Orm'an Yos
Junior Member
Fejvad?sz ?v J?t?kosa (2009)
Ortol?n "fejvad?sz"/S?f!c!Default
Posts: 111
|
Post by Orm'an Yos on Nov 4, 2009 20:17:54 GMT 1
A pincérnõ lejegyzi a rendeléseket a köténye zsebébõl elõvett adattáblára és amíg az ortolán leadja a rendelését Azurehoz fordul.
-Hölgyem milyen figurát kér a Happy Moff menühöz? Természetesen lehetséges a véletlenszerû ajándék mellékelés is.
A társa válaszát megvárva végezetül Orm is leadja saját rendelését.
-Én két nagy hamburgert és a legnagyobb pohárnyi szörpöt kérem. Köszönöm szépen Kisasszony.
A felszolgáló feljegyzi az ortolán rendelését is, valamint Azure választását, majd kis türelmét kéri a társaságnak és elindul, hogy kihozza a menüket. Ahogy van néhány percük szétnézni a környezõ zsongás egészen barátságossá teszi a helyet, így alig tûnik fel az Orm mögötti boxfal felett feltûnõ két apró kéz, ami egy pillanatnyi kivárás után hirtelen lecsap a kiálló lapátfülek húsos széleire és teljes erejébõl belecsimpaszkodik. Ezt a kissé valószerûtlen mozzanatot két éles hang is kíséri. Egyrészt a meglepetéstõl a kékség egy rövidke, elhaló trombitálást hallat. Másrészt az Orm mögötti boxból hangos és vidám gyerekvisítás tör elõ.
-FÁÁNCSÍÍÍÍÍ!!! Aaanyaa hazavihetjûûûk?!?
Erre egy kissé zavart és elpirult, nomeg haragos nõ emelkedik fel és korholja kisfiát, miközben megpróbálja lefejteni a kezeket a kékszõrû fülekrõl.
-Tessék békénhagyni a Bácsit! Nem, nem vihetjük haza. Ezerszer mondtam, hogy ne állj szóba idegenekkel és nem háborgasd õket Kisfiam! -Naaade anyúúú!
Eközben Orm nagyon meresztgeti felfelé a szemeit, mintha hátrafelé is tudna nézni, de csak nem sikerül úgy forgatnia a fejét, hogy lássa kik is vannak mögötte, így csak a beszélgetésbõl és két asztaltársa reakcióiból próbálja meg kivenni mi is történt. Az viszont dícséretes, amilyen nyugalommal viseli, hogy gyûrögetik, markolásszák a füleit.
|
|
Gohone Azure
Junior Member
Szerencsevad?sz
Az utaz?s, a kalandv?gy ?s a szerencse b?v?let?ben… !c!Green
Posts: 144
|
Post by Gohone Azure on Nov 21, 2009 18:34:22 GMT 1
- Hölgyem milyen figurát kér a Happy Moff menühöz? Természetesen lehetséges a véletlenszerû ajándék mellékelés is. – intézi a kérdést a pincérnõ Azurehoz. ~ Hogy milyen figurát? Jó kérdés? – de mivel Azure nem tudta ebben a pillanatban konkrétan névlegesíteni a nagyvezíreket, így hát a meglepetés figurát kéri a menühöz. Miután mindenki leadta a rendelést, Azure kíváncsian körbenéz. Az illatoktól, és a rengeteg kaja látványától újra rátör a mardosó éjség, amit az elmúlt órákban sikerült elnyomnia. Hirtelen õ is meg Trenk is két, apró kezecskére figyel fel, ami alattomosan közelít Orm fülei felé. - Hee? – bukik ki Azurebõl, de a kezek már lecsaptak, amit egy trombitaszó szerû hang kísér. A közelben étkezõ emberek leeresztik hamburgereiket két harapás között a különös hang hallatán, és sötét tekintettel felmérik a hangoskodókat. Az anya levakarja kisfiát Orm füleirõl, majd eltûnik a boksz túlsó oldalán. A többi ember is újra ételéhez fordult, miután a kedélyek csillapodtak. ~ Micsoda pofátlanság? Még hogy egy idegennek a fülét fogdosni? – botránkozik Azure, aki nem igazán tudta kezelni a gyerekekkel adódó problémákat, bár a helyzetet maga is komikusnak tartotta. Orm még mindig a szemét meresztgeti. - Nyugi. Már elmúlt a veszély. – mondja tréfálkozva. Trenk fapofával szemlélte a történteket, mintha csak sejtette volna, hogy egy ilyen helyen Orm hatalmas lapátfülei úgyis atrocitásnak lesznek kitéve. Közben megérkeznek a hamburgerek, így hát terelõdik a szó. - Huu, anyám! – mondja Azure, miután megszabadul a hamburger csomagolásától. Azért az ajándék figurát is megnézi, ami Moff Fliry Vorru jellegzetes, vigyorgó fejét mintázta, amit eme jellegzetesség miatt könnyen felismer, majd azt félrehajítva, beleharap egy nagyot a hamburgerbe.
