|
Post by Lord Pelopsz on May 30, 2008 14:30:14 GMT 1
Imhotep herceg megkönnyebbülten várja, hogy végre a bolygón tisztázzák a részleteket a békéről és szövetségről. Ám a Szaisz fedélzetén a kapitány idegesen figyeli a sötét űrt, mintha attól félne, valami ismeretlen ellenség akarna támadni. S sajnos számítása be is válik. A bolygó körül négy szektorban hasad meg a normáltér és összesen 24 pergamoni csatahajó lép ki a hipertérből. Őket több nehézcirkáló és többszáz vadászgép kíséri.
Sarukkín herceg zászlóshajójáról figyeli a bolygó körül keringő 7. és 17. flotta egységeit. Tudja, hogyha megakarja hiúsítani a tárgyalásokat, azonnal támadnia. Így minden értesítés és kapcsolatfelvétel nélkül a négy részre osztott szakadárflotta teljes tűzerővel kezdi meg a birodalomi hajók támadását. A nyíl alakzatba rendeződő egységek nehézcirkálók és vadászgépek támogatásával azonnal harcba bocsájtkoznak az ellenséggel. Sarukkín célja az ISD Conqueror megsemmisítése, mellyel megbéníthatja a birodalmi flottát.
|
|
|
Post by Marcus Horan Fõadmirális on Aug 13, 2008 10:12:53 GMT 1
ISD Conqueror
Imothep herceg kísérőivel és a két Császári Testőrség gárdistájával némán álltak a hangárok felé vezető turboliftben, amikor megszólalt a riadó fülsüketítő hangja. Horan arcán a meglepetés szikrányi jele sem mutatkozott, szótlanul állt tovább egész addig, amíg a lift meg nem állt. Horan számított rá, hogy a pergamoniak lépni fognak valamit, kihasználva a fegyverszünetet és megtett minden szükségesnek vélt előkészületet. Az ajtó feltárult, azonban nem a hangár tárult a szemük elé, hanem a hatalmas csillagromboló hídja. - Elnézést herceg, de megváltozott a terv. – fordult Imothep felé Horan, majd intett a két testőrnek – Vegyék őrizetbe Imothep herceget és kíséretét.
A lift előtt várakozó rajnyi rohamosztagos fordult velük szembe, fegyvereiket a liftben álló pergamoni küldöttségre szegezve, miközben a két császári gárdista közrefogta Imothepet. - Önök megszegték a fegyverszünetet. – közölte hűvösen Horan – Később erre még visszatérünk hercegem. – majd a testőrök felé fordult – Vezessék el. Horan kilépett a turboliftből, utat engedve a rohamosztagosoknak, akik biztosították a foglyok útját a börtönblokk felé.
- Minő meglepetés ezredes. – jelent meg egy félmosoly Horan arcán, mikor meglátta Deeten alakját Sullan mellett – Elnézést, tábornok. Nem is tudtam, hogy ön előléptettek Deeten. A legjobbakat a legjobb helyekre. Minden bizonnyal kiérdemelte… Deeten ideges tekintettel fordult a főadmirális felé. - Uram, határozott paranccsal érkezetem a Központból, melynek értelmében… - kezdte a BBFH tábornoka. - Erre most nincs időm ezre…tábornok. – szakította félbe Horan – Amint látja hívatlan vendégeink érkeztek a tárgyalásokra. A parancsára még visszatérünk a későbbiekben. Ha most megbocsát, amint láthatja dolgom akadt... - De főadmirális… - tiltakozott Deeten, de Horan nem foglakozva vele, faképnél hagyta. - Sullan kommodore, foglalja el a helyét a taktikai poszton. – utasította a flotta második emberét, majd a parancsnoki állásban a taktikai képernyő elé állt.
- Adják le az Alfa kódot a flottának és értesítsék a felszíni haderőt, hogy álljanak készenlétben. – fordult Horan a kommunikációs tiszt felé, aki bólintott és azonnal megkezdte a forgalmazást. Horan egy mozdulattal aktiválta a holoadót, és az adás megjelent az érkező pergamoni flotta zászlóshajóján – Itt Horan főadmirális beszél, a 7. Birodalmi flotta parancsnoka. Pergamoni flotta! Önök megszegték a fegyvernyugvási egyezményt. Azonnal hagyják el az imocani felségűrt, vagy kénytelen leszek ellenséges szándéknak venni a jelenlétüket, és tüzet nyittatni önökre…
Horan nagyon jól tudta, hogy a pergamoniak miért érkeztek. Nem egy teadélutánra. A hadiprotokoll előírta a felszólítást – amit mind főadmirális, nyugodtan figyelmen kívül hagyhatott volna – bár már megtette a megfelelő előkészületeket az ellenséges flotta ellen.
A teljes 7. Birodalmi Flotta (ISD Howlrunner)
A flotta minden hajójára megérkezett az Alfa kód, amely teljes hadikészültséget rendelt el, és ezen felül utasítást adott a hadműveletek megkezdésére. A parancs értelmében a flotta első lépésben védelmi pozícióját tarja a bolygó körül – elhárítva az esetleges támadásokat - egészen a Béta kód érvénybe lépéséig. Kivéve az Invisible, amely továbbra is láthatatlan maradt a hold árnyékában. A Howlrunner külön paranccsal rendelkezett erre az esetre, melyet csak Crawford kapitány ismert…
Tenny Cross
-Uram itt Emmerson zászlós. – reccsent meg Cross hadnagy sisakrádiója – Az új parancs értelmében foglalja el 4-15-67 –es pozíciót és készüljön fel a támadásra. Önökhöz csatlakozik a 4-es és a 9-es TIE zászlóalj. Ön a parancsnok Cross hadnagy. Cél az ellenséges zászlóshajó megbénítása. Szabad fegyverhasználat, ismétlem, szabad fegyverhasználat! Sok szerencsét uram! Conqueror vége…
Így már értelmet nyert Cross számára előzőleg az ARC-kon elhelyezett nagy hatóerejű rakéták és bombák arzenálja. Horan valószínűleg számított a támadásra, és a most érkezett el az ideje valós feladatuknak…
|
|
Tenny Cross
Junior Member
Katona
Vad?szpil?ta (hadnagy), az ISD Conqueror 3. rep?lősz?zad?nak parancsnoka.!c!Default
Posts: 174
|
Post by Tenny Cross on Aug 13, 2008 18:47:35 GMT 1
Az ISD Conqueror mellett
Tenny Cross és a század békésen haladt egyenletes tempóban a bolygó felé. Legutolsó parancsuk az volt, hogy készüljenek fel az érkező küldöttség kíséretére. Ennek teljesítése közben azonban jó katonákhoz méltóan egy percre sem lankadt a figyelmük, ami igencsak kifizetődő volt. Váratlanul ugyanis számtalan ellenséges hajót érzékelt a vadászok szenzorai. A férfi már éppen akarta hívni a zászlóshajót, hogy mihez kezdjen az új fejleményekkel, amikor megreccsent a rádiója:
- Uram itt Emmerson zászlós. Az új parancs értelmében foglalja el 4-15-67 –es pozíciót és készüljön fel a támadásra. Önökhöz csatlakozik a 4-es és a 9-es TIE zászlóalj. Ön a parancsnok Cross hadnagy. Cél az ellenséges zászlóshajó megbénítása. Szabad fegyverhasználat, ismétlem, szabad fegyverhasználat! Sok szerencsét uram! Conqueror vége...
- ISD Conqueror itt Tenny Cross hadnagy, cél az ellenséges zászlóshajó megbénítása, szabad fegyverhasználat, vettem. Tenny Cross vége. - ezután átváltott a vadászok által használt frekvenciára - Uraim, elfoglaljuk 4-15-67-es pozíciót, aztán megtámadjuk új barátaink zászlóshajóját. Mindenki vigyázzon, ahogy látom sok ajándékkal várnak minket. Jön hozzánk két TIE-osztag, fedezzétek a koporsótöltelékeket.
Amint a négyes és kilences TIE zászlóalj csatlakozott a támadni készülő formációhoz, a parancsnok üdvözölte őket:
- Üdv a buliban. Kéne egy kis tisztogatás nekünk elől.
- Itt Azúr Vezér, vettem, megkezdjük az ellenséges vadászok írtását. Vége.
- Itt Türkiz Vezér, vettem, mi is hozzáfogunk a feladathoz. Vége.
