Owen Scara
Junior Member
Szerencsevad?sz
zeltron ?zletember, H?v?ros korm?nyz?ja, fogatversenyző!c!Default
Posts: 180
|
Hóváros
Jun 27, 2007 12:37:24 GMT 1
Post by Owen Scara on Jun 27, 2007 12:37:24 GMT 1
Owen bólogatva hallgatja végig a városi vezetőség minden tagjának tanácsait. Bár szerinte a város nem sért semmilyen törvényt, azért biztos ami biztos alapon nem szeretne birodalmi csillagrombolókat az Anoat szektor ezen részébe.
- Mindenképpen óvatosan járok majd el, efelől biztosak lehetnek. Nem szeretnék senkinek sem bajt okozni. Viszont ebben az esetben lehetséges, hogy nem tudok megmenteni minden gungant elsőre, hiszen ha több százzal vagy ezerrel jövök el, az felkeltheti sok ember figyelmét és nehezebb is szállítani, rejteni őket.
Egyszerű terve pár másodprec alatt bonyolultá vált. Tisztában volt vele, hogy képes lesz megbírkózni a feladattal, de már előre félt attól, hogy esetleg a Naboo-n nem bír majd mindenkit megmenteni azok közül akiket szeretne.
- A TDT emberei pár hét alatt befejezik a munkálatokat, nem lesz gond vele. A diszkréció az ő részükről teljes, hiszen nem szeretnék, hogy kiderüljön konkurenseik számára honnan van plazmájuk. Remélem addigra én is visszaérek majd, akkor már többed magammal.
Megereszt egy mosolyt optimizmusa kifejezésére, de ajkait azért elhagyja egy mély sóhaj. Ez sem lesz könnyebb feladat, mint az eddigiek voltak. Baljós megérzései után visszatereli gondolatait a tanácshoz, hogy meghallgassa az esetleges mondanivalókat és kérdéseket.
|
|
|
Hóváros
Jun 30, 2007 16:36:39 GMT 1
Post by Yoda on Jun 30, 2007 16:36:39 GMT 1
A tanács tagjai bólogatnak. Úgy tûnik teljes az egyetértés. - Rendben van kormányzó úr! Sok sikert a nabooi küldetéshez. Ha csupán 10-20 gungent ment megy egyszerre, már az is nagyon hasznos. A város léte viszont már önmagában is törvénytelen, hiszen semmilyen adót nem fizet a Birodalomnak...és nem is fog! - mondja az egyik tag. - Van még valamire szüksége, mielõtt elindul? - érdeklõdik Kwor.
|
|
Owen Scara
Junior Member
Szerencsevad?sz
zeltron ?zletember, H?v?ros korm?nyz?ja, fogatversenyző!c!Default
Posts: 180
|
Post by Owen Scara on Jul 1, 2007 14:53:59 GMT 1
Owen fejében már körvonalazódott egy-két terv a gunganok idehozatalára, de még sok múlott azon, hogy összesen mennyit is tud majd elhozni.
-Csupán egy kis optimizmusra van szükségem. Bízzanak bennem. A maguk hite és az én szerencsém minden bizonnyal elegendő lesz erre a feladatra is.
Miután a beszélgetés érdemi részét befejezték Owen kezet fogott mindenkivel a tanács tagjai közül, majd azonnal az űrhajója felé vette az irányt. Sok teendője volt még, hiszen a fogatja sem állt még készen, ezért nem akarta fölöslegesen pazarolni az időt. Búcsút intett hát Hóvárosnak és a teherhajója fedélzetén elhagyta a bolygót. Most az egyszer kivételesen örült, hogy egyedül van a hajón, mert a hiperűr-út alatt volt ideje megtanulni a pályáról minden fontos információt.
