Post by Marcon Dragonaer on Jan 26, 2009 20:44:41 GMT 1
Név: Marcon Dragonaer
Beceneve: Marco
Faj: Ember
Nem: Férfi
Kor: 25
Magasság: 186 cm
Súly: 79 kg
Foglalkozása: Fegyverkereskedő
Születési idő: B. E. 15
Születési hely: Corellia
Felszerelés: Ruhák: Bőr kabát, pólók, nadrágok és két pár fekete csizma. A nadrágok sötétebb árnyalatúak.
Coronet, Corellián született Marco egy középréteghez tartozó családban. Szülei Derxia Dragonaer és Caleb Dragonaer mindketten egészségügyi dolgozók. Egy helyen dolgoztak, méghozzá Coronet egyik kórházában. Anyja ápolónő volt, még apja főorvos volt. Marco gyermekkorában leginkább otthon volt nagyapjával és nagyanyjával, mivel szülei egész nap dolgoztak így nem volt sok idejük gyermekükre. Mikorra Marco 7 éves lett a szülei beíratták Coronet egyik iskolájába.
Marcoval nem volt semmi baj az iskolában. Kitűnő tanuló volt. Igaz az is, hogy nagyszülei is nagyon sokat segítettek neki a tanulásban. Az első pár évben semmi panasz nem volt Marco-ra viszont miután ötödikes lett, egy kicsit el kezdte ellenezni az iskolát. Igaz ez tanulmányi eredményeire nem volt hatással, még. Ugyanis nyolcadikos korára, már egyáéltalán nem az a régi Marco volt. A serdülőkor hatására egy lázadó természetű gyermek lett, és ezt nagyszülei nem tudták kordában tartani. Iskolába tehát 8 évig járt. Ekkor jött el egy nagy választóút, hogy mihez kezd. Egy évvel ezelőtt megalapították a Birodalmat.
Visszatérve tehát ezekre az eseményekre. Marco apját már a klón-háborúk küszöbén elvitték egy kiképzőtáborba, ahol megtanult lőni, célozni. Aztán elvitték egy hajóra szolgálni, ahol szanitécként dolgozott. Szükség volt is az orvosi képzettségéra, mivel e hajót a háború idején egy pontos találat érte, ennek hatására a hajó személyzetének 1/6-oda meghalt, míg további 2/6-oda megsérült. Apja 21 bajtársának mentette meg az életét. Mindeközben a család többi tagja otthon izgult azért, hogy Caleb épségben hazaérkezzen. A család számára nagyon hosszan telt el ez a három év. Marco borzalmasan boldog volt, mikor apja épségben tért haza.
Miután apja hazatért a háborúból nagyon sokat mesélt a harcokról, a látott ütközetekről. Marco-ban már ekkor érett a gondolat, hogy neki valamilyen fegyverekkel kapcsolatos fogalakozást kell űznie. Így vetődött fel az is, hogy egy fegyverkereskedést vezessen. Ez miatt el kellett viszont végeznie egy szakközépiskolát. El is végezte. Tanulmaányi eredményei nagyon jók voltak, de ez valahol annak is lehetett a következménye, hogy nagyon érdekelte ez a szakterület. Miután elvégezte ezt az iskolát, már csak egy lépés hiányzott abból, hogy belekezdhessen a bolt megnyitásába, méghozzá a fegyvertartási tanfolyam. Ez egy fél éves tanfolyam volt ahol megtanulta, hogy kell tárolni, tartani a fegyvereket. Ekkora már húsz éves lett Marco.
Már csak egy kérdés volt, hol legyen az a bizonyos bolt? Éppen ezért az egyik utcán sétálgatott, amikor meglátott egy házat amin csak egy tábla volt:
ELADÓ. Megfogta az Isten lábát, gondolta. Ez is összejött. Bekopogtatott hát a házba, majd nemsokára kijött egy idős úr. Nagyon ismerős volt neki ez az ember. Mintha már látta volna valahol, de nem tudta, hogy hol:
- Szép napot fiacskám!
- Jó napot uram!
- Te… Te… Te vagy az Marco? – méregette őt végig az idős úr.
- Igen, de honnan tudja?
- Marco. Nem gondoltam volna, hogy még egyszer is látnálak. Gondolom te már nem emlékszel rám. De segítek, a nevem Trand.
És Marcon-nak eszébe jutott. Az egykori idős matematika tanárja.