A TIE-vadászok tehát megelőzték az ARCokat és mivel jobb volt a manőverezési képességük, a vadászokkal ők bántak el. Tenny Cross alulról próbálta meg kikerülni a zászlóshajókat védő nagy csatahajókat, a kisebb cirkálókkal el tudtak akár bánni rakétákkal is, de ha lehetett, azokat is inkább a bombákkal együtt, az ellenséges zászlóshajónak tartogatta. A fiúk akcióba lendültek.
|
|
|
Post by Dash "Sureshot" Paranga on Sept 2, 2008 23:09:54 GMT 1
Megérkezve a hiperűrből...//Kilépve a hiperűrből, az AA-16os komp fedélzetén...// Egy kicsiny hiperűrablak nyílik az Imocan feletti űrben. Jó 15 km-re a legközelebbi csillagrombolótól egy Lambda osztályú sikló jelenik meg. A fedélzetén több újonnan kinevezett fiatal tiszttel, akik a 7. flottába tartozásukról a kibocsátó ünnepségük után közvetlenül értesültek. Azonban mikor a hajó kilépett a hiperűrből, pontosan egy csatába csöppent. A két pilóta tehetetlenül szemlélte az eseményeket, és minden bizonnyal a gép pusztulásához vezetett volna, ha nem utazik a gépen két vadászpilóta, kik már az akadémiai éveik alatt letették névjegyüket a vadászpilóták között. Ezért alakult úgy, hogy végülis a 7. flotta állományába kerültek kinevezésre. A két vadászpilóta pedig nem volt más, mint Dash "Sureshot" Paranga és Alec "Earl" Weld. Miután átvették a gép irányítását, Dash felgyorsított utazósebességről kritikus sebességre. Egyelőre lejjebb vette a sugárfegyverek töltését, és növelte a hajtóműre jutó energiát. Így a Lambda gyorsabb volt, mint valaha. Lassan megközelítette egy ARC-170es sebességét. Dash aztán Alec-kel sorra átnézte azokat a hajókat, melyek potenciális veszélyt jelentettek rájuk. Hála az Uralkodónak, csak vadászgépekről volt szó ilyen összetételben, ami igencsak megalapozta Dash repülési kedvét. Alec ezután elkezdett forgalmazni a birodalmi csatornán: - AA-16os jelzésű Lambda osztályú Birodalmi hívja a 7. Flotta hajóit. Utasításaink szerint az Howlrunner Birodalmi osztályú Csillagromboló fedélzetén kell landolnunk. Személyi állománypótlást hoztunk. - Forgalmazta hadarva, majd levegővételt követően folytatta. - Mérjék be a helyzetünket. Vadászfedezetre lesz szükségünk - Tette hozzá Alec. - Nem kell ide vadász. Foglalkozzanak csak a dolgukkal, és remélem hagytak nekünk hajót - mondta Dash azután, hogy Alec befejezte a forgalmazást. - Dash, ez nem egy csillagvadász, ezzel védőkíséret nélkül egy darabban nem sok esélyünk van eljutni a Howlrunnerig. Igenis kell nekünk az a rohadt vadászfedezet - magyarázott Alec a standard birodalmi protokollról. - Itt vagy nekem te, és vannak fedélzeti fegyver kezelők a hajón. Én repülök, a többit rátok bízom. - Igazán nagylelkű vagy. - jegyezte meg Alec. - Tudom - vágta rá Dash és széles vigyor ült ki az arcára, miközben egyre inkább közeledett a folyamatban lévő csatához...
|
|
|
Post by Dash "Sureshot" Paranga on Sept 4, 2008 20:53:09 GMT 1
Az AA-16os űrkomp belerepült a kialakulóban lévő csatába. Alec szorgosan a rádiót kezelte, miközben Dash még mindig nem adott energiát a sugárfegyverekre, noha a kezelőik ezt már kérték több alkalommal is. Egyik ilyennél Davin Cade megemelkedett a székéből, és már épp mondani akart volna valamit, amikor Dash hátrafordult és szúrós tekintetéből ki lehetett olvasni, hogy talán nem kéne. Éppen ezért Davin egykedvűen ereszkedett vissza az ülésébe.
Dash aztán a fedélzeti rádió mikrofonját kapta a szája elé. - Hölgyeim és uraim - szólt, mintha egy utasszállító kapitánya lenne - ha lenne ablak és kitekintenének, láthatnák, hogy egy űrcsata kellős közepébe csöppentünk. Megkérek mindenkit, hogy ettől a perctől kezdve senki ne hagyja el a helyét! Mindenki csatolja be a biztonsági hevedereket és mormoljon el egy csendes imát a Császár kegyelméért. Aztán bontotta a vonalat és Alecre nézett, aki csak a fejét csóválta. - Sikerült elérni a Howlrunnert? - Egen, a kommunikációs tiszt válaszolt, a 3-as hangár tárt kapukkal vár minket. Adom az aktuális koordinátáikat. Talán elérjük, ha kitart addig ez a teknő. - Válaszolta Alec, majd hozzátette. - Mondtam már, hogy utálok olyan jármű utasa lenni, amit te vezetsz? - kérdezte Alec Dashtől, amolyan költői kérdésként... - Remek... megyünk - mondta Dash, mintha nem is hallotta volna a kérdést és kicsit visszavett a tolóerőből és adott egy kis energiát a sugárfegyverekre -{Sugárfegyverkezelők! Csak akkor tüzelhetnek, ha parancsot adok, megértették?} - forgalmazott a belső komm. rendszeren. -{Értettük uram}- jött a gyors válasz. Dash pedig belerepült az idegen vadászok és birodalmi vadászok csatájába. Több ellenséges célpont is feltűnt, de egyik kilövésére sem adott engedélyt a hadnagy. Alec is teljesen el volt képedve, mert nem úgy ismerte Dasht, mint akit visszatartana, hogy épp nem egy vadászgépben ül. De Dash most épp nem akarta felvállalni, hogy ennyi emberért feleljen, így aztán nem is akart konkrétan harcba ütközni.
Mindazonáltal csak nem kerülhette el a harcot. Rövid időn belül két vadász is a sarkukba került. Dash vadul cikázott és egyre közeledett a Howlrunner felé, amikor a két vadász elkezdett rá tüzelni. Két kilométer volt hátra, mikor az első találatot megkapta. A pajzs teljesen lemerült, és Dash már teljesen ösztönből repült. Aztán mikor a Howlrunner hasa alá értek, a lambda függőleges szárnyát találta el az agresszor vadászgép, komolyan megrongálva azt. Dash pedig éppenhogy, a lendületnek köszönhetően érte el a csillagromboló hangárát. Nem volt biztos benne, hogy a megfelelő hangárba érkezett meg, de az érkezésük sem volt kifejezetten mintaszerű. Leszállótalpak nélkül, kihajtott delta szárnyakkal érkezett meg a sikló a Howlrunner leszállófedélzetére. Viszont egyben voltak, és senki sem halt meg. Dash széles mosollyal az arcán ücsörgött a pilótaszékben. - Látom, büszke vagy magadra. – Jegyezte meg gúnyosan a corelliai, miközben a biztonsági hevedereivel bíbelődött. - Hát igen... nem csinálhatott mindenkit az én apám... - válaszolta Dash. - Még szerencse. - Vágott vissza Weld talpra kászálódva, és elindult az utastér irányába. - Remélem, a te zsoldodból fogják levonni a javítási költséget és nem mindkettőnkéből. - Toldotta meg vigyorogva. - Mind élünk nem igaz? - kérdezte Dash és száján vigyorral szépen kikapcsolta a hevedereket, majd felállt - na fiúk, tanuljatok meg így repülni és talán lesz esélyetek, hogy mást is vezessetek, ne csak ezt a taligát. Mondjuk erre már nem lesz esélyetek. De egy Epsilonon még hasznotokat veszik majd... talán - mondta a két pilótának, majd kiment a pilótafülkéből. Magához vette zsákját és hátrapillantott Alecre.
A lambda a kihajtott deltaszárnyakon képes volt leereszteni a leszállórampát, amin keresztül a frissen kinevezett katonák kisorjáztak a hajóból. Az utolsók között volt Dash és Alec. Dash vigyorogva lépdelt le, közben ecsetelve, hogy újra sokan köszönhetik az életüket a pilóta tudásának...
|
|
Jason Crawford
New Member
Katona Csillagrombol? kapit?ny
A 7. flotta tisztje, csillagrombol? kapit?ny!c!4682b4
Posts: 21
|
Post by Jason Crawford on Sept 5, 2008 0:50:03 GMT 1
Még véget sem ért a szenzoros letapogatás, - amit a kapitány az előzőleg eltűnt hajóról kért - amikor újabb hajók léptek ki a hiperűrből. Crawford kapitány már jól ismerte a piramishajókat és irányítóik elszántságát, így nem lepődött meg.
- Minden ütegnek: cél a piramishajó, a jelemre, össztűz alá vesszük az alakzat élén haladó járművet.
