|
Post by Ryddel Ha'rs on Jul 11, 2007 19:07:54 GMT 1
Alora T’wiin, Báró, Beskar’ad Ordo, Chron Tovar, Luthus Leniendo
A recepciós hölgy elvette Tovar kártyáját, majd lehúzta a pulton elhelyezett konzol erre kialakított részében. Pár pillanatig csendesen méregette a holovetítőt maga előtt, majd elmosolyodva fordult a férfi felé. - Üdvözlöm ismét nálunk Tovar úr! Fáradjon Alora után a tárgyalóba!
A nő alig mondta ki a szavakat, arra lett figyelmes, hogy Ordo egyszerűen felmutatja a kártyáját, és továbbhalad. Nem mert a férfi után szólni, viszont még maradt ideje leolvasni az azonosítószámot. Ennek segítségével sikerült kikeresnie a mandalori adatait, melyeket 3 éve rögzítettek a rendszerben. Mivel megtalálta azokat, megvonta a vállát, majd a soron következő Báróra és Luthára tekintett....
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Jul 11, 2007 19:17:30 GMT 1
Chron Tovar egy mosollyal nyugtázta a hölgynek az igazolás végét, aztán az ajtó felé indult. Hirtelen ötlettől vezérelve a twi'lek után szólt:
- Elnézést, hölgyem - mondta és kocogva folytatta a távot, mintha bárhova is sietett volna. - Én igazán nem akartam hallgatózni, de ugye egy légtérben vagyunk és a szavaiból úgy vettem ki, hogy szoros a kapcsolata a Retroducing Exocronnal. Mesélne a cégről?
A fickónak jól jött volna némi információ a szervezetről és gondolta, honnan szerezhetne jobb forrást, mint egy belsőstől? Egyébként pedig érdekes volt megfigyelni, mennyire megváltozott a stílusa. Udvarias volt, egyáltalán nem lekezelő, ahogy eddig.
|
|
Zagir Ordo
Junior Member
Harcos
mandalori kocsmat?ltel?k!c!Blue
Posts: 193
|
Post by Zagir Ordo on Jul 11, 2007 23:25:56 GMT 1
A hölgy Bárónak ekkor már csak a hátát láthatja, õ ekkor lép be ugyanis barátja után az elõadóba. Végigméri a szobát, majd Ordora mosolyog - igen, három éve még mindketten kissé másképp festettek. Sisakját hóna alá csapja - nemes egyszerûséggel úgy érzi, bizonyítania kell még, mielõtt vodjáé mellé helyezhetné. A rozsdabarna, helyenként vörös, helyenként sárgás páncéljában azonban úgy feszít, akár egy középkori lovag, majd szétveti a büszkeség ebben a pillanatban, s ez azért meg is látszik rajta. Futólag Yasmine-ra gondol, a hölgy most két régi kollégája társaságában várakozik rozzant hajóján. Elszorul a szíve, amikor arra gondol, talán azok ketten valami aljasságot mûvelhetnek, aztán elhessegeti ezt a csúf gondolatot - elvégre megbízik a nagyhangú vén aqualish kocsmabajnokban is, és a wookie technikusban is. Azért a kommunikátorán gyorsan küld egy üzenetet a Kukásnak, hogy ketten nézzenek szét a városban, és szerezzenek valami fegyvert maguknak az útra. Ezután figyelmét ismét a teremre és a lassan beszállingózó emberekre fordítja. Türelme kezd fogyni kissé s úgy dönt, most nem húzza játszadozásával az idõt, így egyszerûen csak leül, és idegesen bár, de vár.//Báró három éve már rendezte az azonosító dolgát a céggel , de ismét megjegyzem: a karakter egyszerûen nem rendelkezik ilyen holmival , hogy sohasem volt neki, vagy elvesztette, azt nem tudom, egyszerûen nincs//
|
|
Allora T'wiin
Junior Member
Szak?rtő
Retroducing Exocron CO alkalmazottja, ?s v?grehajt?ja.%\5\%!c!yellow
Posts: 192
|
Post by Allora T'wiin on Jul 13, 2007 21:35:44 GMT 1
Allora hallotta, hogy utánna szólnak, így némileg lassított léptein, miközben belépett az eligazító terembe. Gyakorlatilag éppen helyet foglalt, amikor Tovar utolérte.
