Post by Qui-Gon Jinn on Jun 13, 2008 9:47:09 GMT 1
Tighurane Szerzetesrend
Ez a szerzetesrend a világtól elvonultan él az Arkánián. A tagjai kizárólag arkániaiak, akik egytől-egyig erőérzékenyek. Kolostoraik helyét csak a beavatottak ismerik, aki botor módon a templom keresésére indul, könnyen eltévedhet a szélcsipkézte sziklacsúcsok labirintusában.
Egy Tighurane kolostor
A Tighuránék filozófiája szerint Sötétség Anya volt mindennek a kezdete. Belőle született a Fény, mely megrontotta szülőanyját és elszakadt tőle, hogy önálló életet éljen. Ezért a szerzetesek a Sötétséget tisztelik, hozzá könyörögnek nap mint nap. Ki nem állhatják a Jed**et, akik szerintük a bűnbeesett Fény tanait hirdetik, de szintúgy megvetik a Sitheket is, akik bár a Sötétség tanításait követik, mégis megrontotta őket a hatalom iránti vágy. Ezért hát nem bíznak senkiben és semmiben.
A szerzetesek ifjú társaikat már igen fiatalon tanítani kezdik. Hat éves korukig a gyerekeket egy nagy közösségben (mint nálunk az óvoda) nevelik, ahol is már nagyon korán megtanulnak írni és olvasni a rend szent tekercseiből. Később háromfős csoportokba osztják őket és egy alacsonyabb rangú szerzetes veszi őket pártfogásába. Ő megtanítja nekik a harc alapjait, segít nekik abban, hogy minnél jobban kibontakoztathassák képességeiket. 14 éves korukban a tanoncok egy - egy főkiképző (mester) keze alá kerülnek. Itt érik be az a tudás, amelyet korábbi tanítójuk segítségével sajátítottak el. A mester egyengeti tanítványa útját, képzi, felkészíti a nagy próbára, vagy ha kell akkor apja helyett apja lesz (vagy anyja).
Jobbra a mester, balra a tanítványa
20 éves korban érkezik el a beavatási próba. A tanítványokat bekötött szemmel egy ismeretlen helyre viszik. A feladat egyszerű: öt napon belül vissza kell találniuk a kolostorba. De az út rettentően veszélyes, nemcsak a szeszélyes időjárás az ellenfél, hanem a napszakok váltakozása és a vadállatok is. A hófarkasok és a havasi raptorok rendkívűl veszélyes bestiák. Azonban a tanoncoknak egymástól is tartaniuk kellett. Előfordult, hogy egy-egy vérmesebb fiatal végzett valamelyik társával, hogy övé legyen a dicsőséges visszatérés. Úgyanis az első visszaérkező megkülönböztetett figyelmet és tiszteletet kap.
Miután a tanonc visszatért és kikezelték sérüléseiből sor kerül a beavatási szertartásra. A rítusra a kolostor szentélyében kerül sor. Az ifjú elmondja esküjét, melyet Sötétség Anyának tesz, majd egy szakrális késsel megvágja tenyerét. Utána rátenyerel a Megszentelt Falra, melyen jelenlegi és korábbi szerzetestársainak kézlenyomata található. Ha mindezzel végzett megkapja szerzetesi köpenyét és a jogot arra, hogy nekiálljon saját mandorlájának elkészítéséhez.
Útban vissza a kolostor felé
A mandorla egy íves kard, melynek pengéje nagyon éles és strapabíró. Készítése során porrá őrölt arkanitkristályt kevernek az olvadt acélhoz, mielőtt kikovácsolnák a pengét. Ennek következtében olyan erős lesz, hogy egy fénykardot használó ellenféllel való küzdelem sem jelent hátrányt forgatójának.
A szerzetesek napjaikat imádkozással, meditálással, fizikai és mentális tréningekkel töltik. Gyakori elfoglaltságuk az egymással való pusztakezes illetve fegyveres harc.
Egy mandorla
Az Erőbeli jártasságuk főleg a közelharcban hatásos. Ismerik a humán testek úgynevezett "erőpontjait", melyek gyors, egymásutánvaló többszörös megütésével iszonyatos fájdalmat tudnak okozni ellenfelüknek, akár meg is ölhetik őket. Ennek a technikának köszönhetően egy ütéssel meg tudják bénítani ellenségeiket is.
A szerzetesek az Erőt képesek maguk köré "csavarni", így képesek hangnélkűl lopakodni sőt, akár rövid időre meg is tudják szüntetni súlyukat. Egy húszemeletes épület tetejéről leugorva így lassan lebegve, sértetlenül érhetnek földet.
Tehát az Erő Sötét Oldalában való tapasztalat és az arkániai mivoltból származó kitűnő éjszakai látás miatt azt gondolhatjuk, hogy a Tighurane egy agresszív, szélsőséges csoport. De jócskán tévedünk, mivel a szerzetesek mentális türelmükről híresek és szórakozásból, kedvtelésből egyáltalán nem öldökölnek. Sohasem vesztik el a fejüket és mindig megőrzik a hidegvérüket. Sötét képességeiket csak az egymáselleni harcok során vetik be: életük céljának a testi mivoltuktól való elszakadást, a Sötétségben való feloldódást tekintik.
Ezt bizonyítják Jethran Ussal egykori szerzetes szavai is.
"Örök sötétségből születtem, és ha kell elhagyom evilági porhüvelyem, hogy ismét visszatérhessek a homály erdeibe."
A rend gyakorlatilag zavartan folytatta mindennapi tevékenységeit egészen a Birodalom megalakulásáig. B. Sz. 1-ben végbement a Tighuránék történelmének legborzasztóbb mészárlása. 15 szerzetes megelégelve az elzárkózó életmódot megszökött a főkolostorból. Útjukat társaik holttestén keresztül teték meg. Kilencen élték túl a hosszú utat a fővárosig. Ezután szétszéledtek a Galaxisban, hogy kamatoztatni tudják képességeiket. Ezt a gyászos eseményt nevezik a Tighuránék a Hulló Könnyek Éjszakájának.
A Hulló Könnyek Éjszakája, mikor "testvér testvér ellen" fordult
A szerzetesrend tagjai teljes elszigetelődésben élnek a külvilágtól, ezért ha ilyen JK-t szeretnétek indítani, akkor annak aközül a 9 szerzetes közül kell kikerülnie, akik a Hulló Könnyek Éjszakáján megszöktek a kolostorból. Ezt vegyétek figyelembe és az esemény szerepeljen az előtörténetben.