Szólt az egyértelmű parancs. A Conqueror is hamarosan jelentkezett, Horan főadmirális személyesen adta ki a parancsot a flotta minden hajójának, köztük a Howlrunnernek is. Crawford ugyanebben a pillanatban rendelt el vörös riadót a hajón, és parancsba adta az összes elérhető vadászosztag felkészítését. A taktikai bombázók előkészítését nem rendelte el, ugyanis ezek a gépek hatástalannak bizonyultak a Coruscanti csatában, köszöhetően a pergamoni hajók felépítésének és komoly vadászelhárításuknak.
A pergamoni hajók reaktora és minden főbb rendszere a hajótest gyomrában helyezkedett el, így igen nehéz célpontnak bizonyultak. Ám nem voltak sebezhetetlenek. A hajók külső borítását ugyan nehéz volt áttörni, azonban ha ezt sikerült, belül már könnyen nagy pusztítást okoztak a csillagrombolók turbólézerei. Sajnos ezek a hajók igen komoly vadászkísérettel rendelkeztek, ami eleve lehetetlenné tette a bombázók alkalmazását, mivel még az előtt véget vetettek a támadásoknak, mielőtt azok elkezdődtek volna. Így a birodalmi erők kénytelenek voltak saját turbólézereikkel sebeket ejteni a "tetraédereken".
A Howlrunner két szempontból is különleges hajónak számított: Egyrészt hangárkapacitását lecsökkentették, hogy több szárazföldi jármű férhessen el benne, másodsorban ellátták egy különleges fegyverrel is. Ezek az átalakításokat még az előtt rendelte el Tarkin nagymoff, hogy Crawford kapitány átvehette volna a Howlrunner parancsnokságát. A titkos fegyver nem volt más, mint 4 SPHA-T. Ezeket az önjáró lövegeket még a Klón-Háborúk idején vetették be nagy számban, és erejük olyan hatalmasnak bizonyult, hogy ezekkel a járművekkel csatákat dönhettek el. A Howlrunner hangárjában egy különleges platformot helyeztek el, amire az SPHA-T-ket rögzítik, majd a hangárajtón át egy hidraulikus szerkezet a hajótesten kívülre juttatja a járműveket. Mivel ezeknek a járműveknek a tűzereje meghaladja a legtöbb turbólézer erejét, ezért a járművek fegyverzete alkalmas arra, hogy kárt okozzon az ellenséges hajókban is.
Az Alfa parancs azt jelentette, hogy Howlrunner szabadon használhatja különleges fegyverét. Igen hasznosnak bizonyult ez a bizonyos platform a coruscanti csatában, ugyanis kiderült, hogy az SPHA fegyverzete képes átütni a pergamoni hajók páncélzatát, sőt, egészen a reaktormagig hatolni, és a hajót így elpusztítani. Azonban nagy hátránya volt a fegyvernek, hogy a járművek igen sérülékenyek az ellenséges vadászokkal szemben, ezért állandó vadászelhárítást igényeltek, ezért is volt szükség arra, hogy a hajóban tartózkodó vadászosztagok mind bevetésre készen álljanak.
Az újoncok érkezése megnehezítette az alfa parancs végrehajtását, miszerint a Howlrunnernek az az elsődleges feladata, hogy minden egyes öngyilkos manővert megakadályozzon, ami a Conqueror ellen irányul. Most ráadásul még azt is kellett biztosítania, hogy az AA-16 lambda sikló bejuthasson a fedélzetre. Crawford kapitány nem akarta elveszteni az újoncokat sem, - márpedig legyen akármilyen belevaló pilóta abban lambda űrkombpan - nem fogja sokáig húzni a pergamoni vadászok támadásait.
- A hármas osztag felszállás után biztosítson szabad utat a lambda űrkompnak, aztán térjen vissza a hajó védelmére. - szólt Crawford hangja a kilátó felől, hangján tisztán lehetett érezni, hogy az utánpótlás a lehető legrosszabb időpontot választotta az érkezésre.
Csodával határos módon a komp aránylag sértetlenül megérkezett a hangáröbölbe. Érkezésükkor nagy volt a nyüzgés, ahogy a személyzet próbálta felkészíteni az utolsó vadászosztagot is az indulásra. Egyelőre nem volt idejük az újoncokkal foglalkozni így Paranga és Weld is szinte páholyból figyelhette a hajó gyomrában zajló eseményeket, ahogy a lambda űrkomp pilótafülkéjében ültek. Leérve a rámpán egy rohamosztagos parancsnok üdvözölte az érkezőket, ezúttal fehér páncélzata nélkül, fekete egyenruhában:
- A kaptiány közvetlen parancsa értelmében minden újonc a nyolcas eligazítóban várakozzon további parancsig. - szólt, majd a mellette álló két páncélosnak intett - Starr hadnagy és Delon tizedes elkísérik önöket a helyszínre. Siessenek, ne tartsák fel a hangárszemélyzetet! - szólt végül a tiszt és gyorsan eltűnt az újoncok színe elől.
|
|
|
Post by Dash "Sureshot" Paranga on Sept 14, 2008 10:16:27 GMT 1
- Oh-ho Starr hadnagy, vezessen minket - kiáltott fel Dash kacagva, miközben sóvárogva nézte a felkészítés alatt lévő vadászgépeket, egyszer csak Alec lökte oldalba. - Mi van? - kérdezte Dash. - Egy csata közepén, ha van rá mód, ne haragítsd magadra a legénység hófehér páncélt viselő felét. [/b] - Tanácsolta a corelliai, ismerve barátja szokásait. - Igen is, gróf úr - mondta vigyorogva Dash, miközben megmarkolta pilóta-zsákját és másik poggyászát és elindult a többiekkel a hadnagy után. Delon tizedes zárta a sort. - Mi a helyzet bokorugró? Nem kéne valahol lent a bolygón harcolnod? - kérdezte Dash a tizedest, mire Alec újra oldalba lökte. - Most meg mi van? - Az előbb, mintha kértem volna tőled valamit. – Vonta össze a szemöldökét Alec. - Nem akarok mindenkit kikészíteni, csak akivel találkozunk - mondta és bevillantotta az 500 Wattos bájvigyorát, amin Alec elröhögte magát és folytatta az útját. A tizedes nem válaszolt semmit sem, de Dash nem hagyta abba. - Attyaisten, a tizedesünk néma. Vagy esetleg arra tanították, hogy ne beszéljen pilótákkal. Persze az is lehet, hogy ennyi mindent már nem tud végig gondolni és még mindig azon töri a fejét, amit először kérdeztem. Nah... hát ezért nem lettem én bokorugró - mondta Dash, miközben megérkeztek az eligazítóba. Odaérve Dash az első sorba vetette le magát egy székre, és látta a szeme sarkából, ahogy Delon Starr hadnagynak magyaráz valamit. A hadnagy aztán odalépett Dash-hez. - Hadnagy, valami gondja van a rohamosztagosokkal? - Nincs hadnagy úr, csupán élcelődtem. Bár igaz, ami igaz a fehér páncél egyfajta sugármágnesként funkcionál, nem is tudom, hogyan tudták beetetni magukkal, hogy ez a legjobb páncél, ami megvédheti Önöket - mondta Dash, de a végére már alig bírta ki röhögés nélkül. - Ahogy az Ön TIE vadászára is igaz, hadnagy, hogy egy lövés és vége. Én legalább el tudok futni, ha tüzelnek rám, de kiszabadulni abból a lélekvesztőből... - replikázott a rohamosztagos, és maga is nevetésben tört ki, amit a sisak hangszóró eléggé eltorzított. - Oh... végre találtam egy remek beszélgető partnert. Egy rohamosztagos, aki tud gondolkodni. Bár azért nem tud még mindent, hiszen nem tudja, hogy ha tüzelnek rám, akkor én el tudok kanyarodni a géppel, kitérve a támadás útjából - magyarázott Dash, mint egy tanár az akadémián - egyébiránt pedig nem feltétlen kell nekem TIE vadásszal repülnöm. Talán a CAG észreveszi azt a temérdek igazolt légigyőzelmet, ami miatt hadnagyi rendjeleket lát az egyenruhámon és beültet egy ARC vadász pilótafülkéjébe - mondta Dash egyenesen a fekete vízorokba, teljesen közel hajolva a hadnagyhoz - sok sikert odalent, hadnagy! - fejezte be a beszélgetést Dash és vigyorogva leült a székébe.
|
|
|
Post by Lord Pelopsz on Sept 20, 2008 17:43:19 GMT 1
ISD Conqueror
Imothep reménykedett abban, hogy a tárgyalásokat letudják, mire a szakadár flotta megérkezik, de sajnos Sarukkín herceg gyorsabb volt. Ám Horan bánásmódja cseppet sem tetszett a pergamoni főtisztviselőnek. - Maguk árulják el a fegyverszünetet azzal, hogy engem letartóztatnak, hisz tudtak a szakadárokról. Ön becsapott engem Horan! Ezt még keservesen megbánja! - kel ki magából Imothep s aktiválja a ruhája ujjába varrt nyomkövetőt. Pár másodperccel később a herceg nehézcirkálójáról kódolt csatornán üzenetet küld a Pergamonra...
