Elias Cerebros
New Member
Szakember
Vegy?sz ?s robbant?si szakember, technikus, 25 ?ves%\0\%!c!00ff00
Posts: 37
|
Post by Elias Cerebros on Jun 3, 2008 18:25:11 GMT 1
Azt hiszem kicsit bele kell kössek pár dologba. A jelenlegi fizikai ismeretek szerint nem lehet a fénynél gyorsabban utazni... Erre én csak azt mondanám, hogy "cs***d meg Einstein!"... Olyan korba lépünk lassan, amiben az Einsteini elméletek érvényüket vesztik... És ezek szerint például lehet a fénysebességnél gyorsabban haladni. Csak nyitott elmével kell fogadnunk minden újat, amíg be nem bizonyosodik, hogy tévedésekről beszélünk...
|
|
Nathan Ward
Junior Member
Katona
Birodalmi p?nc?los sz?zados, a p?nc?los hadoszt?lyok f?parancsnoka - EBGYCSE, er??rz?keny!c!#556B2F
Posts: 107
|
Post by Nathan Ward on Jun 3, 2008 18:38:35 GMT 1
Na úgy érzem, most mégiscsak írnom kell ide. Csupán két apró megjegyzésem lenne. Az elsõ: Einstein-rõl mindenkinek az a bizonyos kis képlet jut az eszébe, de egy fontos dologról megfeledkezünk. Õ volt ugyanis, aki azt mondta, hogy MINDEN relatív, így az idõ is A másik mondandóm is hozzá köthetõ, idézném is egybõl: "Két dolog végtelen, az univerzum és az emberi hülyeség, bár az elsõben nem vagyok biztos"
|
|
Rayen StarKiller
Junior Member
Pil?ta
Birodalmi vad?szpil?ta!c!Silver
Posts: 150
|
Post by Rayen StarKiller on Jun 4, 2008 16:52:07 GMT 1
A fénysebesség feleti sebesség elérésének lehetetlenségének feltételezését Einstein által felállított képlet alkotja. www.atomfizika.tar.hu/index_elemei/image020.gif(azért linkként csatolom a képet mert a fekete háttér miatt nem jeleníti meg. De még átszerkeszteni se tudom, hogy fehér háttérel rendelkezzen, és nem tudom miért Aki tudja a megoldást az szoljon és kijavítom) Nézzük meg a képletet. A V a sebesség a C a fénysebesség. Ha a V nagyobb mint a C azaz valami fénysebességnél nagyobb sebességgel halad a V(a másodikon)/C(a másodikon) értéke meghaladja az 1-et. Ekkor a négyzetgyök alatt negatív szám lenne amely matematikai képtelenség. Ebből következtettek arra (tudtommal), hogy fénysebességnél nagyobb sebességgel nem lehet haladni. Most íme egy másik képlet melyet „elvileg” már többszörösen bebizonyítottak. www.tar.hu/atomfizika/index_elemei/image022.gif(szintén) Itt már semmi akadálya a fénysebességnél nagyobb sebességgel történő mozgásnak. Vagyis: És most halkan jegyezném meg a tömegmegmaradás törvényét. Ha a tömegmegmaradás törvénye igaz akkor valaminek a tömege csak akkor változhat ha valami tömeggel rendelkezőt adunk hozzá, ekkor azok tömege összeadódik. Tudományosabban megfogalmazva: „A testek tömege kizárólag úgy változhat meg, ha azok leadnak a tömegükből, vagy egy másik testtől tömeget vesznek át.” Vagyis a kémiából jól ismert képletek két oldala egyenlő. Na már most ha valami gyors..., nagyon gyors akkor miért nőne meg a tömege? A válasz a tömegmegmaradás törvénye szerint azért mert valami tömeggel rendelkező adódott hozzá. A képleteket tartalmazó oldalon leírják, hogy a másik test amitől tömeget vesz fel a negatív elemi töltésű foton amely az adott atomon megkötődik. Számításokkal „elvileg” már ezt a jelenséget bebizonyították. Mivel nem vagyok fizikus és nem értek az ilyenekhez nem mondom hogy Einstein hibázott, de ha igaz amit az oldalon leírtak akkor fénysebesség feletti sebességnek semmi akadálya (bár a tömegnövekedés megmarad). Vagyis: ha képesek leszünk megakadályozni hogy a fénysebességgel száguldó atomokon ezek a fotonok megkötődjenek, akkor a tömegnövekedést is kihúzhatjuk. És most még halkabban megjegyzem hogy egy feltevés szerint az atomok: fotonokból, röntgen-fotonokból és gamma-fotonokból épülnek fel. Eszerint viszont a részecskékről és az atomokról megalkotott