|
Post by Den Dastar on Apr 14, 2009 8:53:36 GMT 1
-Tényleg Nar Shaddaa-i. Ha nem így lenne, most reszketve kérlelne, hogy ne öljem meg.-Gondolta az ezredes, majd óvatosan a felé rúgott tőrhöz lépett, és leguggolt érte. Közben figyelmét, mindvégig a magát Ailyn Etisonnak nevező lányra összpontosította, és még mindig készen állt arra, hogy megsebesítse az apró sugárvetővel.
-Ki elől menekül? Ha őszintén válaszol, talán nem nyitjuk ki az ajtót... -Kérdezte, miután felegyenesedett a hozzávetőlegesen 15 centiméteres tőrrel a kezében.
Den nyaralásra érkezett, és máris foglyul ejtett valakit.
|
|
|
Cloud-9
Apr 14, 2009 18:20:29 GMT 1
Post by Zayne Etison on Apr 14, 2009 18:20:29 GMT 1
A lány Denre sandított, arcán halvány mosoly jelent meg. Beszéde azonban Dennek ismerős lehetett. A lány hanglejtése és beszéde leginkább a corelliai akcentusra emlékeztette. Lehet, hogy valójában corelliai volt? A bátorsága és rámenőssége is erre utalt. A mosolya nem akart lehervadni az arcáról.
- Tudja - mondta Dennek - én sem gondoltam át a helyzetet, de ahogy látom, nem vagyok egyedül. A hotel tele van emberekkel, ha lelő, akkor meghallják és nem fog még a bejáratig sem jutni. De ha másként végez velem, akkor hogy fog megszabadulni a holttestől? Ha meg túszként fogva is tart, addig fogok sikítani, amíg valaki fel nem figyel rá. Ha meg Ő talál rám úgy, hogy közbe' rám fogja a fegyvert, akkor velem meg magával is végez. - mondta a lány, aztán leengedte a kezeit - Patthelyzet. Most pedig jobb lenne, ha eltenné azt a fegyvert. Nálam sincs semmi, nem jelentek veszélyt.
Az arroganciája és bátorsága meglepő volt. Most már szinte biztos, hogy a lány enyhe akcentusa biztosan corelliai eredetű.
Eközben a folyosón keresgélő Zayne feladta a kutatást. Érezte, hogy percről-percre kevesebb az esélye, hogy megtalálja az emberét. Még utoljára körülnézett a folyosón, hátha megpillantja az idegent, de nem látott senki, így megfordult és elindult vissza a lépcsőház felé.
|
|
|
Cloud-9
Apr 14, 2009 20:55:54 GMT 1
Post by Den Dastar on Apr 14, 2009 20:55:54 GMT 1
A lány beszéde és hanglejtése ismerő volt az ezredes számára. Rámenős volt, és vakmerősége már - már az őrültség határát súrolta.
-Tudja. - Kezdte Den, enyhe gúnnyal a hangjában. - Ha ez most itt a kezemben, egy kábítólövés leadására is képes pisztoly lenne, egy apró mozdulattal átállíthatnám, és szívfájdalom nélkül lelőhetném vele anélkül, hogy bárki is gyanút fogna. Aztán szájpecekkel a szájában ébredne, megkötözve ennek a szép ágynak az ágyneműtartójában... Míg én, és a partnerem, valamivel maga felett élveznénk a nászutas lakosztály nyújtotta élvezeteket... - Dastar érezte, hogy az utolsó mondattal talán túllőtt a célon, de ha már "nászutasok", akkor legalább viselkedjenek is úgy.
-De magának ma jó napja van, ugyanis ez a fegyver nem képes kábítólövés leadására. -Folytatta Den, tárgyilagos hangnemben. - Úgyhogy, a fegyvert én most szépen elteszem. - Den állta a szavát, és máris leengedte, a fegyvert tartó kezét. - Ha maradni akar, hát legyen. Viszont elvárom, hogy válaszoljon a feltett kérdésekre.
Ekkor pár lépést tett a bárpult felé, és leemelt róla egy ásványvizes palackot, majd odadobta a lánynak.
-Ki az az Ő?
|
|
|
Cloud-9
Apr 15, 2009 19:59:28 GMT 1
Post by Eriál Argetlam on Apr 15, 2009 19:59:28 GMT 1
Amint az ASV-470/ld azonosító jelű, reguláris utasszállító komp megközelítette a lebegő szállodát, Eriál Argetlam a transzparacél ablakon át bámulta az impozáns épületet. Apró mesterséges kertek, karcsú tornyok jellemezték, melyet az esti fényt megtörő bárányfelhők fogtak ízléses keretbe. Mindez persze csak külcíny volt, de ha kintről így néz ki, belülről is gyönyörű lehet - gondolta a férfi. A komp közben ereszkedni kezdett, fokozatosan a felhőhatár alá süllyedt, a Cloud-9 alatti leszállópályák egyikére.
