|
Post by Spar on Jan 6, 2008 5:38:17 GMT 1
Keldabe a bolygó fővárosa. A Kelita folyó-menti faóriások ágai között épült fel, a házak között függőhidak biztosítjákj a gyalogos átkelést. A bolygó meghódítása alatt eltelt évezredek alatt azonban a város egyre nagyobbra hízott, mígnem beindultak a menetrend szerinti siklójáratok is.
Keldabe jelenleg mintegy másfél millió lakossal büszkélkedhet, nem számítva a Birodalom által létesített helyőrséget.
A megszálló erők főhadiszállása a Ssontváros, mely a főváros szélén, a fök között tornyosuló, gigászi mythoszaurusz-csontvázon belül épült ki.
|
|
|
Keldabe
Jan 26, 2010 18:55:59 GMT 1
Post by Marev Or'trika Bralor on Jan 26, 2010 18:55:59 GMT 1
Immáron új robogójával Marev elhagyta a piacteret, majd Csontvárost is, Keldabe külső kerületeit vette célba.
Túl sok rohamosztagost látott a mythosaurus csontvázán belül ahhoz, hogy ott maradjon, akár csak egy éjszakára is. Egyébként sem tervezett túl sokáig maradni a fővárosban, Norg Bral volt utazása végcélja. Az addig szükséges információkat pedig könnyebben megszerezheti a külső kerületekben a helyiektől. Bár már biztos akad köztük is birodalmi besúgó, a népében meg lehet bízni.
Egy Haryc Verd nevű egyszintes fogadó mellett állította le járművét, a névből arra következtetett, hogy itt szívesen látják majd. Bár már esteledett az utcán még elég nagy volt a nyüzgés. A fogadó bejárata mellett ülő hajléktalan kalapjába dobott egy 10 kreditet érő érmét - úgy sejtette itt is hasonlóan mennek a dolgok, mint a csempészek holdján - majd csomagjával együtt becammogott az épületbe.
A legtöbb vendég először kiváncsian méregette, de amint a pulthoz érve feltűrte felsője ujjait és megvillantotta alkarján található tetoválását barátságosabbá vált a légkör. - Mi kellene Vod? - A köpcös, kopaszodó pultos akaratlanul is megnyomta a testvér szót, látszott rajta, hogy az ő bizalmát egyetlen tetoválással a mostani időkben nem lehet elnyerni. - Ni gaa yamika bal kai'tome, ner vod. - A pultos elmosolyodott a mando'a nyelv hallatán és töltött is egy pihár sört Marevnek. - Inkább a közöset használd fiam. Elvisznek rabszolgának, ha nem vigyázol. No, de inkább ülj le valamelyik asztalhoz, küldöm majd a vacsorát.
Csibész megfogadta a jótanácsot és lehuppant az egyik üres asztalhoz. Bő tíz perc után már úgy falta a ragut, mintha életében nem evett volna még.
|
|
|
Post by Marev Or'trika Bralor on Jan 28, 2010 0:40:00 GMT 1
Haryc Verd
Már az éjfél is elmúlt, mikor a pultos bezárta a fogadó ajtaját. Éjszakára nem tartott nyitva, neki is szüksége volt a pihenésre. Az előtérben már csak egy ember iszogatott a gyér fényben, Marev. Boros üvegéből az utolsó kortyokat töltötte ki poharába, mikr az idősödő férfi egy kis üveg tömény és egy kupa lőré társaságában csatlakozott hozzá.
