|
Post by Huta on Jun 8, 2007 20:26:56 GMT 1
A Nar Shaddaa a Nal Hutta holdjaként és a Hutt ûr egyik leginkább látogatott és mindenképpen a legismertebb holdja, így a Huttok semmi pénzért nem mondanának le az irányításáról. A Hutt alvilág egyik fellegvárában a Hutt klánok központjai, a szórakozóhelyek, a kaszinók és a szórakoztatóipar temérdek vállfaja elégítheti ki az erre tévedõk minden egyes igényét... (Persze csak akkor, ha meg tudja fizetni a szolgáltatásokat.) Ha valaki kapcsolatot akar teremteni a Huttokkal, vagy sok pénzt akar keresni, akkor az esetek többségében itt köt ki…
Helyszínek: Moulii klánközpont Besadii klánözpont, bár
|
|
Jack T. Tenrek
Junior Member
Csemp?sz
Csemp?sz, ?letm?v?sz, ?jrakezd?!c!Default
Posts: 198
|
Post by Jack T. Tenrek on Aug 12, 2007 18:58:38 GMT 1
Hutt szektor - Visszhangzó Sikoly
Jack alaposan szemügyre vette a Visszhangzó Sikolyt. Tipikus késdobálónak tûnt. Alacsony, kocka alakú épület, keskeny ablakokkal. Klasszikus rókavár, valószínûleg több hátsó kijárattal, amit csak a törzsvendégek ismernek. A környék nem tûnt olyannak, mint ahol a nemlétezõ rendfenntartók sûrûn járõröznének, de az óvatosság sosem árt. A Corellián mindig egy szakasz CorSec nyomozó kellett, hogy rendesen le tudják zárni a környéket, most viszont Jack azonban egyedül volt. Tudta, hogy gyorsnak kell lennie, hiszen, ha Riannát elhurcolják innen, akkor soha nem találja meg újra. Ami azonban nyugtalalnította, hogy a zsúfolt Nar Shaddához képest, a Sikoly két oldalán lakatlan épületek álltak. Mielõtt valakinek feltûnt volna a túlzott kiváncsiság, a férfi nemtörõdöm arckifejezésre váltott, és belépett a kocsmába. Bent, ahogy az várható volt, alkohol keveredett a különbözõ fajú és nemû testek kipárolgásaival. Jack nem torpant meg az ajtóban, azzal túlságosan sebezhetõvé vált volna, hanem határozott léptekkel elindult a terem távolabbi sarka felé. Páran ugyan megnézték maguknak, de a nehéz sugárpisztoly látványa elvette a kedvüket a felesleges kérdezõsködésektõl. Amíg a söntéshez ért, észrevett egy ajtót, amin éppen két rodiai és egy ember lépett át, majd a bezáruló ajtó elé egy gamorrai állt vissza. - Corelliait - dobott néhány kreditet az pultra a férfi. Az ismeretlen fajú csapos szó nélkül markolta fel a pénzt, és tette ki az italt. Jack egy magányos asztalhoz húzódott, majd belekortyolt az italba. A következõ pillanatban utálkozva a földre köpte. Ennél rosszabbat még nem ivott. Az íze alapján a férfi már elképzelte, hogy mire jutnak a kóbor állatok a környéken, amikor valami megragadta a figyelmét. Egy jól öltözött üzletemberszerû figura, két testõrrel lépett be a helységbe. Egyenletes léptekkel haladtak a gamorrai ajtaja felé, néhány szót váltottak vele, majd õk is eltûntek mögötte. A vendégek nagy része nem is törõdött velük, akik pedig mégis, azok inkább az ajtóra ügyeltek, és nem a vendégekre. Az ajtó elég fontos volt ahhoz, hogy ne egyetlen gamorraira bízzák az õrzését. Ahogy Jack még egyszer felmérte a vendégkört, hirtelen egy szempár nézett vissza rá. Mielõtt jobban megnézhette volna magának az arcot, az beleolvadt a nyüzsgésbe és a füstbe. Egy twi'lek is belépett a terembe, Jacknek pont jó rálátása volt rá. Meglebbentek a ruhái, amint az ominózus ajtó felé tartott. Két érdekes dolog vonta magára a figyelõ kapitány figyelmét. Az egyik egy kör alakú tárgy volt, a másik pedig egy távirányító közvetlenül mellette. Jack azonnal felpattant és az ajtó felé vette az irányt. - Mi kéne? - röffentette a gamorrai. - Bemennék - vont vállat Jack. - Ide ugyan nem. Csak meghívóval - hangzott a szûkszavú válasz. - És ha vennék egyet?