|
|
Orm'an Yos
Junior Member
Fejvad?sz ?v J?t?kosa (2009)
Ortol?n "fejvad?sz"/S?f!c!Default
Posts: 111
|
Post by Orm'an Yos on Nov 26, 2009 15:19:16 GMT 1
A körülöttük ülõ vendégek rosszalló pillantásait látva Orm egy kicsit elpirul szégyenében, bár ez a dús kék szõrtõl úgyse látszik rajta. Ahogy a fülei "kiszabadulnak" és Azure is megnyugtatja, visszatér vidám optimizmusa és néhányat legyezve elmosolyodik, majd nekikezd, hogy egy bonyolult sorozat végén feltérdelhessen az ülõhelyén és átnézzen a háta mögötti boxfal felett. Mikor ez sikerül neki az anyuka meglepetten néz a megjelenõ kék fejre és az ide-oda himbálózó ormányra, amit egy újabb, bár sokkal visszafogottabb kacaj közepette megpróbál két markéval elkapni a lurkó.-Elnézést a kellemetlenségekért. A gyerekek általában hasonlóan reagálnak ránk, ortolánokra, de ezzel nincs is semmi baj. Hiszen ök ö jövönk. Az utolsó szavaknál már kissé megváltozozz az ortolán hangja, mert a fiúcskának sikerült elkapnia az ormányát és összeszorítva a puha tömlõt gyakorlatilag befogta az orrát. Még egy szelíd mosolyt küldve az anya felé Orm megsimogatja a kisfiú fejét, aki elengedi és visszamosolyog rá, majd a kékség visszahuppan a fenekére, ahogy visszafordul asztaltársaihoz és még idõben teszi mindezt, mert megérkeznek a rendelések. Megérti Azure-t, biztosan nagyon éhes lehet már a börtönkoszt után, így egyenlõre nem is zavarje sem õt, sem Trenket az evésben, inkább õ is nekilát egyik jókora hamburgerének. A Bespinen tapasztalt módszerrel kissé ormótlan mancsaival amennyire lehet összenyomja a kucit és elkezdi rágcsálni, befelé tolni a szájába. Bár a jóízû majszolás közepette most is kirepül egy-két salátadarab meg morzsa, de azokat az ortolán gyakorlottan összegyûjti tányérján és a burger után azt is felszippantja. Az egészet a nagy szörpjével öblíti le, amit vidáman szürcsöl a poharából egy szívószálon át és közben az apró, ütemes remegésekbõl kikövetkeztethetõ, hogy ismét veszettül lóbálja két vaskos lábát az asztal alatt. Mikor már úgy látszik barátai is túl vannak az elsõ falási rohamon halkan megszólal.-Elnézésüket kérem az elõzõekért. Tudják valahogy minden gyermeknek nagy ajándékjátékok jutnak eszébe az ortolánokról. Bár elsõre furcsa lehet, de olyan aranyosak ilyenkor. Remélem azért nem zavarta Önöket túlságosan ez a kis játék. Beszélgetés közben egy kis szusszanás után nekilát a második burgerének is, de ezt már valamivel lassabban eszi meg és közben fõként Azure és Trenk reakcióira figyel.