- Tanár úr? Azért jöttem volna, hogy megnézzem ezt a házat.
- Fáradj beljebb! – mutatott be a házba Trand.
A ház végignézése hosszas, és viszonylag unalmas volt. A ház öreg volt, s látszódott, hogy ez építése óta egyszer sem látta az építészt. De Marco csak megvette. Úgy volt vele, hogy majd felújítja. A ház elég olcsó is volt, mindössze 4000 credit. A ház egyébként tartalmazott egy földszintet és egy alagsort. Marcon, miután megvette megkeresett egy építészt s megkérte tegyen a házra még egy emeletet, illetve újítsa fel az egészet. A munkálatok úgy 2 év alatt fejeződtek be.
A ház rövid leírása, a felújítás után:
Az alagsor idáig üres volt. A földszinten már ki volt alakítva egy boltrész, és egy raktárrész. A házba úgy lehetett bemenni, hogy volt két ajtó. A jobb ajtó simán kinyílt, az vezetett a boltba. A bal ajtó pedig csak egy bizonyos kód beütése után nyílt ki. Ez az ajtó egy lépcsőhöz vezetett, amiről el lehetett érni az emeletet. Itt élt Marco is.
A szülei többször jártak a házban. Nagyon tetszett nekik. Ezután bejelentette a boltot. A vaárosvezetők elfogadták így már akár meg is nyithatott volna a bolt, már csak egy dolog hiányzott: a fegyverek. Ez volt idáigi legnehezebb dolga, mivel Corelliában egy fegyvergyár volt: a Corellian Arms. Bement hát a főnökségre, előzetes egyeztetés után, és megpróbálta elérni, hogy megkössék a szerződést. A vezérigazgatónak először nem nagyon tetszett az ötlet: „A Corellian Arms Galaxis szerte szállítja a fegyvereket, mi az, hogy maga meg egy most induló boltnak itt akar fegyvereket beszerezni…”. A helyzet már-már reménytelennek tűnt, de aztán Marco meggyőzte arról a gyárigazgatót, hogy adjon neki akkor sok fegyvert és ő, majd kifizeti egy éven belül. És ezután is adhat neki nagy mennyiségű fegyvert, ő minden fegyvert ki fog fizetni. Végül is sikerült a szerződést megkötni. Ezután egy hónap múlva egy teljes szállítónyi fegyver érkezett Marco boltjába. Hát, ez nem nagyon tetszett Marconak, mivel így még az alagsor fele is tele volt fegyverekkel. Viszont, hogy legyen pénz kifizetni a boltot meg kellett hirdetni. Hírszalagokban, újságokban reklámozta az üzletét. Ekkor a bolt még csak egy egyszerű pultból állt, ami mögött ott volt Marco. A fegyverek a falra voltak felakasztva, persze lövedék nélkül, nehogy lelőjenek valakit, mondjuk egy másik vásárlót. A boltnak B. U. 7- ben volt a megnyitója. Ekkor a boltban mindössze Marco dolgozott. Az árak a normál áraknál nem voltak nagyobbak, még. Viszont volt egy nagy baja Marconak. Mivel még az első másfél évben nem volt nagy forgalom (nagyon forgalom sem), hogy fogja kifizetni a fegyvereket? Erre a Corelliai Központi Bank- ból felvett pénz „válaszolt”. A fegyvergyárnak részletekben fizetett, majd szintén részletekben a Banknak is. Pénze onnan volt, hogy mikor elvégezte az utolsó iskoláját is, a szülei összesen 800 kreditet adtak neki, megtakarított pénzükből. Mivel azért voltak a boltban is vásárolni, ezért még onnan is tudta visszafizetgetni a tartozását.
Eltelt tehát másfél év és még most kezdtek már egyre többen járni, kelni a boltjában. Óriási szerencséjére, ráadásul egy sportlövész társaság is „leszerződött” a bolttal, ami a Daragonaer’s Armor Shop nevet viselte. Mostmár azért kezdett ott járni a bolt, hogy maximum kétnaponta, de volt egy ember a boltba, aki vett is valamit. A megnövekvő forgalom miatt már nem tudott Marco mindenre odafigyelni. A saját háztartása mellett a boltjáét is el kellett volna látni. Nagy sajnálatára viszont ez nem sikerült, ezért vett magának droidokat, akik majd elvégzik helyette a takarítást. Így vett meg magának öt droidot.:
DF-23, ER-56, DG-10, KL- 34 és G6. A droidok közül DF-23 a bolt tisztántartásáért felel. ER-56 és DG-10 a rakodásban segédkeznek, míg KL-34 az alagsort tisztítja. G6 pedig Marco lakosztályát tisztítja. A droidok így ellátják ezt a munkát, ennek köszönhetően Marco-nak nem kell még ezekre a dolgokra is odafigyelnie, nem kell takarítania.