|
|
|
Post by Yoda on Jul 2, 2007 13:21:45 GMT 1
//Szólj, ha legközelebb visszatérsz ide. Én július 20-tõl három hétig nemigen leszek, tehát nem kell sietned.//
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Hóváros
Feb 20, 2010 21:37:34 GMT 1
Post by Stower Miráll on Feb 20, 2010 21:37:34 GMT 1
Michael Wools őrnagy Noha eléggé keveset látogatott bolygóról beszélünk a felszínen uralkodó környezeti viszonyok okán, bizony vannak olyan emberek, esetlegesen non-humánok a galaxisban, akik céllal keresik fel a helyet. Így volt ezzel Wools őrnagy, a Vihar Szövetség dxuni bázisának parancsnokhelyettese is. Parancsot kapott, hogy keresse fel a Hoth bolygón Hóvárost, azon belül is a kormányzót, Owen Scara-t magát. A zeltron úriember annakidején, ha nem is hosszú ideig, de kapcsolatban állt Den Dastarral, Dorten Festoval, Rika Mirállal és Stower Mirállal is. Persze lehetséges, hogy számára a nevek ebben a formában nem mondanának semmit, de a Gungan Szent Menedék minden bizonnyal annál többet. Az őrnagy a tábornokoktól maguktól kapott utasítást a férfi felkeresésére, valamint esetleges beszervezésére a Szövetségbe, amennyiben valóban lojálisnak találja. Ennek a ténynek az eldöntésére a bizalomból fakadóan szabad kezet kapott. Ellenkező esetben Wools úgysem fog annyi információt kiadni, hogy veszélybe sodorjon vele bárkit, vagy bármit.
A bolygó felett a hosszas utazást követően egy YT-1300-as típusú hajó jelent meg. Minthogy nem volt blokád, sem más, ami útját állhatta volna, azonnal a légkörbe való ereszkedéshez kellő szöget vett fel, majd ereszkedni kezdett. Természetesen a pajzsok a maximumra lettek töltve, tekintettel, itt nem csak az atmoszféra kellemetlenségeivel kell megküzdenie a gépnek, de az alant húzódó igencsak szélsőséges időjárással is.
Alig negyed óra telt el a megérkezés óta, és Wools már javában a légkört szelte. Minthogy koordináták is álltak a rendelkezésére, természetesen azok felé irányította az YT-t, várva, mikor bukkan fel a célként kitűzött város kupolája. Amint a távolban meglátta azt, szélessávú adásba kezdett. - Hóváros jelentkezz! Itt a Mellorn, YT-1300-as típusú hajó! Leszállási engedélyt kérek a kikötőben! A fedélzeten egy fő tartózkodik, rakomány nincs. A látogatásom célja diplomáciai jellegű. Küldöm az azonosítókat! Wools őrnagy az azonosítók átküldését követően visszavett a tolóerőből, hogy szépen és nyugalmasan közelítse meg a kupolát, várva a válaszra. Biztos volt benne, hogy bebocsátást fog nyerni, a kérdés már csak az volt, be tudja végezni feladatát, vagy akadályokba fog ütközni ezen a téren? Arra is számított a „diplomáciai jellegű” szófordulat révén, hogy jó előre értesíteni fogják érkezéséről a kormányzót, hiszen kivel mással lehetne efféle témában diskurzust folytatni, ha nem vele?
Persze benne volt a képzeletbeli sabbak pakliban az is, hogy esetlegesen a légi irányítás visszakérdez, jól értették-e a bejelentkezést, elvégre a hajó maga, sem pedig az azonosítók nem utaltak arra, diplomata ülne a hajón. A rangban magas alakok nem YT szériát használnak, sokkal inkább luxus járműveket… arról nem is beszélve, hogy az azonosítójuk megkülönböztetett, éppen rangjuk miatt. Ennek ellenére az őrnagy bízott benne, ha ezen kérdések fel is merülnek, már csak azért is fogadni fogják, hogy a végére járjanak a dolognak.
|
|
Owen Scara
Junior Member
Szerencsevad?sz
zeltron ?zletember, H?v?ros korm?nyz?ja, fogatversenyző!c!Default
Posts: 180
|
Hóváros
Feb 22, 2010 13:12:05 GMT 1
Post by Owen Scara on Feb 22, 2010 13:12:05 GMT 1
A kaland moderátori engedéllyel, vers- pályázat jutalmaként a múltban játszódik, Birodalom szerint 10. első (Elona) hónapjában.