- vakarta meg Jack a nyakszírtjét. - Nem elad... A gamorrai nem tudta befejezni a mondatot, ugyanis Jack vakarózó kezének éle a nyakán találta el. A lény szája kinyílt, de nem terült el, ezért a férfi csak úgy magánszorgalomból megint lesújtott, elkapta az összecsukló õrt, megfordult, és egy rúgással ahhoz az asztalhoz küldte, ahol további két õr ült. Ezeknél egy kis zavart okozott, ahogy a súlyos test rájuk zuhant, és Jack felránthatta az ajtót. Mögötte egy folyosó vezetett egy újabb ajtóhoz. A férfi belelõtt a zárszerkezetbe, és számítása bevált, ahogy egy súlyos biztonsági ajtó ereszkedett az elsõ bejárat elé. A falakat fémlapok borították, világossá téve, hogy miért nem adott magáról Rianna rádiójelet. A helységbõl semmilyen adás nem juthatott ki. A folyosó végébõl dühös ordibálás, füttyögés, dobogás szûrõdött ki. Jack közeledtére a második ajtó magától feltárult, és a férfi legrosszabb sejtéseit látta beigazolódni. Egy jókora raktárba jutott, biztossá téve, hogy már nem ugyanabban az épületben van. Körös-körül mindenféle fajú lények lóbáltak kreditkötegeket. Egy csoportban, õrök felügyelete mellett, elsõsorban nõnemû lények álltak összezsúfolódva. A raktár távolabbi része sötétségben maradt. Egy rabszolgavásárba jutott...
|
|
Jack T. Tenrek
Junior Member
Csemp?sz
Csemp?sz, ?letm?v?sz, ?jrakezd?!c!Default
Posts: 198
|
Post by Jack T. Tenrek on Aug 13, 2007 16:08:20 GMT 1
Hutt szektor - Visszhangzó Sikoly
- Ez meg ki az ördög? – mutatott Jackre egy hutt a sarokból. A férfinak már volt dolga rabszolga-kereskedõkkel, és az is nyilvánvaló volt, hogy pusztán erõvel innen nem szabadul. Cselhez folyamodott hát. Kihúzta magát, állát agresszíven elõrelökte, hangját elmélyítette. Elõrelépett, mire az összegyûltek automatikusan utat engedtek neki. - A szolgámért jöttem. - Dobjátok ki! – böffentette a hutt. Egy ember és egy rodiai el is indult hátulról a férfi felé. Jacken látszódott, hogy a szép szó nem használ, így a zöld lény a vállára tette a kezét. A kapitány csak megragadta a zöld kezet, felemelte, majd hirtelen átbújt alatta, fájdalmasan kicsavarva ezzel a fogva tartott kart. A mozdulatnak köszönhetõen bekerült a két támadó közé, mire az ember egy erõtlen jobbegyenessel próbálkozott, ami elõl Jack könnyedén hajolt félre. Az ütés a rodiai arcán csattant, aki ettõl egy kicsit megszédült. A férfi arca megrándult, de Jack már meg is ragadta az ingét, és az arca közepébe fejelt. Ezután a tántorgó rodiai felé fordult, és egyetlen ütéssel a padlóra küldte. Mindez kevesebb, mint négy másodperc alatt. - A szolgámért jöttem – mondta ugyanazon a hangon. – Nem kell, hogy ennél is durvább legyen. - Mit keresne itt a rabszolgád? – kérdezte az egyik vásárló. - Megszökött – vont vállat Jack. – Ha nem találom itt – bökött az összebújt lényekre – akkor természetesen már itt sem vagyok. De ha itt van – tette a kezét a DL-44-esre – akkor elviszem. - Ellenõrizd õket, aztán takarodj! A hutt hangjában pánik rezgett. Más sem hiányzott, mint egy ideges kezû, vetélytárs, aki szemmel láthatóan alig várja, hogy fegyvert húzhasson. Lassan hátrébbcsúszott, intve egy emberének, aki távollétében az üzletet szokta vinni. Az illetõ csak bólintott, és elõrelépett. Jack a rabszolgákat elválasztó kordonhoz lépett. Több mint kéttucat ember, twi’lek, rodiai, gran és még ki tudja mi zsúfolódott össze. Több lámpa is megvilágította õket, de a vásárlók sötétben maradtak. A férfi hamar kiszúrta Rianna karcsú alakját az összegyûltek között. - Azt ott – mutatott a hátul álló lányra. – Amelyik hátul sunnyog – fordult a hutt helyetteséhez. – Hozzátok elõre! A férfi bólintott, mire két gamorrai belépett a kerítés mögé, félrelöktek néhány lányt, és megragadták Rianna karját. A twi’lek ugyan megpróbált küzdeni, de semmit sem ért a két masszív, disznószerû lény ellen. - Ne – sikoltotta a lány – csak õhozzá ne! – kétségbeesetten vergõdött a két õr kezei között. – Kérem csak õt ne! Néhány sötétebb lelkû vásárló elégedetten elmosolyodott a lány félelme láttán. Jack mosolya egész másnak szólt. Már csak egy kicsi szerencsére van szükségük, hogy kikerüljenek innen. Amint azonban körbenézett a vásárlókon a szeme megakadt egy tekinteten. Ugyanaz a szempár volt, mint kint az ivóban, és egy fiatalember arca társult hozzá. Jack biztos volt benne, hogy az illetõ nem vásárolni jött. Belépett a karámba, Rianna tovább játszotta a szerepét, és megpróbált minél távolabb húzódni a férfitól. Jack megragadta a lány nyakát. - Ne merészelj még egyszer meglógni, vagy nagyon megbánod – suttogta bele a remegõ lány fülébe, de elég hangosan, hogy a körülöttük állók is hallják. – Gyerünk! – lökött rajta egyet. - Állj! - Mi kell még? – förmedt a kapitány a hutt helyettesére. - Bizonyítsd be, hogy a tiéd! Jack tekintete egy pillanatra Riannára tévedt. - Megjelöltem õt – vigyorát egy tucat táncosnõ között trónoló hutt is megirigyelhette volna. Szerencsére Rianna is eléggé meglepõdött a kijelentésen, hogy elvörösödjön. - Hol? – nyögte be valamelyik vásárló, aki nyilván meg akarta szerezni a lányt. - Ott, ahol neked átkozottul sokba kerülne, ha ellenõrizni akarnád – jött az agresszív válasz. Most már a felügyelõ is belépett a karámba, és lassan elkezdte végigvizslatni Jacket. - Tudod, a kinézeted rendben – kezdte. – A stílusod és a dumád is jó. Mégis azt hiszem, hogy blöffölsz, és a kicsike a barátnõd. - Eléggé unom már a baromságaidat – dõlt elõre Jack. – A kezedet – fordult Riannához. A lány elõrenyújtotta a kezét, amit a kapitány elkapott, és felgyûrte az ingujjat. Csuklóján tisztán látszottak a sebek, ahol korábban a kötél véletlenül ledörzsölte a sápadt bõrt. - Szóval õ a szeretõm mi? – vigyorgott Jack vészjóslóan. – Akkor ilyen sz… Halk kattanást hallott, majd egy gömbölyû, fekete tárgy gurult a lábaik elé. Jack azonnal felismerte a kábító gránátot, a másik férfi pedig kétségbeesetten próbálta meg elrúgni a