Pixar
New Member
Szerencsevad?sz
Kalor Nordak ?s Sz?l ?tit?rsa!c!Coral
Posts: 39
|
Pixar
Dec 14, 2008 1:24:09 GMT 1
Post by Pixar on Dec 14, 2008 1:24:09 GMT 1
Kushiban fajleírás
A Kushibanok nyúl-szerű értelmes lények, a Kushibah nevű primitív bolygóról. Ismertető jeleik a nagy szemeik és füleik, illetve hosszú farkuk. Szőrzetük többnyire puha, pamacsos, azonban előfordul köztük durvább, szinte már drótszőrű példány. Bár képesek a két lábon való járásra, többnyire négy lábra támaszkodva járnak, mivel míg előbbi módon nem tudnak túl gyorsan haladni, addig utóbbi módon tudnak futni, méghozzá igen gyorsan. Mellső lábuk inkább nevezhető kéznek, mint mancsnak, hiszen rendelkeznek hüvelykujjal aminek köszönhetően fogni is tudnak. A hátsó lábszárukra állva körülbelül fél méter magasak, négy lábon állva 40 cm környékén vannak, amihez hozzájön még a fül közel negyedméteres hosszúsága, amennyiben nincs lekonyulva. Farkuk általában szintén negyedméteres nagyságú, testhosszuk pedig közel 50 cm. A Kushibanok természetes kapcsolatban állnak az Erővel, valamennyien erőérzékenyek.
Mialatt gyakran nézi őket aranyos kisállatoknak a szemlélődő egyén, valójában nem tudja hogy milyen komplex, összetett kultúrával van dolga, melynek saját nyelve és írása van, mindemellett pedig rendkívül intelligens. Korán megismerkedtek a tűzzel(melynek segítségével sikerült elijeszteniük ősellenségüket a xinkrát) és megtanulták használni, emellett pedig bizonyos mértékű technológiával is rendelkeznek. A Kushibanok közt egy érdekes módja is kialakult a hangulat kifejezésének. A lény bundája amaz hangulatával van kölcsönviszonyban és annak hatására változik. Míg a Kushiban nyugodt, addig a bundája fehér, azonban kétségbeesés, félelem, düh hatására elsötétedik, míg nem teljesen fekete nem lesz. Egyes Kushibanok olyan jól kialakították ezt magukban, hogy képesek védekező mechanizmusként alkalmazni, és rosszérzések nélkül is változtatni a bundájuk színét feketére. Bizonyos esetekben előfordulhatnak, itt-ott színfoltok a bundán, de ez általában nem jellemző.
A Kushibanok közül főleg farmerek és takácsok kerülnek ki, textiliparuk kiemelkedően fejlett. Míg előbbiek kitermelik, addig utóbbiak megmunkálják a bonyolultan termő selyemdudvát. Ebből aztán különféle dolgokat szőnek kézzel, mint például különböző ruhákat, de akár faliszőnyegeket is, így aztán ha valamikor kereskedő látogatja meg a bolygót, az biztos távozik jó pár különböző színű Kushiban szőtte tárggyal.
Mialatt többségük sosem hagyta el a bolygójukat, addig pár Kushibanra rájött a „mehetnék”, vagy a puszta a kalandvágy, így amikor egy kereskedő meglátogatta a bolygót, az elvágyódó Kushiban fellopózott a hajójára és azzal együtt távozott. A leghíresebb távozó viszont nem ily módon hagyta el a bolygót.
Ikrit, a Kushiban legenda
Ikrit, a későbbi Jedi mester, a legendás Yodával távozott a bolygóról, aki padawan után kutakodott a Kushibah-n. Ikrit egyébként fajával ellentétben kifejezetten ügyetlen szövő volt, ilyen pedig ritkán fordul elő a Kushibanok közt. Egy év Yodától való tanulás után Ikrit visszatért a szülőbolygójára, hogy meglátogassa családtagjait és barátait. Ekkor a gonosz xinkra fenyegetésével szemben egymaga állt ki és az Erő segítségével jobb belátásra bírta a vadállatot, hogy az másfelé nézzen élelem után. Ikritet ettől a pillanattól kezdve hősként tisztelték és tettét évszázadokkal később is mesélték apák kölykeiknek.