Mint az már a brosúrából kiderült, a hajók magu nem közelíthették meg a hotelt; odalent kellett landolniuk, az utasokat pedig antigravitációs gondolák szállították tovább a recepciós körzetbe. A sikló három perccel később biztonságban állította le hajtóműveit, Eriál pedig kiszállt, és kényelmes tempóban, nézelődve indult a gondolák felé.
|
|
Rika Miráll
Junior Member
Katona A Vihar Sz?vets?g t?bornoka Az ?v J?t?kosa (2009)
Faj: Firrerreo. Val?di neve: Valentine. Kaszt: Vihar Sz?vets?g l?gi erej?nek T?bornoka. L?zad? elem.
Posts: 433
|
Cloud-9
Apr 16, 2009 21:26:34 GMT 1
Post by Rika Miráll on Apr 16, 2009 21:26:34 GMT 1
Rika megállt az ajtó mellett, és a falnak vetett háttal várta ki a lány és Den párbeszédét. Amikor Den elért ahhoz a bizonyos mondathoz, miszerint ha kábítóra lehetne állítani a fegyverét megtenné, és az ágyneműtartóba csomagolná a lányt, míg fölötte ő és Rika... A firrerreo nő a rá oly jellemző módon csak felhúzta egyik szemöldökét, és megköszörülte a torkát, jelezve hogy még ő is a szobában van. Éles tekintete, mely most Denre összpontosult azt suggalta "-Erről még elbeszélgetünk négyszemközt..."
Megunva a fegyverekről és arról szóló eszmecserét, hogy ki kit intézne el, milyen esetben, ellökte magát a faltól, és közbeszólt.
- Már elnézést, de minek egyáltalán ide lőfegyver? Nem kell mindent túlbonyolítani. Számtalan más módját is ismerem annak, hogy hogyan tegyek el láb alól kellemetlen betolakodókat, anélkül, hogy bárki meghallaná, vagy megtalálná a holttestet hónapokig. - közben csak úgy a saját szórakoztatására, vagy talán éppen azért, hogy nyomatékosítsa szavait látszólag szórakozottan kezdett játszani a tőrével.
Néhány másodperc múlva Den és a lány nem tudta pontosan megmondani, mikor lett kettő a tőrből, de már kettő repült függőleges irányba felfelé saját maga körül pörögve, majd a levegőben helyet cserélek, és egyszerre hullottak gazdájuk kezébe, aki tovább forgatta őket az ujjai közt anélkül, hogy megtörte volna a mozdulatot. Mindenesetre volt benne valami hátborzongató.
- Mindazonáltal szerencséje van, hogy én egy művelt, kifinomult nő vagyok, akivel lehet tárgyalni. Jobb szeretem a békés megoldásokat a felesleges brutalitás helyett. Szóval kezdjük előröl. Mi a célja? Ki elől, és miért menekül? -időközben valamikor eltűnt a kezéből a két tőr, viszont a nő keze most éppen veszélyes közelségben játszott az ajtónyitó gomb környékén, tekintete viszont a lányon nyugodott...
|
|
|
Cloud-9
Apr 16, 2009 22:13:49 GMT 1
Post by Zayne Etison on Apr 16, 2009 22:13:49 GMT 1
A lány arca láthatóan eltorzult Den igencsak... érdekes felvetésére. Kicsit oldalra fordította a fejét, majd az orra alatt mormogta úgy, hogy Den és Rika ne hallja:
- (Úgy mondod, mintha öt percnél tovább bírnád...) - kommentálta hutt nyelven Den szavait.
Aztán Rika vágott bele a monológjába.
- Már elnézést, de minek egyáltalán ide lõfegyver? Nem kell mindent túlbonyolítani. Számtalan más módját is ismerem annak, hogy hogyan tegyek el láb alól kellemetlen betolakodókat, anélkül, hogy bárki meghallaná, vagy megtalálná a holttestet hónapokig.
*Fõleg egy olyan helyen, ahol a szobákban naponta takarítanak. Csak a vak nem venné észre a hullát.* - tette hozzá gondolatban a lány.