B.U. 9-ben pedig álláshirdetést adott fel Marco. Keresett ugyanis egy helyettest a bolthoz. Gyorsan jött is egy férfi akit Raynar Thulnak hívtak. A fiúnak meg volt a végzettsége iskolája, tanfolyama hozzá, így dolgozhatott a boltban. Thul gyorsan alkalmazkodott a körülményekhez és felvette Marco ritmusát is. Persze azért még nem mozog olyan otthonosan a boltban mint Marco, de azért már egyre jobb. Most még betanul, úgyhogy mindketten együtt vannak a boltban. Az elmúlt időkben, köszönhetően annak, hogy a forgalom fokozatosan növekszik már több, új fegyvert is árul a boltban.
Az elmúlt időben már egyre többet van a boltban csak Thul, ugyanis már elég otthonosan mozog a boltban. Thul nem alszik a házban, mivel még szüleivel él. Marco mostanában, mivel Thul egyre többet van a boltban, többet tudja látogatni szüleit, akik már elég idősek, de azért még tartják magukat. A bolt most már, hála annak, hogy egyre több mindent lehet ott venni, egyre jobban kezd beindulni. Marco elhatározása pedig sikerült. Egy idáig sikeres üzlete van, méghozzá a fegyverekkel. Pont ahogy akarta!
Megjelenés: Mindig mosolygó, örömteli fiú. Barna hajjal, s ugyanilyen színű szemmel.
Személyiség: Mindig vidám. Érdekes szokása, hogy sokszor igazítja meg, már túlságosan is sokszor, a sokszor szemébe lógó haját. Érdekes, hiába Corelliai, ő nem nagyképű, viszont magabiztos és ha valamit elhatároz, azért mindent megtesz, hogy véghez vigye.
Beceneve: Marco
Faj: Ember
Nem: Férfi
Kor: 25
Magasság: 186 cm
Súly: 79 kg
Foglalkozása: Fegyverkereskedő
Születési idő: B. E. 15
Születési hely: Corellia
Felszerelés: Ruhák: Bőr kabát, pólók, nadrágok és két pár fekete csizma. A nadrágok sötétebb árnyalatúak.
Coronet, Corellián született Marco egy középréteghez tartozó családban. Szülei Derxia Dragonaer és Caleb Dragonaer mindketten egészségügyi dolgozók. Egy helyen dolgoztak, méghozzá Coronet egyik kórházában. Anyja ápolónő volt, még apja főorvos volt. Marco gyermekkorában leginkább otthon volt nagyapjával és nagyanyjával, mivel szülei egész nap dolgoztak így nem volt sok idejük gyermekükre. Mikorra Marco 7 éves lett a szülei beíratták Coronet egyik iskolájába.
Marcoval nem volt semmi baj az iskolában. Kitűnő tanuló volt. Igaz az is, hogy nagyszülei is nagyon sokat segítettek neki a tanulásban. Az első pár évben semmi panasz nem volt Marco-ra viszont miután ötödikes lett, egy kicsit el kezdte ellenezni az iskolát. Igaz ez tanulmányi eredményeire nem volt hatással, még. Ugyanis nyolcadikos korára, már egyáéltalán nem az a régi Marco volt. A serdülőkor hatására egy lázadó természetű gyermek lett, és ezt nagyszülei nem tudták kordában tartani. Iskolába tehát 8 évig járt. Ekkor jött el egy nagy választóút, hogy mihez kezd. Egy évvel ezelőtt megalapították a Birodalmat.
Visszatérve tehát ezekre az eseményekre. Marco apját már a klón-háborúk küszöbén elvitték egy kiképzőtáborba, ahol megtanult lőni, célozni. Aztán elvitték egy hajóra szolgálni, ahol szanitécként dolgozott. Szükség volt is az orvosi képzettségéra, mivel e hajót a háború idején egy pontos találat érte, ennek hatására a hajó személyzetének 1/6-oda meghalt, míg további 2/6-oda megsérült. Apja 21 bajtársának mentette meg az életét. Mindeközben a család többi tagja otthon izgult azért, hogy Caleb épségben hazaérkezzen. A család számára nagyon hosszan telt el ez a három év. Marco borzalmasan boldog volt, mikor apja épségben tért haza.