Az Imocan körüli űr
A pergamoni flotta a támadás során négy részre szakad. Az egyenként 6 piramishajóból álló flottaegyság tartva a nyílalakzatot, továbbra is a védelmi vonal áttörését kísérli meg. A piramishajók turbólézerütegei és ionágyúi bő áldással szórják pusztító halálsugaraikat a támadó vadászgépek és csillagrombolók ellen. A piramishajók támogatására rendelt nehézcirkálók, minimális vázlegénységgel és kétszeres sebességgel haladnak a piramishajók előtt. Pajzsaik maximumon vannak és előttük pergamoni vadászrajok haladnak. Miért? A terv egyszerű. A cirkálók feladata, hogy becsapódjanak a csillagrombolókba (Conqueror, Howlrunner), vagy legalább a lehető legközelebb robbanjanak fel hozzájuk. Az önmegsemmisítő ezeken a cirkálókon aktiválva is vannak vész esetére. A vadászok pedig azért mennek előttük, hogy pajzsként szolgáljanak a birodalmi vadászrajok és a csillagrombolók támadása ellen. A támadás újszerű és már-már az őrültség határát súrolja.
|
|
Alec „Earl” Weld
New Member
Katona
Vad?szpil?ta, a Birodalmi Haditenger?szet hadnagya!c!1589FF
Posts: 30
|
Post by Alec „Earl” Weld on Sept 21, 2008 13:35:03 GMT 1
//Kilépve a hiperűrből, az AA-16os komp fedélzetén...//
A Lambda osztályú űrsikló, fedélzetén a 7. Birodalmi Flottához vezényelt, nemrégiben avatott, s kibocsátott tisztekkel, kilépett a hiperűrből az Imocan felett. Az utasok, s az űrkomp legnagyobb szerencséjére a bolygótól sőt, az annak közelében állomásozó Birodalmi Hadihajóktól is meglehetősen távol, megközelítőleg száz kilométernyire lépett ki a hiperűrből. Az utastérben üléseikbe szíjazott, s az utazást a fondori minden igyekezete és áldásos szórakoztató tevékenysége ellenére már felettébb unó tiszteknek fogalmuk sem volt róla, hogy az őket szállító űrkomp egy csata színhelyére érkezett meg. A pattanásig feszült helyzet, mely a szektort jellemezte, végül is fegyveres befejezés irányába tolódott.
Aztán amint a Pergamoni flotta csillagvadászai közül némelyiknek feltűnt, az eszményi célpontot, sőt már-már, könnyed lőgyakorlati céltárggyal egyenértékű Lambda osztályú űrsikló. A kecsesnek és mozgékonynak semmiképp sem mondható űrkomp másodperceken belül sugárnyalábok kereszttüzében találta magát. A pajzsok által eltérített, illetve elnyelt energia meg megrázta a hajótestet. Weld, s vélhetőleg vele együtt a többi utas is tudta, hogy megtámadták őket. Mellette a fondori kikapcsolta a biztonsági hevedereit, majd megkapaszkodva, hogy ellensúlyozza, a hajó becsapódások okozta imbolygását, elindult a pilótafülke irányába. Weld ugyancsak kioldotta a maga biztonsági öveit, elmorzsolt a fogai között egy rövid corelliai szitokáradat, amely közepette az „én megmondtam”, s a „tudtam, hogy ez lesz a vége” szófordulatok is elhangzottak, majd barátja után sietett a pilótafülkébe.
Mire utolérte, Paranga - rejtély, hogy miként - fel állította a helyéről a pilótát és a másodpilótát is, s ő maga vette át az előbbi helyét. Weld némi késlekedéssel és egy amolyan, „így jártatok” grimasszal foglalta el a másodpilóta helyét. Dash a lehetőségekhez képest kitérő manőverekbe fogott, és a hajtóművek túlhevülését kockáztató sebességtartományba gyorsított, míg Alec gyorsan lefuttatott egy diagnosztikát. Legfőképp az érdekelte, hogy a még rendelkezésre álló tartalék energiából mennyit lehet a pajzsokhoz átirányítani, na meg az, hogy a hajó kommunikációs rendszere sugározza e az önazonosító transzponder kódot. Míg a rendszerellenőrzés futott, megkísérelte felvenni a kapcsolatot a Birodalmi Hadiflottával.
- AA-16os jelzésű Lambda osztályú Birodalmi hívja a 7. Flotta hajóit. Utasításaink szerint az Howlrunner Birodalmi osztályú Csillagromboló fedélzetén kell landolnunk. Személyi állománypótlást hoztunk. - Forgalmazta hadarva, majd levegővételt követően folytatta. - Mérjék be a helyzetünket. Vadászfedezetre lesz szükségünk - Tette hozzá.
„Nem kell ide vadász. Foglalkozzanak csak a dolgukkal, és remélem hagytak nekünk hajót.” - Szólt közbe Dash.
Alec értékelte barátja temperamentumát, ám ezt most a legkevésbé sem találta olyan helyzetnek, amikor a fondori „mit nekem erősítés én vagyok a legjobb” hozzáállása elegendő lett volna a túléléshez.
- Dash, ez nem egy csillagvadász, ezzel védőkíséret nélkül egy darabban nem sok esélyünk van eljutni a Howlrunnerig. Igenis kell nekünk az a rohadt vadászfedezet. - Tiltakozott, de érvei mit sem értek.
„Itt vagy nekem te, és vannak fedélzeti fegyverkezelők a hajón. Én repülök, a többit rátok bízom.” – Felelte mintegy lezárva a vitát Paranga.
- Igazán nagylelkű vagy. - Jegyezte meg dacosan a corelliai. Tudta, hogy felesleges lenne tovább próbálkoznia, szavai ezen a ponton már el sem fognak jutni Dash agyáig. A fondori kellőképp eltökélte magát, hogy végigcsinálja a műsort. Alec ismerte barátja képességeit, ám így is tartott tőle, hogy az űrkomp nem fogja elbírni azokat a manővereket, amikre Paranga készül.
„Tudom.” - Vágta rá minden teketória nélkül Dash. Weld, ha figyelmét nem kötötték volna le az előtte lévő műszerek és a páncélüvegen túli csata, akkor talán tett volna valamilyen csípős kijelentést. Már az akadémiai évek kezdete óta barátjának tekintette Parangat, de egyes megnyilvánulásai még az ő türelmét is próbára tették. Mindezek ellenére, csak a legszükségesebb esetekben próbálta meg jobb belátásra téríteni a nála néhány évvel idősebb fondorit. Ezen kísérletek pedig az esetek túlnyomó részében eredménytelenül zárultak.
A Lambda osztályú űrsikló gyorsabban repült, mint ahogy azt tervezői gondolták volna, ám még így sem közelítette meg egy élvonalbeli vadász sebességét. Az érzékelők szerint az űrkompot legalább egy osztagnyi csillagvadász támadta. Dash, a lehető legkézenfekvőbb, s egyesek számára talán legelképesztőbb döntést hozta. Egyenest belerepült a csata forgatagába. Alec a másodpilóta ülésében, mégis teljes tétlenségre kárhoztatva nem tehetett egyebet, mint újra és újra forgalmazott, s próbálta elérni a Howlrunnert. Dash minden általa szükségesnek vélt energiát a hajtóművekhez irányított, még onnan is, ahol jelen esetben jó hasznát vehették volna. Többek között a fedélzeti elhárító fegyvereket is ebbe a kategóriába sorolta. A pilótafülke egyik utas ülésébe kényszerült pilóta ugyan tett kísérletet arra, hogy ezen húzással kapcsolatos fenntartásait szóvá tegye, ám Paranga figyelmeztető pillantásának köszönhetően, csupán az üléséből való megemelkedésig, majd néhány másodperccel később az oda visszaereszkedésig jutott.
Alec a pilóta csendes ellenállását, egészen pontosan annak csendes részét kifejezetten jó döntésnek értékelte, hisz most sem a hely, sem az idő nem volt alkalmas arra, hogy Dash és a Lambda korábbi pilótái megvitassák a harci körülmények közötti repüléssel kapcsolatos, egymással ellentétes nézeteiket.
„Hölgyeim és uraim, ha lenne ablak és kitekintenének, láthatnák, hogy egy űrcsata kellős közepébe csöppentünk. Megkérek mindenkit, hogy ettől a perctől kezdve senki ne hagyja el a helyét! Mindenki csatolja be a biztonsági hevedereket és mormoljon el egy csendes imát a Császár kegyelméért.” - Közölte szenvtelenül Paranga az űrkomp belső kommunikációs rendszerén keresztül az utastérben ülőkkel a helyzetet, olyan stílusban, mintha valamiféle menetrendszerinti utasszállító űrhajó kapitánya lenne, majd miután befejezte a mondandóját, bontotta a vonalat.