közelbõl. Jack villámgyorsan ugrott, magával húzva, a testével takarva Riannát. Érezte, ahogy kábító impulzusok vágnak a testébe, és a twi’lek is megrándult a kezében. Szerencsére az akadékoskodó teste felfogta a gránát erejének egy részét. Jack szemei elõtt színes karikák, vörös foltok ugráltak, gyomrát hányinger mardosta. Kétségbeesetten próbált fókuszálni, amikor egy hideg fémtárgy ütését érezte a halántékán, és a földre bukott. Valaki kiragadta a kezébõl a szintén kába Riannát, és elrohant vele. A férfi vicsorogva küzdött az eszméletéért, homlokát a hideg padlóhoz szorítva. Tudta, hogy ha most elájul, nagy valószínûséggel soha nem kel fel. Ha más nem, akkor a vásárlók intézik el. Végül gyõzött a hívogató sötétség felett, és keservesen feltápászkodott. Amint függõlegesbe került, megint majdnem visszahanyatlott a padlóra, de tartotta magát. Lassan a teremben lévõk egy része is mocorogni kezdett. Jack észrevett egy ajtót, amin támadója távozhatott, és arrafelé indult. Az ajtó mögött majdnem felbukott két mozdulatlan testben. Egy gyors pillantás elárulta, hogy csak kábítóval lõtték le õket. A kapitány elõhúzta a saját fegyverét, és megindult elõre az utcán. A sikátor néhány méter után elkanyarodott, és Jack a sarkon majdnem beleütközött a visszafelé rohanó Riannába. A lány elõször meglepetten felkiáltott, majd a férfi nyakába borult. - Azt hittem bent maradtál – a szavak még kicsit akadozva törtek fel a lányból. - Egyelõre nem – gyorsan megcsókolta. – Ki hurcolt el? - Ne…nem tudom. Még mindig kóvályog a fejem. Csak valami olyasmit mondott, hogy megment…aztán ránk lõttek, és õ fedezékbe lökött…aztán meg rohantam érted. - Oké – simogatta meg a lány arcát Jack megkönnyebbülten. – Menjünk!
Hutt szektor - A Visszhangzó Sikoly mögött
Az utcán semmilyen világítás nem mûködött, sötét kapualjak váltották csak egymást, mindent belengett a rothadó étel, és a szemét bûze. Jack némi óvatosságot feláldozva, gyorsan sietett végig a sikátoron. Hirtelen megtorpant. Három mozdulatlan test feküdt a köveken. Leengedte a fegyverét, és megpróbált az árnyékok közé látni. Az érzékei a veszélyt a hátuk mögül jelezték. Jack villámgyorsan Rianna másik oldalára került, emelte a fegyverét…és egy pisztolycsõvel nézett farkasszemet. A támadó a hátuk mögött lévõ kapualjból lépett elõ, és egy kicsit megdöbbentnek tûnt, amiért zsákmánya az utolsó pillanatban észrevette. A két férfi karnyújtásnál alig messzebb állt egymástól, és két egyforma DL-44-es meredt két arcba. - Engedd el a lányt! – a támadó az a fiatalember volt, aki Jack már kétszer látott. - Túl késõ van a játékokhoz kölyök. Mit keresel itt ilyenkor? - Megöllek szemét rabszolga-kereskedõ – aztán Riannára nézett. – Gyere, már nem árthat neked! - Nem akarok ártani neki – nézett csodálkozva a lányra Jack, mire az alig láthatóan vállat vont. - Csak fogva tartod, kihasználod… - Stop! Ki mondta ezt a marhaságot? - Te magad – mondta a fiú idegesen. – Bent a karámnál. - Az csak kamu volt – kelt Jack védelmére Rianna. – Csak engem akart megmenteni… - De a kezed? - Az korábban sérült meg, miközben a hajónkról rakodtunk. - De… - Nézd kölyök, nincs de – engedte le Jack a fegyverét. – Ha nem tûnt volna fel, miközben itt csevegtünk, végig a hátam mögött tartottam, hogy nehogy árthass neki. A fiatalabb férfi is leengedte a fegyverét. A mosolya ismerõsnek tûnt Rianna számára. - Csúnya hiba lett volna, ha mi ketten lelõjük egymást. Hirtelen egy lézersugár süvített el közöttük. Mindkét férfi térdre rogyott, egyszerre ragadva meg, és rántva le Riannát a földre. Aztán elárasztották a szûk sikátort lézertûzzel…