"- Én igazán nem akartam hallgatózni, de ugye egy légtérben vagyunk és a szavaiból úgy vettem ki, hogy szoros a kapcsolata a Retroducing Exocronnal. Mesélne a cégrõl?"
Allora enyhén, lágyan elmosolyodott, ahogy felnézett az elõtte álló férfire.
- Sajnos nem tehetem. Egyrészt mert Öltönyke saját kezüleg folytana meg... Másrészt meg... -itt egyik lekkujával alig észrevehetõ mozdulattal egy irányba bökött, hogy aztán kezével gyengéden végig símitson lekkuján, mintha az amolyan twi'lek beidegzõdés lenne. -...nem szerencsés kivül álloknak túl sokat tudnia. Elég ha azt a feladatot elvégzi, amivel Öltönyke megbízza. Különben is a cég etikája tiltja, hogy bármilyen a cégre vonatkozó információt kiadjak, és én a világért sem szegném meg a szabályokat. - mosolygott kedvesen.
Azonban tekintete elárulta, hogy néha alkalom adtán, azért megszeg néhány szabályt, de annyi esze azért van, hogy ne itt a nyilván holokamerákkal megfigyelt szobában szegje meg az egyik legfontosabb szabályt. Vagyis, hogy idegennek nem beszélünk a cég dolgairól.
|
|
|
Post by luthus on Jul 15, 2007 20:18:00 GMT 1
Luthus Leniendo is átnyújtotta saját azonosítóját, amit még nagyon régen ezen a bolygón szerzett. Meg kell hagyni mestermű volt.
-Parancsoljon hölgyem! Itt lenne a kártya!-az azonosítón Lenien Lutha állt, az álneve.
|
|
|
Post by Ryddel Ha'rs on Jul 17, 2007 20:42:52 GMT 1
Alora T’wiin, Beskar’ad Ordo, Chron Tovar
A terem ablakai a belső kertre nyíltak, most is ugyanolyan szépségesnek hatott a látvány, mint három évvel ezelőtt. Egy apró változás azonban történt...legalábbis aki alaposan szemügyre vette annak idején a helyet, az észrevette a különbséget. A vállalat ki szerette volna hangsúlyozni környezetvédelmi politikáját, így a belső kertet egy hálós anyaggal fedte el, és madarakat telepített be. A csicsergésük kellemes, és üde színfoltot adott a helység hangulatának.
Alora, Tovar és Ordo már a teremben tartózkodtak, amikor a vezetői ülés mögötti falrészen, a mennyezet egy két méter szer négy centis darabon megnyílt. Két fémcső ereszkedett alá, majd akár a mágneskapcsok, egy villanás futott át közöttük. Pillanatokkal később egy kétdimenziós holokép jelent meg, melyen a csapat által Öltönykének keresztelt úriember arcképe volt látható. A férfi elmosolyodott, majd megvárta, míg mindhárom jelenlévő rá tekint. - Alora, urak! Szíves türelmüket kérem! Pár perc, és az önöké vagyok. A két szertefoszlott, majd a két fémcső visszaemelkedett a magasba. Ezzel egy időben az asztal lapja szétnyílt, és egy lift ételt, és italt emelt a lap magasságába.
Báró
A recepciós lány kérdően méregette a távozó zabrakot, aki mindenféle igazolás nélkül indult meg a tárgyaló felé. Az őr kissé komoran mérte végig a non-humánt, majd oldalra tekintett. Éppen azon volt, hogy megindul, amikor felcsendült az ártatlan női hang. - Hagyd kérlek....megtalálom az adatbázisban! Szólalt meg a recepciós az őrre mosolyogva. A férfi még egy rosszalló pillantást vetett oldalra, majd Luthusra tekintett.....