~ A Császárnak nem igazán lehetne felróni, ha az adott helyzetben, az imák ellenére és a kapitány úrnak köszönhetően ez a fémladik szétesik a terheléstől. ~ Szögezte le magában Alec, miközben újabb és újabb figyelmeztető jelzések jelentek meg előtte a műszerfalon. Az elhárító pajzs egyre gyengült, az összeomlása pillanatok kérdése volt. A hajtóművek pedig már jócskán túlhevültek.
„Sikerült elérni a Howlrunnert?” – Kérdezte Dash, tudomást sem véve a fedélzeti műszerek veszélyre utaló tájékoztató kiírásairól.
A corelliai néhány pillanatig hallgatott, s egyik kezét a fülén lévő fülhallgatóhoz szorította, abban a reményben, hogy végre sikerül valamit kivennie a sztatikus zörejek és szakadozó, kétségbeesett és kevésbé kétségbeesett forgalmazások közül.
- Egen, a kommunikációs tiszt válaszolt, a 3-as hangár tárt kapukkal vár minket. Adom az aktuális koordinátáikat. Talán elérjük, ha kitart addig ez a teknő. - Válaszolta Alec, majd hozzátette. - Mondtam már, hogy utálok olyan jármű utasa lenni, amit te vezetsz? - Tette fel a költői jellegű kérdést, amelyet nem az első, és egészen biztosan nem is az utolsó alkalommal intézett a fondorihoz.
„Remek... megyünk.” - Válaszolta Paranga, miközben csökkentette a normál űri hajtóművek tolóerejét és némi energiát továbbított a fedélzeti elhárító sugárfegyverekhez. Majd ismét bekapcsolta a belső kommunikációs rendszert.
„Sugárfegyverkezelők! Csak akkor tüzelhetnek, ha parancsot adok, megértették?” - Utasította a fedélzeti vadászelhárító fegyverek kezelőit, akik habozás nélkül feleltek, közölvén, megértették a parancsot.
Paranga a következő pillanatban, a lehetőségekhez, pontosabban a Lambda osztályú űrsikló manőverezési képességeihez képest kemény fordulót hajtott végre, majd egyenest néhány kis, illetve közepes távolságú manőverező légi harcot vívó csillagvadász közé. Alec szótlanul szívta a fogát. Tudta, hogy az űrkomp teljességgel alkalmatlan arra, amit Dash most művel vele. A már meglévő üldözőkön túl újabbak váltak ki a Birodalmi vadászokkal folytatott harcból, s a könnyű ám értékes célpontot jelentő űrkomp után vetették magukat. A fondori még mindig nem engedélyezte az elhárító fegyverek kezelőinek a tüzelést, noha azok most már lassan dúskálhattak a jobbnál jobb célpontokban.
A hátulról, alulról és felülről egyaránt össztűzszerűen zúduló sugárlövedékek sűrűjében tekergőző Lambda, már a végét járta. A Howlrunner mindössze néhány kilométernyire volt, ám ez a távolság az adott helyzetben, fényévnyinek tűnt. Újabb találatok rázták meg az űrsiklót. A pajzs levált. Most már csupán a burkolat volt az, amely védelmet nyújtott a Lambda fedélzetén tartózkodóknak. Paranga berepült a Birodalmi osztályú csillagromboló hasa alá. A manőverezéshez rendelkezésre álló hely így jócskán megfogyatkozott. Dash a hosszú ék alakú hajótest alatt is ügyesen manőverezett, de csodákra ő sem volt képes. Legalábbis nem egy űrsiklóval. Egy újabb találat rázta meg a Lambdat. A pergamoni csillagvadász sorozata a függőleges vezérsíkot érte. A fondori az utolsó pillanatban meredek emelkedésbe kezdett, nullára csökkentette a tolóerőt, s aktiválta a repulzor hajtóműveket. Az űrkomp szó szerint beszáguldott a fő hangáröbölbe. Majd néhány pillanattal később a hason landolt annak dúracél padlózatán. Dash leállította a hajtóműveket, majd a tőle megszokott széles vigyorral bámult maga elé, mint aki elismerésre vár.
- Látom, büszke vagy magadra. – Jegyezte meg gúnyosan a corelliai, miközben a biztonsági hevedereivel bíbelődött.
„Hát igen... nem csinálhatott mindenkit az én apám...” - Felelte a fondori, majd ő is nekilátott a saját öveinek kioldásához.
- Még szerencse. - Vágott vissza Weld talpra kászálódva, és elindult az utastér irányába. - Remélem, a te zsoldodból fogják levonni a javítási költséget és nem mindkettőnkéből. - Toldotta meg vigyorogva.
„Mind élünk nem igaz? ” - Kérdezte még mindig szélesen vigyorogva Paranga, majd a Lambda fő és másodpilótájához fordult. Alec még hallotta a gúnyos megjegyzést. - „Na fiúk, tanuljatok meg így repülni és talán lesz esélyetek, hogy mást is vezessetek, ne csak ezt a taligát. Mondjuk erre már nem lesz esélyetek. De egy Epsilonon még hasznotokat veszik majd... talán.”
//A Howlrunner fedélzetén//
A Lambda osztályú roncs főrámpáját leeresztették, s az utastérben tartózkodó ifjú tisztek málhazsákjaikkal látszólag émelyegve elhagyták a fedélzetet. Weld maga is felvette a két zsákját, majd nyomában Parangaval ő is elhagyta a leamortizált űrsiklót. Az utóbbi arcáról továbbra sem tűnt el a széles vigyor. A rámpán lelépdelve egészen csillagromboló hangárjának padlózatáig ecsetelte azt, hogy a velük utazók valamennyien az ő pilótatudásának köszönhetik az életüket.
Alighogy a frissen érkezett tisztek viszonylag egyenes sorba rendeződtek a Lambda rámpája előtt, egy fekete egyenruhát viselő tiszt lépett oda a várakozó csoport elé.
„A kapitány közvetlen parancsa értelmében minden újonc a nyolcas eligazítóban várakozzon további parancsig.” - Mondta, majd a két mellette álló, rohamosztagosra mutatott. „Starr hadnagy és Delon tizedes elkísérik önöket a helyszínre. Siessenek, ne tartsák fel a hangárszemélyzetet!” – Közölte, majd sietős léptekkel távozott.
„Oh-ho Starr hadnagy, vezessen minket.” - Kiáltott fel kacagva a fondori, majd tekintete a felszállásra folyamatban lévő felkészítés alatt álló csillagvadászokra vándorolt, s sóvárgó pillantásokkal szemlélte a gépeket. Egészen addig, míg Alec oldalba nem lökte.
- Egy csata közepén, ha van rá mód, ne haragítsd magadra a legénység hófehér páncélt viselő felét. ”[/i][/b] - Tanácsolta a corelliai, ismerve barátja szokásait.
„Igen is, gróf úr!” - Mondta vigyorogva Dash, miközben újra megmarkolta a csomagjait és elindult a Starr hadnagy után.
Alec a fejét ingatva igazította meg az egyik zsákja vállszíját, majd barátja nyomában ő is elindult. Az űrsikló többi utasa követte őket. A menetet a másik kirendelt kísérő, a rohamosztagos tizedes zárta.
„Mi a helyzet bokorugró? Nem kéne valahol lent a bolygón harcolnod?” – Kérdezte a fondori a tizedest, miután kissé lelassított, s ez által ő és a corelliai is a menet végére kerültek. Mielőtt még a rohamosztagos válaszolhatott volna, Weld újra oldalba lökte.
„Most meg mi van?”
- Az előbb, mintha kértem volna tőled valamit. – Vonta össze a szemöldökét Alec.
„Nem akarok mindenkit kikészíteni, csak akivel találkozunk.” – Tiltakozott, majd ismét megvillantotta a corelliai által már jól ismert, bájvigyorát. Weld néhány másodpercig a korábbi szúrós pillantással illette barátját, majd végül feladta legyintett. A tizedes továbbra sem válaszolt a hozzá intézett gúnyos szavakra, így a fondori tovább kóstolgatta.
„Attyaisten, a tizedesünk néma. Vagy esetleg arra tanították, hogy ne beszéljen pilótákkal. Persze az is lehet, hogy ennyi mindent már nem tud végig gondolni és még mindig azon töri a fejét, amit először kérdeztem. Nah... hát ezért nem lettem én bokorugró.” - Mondta Paranga. A menet közepe táján egyik - másik pilóta, elnevette magát. Mielőtt még Dash újabb gúnyos megjegyzést tehetett volna a szárazföldi erők tagjainak szellemi képességeire, vagy azok hiányára megérkeztek az eligazítóba.
