Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Jan 7, 2009 15:46:13 GMT 1
Csak sötétség, és a maró oxigénhiány. A lepinek fogalma sem volt róla, hogy merre megy, de úgy gondolta másik irányba sincs több esélye, tehát addig ment, amíg akadálynak nem ütközött. Végtagjait egyre kevésbé érezte, csupán valami tomba bizsergést érzékelt. Húzásai egyre erõtlenebbé, és erõtlenebbé váltak, esélyei pedig egyre csökkentek. Nem úgy nézett ki, hogy ennek a történetnek boldog vége lesz. Vess belegondolt mennyivel egyszerûbb volna engedni a reflexnek, és egy nagyott szippantani a vízbõl. Pillanatok alatt elöntené a tüdejét, és nem kéne még szenvednie is halála elõtt. De inkább elfelejtette ezt a lehetõséget, és úszott tovább. Azonban mostmár a feje majdnem szétrobbant, a füle zúgott, látása pedig kezdett elhomályosodni. Bár ez utóbbi volt a legkissebb probléma, hiszen amúgy se látott semeddig. Igyekezett nemgondolni a légszomjra, csak úszni. Így talán sikerülhet a szabadulás.
|
|
|
Post by A Közvetítő on Jan 9, 2009 21:29:41 GMT 1
//Vess Ravell - Veszélyes információk//
A lepi nem gondolva az őt kínzó oxigénhiányra, tagjaiból sugárzó tompa fájdalomra, s a víz alacsony hőmérsékletére, - mely utóbbiak között valószínűleg lehetett némi összefüggés – minden erejét latba vetve evickélt. Nem látott semmit, sem maga előtt, sem más irányban. Fogalma sem volt arról, hova s merre úszik. Tudata már korábban olyannyira beszűkült, hogy képtelen volt meghatározni a saját helyzetét. Talán azt sem vette volna észre, ha lefelé úszik. Az övéhez hasonlatos állapotba került lények közül nem egy lelete így halálát.
Az egyik karhúzásnál bal keze valami szilárd dologba ütközött. Ahogy másik kezével is elérte az előtte lévő akadályt, meglepetten ismerte fel benne a sáros, ázott földet…
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Jan 16, 2009 13:16:38 GMT 1
Vess már semmit nem érzékelt a külvilágból, csak kapálózott össze vissza, valószínûleg nem is nagyon haladt elõre. Azonban egyik erõtlen húzása fennakadt valamiben. Aztán másik kezével is valami szilárdhoz ért. Megpróbált megkapaszkodni, és úgy felhúzni magát. Ahogy belemarkolt az anyagba érezte, hogy keze mélyen belesüppedt valami ázott masszába. Vess majdnem megõrült már a légszomjtól, de most megcsillant elõtte a remény szikrája. Tudta, hogy földet markolt, és ha ez így van akkor közel az életet adó levegõ. Szóval megkapaszkodott a földben, és húzta magát felfelé. Az oxigénhiány mostanra már nagyon kínozta. Szinte másodpercenként kellet visszatartania magát, hogy beleszippantson a koszos vízbe. Agya a még meglévõ oxigénnel már nehezen kazdálkodott. Lábait már egyáltalán nem érezte, feje rettenetesen zúgott. De azt még meg tudta állni, hogy megpróbáljon levegõt venni. Tudta jól, hogy elõször ki kell bukannia a víz alól.
|
|
|
Post by A Közvetítő on Jan 17, 2009 15:42:46 GMT 1
//Vess Ravell - Veszélyes információk//
A lepi elkeseredetten, ájulás szélére sodródva küszködött, a remény és a görcsös akarat, mely eddig távol tartotta tőle a feladás gondolatát, s a pusztulásba való belenyugvást, még mindig munkálkodtak benne. Most, hogy kezei elérték az ázott földet, abban bízva, hogy előrefelé kapaszkodva talán eléri a felszínt. A kérdés csupán az volt, hogy ez még az előtt történik e meg, hogy elveszíti az eszméletét. Ezekben a pillanatokban nem számítottak az elmúlt órák során elszenvedett kínok, megtett erőfizetések, csak az, hogy elérje vége a felszínt. Legalábbis Ravell nagyon remélte, hogy helyes az okfejtése, s a meder oldalán húzza magát végig, nem pedig annak alján, mert abban az esetben, ezen erőkifejtései az utolsók lennének.