Báró már csak azt láthatta a terembe lépve, amint a két cső visszahúzódik a mennyezetbe, valamint megjelennek a frissítők, és csemegék az asztalon...
Luthus Leniendo
A recepciós lány a Báró féle apró incidens után Luthusra tekintett, majd mosolygós, pirospozsgás tekintettel vette el a kártyát. A kijelzőre tekintett, miközben bal kezével lehúzta a konzolon az azonosítót...Alig kellett pár tizedmásodperc, és a kijelzőn máris megjelentek a férfi adatai. A lány beleolvasott, majd röviddel később Luthusra tekintett. - Üdvözlöm ismét az Exocron-nál Lutha úr! Kérem fáradjon a többiek után a társalgóba! Köszönöm a türelmét!
A lány ezután a füléhez emelte a kezét, és aktiválta a kommját. Luthus még hallhatta, amint a nő belekezd a mondatába... - Uram, a visszatérők a teremben vannak! Kérem.... A mondat többi része már a homályba vész az épületen belüli nyüzsgésnek köszönhetően....//Báró...három év az rengeteg idő, az emberek felejtenek...továbbá az sem biztos, hogy ugyanaz a recepciós ül a pult mögött, mint anno.... Tovar és Alora között megkezdődött egy beszélgetés...erre a körre hagytam időt reagálni erre...Ezután érkezik Öltöny!//
|
|
Allora T'wiin
Junior Member
Szak?rtő
Retroducing Exocron CO alkalmazottja, ?s v?grehajt?ja.%\5\%!c!yellow
Posts: 192
|
Post by Allora T'wiin on Jul 17, 2007 21:06:30 GMT 1
Allora Öltönyke képéhez fordult, és biccentett egyet fõnöke felé, amolyan köszönéskép. Csendben végighallgatta azt a 2 mondatot, amit mondott. Minden bizonnyal, még az irodájában tollászkodik. Összeszedi a szükséges iratokat, információkat, melyekkel meg kell ismerkednie a csapatnak, a feladatot illetõen. Allora kitekintett az ablakon. Kellemes madárcsicsergés hallatszott be. Valahogy olyan megnyugtató volt számára ez a hely. Nyugodt mosollyal várta a további fejleményeket...//Bár már napokkal ezelõtt írtam a szabadság topicba, hogy elõreláthatólag mostantól 10 napig nem leszek elérhetõ azért itt is megemlítem. Elnézést, hogy ez alatt az idõ alatt nem fogok tudni írni. Így erre az idõtartamra a Tiszteletreméltó KM Úr kegyeire bízom Allorát, mint NJK-t. De lehetõleg azért egy daraban szeretném visszakapni épen és egészségesen. Köszönettel: Allora T'wiin //
|
|
|
Post by luthus on Jul 17, 2007 21:35:16 GMT 1
Luthus szépen, komótosan bicegve elindult a mutatott irányba. Nagyjából már ismerte a járást, de három év hosszú idő. Az utóbbi időkben az alap szakmályát hanyagolta, a tőzsdével kezdett el foglalkozni, és elég rég volt már, mikor egy valamirevaló mesterlövészt a kezébe vett. Mindegy, itt az ideje a gyakorlásnak, ő sem lesz már fiatalabb. Reménykedett benne, hogy ez a munka nem egy nyugdíjas állás lesz, és még ép darabokban kíván visszatérni.
Bent a teremben kiézett magának egy szimpatikus ülőhelyet, majd elhelyezkedett.
|
|
Beskar'ad Ordo
Junior Member
Harcos
Mandalori h?bor?s veter?n!c!daa520
Posts: 340
|
Post by Beskar'ad Ordo on Jul 26, 2007 12:26:39 GMT 1
Ordo hátradől, és ölébe vonja sisakját. Ujjai ütemtelen taktust dobolnak a fémfelületen. Nincs ínyére ez a sok protokolláris játszadozás. Az időpont meg volt beszélve, az Öltönyke pedig igazán vehetné a fáradságot, hogy tartja is hozzá magát. Pár perc... mondja ő, de a mandalori jól ismerte az ilyen aktakukac munkaadókat. Lesz az a pár perc fél óra is....