Ezután következett Rika apró tõrdobáló mutatványa. Ailynnek más esetben még tetszettek volna is a mutatványok, de most csak arra tudott gondolni, hogy amíg Rika zsonglõrködött, addig több találatot is kaphatott volna a fejére, vagy a mellkasára is valamilyen lõfegyverbõl. Ailyn nagyjából 4 éve élt már Nar Shaddaan és Zayne társaságában látott már sokkal veszedelmesebb figurákat is, így Rika és Den nem ijesztették meg, bár tudta, hogy most hajszálon függ az élete. Az adrenalinszintje az egekben volt, de sikerült higgadtnak maradnia.
- Mindazonáltal szerencséje van, hogy én egy mûvelt, kifinomult nõ vagyok, akivel lehet tárgyalni. Jobb szeretem a békés megoldásokat a felesleges brutalitás helyett. - *Mondod te, aki bökõvel jársz nyaralni, mi?* - gondolta, miközben egy kicsit félre is húzta a száját - Szóval kezdjük elõröl. Mi a célja? Ki elõl, és miért menekül?
A lány egy nagyot sóhajtott. Nem úszhatta meg a magyarázkodást.
- Egy félreértés miatt történt az egész. Ez a bizonyos személy egy csempész, aki azt hiszi, hogy... elloptam a pénzét. Közöm nincs a dologhoz, szerintem a legénységébõl lopta el valaki, de igazából nem tudom. Most engem keres, mert azt hiszi, hogy én loptam meg és... meg akarja fizettetni velem az árát. Azért jöttem ide, mert akivel találkoztam volna, az 3 napot késik. A fickó is valamiért itt kötött ki, összefutottam vele és azonnal utánam eredt.
|
|
|
Cloud-9
Apr 17, 2009 21:22:36 GMT 1
Post by Den Dastar on Apr 17, 2009 21:22:36 GMT 1
Dastarnak gyanússá vált, a lány vallomása. Előbb még arról beszélt, hogyha Ő most rájuk találna, és megpillantaná hogy Den épp Ailynre szegezi a fegyverét, mindkettőjükkel végezne. Ennek így semmi értelme.
-Ha én egy csempész volnék, és lopás miatt kergetném az egyik emberemet vagy épp bárki mást, a "nyomravezetőt" agyon nem lőném... Az száz-százalék. Itt valami sántít... - Gondolta, miközben a lányra nézett, fürkésző tekintettel. Kicsit talán tanácstalan is volt, mert ha beköpi őket a lány, hogy egy egész kis fegyverarzenált csempésztek fel a nászutas lakosztályba, abból még hatalmas bonyodalmak is származhatnak. Szóval csak úgy, nem engedhették el.
Tanácstalanságában Rikára pillantott, ki éppen megsemmisítő pillantást vetett rá, nyilvánvalóan a megjegyzése hatására. -Azért, fogadok eljátszott a gondolattal. Ha nem így történt volna, most nem nézne így... - Futott át az agyán, majd amolyan félig homlokráncolós, értetlen képet vágva visszafordult Etisonhoz.
-Maradjon, ameddig akar. - Kezdte Den, mialatt pár lépéssel közelebb lépett a lányhoz. - Hiszek magának. - Ezt azonban már hazudta, szemrebbenés nélkül. Ekkor az elkobzott tőrt, markolattal Ailyn felé nyújtotta.
Most Rika felé fordult, de torkán akadt a szó. Tudta, hogy a firrerreo nőnek van pár álneve, azonban egy sem jutott az eszébe, ezért rögtönöznie kellett.
-Nicolette, kedvesem. Szerintem rendeljünk ebédet, mert ettől a sok izgalomtól megjött az étvágyam. - Ekkor Ailyn felé fordult. - Csatlakozzon hozzánk, de maradhat az erkélyen is, ha úgy tartja kedve...
|
|
Rika Miráll
Junior Member
Katona A Vihar Sz?vets?g t?bornoka Az ?v J?t?kosa (2009)
Faj: Firrerreo. Val?di neve: Valentine. Kaszt: Vihar Sz?vets?g l?gi erej?nek T?bornoka. L?zad? elem.
