|
|
Post by Yoda on Oct 27, 2008 14:23:18 GMT 1
A Vérvörös Fantom
Mindig is megnyugtatott az Alderaan békéje. Zárt, külön világ, ahol mintha nem is létezne Birodalom, meg elnyomás és zsarnokság, ahol kicsit talán te is kikapcsolhatsz, vagy elmélyülhetsz olyan dolgokban, amelyekre egyébként nem lenne idõd. Az elmúlt hónapok viharos gyorsasággal teltek, sok minden rád szakadt, amit talán ezen a csendes helyen rendezni lehetne. A család, a Zephyr Rend, a Birodalom ellenes harc...
Alderaani napjaidon éjjelente, elalvás elõtt gyakran eszedbe jut régi barátod, Medyn. Voltaképpen õ alapította a Zephyr Rendet és adta át neked a vezetését egykoron. De vajon mi is ez a Rend egyáltalán? Hová vezet az Erõ "szürke" útja? Egyre gyakrabban és gyakrabban teszed fel magadnak ezt a kérdést. A régi Jedi Rend értékrendjével tisztában vagy. A Sithek mozgatórugóit ismered. Ám vajon mi a helyzet azokkal, akik nem tartoznak sehová sem? Hiszen nem te vagy az egyetlen, aki szakított a Jedik útjával. Kialakult valamiféle közös kultúrájuk? Vannak alapelveik? Honnan szedte Medyn például ezt a "Zephyr" kifejezést? Mi volt és mi lehet a célja egy magadfajta "szürkének" ezekben a nyomorult idõkben? Mi lehetett a sorsa a régen a rendet elhagyottaknak? Vajon õk mihez kezdtek az Erõvel és mihez kezdtek az életükkel?
Különös, eddig még meg nem válaszolt kérdések ezek...
|
|
|
|
Post by Kavon Tale on Nov 2, 2008 10:06:20 GMT 1
Alderaan békéje mindig nyugalommal töltötte el és lehetőséget adott a meditáció és a gondolkodás luxusára. A világ amiben éltek telítve volt mindennel, amit az emberek és más lények sosem kívántak maguknak. Ezt a dolgot egyféle képen nevezték! Birodalom!
A környék ahol az elhagyatott ház állt békés volt és csendes. A ház körül fák nyújtottak fedezéket a hívatlan tekintetek elől és a közelben kristálytiszta vizű tó állt, mely élettel táplálta a közelében élő állatokat és növényeket. Hajdan mikor Mina és ő itt jártak tökéletes helynek bizonyult arra, hogy csak egymásnak szenteljék a pillanatokat. A tökéletesség persze nem tartott sokáig, de a célját így is elérte. A boldog napok után a napnál is világosabb volt, hogy az élet minden lény számára jár, a maga viszontagságaival.
Medyn megismerkedésük óta követte ezt a célt, de Kavon csak bizonyos idő múltával jött rá igazán, hogy valójában mi is az. Mióta kilépett a rendből, sok minden történt vele, azonban Pallan megismerése után jött rá igazán arra, hogy az erő nem csak világos és sötét oldalból áll, hanem a kettő együtteséből. Az ember nem tagadhatta meg magát, hiszen a jó és a gonosz, egyaránt élt mindenkiben. Számtalan példa mutatott erre a Jedi rend falain belül is, ám ezt mindig is titkolni akarták. Bár nem vallották be és talán még maguk sem sejtették igazán, de a magukban rejlő rossztól féltek és attól, hogy felszínre kerülhet valamikor. A megoldás, amit választottak hosszú időkre biztosította számukra a létezést, azonban ezzel egy másik folyamatot is elindítottak, a ki küszöbölődést.
Kavon hite szerint, melyre hajdan Medyn fia Pallan nyitotta fel a szemét, az erő az élet táplálója és az élet része mind a jó, mind a rossz. A lények élete pedig nem más, mint megtalálni a harmóniát a két oldal között. Az olyanoknak mint Kavon, akik képesek voltak az erő használatára a feladat nehezebb volt, azonban ez talán így volt rendjén.