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Jul 26, 2007 21:44:11 GMT 1
Chron nem vette észre a változást, ellenben felnyalábolt egy gyümölcsöt és jóízűen nekilátott. Leült az egyik székbe kényelmesen és várt.
|
|
|
Post by Ryddel Ha'rs on Jul 27, 2007 16:09:22 GMT 1
Alora T’wiin, Báró, Beskar’ad Ordo, Chron Tovar, Luthus Leniendo A csapat tagjai alig kényelmesedtek el a széles, ovál alakú asztal körül, amikor a terem ajtaja meglehetősen hangos szisszenéssel a magasba emelkedett. Az emlékezetekben ugyan kissé megkopott arcvonások már ismerősek lehettek mindenki számára. A sokat emlegetett öltönyös alak lépdelt be, majd állt meg az asztalfőnél. Kezeit maga mögött tartotta összekulcsolva, és csendesen várakozott. Az ajtón újabb két férfi lépdelt be, majd fordult a színes társaság felé…a köpcös nagydarab megállt a munkaadója mellett és emelt fővel mérte végig a csapatot. Nem szólalt meg, csupán megrázta a fejét. A másik az alacsonyabb vézna fickó volt. Ő sem változott semmit az évek során, ugyanaz a tutyimutyi maradt. A behemót társa mögé húzódva szemlélte a történéseket. Öltöny két kezével az asztal hatalmas lapjára támaszkodott, majd elmosolyodva mérte végig a tekinteteket. - Látom őőő…rostálódtak, de sebaj! Remélem, ez a létszám, és ez a csapat lesz a befutó a küldetést illetően!Mondata sejteni engedte, hogy valami megváltozott a küldetést illetően…ő úgy vélte, ha rá akarnak kérdezni a jelenlévők, úgyis rá fognak. - Ne is késlekedjünk, javaslom induljunk a dokkok felé!Azzal a lendülettel sarkon fordult, és megindult az ajtó felé. Természetesen várt arra, hogy a csapat többi tagja is meginduljon… Midőn haladtak a folyosókon, várta a kérdéseket...jómaga nem kívánt semmit kommentálni, ha nem volt szükséges... [/color]
|
|
Zagir Ordo
Junior Member
Harcos
mandalori kocsmat?ltel?k!c!Blue
Posts: 193
|
Post by Zagir Ordo on Jul 27, 2007 20:40:17 GMT 1
Báró gyors, kissé lányosan szökellõ léptekkel Öltönyke elé siet, majd szembe fordulva vele, kissé meggörnyedve /épp annyira, hogy szimbolikusan felnézhessen rá/, kezeit, mintha imádkozna, maga elõtt nyitott tenyérrel osszefonva elõtte hátrálva lépdel. Arcán ismételten a megszkott, alázatos ámde mégis sunyi félmosoly terül szét, miközben mézesmázos, hízelgõ hangon megszólal:
- Biztosíthatom, hogy bizton bízhat bennünk, bírhatatlan képességeink bizonyítéka bíztató elõrelépése szerény csapatunknak e bonyodalmas három év alatt, valamint hogy bizakodással bõvelkedünk. Hanem bizony bátorkodnék megkérdezni - kiféle, miféle másik csapatokra számítsunk? Hiszen említette: reméli, ez a csapat lesz a befutó... Reménye rémesen riaszt engem, s bár rágódhatnék sokat riogatva rakoncátlan gondolataim, inkább kérdezek. Ha lesznek mások, egyidejûleg tartózkodunk majd az állomáson velük, avagy...? Illetve...sietve sanda szavaiból azt vettem ki, hogy a "többi csapat" avagy csapatok...amolyan rivális-féleségek...hogy is volna ez?