Visszatérve mesteréhez, kijárta a Jedivé válás rögös útját és Jedi Lovaggá vált. Egy alkalommal, egy fénykardvívás gyakorlat közben túlságosan elragadta a hév és csaknem megölte partnerét, ami után letette a fénykardot és soha többé nem is használta azt. Ruusan után 622-ben Ikrit mester a Yavin bolygó negyedik holdjára látogatott, azonban onnan soha többé nem tért vissza és soha senki nem látta többet.
|
|
Pixar
New Member
Szerencsevad?sz
Kalor Nordak ?s Sz?l ?tit?rsa!c!Coral
Posts: 39
|
Pixar
Dec 14, 2008 1:28:22 GMT 1
Post by Pixar on Dec 14, 2008 1:28:22 GMT 1
A 20th Century Squib bemutatja:Pixar, a jelenség
Név: Pixar Kor: 22 év Nem: Hím Faj: Kushiban Kaszt: Potyautas, világlátó, aranyos kisállat imitátor, tolvaj, takács, erőérzékeny Felszerelések: Nukleáris tömegpusztító fegyverek tömkelege, két egyenként 25 kg-os csatabárd, három fénykard és egy full extrás mandalór vért. ( Komolyan szerinted bármit is hordok magamon a bolhákat leszámítva? x/ )
Kinézet: Nem akarok kirekesztő lenni, de a Kushiban színe fehér. Leszámítva amikor mérges, mert akkor van hogy fekete. Meg leszámítva ha olyan ügyes mint én és kedélyállapottól függetlenül tudja változtatni a színét. Ha azt is hozzá teszem hogy az én bundám is inkább vajszínű alapból… áhh felejtsétek el amit az elején mondtam. Egyébként 51 cm magas vagyok, 73 amikor hegyezem a füleimet és 75 cm hosszú… bár ebből 27 cm a szép kis farkincám amikor őőő… egyenes. A szemeim olyan szép zöldek hogy még a legkeményebb fejvadászok is elalélnak tőle. Néha akkor is amikor kék. A fekete viszont úgy tűnik nem olyan menő.
Személyiség: Alapvetően nagyon jó gyerek vagyok, briliáns az eszem, és a memóriám… na az valami fantasztikus. Arra is emlékszem hogy, na szóval hogy. Hogy is volt a hogy? Miről is beszéltem? Segíts már egy kicsit. Na jó térjünk át másra. Imádnak a lányok. Komolyan! Fajtól függetlenül mindenki imád és amikor a lábukhoz dörgölőzöm akkor elalélnak, amikor pedig megszólalok szabályosan feldobják a talpukat az örömtől. Ilyenkor órákig nem térnek magukhoz. Sajnos az apró agyuk a becsapódáskor súlyosan megsérülhet, mert mindig kidobnak miközben azt ordítják hogy: Ááá beszélő onderoni pincsi. Nem vagyok pincsi… x(
Előtörténet:
Na szóval az egész legenda úgy kezdődött hogy hol volt, hol nem volt. Hol? Hol mi? Ja igen, szóval volt egy hím kushiban, meg egy nőstény kushiban. A hím sokat udvarolt a lánynak, szőtt neki mindenféle terítőt, szőnyeget, aztán úgy döntött hogy megkéri a tappancsát. Azonban a nőstény kushiban apja, a gonosz, dörzsölt kushiban papa nem nézte jó szemmel, hogy a negyedik alomból az egyetlen lányát egy sima sablon takács ugrálja körbe. És a terítők sem tetszettek neki. Aztán… várjunk csak ez nem is így volt. Hogy is volt? Hogy? Mi hogy? Mi? Ja igen! Megvan!
Szóval volt egy hím kushiban, nevezzük faternak és volt egy nőstény kushiban nevezzük anyának. Na a hím az ilyen hírhedt falu betyárja volt, három különböző kushiban faluban volt alma. Tudjátok… járta a falvakat, beköszöntött egy-egy viskóba, szállást és vacsorát kért, a vendéglátó lányát egy éjszakára, aztán továbbment. Na én is így fogantam… meg a másik öt idióta akiket nevezzünk testvéreknek. Az idióták. Anyám jó fej volt. Azt hiszem… várjunk csak! Nem is, soha nem törődött velem! Hiába ilyen klisékkel teli gyerekkorom volt. x(
Az egyetlen pozitívum a családomban az volt, hogy nem farmerok voltunk. Persze a takács mesterség is egy kalap bantha citrom, de még mindig jobb megdolgozni a selyemdudvát, mint leszedni. Egyébként egész ügyes takács tanonc voltam. Vagy az Maxi volt? Nem… ő egy tökkelütött. Akkor tényleg én voltam. Talán egy kis ismétlés után még ma is tudnék egy-kétszáz négyzetméternyi szőnyeget szőni. Vagy inkább egy kicsi terítőt… egy nagyon kicsit.
