzt. Mikor a két, most már ellenség a pénznek örült, hirtelen előrántottam a két darab BlasTech DH-17-es sugárpisztolyom és nem haboztam. Benn-t combon, Kyle-t alkaron lőttem. Tudtam, hogy nem halálosak a sérülések, de pont elég volt ennyi. Nem is a pénz volt a baj, hanem, hogy átvertetek. -Mondta Arti.
A pénzt otthagytam és visszanézés nélkül mentem a hajóm felé. Nem értettem, és még mindig nem értem mért csinálták ezt. Mostmár tudom, hogy ne bízzak meg senkiben.
Egyenlőre ennyi lenne a napló írása. Remélem sok szép dolgot írhatok még bele, mindig magamnál tartom ezt a naplót, amit majd leszármazottaim örökölhetnek tőlem...
Becenév: Arti
Faj: Ember
Nem: Férfi
Kor: 28 éves
Születési hely: Corellia
Kaszt: Csempész
Felszerelések, személyes tárgyak: Egy napló, amiben élete minden lényeges pontja szerepel, két darab BlasTech DH-17-es sugárpisztoly, egy adattábla, holofelvevő és holovetítő, egy lámpa, egy légzőmaszk, valamint űrruházat.
Továbbá egy teherhajó, a sikeres YT sorozat,1210-es prototípusa.
Jellem, személyiség:[/b] Arti rend kívül figyelmes, tapintatos ember, bár a legtöbben azt hiszik róla, hogy modortalan. Szem előtt tartja mások érdekeit, remek csapatjátékos. Nem veti meg az italt sem, mindig időd szakít egy kis whiskey körre, persze tudja hol a határ.
Előtörténet:
Ordol Artanes, első naplóbejegyzés
Hol is kezdjem a naplóm írását? Talán érdemes nem az elején, hanem még annak is az elején, tehát a bevezetéssel kezdeni. Kicsit furán hangzik tehát elmagyarázom.
Anyám Jazy Antares. Mindig otthon volt. Mondhatnám úgy is, hogy munkanélküli volt. Apámat mindig meleg étellel várta. Sajnos anyám sokkal öregebb volt mint az apám, ezért sajnos hamar meghalt. Én még kicsi voltam nem nagyon tudtam ezt felfogni. Édesapám, Blanck Artanes. Sok-sok éven keresztül kereskedő volt és próbálta ellátni engem. Általában csempészekkel hozatott értékes, droidokat. Sajnos a bolt beindításához pénz kellet kölcsönkérnie. A bolt nehezen, de valahogy mégis csak beindult. Jöttek a vevők és fogytak a droidok. Minden jól ment, míg egyszer nem érkezett meg a várt áru. A csempészek sehol. Blanck egyből felkereste az öszekötőt, közötte és a csempészek között, aki csak annyit mondott apámnak, hogy tűnjön el, mert elkapták a szállítókat és hozzád is eljuthatnak. Ezt nem tudta mire vélni. Volt egy jól menő üzlete és csak úgy hagyja ott?! Muszáj volt. Az öregem, akinek még tartozott nem pénzt adott, hanem a boltot. Természetesen azt nem mondta, el, hogy baj van, csak azt, hogy eladó. Egyből átvette az irányítást az új főnök. Új munka kellet neki, hogy megélhessünk. Apámnak a boltból elég sok ismerőse volt, így könnyebb volt neki valamiféle munkát találni. Az egyik jó barátja Blanck-nek, ajánlatot tett a hajóján. Nem volt más választás meg kellet ragadni az alkalmat. Az öreg Antares barátja csempész volt, apám pedig csak a droidokhoz értett. Sajnos apám ezzel a munkával sokat utazott és egyre kevesebbet láttam. Rám ilyenkor számomra még ismeretlen rokon vigyázott. Mire feleszméltem apám már nem volt itthon. Nagyon hiányzott nekem ilyenkor. Mikor egy napon hazajött rossz hírt kellett közölnie. Barátja meghalt és rámaradt a hajó. Ekkor már sejtettem, hogy apám csempész lett. Ennek nem örültem, de nem volt beleszólásom és, hogy apám,hogy tud vezetni egy YT sorozat,1210 teherhajót?! Gondolom a haverja jól megtanította kezelni a hajót. Apám egy váratlan kérdést szegezett nekem. Azt akarta, hogy menjek vele. Nem gondolkodtam csak arra gondoltam, hogy minél többet legyek vele. Az öregem azt mondta, hogy egy kiváló csempészt képez belőlem. Ekkor én 23 éves voltam.