|
|
|
Post by luthus on Jul 28, 2007 21:44:14 GMT 1
Luthus csendesen caflatott a csapat végén. Rossz lábait úy húzta maga után, mintha legalábbis hadisérült lenne. Nagyon ügyelt rá, hogy a csuklya a fején maradjon, hogy miért, azt nem tudta. Így vagányabbul nézett ki, más oka nem igen akadt. Neki nem volt semmi kérdése. Az ő célja az volt, hogy ép bőrrel visszatérjen és a keresetből elindíthassa vállalkozását. Őt csak a pénz motiválta, nem nagyon érdekelte a kaland, a veszély. Szinte teljesen átvette a hutt mentalitást.
|
|
|
Post by Jabba a hutt on Jul 29, 2007 9:38:20 GMT 1
Chron Tovarnak is feltűnt "Öltönyke" viselkedése és már éppen rá akart kérdezni bizonyos dolgokra, amikor a Báró megelőzte. A férfi szemeit forgatta a zabrak stílusán, egy kósza pillanatra még az is átvillant az agyán, hogy amíg az "tárgyal" az öltönyössel egyszerűen hátbalövi. Aztán végül erőt vett magán.
|
|
|
Post by Ryddel Ha'rs on Jul 31, 2007 20:00:11 GMT 1
Alora T’wiin, Báró, Beskar’ad Ordo, Chron Tovar, Luthus Leniendo
Az öltönyös férfi csendesen, magasra szegett tekintettel lépdelt a kis csapat élén, az Exocronnál valóban alig változott valami a hosszas évek során. Érezhető volt a férfi fenkölt stílusa, azonban valami más is volt a háttérben. Olybá tűnt, mintha büszke lenne az alá rendelt férfiakra és nőkre...vagy lehet, hogy ez csak a látszat volt?
Midőn a keretet alkotó kétes alakok is elhagyták a termet, hogy kövessék a férfit, akár csak három éve, most is őrök szegődtek a nyomukba. Az élesebb eszűek visszaemlékezvén a régmúltra, arra döbbentek rá, nem azon platformok felé tartanak, mint anno...Más úton indultak meg. Alig sétálhattak pár perce, amikor Báró a tőle mondhatni megszokott stílusban megkezdte saját kis monológját. A cég alkalmazottjának mosolyogni, mit mosolyogni, röhögni támadt kedve, és ezen érzését igen nehezen tudta csak palástolni...de tartotta magát, ezt követelte az illem. A hosszú kérdéssorozat alatt egy pillanatra sem állt meg, összekulcsolta maga mögött a kezét, és úgy sétált tovább a platformok felé. - Gyorsan vág az esze Báró uram! Szólalt meg öltöny kissé csipkelődő hangnemben, majd folytatta. - A cég vezetése úgy látja, minél több csapat, annál nagyobb az esély a kellő adatok megszerzésére...Annál nagyobb az esély a győzelemre. Azonban végigtekintve magukon....nem aggódom! A rivalizálásról pedig annyit, nem lesznek őrök, rohamosztagosok, sem semmilyen rendfenntartó egységek az állomáson! Remélem kielégítette a válaszom! Tekintett a zabrak férfire válasza után, majd ismét előre.
A csapat egy igen széles, kétszárnyú ajtóhoz ért....Öltöny megnyomott a mellette elhelyezett konzolon egy gombot, melyet egy kattanó hang kísért. Az ajtó kettévált, és egy apró helység bontakozott ki mögötte. Midőn mindenki belépett, a férfi megnyomta a legfelső szint gombját...A lift lassú ütemben indult meg a vállalat kirendeltségének tetőtere felé.
Az út nem tartott sokáig, a lift elérte célját...az ajtó ismét kettévált. A látvány döbbenetes volt...A tetőtéren három hatalmas hajó állomásozott, az előterükben pedig több tucat humán és non-humán csoportokba verődve egy-egy öltönyös fickóval. - Bob! Biccentett a vezető egy másik alkalmazott felé, aki csak egy mosollyal válaszolt, majd visszafordult a saját csapatához. Öltönyke megindult az egyik hajó felé. - Azzal repülnek a célhoz, sikerült elsőkörös gépet szereznem maguknak! A felszerelés a fedélzeten a pilótával együtt! Amíg odaérünk, még kérdezhetnek!
|
|