Az Alderaanon eltöltött idő rengeteg kérdést vetett fel , és ezek között talán a legfontosabb, hogy akik hasonló utat választottak mint ő, vajon hasonlóan is gondolkoztak-e vele? Szerette volna megtudni a választ, és többek közt arra is kíváncsi volt, vajon az elnevezés amit Medyn a rendnek adott honnan eredhet?! Talán volt, vagy még mindig létezik egy csoport, akik az ő útját járják már régóta, akikről a Jedik és a Sithek is hallgattak ez idáig? Kérdések, melyek megválaszolásra vártak…
|
|
|
|
Post by Yoda on Nov 3, 2008 11:32:34 GMT 1
További két nap telik el meditációval és egyre erõsebben érzed: az Erõ arra sarkall, hogy megkeresd a választ ezekre a kérdésekre. Sötét, baljós elõérzeted is támad: mintha valamilyen fenyegetõ árny vetülne rá hangulatodra. Éjszaka nemigen tudsz nyugodtan aludni, felriadsz. Próbálod kitapogatni a veszély forrását, de a Sötét Oldal minden eddiginél jobban ködbe burkolja a jövõt és lehetetlenné teszi a pontos érzékelést. Abba is hagyod a további meditációt, még mielõtt túlságosan messzire merészkednél. Egyetlen apró fogódzó, egyetlen apró konkrét benyomás maradt hátra: a Korriban bolygó homályos képe.
|
|
|
|
Post by Kavon Tale on Nov 9, 2008 13:01:08 GMT 1
Az éjszaka nyugtalanító álmot hozott melyet a Sötét oldal fertőzött meg. Kavon, álmából fel riadva ül fel az ágyából és szinte azonnal belé nyilall az érzés, hogy menni kell. A hajnali órák hűvös levegőt hoznak a ház felé és a felkelő nap fénye nyújt némi fényt a horizonton. Rövid pakolás után a ház mellett álló sikló készen állt az indulásra, majd pár pillanatnyi néma búcsúzás után sebesen száguld a város kikötője felé.
A kikötő nyüzsgésében a sikló visszakerül eredeti gazdájához, majd Kavon elmerül az emberáradatban, mely az ébredő város nyüzsgését produkálja. A békés városban haladva gondolatai némiképp beárnyékolják az utolsó órákat, amiket itt tölt, azonban egy apró erőfeszítés árán elhessegeti a nyugtalanító érzéseket. A kikötőhöz érve a saját dokkjánál egy R2 es droid jön elé, majd gyors trillázással üdvözli gazdáját. Kavon távollétében a kis droid tartotta készenlétben a hajó rendszereit, hogy az indulás mihamarabb végbe mehessen, ha a szükség úgy kívánta. A hajó pilótafülkéjében rövid rendszerellenőrzés után a hajtóművek beindítására sor kerül, majd lassú emelkedés után a város után a bolygó is a távolba vész.
Rövid pályaszámítás után a rendszerek készen álltak az ugrásra, ami pár pillanattal később be is következett és a kékes fényben elmerülve, a Korriban felé repítették a hajót.
|
|
|
|
Post by Yoda on Nov 14, 2008 11:22:53 GMT 1
Az út üres és végtelennek tetszõ. Rég nem jártál a Korribanon, de amikor a hajód belép a légkörbe, rögtön érzed a bolygó jellegének változását. Szó szerint gonoszabb lett, mint volt. Amint még közelebb érsz a felszínhez, érzed, hogy valaki, vagy valami az Erõn keresztül magához hív. Méghozzá iszonyatos akaraterõvel, mintha a Sötét Oldal bõven buzgó forrása lenne. Szinte fizikai fájdalmat okoz jelenléte.
|
|
|
|
Post by Kavon Tale on Dec 25, 2008 8:35:58 GMT 1
A hajó teste egy parányit megremegett, majd az elnyúló csillagok ismét a jól ismert formájukat vették fel. A normál űrbe való visszatérés után egy gyors rendszerellenőrzés vette kezdetét, hogy kiderüljön jó helyen járnak-e.
A műszerek vizsgálata közben különös érzés kerítette hatalmába Kavont, ami a bolygóhoz közeledvén egyre csak erősödött. Az erő sötét oldalának nyomasztó jelenléte erős kínokat okozott a Zephyr jedinek, olyannyira, hogy a hajó további navigálását rá kellett bíznia D10-re.