|
|
Jack T. Tenrek
Junior Member
Csemp?sz
Csemp?sz, ?letm?v?sz, ?jrakezd?!c!Default
Posts: 198
|
Post by Jack T. Tenrek on Aug 13, 2007 16:52:31 GMT 1
Hutt szektor - Utcák
A rövid csetepaté után a trió az Ûrkikötõ felé vette az irányt. Nem számítottak újabb támadásra, hiszen elég érzékeny veszteséget okoztak a Visszhangzó Sikoly állományában, de azért éberségük nem csökkent. A két férfi között Rianna haladt, és a gyér világítás megmentõi arcára esett egyre jobban megdöbbent. Csodálkozott, hogy a két férfi még nem vette észre amit õt, de egyelõre megtartotta magának az észrevételt. - Nos ha nem rabszolga-kereskedõ vagy, akkor ki? - Jack Tenrek. - Az a Jack Tenrek? - fordult szembe a kapitánnyal a fiatal férfi. - Nem tudom, hogy hányan rohangálnak a galaxisban még ezzel a névvel - vont vállat a férfi. - Jack "Tornádó" Tenrek? - ismételte a fiatalember, miközben egy lámpa fénykörében álltak meg. - Aki együtt dolgozott Thomas Klersonnal a CorSecnél? - Talált. - Klerston sokat mesélt rólad. - Nem is tudtam, hogy legenda vagy - mosolygott Jackre Rianna. - A legendának most éppen fáj a feje. - Ja igen, elnézést azért az ütésért - nyújtotta ki a kezét. - John Tucker - Jack elfogadta a kinyújtott kezet, és a két férfi mélyen egymás szemébe nézett. - A fenébe is! - mondták egyszerre. - Kiváncsi voltam, hogy mikor veszítek észre - dünnyögte csendesen mosolyogva Rianna. A két férfi egy percig megkövülten nézett egymásra. Jack mintha nyolc évvel korábbi önmagára nézett volna. A lány folyamatosan nézte a két férfit. John ugyan egy kicsit magasabbnak tûnt, de a hiányt a kapitány vállban pótolta. Egyforma, jóképû arcvonások, csibészes mosolyok; kivéve, hogy Jack szemeinek sarkába, már néhány apró ráncot gyûrtek az évek, és hogy az õ szeme kék, míg Tuckeré barna volt. Egyforma fegyverek, hasonló ruházat, még a monogramjuk is ugyanaz volt. Egyformán õrülten viselkednek, gyorsan jár a kezük, Hirtelen azon kapta magát, hogy tovább bámulja a fiatal férfit, mint a kapitányt. Rögtön elszégyellte magát, de az érzés megmaradt a szívében... - Ha nem veszed tolakodásnak - engedte el Jack fiatal hasonmása kezét - hány éves vagy? - Huszonnégy. Talán Klersont is fiatal barátjára emlékeztette Tucker. - És mit kerestél a Sikolyban? - indultak tovább. - Egy barátom húgáért mentünk oda. - Megtaláltátok? Jack figyelmét nem kerülte el, hogy Rianna már Tucker mellett sétál, és nem kettejük között. Új érzés jelentkezett nála: féltékenység. Hogy elmulassza, megpróbált azokra a gondolataira koncentrálni, amelyek azt bizonyították, hogy mennyire nincs jövõjük a lánnyal. - Meg. Már éppen indulni készültünk, amikor megláttam Ria... - Rendben, majd késõbb elmeséled - vágott közbe Jack furcsán rekedt hangon.