Vess nem látott semmit, tagjai zsibbadtak, tüdeje valósággal lángolt. Tudatára egyre sötétedő köd borult, teste akaratának utolsó kiadott utasításait teljesítette: tovább. Újabb kétségbeesett mozdulat, majd még egy és még egy. Egyszer csak előbb a kezei is, majd a feje is kibukkant a vízből.
Miközben gyors egymásutánban vette a mélyebbnél mélyebb lélegzeteket, hogy végre valahára csillapítsa légszomját. Köhögő roham tört rá, melynek elmúlását követően sikerült rendeznie légzését és végre figyelmesebben megszemlélhette környezetét.
Ahogy a víz alatt, felette is sötét volt. Most épp nem esett, de a felhőzet miatt nem lehetett látni a csillagokat. Vess végre valahára kitapinthatta a meder szélét…
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Feb 3, 2009 15:41:31 GMT 1
A lepi vett még néhány nagy levegõt, mielõtt próbált volna kikászálódni a partra. Aztán mégegyet, és mégegyet. Most igazán jól esett a friss levegõ. Aztán a harmadik szippantás után megpróbálta épebb kezével kinyomni magát, amihez lába is - elégedetlenségét fájdalommal nyomatékosítva - besegített. Ezzel a felsõteste kikerült a partra, de lábát egyelõre még nem emelte ki. Pihent egy kicsit, mert már nagyon fáradt volt. Sõt, a szemei már majdnem lecsukódtak. Azonban Vess még idõben adott magának két pofont, és nagy kínok közt, szépen lassan a lábát is kihúzta magaután. Tudta jól, hogy most fedezékbe kellene húzódnia, egy barlangba, fel a fára, vagy bárhova, ahol csak egy kicsit is elrejtõzhet. De egyszerûen nem volt több ereje, testének minden porcikája fájdalmat sugárzott, és alvásért kiáltott. Vess nem tehetett mást, feladta a további menekülést, lehunyta szemeit és elaludt.
|
|
|
Post by A Közvetítő on Feb 8, 2009 13:41:47 GMT 1
//Vess Ravell - Veszélyes információk//
Mire a sokat szenvedett lepi szemei - a gyorsan érkezett álom után órákkal később - ismét kinyíltak, szemügyre vehette az őt körülvevő zord vadont. Előtte alig néhányszáz méternyire ritkás erdősáv volt látható, mely mögött meredeken emelkedett a hegyoldal. A mögötte lévő vízfelület egy kisebb tónak is beillett. Alakja csaknem szabályos körnek tűnt. Nyilván nem a természet erői, hanem annál jóval pusztítóbb munka eredményeként keletkezett. Ébredésének helyétől jobbra és balra is gyér füvű mezőség terült el. Furcsamód a víz közvetlen közelében egyetlen fa sem nőtt. Így mozdulatlanságában nem érezte tagjai fájdalmát, fázni ugyan fázott, hisz határozottan hűvös volt és bundája sem száradt még meg. Ezen felül, alighogy alaposabban megszemlélte a tájat, gyomra is nagyokat kezdett mordulni, emlékeztetve őt arra, hogy már jó rég volt, mikor utoljára evett…
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Mar 25, 2009 12:29:55 GMT 1
Vess elõször is megpróbált felülni, és ez fájdalmak közepette sikerült is. Úgy gondolta valahogy elsántikál az erdõig, és ott talán talál majd néhány letört ágat amit felhasználhat mankónak, és sínnek. Megrázta magát, hogy a hideg víz elhagyja a bundáját. Oldalába éles fájdalom hasított közben, de mostmár legalább nem volt annyira vizes. Mostmár megpróbált felállni, de ezt egy porcikája sem köszönte meg, az összes létezõ idegszála fájdalmat érzékeltett agyával. Kivéve talán a gyomrából érkezõ, mert az inkább úgy döntött, hogy élelemért tüntet. - A rohadt életbe... - sóhajtott fel a lepi, miután harminc métert megtéve muszály volt a földre rogynia, hogy pihenjen egy kicsit. Kifújta magát, aztán ismét útnak indult.