Hóváros dúracél üveg kupolája alatt elterülő területen igencsak megpezsdült az élet az elmúlt hónapokban. A TDT (Todíriumi Dúracél Testület) befejezte a munkálatokat, melynek következményeként 6500 fő befogadására alkalmas lakóépületeket húztak fel jégkék dúracél elemekből, valamint több alapvető funkciókat ellátó épületet, mint például egy kórházat, egy általános iskolát, energia-elosztó központ, raktárakat és egy leszálló platformot irányító központtal.
Owen Scara, Hóváros kormányzója még egy évvel ezelőtt rendelte meg az épületeket a cégtől, cserébe pedig a TDT rendelkezésére bocsájtotta a város alatt meghúzódó plazmalelő helyet, kitermelésre. A város kiépítése után a vállalat immár a víz alatti munkálatok végső stádiumában jártak, hamarosan megkezdődhetett a kitermelés.
Egyedül a munkaerő okozott bizonyos problémákat, hiszen a zeltron előzetesen több száz gungan munkást ígért a TDT-nek, melyek közül egyelőre csak Giz Gaz Gass, Owen barátja és segítője tartózkodott a jégbolygón.
A kétszáz fős lakosság, hála az Alderaannal kötött titkos kereskedelmi megállapodásnak közel ezer fősre duzzadt. A független bolygóról főleg kétkezi munkások és minimális számú értelmiség költözött ide, akik segítettek a helyieknek a különböző szakmák elsajátításában és a technológiai újdonságok megismerésében.
Owen a leszálló platform mellett álldogálva bámulta a jégkék épületeket. Mindig lenyűgözte a város látványa, akárhányszor csak végigjáratta a tekintetét büszkeség töltötte el a szívét. Bár nagyon élvezte a semmit tevést szülőbolygóján, mégis úgy gondolta, hogy itt tudott igazán kiteljesedni, alkothatott valamit, valamit, ami maradandó és jó.
Sosem gondolkozott el igazán azon, hogy milyen felsőbb hatalom irányítja a galaxis sorsát és benne élő több milliárd lény életét, de abban biztos volt, hogy nem a vak szerencse miatt került egy hipertér görbület hatására pont Hóvárosba pár évvel korábban.
Merengéséből egy fiatal, tizenéves fiú zökkentette ki, aki kabátja ujjának rángatásával hívta fel magára a figyelmet. – Scara Úr. Valaki jött űrhajóval. Jöjjön gyorsan. – Owen látásból ismerte a helyi fiút, aki szabadidejében mindig az irányító központ környékén lebzselt, így egy mosoly kíséretében azonnal követte újdonsült társa útvonalát.
Az irányító központba belépve pont elcsípte a Hóváros felé közeledő teherhajó bejelentkezését.
- Hóváros jelentkezz! Itt a Mellorn, YT-1300-as típusú hajó! Leszállási engedélyt kérek a kikötőben! A fedélzeten egy fő tartózkodik, rakomány nincs. A látogatásom célja diplomáciai jellegű. Küldöm az azonosítókat!
A légi irányítás vezetője, egy idősebb alderai férfi azonnal ellenőrizte az adatokat, majd miután a számítógép segítségével meggyőződött róla, hogy a hajó nincs benne a galaktikus bűnügyi nyilvántartásban engedélyezte a kommunikációs tisztnek, hogy beengedje az YT-1300-as hajót.
- Üdvözlöm Mellorn, itt az irányító központ. A kódok rendben vannak, leszállhat. Kinyitom a zsilipeket, addig kérem várakozzon.
Pár perc intézkedés után az üvegalagút bejáratát védő hármas zsilipkapu kitárult és ezzel megnyílt az űrhajónak az út.