//folyt köv Ûrkikötõ//
|
|
Trau Skara
Junior Member
Szakember Vihar Sz?vets?g Tag
Egy igazi ?zletember!c!Default
Posts: 112
|
Post by Trau Skara on Oct 6, 2007 16:30:00 GMT 1
Egy rozzant sikló parkolt le a Fél Csavar elnevezésű droidbolt előtt. Két weequay ült benne, az egyikük kiszállt és belépett a boltba. A twi'lek eladó, összedörzsölte a két kezét.
- Egy asztromechanikai droidra van szükségem - közölte kívánságát Trau Skara megbízott embere.
|
|
|
Post by Denn Wessex Nagymoff on Oct 6, 2007 18:09:38 GMT 1
-Asztr' Droid? Van ám bizony! Remek árú...Remek áron!-Humorizált a twi'lek eladó.-Erre tessék! Megmutatom önnek Nar Shaddaa legjobb droidjait!
Az eladó fürgén kiszökkent a pultja mögül,és a bolt hátsó része felé kezdte el terelgetni az esetleges vevőt.
-Ezek lennének az asztr' droidok-bökött bal kezével a sorba állított asztrodroidok felé.-Tessék csak tessék...
|
|
Trau Skara
Junior Member
Szakember Vihar Sz?vets?g Tag
Egy igazi ?zletember!c!Default
Posts: 112
|
Post by Trau Skara on Oct 6, 2007 18:27:58 GMT 1
A weequay unott arccal követte az eladót -na nem mintha unszimpatikus lett volna, de kevés weequayt láttak már nevetni vagy mosolyogni. A férfi gyorsan felmérte a droidokat, ezúttal a legjobbra volt szüksége.
- Lehet kérni módosítást? Fizetek érte.
A jövendőbeli vásárló elmondta a kívánságát.
//Részletek MSN-en//
|
|
|
Post by Denn Wessex Nagymoff on Oct 6, 2007 18:45:37 GMT 1
A twi'lek elgondolkodva hallgatta a vásárló kívánságát.Az,mondhatni már-már speciális volt,de pénz ellenében minden megoldható.
-Természetesen minden megoldható!-Csapta össze mindkét kezét a twi'lek eladó.-Ha választott,fáradjon vissza a kasszához,és elintézzük az anyagiakat.
|
|
Trau Skara
Junior Member
Szakember Vihar Sz?vets?g Tag
Egy igazi ?zletember!c!Default
Posts: 112
|
Post by Trau Skara on Oct 6, 2007 18:51:49 GMT 1
A weequay bólintott, aztán mégegyszer felmérte a választékot. Egy barnára festett R2-es egység tűnt számára a legjobbnak. Aktiválta és szólt neki, hogy kövesse. Kiment a kasszához.
- Mennyi lesz a droid és a speciális program hozzá?
|
|
|
Post by Denn Wessex Nagymoff on Oct 6, 2007 19:02:07 GMT 1
-Számításaim szerint kb...5525 lesz a droid,és 475 a progi...Az annnyi mint,6000! Még valamit esetleg?-Kérdezte a twi'lek elégedett arckifejezést vágva.
|
|
Trau Skara
Junior Member
Szakember Vihar Sz?vets?g Tag
Egy igazi ?zletember!c!Default
Posts: 112
|
Post by Trau Skara on Oct 6, 2007 19:05:41 GMT 1
A weequay leperkálta a pénzt, aztán megvárta azt a kis időt, amíg a twi'lek egyik alkalmazottja, egy verpin átprogramozta a droidot. Miután ezzel készen voltak, a férfi elköszönt és kiment. Szó nélkül berakta a szerzeményt a siklóba, aztán beszállt. Sietve tovább álltak.