|
|
Gohone Azure
Junior Member
Szerencsevad?sz
Az utaz?s, a kalandv?gy ?s a szerencse b?v?let?ben… !c!Green
Posts: 144
|
Post by Gohone Azure on Dec 26, 2009 18:13:41 GMT 1
Miután Ormnak sikerült leszerelni a gyermeket, végre nekiláthattak a kajának. Úgy tűnt, hogy az ortolán már hozzászokott az ilyesfajta zaklatásokhoz, és mintha nem is zavarta volna az incidens. Vagy, legalábbis pozitívan fogta fel a dolgokat. Azure már biztosan agyvérzést kapott volna a gyerkőctől, a szomszéd kisgyerekeket se szerette soha az Elroodon. Talán azért, mert túl kezelhetetlennek tartotta őket. Dehát Orm nem tartotta kellemetlennek, hogy a fél étterem őket bámulja, úgyhogy Azure is vidámabban falatozgatott, majd ő is megeresztett egy mosolyt. Hiába… Lehet, hogy a mai nap már letartóztatták egyszer, aztán lesittelték, kihallgatták, órákig bent tartották, de mégis olyan szépnek érezte ezt a napot, hogy így együtt lehetnek. Amikor végeztek, már Trenk is betolta a hamburgert, Orm is összeszedegette a salátáit, akkor Azure zsebre vágta Moff Fliry Vorru figuráját, majd megtörölgette a száját. - Dehogy zavart. – mondja Orm utolsó mondatára. – És, nyugodtan tegezhetsz minket, ugye Trenk? – teszi fel a költői kérdést barátságosan. Trenk azért válaszul bólogat. Ő is jóllakott az elmúlt öt percben, úgyhogy máris jobbkedvűnek tűnik. - Igazán kellemes hely, nem csoda, hogy ennyien vannak itt. – mondja szemlélődve, majd megköszörüli a torkát. – És a Hayler gyereket mikor tervezitek felhívni? Biztos hamar szüksége lenne a munkaerőre, és nektek is jól jönne egy biztos állás. - Öhm, jah. – mondja Azure, akinek eszébe jut, hogy eleve a munka miatt vetődtek ide. – Majd, ha elmentünk innen, akkor valami nyilvános hívónál felhívhatnánk. – veti fel az ötletet tétován, majd előveszi a Moff Fliry Vorrut mintázó kis bábut, és alaposabban tanulmányozza. Felfedezi, hogy a karok és lábak az ízületeknél behajlíthatóak. - De jó… – mondja szórakozottan egy bamba vigyor kíséretében. ~ Mint egy nagy gyerek. – sóhajtozik magában Trenk.
|
|
Orm'an Yos
Junior Member
Fejvad?sz ?v J?t?kosa (2009)
Ortol?n "fejvad?sz"/S?f!c!Default
Posts: 111
|
Post by Orm'an Yos on Dec 29, 2009 20:47:11 GMT 1
A gyorsétterem közönségének nem feltétlenül örömteli figyelmével nem törõdik az ortolán. A törzsvengédeknek lehet nem is jelent újdonságot, hogy a gyerekek esetében nem zavarja a környezet rosszallása és valahogy sokkal összeszedettebb tud lenni, ha a lurkók is a környéken vannak. Az étkezés után viszont ismét sikerül Azurenak zavarba hozni Ormot, amikor kedvesen felajánlja a tegezést és Trenk is helyeslõen bólint. Mint eddig is, ha zavarban volt, legyezett kék lapátfüleivel néhányat izgalmában, mielõtt vaskos ujjait "tördelve" válaszol.- Öhmm. Köszönöm szépen Azure Kisassz.... azaz... Azure. Tudj...átok még csak egyszer fordult elõ, hogy nem ortolánok tegezõdni akartak. Nagyon örülök. Nem tudja jobban szavakba önteni a bensõjében szétáradó jó érzést, hogy sikerült barátokra találnia, így inkább visszatér szörpje maradékához és kissé megnyúlt arccal és kikerekedett szemekkel szürcsölte a már majdnem teljesen üres poharat. A munkaadójuk szóba hozására homlokára "csap" mancsával.-Jajj. Hayler Urat el is felejtettem. Ha gondoljá...tok, gondoljátok, akkor itt az elõtérben van holonet terminál, onnan tudunk üzenni neki. ... Hmm, de mit írjunk? Lehet csak el kellene menjünk a villájához? Látszik, hogy ezen a két egyszerû kérdésen, lehetõségen ismét sikerül jól elgondolkoznia az ortolánnak. Bár nem mondhatni, hogy ne lenne meg a magához való esze, de még ilyen sok év után is az emberek világában lassúnak tûnhet, amikor szerinte fontos kérdéseket kell megválaszoljon, általában saját magának, mert a környezete ezeket legtöbbször egyszerûenk tartja. Így elgondolkodva és kicsit kérdõn néz társaira. Ha jó ötletnek tartják a helyi terminált, akkor lekászálódik az ülésrõl és elvezeti kis triójukat az elõtéri konzolhoz, ami nagyjából Ormnak vállmagasságban helyezkedik el, így az a furcsa képzet adódik, mintha õ az ormányával tudná csak bepötyögni az üzenetet, így inkább kissé félre áll és csak nagy szemekkel figyeli, hogy mit is írnak közösen.