Miután apja hazatért a háborúból nagyon sokat mesélt a harcokról, a látott ütközetekről. Marco-ban már ekkor érett a gondolat, hogy neki valamilyen fegyverekkel kapcsolatos fogalakozást kell űznie. Így vetődött fel az is, hogy egy fegyverkereskedést vezessen. Ez miatt el kellett viszont végeznie egy szakközépiskolát. El is végezte. Tanulmaányi eredményei nagyon jók voltak, de ez valahol annak is lehetett a következménye, hogy nagyon érdekelte ez a szakterület. Miután elvégezte ezt az iskolát, már csak egy lépés hiányzott abból, hogy belekezdhessen a bolt megnyitásába, méghozzá a fegyvertartási tanfolyam. Ez egy fél éves tanfolyam volt ahol megtanulta, hogy kell tárolni, tartani a fegyvereket. Ekkora már húsz éves lett Marco.
Már csak egy kérdés volt, hol legyen az a bizonyos bolt? Éppen ezért az egyik utcán sétálgatott, amikor meglátott egy házat amin csak egy tábla volt:
ELADÓ. Megfogta az Isten lábát, gondolta. Ez is összejött. Bekopogtatott hát a házba, majd nemsokára kijött egy idős úr. Nagyon ismerős volt neki ez az ember. Mintha már látta volna valahol, de nem tudta, hogy hol:
- Szép napot fiacskám!
- Jó napot uram!
- Te… Te… Te vagy az Marco? – méregette őt végig az idős úr.
- Igen, de honnan tudja?
- Marco. Nem gondoltam volna, hogy még egyszer is látnálak. Gondolom te már nem emlékszel rám. De segítek, a nevem Trand.
És Marcon-nak eszébe jutott. Az egykori idős matematika tanárja.
- Tanár úr? Azért jöttem volna, hogy megnézzem ezt a házat.
- Fáradj beljebb! – mutatott be a házba Trand.
A ház végignézése hosszas, és viszonylag unalmas volt. A ház öreg volt, s látszódott, hogy ez építése óta egyszer sem látta az építészt. De Marco csak megvette. Úgy volt vele, hogy majd felújítja. A ház elég olcsó is volt, mindössze 4000 credit. A ház egyébként tartalmazott egy földszintet és egy alagsort. Marcon, miután megvette megkeresett egy építészt s megkérte tegyen a házra még egy emeletet, illetve újítsa fel az egészet. A munkálatok úgy 2 év alatt fejeződtek be.
A ház rövid leírása, a felújítás után:
Az alagsor idáig üres volt. A földszinten már ki volt alakítva egy boltrész, és egy raktárrész. A házba úgy lehetett bemenni, hogy volt két ajtó. A jobb ajtó simán kinyílt, az vezetett a boltba. A bal ajtó pedig csak egy bizonyos kód beütése után nyílt ki. Ez az ajtó egy lépcsőhöz vezetett, amiről el lehetett érni az emeletet. Itt élt Marco is.