Ordol Artanes, második naplóbejegyzés
Miért is írom ezt a naplót? Valahova ki kell adnom magamból a régi emlékeimet. Ez a napló nyugalmat ad nekem, mindig elővehetem, ha nagy már a nyomás. Az első részben lényeges információkat írtam le, amik később lényeges következményeket vonnak maguk után...
A képzésem közepén apám váratlan feladatot kapott. Egy hutt klánnak kellet csempészni nyersanyagokat. Az akció nem veszélytelen, de sok pénzt hozhat a konyhára. Én feltétlen vele akartam menni, de apám nem nagyon akarta. Valahogy sikrült meggyőznöm, hogy vele mehessek. Felvettük az árut a Nabbo bolygon. Apám mindig azt mondta, jobb ha nem tudjuk mi van a csomagban,bár van kivétel. Tehát az akció első része probléma nélkül lezajlott, ám ekkor váratlan fordulatot vettek a történések. Mikor beértünk a Hutt szektorba, találkoztam apám két haverjával,Ben-nel és Kyle-al. Ők segítettek kirakodni a teherhajóból és segítettek abban, hogy hova vigyük az árut. A csomagot sikeresen leadtuk, de ekkor két fejvadász gondolkodás nélkül támadt apámra. Benn résen volt és sikeresen arrébb bírta lökni az öregem. Én gyorsan fedezékbe húzódtam, mert fegyverem még nem volt. Akinek szállítottuk az árut, hirtelen eltűnt a testőreivel együtt. Így hát apám, Kyle és Ben maradt tűzharcban kettő fejvadász ellen. Magam is szívesen mentem volna, de fegyvert sehol sem találtam. Apám hangosan rám szólt, hogy indítsam a hajót. Miközbe én a hajót indítottam, Benn és Kyle lelötték az egyik fejvadászt, mire apám a két haverjára is rászólt.: Benn Kyle menjetek segítsetek Ordol-nak. Apám ezt parancsba adta, így még vitázni sem akartak. A hajót elindítottuk. Már csak a faterom hiányzott. Mikor mentünk volna neki segíteni, már halott volt. Ezt nem bírtam feldolgozni. Apám barátai próbáltak vigasztalni és ekkor szerettem meg a whiskyit. Nem volt más választásom tovább kellett vinnem apám munkáját. Velem tartott Ben és Kyle is. Rengeteget segítettek.