|
|
Suprema
Junior Member
Manda'yaim rabszolgatart? ura!c!f0a804
Posts: 433
|
Post by Suprema on Jan 4, 2010 16:24:14 GMT 1
Orm'an Yos
Lekászálódsz a székről és elindulsz a vendégek között, azonban félúton elbukik benned egy ember. Egyszerűen nem látott téged a tömegben, hát nagyot csattan a padlón, te pedig mellé esel, és beütöd a feneked. Mire feleszmélnél, vagy bármit szólhatnál, a férfi fel is pattan, és siet tovább, mintha észre sem vett volna. Nem tudod, vajon üdözték-e, vagy csak találkozóra sietett annyira - az arcáról csak nagy koncentrációt tudtál leolvasni... Nézel utána néhány másodpercig, aztán észre veszed, hogy elejtett egy kicsi adattáblát. Felkapod, aztán talpra ugrasz és utánaszólsz, de már rég kiment az ajtón. Hát ha annyira fontos, úgyis visszajön érte...
De aztán csak nem jön, még percek múlva se. Belenézel a tárolóba: egy nehezen beszerezhető csemege, az Uj süti (vagy ahogy a népe mondja, Uj'alayi) receptjét látod!
//Boldog Karácsonyt!//
|
|
|
Post by Mandalore on Jan 4, 2010 17:18:39 GMT 1
Gohone Azure
A tálca-alátét egy nyereményjátékot hirdet: a fődíj egy Z-95ös vadászgép. Mindannyian kitöltitek, ám egyedül Azurenak van szerencséje, akit pár nappal később a megadott elérhetőségén értesítenek arról, hogy megnyerte a hajót! Miután kiszállítják, szembesülnie kell azonban egy apró szépséghibával: a hajó a McWestar színeiben pompázik, és annak logóját viseli oldalán!
//Boldog karácsonyt!//
|
|
Gohone Azure
Junior Member
Szerencsevad?sz
Az utaz?s, a kalandv?gy ?s a szerencse b?v?let?ben… !c!Green
Posts: 144
|
Post by Gohone Azure on Jan 6, 2010 20:50:17 GMT 1
Mielőtt még bármit is elsietnének, mindhárman kitöltenek egy tálca-alátétnek álcázott nyereményjátékot, majd reménykednek a legjobbakban. - Ez természetes. – mondja a lány a tegeződésre. Amikor Orm gondolkodóba esik, hirtelen Azuret is nagy dilemma keríti hatalmába. – Lehet, hogy tényleg a villájához kéne menni? Talán, úgy jobb lenne… - Szerintem, azért egy üzenet nem ártana… - töri meg a gondolatmenetet Trenk. Mindnyájan belegyeznek, majd felkelnek jóllakottan az asztaltól. Mielőtt még Orm megkezdené a lekászálódást, Azure odasiet hozzá, és segítő jobbot nyújt. Ha Orm elfogadja, akkor a hónalja alá benyúlva lesegíti a magaslatról. Elindulnak az ortolán vezetésével, majd nagy nehezen a tömegben, de végül eljutnak a terminálhoz. - Na, mit is írjunk? – bepötyögi a számot, majd gondolkodik kicsit. Kedves Hayler úr!