elméletek és modellek egyikének sincs megfelelője a valóságban. Ezt is számításokkal „elvileg” már bizonyították. Na most vagy az oldalon leírtak igazak és akkor az eddig modern fizikaként tanultaknak nincs valósághűségük, vagy az ott leírtak is hibásak, vagy valaki nagyon unatkozott és így próbálta meg átverni a fizikához nem értő embereket. Hogy mi az igazság? Nem tudom. Ám szerintem a fénysebesség egy a hangsebességhez hasonló névleges határ melynek átlépése első pillantásra lehetetlennek tűnik. Ám a hangsebességet már legyőztük, és ha ilyen iramban fejlődünk tovább elérjük a fénysebességet is, hacsak addig nem pusztítjuk el saját magunkat vagy, valami oknál fogva (meteor vagy üstökös becsapódás vagy egyéb okok hatására) a fejlődésünk nem áll meg vagy ne adj isten visszafordul. És talán nemsokára kiderül hogy az egész univerzumról alkotott képünk hibás, lásd a honlapon melyen van egy elmélet amely szerint a galaxisok nem távolodnak hanem éppenséggel közelítenek egymáshoz. Személy szerint ezt valóságosabbnak tartom, hisz így a nagy bumm alias ősrobbanás elmélet új értelmet nyer számomra. Az univerzumok ütköztek és tovább közeledtek egymáshoz míg végül egy pontban összesűrösödnek és a hatalmas energia végül robbanás formájában felszabadul. Az univerzum részecskéi eltávolodnak egymástól majd kezdődik minden előröl, létrejönnek az univerzumok amelyek a robbanás után nagy távolságokra vannak. Ezek ismét közelíteni kezdenek egymáshoz és így tovább. Nekem pedig csak egy kérdésem van amire tudom hogy szinte biztos nem kapok igaz választ: Miből és minek hatására jött létre minden. U.I.: Sikerül jól eltávolodnom a témától, ezért elnézést kérek. És a honlap úgymond reklámozása miatt remélem nem kapok bannt. Bocsánat mélyen tisztelt Moderátor Team
|
|
|
Post by Zayne Etison on Jun 4, 2008 19:31:59 GMT 1
Oh, ugyan... kicsit beleolvastam ennek a Fekete Gábornak a "munkásságába" és meg kell mondjam, hogy ez valami iszonyat. Minden második mondata arról szól, hogy a neves XY tudós hülyébb, mint hat pár rendõrcsizma. Kérdem én: hogy jön õ ehhez? Nem láttam mást tõle, mint azt, hogy kritizálja a mások munkásságát. Leír pár képletet (amelyrõl valljuk be, hogy nem igazán akarja elárnulni, hogy honnét is szülte meg ezeket az egyenleteket, mitõl, kitõl származnak...) és ezzel megmagyarázottnak látja az egész dolgot. Az egyetemen mifelénk ezt hantázásnak, rizsának, kidumálásnak becézik. Egy dolgot megtanítottak nekünk: a természet jobban ismeri a fizikai törvényeket, mint azt az ember valaha is fogja. Ezért sem fogjuk tudni soha sem leírni a természet törvényeit, legfeljebb egy jó közelítést tudunk adni rájuk. A tudósok próbálnak jó közelítést adni. Ne szapuljuk már ezért õket, mert nem tudnak tökéleteset alkotni... Éppen ezért nemhogy hitelesnek, hanem még viccnek is rossz azt nevezni, amit ez az úriember szabadidejében mûvel. Vagyis olyan emberek munkáját kritizálja, akik egész életüket ennek szentelték. Ha annyira okos, akkor az elméletét publikálja a tudóstársadalomnak és nem holmi tar.hu-n hozza nyilvánosságra az elmélkedéseit. Einstein nyilván tévedhetett, ezt õ is állította. Csak a fizika is olyan mint a demokrácia: "az egész hülyeségen alapszik, de ennél jobbat még nem találtunk" Ahhoz, hogy valaki elinduljon a jó úton szükségesek azok az alapok, amiket már elõre lefektettek és nem lehet az összeset hibásnak feltételezni, észre lehet venni, hogy egy-kettõ hibás, de az aki azt mondja, hogy az összes hülyeség, az már kicsit olyan, mint a magyar politikus, aki csak a maga igazát haszszolja. Úgyhogy én legfeljebb azoknak hiszek, akik megfelelõ tisztelettel állnak a fizika nagyjaihoz és nem képzelik az összeset õrült dilettánsnak.