- Szabad? - Kérdezte halkan, amire Csibész kitolta a lábával az egyik széket. A pultos leült, töltött töményet a két feles pohárba, aztán az egyiket a fiatalabb felé tolta. - Mire iszunk? - Marev kicsit elhúzta a száját, eddig csak úgy iszogatott, nem volt célja vele. - Nem tudom. Ihatunk akármire. Igyunk mondjuk a szülőhazára, arra, hogy hazatérhettem. - A másik bólintott, összekoccantották poharaikat, majd lecsapták a méregerős nedűt. Mindkettejük arca fintorba rándult, ittak egy keveset a borokból, csak aztán folytatták a társalgást. - Miért fiam, hol voltál? Ilyen időkben nem kellene utazgatni, itthon is szükség van az ilyen erős ifjakra. - Csibész elmosolyodott a hallottakon. Pont annyira szerette volna annó elhagyni a Manda'yaimot, mint amennyire a pultos. Bár ezt a másik nem sejthette, ezért egyáltalán nem is zavarta az intelem. - Rabszolgának adott el a Suprema öt éve a Nar Shaddaára. Onnan térhettem most vissza, végre szabadon. - Az idős férfi tekintete elkomorult, miközben újra töltötte a feles poharakat. - Elnézést, nem tudtam. - Marev újra elmosolyodott, mind a szabadkozáson, mind pedig az újabb adag töményen. - Ne kérj bocsánatot, hiszen tényleg nem tudhattad. Egyébként nem volt olyan rossz sorom, a bűn holdján igen sok mindent megtanulhat az ember. Egészségedre. - Újra koccintottak és lehörpintették a most már finomabbnak tűnő italt, bár pár korty bor még kellett rá. - Viszont ha már így szóba hoztad, szeretnék a harcosokkal kapcsolatban kérdezni két dolgot. - A segítségnyújtás hallatán felcsillant az idősebbik szeme, öregkorára már csak annak élt, hogy népe gyermekeinek segítsen. - Na fiam mi kellene? Mondjad nyugodtan, segítek. - Marev intett, hogy jöhet majd a következő kör és kicsit megköszörülte a torkát. - Az érdekelne, hogy hol találhatok harcosokat? Csak földműveseket láttam, sehol egy páncélos harcos. A másik maga a páncél. Hol tartja a Suprema az elkobzott páncélokat, illetve honnan lehetne még beskart vagy páncélt szerezni? - A pultos bólintott. - A páncélokról nem tudok valami túl sokat, de utánakérdezek neked. Harcosok vannak, a Manda'lor elleni merénylet után Fenn Shysa lett az új vezető. Ha maradsz pár napig, akkor szerintem Téged is meg fognak keresni. - Csibész felvette a saját felespoharát, megkoccintotta a másikat, majd mindketten legurítottak a következő adagukat. - Nem maradhatok. Norg Bralba indulok holnap délután, oda kell mennem. - A pultos nem ellenkezett. Sejtette, hogy megvan az oka az ifjúnak, amiért ennyire siet. Még egy utolsó adag felest töltött mindkettejüknek. - Rendben. Akkor csomagolok majd neked holnapra útravalót. És megpróbálok délelőtt utánakérdezni a páncéloknak. - Lecsapták az utolsó felest is, kiitták a borukat, majd immár kicsit kótyagos fejjel nyugovóra tértek.
|
|
|
Post by Marev Or'trika Bralor on Feb 2, 2010 21:32:09 GMT 1
Haryc Verd
Marev későn kelt. Talán a szülőföld nyújtotta biztonság is közrejátszott ebben –az előző éjszaka elfogyasztott alkohol mindenképpen -, de mikor megébredt a nap már túl volt pályája csúcsán. Minimálisnak nevezhető felszerelését összepakolta majd a fogadórészbe ment, a gyomra korgása jelezte, hogy indulás előtt még van dolga.
Most nem az előző este megismert pultos dolgozott, hanem egy másik idősebb korú férfi, de a hasonlóságból egyértelműen lehetett következtetni, ez egy családi vállalkozás. Az ebédet kicsit ízetlen érezte - a hutt-szektorban talán túlságosan is hozzászokott a különböző fűszerekhez – de nem kívánta megsérteni a szakácsot panaszkodásával, főleg mert, farkaséhsége csillapítására két adagot is megevett a főételből. Már úgy volt vele, hogy a tegnap megismert öreg hiányában szótlanul távozik, mikor a kopaszodó férfi megérkezett. Intett, hogy Marev kövesse őt, majd egy kisebb szobába, egy tárgyalószerűségbe mentek. Gyorsan a tárgyra tértek, egyiküknek sem volt most kedve fecsegni. Az idősebb állta a szavát, mind a harcosoknak, mind a páncéloknak utána kérdezett. A beskar’gamról ennyi időt semmilyen információt nem tudott szerezni, arra haladékot kért, viszont a másik témában talán többet is megtudott, mint amit Csibész remélt. Megtudta a helyet, ahol kapcsolatba lehet lépni velük. Mielőtt Marev útra kelt volna még pár jó tanáccsal ellátta az öreg, az egyik ilyen volt, hogy a robogóját bízza rá és gyalog menjen.
|
|