Ordol Artanes, harmadik naplóbejegyzés
Az első komolyabb feladatomat csak most, huszonnyolc évesen kaptam. Egy kis szórakozóhelyen találkoztam a közvetítővel, aki busás jutalmat ajánlott, ha egy veszélyes küldeményt szállítok el a Ryloth bolygóra, ahol egy gazdag üzletember venné át a csomagot. Természetesen elvállaltam, hamar utamnak indultam. Ekkor még velem tartott már az én két legjobb haverom, Ben és Kyle. A csomagot sikeresen felvettük. Amikor leszálltunk négy fegyveres fura alak várt bennünket. Mondták, hogy kövessük őket és megkétszerezik azt az árat amit ajánlottak nekünk. Jónak tünt az ajánlat. Egy igen gyilkosan de mégis elegáns emberhez vezettek minket, majd kaptunk egy ajánlatot. Ha leadjuk nekik a csomagot akkor megduplázzák azt az árat amit fizettek volna de ha nem adjuk le, meghalunk. Nem volt kérdés mit teszünk. A csomag nálam volt és letettem a földre. Ránéztem Bennre és Kyle-ra. Ez volt a jel. Mind a hárman előrántottunk egy-egy BlasTech DH-17-es sugárpisztoly, majd sikeresen tüzeltünk. Felvettem a csomagot és lassan figyelmesen haladtunk az igazi cél felé. Találkoztunk az üzletemberrel és leadtuk az árut. Kifizettek, majd ahogy kifizettem, Bennt és Kylt is rossz hírt közöltek velem. AZt mondták, hogy nekik ennyi elég volt. Kiszállnak az üzletből, mert félnek hogy lebukunk. Nem tehettem semmit. Egyedül beültem egy bárba és iszogattam a kedvenc kis italom.
A barátaim javasolták, hogy kössek üzletet egy hutt klánnal, mert nagyon jól megfizetik a munkákat. Apám is huttoknak dolgozott, talán ismerik a nevem a köreikben. Mindenesetre addig is dolgoznom kell, kisebb-nagyobb munkák beleférnek, tapasztalatra van szükségem.
Ordol Artanes, negyedik naplóbejegyzés
Még mindig huszonnyolc éves vagyok. Rég láttam már Benn-t és Kyl-t. Sok meló és haver egy sem. Néha nap kaptam egy-egy kisebb munkát, de nem különöset. Az ilyen napokat pihenő napoknak hívtam, mert csak kevés meló volt. Ez a nap is egy olyan nap volt amikor kis munkát kaptam. A Ryloth bolygón voltam éppen és a szülőhazámba kellet csomagot vinni. Furcsálltam, mivel csak egy nagyon kicsi dobozt kaptam amit el kellet vinnem. Gondoltam, hogy minél kisebb annál értékesebb. Ahogy felvettem a csomagot máris elindultam. Az út közben nem volt semmi baj. Amikor leszálltam, különösen akkor is nagy csend volt. Eddig szinte mindig megtámadtak, de most nem. Ahogy vittem a csomagot, a célig, két ismerős hang szólított meg és két kis sugárpisztoly volt a hátamnál. Adja ide a csomagot! Megfordultam és a két régi haverom Benn és Kyle volt. A srácok egyből eltették a fegyvert és elnézést kértek. Azt mondták, hogy a bolt ami az övék volt eladták, mert fenyegették őket. Ha nem adták volna el a boltot akkor meghalnak. Miközben meséltek mentünk a cél felé és leadtam a csomagot. Megkaptam a jutalmat is ami egy igen jó kis összeg volt. Ekkor az úgynevezett két "jó" barátom, elővették a fegyverüket és a hátamhoz szegezték ismét, bár most tudták, hogy ki vagyok. A pénzt követelték. Ha nem adom a pénzt lelőnek. Fenyegettek engem. Nem volt választásom, oda adtam a pénzt. Mikor a két, most már ellenség a pénznek örült, hirtelen előrántottam a két darab BlasTech DH-17-es sugárpisztolyom és nem haboztam. Benn-t combon, Kyle-t alkaron lőttem. Tudtam, hogy nem halálosak a sérülések, de pont elég volt ennyi. Nem is a pénz volt a baj, hanem, hogy átvertetek. -Mondta Arti.
A pénzt otthagytam és visszanézés nélkül mentem a hajóm felé. Nem értettem, és még mindig nem értem mért csinálták ezt. Mostmár tudom, hogy ne bízzak meg senkiben.
Egyenlőre ennyi lenne a napló írása. Remélem sok szép dolgot írhatok még bele, mindig magamnál tartom ezt a naplót, amit majd leszármazottaim örökölhetnek tőlem...