A fénysebesség feletti utazásról: lehet hogy léteznek fénynél gyorsabb részecskék. Lehet, hogy bebizonyítják. De azt azért erõsen kétlem, hogy fény feletti sebességgel lehet utazni. Mert azért még mindig ott az emberi/biológiai és az energiatényezõ. Az emberiség az egész életét a Földön töltötte egy zárt burokban. Ki tudja, hogy lehet-e egyáltalán olyan mesterséges környezetet létrehozni, amiben képes az ember túlélni messze a szülõbolygótól. Ugyanígy az idegeneknél is fennállhat ugyanez a probléma. Másfelõl nem biztos, hogy egy élõlény túlélné a gyorsítás során fellépõ hatásokat, nem bitos, hogy lehet, olyan eszközt építeni, ami 100%-os védelmet nyújtana a fénysebességre történõ gyorsítás közben fellépõ külsõ hatások ellen. Az energiatényezõt meg azért említettem meg, mert érdemes rajta elgondolkodni. Belegondolva, hogy egy ûrsiklónak mekkora hidrogénnel töltött rakétákra van szükségesek ahhoz, hogy a Föld légterét elhagyja, akkor abba is érdemes belegondolni, hogy mennyi energia szükséges ahhoz, hogy felgyorsítsunk valamit fénysebességre, vagy annál tovább. Iszonyatos mennyiségû energiát emésztene fel. Ahhoz is egy teljes erõmû energiája kell, hogy pár atomot fénysebesség közeli sebességre gyorsítsanak, egy ûrhajó fegyorsításához ennek az energiának sokszorosa kell (tíz a sokadikon szorosa, hogy pontosabbak legyünk). Gyanítom, hogy talán egy egész csillag energiája is kevés lenne egy ûrhajó felgyorsításához. És valljuk be egy jó ideig bizonyosan nem lesz olyan energiaforrásunk, ami ki tudja elégíteni ezeket a szükségleteket. Az utolsó probléma (ami nekem eszembe jutott) a fény feletti sebességû utazásnál az ûrszemét/gázok problémája. Ha fénysebességnél nagyobb sebességgel halad valami, akkor egy kavics méretû kõdarab helyzeti/mozgási (attól függ honnan személéjük) energiája is végzetes lehet. Ha például valaki egy 120 km/h sebességû autóval halad és kirakja a kezét és a kezét eltalálja egy légy, vagy bogár (nem muszáj velünk szemben repülnie, elég ha áll, vagy az is elég ha velük egy irányba halad) akkor az bizony csíp. egy kavics méretû tárgy is okozhat nagy pusztítást egy ûrhajóban, ahogy azt ûrsiklóknál tapasztalni lehetett több ízben. Pedig ezek a jármûvek meg sem közelítik a fény sebességét, nemhogy túllépnek azon. Ha valaki fénysebességgel (vagy annál gyorsabban haladna) akkor feltételezhetjük, hogy egy kis (a jármûhöz képest)álló tárgy is végzetes károkat okozhatna a jármûben (mivel kisebb sebességknél is könnyedén elõfordul az ilyesmi). És hogyan tudnánk észlelni akár egy kavics méretû tárgyat elõttünk, amikor fénysebességgel haladunk? Vagy ha gyorsabban haladunk, mint a fény, akkor vajon hogy "láthatjuk" meg ezeket az akadályokat, ha gyorsabban haladunk mint a fény (tegyük fel, hogy a tárgy felénk nem tükröz képet és nekünk kell "megvilágítani")? És akkor ott vannak a gázok. A föld légkörébe belépõ ûrhajók a súrlódás miatt felmelegszenek, ezért van szükség hõpajzsokra. A világûr azonban majdnem üres. Majdnem. Mert mindenütt vannak apró gázmolekulák (fõképp hidrogénmolekulák), néha porszemcsék is amik hozzájárulnak a súrlódáshoz. Én valószínûnek tartom, hogy a fénysebességgel közlekedõ hajó azelõtt elégne a súrlódás miatt fellépõ hõtõl, hogy egy másik csillagrendszerbe érne. Ha pedig pajzsot akarnánk építeni, ami megvédené a hajónkat, akkor további energia kéne egy esetleges elektoromágneses eszköz mûködtetéséhez, vagy olyan anyagot kéne találnunk, ami kibírja az extrém több millió fokos hõséget. Szóval, amíg ezekre a problémákra nincs megoldás, addig nem valószínû a fény feletti sebesség sem.