|
|
Tyb Tibur
New Member
Szakember
Kereskedő,Szerelő,Pil?ta (Erő?rz?keny) - Kel'Dor
Posts: 39
|
Post by Tyb Tibur on Dec 15, 2007 16:43:30 GMT 1
Tyb Tibur, miután kapott némi pénzt a fogatverseny után, úgy döntött, hogy letelepszik. A Nar Shadda Hutt szektorára esett a választása. Nagy nehezen talált egy kis üzlethelységet, amit megvett. Ezután, a maradék pénzből alkatrészeket és felszereléseket vett. A szórakoztató iparban használt elektromos eszközök javítására szakosodott. Sajnos a kezdeti időkben, kénytelen volt sokat befektetni az üzletbe, ezért eladta a hajóját is.
Hosszú hónapok kemény munkája és nélkülözése után végre beindult a szerviz. Nem volt túl sikeres, vagy gazdag. De meg tudott élni, élete végéig.
|
|
Vure Desilijic Farus
New Member
Szak?rtő
A Battaglia tulajdonosa, Desilijic kl?n tag!c!#008000
Posts: 73
|
Post by Vure Desilijic Farus on Aug 12, 2008 10:21:08 GMT 1
Morn Norray negyedmagával indult útnak a Csupa Chuba Étterem felé. Nem messze a Desilijic főhadiszállástól parkolt a férfi bérelt siklója, mely nem éppen ennyi embernek volt tervezve, na de sebaj, sok jó ember kis helyen is elfér alapon mind a hatan betuszkolták magukat a gépbe. A sötétbőrű fickó felbőgette a hajtóműveket, majd útnak indult a vendéglő felé. - Jut eszembe, még egyikőtök nevét sem tudom. Hasznos információ lehet, ha majd akció közben meg kell szólítanunk egymást. Engem Morn Norraynek hívnak. - szólt hátra a volán mögül. - Én Obel vagyok. - szólalt fel az anyósülésről a vézna twi'lek. - Hátul a vuki, Frobaca, mellette a gran, Largen, a rodiai pedig Feedoo. - sorolta fel a társai nevét. - Értem, nos uraim, remélem hasznukat veszem majd, mint mondtam megbízásunk célpontja a Csupa Chuba Étterem. Feladatunk, átvenni az irányítást az épület felett. Aki nem adja meg magát, az halott. Eddig világos? - mindannyian egy halk igenlő sziszegéssel válaszoltak. - Ha szabad egy apró javaslatot tennem, akkor ne rontsunk ajtóstul a házba, eléször mérlyük fel a terepet. - Ez csak természetes, kedves Obel....nos, itt parkolok le, innen körülbelül száz méterre található a vendéglő. - majd Morn leállította a gép hajtóműveit, feloldotta a központi zárat, majd kiszállt a gépből. Négy társa is ugyanígy tett, majd a fekete bőrű mögött felsorakozva várták a további utasításokat.
|
|
Ikaro Hernedes
New Member
Harcos
Tressan Katona - Zsoldos!c!Default
Posts: 49
|
Post by Ikaro Hernedes on Aug 28, 2008 15:53:33 GMT 1
Hutt szektor - Ezer virág kantin
Ikarónak nem kellett túl messze mennie, viszonylag gyorsan, két utcával arrébb már talált is egy Ezer virág nevű kocsmát, ahová be is tért. Elhaladt a gammorai kidobó mellett, és mikor elérte a kék fényben megvilágott termet ahol az asztalokban is világítás volt, és csinos twi'lek pincérnők szolgálták ki a vendégeket. Az ifjú katona úgy határozott, hogy helyet foglal az egyik sarokban. Kardját addig lecsatolta és az egyik székre tette. Kezeit a tarkóján összekulcsolta, és nem is kellett sokáig, mivel egy hölgy hamar észrevette hogy semmit sem csinál.