A fondori és a corelliai szokásukhoz híven előre mentek és az első sorban foglaltak helyet, maguk mellé letéve zsákjaikat.
„Hadnagy, valami gondja van a rohamosztagosokkal?” - Csendült fel egyszer csak mellettük egy jellegzetes fémes hang. Alec a hang irányába fordult. A kérdést Starr hadnagy tette fel. Weld egy „én megmondtam” pillantást vetett barátjára, aki talpra kászálódott a válaszadás előtt.
„Nincs hadnagy úr, csupán élcelődtem. Bár igaz, ami igaz a fehér páncél egyfajta sugármágnesként funkcionál, nem is tudom, hogyan tudták beetetni magukkal, hogy ez a legjobb páncél, ami megvédheti Önöket.” - Válaszolta Dash. Látszott rajta, hogy alig bírja megállni hogy, a mondat végén el ne nevesse magát.
„Ahogy az Ön TIE vadászára is igaz, hadnagy, hogy egy lövés és vége. Én legalább el tudok futni, ha tüzelnek rám, de kiszabadulni abból a lélekvesztőből... - Riposzttolt a rohamosztagos, majd maga is nevetésben tört ki, bár ezt az általa viselt sisak hangszórója eléggé eltorzította.
„Oh... végre találtam egy remek beszélgető partnert. Egy rohamosztagos, aki tud gondolkodni. Bár azért nem tud még mindent, hiszen nem tudja, hogy ha tüzelnek rám, akkor én el tudok kanyarodni a géppel, kitérve a támadás útjából.” - Közölte oktatói stílusban Paranga, majd folytatta
„Egyébiránt pedig nem feltétlen kell nekem TIE vadásszal repülnöm. Talán a CAG észreveszi azt a temérdek igazolt légigyőzelmet, ami miatt hadnagyi rendjeleket lát az egyenruhámon és beültet egy ARC vadász pilótafülkéjébe.” - Mondta a fondor közelebb hajolva, egyenesen a rohamosztagos tiszt sisakjának fekete vízoraiba nézve. „Sok sikert odalent, hadnagy!” - Zárta le a beszélgetést a fondori, majd vigyorogva leült.
Alec bár magában jót mulatott az elhangzottakon, közönyös arccal bámult maga elé, és várta, hogy végre jöjjön valaki, aki elmondja, mi lesz a dolguk. Egy csata kellős közepén az eligazító kényelmes karfás széke helyett szívesebben ült volna egy kevésbé kényelmes pilótaülésben.
|
|
|
Post by Marcus Horan Fõadmirális on Oct 29, 2008 10:16:57 GMT 1
Elnézést kérek mindenkitől, hogy több mint 1 hónapon keresztül nem jelentkeztem. Az itt játszók jó része tudja miért. Nem akarom szaporíani tovább a szót. A kaland csak november közepén fog folytatódni, sajnos előbb nincs rá kapacitásom. Ha valaki szeretne mindenképpen írni (valamint a nemrég beiktatott szabályt tekintve), az nyugodtan megteheti a jelenleg kialakult helyzetet figyelembe véve. Mesélői részről a folytatásig (kb. nov.15.) a kalandot felfüggesztem. Előre is köszönöm a megértést, valamint a türelmet!
Marcus Horan [/b]
|
|
Jason Crawford
New Member
Katona Csillagrombol? kapit?ny
A 7. flotta tisztje, csillagrombol? kapit?ny!c!4682b4
Posts: 21
|
Post by Jason Crawford on Nov 15, 2008 10:29:04 GMT 1
Az űrben
Sajnos bekövetkezett, amire Crawford kapitány számított: a pergamoni hajók ismét öngyilkos akcióba kezdtek. Azonban nem volt mit tenni. Elsődleges cél az volt, hogy a Conqueror épségben maradjon, akár a Howlrunner pusztulása árán is. Crawford kapitány tudta, hogy a csillagrombolója néhány ütközésnek ellen tud állni, azonban kérdés volt, hogy összesen hány hajó kell ahhoz, hogy a Howlrunner működésképtelenné váljon. Azonban nem volt mit tenni, ki kellett adni a parancsot.
- Minden energiát a jobb oldali pajzsokba! - adta ki az utasítást a kapitány, majd komm csatornát nyittatott a hajó többi részére: - Figyelem, Figyelem. Ütközés fél percen belül. Elsődleges készültség. Minden harcállásnak: elsődleges készültség, ütközés fél percen belül. - szólt az egyértelmű figyelmeztetés. A hajó pajzsait az ütközés oldalán maximális energiájúra emelték, hogy ezzel is csökkentsék az ütközések és robbanások okozta sérüléseket. A kapitány most a tüzérekhez fordul: - Egyszerre csak egy, maximum két hajóra koncentráljanak. Szedjenek le az oldalsó ütegekkel minél többet.
Crawford kapitány most a parancsnoki székbe ült, hogy a becsapódás esetén szilárd talaj legyen a lába alatt.
- Horan, remélem, nem hiába áldozom fel magáért a hajómat, nagyon remélem, hogy van egy jó terve...
Paranga és Weld hadnagy:
Mindenkinek megvolt a feladata, a hajó most olajozottan működött. Arra azonban nem volt terv, hogy mi a teendő, ha csata közben kapnak újoncokat a hajón. A riadószirénák hangos harsogása betöltötte az eligazítóhoz vezető folyosót. Fehér bakancsok sűrű kopogása hallatszott kintről. A csata moraja alig hallatszódott a hajó gyomrából. Hamarosan egy tiszt - egy parancsnok - véletlenül benézett a terembe, aztán elképedt a látványon, hogy katonák ülnek magukban a teremben:
- Maguk miért nincsenek a harci állomásaikon? - szólt kérdőn a parancsnok - Uram, most érkeztünk a hajóra... nem tudjuk, hova vagyunk beosztva - válaszolt az egyik újonc tiszt - Oh... - szólt a parancsnok a felismerése folytán - Maguk az újoncok. Küldök magukért egy osztagot, akik elkísérik a harci állomásaikra. - szólt a parancsok és a feje el is tűnt az ajtóból.
Nem kellett sok idő és hat rohamosztagos tűnt fel, élükön a fekete egyenruhát viselő tisztjükkel. Rangjelzése szerint százados. Nem volt különösebb dolga, a rohamosztagosok űrcsaták esetén nem sokat tehettek. Ezért is volt idejük arra, hogy elirányítsák a helyükre mind tiszteket, mind a két pilótát. A százados sűrű rozmárbajsza alatt elsorolta a beosztottjainak, hogy kit merre kell elkísérniük, a fehér páncélosok pedig szó nélkül elirányították az újoncokat. Aztán a két pilótához ért.
- 31 és 67, vezessék el az urakat, a 3/A barakkba. - szólt a tiszt, aztán Paranga hatalmas vigyorára nézett. Láthatóan nem nyerte el a késő 30-as éveiben járó tisztnek a tetszését, ezért Weldhez fordult minden grimasz és megjegyzés nélkül:
- A felszerelésük a szekrényeikben vannak. Megérkezés után öltözzenek fel és csatlakozzanak a többi pilótához.
Később, miután felöltöttétek az egyenruháitokat, megérkeztek a pilóták eligazítójában, ahol nagyjából 8-10 pilóta várt titeket ugyanolyan felszerelésben. A reülésirányító tiszt már várt titeket és gyorsan elmagyarázta, hogy mi a helyzet, ki az osztagvezető és kinek az irányítása alatt fogtok repülni. Jobb híján az azonosító számotokon nevezett titeket.
|
|
|
Post by Marcus Horan Fõadmirális on Jan 21, 2009 20:37:44 GMT 1
Elnézést a tervezettnél tovább elhúzódott kimaradásomért. A Pergamoni háború hamarosan folytatódik. A napokban írok.