|
|
|
Post by A Közvetítő on Mar 28, 2009 14:21:39 GMT 1
//Vess Ravell - Veszélyes információk//
A fájdalom, mely a lepi sérült lábát járta át, már az első harminc méter megtételekor is jócskán az elviselhetetlenség határán túl járt. A talaj, melyet hosszú órákon át, s talán korábban napokig áztatott az eső, ugyancsak megnehezítette a dolgát, hisz minden egyes lépése során majdnem lábszárközépig süppedt a felázott mező sáros talajában. A mentőkabinban önmagának beadott fájdalomcsillapító hatása már a múlté volt, s révén az elsősegélyláda a meder alján, a kabinban maradt, utánpótlásra nem számíthatott.
Alig tett meg néhány métert, midőn a fájdalom olyannyira eluralkodott rajt, hogy képtelen volt tovább bicegni. Összecsuklott. A lába nem volt képes teste terhét tovább hordozni. Kúszva, mászva volt kénytelen továbbhaladni, bár két sérült végtaggal még ez is fájdalmas és erőt próbáló feladat volt!
Ami kevéske erőt a partra evickélést követően sikerült összegyűjtenie, annak teljességgel a végére ért még az előtt, hogy elérte volna az erdősávot.
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Jun 24, 2009 8:52:23 GMT 1
- A rohadt életbe... feküdve A rohadt életbe... - Suttogta maga elé fájdalmasan Vess, miközben a hasán feküdve nézte az elérhetetlen erdõt. Tudta, hogy ne sikerülhet, és egyre jobban hitte, hogy itt fog megdögleni. Kétségbeesetten kezdett kevésbé fájó kezével kutakudni a zsebeiben, és az övén, hátha talál valami használhatót a csuromvizes ruháiban.
|
|
|
Post by A Közvetítő on Jul 3, 2009 21:42:57 GMT 1
//Vess Ravell - Veszélyes információk//
A lepi öltözetének zsebeiben semmi olyan használati tárgyat sem lelt, ami az adott helyzetben és körülmények között hasznára vált volna. Az övén függő különféle tokokban való kutakodás sem járt kielégítő eredménnyel. Egy összecsukható, múlti-funkciós szerszám, továbbá egy vibrokés, mely utóbbi a fürdőzést követően valószínűleg működésképtelenné vált, valamint egy, a csomagolásának köszönhetően az elázástól megmenekült tápanyagrúd, amiről, az őt eddig sújtó problémák és veszélyek közepette teljességgel meg is feledkezett.
Mielőtt még korgó, ételért tüntető gyomrába juttathatta volna a majd’ egy napi szükségleteket kielégítő protein-rudat, a távolból kezdetben halk, ám egyre erősödő, magas hangfrekvenciájú zúgást hallott. Majdnem teljesen biztos, hogy repulzorhajtóművek zaja. Ahogy a zúgás egyre erősödött Ravell elméjében felsejlett egy fél mondat, melyet, maga sem tudta mikor, de az utóbbi mozgalmas órákat megelőzően, még a zuhanás során hallott:
„…amint a vihar mérséklődik, kiküldünk egy osztagot a kényszerleszállás helyszínére.”
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Jul 15, 2009 11:05:54 GMT 1
„…amint a vihar mérséklõdik, kiküldünk egy osztagot a kényszerleszállás helyszínére.”
Hallotta most újra Vess a hajtómûvek zúgásán keresztül. A tápanyagrúd megállt a mosolyra húzódó szája elõtt. Remélte gyorsan megtalálják, és lelki szemei elõtt már derengett egy kényelmes, meleg ágy, egy adag fájdalomcsillapító, egy kiadós mosdás. Aztán a megtalálói egészségére belharapott a mûízû tápanyagrúdra, és élvezte ahogy a gyomrából eltûnik a maró éhség. A hajtómûvek lassan leálltak, a lepi pedig megpróbált a hang felé fordulni, látni akarta, és nem csak hallani a segítséget.