Posts: 433
|
Cloud-9
Apr 18, 2009 19:50:26 GMT 1
Post by Rika Miráll on Apr 18, 2009 19:50:26 GMT 1
Rika hitte is meg nem is amit a lány mondott. Úgy érezte sántít valahol a dolog, így a lány féligazságokat mondott, kitöltve a hézagokat némi színezékkel, ami nem fedi teljesen a valóságot. Meg kell hagyni azért ügyesen hazudik a kislány. Éppen, amikor rászánta volna magát, hogy csak úgy ijesztgetés képen kinyissa az ajtót, hogy kicsikarja a történet elfedett részeit is Den felajánlotta a lánynak, hogy ebédeljen velük. Így a firrerreo nő ötlete az előtt ment füstbe, mielőtt kipróbálhatta volna. Bár igazából nem hitte, hogy még a folyosón van a lány üldözője. Egyrészt mert nem hallott kintről semmiféle neszelést, - ha valaki minden ajtót nyitogatva szitkozódva keresné a lányt, azt minden bizonnyal hallaná. A firrerreoknak nem csak a látásuk élesebb az emberekénél, de a hallásuk is. Az ő fülük számára hallható hangtartomány ezen felül szélesebb is, mint az embereké - másrészt amióta itt álldogálnak, azóta biztos feladta akárki is kereste a lányt. Ez a folyosó túl hosszú, hogy minden szobába egyesével benézzen. Így a terv csak arra lett volna jó, hogy kiszedje a lányból, amit elhallgatott. De hát most már mindegy. Felsóhajtott, és otthagyta az ajtónyitó gombot.
Kissé meglepte, ahogy Den a friss házastársat játszotta. De végül is ez egy nászutas lakosztály volt. Így Rikának sem volt választása. Most már nem. Fel kellett vennie a szerepét. Bár még sosem volt friss házas. Még csak szerelmes sem. Így nem is igazán tudta, hogyan is kellene egy szerelmes pár egyik tagját alakítania. Mindenesetre elmosolyodott, csak a szerepe kedvéért, bár a Nicolette név is meglepte kicsit. Tudomása szerint ilyen álneve eddig még nem volt, de sebaj. Csak ne felejtse el, ha valaki hozzászól...
- Jack, drágám, szerintem rendelj valamit. Aztán ebéd közben folytatjuk a társalgást. Természetesen a kisasszony vagy csatlakozik hozzánk, vagy nem. Mellesleg nem hiszem, hogy a csempésze még mindig a folyosón szambázna. - vont vállat.
|
|
|
Cloud-9
Apr 22, 2009 20:26:14 GMT 1
Post by Zayne Etison on Apr 22, 2009 20:26:14 GMT 1
Végül senki nem ontott vért. Ailyn elégedett volt. Persze nem erre az eredményre számított az elején. Jobban szerette volna, ha Den és Rika beveszik a történetét, de hát végül is szabadon elmehetett és nem kérdeztek tõle semmi mást. Den ekkor felajánlotta a lánynak, hogy ebédeljen velük. Nyilván nem akart
azokkal egy asztalnál ülni, akik még fél perccel ezelõtt halálosan megfenyegették, úgyhogy gyorsan el is utasította az ajánlatot:
- Azt hiszem, kihagynám. - mondta röviden. Ekkor futott át az agyán, hogy vajon miért marasztalná ez a férfi? Nyilván egy házaspárról volt szó, akinek valószínûleg a szerelmi ottlégyét akadályozta meg, sõt, a Jack nevû férfi még utalt is arra, hogy szívesen csinálná úgy, hogy közben Ailyn megkötözve feküdne az
ágynemûtartóban, úgyhogy biztosan valamilyen perverz ötlete támadhatott a férfinek, amiben a lány természetesen nem akart részt venni.
Rika is felajánlotta a maradás lehetõségét, de mivel Ailynnek lehetett választania, ezért inkább a távozás mellett döntött. Már épp elég idõ telt el, így valószínûleg Zayne nyomát is elvesztette.
Különben is lány véleménye szerint az idegenek közük nem volt ahhoz, hogy Ailyn miért is menekült. Ki tuja, hogy milyen következménye lenne annak, hogyha kiderülne, hogy a lány - az Eliastól szerzett tudás segítségével - meglékelte a rancorok bankszámláját és onnét egy összeget leemelve befizette Zayne-t
és saját magát is egy kis pihenésre a hotelben.
Ailyn ugyanis - ismét titokban - fellopakodott a Flying Fur fedélzetére még Nar Shaddaan és kicsit körülkérdezõsködött Felhõvárosban, amikor megérkeztek. Kiderítette, hogy az az alak, akivel Zayne találkozót beszélt meg még nem is ért Bespinre, mivel valami gondja akadt a biztonságiakkal és állítólag 3-4 nap
múlva érkezik a bolygóra. Zayne errõl nem értesült, mivel ez alatt az idõ alatt a pasasra várt a megbeszélt helyen. Ailyn úgy gondolta, hogyha már Felhõvárosba jöttek, akkor akár meg is várhatják a kliensüket az egyik hotelban. Persze Zayne azonnal hazament volna, amint megtudta volna a hírt, ezt meg Ailyn nem
hagyhatta, mivel nagyon megtetszett neki a felhõk közt úszó város és nem is akarta csak úgy otthagyni. Így "kölcsönvette" a rancorok pénzét és lefoglalt két darab egyágyas szobát a hotelban.