Másfelõl a Földön vannak komolyabb problémák is, mint a más bolygókra való utazás. szerintem elõször tegyünk rendet a magunk háza táján, aztán gondolkozzunk az utazásról
|
|
Constantin Holstein
New Member
Katona
A Birodalmi Haditenger?szet tisztje - Hadnagy%\4\%!c!4169E1
Posts: 42
|
Post by Constantin Holstein on Jun 4, 2008 19:40:36 GMT 1
Szerintem a gyors és biztonságos űrrepülést meg hagyjuk meg a jövőnek. Hiszen folyton változik a világ és a tudomány...mindig jön valaki, aki tényleg megdönt egy elméletet...
Tényleg. Még a földi élet is necces. Foggalmunk sincs, hogy mi minden van a nagy vizeink felszíne alatt...:-)
|
|
Gohone Azure
Junior Member
Szerencsevad?sz
Az utaz?s, a kalandv?gy ?s a szerencse b?v?let?ben… !c!Green
Posts: 144
|
Post by Gohone Azure on Dec 20, 2008 19:45:25 GMT 1
Érdekes téma, de én személy szerint izgalmasnak találnám, ha lenne földön túli élet. Azt nem annyira, ha olyan szándékkal jönnének, mint pl: a világok harcából ismert ufó banda. De komolyra fordítva a szót… A csillagászok figyelmét még csak mostanság keltette föl a saját naprendszerünk. Ezt azért írom így, mert a közvélemény azt gondolja, hogy ez már ki lett vesézve. Fejlet élet nem lenne valószínû, csak a mikroszkopikus, de hát nem lehet tudni. Fókuszba kerültek újra naprendszerünk bolygói és a holdjai is. Köszönhetõ azon mikrobák felfedezésének, amiket itt a Földön találtak és a tudomány extremofileknek nevezett el. Ezek különösen extrém körülmények között élõ szervezetek, mint pl(magas hõmérséklet vagy savas környezet). Nem kizárt hogy élhetnek ilyenek pl. a Vénusz légkörében, amit még a régi kor csillagászai kellemes, Földhöz hasonló helynek tartottak (Föld húga), ma már világos hogy igencsak extrém hõmérsékleti és *idõjárási* viszonyok uralkodnak a bolygón. Ugyanígy szemügyre vették a külsõ bolygók holdjait is. Azok is tartogathatnak meglepetéseket (hisz saját Földünket se ismerjük teljes egészében ).
Hozzá fûzném, hogy a távcsöves megfigyeléssel nagy távolságokból ûrlényeket Nem fogunk felfedezni. Mivel minél nagyobb a távolság, arányosan annál régebbi képet láthatunk, mivel a fénynek is van végsebessége, idõ, míg ide ér, így egy távoli csillagnak max a néhány millió ével ezelõtti formáját láthatjuk. (lehet hogy már röpködnek az ûrhajók a világegyetembe csak nem látjuk? Lehetne filozofálni xD) A tudomány mai állása szerint ezzel nem lehet mit kezdeni, de talán nem is akarnak, majd a jövõ nemzedéke megoldja…
A fénysebességrõl annyit hogy európai laborokban már sikerült lelassítani és felgyorsítani a fényt. Ezen kívül elmélet létezik a scifi filmekbõl jól ismert féreg járatra is, miszerint a teret és az idõt meghajlítva, lerövidül az út. Mint amikor egy kötél két végpontja közti az út hossza, ha a kötelet meghajlítjuk, akkor kisebb a végpontok közti szakasz, elméletileg, de elég veszélyesen hangzik, vajon ki csinál majd ilyet?
(Remélem érdekesnek találjátok majd ezt a kis olvasni valót, ami eddigi, valószínûleg hiányos tudásomat és véleményemet tartalmazza. Írjatok is hozzá.)
|
|