-Üdvözlöm uram, hozhatok önnek valamit? - kérdezte mosolyogva, ahogy az egy pincérnőtöl elvárható. -Csak információt szeretnék kérni. -mondta viszonozva a mosolyát Ikaro. A hátizsákjából elővette a pénztárcáját és tíz kreditet vett elő belőle, amit át is adott a nőnek. A pincérnő a melltartójába csúsztatta az összeget, és leült Ikaro elé, letette a tálcáját. -És mit szeretne tudni uram? - kérdezte csábos mosollyal. Ikaro arca most elkomolyodott. -Egy Horen Wice nevű idős emberről szeretnék megtudni ezt-azt. Hol lakik? -a nő szemein látszott a meglepődöttség. -Öhm... én személyesen nem ismerem Mr. Wice-t, csak a nevelt fiát. *Nevelt fiú?* - gondolta magában az ifjú katona, majd folytatta. -És mi a neve ennek a fiúnak? -Duran. Duran Wice. -És mondja csak, hol találom az ifjabb Wice-t? -Innen három utcányira, a Nagai utca 15.-ben. - Ikaro lenézett a földre, majd bólintott kettőtt. Ezután még tíz kreditet adott át a nőnek a segítségéért. -Köszönöm szépen az információt hölgyem. -Ikaro felállt, magához vette a kardját majd fölcsatolta a hátára, és kilépett az utcákra.
*Adat nem volt róla, hogy gyermeke lenne. Szóval minden bizonnyal azután fogadhatta örökbe, miután elhagyta a Tressant. Az aktájában az állt róla hogy mester volt, mielőtt még elhagyta volna a szervezetet. Magától értetődik hogy a fiát is megtanította arra, hogyan használja a Saberut. Akkor viszont előbb őt kell legyőznöm, ha a dolgok elfajulnának.* -gondolta magában az ifjú harcos, miközben lépdelt az utcán, és arca végig csakis előre meredt.
|
|
Ikaro Hernedes
New Member
Harcos
Tressan Katona - Zsoldos!c!Default
Posts: 49
|
Post by Ikaro Hernedes on Aug 28, 2008 16:31:15 GMT 1
Hutt Szektor - Utcák
Ikaro tudta, hogy akár azonnal támadás érheti őt, mert biztosra vette hogy a twi'lek pincérnő szólt Durannak az esetről. Ezért mikor már elég közel került az épülethez, lassan előhúzta a Hajnalkardot, és aktiválta azt azt körbeölelő láthatatlan energiapajzsot, hogy nagyobb erővel tudjon majd támadni. Be akart csöngetni, azonban az ajtó egyszer csak kinyílt, jobban mondva a kettévált és a fal két részébe húzódott. Lassan belépett, mögötte bezáródott az ajtó. Most már biztosra vette hogy csapdába akrják csalni, mi több, talán már sikerült is. Csakhogy Ikaro nem az a fajta zsákmány, ami csakúgy megadja magát, még akkor sem ha már a hálóban van. Lehunyta a szemeit. A füleire hagyatkozott. Xam segített neki abban, hogyan halgathasson a szemén kívüli érzékszerveire. Majd egyszer csak hallotta ahogy aktiválnak egy Saberut, és a háta mögött lépéseket hallott, délnyugati irányban. Kinyitotta a szemeit, és a hang irányába csapott. Szikrák csaptak fel. Ez azt jelenti, hogy a két Saberu összeért. És a szikrák által keltett fényben Ikaro látta ellenfele arcát.
-Mit akarsz az apámtól? -kérdezte a fiú. Megpróbálták odébb szorítani egymás pengéit. -Az csak rá és rám tartozik Duran. Te maradj ki ebből. -felelte higgadtan a katona. -Ha az apámnak köze van hozzá, akkor engem is érint. -Igazad van, de ha nem állsz arrébb, akkor végzek veled. - szemmel láthatóan egyik harcos sem akarta feladni a küzdelmet. Ez pedig elkerülhetetlenül egy halálos összecsapásra adott okot, amiben a mérleg nyelve egyértelmű irányba húzódik.
|
|