Aztán az egyik napon egy Jedi Mester látogatott el a bolygóra, mert padawant akart magának. Rögtön ki is választott engem, elvitt magával és elkezdett tanítani. Egy év után visszatértem a bolygóra és miután legyőztem egy xinkrát hősként tiszteltek és évszázadok múlva is emlékeztek a nevemre, ami úgy hangzott hogy Ikrit! Várj, várj! De hát ez nem is az én nevem! Akkor ez nem is velem történt? Francba! Akkor melyik is történt velem? Azt mondja 12 évesen minden fegyverrel tökéletesen bánt… ez nem az. 14 évesen bosszút állt a családját lemészároló klánon és mindenkivel végzett! Ez sem az… 13 éves korában tökéletesen vezette az összes űrhajó típust… ezekkel a tappancsokkal? Ne nevettess! Na, na! Azt mondja 16 éves korában, hogy ott hagyja eddigi életét felszökött egy textilárúkkal kereskedő ithori hajójára és megszökött szülőbolygójáról. Azt hiszem ez lesz az! Aha már emlékszem is na szóval:
Elegem lett ebből a selyemdudva feldolgozó terítőszövő életből ezért két társammal, Foxival és Maxival felszöktünk annak a kereskedőnek a hajójára. Sajnos nem sokáig maradtunk észrevétlenek, mert megdézsmáltam az ithori élelmiszer készletét, no de tudjátok milyen az ha korog a gyomrotok nem? Na de végül nem ez buktatott le, hanem a természet hívószava. A következő állomásán ki is penderített mind hármunkat a hajóból.
Hmm az a bolygó! Telis tele fehér épületekkel! Az volt ám a szép kis hely! Alderaan! Az emberek viszont mind fent hordták az orrukat és lenéztek ránk. Fizikai okokból nyílván, mert hát amúgy mi más okuk lett volna rá? Na viszont ezek a fehér épületek nem voltak ám olyan menők mint mi, akik tudják változtatni a bundánk színét. Szóval úgy döntöttünk hogy viszünk egy kis színt ennek az egyhangú városnak az életébe. Loptunk narancssárga festéket, aztán kiszemeltük az egyik központi épületet és a mancsunkkal jól összekentük. Jó móka volt nagyon! Ezt még párszor meg csináltuk, aztán lebuktunk, mert a lábnyomok hozzánk vezettek. x( Foxit és Maxit elkapták. Nem tudom mi lett velük, remélem jól vannak valahol. Én úgy döntöttem hogy tovább állok mert elég volt hófehérkéből, ezért ismét fellopóztam egy teherhajóra.
A gyomor-természet kombó hívó szava most is sikeresen a nyomomra vezette a hajó tulajdonosát, aki viszont végre normálisabb volt mint a többi. Szót értett velem, sőt még a toalettet is megmutatta, vacsorát is kaptam, szóval gyorsan a szívembe zártam. Azt mondta pont ilyenre van szüksége, mint én, mert hogy az ő aranyos kislányának most lesz a szülinapja. Na most életem legszörnyűbb része volt az amikor egy szűk, sötét dobozba bevackolva vártam hogy kibontsanak, majd agyon dörgölőzzenek, rózsaszín masnit rakjanak rám, bezselézzék a bundámat, befessék rózsaszínre! Háromheti mindennapi mosakodás után jött ki… mondjuk egész finom íze volt tőle a bundámnak. Na de lényegtelen, a lényeg a vizuális borzadály! 1,5 évig bírtam, de csak azért mert nagyon finom volt a kaja!
Ezután teherhajó teherhajót váltott, bolygó jött bolygó után, én meg csak egyre és egyre megismerkedtem a különböző fajokkal, világokkal, ételekkel, káromkodásokkal. Utóbbiak terén a piaci árusok nagyon tehetségesek. Mint ha az a pár elcsórt gyümölcs számítana. Na de a lényeg hogy úgy döntöttem, hogy nekem bizony most meg kell állapodnom valahol. Nem tudom hogy ez a teherhajó hova tart, de azt tudom hogy én ott bizony nagy dolgokat fogok véghezvinni és bizony majd úgy fognak emlegetni mint a wookie aki megváltotta a galaxist. Wookiet mondtam? Elnézést! Na szóval: A kushiban aki megváltotta a galaxist! Most pedig kérlek engedj ki ebből a ketrecből, mert nem akarok magam alá csinálni! x(
//Ha elfogadtok ilyennek amilyen vagyok, akkor a fent látható képet tegyétek majd be nekem. Köszi! Mindig arra emlékeztet hogy milyen sok finom kaja volt annak a hülye lánynak a családjánál. x( //
|
|
|
Pixar
Dec 14, 2008 6:04:41 GMT 1
Post by Spar on Dec 14, 2008 6:04:41 GMT 1
Hát erre az előtörténetre... nem találok szavakat. Mikor először rápillantottam, nem tudtam eldönteni, komoly-e vagy sem. De megérte végigolvasni, és mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy tegye meg. Bár nem túl hosszú, a benne rejlő humor miatt az utóbbi pár hónap egyik legötletesebb előtörténetének tartom. Én legalábbis végignevettem.
Kijöhetsz a ketrecből. Pénzt nem kapsz, de karaktered 3. szintről indulhat.
|
|