A szülei többször jártak a házban. Nagyon tetszett nekik. Ezután bejelentette a boltot. A vaárosvezetők elfogadták így már akár meg is nyithatott volna a bolt, már csak egy dolog hiányzott: a fegyverek. Ez volt idáigi legnehezebb dolga, mivel Corelliában egy fegyvergyár volt: a Corellian Arms. Bement hát a főnökségre, előzetes egyeztetés után, és megpróbálta elérni, hogy megkössék a szerződést. A vezérigazgatónak először nem nagyon tetszett az ötlet: „A Corellian Arms Galaxis szerte szállítja a fegyvereket, mi az, hogy maga meg egy most induló boltnak itt akar fegyvereket beszerezni…”. A helyzet már-már reménytelennek tűnt, de aztán Marco meggyőzte arról a gyárigazgatót, hogy adjon neki akkor sok fegyvert és ő, majd kifizeti egy éven belül. És ezután is adhat neki nagy mennyiségű fegyvert, ő minden fegyvert ki fog fizetni. Végül is sikerült a szerződést megkötni. Ezután egy hónap múlva egy teljes szállítónyi fegyver érkezett Marco boltjába. Hát, ez nem nagyon tetszett Marconak, mivel így még az alagsor fele is tele volt fegyverekkel. Viszont, hogy legyen pénz kifizetni a boltot meg kellett hirdetni. Hírszalagokban, újságokban reklámozta az üzletét. Ekkor a bolt még csak egy egyszerű pultból állt, ami mögött ott volt Marco. A fegyverek a falra voltak felakasztva, persze lövedék nélkül, nehogy lelőjenek valakit, mondjuk egy másik vásárlót. A boltnak B. U. 7- ben volt a megnyitója. Ekkor a boltban mindössze Marco dolgozott. Az árak a normál áraknál nem voltak nagyobbak, még. Viszont volt egy nagy baja Marconak. Mivel még az első másfél évben nem volt nagy forgalom (nagyon forgalom sem), hogy fogja kifizetni a fegyvereket? Erre a Corelliai Központi Bank- ból felvett pénz „válaszolt”. A fegyvergyárnak részletekben fizetett, majd szintén részletekben a Banknak is. Pénze onnan volt, hogy mikor elvégezte az utolsó iskoláját is, a szülei összesen 800 kreditet adtak neki, megtakarított pénzükből. Mivel azért voltak a boltban is vásárolni, ezért még onnan is tudta visszafizetgetni a tartozását.
Eltelt tehát másfél év és még most kezdtek már egyre többen járni, kelni a boltjában. Óriási szerencséjére, ráadásul egy sportlövész társaság is „leszerződött” a bolttal, ami a Daragonaer’s Armor Shop nevet viselte. Mostmár azért kezdett ott járni a bolt, hogy maximum kétnaponta, de volt egy ember a boltba, aki vett is valamit. A megnövekvő forgalom miatt már nem tudott Marco mindenre odafigyelni. A saját háztartása mellett a boltjáét is el kellett volna látni. Nagy sajnálatára viszont ez nem sikerült, ezért vett magának droidokat, akik majd elvégzik helyette a takarítást. Így vett meg magának öt droidot.:
DF-23, ER-56, DG-10, KL- 34 és G6. A droidok közül DF-23 a bolt tisztántartásáért felel. ER-56 és DG-10 a rakodásban segédkeznek, míg KL-34 az alagsort tisztítja. G6 pedig Marco lakosztályát tisztítja. A droidok így ellátják ezt a munkát, ennek köszönhetően Marco-nak nem kell még ezekre a dolgokra is odafigyelnie, nem kell takarítania.
B.U. 9-ben pedig álláshirdetést adott fel Marco. Keresett ugyanis egy helyettest a bolthoz. Gyorsan jött is egy férfi akit Raynar Thulnak hívtak. A fiúnak meg volt a végzettsége iskolája, tanfolyama hozzá, így dolgozhatott a boltban. Thul gyorsan alkalmazkodott a körülményekhez és felvette Marco ritmusát is. Persze azért még nem mozog olyan otthonosan a boltban mint Marco, de azért már egyre jobb. Most még betanul, úgyhogy mindketten együtt vannak a boltban. Az elmúlt időkben, köszönhetően annak, hogy a forgalom fokozatosan növekszik már több, új fegyvert is árul a boltban.
Az elmúlt időben már egyre többet van a boltban csak Thul, ugyanis már elég otthonosan mozog a boltban. Thul nem alszik a házban, mivel még szüleivel él. Marco mostanában, mivel Thul egyre többet van a boltban, többet tudja látogatni szüleit, akik már elég idősek, de azért még tartják magukat. A bolt most már, hála annak, hogy egyre több mindent lehet ott venni, egyre jobban kezd beindulni. Marco elhatározása pedig sikerült. Egy idáig sikeres üzlete van, méghozzá a fegyverekkel. Pont ahogy akarta!
Megjelenés: Mindig mosolygó, örömteli fiú. Barna hajjal, s ugyanilyen színű szemmel.
Személyiség: Mindig vidám. Érdekes szokása, hogy sokszor igazítja meg, már túlságosan is sokszor, a sokszor szemébe lógó haját. Érdekes, hiába Corelliai, ő nem nagyképű, viszont magabiztos és ha valamit elhatároz, azért mindent megtesz, hogy véghez vigye.