A pilótaszékben ülve lehunyta a szemét, majd komoly koncentrációba kezdett, hogy képes legyen ellenállni a sötét oldal hatalmának, ami majdhogynem fizikai fájdalmat okozott neki.A fájdalom érzése mellett valami más is eljutott Kavonhoz, valami, ami egy hívogató érzéshez hasonlított leginkább! Valaki, vagy valami tudta, hogy közeledik és várta őt a bolygón.
Miután sikerült úrrá lennie a nyomasztó érzésen, amit a sötét oldal ereje okozott, ismét átvette a hajó irányítását, és a a felszín felé irányította azt, pontosan a baljós érzések irányába...
|
|
|
|
Post by Yoda on Jan 8, 2009 11:28:00 GMT 1
Közvetlenül a Fekete Tó mellett landolsz. A víz mintha fortyogna és csak úgy sugárzik belõle a gonoszság.
"Ugyan már...nem gondolhatod komolyan, hogy egyensúlyozni tudsz a Világos és a Sötét Oldal határán..."
Ez a gondolat ötlik fel benned hirtelen, amint a pilótafülke ablakán keresztül szinte hipnotikus állapotban nézed a tavat. Szépnek látod, gyönyörûnek és erõs késztetést érzel arra, hogy ússz benne egyet...
|
|
|
|
Post by Kavon Tale on Jan 13, 2009 15:29:39 GMT 1
A hajó egy fekete tó mellett landolt, és az ablakon kinézve félelmetes és egyben gyönyörű lépet tárt a rá pillantó számára.
Miközben a tavat figyelte Kavon furcsa gondolatok bújtak az elméjébe, melyek egyre csak csábították a tó felé.
"Ugyan már...nem gondolhatod komolyan, hogy egyensúlyozni tudsz a Világos és a Sötét Oldal határán..."
Erős késztetés kezdett eluralkodni Kavon elméjén mely egyre közelebb csalta a fekete tóhoz, hogy megmártózhasson benne.A hajó rámpája lenyílt, szabad utat adva a vízhez.D-10 hangos visítással adta tudtára a gazdájának, hogy nem tartja az ötletet jónak, azonban Kavon egy legyintéssel csendre intette a kis droidot.
Pár lépés megtétele után a víz széléhez ért, azonban ott megállt és tétovázott.Gondolatai mintha felszabadultak volna egy pillanatra, hogy figyelmeztessék arra, amire kis társa is próbálta, hogy óvakodjon a tó fekete vizétől.Amint ott állt csak néhány szó hagyta el a száját, a korábbi gondolatra válaszolva.
-Miért ne tehetném...?
|
|
|
|
Post by Yoda on Jan 16, 2009 15:07:35 GMT 1
A tó felszíne szinte forrni kezd. Mintha hatalmas fekete csápok kígyóznának a felszín alatt...bár lehet, hogy csak képzelõdsz...
"Mert kiszabadult az, akivel nem lehet dacolni! Akit nem lehet legyõzni! Akinek...szüksége van...RÁD is! " kopognak a szavak keményen, majd a vízbõl két vaskos csáp tûnik elõ és villámgyorsan rátekerednek bal lábadra és bal karodra. Egyértelmûen az a céljuk, hogy a tóba rántsanak...
|
|
|
|
Post by Kavon Tale on Jan 25, 2009 12:04:36 GMT 1
A tóból előtörő csápok Kavon bal kezét és lábát vették célba.Az erős fogás hatására kis híján elvesztette az egyensúlyát, azonban az utolsó pillanatban sikerül uralkodnia a helyzeten.
A támadást követő pillanatban döbben rá,hogy a fegyvere a hajó fedélzetén maradt D10 társaságában.Szabad lábát megvetve próbálta magát a parton tartani, miközben teli torokból kiáltott hűséges társának.
-D!!!-A fegyverem!!!-zengtek a szavak a szorult helyzeteben.
A hajó rámpájánál álló R2-es droid látva gazdája helyzetét és hallva annak szavait, azonnal a hajó titkos rekeszében elrejtett fegyverért gördült.Amint a fénykard a testéből kiálló kis karba került visszagördült a rámpához, majd a fegyvert a a gazdája felé hajította a legnagyobb pontossággal.
A levegőben szálló fegyver közeledtére Kavon szabadon maradt jobb kezét kinyújtotta a fegyver felé, és az erő segítségével segítette annak pontos landolását a tenyerében.
|
|