A Corellián tartott állásinterjún vettünk részt a minap, ahol felajánlották nekünk egy állás lehetőségét. Engemet Gohone Azurenak hívnak, a managere ajánlatot kaptam, a társamat pedig Orm’an Yos-nak hívják, aki egy büfényitásának lehetőségét kapta az Ön cégén belül. Ha még mindig áll az ajánlatuk, akkor kérem, jelezzen vissza a … a McWestar gyorsétterem holo-számán? – kérdi a társaitól. Most mindhárman gondolkodóba esnek, mégis hogy a fenébe jelezzen vissza Hayler? - Vagy lehet, hogy nem is lenne szükséges. – szól újra Azure. – Megírom, hogy egyszerűen odamegyünk és kész. Biztos megkapja az üzenete, és biztos számít is azok feltűnésére, akik a meghallgatáson voltak… - majd továbbírja az üzenetet. – Tehát…, ha még mindig áll az ajánlatuk, akkor először is ellátogatnánk önökhöz a villájába, ahol megbeszélhetnénk a továbbiakat.Tisztelettel Gohone Azure Orm’an Yos[/font] Ha senkinek sincs ellenvetése, akkor elküldi az üzenetet, ha van, akkor előtte még meghallgatja a további ötleteket… //Köszönöm szépen a szép ajándékot! //
|
|
Orm'an Yos
Junior Member
Fejvad?sz ?v J?t?kosa (2009)
Ortol?n "fejvad?sz"/S?f!c!Default
Posts: 111
|
Post by Orm'an Yos on Jan 8, 2010 18:15:15 GMT 1
Miután Trenk eldönti a "nagy kérdésüket" elindul a kis csapat megkeresni a terminált. Ormot ismét meglepetés éri, amikor Azure segítségére siet ebben az ortolán számára mindig kissé kétes kimenetelû manõverben. Egy pillanat megtorpanás után, ami a megilletõdottségnek tudható be, elfogadja a segítséget és társnõje segítségével biztonságosan a talpaira huppan. Ahogy hálásan felnéz valahogy nedvesnek látszanak a fekete szemek, de gyorsan leszegi fejét és megindul a tömegben, hogy utat törjön mindannyiuknak. Nomeg leplezze meghatottságát, emrt ilyet még az a vén Kapitány se tett érte soha. Nagy igyekezetében viszont nem figyel a tömegben kerszt irányban mozgó alakra, aki szintén el lehet gondolkozva mert átesik az alacsony, de széles terepakadályom, amit Orm képez. Természetesen a kékség sem ússza meg fenékreülés nélkül, de utána gyorsan fel is tápászkodik, sajgó fertályát simogatva. Mire bocsánatot kérne a figyelmetlenségéért már nem is látja a másik "áldozatot". Viszont emgakad a szeme az elhagyott adattáblán, amit felkap, hogy utána vigye... de ki után?!? Végül megnézi mi van rajta, hátha egy név vagy cím feltûnik, ahova elpostázhatja, de nem talál semmi azonosítójelet. Viszont egy számára sokkal értékesebb dolgot igen. Méghozzá a nemrég kóstolt süti receptjét, ami annyira ízlett neki és különleges csemege volt. Így ez azon kivételes alkalmak egyikévé válik, amikor az ortolánok "kapzsi, harácsoló" természete megmutatkozik és a szokásos kissé lassú gondolkodás helyett nagyot pördülnek a fogaskerekek odabent és villámgyorsan eltûnik a tábla a zubbony belsõ zsebében. Egy gyors körbenézés és ruharendezés után viszont már vissza is tér az eddigi természete és iparkodik az eközben a terminálhoz jutó barátait utolérni. Ahogy belefognak a közös üzenetírásba újabb problémával szembesülnek. Hova kérjenek választ? ... Végül Azure javasolja, hogy csak jelezzék érkezésüket és menjenek a villához. Ezt Orm is jó ötletnek tartja, így csak hevesen bólogat és bámulja az üzenet elküldését jelzõ csíkot a képernyõn, majd a kézbesítésrõl szóló megerõsítés megjelenésével ismét Azurera és Trenkre néz.