A férfi tisztában volt a város nevével, így csak három alternatíva létezett az érkező kilétét illetően. Egyfelől Alderaanról érkezhetett valaki, másfelől Talon Karrde bandájának egyik rejtekhelyet kereső csempésze lehetett, harmadrészről pedig a Vihar Szövetség valamely alkalmazottja. Még előbbiek már évek óta tisztában voltak a város létezésével, addig utóbbi szervezetnek pár hónappal korábban mesélt erről Owen. Ez a csoport volt az, amelyik kimentette a Naboo-n, rabszolgasorban sínylődő gunganeket a Birodalom elnyomása alól és Owen már akkor felajánlotta nekik, hogy ha úgy van, akkor hozzák a nonhumánokat a Hoth rendszernek erre a bolygójára.
Akárki is érkezett a három lehetőség közül, a diplomáciai látogatás megnevezés azt sugallta számára, hogy mindenképpen találkoznia kell az érkezővel. Visszasietett az akár korvett méretű hajó befogadására is képes leszálló platformra és többedmagával várta az érkező idegent. Bár túl sok fegyveres nem volt a városban, azért új hajó érkezésekor mindig megjelent a leszállóhely közelében pár férfi, akik probléma esetén képesek voltak megfékezni az újonnan érkezőket.
Owen egy pillantást vetett Ghtroc-720 típusú teherhajójára és áldotta körültekintését a megfelelő parkolás miatt, a másik teherhajó bőven elfér majd mellette. Wampa bundás kabátját - melyet még a helyiektől kapott, és amit egy híres zeltron szabóval vetetett be és csináltatott divatosra – kicsit összébb húzta magán és kíváncsian várta az érkezőt.
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Hóváros
Feb 24, 2010 19:48:55 GMT 1
Post by Stower Miráll on Feb 24, 2010 19:48:55 GMT 1
Michael Wools őrnagy
A bejelentkezést követően csend telepedett a pilótafülkére, amelyet csak a fedélzeti számítógép, és az alrendszerek halk duruzsolása szakított meg olykor egy-egy pittyenés erejéig. A férfi rengeteg helyen járt már, és rengeteg dolgot megtapasztalt, de Hóváros látványa mégis a hatalmába kerítette a másodperc egy töredékére. Szerette a különlegességeket, ez pedig teljes valójában az volt… már maga a környezet sem mindennapos, embert próbáló lehet megélni egy jégdarab felszínén. Persze a technológia mindenre képes. A várost burkoló kupola is igen üde színfolt, persze közelről szemlélve, tekintettel, a távolból alig lehetett látni valamicskét, még így, tiszta időben is. Wools haloványan mosolyogva summázta, hogy ítéletidőben bizony nagy valószínűséggel semmit sem lehet kivenni az épületkomplexumból… nemhogy a várost, de még öt méterre sem lehet ellátni. Merengésében megfordult a gondolatai között, hogy akár a Szövetség bázisát is felépíthették volna ide, noha jóval nehezebb körülmények között haladtak volna a munkálatok. Tény, Dxunon sem volt éppen leányálom úgy felépíteni a létesítményt, hogy figyelni kellett az erdő, a vadak állandó „támadására”, valamint arra, senki se vegye észre a munkálatokat… nem tudta eldönteni, melyik a nehezebben kivitelezhető.
A percekkel ezelőtt széles sávban sugárzott bejelentkezésre nem kellett túlzottan sokat várnia a Vihar Szövetség őrnagyának. Merengését alig egy-két percen belül a felreccsenő komm szakította meg, és érkezett a válasz, amely magában foglalata a leszállás és dokkolás engedélyezését. <- Üdvözlöm Mellorn, itt az irányító központ. A kódok rendben vannak, leszállhat. Kinyitom a zsilipeket, addig kérem, várakozzon.> A tiszt erélyes, és magabiztos hangon válaszolt a bejelentkező operátornak. - Vettem Hóváros! Vonalban maradok értesítésig. Alig adta le a forgalmazást, máris a tolóerőt szabályozó karra helyezte balját, míg jobbal a botkormányt kommandírozva indult meg a kupolán sziluettjeit bontó zsilip irányába. Áthaladva azon végigrepült a járaton, amely egyenesen a hatalmas dokkplatformhoz vezetett. Beérve az igen tekintélyes méretű helyiségbe teljesen elvette a tolóerőt, és a fúvóka-szabályozó karra helyezte kezét. Pár pillanatra szemügyre vette a város felé vezető bejáratnál álldogáló fogadóbizottságot, majd lassú tempóban oldalra fordította a gépet, és nem messze a Ghtroc típusú hajótól tette le azt. A landoló talpak halk és fémes koppanása jelezte, a Mellorn megérkezett… a hajtómű kékellő mivolta halványodni kezdett, mellyel egy időben a monoton, mégis kellemesen duruzsoló hang lassan megszűnt.