Persze arról fogalma sem volt, hogy Zayne mit fog szólni ehhez - valószínûleg ki fog rajta akadni - de remélte, hogyha egy kis idõt eltöltött itt, akkor megtetszik a férfinak a hely és rábírhatja a maradásra. Amikor Zayne megérkezett a hotelbe és elõször meglátta a szobáját, Ailyn mindenképp ki akarta figyelni Zayne
reakcióit, azonban a férfi észrevette õt és üldözõbe vette. Ailyn ettõl persze megijedt és ez lett az oka annak, hogy Denékhez olyan ormótlan módon betört.
- Jack, Nicole - mondta végül a lány és sietve elindult az ajtó felé. Óvatosan kinyitotta az ajtót és kilesett rajta. A takarító droidon kívül még két embert látott a folyosón, senki mást. A lány ekkor sietve kilépett az ajtón és elindult a saját szobája felé, ami négy emelettel feljebb volt.
|
|
|
Cloud-9
Apr 23, 2009 17:46:52 GMT 1
Post by Den Dastar on Apr 23, 2009 17:46:52 GMT 1
Dastar ezredes a távozó lány után nézett, majd mikor az elhagyta a lakosztályt, elégedett arckifejezést vágva fordult Rika irányába. Csak azután szólalt meg, miután megbizonyosodott afelől, hogy Ailyn Etison már messze jár.
-Látja Rika, így kell lekoptatni. Szegezzen rá egy fegyvert, fenyítse be, aztán hívja meg egy ebédre. Ezután kétszer is átgondolja majd, mielőtt betér hozzánk egy kis kávéra... -Ecsetelgette Den, aztán homlokát ráncolva folytatta. - Remélem nem hoztam kellemetlen helyzetbe, Rika... Az az ágyneműs dolog csak egy vicc volt. - Mondta, majd gondolatban hozzátette. - Egy nagyon jó dolog elviccesedése.
-Az ebéd is csak egy ötlet volt... Nem mondanám, hogy megéheztem... - Ekkor az órájára tekintett, amelyet már előzőleg átállított bespini idő szerint. - ... Negyed óra alatt.
Ekkor az üvegasztalhoz lépett, majd a sugárvetőt visszarejtette a nadrágszárába. Miután felegyenesedett, poharát felvette az asztalról, és kényelmes tempóban a bárszekrényhez lépdelt. Út közben Rika poharát is magához vette.
- Mit kér? Whisky, sör, corelliai rum, alderaani pálinka, vagy egy kis óceániai naplikör? - Nézett kérdőn Rika Mirállra. - Én most maradok a sörnél. - Azzal egy üveg Corellianekent kézbe vett, és egy határozott mozdulattal letekerte róla a fémkupakot. Tudniillik, a Corellianeken kupakja különleges, nem szükségeltetik hozzá sörnyitó. Az ember fogja, és egyszerűen letekeri...
-Hogy mit ki nem találnak. -Morogta, miközben a tekerős kupakot méregette.
|
|
Rika Miráll
Junior Member
Katona A Vihar Sz?vets?g t?bornoka Az ?v J?t?kosa (2009)
Faj: Firrerreo. Val?di neve: Valentine. Kaszt: Vihar Sz?vets?g l?gi erej?nek T?bornoka. L?zad? elem.
Posts: 433
|
Cloud-9
Apr 23, 2009 21:46:45 GMT 1
Post by Rika Miráll on Apr 23, 2009 21:46:45 GMT 1
Rika egy percig a távozó lány után bámult, majd Den felé fordult.
Nem is tudom... Én azért kíváncsi lennék a lány valódi sztorijára, szerintem jóval több van itt, mint amit bevallott. Bár kétlem, hogy több gondunk lenne vele. Én a helyébe olyan gyorsan hagynám el még a bolygót is, hogy csak füstöl... - majd hirtelen félbeszakította magát, és kissé homlok ráncolva, enyhe szemrehányással a tekintetében nézett a corelliaira.
