|
Post by Jarad Hlin on Apr 4, 2009 21:24:52 GMT 1
McNeal csendben hallgatja végig a légionárius beszámolóját. Hypto kérdésére nem válaszolt azonnal. Hátradőlt a székében, gondolatai elkalandoztak. Beosztottjai sejthették, mi zajlik le a fejében. Az amúgy kevésnek számító információt próbálja feldolgozni, hogy összeállítson magában valami alapkoncepciót. Nagyjából két perc múlva szólalt meg: - Az attól függ. Mit mondott, miért jöttek pont erre a bolygóra?
|
|
Hypto Xeros
New Member
Katona
Sheritan katona-l?gion?rius!c!Default
Posts: 34
|
Post by Hypto Xeros on Apr 5, 2009 16:43:48 GMT 1
- Azt mondja őt és a társait azért küldték a bolygóra, hogy ellenőrizzék itt minden renben van-e. - feleltem, majd a százados szemébe néztem. - Szerintem még van ezen a bolygón egy kisebb bázisuk, vagy telepük. Átfésüljük a környéket? - kérdezte Price.
|
|
|
Post by Jarad Hlin on Apr 5, 2009 18:04:49 GMT 1
- Fölösleges főhadnagy - rázza meg a fejét John. - Ha lenne valami telepük a közelben, akkor valószínűleg ott szálltak volna le, és nem egy elhagyatott réten. McNeal százados újra elgondolkozik egy két perc erejéig, majd. - Köszönöm a fáradozásaikat, uraim. Menjenek, pihenjenek le. Majd én tájékoztatom Freeman tábornokot a fejleményekről. Lelépni! A százados megvárja, míg két beosztottja távozik, majd felpattan a székéből és elindul Freeman tábornok irodája felé.
|
|
Hypto Xeros
New Member
Katona
Sheritan katona-l?gion?rius!c!Default
Posts: 34
|
Post by Hypto Xeros on Apr 7, 2009 16:15:31 GMT 1
Jómagam a folyosón búcsút intettem Price főhadnagynak, majd a hálókörletem felé indultam. Útközben szembejött Throth. - Üdv! Merre mész? - kérdezte kissé fáradt hangon. - Helló! Gondoltam lefekszem egy kicsit aludni. - mondtam. Throth megértően bólintott. Kezet fogtunk, majd szétváltunk. A szobámba érvén bezártam az ajtót, lefeküdtem az ágyra, majd úgy ahogy voltam elnyomott az álom.
|
|
|
Post by Isiaac Freeman on Apr 7, 2009 19:38:42 GMT 1
Újabb hatalmas, fájdalmas kiáltás hangzott fel a fel a karbantartó részlegen, amikor az immár jó állapotba levő gépkar visszakerült a helyére. Egy ideig még éreztem az égető fájdalmat, majd lassan alább hagyott. Vettem egy mély lélegzetet, majd kinyitottam az eddig csukva tartott szemeimet. - Jól van, uram? - kérdezte a mellettem ülő technikus, aki visszahelyezte a gépkaromat. - Igen... csak már elfelejtettem, milyen érzés. - Értem. Nos, hogy működik? Lassan végigmozgattam a gépprotézis. Egyesével behajlítgattam az ujjaimat; megfogtam egy csavart, feldobtam a magasba, majd elkaptam; csuklókörzéseket végeztem; kinyitottam a tudatommal a zárt rekeszt, majd bezártam. - Úgy tűnik, minden a lehető legjobban működik. Köszönöm. - Semmiség, uram. Felálltam. - Köszönöm a segítséget. - Viszlát uram. Kisétáltam a karbantartó részlegből.
Épp felértem az irodámba, amikor megjelent John McNeal. - Isiaac! Híreim vannak. - Gyere be. Bementünk az irodámba, majd leültünk. - Hallgatlak. - Price főhadnagy és csapata kihallgatta az egyik elfogott illetőt. Kiderült, hogy kalózok. A bázisukat támadás érte, ezért menekülniük kellett. Ideküldték a Reduszra azt a csapatot, melyet sikerült elkapnunk. Elvileg azért jöttek ide, hogy megnézzék, minden rendben van-e errefelé. Elgondolkoztam a hallottakon. Szóval van egy rakat kalózunk, meg egy hajónk. Végre mi is szereztünk valamit az elmúlt napok veszteségei után. - Mondott még valamit? - Nagyjából negyvenen maradtak. Hacsak nem beszélt félre a sok veréstől, van még egy Corelliai korvettjük is. - Szóval egy Corelliai korvett. Érdekesen hangzik. - Isiaac, pontosan milyen hajóról beszélünk? - Egy nagyjából akkorra hajóról, mely fele akkora, mint az Árnyhajó. Viszonylag gyors. Talán a tűzereje nem a legnagyobb, de vadászgépek ellen tökéletes. - Valóban érdekesnek hangzik - aztán John lassan elvigyorodott. - Te is arra gondolsz, amire én? - Lehetséges. Hívd vissza a járőröket. Amikor visszaértek, értesítsd Dhora-t, hogy kezdjék meg a felszállást. Utána mindketten gyertek a konferencia terembe. Ja igen, szólj Kila-nak is. - A Shadow Squad parancsnokának? - Igen. - Rendben. Intézkedem. Azzal a fiatal férfi felpattant a székéből és kisietett. Hátradőltem a székemben, és engedélyeztem magamnak egy halvány vigyort. Talán ebből az esetből elég nagy hasznot húzhatunk...
|
|