A férfi látta, hogy fegyveresek is vannak a várakozók között, amely minden bizonnyal a protokolláris fogadás része. A dxun-i bázison sem szokták a hívatlan, és bejelentkezés, előzetes egyeztetés nélküli vendégeket tárt karokkal fogadni… már persze akkor, ha valaki tudomást szerez a létesítményről, melynek titkát oly hűen őrzik az ott állomásozók, vagy az arról tudók, mint saját életüket. Jómaga nem hozott fegyvert, még a szolgálati oldalpisztolyát is a bázison hagyta, tekintettel, ez egy diplomáciai jellegű küldetés, amelynek célja a város kormányzójának, és a Szövetségnek a közelebb hozása, esetleges összeolvadása. Egy kézifegyver vajh kevés ösztönző hatással van ilyen helyzetekben.
Lesétálva a rámpáról lassú léptekkel indult meg a fogadó félként érkezők irányába. Azonnal feltűnt neki a középen álldogáló non-humán zeltron férfi. Az öltözködése és a kisugárzása is elegendő lett volna ahhoz, hogy az őrnagy tudja, hozzá érkezett… szerencsére azonban megfelelő személyleírást kapott Stower Miráll tábornoktól, mi több, csevegett Beck-ékkel is, akik szintén felvázolták, mivel is kell számolnia. Odaérve a kis csoport elé visszahúzódó és halovány mosollyal biccentett, majd köszöntését szavakban is megerősítette. - Üdvözlöm Önöket uraim! Régi vágású ember lévén a kezét nyújtotta, remélve ezzel nem okoz sértődést az előtte állónak. Nem ismerte a zeltron kultúrabéli szokásokat, ezzel együtt azt sem, feléjük ez szokás-e, avagy sem. Mindenesetre, amennyiben fogadták a jobbját, úgy markánsan, mégis megfelelő lágysággal szorította meg a fogadó fél tenyerét. Természetesen a fegyveresekkel nem rázott kezet, ez afféle protokolláris dolog. Jómaga sem nézte jó szemmel a Dxun bázisán, ha a kopaszok túlbuzgó módon mindenkivel kezet ráznak, aki vendégül érkezik. Egyszerűen nem ez a dolguk. Minthogy nem akart faragatlan lenni, a köszöntést követő kézrázás közben természetesen bemutatkozott. - Michael Wools őrnagy vagyok, örvendek a szerencsémnek! Mialatt neve elhagyta ajkait, azon gondolkodott, vajon a férfi mellett lévő biztonságiak kellőképpen megbízhatóak-e. Úgy döntött, nem folytatja a fecsegést, a kormányzó minden bizonnyal egy kellemesebb helyre fogja meginvitálni, ahol már nagyobb szabadsággal beszélhetnek. Ennek fényében várta, vajon megindulnak-e, esetleg a zeltron rákérdez, ki ő, és mit szeretne valójában.
|
|
Owen Scara
Junior Member
Szerencsevad?sz
zeltron ?zletember, H?v?ros korm?nyz?ja, fogatversenyző!c!Default
Posts: 180
|
Post by Owen Scara on Mar 7, 2010 15:28:40 GMT 1
A galaxis-szerte népszerű teherhajó landolásakor keletkező hideg légáramlatok elől Owen akaratlanul is elfordította a fejét és szemeit csak akkor nyitotta ki, mikor a hajtómű zúgása már teljesen megszűnt. A corellián gyártott jármű rámpája halk szisszenéssel tárult fel, majd a tartásából ítélve parancsoláshoz szokott humán férfi lépdelt re rajta. A zeltron pár másodperc alatt felmérte, hogy nincs - látható - fegyver az érkezőnél, így azonnal elé lépett és fogadta annak üdvözlését.