- Kértek még valami nasit vagy induljunk a villához? Ha társai kérnek még valamit, akkor visszavezeti õket az asztalhoz. Ha nem, akkor se "szomorkodik", mert most valahogy nem éhes, az elõbbi segítség jár a fejében helyette. Ha kifelé indulnának a többiek még megtorpan az ortolán.-Mindjárt jövök én is. Ezzel sarkon fordul és berobog az étkezdébe. A pultnál türelmesen megvárja a pincérnõt, aki kiszolgálta õket és köszönetet mond a nagyon finom ételekért, szörpökért, majd kifizeti a számlájukat. Az egészet egybe kéri. Egyrészt, mert neki amúgy is örökös törzsvásárlói kedvezménye van. ;D Másrészt, mostmár egybe tartoznak õk hárman, így nincs értelme garasoskodni. Ezek után ismét csatlakozik Azureékhoz. Alig várja, hogy saját maga is fõzhessen hálája jeléül, fõleg most, hogy már valami igazán különlegessel is kedveskedhet barátainak.//Mégegyszer köszönöm szépen az ajándékot! Ha nem gond az elküldött üzenetünket átmásolom a villa topicjába is, hogy Gerind lássa, amíg majd odaérünk. //
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Post by Stower Miráll on Feb 24, 2010 15:19:55 GMT 1
[Coronet - McWestar étterem]
A McWestar étterem mellett két utcasarokra, a Fliry sugárúton szállt alá az ezüstszín, sedan sikló-taxi, amelyet Stower még az Űrkikötőnél intett le, hogy úti céljáig ne gyalogszerrel kelljen megtennie. A hosszú sétálóutca melletti landoló sávok közül majdnem mindegyik foglalt volt már, hiszen kora délelőtt magasságában Coronet épp oly virágkorát éli, akár az éjszaka kellős közepén, amikor megindul az igazi pezsgés és élet.
A fiatal firrerreo a landolást követően csendesen méregette az ablaküvegen keresztül a kívül hömpölygő tömeget, mintha várna valamire, vagy esetlegesen valakire. Persze ez távol állt az igazságtól, egyszerűen elmerengett… elmerengett azon, miként is fogjon hozzá a kereséshez, ha az étteremben sem tudnak semmit a barátjáról. A sofőr közel egy percet követően hátra is tekintett, hogy vendége mivel is foglalatoskodik, hiszen amíg nem hagyja el a járművet, addig bizony ketyeg az óra. Persze zavarni nem zavarta, százalékban fizeti meg kenyéradója, neki csak jó, ha az ügyfél nem megy sehova, csak üldögél. Addig jómaga is pihenhet, és jóformán a semmiért kapja a krediteket. Stower aztán visszarázódva a valóság igen kemény mezsgyéjére, baljával a szövetkabát lezárt zsebét feloldva mélyen belenyúlt. - Mivel tartozom? Tette fel a kérdést, miközben tekintete az előtte ülőre vándorolva állapodott meg. A sofőr lekattintotta az órát, majd az összeg feltűnésekor hátrafordulva közölte azt az igen kemény plexiüveg lyuknyi rácsain keresztül. - Negyvenkettő kredit lesz uram! A fiú előhalászott ötvenet, majd a plexin, pontosan középen elhelyezkedő tartóba tette a pénzt. Alig emelte el kezét, a tartó kattant, és az összeg, amelyet belehelyezett, már a sofőr fülkéjében volt. - Tartsa meg az aprót! Kellemes napot! Köszönt el nyugalmasan a férfitől, aki viszonozva a szívélyes formulát, szintén elmosolyodott. - Önnek is kellemes napot uram! Kiszállva a taxiból megigazította ruházatát, majd lassú és nyugalmas léptekkel indult meg az étterem irányába.