- Tulajdonképpen kissé kellemetlenül meglepett az az ágyneműs poén... szerintem annyira nem volt vicces. -sajnos nem tudott tovább szigorú arccal nézni, így elnézőbben azért még hozzátette - Bár valószínűleg csak azért, mert még sosem kellett a friss házast játszanom. Még csak szerelmes sem voltam soha. Mindenesetre, ha már így alakult, jobb ha a többi vendég, és a hotel dolgozói számára maradunk friss házasok. Nem szeretnék gyanakvó tekinteteket a hátamon érezni nyaralás közben.
Amikor Den megkérdezi, hogy mit kér egy percig elgondolkodik, és ő maga is a bárszekrényhez lép, és valami alkohol mentes ital után nézelődik, de nem igen lát olyanokat. Végül a bárszekrény legfelső polcán meglát valami narancssárga gyümölcslé szerű valamit, aminek nem látja pontosan a címkéjét, de reménykedik, benne hogy tényleg csak gyümölcslé.
- Én azt hiszem maradok, az alkoholmentes italoknál. Ma már úgy is többet ittam mint szabadott volna... -utal az üres whisky-s poharára, és elkezd nyújtózkodni, hogy felérje a bárszekrény legfelső polcát, ám ez nem igen jön neki össze, tekintve hogy még mindig csak 155 cm magas, a bárszekrény polca meg ennél kicsit magasabban van felszerelve...
Rika egy bosszús sóhajjal veszi tudomásul, hogy nem éri fel. Igazából a nő alacsony termete miatt, szinte mindig, mindenütt ebbe problémába ütközött. Még Dxuni bázison is a szobájába alacsonyabbra kellett tetetnie a polcokat a szabványnál, hogy felérje őket. Így amikor belátta, hogy ez nem fog menni azonnal körbehordozta tekintetét a szobán, hogy mire mászhatna fel, hogy elérje az üveget. Furcsamód az eszébe sem jut, hogy Dent is -aki alig fél lépésre áll tőle- megkérhetné, hogy vegye le, hisz neki nem jelentene problémát a dolog...
|
|
|
Cloud-9
Apr 28, 2009 19:03:07 GMT 1
Post by Den Dastar on Apr 28, 2009 19:03:07 GMT 1
Dastar ezredes állta Rika szúrós, szemrehányó tekintetét, majd egy bocsánatkérő mosoly kíséretében tett felé pár lépést, és beleivott a sörébe. Pár pillanat erejéig élvezte a sör által nyújtott ízvarázst, aztán bólintott felettese felvetésére.
-Ez egy jó ötlet, Rika. - Bólintott végül. - Akarom mondani... Nicole. - Ezen a ponton elvigyorodott, majd újdonsült "házastársa" szemeibe nézett, ismét. - Lenne mit bepótolnod, Miráll Tábornokasszony... - Gondolta hozzá előbbi mondatához, melynek következtében vigyora még szélesebbre húzódott.
Beteg gondolatmenetéből "házastársa" rántotta ki: A firrerreo nő épp egy üveg italt szeretett volna levenni az egyik magas polcról, ám magassága miatt nem boldogult. Dastar már meg sem lepődött azon, hogy nem kérte a nő, a segítségét. Szó nélkül lépett Rika mellé, és leemelte neki azt a hőn áhított "alkoholmentes" italt.
-Az Erő szerelmére, Rika. Csak maga képes egy bárszekrényből kispécizni, az alkoholmentes itókákat. -Morogta Den, miközben töltött a nőnek egy pohárba, az előbb leemelt üvegből.
|
|
Rika Miráll
Junior Member
Katona A Vihar Sz?vets?g t?bornoka Az ?v J?t?kosa (2009)
Faj: Firrerreo. Val?di neve: Valentine. Kaszt: Vihar Sz?vets?g l?gi erej?nek T?bornoka. L?zad? elem.
Posts: 433
|
Cloud-9
May 16, 2009 21:17:33 GMT 1
Post by Rika Miráll on May 16, 2009 21:17:33 GMT 1
- Köszönöm. -mondta Dennek, és elvette a poharat. Azonban elfordult a férfitől, és rá nem jellemző módon nem nézett a szemébe. Mély lélegzetet vett, mintha valami nagyon nehéz dolognak készülne neki.
- Itt nem az alkoholos, vagy alkoholmentes italokról van szó. Ha valaki a Firrerre-én nő fől, mi több vezéri családban a legelső dolog, amit meg kell tanulnia az önfegyelem. A második a felelősség. A harmadik a kötelesség. Valaki az én helyzetemben nem engedheti meg magának, hogy bárki is akár csak egy másodpercre is az udvarias mosoly álcája mögé nézzen, melyet a felelősség és a kötelesség maszkjának gúnyolok magamban. Nem lenne szabad itt lennem. Nem lenne szabad ezt a kényelmet élveznem... nem amíg a V.SZ.... és a népem... a népem... -Rika nem tudta befejezni a mondatot. Képtelen volt rá.