- Üdvözlöm Önöket uraim! Michael Wools őrnagy vagyok, örvendek a szerencsémnek!
Bár a Stennes-csomóban inkább az ölelés volt a megszokott üdvözlési forma, Owen már régen megszokta és meg is szerette az emberek eme köszöntési rítusát. Kézfogása határozott volt, bár korántsem olyan erőteljes, mint vendégének.
- Üdvözlöm Nálunk. Owen Scara vagyok, Hóváros kormányzója. Kérem, kövessen.
A zeltron egy biccentéssel jelzett a fegyvereseknek, hogy nincsen rájuk szükség. Owen elég jó emberismerőnek tartotta magát, és a körülmények is azt tűntek igazolni, hogy az őrnagy nem akarja sem őt sem senkit bántani a városból. A leszálló platformtól mintegy ötven méterre volt található az az iroda, ahová a férfit vezette. Világ életében kényelmes személy volt, így a legközelebbi olyan helyiségbe kísérte, ahol tárgyalni szoktak.
A jégkék dúracél elemekből emelt 5x5 méter alapterületű helyiségben egy íróasztalon és öt egyszerű széken kívül (amiből egy az asztal mögött volt) csak kényelmi funkciót ellátó eszközök voltak. Egy hősugárzó, ami kellemes hőmérsékletet varázsolt az irodába; egy alderaani gyártmányú kávéautomata az egyik falhoz támasztva; egy holokivetítő az íróasztal melletti falon, amin a Szabad Galaxis hírcsatorna információ peregtek folyamatosan; valamint az íróasztal mögött, Owen széke mellett egy pálma-szerű a hidegebb klímát is nagyszerűen tűrő embermagas növény.
A zeltron a kezével, hellyel kínálta a férfit, ő maga pedig felakasztotta a kabátját a bejárat mellett található egyik fogasra. Utána az automatához lépett és aktiválta azt.
- Ön kér egy kávét? Nem a legfinomabb, viszont erős és forró. - Megeresztett egy vigyort, majd az őrnagy válaszának kielégítése után a saját kávéjával a helyére sétált és helyet foglalt.
- Nos, Őrnagy. Most hogy négyszemközt maradtunk, szívesen meghallgatom érkezése célját.
Vidám volt és mosolygós, az a fajta, aki szívesen beszélgetett volna több órát a sportról és az űrhajókról, de kormányzóként már kezdett hozzászokni ahhoz, hogy néha lényegre törőnek és objektívnek kell maradni.
|
|
Stower Miráll
Junior Member
Harcos A Vihar Sz?vets?g T?bornoka
Firrerreo - Val?di neve : Drewil - A Vihar Sz?vets?g T?bornoka - L?zad? elem!c!666666
Posts: 202
|
Hóváros
Mar 10, 2010 16:15:52 GMT 1
Post by Stower Miráll on Mar 10, 2010 16:15:52 GMT 1
Michael Wools őrnagy
A zeltron férfi fogadta a kézfogást, még akkor is, ha esetlegesen a szokás náluk, az ő köreikben másképpen diktálta. Az őrnagy számára ez is egyfajta visszajelzés volt, mely szerint szerencséjére illemtudó és előzékeny illetővel lehet dolga. Persze nem szeretett előre inni a wreek bőrére, így csak summázta a történteket, és egyelőre jó pontnak könyvelte el a felé való megnyilvánulást. - Üdvözlöm Nálunk. Owen Scara vagyok, Hóváros kormányzója. Kérem, kövessen. A mondatot követően a fegyveres biztonsági erők megkapták a távozásra felszólító jelzést, tekintettel, szolgálataikra nincs szükség a továbbiakban. A bizalom fontos tényező volt az egyes támadások során, noha kevesen látták hasznát, ezen állhatott, vagy bukhatott a végkimenetel. A galaxisban élők előszeretettel hozzák meg döntéseiket az első benyomások alapján, mintha annak bármiféle jelentősége is lenne. Pedig nincs, semmi a Palpatine által egyelőre uralt birodalomnak nevezett valamiben. Azzal, ha hagyjuk az első benyomás érzését eluralkodni rajtunk, egy amúgy értékes kapcsolat és talán barátság is gallyra futhat. Mindenki képes a számára kialakított etikett és értékrend alapján ítélkezni, pedig lehet, hogy a másik értékeit megvizsgálva rájönne, valóban lehet esély a próbára. Itt, szerencsére a jó benyomás győzött, nem volt akadály az egymásba vetett, jelenleg ismeretség hiányában vaknak joggal titulálható bizalom mélyítésének, és az igaz alapok lerakásának.