Közel negyed órájába telt, mire sikerült megtennie a két utcasaroknyi távolságot a taxi landolási zónájától egészen az étteremig. Odaérve elé megtorpant, majd csendesen végigmérte a nyolc emelet magas létesítményt, lentről felfelé. Nem kerülte el figyelmét az alant húzódó, a Corelliai Biztonsági Erők által kihúzott holokordon sem, amely még kérdéses volt, miért is keveredett oda. Tudván azt, hogy rengeteg kültéri holovevő figyeli jelenleg is, nem volt ildomos túlzottan hosszúra húzni a szemlélődést. Ennek fényében megpróbált az ablakokon betekinteni, miközben lassú és nyugalmas tempóval indult meg abba az irányba, mely felé tartott, mielőtt megállt volna szemlélődni. Több járó-kelő is úgy tett, ahogyan ő, ez afféle fertőzés, amely az egész galaxist átitatja, amely képes arra is, hogy öljön. A kíváncsiság… mindig veszélyes üzem, ezért tudni kell, hol a határ. Ahogyan haladt, az ablakokon keresztül látta, amint páran méregetik a bel-teret. Többek között egyenruhás férfiak és nők… ez pedig azt jelentette, nem is olyan régen történt az a valami, amely ezt vonta maga után.
Előre tekintve ismét felvette a hömpölygő tömeg által diktált tempót, és lassan elkezdte lepergetni magában, Den vajon mire is készülhet. Több, mint valószínű, kompromittálódott… persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a neve is előkerült a CorSec aktáiból, vagy a Birodalom által helyi biztonsági erők felé nyitott adatbázisából. Mindenesetre a helyzet rengeteg ismeretlen tényezőjéből kiindulva mindent számításba kellett venni.
Stower tudta jól, barátja nem olyan hülye, hogy az igencsak jól védett, és megfigyelt belváros, valamint Űrkikötő felé vegye az irányt… ez pedig egyet jelentett, irány a külváros. A probléma ott mutatkozott meg, hogy a fiú nem tudott egyetlen kontaktot sem, akihez fordulhatott volna Den. Ennek fényében útja jelenleg ismeretlen volt számára. Egyedüli biztos tényként kezelte, hogy a külvárosba fog menni, ott aztán majd elmereng. Den vagy ott fog meghúzódni, talán megpróbál átjutni Cor Vellára, vagy Tyrena városába, ahol esetlegesen nem olyan mérvű a kikötők ellenőrzése, mint Coronetben.
Pár utcasarkot sétálva megállt a taxiknak fenntartott landolási zónákban, majd egy szimpatikusabbat, és szabad jelzéssel bírót kiválasztva beült az utastéri ülésre. Nem tudott mit mondani pontos célnak, így csak annyit kért, hogy a külváros egy eldugottabb kocsmája felé vegye a célját a sofőr.
|
|
|
Post by Tutu Min on Mar 10, 2010 12:46:10 GMT 1
- Ó! Imádok liftezni! - mondta fennhangon Tutu Min, amikor jó másfél órás tekergés után megtalálta a gomba formájú éttermet. Elég sok, különös egyenruhás alak õgyelgett a bejárat körül, dehát végülis még a katonáknak (vagy rendõröknek?) is enniük kell valamit olykor. Néhány más vendéggel együtt beszállt a turbóliftbe, ami az étterem szintjére vitte õket. A jawa beállt az egyik sor végére, miközben kicsit zsörtölõdött azon, hogy miféle gyorsétterem az olyan, ahol sorba kell állni... Amíg ezen gondolkodott, véletlenül elkezdett a pult felé sétálni és sikerült is két egymással beszélgetõ ember elé kerülnie. Amikor azonban megpróbált megelõzni egy ortolánt, az ormányos felhorkantott és maga mögé utasította. A következõ probléma ott kezdõdött, hogy Tutu nem látott be a kiszolgáló pult mögé. Lábujjhegyre állt, kicsiny kezeivel megkapaszkodott a pultban, majd nagy nehezen felmászott és a döbbent kiszolgáló személyzet (a kék csíkos ingére biggyesztett névjegye alapján Orik ) szeme láttára kényelmesen lelült, majd így szólt:
- Szia! Az én nevem... Tutu! Kérek szépen egy Morcos Moff Menüt, narancslével. Ja, és nem tartozom semmivel, mert az étteremtulajdonos, Den bácsi személyes jóbarátja vagyok. Egyébként nem tudod véletlenül merre lehet?
|
|