A nő zavartan keserű mosollyal rázta meg a fejét. Egyértelműen látszott, hogy bűntudatot érez amiatt, hogy ő itt egy luxusszálló minden gyönyörét élvezi, miközben a népe valahol talán éhezik, fázik, és szenved az idegen elnyomástól. Talán a V.SZ.-ben is történik valami baj, amíg ő itt élvezi a nyaralását, és ő nem lesz ott hogy megvédje ezt a maroknyi bátor lázadót. Egyszerűen túl régen élt már a saját felelőssége és kötelezettségei béklyójában, ahhoz hogy levetkőzhesse őket.
- Kezdek éhes lenni. Rendeljünk inkább ebédet. -próbált hirtelen témát váltani.
|
|
|
Cloud-9
May 17, 2009 12:28:23 GMT 1
Post by Den Dastar on May 17, 2009 12:28:23 GMT 1
Dastar szótlanul hallgatta Rikát, és elgondolkozott a hallottakon. Volt valami igazság abban, amit mondott... Volt benne igazság, méghozzá nem is kevés. Azonban nem azért hívta el magával, hogy a Szövetségen rágódjon, hanem azért, hogy végre kipihenje magát. Hiszen ő maga is éppen ezért vállalkozott erre a "tortúrára". Így hát, bár szíve mélyén egyet értett Rikával, ezúttal nem adott ennek hangot. Ha megteszi, Rika képes lesz meggyőzni őt, hogy menjenek vissza a bázisra... Ha kell, parancsba is adhatja neki. Mondjuk, azt így is, úgy is. Végül enyhén megrázta a fejét, és megkísérelte megnyugtatni felettesét, hogy minden bizonnyal minden rendben megy odaát.
-Ha történt valami a szövetséggel, arról már tudnánk. -Kezdett bele a válaszadásba, miközben próbált szemkontaktusba kerülni a firrerreo nővel - sikertelenül. - Sandler őrnagy rutinküldetésen van, szóval ha valami baj van... Csak szól nekünk, és kivisz innen. A hajóról meg már csak egy köpés, a főhadiszállás. - Ekkor odalépett Rikához, és egészen közel hajolt a fejéhez - ehhez valóban le kellett hajolnia, a maga 179-180 centiméterével - majd a fülébe súgott valamit. - Ha pedig arra kerülne sor, amire nem fog... Akkor Sandler, és azok a fiúk a hajón... Velem együtt... Az utolsó energiacellánkig védelmezni fogunk téged, és annyi páncélos fickót viszünk magunkkal a pokolba, amennyit csak tudunk. Tiszti becsület szavamra. - Ekkor szép lassan felegyenesedett, és visszalépett eredeti pozíciójába.
Ezzel lezártnak tekintette a témát, és nem is kívánt vitatkozni azon, hogy vajon ebben a percben, vagy a következőben vonnak-e blokádot a Dxun köré. Ebben az esetben amúgy sem szoroz az, ha ott vannak. Esetleg ők koordinálnák az evakuálást, de erre megvannak amúgy is a legjobb embereik, nélkülük is menne. Abban az esetben meg, ha nem érnek oda időben, a Sentinel birtokában még mindig egy erős hajójuk lenne, amivel újrakezdhetnék az ellenállást. Máshol. Feltéve, ha Rika nem adna parancsot az azonnali válaszcsapásra, mely esetben pillanatok alatt felőrölnék a hajó pajzsát az ellenséges hajókról kilőtt turbólézerlövedékek, és vagy darabokra robbantanák őket, vagy pedig bevontatnák vonósugárral, és likvidálnák a legénységet egy megszállással. Den hirtelen nem is tudta eldönteni, hogy melyik a jobb. Az előbbi gyors halállal kecsegtet, míg a másik egy heroikus küzdelemmel, amely kényszerűen lassú halállal fejeződik be. Most ismét megrázta a fejét, majd a holofonhoz sétált, majd kérdőn Rikára pillantott. Miután megbeszélték, hogy mit ebédeljenek, Den tárcsázott, majd leadta a rendelést.
|
|
|
Post by Plett on Jun 1, 2009 9:34:52 GMT 1
Elik:
A gondola komótosan landolt a hotel egyik platformján, aztán egy kellemes női hang üdvözölte az erőmágust:
- Üdvözöljük önöket a Felhő-9 -en. Csomagjaikat a recepciónál vehetik át, kérjük, minél előbb jelentkezzenek be. Kellemes időtöltést kívánunk a felhők lágy ölén.