|
|
|
Post by Dash "Sureshot" Paranga on Jan 21, 2009 22:17:30 GMT 1
Dash nagyon is élvezte a kialakult helyzetet. Legbelül pedig a saját poénjain nevetett, és ez az arcára is kiült. Amikor a rohamosztagos tiszt aztán elirányította őket, a vigyor lehervadt az arcáról egy pillanatra, és Alec intelmeinek köszönhetően, ezúttal nem kommentálta a parancsot, bár a kedve meg lett volna. Látta is magát saját lelki szemei előtt, ahogy döjfösen a szíjába kapaszkodva előadja ugyanazt, mint a rohamosztagos százados, bár gondolta, hogy a rohamosztagos tiszt nem élvezte volna annyira a dolgot, mint ő. Így inkább csendesen, magában nevetett. Alec igyekezett megőrizni komolyságát. Sietve mentek a kabinjukba a rohamosztagosok kíséretében, és ezúttal Dash tényleg visszavett lelkesedéséből, egyik katonát sem kezdte ki. Igaz, végig gondolkodott valami jó kis poénon, de a közelgő bevetés gondolata annyira feltüzelte, hogy inkább arra koncentrált. A kabinjukba érve nyomban megszabadultak mindketten a díszegyenruhától és előbb alsóruházatot, majd hajózó ruhát öltöttek. Hála a hajó kapitányának, most is egy kabinba került a két elválaszthatatlan barát, de ebben az esetben kabinjukat meg kellett osztaniuk még 4 pilótával, akik nyilván mind szolgálatban voltak, hiszen ebben a pillanatban senki nem volt a kabinban. - Végre. Végre felszállhatunk. Remélem ARC-k várnak ránk és nem TIE vadászok, mint ahogy a rohamoszti is mondta. Sokkal jobban kedvelem, ha nem csak a kasztni van felettem... - mondta gúnyosan, ahogy becsatolta ruháján az összes biztonsági hevedert, majd felvette a lélegeztető készüléket, és csatlakoztatta egyedi festésű sisakját, majd szolgálati oldalfegyverét is felvette és jobb combjára kötözte. Azután a bal combjára erősített egy adat tábla tartót, és bele csúsztatott egy adat táblát, majd hátizsákjából kivett két stimuláló rudat és két élelem rudat, biztos ami biztos. Nem tudhatta, ezúttal mennyi ideig lesz a gépben, és nem akart úgy járni, mint Alec a kiképzésen. - Kész vagyok - közölte diadal ittasan, de mire megfordult látta, hogy Alec már régen készen van, és a másodperceket számolja, és azt nézi, ahogy Dash készülődik - ne mondj semmit! Érzem ahogy nézel... - mondta barátjának és indulásra unszolta. Majd visszanézett a körletbe és megállapította, hogy mit sem változott egyikük sem. Míg Dash mindent szétdobált, addig Alec dolgai már mind a szekrényében sorakoztak, és felszerelése rendezetten hevert a helyén. Ezen elfintorodott majd rátenyerelt az ajtó záró gombjára és maguk mögött hagyták a kabint.
Az eligazítóba érve egy parancsnoki rendjeleket viselő katona állt a pulpitusnál. Még nem kezdte el az eligazítást, hanem egy századossal beszélgetett. Amint Dash és Alec betoppantak, feléjük fordult: - Éppen időben CS-12-5 és CS-12-7. Mondják nem tűnt fel, hogy épp bevetésre indulnak? A két újonc úgy látszik megszeppent, amikor igazi bevetésre kerül a sor nemde? - tette fel a költőinek szánt kérdést a pulpitusnál álló parancsnok, viszont Dash nem tudta megállni, hogy ne válaszoljon: - Nem igen uram, csak nem találtam a mellékhelyiséget, és nem akartam csőre töltve gépbe ülni, mert amikor majd mindent eltakarítok az ászok elől, akkor tuti elmentem volna... - mondta, de a végén már érezte, hogy kicsit erős lett a befejezés.
|
|
Alec „Earl” Weld
New Member
Katona
Vad?szpil?ta, a Birodalmi Haditenger?szet hadnagya!c!1589FF
Posts: 30
|
Post by Alec „Earl” Weld on Jan 23, 2009 21:14:22 GMT 1
//A Howlrunner csillagromboló fedélzetén//
„Maguk miért nincsenek a harci állomásaikon?” – Csendült fel a kérdés a harcban álló hadihajó fedélzetén egyre viszketőbb tenyérrel, szinte tűkön ülve várakozó frissen végzett tisztekkel teli eligazító helyiség bejára felől. Alec nyomban hátrapillantott a válla fölött, hogy megtudja kitől ered a hang, majd a következő pillanatban már úgy pattant talpra, mintha valamiféle rugó lőtte volna ki a székéből. A jelenlévők valamennyien ugyanígy tettek, hisz a kérdés egy parancsnoktól származott.
„Uram, most érkeztünk a hajóra... nem tudjuk, hova vagyunk beosztva” - Válaszolta az egyik, ajtóhoz közelebb álló fiatal alhadnagy.
„Oh... Maguk az újoncok.” - Ismerte fel a helyzetet a főtiszt. - „Küldök magukért egy osztagot, akik elkísérik a harci állomásaikra.” - Közölte, majd a következő pillanatban már el is tűnt az ajtónyíláson túli folyosón. Percek teltek el, amelyet a corelliai arra használt, hogy az ajtó felé kialakult kisebb tülekedésben minél közelebb kerüljön a kisebb kijárathoz. Félútig jutott, amikor megjelent a várva várt kísérőcsoport, egy fekete egyenruhát viselő nagy, szinte már szabályzatellenesnek tetsző bajszú százados vezetésével. A tiszt a kezében lévő adattáblát tanulmányozva – valószínűleg onnan puskázta ki a beosztást, hisz elég különös lett volna, ha fejből tudja, melyik újoncot hol kívánták elszállásolni, s kinek mi az előre maghatározott feladatköre - néhány szóban közölte alárendeltjeivel, hogy az eligazítóban várakozók közül kit hova kísérjenek, majd az első csoportok sietős léptekkel indultak el a kijelölt „vezető” nyomában.
„31 és 67, vezessék el az urakat, a 3/A barakkba!” - Utasított két rohamosztagost, mikor Parangahoz és Weldhez ért. A fondori bájvigyorát látva jól látható rosszallását fejezte ki, de nem szólt egy szót sem. Helyette inkább a közömbös arcot vágó corelliai felé fordult. - „A felszerelésük a szekrényeikben vannak. Megérkezés után öltözzenek fel és csatlakozzanak a többi pilótához.” - Mondta, aztán már ment is tovább.
Alec jól palástolt örömére a barakk felé vezető út során Dash visszavett és egyik rohamosztagosba sem kötött bele. A kijelölt körletükhöz érkezve és oda belépve a két hadnagy nyomban nekifogott, hogy gyorsan megszabaduljon díszegyenruhájától, és a helyzetnek megfelelőbb öltözéket vegyenek magukra. A corelliai közben futó pillantásokkal felmérte a helyiséget, s a hat közül két szabadnak tűnő ágy kínálta választási lehetőségből kiválasztotta az egyik, ajtóhoz közelebb esőt. Amint felvette az alsóruházatot, és rá a megfelelő repülő öltözéket. A corelliai, mielőtt a hajózóöltözékét felvette volna, egy pillanatra eltöprengett, hisz nem tudta, hogy a saját létfenntartó rendszerrel ellátott öltözékét vegye fel, mely a TIE vadász vezetésének elengedhetetlen feltétele volt, vagy pedig a másikat, mellyel általában a beépített létfenntartó rendszerrel bíró csillagvadászok vezetéséhez használt. Végül az előbbi mellett döntött, hisz az, ha bár kicsit szűkösebben ugyan, de a második kategóriába tartozó gépeken is használható, ám valamelyest nehezebb volt, és a mozgást is nehezítette.
„Végre felszállhatunk. Remélem ARC-k várnak ránk és nem TIE vadászok, mint ahogy a rohamoszti is mondta. Sokkal jobban kedvelem, ha nem csak a kasztni van felettem...” - Jegyezte meg öltözködés közben Paranga.
- Nekem teljesen mindegy, csak működjön. - Jegyezte meg szűkszavúan a corelliai, miközben a törzsét védő ruhadarabok után a csizmáit és a kesztyűit is felvette, majd a hord tokjába csúsztatta szolgálati sugárpisztolyát, bár kételkedett benne, hogy szükség lesz rá. Ez után gyorsan kipakolta a szekrénybe a málhazsákja tartalmát, gondosan ügyelve, hogy gondosan vasalva eltett ruhadarabjai ne nagyon gyűrődjenek. A levett díszegyenruháját is gondosan vállfára tette. Utolsó mozzanatul a hóna alá kapta szülőhazája címerével is ékesített sisakját, majd pedig vetett még egy pillantást a szekrénye polcára tett holoképre, mely egy húszas évei közepén járó, dekoratív hölgyet ábrázolt. A nő a Birodalmi Haditengerészet díszegyenruháját viselte, zászlósi rendjelekkel. Ez után a még mindig a felszerelésével bajlódó fondorira pillantott, hangosan becsapta szekrénye ajtaját és kissé türelmetlenül karba fonta kezeit.