A folyosókon való séta közben Wools nem nézelődött, csak imitt-amott mért végig egy-egy díszletet, vagy ismeretlent, akinek-aminek külleme felkeltette az érdeklődését. A tárgyalónak megválasztott helyiség tökéletesen megfelelt a céloknak. Az őrnagy katona révén, és ennek fényében értékrendje miatt szerette a szerényebb, optimálisan berendezett termeket, szobákat, ahol minden arról tanúskodik, hogy valóban a rendeltetésnek megfelelően használják. A belépést követően csendesen végigmérte a helyiséget. Elnyerte tetszését a színkompozíció, valamint a kialakítás… lényegre törő és egyértelmű. Midőn a Scara úr hellyel kínálta vendégét, amaz megindult az asztal előtt sorakozó székek egyike felé, majd megemelve azt közelebb húzta. Wools nem szeretett méterekről tárgyalást folytatni, főleg nem olyan témában, amely mondhatni megkövetelte a diszkréciót. Ennek egyik jele a beszélgetés közbeni közelség. Lerakva az alkalmatosságot az asztal előtt levetette kabátját, majd félbehajtva a szék támlájára helyezve azt telepedett le. - Ön kér egy kávét? Nem a legfinomabb, viszont erős és forró. Egyenes tartásban, mégis valamilyen szinten lazán, úriasan üldögélt, úgy válaszolt a számára kávét felkínáló felé. - Köszönöm, nem élek vele! Halovány mosollyal nyugtázta a szolid visszautasítást, jelezvén a szándék a fontos, amely adott esetben meg is volt.
Miután Hóváros kormányzója is leheveredett Önnön szükségleteinek kiszolgálása után, ismét megszólalt. - Nos, Őrnagy. Most hogy négyszemközt maradtunk, szívesen meghallgatom érkezése célját. Michael Wools ismét elmosolyodott, tetszett neki a lényegre törő kérdés, semmi köntörfalazás, semmi felesleges bájcsevej, csak az optimum… ki, miért, merre, hol. - A feletteseim megbízásából kerestem fel Önt Scara úr! Kezdett bele a valószínűleg hosszasra nyúló monológjának felvezetésébe. - Szervezetünk nem is olyan régen segítséget nyújtott egy gungan populáció számára, amelynek véghezvitelekor Ön is jelen volt. Az őrnagy pár másodpercnyi lélegzetet várt, hogy az előtte ülő beazonosíthassa, ki is lehet valójában, és honnan érkezett. - Gondolom ezen információk alapján sikeresen betájolta, kiről, kikről is lehet szó. Érdeklődnék, hogy ugyanazon nézeteket vallja-e jelenleg, mint akkoriban? Hajlandó lenne-e segédkezni? A kérdés afféle formalitás, elvégre, ha birodalmi kém is az illető, úgyis bólogatni fog. Az őrnagy eldöntötte magában, szépen, lassan építi fel a beszélgetést, Scara úr hadd idézzen fel minél több emléket, és mondja magától azokat. Persze, ahogyan halad majd az életeket érintő diskurzus folyama, lassan, de biztosan ki kell adnia bizonyos lapokat a kezei közül.
|
|