Közben halk szisszenéssel csúsztak szét a jármű üvegajtajai szemed előtt. Hirtelen besüvített a huzat a gondola belsejébe, hiszen a szálloda Felhőváros felett helyezkedett el, így ki volt téve mindenféle maró szél hatásának. A levegő tele volt apró kis részecskékkel, amik első ránézésre pollennek tűnhettek, azonban ezek a kis valamik voltak Bespin állat- ás növényvilágának gerincét alkotó légi planktonok. Mennyiségükből ítélve most lehetett "virágzás", hiszen rendszerint jóval kevesebb volt ilyentájt a levegőben.
Belépve a szálloda kapuján, egy üdvözlőteremben találhattad magad, aminek a közepén egy kivilágított recepciós asztal foglalt helyet, jól jelezve minden vendégnek, hogy merre is kell menniük. Még mielőtt elindultál volna a recepcióhoz egy hordár felhívta a figyelmed rá, hogy csomagjaidat a bejárattól kicsit arrébb találod egy külön erre a célra szolgáló kis lebegő platform tetején. Valóban ott voltak, épen, sértetlenül.
A recepciós asztalnál egy láthatólag ingerült ember ült, akinek arckifejezése azonnal megváltozott, miután az asztalhoz léptél. Azonnal felvette az üdvözlő arckifejezését.
- Üdvözlöm a Felhő-9-en. Az én nevem Cal Bourne. Miben lehetek a segítségére? - kérdezte udvariasan.
A férfi alsóruházata villogni látszott, azonban ez csak az előtte lévő képernyőről visszaverődő fény volt. Valószínűleg egy bosszantó hibaüzenet miatt villoghatott annyira az az egyenruha.
Rika és Den:
Nem kellett sok idő és máris kopogtattak az ajtón. Ezúttal nem egy váratlan vendég volt az, hanem a szobaszerviz. Meghozták az ebédet. Egy duros hozta egy nagy szerkezeten, ahol a többi vendégek által rendelt ételek is helyet kaptak. Miután átvettétek az ebédet, aláíratta veletek adatpadját miszerint tényleg megkaptátok az ebédet. Panaszra sem lehetett egyáltalán okotok, hiszen minden fenséges volt és az adagok is igen nagyok voltak, hogy véletlenül se lehessen okotok a panaszra. Azonban miután befejeztétek az ebédet és már azon gondolkodtatok, hogy vajon a desszertként kapott alderaani tortakülönlegesség vajon befér-e még a főétel mellé, avagy sem, váratlanul kopogtattak.
Az ajtóban ismét a duros állt, akivel kicsivel előbb találkozhattatok. Ezúttal arca nem volt olyan élénk, kék színű, mint kicsivel ezelőtt, hanem inkább szürkés-fehéres volt. A durosok pupillái általában keskenyek, ennek a hordárnak azonban annyira beszűkültek a pupillái, hogy már nem is lehetett őket látni. Elég ideges volt.
- Kérem! - kezdte - Ne egyenek a főfogásból! Most kapta a konyha a hírt, hogy a ma érkezett a hír, hogy a beszállítónk nem távolította el a vendaxai vérkeselyű (ugyanis az általatok rendelt egyik főfogás a vendaxai vérkeselyű májjal töltött nerf szelet volt) méregmirigyeit nem távolították el a feldolgozás során. Remélem még időben érkeztem. Mélységesen sajnálom ezt a balesetet, azonnal hozok helyette bármit, amit kérnek, természetesen a mi számlánkra.
Talán mégsem volt olyan jó ötlet azt a jól hangzó fogást megrendelni az étlapról.
Sebhely:
A szobád alaposabb megtekintése után úgy döntesz, hogyha már valaki kifizette a szállást, akkor már kihasználod ezt a pár napot. Úgy döntesz, hogy értesíted társaidat és keresel egy holofont. A folyosón azonban akaratlanul ismét összefutsz a rejtélyes alakkal, akit az előbb üldözőbe vettél, azonban most már tisztán látod az arcát is. Ettől függetlenül a lány ismét menekülőre fogja a dolgot. Ha ő itt van, akkor biztosan neki is van valahol egy szobája és talán többet is tudhat arról a valakiről, aki "véletlenül" szobát foglalt neked. A lány az alsóbb szintek felé kezdett el futni.
|
|