„Kész vagyok.” - Hallotta a neki háttal szöszmötölő Dash elégedett bejelentését. - „ne mondj semmit! Érzem, ahogy nézel...” - Tette hozzá a tőle megszokott rendetlenség közepén állva. Weld egy szót sem szólt, csupán becsatolta sugárpisztolyának pisztolytáskáját és sietős léptekkel elindult kifelé a körletből, Kinyitva az ajtót és a folyosóra kilépve várakozóan pillantott barátjára, aki még mindig talált valami szöszmötölnivalót, nevezetesen a haját igazította meg. Paranga, amint kellőképp belőtte a séróját a fiatalabbik pilótát követve maga is kilépett a folyosóra, rátenyerelt az ajtó záró mechanizmusát működésbe hozó kapcsolóra. Szinte futólépésben indultak az eligazító felé.
A kijelölt eligazító helyiség bejárata előtt fékezve, szinte beestek az ajtón. Odabent majd egy tucatnyi pilóta várakozik, az emelvényen pedig ott állt a repülésvezető.
„Éppen időben CS-12-5 és CS-12-7. Mondják nem tűnt fel, hogy épp bevetésre indulnak? A két újonc úgy látszik megszeppent, amikor igazi bevetésre kerül a sor nemde?” - Jegyezte meg gúnyosan a századparancsnok, a két hadnagyot méregetve.
Az elsőként belépett corelliai egy szót sem szólt, csak feszes vigyázzállásba vágta magát, s már épp kezdte volna mondani a megszokott szöveget, melyben másodmagával engedélyt kér az eligazításon való részvételre, ám a mögötte belépő és mellé lépő fondori nem tudta megállni, hogy ne válaszoljon csípőből a parancsnok gúnyos megjegyzésére.
„Nem igen uram, csak nem találtam a mellékhelyiséget, és nem akartam csőre töltve gépbe ülni, mert amikor majd mindent eltakarítok az ászok elől, akkor tuti elmentem volna...” - Replikázott jócskán túllépve azt a bizonyos határt, amire cimborája gyakorta figyelmeztette.
Alec arcából a megjegyzés hallatán valósággal kiszáguldott a vér. Ilyesfajta súlyú megjegyzésért évezredekkel korábban a tengerészeket megkorbácsoltatták, áthúzták a hajó alatt, vagy más nem kevésbé brutális büntetésben részesítették. Noha ilyesfajta büntetések manapság már nem dívottak, a parancsnokok kellően széles repertoárral bírtak a különféle fenyítési megoldások terén. Weld tudta, hogy most kellene valamit mondania, amivel tompíthatja Paranga szavainak élét, de semmiféle találó megjegyzés sem jutott eszébe.
|
|
Jason Crawford
New Member
Katona Csillagrombol? kapit?ny
A 7. flotta tisztje, csillagrombol? kapit?ny!c!4682b4
Posts: 21
|
Post by Jason Crawford on Jan 30, 2009 1:00:56 GMT 1
Howlrunner, parancsnoki híd:
- Becsapódás tíz másodperc múlva! - szólt a taktikai tiszt a radart figyelve, majd megkezdte a visszaszámlálást.
A kék holoképernyőn tisztán lehetett látni, ahogy a pergamoni hajó szinte megállíthatatlanul közeledik a csillagromboló oldala felé. A jobb oldali ágyúk kétségbeesetten lőtték a járművet, ám mindhiába. Erőteljes lökéshullám söpört végig a Howlrunner teljes szerkezetén, ahogy a pergamoni öngyilkos hajó megsemmisült és egy kék lánggömbbé változott.
Hosszú másodpercig megbolondultak a csillaghajó műszerei és számítógépei, a képernyők szemcsések lettek és a kép megszűnt rajtuk, a taktikai holo-asztal is csak statikus jeleket mutatott a robbanás végéig. Az emberek igyekeztek minden lehetséges kapaszkodóeszköz segítségével megőrizni egyensúlyukat, de így is többen kifordultak székükből és szenvedtek kisebb zúzódásokat, horzsolásokat. Jason Crawford két kézzel kapaszkodott parancsnoki székébe, bakancsát erősen a fényes padlózatnak nyomta, de ennek ellenére beverte fejét a szék háttámlájába, amint a lökéshullám elérte a parancsnoki hidat. Fogai erősen összecsattantak ütés hatására és éles fájdalmat okoztak a férfinek. Amint feleszmélt, a híd padlóján szanaszét heverő tisztekre lett figyelmes.
- Kárjelentést! - kiáltotta, szinte elsőként a kapitány. Kellett egy kis idő, amíg valaki válaszolni tudott, mindenki igyekezett magát összekapni.
- Jobb oldali mellékhangár megsemmisült. Szerkezeti károk a becsapódás környékén. Légszivárgás és belső tüzek több szinten. 7 turbólézer üteggel megszűnt a kapcsolat. Szerkezeti integritás: 87%. A következő becsapódás nagyobb károkat fog okozni. - szólt az egyik taktikai tiszt, majd hátrafordult, hogy lássa a kapitányt. Közben erősen nyomta a füléhez a fülhallgatót, hogy hallja a hajó többi részéről bejövő az esetleges adásokat.
- Kapitány, nem kellene kitérni a hajók elől? - kérdezett most Sulu a Humbarine-i férfire. Crawford egy szolid biccentéssel jelezte nemleges válaszát, majd a kormányoshoz szólt
- Tartsák a jelenlegi helyzetet. Továbbra is maradjunk a Conqueror előtt. - igazán balga dolognak tűnt, hogy a Howlrunner élő pajzsként szolgált a flotta legnagyobb hajója előtt, de Crawford tudta mit csinál és remélte, hogy hamarosan jobbra fordul a helyzetük. A kapitány eközben felállt helyéről, ám a fejét ért ütés hatására megszédült és csillagokat látott. Vissza kellett ülnie székébe. Jobb tenyerével eltakarta fél arcát, vagyis inkább az arcára támaszkodott, amíg kicsit kitisztult a látása. Ezután a taktikai állomás felé fordította székét, arca összes izmát igyekezett megfeszíteni, majd a grimasz után már nyugodt arckifejezéssel adta ki az újabb parancsot - Álljon az összes vadászosztag készenlétben. Ha jelt adok, induljanak. A lövegek továbbra is a pargamoni öngyilkos hajókat célozzák.
Crawford feszülten várakozott. Nagyon remélte, hogy hajója kibírja addig a támadásokat, amíg meg nem indul a második fázis.
Howlrunner, eligazító:
Paranga válasza nemcsak Weld hadnagyot lepte meg. A százados tágra nyitotta a válaszra a szemét és szája is résnyire nyílt, hang azonban nem jött ki rajta, mindössze annyit tudott tenni, hogy tekintetét a fondori arca és a rendfokozatát jelző szimbólum között jártatta. Ezzel szemben a parancsnok feje láthatóan eltorzult és elvörösödött. Már éppen szóra - illetve kiáltásra - nyitotta volna a száját, amikor megszólalt a vészriadó:
- Figyelem, Figyelem. Ütközés fél percen belül. Elsődleges készültség. Minden harcállásnak: elsődleges készültség, ütközés fél percen belül.
A parancsnok egyértelműen küszködött, hogy visszafogja magát és erősen a pulpitusba kapaszkodott a századossal egyetemben és nem is szólalt meg az ütközésig. A becsapódás pillanatában a teremben lévők közül senki nem tudott megállni a lábán. A világítás is kialudt, egyedül a halvány vészvilágítás kapcsolt be az ütközés után. Miután magához tért, a parancsnok Weldhez és Parangához szólt:
- 12-5, 12-7 maguk a Forn osztaghoz lesznek beosztva. Nincs idő most a további eligazításra. Forn vezér majd elmondja, hogy az alakzat melyik részeként repülnek. Most pedig irány a hangár!
Látszott, hogy a tisztre nem tett jó benyomást Paranga megjegyzése és igyekezett minél előbb megszabadulni a két férfitól. Azonban még mielőtt a két pilóta elhagyhatta volna a termet, még utánuk szólt:
- Hé, maga! - kiáltott Paranga után. Miután mindketten visszanéztek, a parancsnok még visszaszól - ha visszatér, kihangsúlyozom: HA visszatér, még számolunk... ellenben ha jó koporsója lesz a TIE fülkéje, és kellemes temetője a hideg űr... majd két szóban megemlékezek önről fiam... - mondta még hidegen.
A hangárban már TIE vadászok és a két osztag ARC vadász készenlétben állt. Nem kellett sok, hogy megtaláljátok a Forn osztag emblémáját és egyenruha alapján azonosítsátok Forn vezért, aki gyorsan elmagyarázta, hogy Paranga a bal, Weld hadnagy pedig az alakzat jobb szárnyán fog repülni, Alec kicsivel hátrébb, mint Dash. Miután elmagyarázta a helyzetet, már érkezett is az általános parancs a hídról, hogy a pilóták foglalják el helyüket a gépeikben. Pár perc múlva már mindketten a különleges platformokon csüngő TIE vadászok fülkéjében ültetek teljes felszerelésben, várva a zöld jelzést.
|
|