|
|
|
Post by A Közvetítő on Jul 15, 2009 15:14:07 GMT 1
//Vess Ravell - Veszélyes információk//
A lepi szemei elõtt a borús felhõk közül kisvártatva két jellegzetes formájú, a Klón Háborúk idejébõl hátramaradt, LAAT/i típusú támadósikló tört ki és közelített a vízzel teli meder felé, ahol is a mentõkabin hullámsírja volt található. Úgy tûnt az ûrkapszula mégiscsak adott le helyzetjelzéseket. Az egyik gép a vízfelszín felett mintegy tizenöt méter magasan függeszkedni kezdett, míg párja leszállt a part és az erdõsáv között, legfeljebb százméternyire Vess Ravelltõl. Mindkét jármû oldalajtói kinyíltak, de míg az egyikbõl csupán két sötét öltözetû alak vetette magát a vízbe, addig a másikból nagyszámú fehér öltözéket viselõ alak rajzott ki. Ebbõl a távolságból is egyértelmûen felismerhetõ volt a jellegzetes páncél. Ilyet csak egy fegyveres erõ katonái viselnek. Az I. Galaktikus Birodalom rettegett rohamosztagosai csatárláncba fejlõdve sietõs léptekkel elindultak a lepi felé. A nehéz, felázott terep ellenére meglepõen könnyen és gyorsan mozogtak. Nem telt bele néhány percbe és máris körülfogták a lepit, fegyvereiket reá szegezve.
„Azonosítsa magát!” – Szólította fel az egyik, széles okkersárgás vállapokat viselõ fegyveres. Nyilván õ volt az osztag parancsnoka.
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Jul 25, 2009 13:25:25 GMT 1
Vess nem nagyon tudta mit mondjon. Nem tudta van-e vérdíj a fején a vödörfejûektõl, vagy körözik-e. Azonban tudta, hogy bármikor kideríthetik ki õ, ezért a hazugság csak nehezítené a dolgát.
- Vess Ravell vagyok. Kereskedõ. - mondta, miközben újra körbenézett a katonákon. - Kösz, hogy rámleltek.
|
|
|
Post by A Közvetítő on Jul 25, 2009 19:08:03 GMT 1
//Vess Ravell - Veszélyes információk//
- A személyazonosító iratait! - Utasította a rohamosztagosok parancsnoka Ravellt, anélkül, hogy reagált volna a köszönetre.
Míg várt az iratokra félrebillentette a fejét. Sisakjának sötétített vízorán keresztül nem igen lehetett látni, mit is néz valójában, de fejtartása alapján vélhetőleg tetőtől talpig végigmérte a lepit, avagy talán épp kommunikált a rohamosztagosaival a sisakjaikba épített belső, zárt láncú komrendszeren keresztül.
- Mit csinál itt, kereskedő? - Kérdezte. A kereskedő szót különös éllel ejtette ki, ami a sisakjának külső hangszóróin keresztül is baljóslatúnak, vagy legalábbis bizalmatlannak csengett. - Maga érkezett a lezuhant űrhajóval, aminek a mentőkabinját a műszereink érzékelték annak a tócsának a mélyéről? - Tette fel az újabb kérdést, bal kezével maga mögé a vízfelszín felé bökve.
Miközben a parancsnok a lepihez beszélt a többi rohamosztagos várakozott. Páran Ravellt, a többiek viszont, növelték az egymás közötti térközt és a környező tájat fürkészték lövésre készen tartott fegyvereikkel...
|
|
Vess Ravell
Junior Member
Csemp?sz/Fejvad?sz
Lepi, csemp?sz,fejvad?sz%\1\%!c!default
Posts: 146
|
Post by Vess Ravell on Aug 4, 2009 8:57:40 GMT 1
A rohadt birodalmi anyádat... Most mi a francnak kötözködtök rohadékok... Na nehogymár egyszer is egy normális vödörfejû mentené meg az életemet, nem pont egy hülyére van szükség...
- A papírjaim a hajón maradtak. - mondta, majd vett egy nagy levegõt, amítõl oldalába kegyetlen fájdalom nyilalt. Ettõl aztán köhögni kezdett, majd vett egy újabb fájdalmas levegõadagot, és nekiállt hazudni. - A hajóm, ami lezuhant - mutatott erõtlenül a vízfelület felé - nem volt teljesen tökéletes. Félõ volt, hogy szétesik egy újabb hiperugrás után. Muszály volt leszálni.
A lepi remélte sikerült kielégyítõ választ adnia, ugyanis ragaszkodott még életéhez, bármily rosszul is alakult az egész.
|
|